Az előző cikkben is említett MNB stabilitási jelentésben található az alábbi ábra az életbiztosítások alakulásáról, amire Varázspálca hívta fel a figyelmemet.
Az ábrán azt láthatjuk, hogy a hagyományos vegyes életbiztosítások szűk felét fizetik végig az emberek, a unit linked biztosításoknál jelenleg pedig kevesebb mint az egynegyedüket tartják meg a lejáratig az emberek. (UL elérés)
De ez az arány volt sokkal rosszabb is, 2011-2012 telén a végtörlesztésnek több szerződés esett áldozatául. Hogy 2013-ban mi indokolta a szintén nagyarányú visszavásárlást, arra nem tudtam rájönni.
Ennyit arról, hogy azért jó a unit linked biztosítás, mert az emberek 10-20 éven át nem nyúlnak hozzá és végül sikerül elérniük az anyagi céljaikat.
"Hogy 2013-ban mi indokolta a szintén nagyarányú visszavásárlást, arra nem tudtam rájönni."
Talán sokan olvasták ezt a blog-ot. 🙂
És miért fogy minden év III. negyedévében? Nyaralásra veszik ki? Vagy mindenki szeptemberben köti és akkor jár le?
Szerintem az negyedik negyedév lesz és amíg volt rá adókedvezmény, sokan kötötték az év utolsó negyedében a szerződést, így az évforduló is akkorra esett.
(Akkor van sok visszaváltás, amikor emelkedik a grafikon, nem amikor csökken. Ez nem az állomány nagyságát, hanem éppen ellenkezőleg a kifizetések nagyságát mutatja.)
Nalunk ev vege fele voltak aktivabbak az ugynokok, amikor meg volt ra ilyen-olyan kedvezmeny. Elsosorban arra utaztak, hogy a ceg is tud fizetni valamennyi penzt a szamlara, milyen jo, meg adojovairas, miegymas stb. De azert ez az oszi visszavaltasra 2013-ban nem lehet ok. En azt mondanam, hogy elfogyott a penz otthon, olyan rettentoen nagy penzpiaci mozgasok nem voltak akkoriban.
2009-ben megszűnt a unit linked után is felhasználható 20% adókedvezmény.
2013 volt az első év, amikor már úgy vásárolhattad vissza a biztosítást, hogy a 2009-ig megszerzett adókedvezményt nem kellett 20%-kal növelten visszafizetni.
Ez lesz a megoldás.
Én sem tudom, mi volt 2013-ban. De akkor kezdtek a befektetési termékek teret nyerni a lakossági portfóliókban. A TBSZ számlákon tartott állomány 90 mrd-dal nőtt, az UL 50 mrd-dal csökkent 2013-ban.
De a lényeg szerintem is az, hogy nem azért kötnek az emberek UL-t, hogy ne nyúljanak hozzá. Még csak nem is azért, hogy életbiztosításként funkcionáljon. Dehát, valamiből szegény-szegény biztosítóknak is élni kell. A másik oldalon bukják a kgfb-k veszteségét.
Én anno a Kiszámoló blog hatására szüntettem meg a sajátomat, ez volt a legfontosabb érv a lezáráskor. A másik érvem az volt, hogy egy vállalkozás beindításakor ki kellett tolnom a personal runway-emet, visszavenni az életszínvonalból és mindent a cégbe forgatni. Nem érdekelt, hogy mennyit fizettem be, hiszen minél előbb zárom le, annál kisebb a bukás, szóval a legjobb döntés volt kivenni a pénzt, ezzel nyertem 2-3 extra hónapot. Úgy itéltem meg, hogy ez a 2-3 extra hónap megélhetés később többszörösen meg fog térülni.
Szóval UL-t soha többet, mindenkit a Kiszámolóra irányítok:)
Minden viszonyítás kérdése, a casinoval szemben az Unit-Linked kifejezetten jó befektetés, de egy gyanúsan szuperakciós, sávos kamatozású bankbetét se hiszem, hogy többet fialna, nem is beszélve a tőzsderobotról meg egyéb önjelölt spekulánsok daytrade kereskedésétől, akik a saját pénzüket forgatják (amíg el nem fogy..).
Az én Unit-Linked biztosításom ún. eseti befizetéseit (ami nincs tizenévre lekötve) cibáltam ki és tettem egy töredék részét kísérletképpen ETF-be 04.10-05.18 között.
Hiába emelkedett a BAMOSZ szerint
(amosz.hu/alapoldal?isin=HU0000704960) a BUX index követő ETF-em 5,3%-ot ez idő alatt, csak 2,3% kamatot kaptam meg (költségek levonása nélkül).
((Azaz 867-ért vettem, ami 886.-Ft-on teljesült az elvárt 913Ft helyett, amit az árf.grafikon mutatott)).
Ha saját magam sem értem a befektetésemet, ügynöktől drága a segítség, akkor marad ingatlan magyar módra...
Miért, az egynullás rulettnél csak 2,7% a költséghányad...
Sziasztok!
Erről jut eszembe; van valamilyen hír a csoportos életbiztosítás ügyében? Vagy csak elkerülte a figyelmemet.
Már a célegyenesben vagyunk, de még nincs szerződésünk.
@Kiszamolo Más: a látogatói kérdőívadatokról mikor születik majd meg az elemzőcikk?
Már elkezdtem, remélem egy héten belül meglesz.
Kiszámolóhoz hasonlóan rajongok a UL-ért. Viszont itt egy érdekes sztori: Az Erste-nél van egy olyan UL, aminél választhatsz olyat, hogy a betett zseton 10%-át elteszik egy virtuális számlára, és ha idő előtt lelépsz, akkor azt buktad, viszont, ha végig fizeted, akkor azoknak a manuszoknak a hasonló 10%-át, akik idő előtt kiszálltak, a megmaradók között szétosztják. Természetesen ez is ugyanolyan drága horror-költséges hulladék, mint mindegyik ilyen szemét a piacon (én személy szerint nem engedélyezném a nyugdíjbiztosításnak nevezett témakörrel egyetemben), viszont, ha az az a statisztika, hogy csak ca. 25% fizeti végig, akkor én a végén a 75%-nyi kihulló 10%-os buktájának a rámeső részét is megkapom, ami már akár érdekes is lehet. Vélemény?
Attól függ, hányan fizetnek még be. Olyan sok esélyt nem látok, hogy ettől lenne nyereséges. 🙁
Az érdekes volt, hogy az MNB szóvivője pont a Questor és társai botrányoknál megszólaltatva mondta, hogy a 12-15-20+ %-os igéretek bárminemű konstrukció esetén nyugodtan tekinthetők átverési kisérletnek. 🙂
A TKM ről néhány szó
2% TKM mit jelent. Azt, hogy évi 2% hozam esetén van nullán a biztosítás. Azaz nem nő és nem csökken az aktuális értéke. A biztosító évi 2% -ot von el.
Nézzünk egy példát. Hagyományos nyugdíjbiztosítás
Évi 321 000 Ft megtakarítás éves díjjal.
Futamidő 30 év
Hozam 4% .
Éves díjemelés 3%
Adójóváírás 20% az éves díjra, max 130 000 Ft
A biztosító ígérete : 24 000 000 Ft
Excelben kiszámolva költség nélkül: 32 000 000 Ft.
Különbség 8 000 000 Ft
Tálalás 1.: Ez egy évi 2% költséggel járó biztosítás. Azaz az év végi záróértékből elveszünk 2%-ot minden évben.
Tálalás 2.: Az ön által fizetett éves díjból elveszünk 35%-ot minden évben.
Mindkét esetben ugyanaz a végső összeg.
Ugyan kinek jut eszébe végigszámolni, hogy az utolsó évben mondjuk 20 000 000 Ft után a 2% az 400 000 Ft?
@ze gondolom, ebben az Erste konstrukcióban az, aki idő előtt kiszáll az UL-ből, a szokásos összegen felül bukja azt a 10%-ot, amit a többiek között osztanak fel (hiszen az első évek magas költsége az ügynöki költségekre megy el, azt nem tudják kiosztani a végig kitartók között).
Na most ha te a végig fizető 25%-ban vagy, akkor kb. 3 ember elbukott pénzét is megkapod. Ez elvben 30%, de csak akkor, ha ők is majdnem végig fizettek (gyakorlatilag az utolsó előtti hónapban szálltak ki). Szerintem ezt nyugodtan harmadolhatod (vagy negyedelheted), hiszen a többség bőven félidő előtt száll ki.
Nem tudom, mennyi a konstrukcióba eleve beépített bukta, kérdés, hogy ez kompenzálja-e.
Én is most kaptam egy ilyen ajánlatot, Union Elán néven.
Ha vállalod, hogy 13 évig megszakítás nélkül fizetsz, akkor elmondás szerint 3-4 éves befizetést kapsz, ha nem, akkor az össz megtakarításod 10%-át bukod.
Természetesen itt is onnan kapod a pénzt, hogy ha valaki vállalja ezt a bónuszt és mégsem teljesíti. Persze ez maximalizálva van valószínűleg, tehát, ha valaki ezen bukik 10 millát, akkor gondolom csak bizonyos %-át osztják szét, ezért buknod kell a rugalmasságot, amivel hirdetnek.
Mind1 is szar 🙂