Devizahitelek: egy normális vélemény

A devizahitelek problémája kitermelte a maga szakképzetlen, butaságokat beszélő csoportosulásait. Mindezt már állami szintre emelték, amikor egy teljesen szakképzetlen, semmilyen pénzügyi gyakorlattal nem rendelkező embert pénzügyi ombudsmanná tettek. Félreértés ne essen, nem bántani akarom, de ennyi erővel bárki lehetett volna pénzügyi ombudsman. Úgy tűnik, az egyetlen feltétel az volt, hogy se képzettsége, se minimális munkatapasztalata se legyen.

Az általa szervezett konferenciákon magukat közgazdászoknak csúfoló emberek elképesztő butasággal tüzelik a népet, ami nagyon veszélyes dolog.

Az ember csak a fejét fogja, hogy miért engedik ezt meg, illetve mi lehet a kormány szándéka ezzel a dologgal.

Ezért is örültem az alábbi riportnak, ahol végre egy hozzáértő mondta el a véleményét az ügyről.

Itt tudjátok megnézni:   http://atv.hu/videotar/20130206_hitel_e_a_devizahitel

Share

74 hozzászólás

  • Kiszamolo
    Szoktak adni kedvezményt, csak nem publikus. Pl. 38 millióval tartozol, de csak 34-ért van vevő a házra, bele szoktak menni.
  • mutyilufi
    Én is tudok példát ismeretségi körből ahol vállalkozói hitel egész komoly részét elengedték mivel a maradékot egyösszegben kifizette az illető. De az ilyenek mind egyedi elbírálásúak.

    Kiszámolónak pedig köszi a választ, úgy látom a köv. post a pénzteremtésről szól.

  • Péter
    Miért lenne pofátlan? Én mint betétes és adófizető miért felelek azért, hogy a bank kiadta a pénzemet (felelőtlenül) Józsi bácsinak? Illetve ha csak Józsi bácsinak adta volna, azt a veszteséget még le tudta volna nyelni, csakhogy itt a fél országot árasztották el gyakorlatilag nyakló nélkül. Így mára kialakult az ún. “rossz portfólió”.
  • Zabalint
    “Én mint betétes és adófizető miért felelek azért, hogy a bank kiadta a pénzemet (felelőtlenül) Józsi bácsinak?”

    Betétes szemszögből jogos, persze itt megint megjelenik a saját felelősségvállalás is, hogy nem viszem olyan bankba, amely rossz adósoknak hitelez.

  • András
    Én az egész devizahiteles problémát megoldottam volna egyetlen törvénnyel. A bank nem követelhetne több tartozást, mint amennyiért eladja az ingatlant.
    Szerintem ez korrekt lenne az adófizetők szempontjából és a hitelesek szempontjából is. Ennél több segítséget nem adnék senkinek, de az 0-ról újrakezdéshez szerintem joga van mindenkinek.
  • Zabalint
    “Az a minimum lenne, hogy az összes bedőlt hiteles kapja visszza (kamatostul) a hitelbírálat befizetett díját, de ha bank rosszul értékelt, akkor akkor további felelősség/kártérítás is megáll(na).”

    De milyen alapon fizetne a hitelesnek kártérítést? Azért, mert rosszul mérte fel a helyzetedet? Ez pont ellenkező esetben állná meg a helyét, ha kockázatosabb hitelesnek tekintene, mint ami vagy és ezért kamat felárat kérne. Vagy betétesként szintén jogos, ha a bank felelőtlenül rossz adósoknak hitelez. Na de ha neked nem adhattak volna, de adtak hitelt, akkor azért hőbörögni, mert engedtek hülyének lenni???

    “Szóval egyszerűen nem igaz az, hogy az embereknek kellett volna tudniuk, hiszen ők nem pénzügyi szakértők, és volt hitelbírálat is, felszámolt díjért, akkor ez hogy van?”

    Ha nincs hitelbírálati díj, akkor is kifizetnéd, szóval az hogy ezt külön fizettetik, vagy másképp szedné be magasabb kamatokkal, csupán részletkérdés. Ez olyan, mint ha a pék részletezné a kenyér költségeit. Ha nem szed külön kemence díjat, attól még ugyanúgy benne van az árban. Az embereknek pedig igenis a saját érdekükben tudniuk kell felmérni a saját fizetőképességüket, vagy az ingatlanirodát is pereled, ha egy olyan házat ajánlottak, aminek a fenntartásához kevés a fizetésed, esetleg a gázár emelkedés miatt nem tudod fizetni a rezsit.

  • Zabalint
    Mennyi is volt 2005-höz képest 10-20 évvel korábban az árfolyam? Hányszor változott az elmúlt 20 évben a monetáris politika? Szvsz a deviza alapú hitellel nem is az a fő gond, hogy deviza alapú, hanem hogy legtöbben 20 évre vették fel, holott 5 évnél többre felvenni extrém kockázatot jelent.
  • Zabalint
    No meg a hazai leánybankoknál a források egy része az anyabanktól van, mivel Magyarországon a hitelállomány magasabb mint a betét állomány.
  • Zabalint
    Ha laikusként nem értek hozzá, akkor nagyobb a bizonytalanság, tehát elméletileg nagyobbnak kellene értékelnem a kockázatot, szvsz az önhittség miatt van, ha mégsem így van.
  • Zabalint
    Egyetértek. Szerintem is ezt kellene/kellett volna. Ennek ellentéte történt a végtörlesztéssel, mikor a bajban nem lévő adósokat segítették ki, és sokba fájt a bankoknak. Hosszútávon a bankoknak és az országnak is jobb lett volna, ha az adósrabszolgákat (akiknek nagyobb a hitele, mint az ingatlan értéke és nem tudnak fizetni) segítik ki a magáncsőd bevezetésével, ez is sokba fájt volna a bankoknak, de legalább utána a jó adósok maradtak volna, és ami lényeges, senki sem lenne ellehetetlenítve. (Persze én hozzátenném, hogy utána X évig semmilyen hitelt ne kaphasson.)
  • mettor
    Hát mondjuk nem értem hogy egy-két embernek miért nem világossak a jogszabályok,talán el kellene olvasni őket.Hpt.213.
    A szerződést mindenki saját felelősségére írta alá,de attól még a törvényi feltételeknek meg kell felelni.Ha nem akkor az a szerződés semmis,még akkor is ha bank diktálta a közjegyzőnek.
  • András
    “Persze én hozzátenném, hogy utána X évig semmilyen hitelt ne kaphasson.”

    Ezt természetesen én is gondolnám, de remélem hogy ezeknek az embereknek elment a kedvük a hitelfelvételtől.

    ———
    offtopic: Nem lesz cikk a Bitcoinról? http://hu.wikipedia.org/wiki/Bitcoin
    Szerintem érdekes kezdeményezés, bár a mostani árfolyam szárnyalása elég lufigyanús: http://blockchain.info/hu/charts/market-price

  • Péter
    Úgy van. Egyetértek. Úgysem lehet fillérre kihámozni, hogy kinek mekkora az anyagi felelőssége a kialakult helyzetért. Lehetetlen is lenne forintosítani az álmatlan éjszakákat, az idegesség miatt tönkrement házasságokat, a megemelkedett törlesztők és a munkanélküliség miatt alultáplált gyermekeket stb. Ettől függetlenül azokat a személyeket, akiknek feladatuk lett volna időben figyelmeztetni és tenni a megelőzés érdekében, és nem tették a dolgukat, azokat mind egy szálig életfogyt és teljes vagyonelkobzásra ítélném.
  • Ampók
    Szívesen leírom a 10 milliós hitel történetét:
    LTP-vel kombinált hitel, fix törlesztőrészlet. 10 millió Ft-t adtak egy 8 millió Ft-s házra, amit ma kb 6 milliós reális áron lehetett volna eladni.
    A 7 ezres törlesztő részlet 5 évig fizetendő, utána változó kamat 3 évig, és a maradék 12-ben a tőke+némi kamat fizetése.
    Egy “pénzügyi tanácsadó” intézte, és igen, hülye volt aki aláírta, de neki állították, sőt győzködték, hogy 70 ezer után csak 80 ezer lesz, maximum 90 ezer a részlet. Mivel a 70 ezer nem fedezte a kamatot, ezért minden évben nőtt a tőketartozás. az 5 év leteltével 170 ezer Ft lett a részlet a 80 helyett, és a kalkulációk alapján 230 lett volna, amikor a tőke is elkezd csökkenni a 8. év után.
    Ezt persze nem is olyan nehéz elképzelni, főleg úgy, hogy az OTPnél volt a hitel, ahol 9,1% CHF kamathoz hozzájött még 2% kezelési költség.
    Az utolsó nagy talányra a válasz: A 10 millió Ft-ből 5-ért szigetelve lett a ház és nyílászárók cseréje, míg a másik 5-öt levonták az OTP-nél a kifizetés napján az előző lakáshitel kifizetésére, mert volt rajta egy ötmilliós jelzálog.
    Ha azon túllépünk, hogy miért vesz fel valaki úgy hitelt, hogy már van a nevén, ami eleve nonszensz, akkor a további kérdések azok, hogy hogyan adhattak ilyen embernek hitelt, milyen munkát az ingatlanbecslő, hol volt a 75%-os határ, a kockázatokat miért nem vizsgálták, stb…

    A megoldás a kölcsönösségben kerestetik. Miért nem lehetett a végtörlesztésnél olyan törvényt hozni, hogy minden banknak kötelessége elfogadni az eredeti fedezetet, és forinthitelre váltani? Mikor bementek forinthitelért a végtörlesztési lázban, majdnem 25 milliónyi fedezetet vártak tőlük. Na és ez a nonszensz!

    Amíg élek, a rokonságban nem fog felvenni senki hitelt, ezt eddig is tartottuk, ezután is fogjuk. Lecke volt, de egy kicsit drága, pláne egy emberéletnyi fizetség az, amit soha nem fogok megbocsájtani.

  • szakimaki
    A jogszabályok elolvasása nem mindig segít. A könyvelőnk már nyugtatókon él, mert hiába olvassa éjjel-nappal a jogszabályokat és hiába ért hozzá 30 év tapasztalattal a háta mögött, mégsem lehet biztos benne, hogy minden jogszabályt jól értelmez. Ennek főként az egymást ütő, értelmetlenül, zagyván, hibásan megfogalmazott, túlbonyolított jogszabályok az okai, nem az ő alacsony IQ-ja.

    Arról nem beszélve, hogy manapság egy pirinéni is rendszeresen kellene hogy olvasgassa és értelmezze legalább egy bank és egy telefontársaság, valamint három-négy közműcég üzletszabályzatát, ÁSZF-jét és közleményeit, ha mindenben naprakész szeretne lenni, ahogy az elvileg elvárt. És akkor még hitelt nem vett föl. Ki képes erre, őszintén?

    Azt se felejtsük el, hogy ezer éve nem volt Magyarországon a mostanihoz fogható hitelkrízis, aminek az emléke visszatartó erő lett volna, volt viszont lakásprobléma, reklámözön és lekezelő szöveg a banki ügyintézőtől a forinthitel említésére.

    Amellett, hogy nagyon sokan nagyobbat nyújtózkodtak, mint szabad lett volna, igenis hiányzott a bankok kockázatviselése és a kormányzati felügyelet a banki tevékenység ésszerű mederben tartásához.

    Mondom én, aki tíz évre vettem fel forinthitelt, ami mindjárt lejár, ráadásul termelőeszközre (iroda), nem lakásra. Tehát gondos voltam és előrelátó, bár ezt akkor az ismerőseim gyengeelméjűségnek tartották.

  • glezmen
    igen, igy mar kerekebb a sztori. az altalad is feltett kerdesek pedig teljesen jogosak, ott van a kutya elasva…

    “Mikor bementek forinthitelért a végtörlesztési lázban, majdnem 25 milliónyi fedezetet vártak tőlük. Na és ez a nonszensz!”
    egyaltalan nem nonszensz
    felvett 10 millio hitelt, ami az altalad is leirt okok miatt CHF-ben sem igazan csokkent (marmint a toke resz), es a masfelszeresre ugrott arfolyam miatt a 10 millios toketartozas most mar 15 millio
    ahhoz meg, hogy 15 millios forinthitelt kapjon, valoban majdnem 25 millionyi fedezet kell, szoval megvan ott a matek szepen 🙂

    az mar mas kerdes, hogy ilyenkor felvett forinthitelbol torleszteni az elszallt CHF hitelt a leheto legnagyobb okorseg… az egyetlen mentseg lehet ha az atutemezes miatt esetleg igy mar tudja fizetni a hitelt, mig az eredeti konstrukcioban teljes bukta lenne (bar lehet hogy meg ugy is jobban jarna)

    de a leirasodbol eleg egyertelmuen kiderult hogy mar maga a hitelfelvetel is NAGYON atgondolatlan es indokolatlan volt, szoval ezert nem a bankokat meg magat a hitelt mint olyat kell okolni

    a hitel nem rossz, csak esszel kell csinalni (ez olyan mint az auto: nagyon hasznos eszkoz, sokkal jobb mintha gyalog van biciklin kene tobbszaz km-t megtenni, de meggondolatlanul hasznalva gyilkolni is lehet vele)

    en is vettem fel hitelt, raadasul CHF-et a leheto legrosszabbkor (ld. feljebb), de a mai napig is azt mondom hogy nagyon jo dontes volt, ha akkor 2008-ban elore tudom 5 evre hogy mi varhato, akkor is felvettem volna

  • Péter
    Jaj ne már! Melyik az a bank, ami csak jó adósoknak hitelez? Azt kéne megérteni, hogy nincs olyan, hogy jó vagy rossz adós. Egy 20 éves periódus alatt statisztikailag a mintavételezéshez használt létszám jelentős százalékát éri átmeneti krízis bármilyen okból kifolyólag. Fölösleges belemenni. Ha a bank fejével gondolkodom, akkor mindenképpen úgy intézném a hitelkihelyezéseimet, hogy az 5-8 éves távon már én 0-ban legyek, miközben még van 12-15 év követelésem plussz egy jelzálogbejegyzésem. Az 2002-2004 között felvett hitelek 2010-re már 0-ba értek banki szemszögből (ld. törlesztő részletek, kezelési ktsg-ek, a hitelhez köthető derivatív ügyletekből származó swap kamatok stb.). Sokoldalú biznisz ez 🙂

    A hitelezés felfutása közben – emlékek hiányában – senkinek meg nem fordult a fejében, hogy ebből ekkora baj lehet. Nem gondolt rá sem a tanácsadó, sem a banki szakember, sem a hitelfelvevő, sem senki. Egy maroknyi bankár (akik az egészet működtetik) tudhatta ezt legfeljebb, azonban őket ez nem érdekelte – miért is érdekelte volna? Ők a háttérben vannak, a nevüket senki sem tudja, lehet, hogy ki sem derül soha. A banki dolgozók arcát ismerhetjük, akik ugyanúgy nem gondoltak bele, hová vezet mindez.

    A feladat a jelenlegi helyzet megoldása. Nyilván lehetetlen 500e-1M hajléktalan. És nyilván az sem fogadható el, hogy a pénzintézetek még ha folyamatos veszteségekről is számolnak be, közben luxuskocsikkal, luxusingatlanokban működjenek, tréningjeiket luxusszállodákban luxuspogácsázás mellett tartják, vezetőik pedig luxusfizetéseket vihessenek haza.

    Én hiszek a Win-Win üzlet(ek)ben, ezért az emberi mohóság és gátlástalanság felismerése után szigorúan megszabadulnék az ilyen intézményektől és vezetőiktől, és keresnék olyat, akivel produktívan lehet együttműködni – ezt várnám én az államtól. Mert bankokra szükség van, de nem minden áron.

  • pdw
    Egy 8Mft erteku dologra miert veszel fel 10M hitelt? A bank lehet kocsog mert hagyta, de ez 100%-ig felelotlenseg a hitelfelvevo reszerol. Mi van ha masnap meghal? Meg ha 8M-t is er a haz, a csaladja rogton ott van 2M tartozassal. Mar abba belecsodolt volna a csalad rogton.

    A kovetkezobe belekothettek, mert nem ertek hozza, de ez:
    “A 7 ezres törlesztő részlet 5 évig fizetendő, utána változó kamat 3 évig, és a maradék 12-ben a tőke+némi kamat fizetése.”
    onmagaban gaz. 8 evig fizet a SEMMIERT. 8 ev alatt semmid sem lett, hiszen a tokebol egy fillert sem torlesztettel.
    Ha aztmondjatok hogy linearis torlesztesu hitelt nem lehetett felvenni anno akkor elfogadom, de ez az annuitasos dolog (plane kezdetben fixalt havireszlettel) egy nagyon rossz termek szerintem.

    A “tanacsadora” fogni barmit, gyerekes. Bezzeg ha 2007ben OTP reszvenyt adott volna el neked akkor o lett volna az isten mi?

    A meglevo 5M forint hitel kifizetesevel felszabadult havi torlesztoreszleteket meg vajon felreraktas az ujabb hitel (elo)torlesztesere? 99.9% hogy nem. Errol ennyit.

    Meg ugy altalaban: erteknovelo beruhazast hitelre vegezve hogyan lesz abbol erteknoveles? Noveled a haz erteket 5M-val kozbe csokkented mondjuk 5M hitel + 2M kamattal? Ez a nonszensz.

  • glezmen
    az annuitasos hitel egyaltalan nem rossz, anelkul gyak. senki nem lenne kepes fizetni mar az elso reszletet sem…
  • JSauer
    Arra a kérdésre, hogy van-e tökéletes elmélet azt rátok bízom, de hogy van jó, rosszabb és “elfogadott” ami semmit sem ér azt én megtapasztaltam.

    Az osztrák iskolával teljesen véletlenül kerültem kapcsolatba 2006 környékén Mish blogján keresztül. Felkent közgazdászként kezdetben nagyon irritált a tiszta logikus, néha gyermekien egyszerű érvelése, de valamiért minden nap megnéztem és követtem előrejelzéseit, hogy majd magamban jól „leutálhassam” ha beég. De állításai sorra igazolódtak, és miután ő egyre hajmeresztőbbnek tűnő állításokkal állt elő, egy spirálba kerültem és rövid úton függő lettem.

    Abban az évben vásároltunk házat, persze devizahitelre, mivel forinthitelt nem kaptunk, mondván magasabb kockázatot nem vállal be a bank… 2007 elején jelent meg Mish cikke a subprime hitelekről és a kapcsolódó ingatlanlufiról. A cikk után egész éjjel nem aludtam, no nem azért mert az amerikai ingatlanpiaci lufi kipukkanásától rettegtem, hanem azért mert akkor tudatosodott bennem az, hogy az egész devizahitel konstrukció egy nagy subprime.

    Másnap reggel feleséggel döntés. Összes megtakarítás előtörlesztésbe és forintra váltási záradék aktiválása. Előbbi még viszonylag könnyen ment, azt egyszerűen csak nem értették. A másodikért keményen meg kellett küzdenem. Egy röptében felállított bizottság próbált meggyőzni, hogy értelmetlen amit kérek, magam ellen cselekszem, tönkreteszem a családom és én hogyan gondolhatok bármi rosszra, amikor a BANK nem tud semmiről és majd ők SZÓLNAK ha netán valami mégis történni fog. Utólag vicces az egész, de akkor az ott véresen megalázó két óra volt. Végül is a szerződésben vállalt határidő után pár héttel sikerült is megoldani a kérésemet. Így házunk is lett és életünk is megmaradt.

    Kis történetünk ennyi idő elmúltával még félelmetesebb képet ölt. Ugyanis akkor, 2007-ben több ismerősömnek (bankárok, befektetési szakemberek, államigazgatási potentátok) is meséltem arról, miket olvasok, és azok szerint mi várható. Mivel nem szakmában dolgoztam azon nem csodálkoztam, hogy nem tekintettek partnernek, azon azonban igen, hogy nekem akkor már alapvetőnek számító mutatókkal sem voltak tisztában. Persze 2008 ősze után röviddel volt nagy NEM ÉRTEM, ÁTMENETI JELENSÉG, aztán PERSZE VÁRHATÓ VOLT, jóval később aztán még „tökéletes” magyarázatot is osztottak ugyanazok nagy nyilvánosság előtt.

    Ez az elmélet visszakereshetően jól működött ennél nagyobb kaliberű esetekben is. (Bár nem biztos, hogy van ennél nagyobb kaliber egy család életében.) Mish (és az osztrák iskola) félelmetes prediktív képességét bizonyította, amikor még a válság előtt két évvel! leírta mit fog tenni FED a soron következő válság során. Melyik piacok robbannak, hol vannak az igazi rejtett aknák. És ez visszakereshető, nem pedig olyan utólag megmondom, hogy előtte mit gondoltam észosztás. (Azóta pedig mindig jót mulatunk korunk pénzügyi pápáinak arconállásait bemutató sorozat legújabb epizódjain.)

    Zárszóként még annyit, hogy a legócskább dolog az egész kapcsán az az, ami manapság történik. Fizetett és fizetetlen prókátorok, „szakemberek” megfordítva az ok-okozatot a szerencsétlen balekokat hibáztatják, azokba rúgnak bele még párat. Miért nem teszi fel senki a kérdést, hogy hol volt az a rengeteg közgazdaságtudományi, banküzemtani, pénzügyi, szerződés- és pénzügyjogi valamit egyéb megjegyezhetetlen nevű kapcsolódó PHD és MBA akkor? Ha a bankrendszer tökéletesen, szabályszerűen működött, akkor hogyan alakulhatott ki ez a szeméthegy? Az ügyfelek-bankok-szabályozók triászában csak a tudatlan és kapzsi balekok voltak?

    Szerintem igen. Mindhárom oldalon tudatlan és kapzsi balekok voltak. Csak míg ez első esetében a hozzá nem értés csak hiba, az utóbbi kettő esetében valószínűleg már büntetőjogi kategória.

  • Silvanolad
    Mintha magamat látnám. Én is forint hitelt vettem fel, 7 évre, ami hamarosan lejár. 7 hónap még :). Komolyan összevesztem akkor a nejemmel. A barátnői mind tömték a fejét, hogy én mekkora barom vagyok és hogy ne hagyja ezt nekem, stb stb és kaptam az ívet, hogy nem törődök a családdal, kidobom a pénzt az ablakon, lusta vagyok végigjárni a bankokat és végighallgatni az ajánlatokat …stb stb. Mondanom se kell pár éve megingathatatlan a pénzügyi tekintélyem odahaza. Ennek ellenére a hitel pedig kell. Le kell számolni az illúziókkal. A modern emberi társadalom működésének elengedhetetlen kelléke a bankrendszer, ami pénzt forgat (betétet kezel és hitelt ad ki mind a kettőn kamat van és a különbség a haszon, pont mint a sarki fűszeres :). Sajnálom mindazokat akik pórul jártak, az egyéni tragédiákat. Azt még jobban sajnálom, hogy a magyar gazdaság is lassan ketyeg és nincs abban a helyzetben, hogy segítsen a bajba jutottakon, mivel hiányzik egy nagyon fontos folyamati elem egészséges működése, a belső fogyasztás. Az családok fogat összeszorítva törlesztenek és sokkal kevesebbet fogyasztanak mint annak előtte. Eltömődött a porlasztó, hiába nyomod a gázt a motor csak köhög. Pedig az állami gazdálkodás egyik fontos eleme a fogyasztás és (1 pld az áfa) lehet felpörgetni ha kell, vagy visszafogni ha túlpörög.

    Egy gondolta csak a deviza hitelezésről és a deviza alapú hitelekről. 1997-2000 között a volt cégem OTP-től vett fel hitelt, Német márkában. Abban is utalták a pénzt, abban kellett törleszteni. Nekünk mint adósnak volt lehetőségünk arra, hogy a saját szakállunkra spekuláljunk a számlánkon heverő összeggel a lehető legtöbbet kihozva belőle. Én ezt értem deviza hitelen. A másik nem ilyen. Elfogadom, hogy technikáját tekintve ugyan az. Egy apró különbség van. A bank helyettem leváltja a devizát forintra és odaadja, és én forintban törlesztek amin ő SFR-t vesz és fizeti vissza oda ahonnan az SFR származik. Ha nincs komoly árfolyam különbség egye fene.
    DE. 2006 végén egy gyenge pillanatomban vettünk egy legújabb “mi autónkat” a nejemnek. Gondolta, üsse kő legyen. A válság kitörése után – nem mondom melyik bank “melléküzemága” elkezdte küldözgetni az extra elszámolásokat ami a felárazódott SFR miatt keletkezett. Néha havonta, néha kéthavonta. Úgy alakult, hogy Euróban kaptam a akkor jövedelmem és az Euro/SFR kedvezőbb volt mint a HUF/SFR. Megnéztem a szerződést ami köztem és a hitelnyújtó között köttetett és láttam a hitel SFR összegét. Gondoltam leváltom a pénzem a számlakezelő banknál (német bank)frankra és kifizetem egy összegben a tartozást (időelőtti törlesztés büntivel együtt -ilyen mondjuk pld Hollandiában, AMRO bank nincs is). Komolyat tudott volna a családom spórolni ezen az ügyleten. A hitelnyújtó kerek perec ezt megtagadta. Elmentem elég magasra, ameddig engedtek. Igazi fals, félrevezető magyarázatot kaptam, hogy ezt miért nem tehetem meg. Nem is értettem azt akkor valójában amire hivatkozott valamilyen osztály vezetője. Nagyon mérges voltam akkor jogi úton is gondolkodtam. Inkább kifizettük a kocsit cash, egy egy hetes ablakban, amikor SRF lement 210 körüli értékre. Szóval azért mégis csak van különbség. És elég nagy. Ha marginális a különbség akkor alaposabban el kellet volna magyarázni az embereknek mi is az. Mivel ebben az esetben nem tekinthető egy általános tudásnak ami elvárható és amivel, minden magyar felnőttnek rendelkeznie kell az általános oktatás által közvetítve. Az én olvasatomban ez az amit meg kellene fontolni akkor ha valamilyen utólagos jogi újraértelmezésben gondolkodik valaki. Elnézést, ha politikai áthallás is következik. Ami az ATV-s riportban elhangzott, hogy 240 mlrd-ot kivettek a bankok zsebéből, nos azt hiszem ezzel ők letudták a “bűnüket”. Ez van. A probléma ezzel a, hogy a szegény és a sok 100e családból álló adós tömeg nem kapott ebből semmit, hisze nem tudták igénybe venni. Ki kapták? A alsó-középosztály, a középosztály, közigazgatás, az elit. A MASZOP, A FITYISZ …stb és azok fix támogató bázisa. Szavazat optimalizálás….
    Szándékosan használtam a közszájon forgó gúnyneveket. És ezt teszem mindaddig amíg nem látok felelősségteljes “közszolgálatot” a magyar politikai elit részéről a hatalom gyakorlás helyett. Szép napot

  • Jenő
    Elvesztettem 10 percet az életemből, hogy végignéztem. 🙁

    “A devizahitelezés egy kompex gadasági, társadalmi, politikai folyamat.” – vagy valami ilyesmit mondott. Eddig oké. Ha erről beszélt volna, ezt fejtegette volna 10 percig, az rendben lett volna, de így.

    Ha valaki tényleg ezekre a mélyebb okokra kíváncsi, legalábbis a válságokat illetően, nézze meg ezt (devizahitelekről itt értelemszerűen nem lesz szó, mivel amerikai), a válságokért tekerj a végére:

    Dr. Thomas Woods Jr. – Free Market Economics 101

  • Catinator
    Mi ez az osztrák iskola? Érdekesen hangzik.

    A jogszabályokat és a szerződéseket meg nem átlagemberre szabják. A legaranyosabb az volt amikor kolléga szerződésénél az ügyvédek összevesztek, ki szerint mit jelent az adott pont. Félelmetes, mennyire másképp látják ugyanazt jogász gondolkodással.

    Amúgy a BME-n volt egy nemhivatalos projekt, jogi szabályokat formális matematikai nyelven leirni. Viszonylag hamar megszüntették amikor kiderült, sokszor lehetetlen a szabályok pontos betartása. Azt nem voltak hajlandók elárulni, melyik törvényekkel kezdték.

  • Attila
    Életemben nem írtam még közösségi felületen, de elolvasva a rengeteg hozzászólást, kicsit összefoglalnám a saját véleményemmel kiegészítve.

    Magam is közvetítettem nem kevés hitelt, nekem is volt több deviza alapú hitelem, végtörlesztettem is segítséggel és kiváltással és még mindig maradt. Van támogatott hitelem is, aktívan bankolok saját cégekkel és társasházak számláival, így azért láttam egy két dolgot.Remélem nem sok hülyeséget osztok meg veletek és az oldal kitalálójával.

    A közgazdászok minősítése nem az én feladatom, de nem Felcsúti úr a mérvadó nálam.Nem feltétlenül értek egyet akár Róna Péterrel akár Bogár Lászlóval. Ettől még nagyon sok mindent jól illetve más szemszögből is bemutathatnak.Annyira azért ne legyünk naívak, hogy a pénzügyi szektor az szent. Az elmúlt időszak ezzel kapcsolatos büntetései és büntető ügyei messze nem erről szólnak.Főleg nem az önként vállalt eddig kifizetett több száz milliárd Dollár.

    Felcsúti Úr hozzászólása beszéljünk sokat a semmiről, értelmetlen példákon keresztül.Kedvencem, az állam is vesz fel devizában kölcsönt és vissza is kell fizetni. Fantasztikus, valóban.DE a deviza alapú hiteleknél erről szó nincsen. Mi a megoldás? Arról egy szó sem hangzik el.Ő az a bankvezető, aki felépített egy bankot, majd le is építette. Adott banknak vezető szerepe volt a felelőtlen hitelezésben, dilettáns módon hitelezett.
    Tudom, velük is volt szerződés.

    Tulajdonképpen mindenkinek igaza van, de itt is a középút lenne a megoldás.A pénzügyi jogok biztosa mihez ért, azt nem tudom, ettől még lehet ötlete. Jogos felvetés, vajon ezek deviza illetve deviza alapú hitelek voltak e.
    Amikor a támogatott hitelek után teret nyertek, a normális közvetítők meg voltak győződve róla és az oktatásokon sem hangzott el az ellenkezője, hogy ezek mögött is közepes és hosszú lejáratú kötelezettségek állnak.2008-2009-ben szembesült a hitelt felvevő és közvetítő is azzal, hogy bizony szó sincs ilyenről, igen rövid finanszírozás van mögötte, hát a csatolmányon szerplő úr bankjánál bizony 3-6 hónap.Fantasztikus.Így kezd kialakulni a kép, vajon miért is emelkedik a kamat, illetve nem csökken.
    Okos felvetés ilyenkor, jaj, az ország kockázat.CSAK a bankok forrása anyabanki, egy pici adat:2010-ben euró alapú forrásköltség “olasz tulajdonú ausztriából irányított banknál 1,5%. Hoppá. Ugyanez ügyfélnél 6-7,5 %.Ugyanitt 2008-ig a deviza vétel és eladás közötti marzs 2,5%. 2009-2010-től 5,1 %.

    késedelembe esett ügyfelek kilátásai reménytelenek, nem tudnak megegyezni bankjukkal. Természetesen a még fizető ügyfelek költségei emelkednek, a nem fizetőt agyon büntetik, majd megint egy adat: “francia tulajdonú bank” 2012-ben 10 SZÁZALÉKON értékesíti 3,2 milliárdnyi rossz hitelét a piacon. Fantasztikus.Ezt vajon ki fizeti meg?

    Hogy elkerüljem a túl hosszú hozzászólást, a megoldásró szerintem:
    1.Mindenki felelős a kialakult helyzetért.Róna péternek volt egy szimpatikus véleménye, miszerint tudomásul kell venni, hogy a bank is egy cég, nyereségre hajt, de kockázata is van, Bárki bármilyen rossz üzleti döntést hoz, vállalnia kell az üzleti kockázatot.Ez alól jelenleg kivételt képeznek a bankok, a fenti apró de nem teljes körű példákból látható, hogy ők inkább hárítják,ameddik tudják. SŐT, ha 10%-ért leírja és ezt a gazdálkodása és tulajdonosai elfogadják, lenne mozgástér mondjuk egyéni, rugalmas ügyfélkezeléssel, adósság elengedésével,valóban közös értékesítéssel.

    2.A bank kockázata, hogy nem megfelelő forrásallokációból finanszírozta az általa kiadott hitelt, így köteles legyen a kamatot drasztikusan csökkenteni.

    3.Árfolyam marzs tekintetében ellentmondásos bírósági és békéltető testületi döntések születnek. Van aki szerint költség, van aki az üzlet részének tekinti.De milyen indokolt költségnövekedés igazolja a marzs duplázását, ami a növekvő árfolyammal vegyítve a fizetendő pénz tömeget is növeli.Egyes törlesztési napokon az az abszurd helyzet is előáll, hogy a meghírdetett devita eladási árfolyam meghaladja az aznapi valuta eladásét.Természetesen semmi nem indokolja és abszurd is, csak a bevétel növelése lebeg a szem előtt.Célszerű lenne minden hitelnél kötelezővé tenni az MNB közepet.

    Most eddig jutottam, ezekkel az alapvető változtatásokkal tetemesen csökkenthető lenne első lépésként a törlesztőrészlet.

    Bízom benne, senkit nem untattam halálra. Magam is közgazdász végzettséggel rendelkezem , mégis hibáztam:)