Egy kis jövőkép a nyugdíjakról

Preocupada ajánlott egy cikket, ami a kisjövedelmű dél-koreai nyugdíjasok mindennapjairól szól. A cikk, illetve pontosabban egy ottani blognak a posztja leírja, hogyan él a dél-koreai nyugdíjasok egy igen jelentős része. Dél-Korea mindössze a GDP 1,7%-át költi a nyugdíjasokra, szemben a cikkben említett túl bőkezű Japán közel 9%-ával, vagy a még bőkezűbb magyar 11%-kal.

Ennek egyik eredménye, hogy a koreai államadósság csak 35,8% a GDP arányában, a magyar 84%, a japán egyenesen 227,2%.

A koreai költségvetés 0,7%-os pluszban zárt, a magyar 2,9%-os mínuszban, a japán 8,2%-os mínuszban.

Koreában az emberek 12,3%-a 65 évnél idősebb, Magyarországon 17,5%-a, Japánban 24,8%-a. És ez az érték mindenhol túl dinamikusan növekszik.

A fenti számokból is látszik, hogy a legtöbb fejlett ország erején felül költ már most is a nyugdíjasaira, a többi jóléti kiadással együtt ez az oka az egyre súlyosbodó eladósodottságnak és a demográfiai válság, a túl kevés gyerek születése, valamint a kitolódó életkor még súlyosabbá teszi évről-évre a problémát.

Koreában a 65 év felettiek közel fele a szegénységi küszöb alatt él, így nem csoda, hogy mindennapi látvány a szemétben turkáló, kartondobozokat és egyéb hulladékokat guberáló, a tömegközlekedési járműveken melegedő 70-80 éves nyugdíjasok. Mondhatni, tömegek élnek így, ha Koreába látogatsz és nem csak a főváros belvárosába, nem tud nem feltűnni, hogy mennyien élnek hulladékgyűjtögetésből. De a 75 éves korban még dolgozni kényszerülő öregek is mindennapi dolog Koreában, ahogy az is tény, hogy az öngyilkosok 28,1%-a 65 évnél idősebb.

Csak azért írok erről, mert itt is ez lesz 30-40 év múlva. (Hogy miért, arról már sokat írtam. Link). A mai emberek nem tudják elképzelni, milyen lesz itt az élet, ha tömegeknek kell majd megélni 25-40 ezer forintból (Ennyi lesz az átlagnyugdíj várhatóan 2050-ben. Erről egy cikk itt.).

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan fognak élni ezek a tömegek és tudsz is angolul, olvasd el, hogyan élnek most a dél-koreai nyugdíjasok közül azok, akik 30-40 ezer forintnyi nyugdíjból élnek. Itt találod ezt a cikket, remélem, kapsz egy látást arról, mi vár itt is sokakra, még ha hihetetlennek is tűnik, hogy ez itt is meg fog történni.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

149 hozzászólás

  • Vasvári Károly
    majom: nyilván ha 100-at keresel nem tudsz 50-100at félrerakni. Akkor az a jó tanács, hogy keress többet (erről is van a kiszámolón cikk). A rakj félre azoknak jó tanács, akik tudnának de inkább felélik.
  • Zabalint

    Elvileg 100-ból elvileg 33-at kellene félretenni, hogy a nyugdíjaskorban is ugyanannyi legyen, 40 év munka és 20 év nyugdíjaskort feltételezve, 0 reálhozammal. Nyilván persze ez nem igazán reális, mert ki fog tudni 33-at félretenni 100-ból csak erre…

    És el is vitte az állam a manyup kasszát… Úgy viszont, hogy csak önkéntesen van tőkefedezeti nyugdíjrendszer, és így a hazai megtakarítási hajlandóság mellet csak kevesek élnek vele, így továbbra is a sült galambot váró többség szavazata lesz a lényeges.
  • Zabalint

    Hozzáteszem, még az általános, tőkefedezeti nyugdíjrendszernél is van mozgástere az akkori kormánynak, hogy kiknek kedvezzen. Legalábbis, ha jelentős részben állampapírban tartják a vagyonukat a pénztárak.
  • Janos
    :

    akkor szerinted csak az a veszely fenyeget, hogy nem fognak eleg mernokot kepezni? Ez azert elegge jol orvosolhato. A programozast most mar kisiskolasoknak is oktatjak ( asszem nem nalunk, hanem mashol, de akar at is vehetnenk ), vagyis ha a muszaki oktatast picit felfejlesztik, akkor valoszinuleg nem lesz gond.

    Viszont azt meg mindig nem latom, hogy miert ne lenne eleg nehany ember a rendszer mukodtetesehez. Ha kellokeppen automatizalt, akkor nagyon kevesen kellenek az egyszeru termeleshez. Ez persze nyilvan csak egy alacsonyabb eletszinvonalra lesz eleg a tomegek szamara, de az ehezes nem lesz szukseges velejaroja a rendszernek.

    Ha jol emlekszem, akkor az angolok a fizetesuk 7%at koltik elelmiszerre. Vagyis jol latszik, hogy a fejlett vilagban nem az elelmiszer kerul sokba ( nyilvan, hiszen abbol tultermelunk…)

  • Kata
    Angliában sem olcsóbb az élelmiszer. Annak, hogy ott a jövedelem kisebb százalékát költi erre, az az oka, hogy ott jóval magasabb a fizetés.
  • Györgyi
    Azokban az országokban, ahol nincs nyugdíj, hanem a gyerekeik tartják el az öregeket, azért általában mindenki együtt él. A nyugati társadalmakban – néhány kivételtől eltekintve – mindenki külön háztartásban akar lakni. Ha körülnézek a 30-40 éves ismerőseim között, egy kezemen meg tudom számolni, hányan tudják fenntartani a saját családjukat, nemhogy még ők tartsák el a külön háztartásban élő szüleiket. Sokkal jellemzőbb, hogy a nyugdíjas szülők segítik a fiatalokat is. Manapság még a nyugdíj a legbiztosabb jövedelem, azt legalább nem lehet elveszíteni.
  • Zabalint

    Attól, hogy oktatják a programozást, még nem lesz mindenkiből programozó. Mérnököt sem fognak azzal többet képezni, hogy növelik a keretszámokat, mert azokat eddig sem tudták megtölteni, illetve jelentős részben arra alkalmatlanokkal.

    Az oktatás egy bizonyos határokon belül tudja javítani a jó képességű szakemberek arányát a társadalmon belül. Ugyanakkor éppen az alacsony végzettségűek körében születik több gyerek (nem, nem csak a kisebbségre gondolok!), ami kontraszelekcióhoz vezet, elsősorban kulturális alapon, hiszen ilyen időtávon a természetes szelekció olyan sokat nem dolgozik. De ha még nem is lenne így, akkor is csak X%-a képes az embereknek olyan munkákat elvégezni, amelyekre a jövőben szükség lesz, bármilyen jó is az oktatás, ez kevesebb születendő gyerek mellett abszolút értékben kevesebb lesz, miközben a kifutó generációk is ott vannak.

  • Zabalint
    Mellesleg az sem igaz, hogy elég pár ember az automatizálás mellett, mert a helyzet az, hogy valóban egyre kevesebb ember kell összesen, viszont bizonyos szakmai szint fölött egyre több kell.

    Éhezést valóban nem okozna, de csak elméletileg. Mert ugye kevesebb lakosság, kevesebb élelmiszer, és csak mezőgazdaságra bőven van elég munkaerő. Csak ez nem fogja vigasztalni azt, akinek nem lesz pénze kajára, és hiába próbálod megoldani újraelosztással a problémát, mert egy bizonyos szint után az egyre szűkebb dolgozó réteg inkább elmegy oda, ahol nem kell eltartania X embert.

  • Györgyi
    Szerintem a legnehezebb az arany közepet megtalálni. Mert ugye garancia semmire nincs. Bármilyen pénzbefektetés, biztosítás, nyugdíj-megtakarítás, bankbetét elinflálódhat vagy akár el is veszhet. Szóval nagyon nem mindegy, mennyit áldoz fel az ember a jelenből az esetleges semmiért. Mert ha a végén egy fillérem nem lesz, még mindig nyugodtabb leszek, ha az életben viszont mindent megtettem, megtapasztaltam, amire vágytam, mintha egy spórolással teli élet után jutok oda, hogy hoppon maradtam. Meg aztán hol van az előírva, hogy 65 évesen mindenképp abba kell hagyni mindenféle pénzkereső tevékenységet? Csak a családomban több olyan ember is van, akiknek ennyi idősen eszükbe sincs még nyugdíjba vonulni, halálra unnák magukat otthon. Tovább élünk, de tovább is vagyunk egészségesek, aktívak.
  • Bodis Tamas
    Az átmeneti évtizedek stresszesek lesznek. Populista szavazat optimalizálók keményen megsarcolják majd szolidaritási különadókkal, járulékokkal a cégeket. Én valamiféle “kommunális, szociális hozzájárulásra” gondolok. A trükk az lesz, hogy az árbevétel lesz az alapja.
    Mi majd akkor hallgatni is fogunk, mint most.
    Aztán majd ez is kevés lesz, elkezdenek vadászni az érdemtelenekre meg a gazdag öregekre.
    Nyugdíjplafon a gyermektelenekre, azokra, akiknek megtakarításuk van, akik valaha is tőkejövedelemre tettek szert, stb.
    Igazán okos emberek meglehetős pontossággal ki tudnák modellezni 2015-2050 közötti időszakot.

    Ha a hatalmi elitnek akkor is lesz doktrinája, a lépések zsinóron jönnek majd egymás után.

    Az érdekes az, hogy a magyar furcsa szerzet: indulatba jön és leváltja 5 másodperc alatt az elitet. Emiatt lehetnek még rosszabb forgatókönyvek is.

  • Zsoca
    Politikus/politika oldalról csak azzal lehetne átvágni a gordiuszi csomót, ha közösen megbeszélnék (innentől kezdve Magyarországon ez kivitelezhetetlen…) hogy akárki nyer, mindenképpen radikálisan csökkentik a nyugdíjakat, és ezt már kampányidőszakban is egyértelművé teszik. Ekkor annyi történne hogy a nyugdíjasok illetve a nyugdíjasokra szent tehénként tekintők nem mennének el szavazni, ezzel mondjuk jobban is járna mindenki, a maradék ember eldöntené hogy ki kerüljön többségbe, és jöhet a nyugdíjcsökkentés. De mondom, nálunk ilyen sose lesz…
  • Kamu Kaze
    A technikai fejlődés az ipari forradalom-kori szintről folyamatosan csökkentette a szükséges élő munkaerő számát.(élőmunka-hatékonyság növelés). A képződött profit tisztes-, de nem mindig hivalkodó luxus körülményeket biztosított a tőkés tulajdonosi körnek. A világ javait az emberek 10%-a tulajdonolta.
    1960 körül azt hitték, a folyamatosan csökken tovább a 16-14-12-ről 8 ra, heti 7-6-5-napra csökkent munkaidő. Helyette maradt, sőt kissé nőtt, a munkaHELYEK száma csökkent le, a munkanélküliség(inaktív, szociális hálóval eltartott létszám)nőtt. Ezzel még kiszolgáltatottabbá téve az alkalmazotti kört(könnyebben lehetsz örök állástalan, ha nem csinálod meg…)Közben a világ javait a népesség 1-0,5-0,1%-a tulajdonolja, elképzelhetetlen gazdagságban dagonyázva. Belefulladunk a jólétbe, az elosztás igazságtalan aránytalansága miatt.
  • Agoston
    Az is baj, hogy hatalmas a szoras az emberek egeszsegeben. Van, akinek 40 eves korara szetmeny a dereka, felallni sem kepes az agybol, es van, aki 90 evesen tour de france-ozik. A fix nyugdijkorhatar olyan, mint az egy meretben arusitott farmergatya.
  • Ft
    Alapvetően a világon mindenütt nőni fog a munkanélküliség, mert a technikai fejlődés fölöslegessé teszi az embert:
    Angol (angol felirattal)
    youtube.com/watch?v=7Pq-S557XQU
  • okoska
    Én mostanában találtam ki, mit fogok csinálni, ha nem lesz elég a nyugdíjam, ami valószínű.
    Merthogy igaza van Vakmacskának, egyszerűen képtelen vagyok 50-60 ezreket csak nyugdíjra félretenni. Annyi más cél van, gyerek taníttatása, lakásfelújítás, élni is kell…
    Na, ennyi bevezetés után a nagy ötlet: eladjuk a házat/lakást, amiben élünk akkor, annak szerencsés esetben pont elég a fele kb. egy beugróra egy normálisabb öregotthonba, a maradék meg a gyereké.
    Onnan tudom, hogy nemrég költözött be egy ismerősünk egy ilyenbe. A kondíciók teljesen elfogadhatók. Ma ez így néz ki: 5 millióért már zöldövezeti, modern helyet kapsz, de 3-ért is van már elfogadható. Ezért egy apartman használati jogát kapod meg halálodig, plusz egyészségügyi ellátást, takarítást, kaját, mindent. Havi térítési díj a nyugdíjad 70-80 %-a, bármennyi is az összeg. Teljesen korrekt. Van hol laknod, van mit enned, nem vagy a gyereked nyakán.
    Szerintem egész iparág fog erre épülni. Ha változnak a körülmények, alkalmazkodni kell, és nem mindenáron fenntartani a meglévő környezetet.
  • a Yeti
    lehet hogy nem először írom, de nekem az egész ott sántít, ott valamilyen régi megélhetésről szóló eszmerendszer mentén próbáljuk megérteni a dolgokat. a mai világ pont nem arról szól, hogy legyen krumpli a kamrában, és ne fagyjunk meg télen.

    a mai munkák nagy része tökéletesem fölösleges, kezdve a szórakoztatóipartól, az importált ásványvizen át a síelésig, és a fél év alatt tönkremenő fúrógépig. szóval van egy öncélú gépezet, aminek kis fogaskerekei vagyunk, aztán ki így, ki úgy jön ki a buliból.

  • Kiszamolo
    Agoston, azért van rokkantnyugdíj, meg leszázalékolás is.
  • Gábor
    okoskának sikerült olyan ötletet írnia, amivel még nem találkoztam a kiszámoló kommentek közt (lehet nem figyeltem eléggé)… bravo!
    (mondjuk én inkább arra játszom hogy a svéd befektetési számlán elég gyűljön össze mire mérsékelni szeretném a munkatempómat, de ez legyen az én bajom 😀 )
  • mtoma73
    Szerintem tök jó az ötlet, de a buktató lehet abban van, hogy azért csak megnézik, hogy mennyi aza havi 70-80% nyugdíj, akármit is mondanak. Ha szerintük kevés, akkor nem biztos szerintem az a hely, vagy majd csak nagy sokára.
  • jurta

    “Gyurink akkor még azt mondta, hogy aki nem lép át az államiba, annak ugrik a nyugdíja. Aztán, amikor megmásították a véleményüket, akkor már késő volt.”

    Utólag nem segít, de a következő hasonló döntésben esetleg igen: ez a zsarolás teljesen irreális volt. Kb. mintha szomszéd hétéves Pistike fenyegetne, hogy blokád alá vonja a társasházat, és csak akkor enged ki, ha neki ajándékozom a lakásomat. Akkor is nyilvánvaló volt, hogy amint az ellenfelek kerülnek hatalomra, első dolguk lesz visszaállítani (persze a tőkét visszaadni nem). Röhögtem az egészen és ünnepélyes hangulatban vonultam aláírni a nyilatkozatot, egyben az öngondoskodás mellett demonstrálva. 🙂 Az, hogy még a jelenlegi társaság meglépte a visszavonást, nos, nekem is kellemes meglepetés volt.

  • Vasvári Károly
    Igen, Okoska ötletével az a gond, hogy a mostani kondíciók alapján számol (most mennyi %-át kérik a nyugdíjnak). Nyilván a mostani összegből és nyugdíjból lehet fedezni az öregek otthona kiadásait, de később, egy esetleges ingatlanár-csökkenés és nyugdíj-csökkenés mellett ebben a formában az sem lesz finanszírozható.
  • Zabalint

    Ha mai értéken mérve 30 ezer lesz a nyugdíjad a demográfiai helyzet miatt, akkor nem fognak 5 millió + nyugdíj 70-80%-a után ilyen ellátást adni.
  • Zabalint
    A másik pedig, hogy nem biztos, hogy lesz, aki megveszi a házad, vagy simán lehet, hogy annyit fog érni, mint ma egy ház egy elmaradott térségben egy zsákfaluban. Ugyanis a lakosság csökkenés az ingatlanok árát is lejjebb nyomja.
  • Janos
    @Kata:
    Tudom, de ez nem valtoztat semmin. Ettol meg nem arra megy el a fizetesuk nagyresze, tehat nekik nem draga.
    :

    Erre a problemara tokeletes megoldast nyujtanak a mar meglevo lehetosegek:
    – Kicsit tovabb tanulnak az emberek ( vagyis kesobb kezdenek dolgozni -> kevesebbet dolgoznak -> ha nem csokken a munkamennyiseg, akkor tobb emberre lesz szukseg)
    – Csokken az eves munkaido -> Nem is olyan regen meg szombatonkent is kellett dolgozni, es vannak orszagok ahol mar a 7 ora a standard napi munkaido.
    – Uj tipusu munkak jonnek letre. Akar szorakoztatoipar, akar szolgaltatasok teruleten.

    Persze nem alkalmas mindenki minden munka elvegzesere, ez igaz, de ha tobbfele munkabol lehet valasztani, es elfogadott lesz, hogy mindenki legalabb 18 eves koraig tanul, akkor joval kevesebb embernek jut majd egyszeru melo.

  • Janos
    :

    Majd kerdezd meg az ismerosodet 1-2 ev mulva, hogy mennyire tetszik neki. Nem mindenki szereti az idosek otthonat.

  • hungaroborg

    Édesanyám 20 évig idősek klubjában dolgozott, szóval van némi rálátása a helyzetre. Ez a befizetsz 3-5 milliót és megveszed a használati jogot semmire nem garancia. Még azt is szokták mondani, hogy be is leszel jelentve a földhivatalnál. Semmit nem jelent. Ha a tulajdonos zsebre teszi a pénzt és lelép, minden joga megvan hozzá. Még csak a Kajmán-Szigetekig sem kell menni, mert fel sem tudod jelenteni, de legalább is bukó a per. Egy ügyvéd ismerősöm azt javasolta, hogy a lakás legyen a neveden tulajdoni lappal együtt és úgy vedd meg, de ebbe nem mennek bele sok helyen. Ahol igen, ott meg nem 3-5 millió a beugró, vagy ha annyi, akkor meg vegetál csak az egész intézmény. Habár az egészségügyben üzletileg fenntartható csak az idősek ellátása lehetne. Csak hát ugye mindenki egy év alatt akar meggazdagodni, nem 30 évig fenntartani egy amúgy nyereséges vállalkozást.

  • Zabalint

    Én nem maradtam, mert volt összesen 1 hónap nem diákmelós munkaviszonyom akkoriban, szóval nem számított az a néhány száz Ft, apám viszont maradt. Ő is azt mondta, hogy egyrészt ha ezeket leváltják, akkor a jogfosztottság megszűnik, másrészt meg közben az EU is be fog ugatni, ha nem csinálják vissza maguktól. De persze ehhez az is kellett, hogy neki önkéntese is van, meg anyám nem maradt, tehát attól nem kellett félniük, hogy nyugdíjas korukra tönkremennek.

    Ugyanakkor meg tudom érteni, ha valaki nem mert maradni, emlékezz csak milyen legsötétebb Rákosi korszakot felidéző nyilatkozatok voltak arról, hogy aki marad, az kivonja magát a társadalmi szolidaritás alól, meg hasonlók. Egyébként ha nem lennénk túlzottan nyitott és az EU-tól függő gazdaság, akkor biztos lehetsz benne, hogy marad a jogfosztottság, viszont az EU szkepticizmus már akkor is menő volt, szóval volt mitől félni.

  • sz.krisz
    Na most a felvázolt alternatívák eddig:
    – Bízzál az államban
    – Tegyél félre 150 milliót, élj meg a kamataiból és reménykedj a korai halálban
    – Csinálj sok gyereket, akik majd eltartanak
    – Tegyél félre 15 milliót és költözz be egy öregotthonba

    Illetve mondok még egyet:
    – Tegyél félre 500 ezret és költözz át Dél-Ázsiába vagy Dél-Amerikába.

    Most ezek akár működhetnek is most, de 30 év múlva korántsem biztos, cserébe lehet rájövünk, hogy mégis meg lehet élni 47 ezer forintból.

  • Györgyi

    Ezt én is terveztem egy időben, de aztán az utóbbi időben több olyan idősotthonról is volt szó a hírekben, ami csődbe ment, annak ellenére, hogy egy budapesti belvárosi lakás értékének megfelelő összeggel lehetett beszállni. Kitették az öregeket, mosták kezeiket. Szóval én nagyon meggondolnám, hogy felégessek-e minden hidat magam mögött. A legutóbbi elképzelésem az, hogy a ház árán inkább olyan országban veszek aprócska ingatlant, ahol jóval alacsonyabb a rezsiköltség (melegebb az éghajlat).
  • Zabalint

    A fejlődő világba költözés azért nem alternatíva, mert azok az országok csak akkor sokkal olcsóbbak, ha az ottani szintű egészségügyi ellátást és higiéniai körülményeket várod csak el. Azért a színvonalért, ami Magyarországon alap, ott súlyos összegeket kellene fizetned. Nagyjából egy magyar nyugdíjasnak olyan, nálunk némileg szegényebb, de szolgáltatási szintben nem elmaradottabb országok lennének megfelelőek, mint Bulgária, csak a nyelvi nehézségek mellett legfeljebb 50%-ot lehetne nyerni az alacsonyabb árszínvonalon, szóval nem 500 ezer kéne, hanem mondjuk a hazai 50 millió helyett csak 25 millió, fejenként.
  • okoska
    Semmire nincs garancia, minden kifogás, kritika valahol jogos. De: arra akartam rávilágítani, hogy nincs egy üdvözítő megoldás. Senki nem tudja mi lesz 30-40 év múlva. De akkor is azt gondolom, hogy aki rendelkezik egy valamilyen ingatlan tulajdonnal, annak legalább lesz valamennyi tőkéje, és valami alternatív megoldást ki kell találni.
    Lehet, eltartási szerződés lesz a megoldás.
    Vagy valami öregotthon.
    Vagy több nyugdíjasnak össze kell költözni.
    Vagy kiadni a meglévő lakásban 1-2 szobát.
    Vagy fordítva, kivenni valahol egy szobát, és főzéssel, takarítással “ledolgozni” az árát. Mint a 19. századi regényekben:) Balzac, Dosztojevszkij hősei rémlenek nektek?
    Ki akar boldog nyugdíjas kommunában élni? :))
    Rugalmasnak kell lenni, ez a lényeg. Ha a túlélés a kérdés muszáj lesz valamit kitalálni!!!
  • Kiszamolo
    Zabalint, ez nem így van. Amerikai gazdasági újságok nagyjából kéthavonta írnak arról, hová érdemes költözni a nyugdíjasoknak. Costa Rica, Mexikó, stb.

    Az egyiptomi egészségügy is állítólag magyar színvonalú (mondjuk szerencsére csak olvastam), az átlagbér pedig 100-130 dollár.

  • Zabalint

    Ja, csak egy probléma van ezzel, hogy Mexikó drágább, mint Magyarország (nézd meg a vásárlóerő paritást), az USA-nál persze jóval olcsóbb.
  • Zabalint
    Magyarország inkább ideális célország nyugdíjas korra, Mexikóhoz hasonlóan, csak mi a németeknek és a hollandoknak vagyunk jó célpont.
  • Kiszamolo
    Már akartam erről írni, hová lenne érdemes költözni, csak túl nagy meló.

    Egyiptom, Tunézia, Thaiföld szerintem esélyes, de lehet, hogy egy bolgár üdülőfalu is nyerő lehet.

  • Györgyi
    Még a világ végére sem kell feltétlenül menni. Már Dél-Spanyolországban is jóval olcsóbban kijön az ember, mint itthon, ha a valóban szükséges dolgok költségéről van szó (rezsi, kaja). Ráadásul nagyon szép mellékest össze lehet szedni abból, ha kiadunk egy-két szobát a szezonban nyaralóknak.
  • Györgyi
    Meg aztán az sem utolsó szempont, hogy hazajöhessek, ha honvágyam van, ne több évig kelljen gyűjteni repülőjegyre.
  • Janos
    A tavoli celokkal az a baj, hogy az osszes kapcsolat is megszunik, valamint nyelvtudas is kell hozza.

    Inkabb egy kis magyar zsakfalu, tavol a nagyvarosoktol… Az is olcsobb:)

  • Györgyi
    János, a nyelv nem akadály, bármelyiket meg lehet tanulni. Egy időben tanultam is thaiul, pont a nyugdíjas éveimre való “befektetésként”. Közép- és Dél-Amerika sem lenne gond, spanyolul felsőfokon tudok. Meg aztán az angolt is szinte mindenhol megértik. Van egy jó kis műsor a Travel csatornán, az International House Hunters, abban általában amerikaiak költöznek a világ valamely más szegletébe, többnyire úgy, hogy az anyanyelvükön kívül semmit nem beszélnek.
  • preocupada
    @Györgyi: hogy lehet Dél-Spanyolország olcsóbb? erről írnál még?

    ja, mindig irigyelni szoktam azokat a nyugat-európai nyugdíjasokat…fogják, átjönnek hozzánk, és sokkal olcsóbban még mindig király az életük. vagy a turistákról is ezt gondolom. a nálunk olcsóbb helyek meg, ahova mi mehetnénk, azért már nem olyan szépek, vagy európaiasak…

    egyébként ha valakiben ez felmerül, nem kell megvárni a nyugdíjaskort a nyugdíjra való készüléssel. ha már megvan a célország, lehet kezdeni ingatlant nézni, nyelvet tanulni, stb. ha valakinek még van jópár éve nyugdíjig, biztos megtanul valamilyen szinten, mire nyugdíjas lesz, minimális erőbefektetés mellett is.

  • Györgyi

    Az árak nagyjából ugyanolyanok, mint nálunk, viszont fűtésre lényegesen kevesebbet kell költeni. Itt egy hidegebb tél igencsak megcsappantja a pénztárcát/bankszámlát. Na ott ez nincs. Nerját néztem ki, nagyon jó kis mikroklímája van, télen is 18-20 fok körül van, és süt a nap. Nyáron sem kell légkondi, mert volt annyi eszük, hogy kőből építkeztek, nem panelből. Nyaralásra sem megy el az ember pénze, mert ott van helyben a tenger. Persze ebből a szempontból a francia riviéra is ideális lenne, csak az már tényleg drágább, mint itthon élni. Nem is kicsivel.
  • Andrea
    Tudom, nagy tájékozatlanságról fog árulkodni a kérdésem, de nem igazán értem ezt a hozzáállást, hogy “az állam túl sokat költ a nyugdíjasaira”. Az ember amikor dolgozik, fizeti a járulékokat, adókat, amikor nyugdíjas, akkor meg kap ellátást, nem? Ez így nem lenne normális? Mert a mai pénzügyi tanácsadói írások nagyrésze arról szól, hogy az állam nem fog tudni, nem is akar és nem is elvárható (!), hogy gondoskodjon rólunk idős korunkban.
    De akkor mi se fizessünk annyi járulékot, adót a fizetéseinkből, keresményeinkből?
  • Györgyi
    Andrea, a probléma a felosztó-kirovó rendszerrel van. Hiába fizetjük a járulékokat, azt nem nekünk fektetik be, hanem abból fizetik a mostani nyugdíjakat. Ez azóta van így, amióta a háború után elinflálódtak és elvesztek teljesen a korábbi nyugdíjbefektetések. Ráadásul már most sem elég a nyugdíjakra, más forrásból egészítik ki. Abban egyébként nem nagyon hiszek, hogy biztosan bajok lesznek. Az állami nyugdíj jövője nem attól függ, hogy most milyen a gazdaság, hanem elsősorban attól, hogy majd akkor milyen lesz, ha odajutunk, hogy nyugdíjat kell kapnunk. Azt meg ki tudhatja előre? Jöhet valami gazdasági csoda is. Feltalálhatnak bármit, ami forradalmasítja a termelést. Folyamatosan változik a világ. Ha csak azt nézem, hogy nyoma sincs a legtöbb olyan foglalkozásnak, amikről 30 évvel ezelőtt kisiskolásként ábrándoztunk, viszont lett egy csomó olyan, aminek még az előfeltételei sem léteztek
  • Géza
    ez akkor működne, ha nagyjából azonos létszámú generációk követnék egymást, nagyjából azonos ideig dolgoznának, majd hasonló időt töltenének nyugdíjban.

    De
    1. mire mi nyugdíjba megyünk, kevesebb lesz az aktiv dolgozó
    2. folyamatosan nő a várható élettartam.

    Mit lehet tenni?
    1. növelni a nyugdíjjárulékot (vagy más állami forrásból kiegészíteni a nyugdíjkasszát)
    2. csökkenteni a nyugdíjakat
    3. növelni a nyugdíjkorhatárt

    a realitás ezek valamiféle kombinációja.

  • preocupada
    értem. ilyen szempontból még nem gondoltam végig.

    nagyon tetszik ez a keresmény szó XD

  • Tetszenek a hozzászólások, az élet hosszú távú terveire vonatkozóan, magam is ilyenen rágódok sokat.
    Mindegyiknél meg kell nézni, hogy kiállja-e pl. az alábbi 2 élethelyzetet.
    1. 45 évesen kapsz egy infarktust és ezzel elélsz 65 éves korodig.
    2. Lesz időközben egy 3-5 éves háború.
  • Zabalint

    A kis magyar zsákfaluban nem olcsóbb megélni, mint a fővárosban. Ami olcsóbb, az az ingatlan megvásárlása. De drágább az élelmiszer, bármi olyan szolgáltatás, amihez ki kell hívnod embert, és a közlekedésed is drágábban fog kijönni.
  • Zabalint

    Thaiföld ha jól tudom pont hogy az a típusú ország, ahol élesen elkülönülnek a pénzes nyugati turisták által igénybe vett szolgáltatások a csóró helyiekétől, megélni pedig a helyiek szintjén olcsó, ami nem a magyarországi szint.
  • Mugerin

    No nehogy már csak azért kedvezzünk egy elhízott TV előtt tespedő lusta embernek, mert a saját nemtörődömségéből megromlott az egészsége. Épp elég, hogy akkor is kap rokkantnyugdíjat és táppénzt ha önhibájából lesz keresőképtelen.
    Az ha valaki 80 éves koráig munkaképes a saját érdeme. Saját maga dolgozott meg ezért, figyelt a táplálkozására, a rendszeres testmozgásra.

    Én is sokat teszek az egészségemért. Úgy gondolom cserébe természetes, hogy élvezem ennek előnyét és nem halok bele a napi munkámba, tudom élvezni a hétvégén és bízom benne, hogy nyugdíjas koromban is aktívan fogok tudni tevékenykedni. Az, hogy ez unokázás, kertészkedés, vagy épp pénzkereső tevékenység lesz majd eldöntöm én!

    Aki meg kicsinálja magát 50 éves korára az magára vessen. (Nem a bányászokra és egyéb ilyen egészségkárosító munkát végzőkre gondoltam.)

  • Györgyi
    Zabalint, ha én elmegyek bárhová, azért megyek, hogy úgy éljek, mint az ottaniak, nem azért, hogy az itteni életmódomat folytassam ott. Szóval Thaiföldön számomra sokkal szimpatikusabb egy ottani falusi ember életét élni, mint a nyugati turistákat majmolni.