Csak néhány adat az Egyesült Államokból
Az Egyesült Államok szövetségi (központi) bevétele 2020-ban:
Érdemes vetni egy pillantást, hogy mennyi adót fizetnek be a magánemberek és mennyit a cégek….
A kiadási oldal mindeközben:
Végül is nincs a duplája sem a bevételeknek a kiadási oldal…
Na jó, de 2021-2022-es fiskális év már más lesz! Hát igen, a tervezett deficit “csak” 3 billió dollár, nem 3,2 billió dollár, de ehhez kell a bevételi oldal tervezett erőteljes, 12-14%-os emelése is. (Mondjuk a rá következő évben már “csak” 4,1%-os GDP arányos hiányt terveznek.)
A fiskális év végére a magánkézben lévő államadósság 102,7% lesz, az amerikai államkötvények átlagos hátralévő futamideje 70 hónap, az átlagos éves kamata az ötéves papíroknak 0,79%, a tízéveseké 1,3%, hála a FED szakadatlan állampapír-vásárlásának.
Összehasonlításul 2006-2007-ben 4,3-4,5% volt ez az érték. 4,3%-kal számolva ma kicsit több, mint 1 billió dollár lenne a kormány kamatkiadása a 3,3 billió dolláros bevétel mellett. Vagyis ha a kormány nem szeretne még jobban eladósodni, az adókat közel az ötödével kellene emelni, ha visszatérnénk a normálisnak tekinthető, az infláció felett fél-háromnegyed százalékot kamatozó állampapírok kora. Az ilyen adóemelés viszont jelentősen visszavetné a gazdaság növekedését és a lakosság pénzköltési lehetőségét.
Tanulság? Az nincs, de kíváncsian várjuk, hogyan lesznek képesek a jegybankok emelni a kamatokat (amire nagy szükség lesz, ha az infláció mégsem csak gyorsan múló probléma lesz) és hogyan fog ez hatni a kormányokra és a gazdaságra és hogyan, mikor tudunk visszatérni 14 év abnormalitás után oda, hogy nem egyedül a megtakarítók kárára próbálják stimulálni a gazdaságot, ha kell, ha nem.
Egyébként jogos feltételezés, hogy az alacsonyabb ÁFA jobban szolgálná a szegényebbeket. Erre ugye az a válasz szokott jönni, hogy alapszükségleteket 5% ÁFA kulcs terhel, mint kompenzáció.
Nekem a gondom az, hogy a tankönyvek szerint 27% helyett 19% ÁFA 8% árcsökkenéssel jár (ez már érezhető lenne). Ez azonban a valóságban finoman szólva is megkérdőjelezhető. A globális világban alapvetően megszűnt a piaci verseny, ami alapfeltétele lenne a tankönyvi kimenetelnek.
8% ÁFA csökkentés -2.000 milliárd bevétel, az összes SZJA bevétel közel ennyi. Nincs az a kormány, aki ilyen összeggel hazárdírozna. Az ÁFA a legfőbb bevételi forrás, kétszer annyi folyik be belőle, mint SZJA-ból.
Nagyobb SZJA ráadásul kisebb elkölthető jövedelmet, így kisebb fogyasztást, még kevesebb ÁFA bevételt generál. Ördögi kör.
Nem szeretem a kormányt, de kivételesen az adópolitikájukban látok rációt.
“A fix összegű adózás igazságtalan lenne, ugyanis aki többet keres, bármennyire is tagadják sokan, hogy így lenne, általaban több állami szolgáltatást vesz igénybe.”
Ez nem így van.
Pont a jobban keresők választják inkább a magánszektort, pl. magán (fizetős) eü.
“az oktatásban nagyobb eséllyel kerül a gyereke jobb iskolába”
A tanárok ugyanannyi fizetést kapnak ott is.
“A “családtámogatások” és más támogatások (felújítás, autó, stb.) csak hab a tortán, amihez szintén kell egy anyagi küszöb.”
Az adójóváírást mindenki igénybe tudja venni, aki fizet szja-t.
Viszont mindegyik maximalizálva van, tehát aki elérte a küszöböt, hiába keres 2x annyit, nem tud többet visszaigényelni.
“Az autózáshoz szükséges infrastruktúrát és az autózás okozta externáliákat messze nem fizeti a jövedéki adó, úgyhogy valójában fordítva van.”
Nem csak “a gazdagok” autóznak. Rengeteg régi csotrogány van az utakon, 2-300ezret érő autók. A “gazdagok” inkább megengedhetik maguknak a home office-t. Vagy akár taxit, ami másik embernek fizetés, és adóbevétel az államnak.
“A közbiztonság költségei pedig nagyobb arányban szolgálják a jobban keresőket, mert (..) nekik többmindenüket védi a rendőrség.”
A legtöbb büncselekményt nem gazdagok ellen követik el. Utcai rablás, erőszak: a szegények is ugyanúgy áldozatok.
A Rendőrség mindenkit véd, sőt, a gazdagok inkább meg tudják oldani maguk (biztonsági őr), mint a szegények.
“De így is részletkérdésnek találom, az áfa csökkentés többet számítana a szegényebbeknek.”
Én ezt az utat járnám.
Egészségedre : ha így vagy boldog és egészséges
Köszönöm, jól érzem magam és sportolok is!
Ha esetleg a hozzászólásod mögött még mindig van egy meg nem értettség, kiegészítem a korábbiakat.
Ugye nem gondolod, hogy egy 25 óra munka után talpon lévő, éppen egy leszakadt kezet vissza varró orvos a pénzért csinálja? Abban, hogy azt a kezet megmentse benne van az elmúlt 30 év sok-sok 25 órás munkanapja. Ugye azért örülnél, ha szükséged lenne rá, hogy valaki a leszakadt kezedet vissza varrja, ő legyen ott?
És ez igaz sok mérnökökre, ügyvédre, kutatóra, a tudományos élet szereplőire, de akár művészre is.
Egy jóbarátom szomszédja külföldön olajfúró tornyokat tervez. Éjjel kettőkor még ébren van és hajnalban folytatja. Egész életében ezt csinálta, elmúlt hetven. Bámulhatná a sorozatokat is. Szerinted a pénzért csinálja?
Takaréklángon is el lehet lenni, de nem tud mindenki.
Meg egyszer mondom: egészségükre
“Pont a jobban keresők választják inkább a magánszektort, pl. magán (fizetős) eü.”
Konkrétan az egészségügy nem valik szét, mert csak a kisebb dolgokat végzik csak a magánegészségügyben, így ha nagyobb műtétre vagy dragább kezelésre kerül a sor, akkor a maganegészségügyön keresztül tolnak be az állami műtétre, kezelésre, megelőzve azokat, akik eleve az államin keresztül érkeztek. Így X pénzért kapsz sokszor X értékű szolgáltatást, nlmíg aki szegényebb, simán lehet hogy meghal, mire sorra kerülne.
“A tanárok ugyanannyi fizetést kapnak ott is”
Azt hiszem ezt is leírtam, valóban ugyanannyi fizetést kapnak, de a jobb iskolák a rendszer szelekciói, tehát nagyobb értéket kapnak ezáltal, a nagyobb értékhez pedig kellett az egész rensszer, amiből szelektálni kell. Emellett ugyanaz is igaz, mint az egészségügyben, lásd magánórák => jóféle egyetemre bejutás.
A közbiztonsagban nem csak az esetszám szamít, a vagyon elleni bűncselekményeknél akinek nagyobb vagyona vna, annak nagyobb vagyonát védi a rendőrség. Erre csak raerősít az, ha a tehetősebb magan úton is őrzi a vagyonat, mivel akkor nagyobb a támadó lebukásának az esélye, ami megintcsak rendőrségi intézkedésben fejeződik be, lásd ugyanaz az elv, mint amit az egészsségügynél írtam.
“Nem csak “a gazdagok” autóznak. Rengeteg régi csotrogány van az utakon, 2-300ezret érő autók.”
Az nem mindegy, mennyit autóznak. Meg aranyiaban több az autó a többet keresők tulajdonában.
“A “gazdagok” inkább megengedhetik maguknak a home office-t.”
Egy középvezető kisebb esélylel home officeozik, mint egy beosztott. De emellett kizartnak tartom, hogy aranyosan ne autózna többet átlagosan aki többet keres, lásd pl. szabadidős programok.
Amit írsz, az közgazdasági szempontból nonszensz. Ezen logika alapján tovabb kellene emelni az áfát. Olyan, mint ha azt mondanád, hogy SZJA csökkentésnél majd biztosan bruttó fizetéseket csökkentene mindenki. Igen, lehetséges, hogy mikor áfat csökkentesz, nem csökkennek, vagy nem abnyival az árak. Akkor nem, ha más okok mégiscsak felhajtják az árakat. Teljesen mindegy melyik oldalon jelenik meg az áfacsökkentés hatása, nyilván valójaban mindkét oldalon valamekkora mértékben, minden adócsökkentésnél a gazdaságban marad több pénz. Tehát vagy a cégeknél marad több pénz, vagy a vásárlónál. Mind a két eset hosszú vagy középtávon átlagjövedelem aranyosan olcsóbb árut eredményez, mint ha nem lett volna áfa csökkentés.
Az pedig hogy kétszer annyi folyik be áfaból, eleve arra vezethető vissza, hogy afat emeltek, szja-t csökkentettek, szóval fordított az ok-okozat.
A gondolatsoraid elmélti ideológiákra épülnek, de írok neked egy példát a valóságból.
Az elmúlt években több szegmensben is volt jelentős (27%->5%) ÁFA csökkentés, és ha figyeled senki nem él
tőle sokkal jobban az alsó jövdelemi decilisekben, az árak rövid időn belül visszaemelkedtek és a gazdaságban maradt pénz
nem a munkásosztálynál landolt (ez is globális probléma).
De, a legjobb az új lakások ÁFA csökkentése. Ugye most akkor idén 22%-kal olcsóbbak az lakások?
A piaci szereplők már januárban megegyeztek a kb. 10%-os emelésen (!) a 22% csökkentés helyett egymás között (sajnos, tapasztalatból mondon).
Szóval akkor ez most egy “közgazdasági nonszensz”? Nem, ez az egyszerű valóság. A világ változik, eltűnik a verseny és lehet, az eddigi közgazdasági modelleken is túl kell lépni.
A cégeknek adott kedvezmények és többlet forrás nem csorog le a fogyasztóhoz, ez a nagy tanulság.
“Konkrétan az egészségügy nem valik szét, mert csak a kisebb dolgokat végzik csak a magánegészségügyben, így ha nagyobb műtétre vagy dragább kezelésre kerül a sor, akkor a maganegészségügyön keresztül tolnak be az állami műtétre, kezelésre, megelőzve azokat, akik eleve az államin keresztül érkeztek.”
Tévedés, nem előzöd meg a többieket a várólistán.
Vagy magánban megcsináltatod a vizsgálatot (MR, UH), vagy az államinál beállsz a sorba.
Egyébként a “gazdagok” jobban odafigyelnek az egészségükre, kevésbé veszik igénybe az egészségügyet.
“Azt hiszem ezt is leírtam, valóban ugyanannyi fizetést kapnak, de a jobb iskolák a rendszer szelekciói, tehát nagyobb értéket kapnak ezáltal”
És? Nem kerül többe a társadalomnak!
De mindenki tanulhat, a szegény is.
Mellesleg aki tanul, annak nagyobb jövedelme lesz, tehát többet is adózik.
Plusz így lesz pl. orvos, ami a társadalom érdeke..
“akinek nagyobb vagyona vna, annak nagyobb vagyonát védi a rendőrség.”
És? Attól ő még nem ad több munkát a Rendőrségnek.
“Erre csak raerősít az, ha a tehetősebb magan úton is őrzi a vagyonat, mivel akkor nagyobb a támadó lebukásának az esélye, ami megintcsak rendőrségi intézkedésben fejeződik be”
Ha a gazdag lebuktatja a bűnözőt, az az egész társadalomnak jó, plusz ingyen elvégzi a rendőrség munkáját.