Egy társasház története

Tibor küldött egy történetet, az ő társasházuk történetét. Érdemes elolvasni az anyagi tanulság miatt is, de amiatt is, mire készülj, ha egy társasházban veszel lakást. Annyi horrorsztorit hallottam már a társasházakról, ahol a lakók fele Q7-essel jár, de a közös költséget nem fizetik (ezek az újépítésűek), meg ahol öregek laknak, akiknek jóvanazúgy, ahogy van, ő ebben az életben már nem akar költeni a házra, akkor se, ha a tető beszakadt.

Ezekre is érdemes figyelned, ha lakást veszel. Elhanyagolt társasházban soha ne vegyél lakást, akámennyire is olcsó vagy tiptop a kinézett lakás, mert nem véletlenül elhanyagolt a ház. Inkább vegyél egy jó állapotú, karbantartott házban egy lepukkant lakást. Ugyanígy ne vegyél lakást egy olyan társasházban, ahol a lakók harmada-fele nem akarja/nem tudja fizetni a közös költséget. A lakáson tudsz segíteni, a házon nem.

Offtopic: Így vásárolj lakást

S ha már ez a téma, éppen tegnap hallottam egy sztorit első kézből egy nyolclakásos “újépítésű”, talán két-három éves házról. Először csak azt hitték, megússzák annyival, hogy nincs két egyforma méretű lépcső a lépcsőházban, hogy felfagy az erkélyen a kő, mert kilopták a vízzáró fóliát, hogy a teraszok a ház felé lejtenek és áznak a falak és a többi kókler munka. Aztán amikor elkezdett megsüllyedni a ház, megvizsgálták az alapot és kiderült, hogy “kifelejtették” belőle a vasalatot. Minek az bele, úgysem látszik. Most meg a kétségbeesett fejvakarás, lakásonként valószínűleg sok millió forint lenne valahogy megerősíteni az alapot, de pénz az nincs, a legtöbben sok hitellel, CSOK-kal vették a lakást, legtöbbször erőn felül. A vállalkozó már rég bezárta a céget vagy egy hajléktalané lett azóta, lehetne éppen perelni, de értelme az nincs, pert nyerhetnek, de pénzt nem fognak belőle látni.

Na mindegy, csak egy témába illő friss sztori volt. Következzen Tibor levele:

Feleségemmel egy kétszintes, tizenkét lakásos társasházban élünk. A 12-ből 10 lakás 46-50 nm közötti, a maradék kettő 70 nm. A közös képviselőkkel sorozatban gondjaink akadtak, az egyik egy öreg bácsi volt, aki excelben könyvelt (!), e-mailt nem volt hajlandó olvasni, telefonon sosem lehetett elérni, általában nem nagyon érdekelte semmi a házzal kapcsolatban. Őt leváltottuk, jött egy kedves fiatalember, aki a bemutatkozására láthatóan rákészült, felmérte a ház állapotát, konkrét elképzelésekkel állt elő, hogy miket kellene itt megvalósítani, és majd együtt…

A házzal amúgy vannak komoly gondok, a lépcsőház és a függőfolyosó van a legrosszabb állapotban, jóformán életveszélyes. Lényeg, a lényeg, emberünk a csillagokat is lebeszélte volna az égről, megválasztottuk, aztán nagyjából soha többet nem sikerült elérni őt, e-mailekre nem válaszolt, telefont nem vette fel, semmilyen papírt nem küldött soha arról, hogy áll a ház, hogy állnak a befizetések, nuku éves összesítő, az égvilágon semmi. Közgyűlést annak ellenére sem hívott össze, hogy erre felszólítottuk levélben. Leváltani is csak levélben sikerült, a ház minden anyagát postai úton juttatta el az új közös képviselőhöz, aki jelenleg is van. Ő végre nem csak beszédében lelkes, hanem végre tényleg történnek itt dolgok, haladunk valamerre.

Na, ezekről a dolgokról szeretnék mesélni.

A háznak van egy ltp megtakarítása, ami már rég lejárt, csak hát az előző közös képviselőkkel nem igazán lehetett együtt dolgozni, a pénz azóta is ott állt a számlán (nagyságrendileg 1.5 millióról beszélünk, messze nem szaladunk vele). Az új közös képviselő az első közgyűlésen felvetette az ötletet, hogy érdemes volna megemelni a közös költséget, az így keletkezett többletből pedig felújítási alapot képezni, hiszen társasháznak amúgy is kötelező ilyennel rendelkeznie (erről soha egy szó sem esett korábban), szóval nem is értette, nekünk miért nincs ilyen.

A javaslata az volt, hogy nm-enként 50 (!) forinttal emeljük a közös költséget. Jó pár embernél ez kiverte a biztosítékot, hogy az rengeteg pénz (megismétlem, 50 nm-es lakásokról beszélgetünk, nem nehéz kiszámolni, mekkora tételről van szó). Hosszas vita után végül azért csak sikerült lenyomni a torkukon, és elfogadtuk a javaslatot.

Ekkor jöttem én. Felhívtam rá a kedves lakótársak figyelmét, hogy a ház szintjén havi 30.000 forintról ment a vita az elmúlt fél órában, ami éves szinten 360.000 forint. Tíz év alatt lesz 3.6 milliónk, amiből esetleg vehetünk három téglát, csak addig ránk dől a ház. Az én javaslatom az volna, hogy fizessen mindenki havi 20.000 forintot a közös költségen felül, az egy év alatt a háznak 2.880.000 forint, két-három év alatt az ltp pénzzel együtt már egy-két komolyabb munkára is futja belőle.

A javaslatom vége szemmel lincselés és generációkon átívelő átkozás lett, megkaptam mindent a “te asziszed, hogy én lopom a pénzt”-től kezdve a “nem vagyok én aranyásó”-n át a “de jó egyeseknek, hogy milliomosok”-ig mindent. És itt olyan emberekről beszélünk, akiknek két autója van, az egyikkel dolgozni jár, a másikkal wc-re, a másik most vett új autót, mellé napi egy csomag cigi simán pattan… szóval tovább nem is nagyon sorolom… nagyjából olyan emberekről beszélünk, akikről te magad is szóltál már jó néhány cikkedben, pl. a kedvencemben, ahol egy gyárban tartottál pénzügyi oktatást, ahol a melósoknak nem volt pénze, de azért masszívan dohányoztak, és tele volt a parkoló autókkal, miközben a gyár előtt volt a buszmegálló.

Rávilágítottam a kedves lakótársak előtt arra, hogy akinek nincs havi 20.000 forintja, ott azért vannak komoly gondok. Érvelésnek megkaptam, hogy drágák a gyerekek, már így is drága a közös költség, a számlák, a minden. Az egyik szomszéd szerint havi 20.000 forint nagyon sok, ne mondjam már, hogy nem az. Mondtam, hogy 20.000 forintról általánosságban nem lehet megítélni, hogy sok-e vagy kevés, az nem is igazán annak a függvénye, hogy valaki mennyit keres, hanem inkább annak, hogy mire költi.

Hát pedig, bárhogy is próbálná összébb húzni a nadrágszíjat, lehetetlent kérek.

Egyetlen szomszéd jelezte, hogy ő benne lenne a dologban, meg támogatja az elképzelést.

Szóval a javaslatom az erős többség leszavazta.

Eltelt fél év, szép téli napon a függőfolyosó egy darabja leszakadt (szerencsére nem történt személyi sérülés), a ház facebook csoportjában felvetettem, hogy mivel naponta én is elsétálok az alatt a pont alatt, ahonnan leszakadt egy darab, éppen eshetett volna az én, vagy a gyerekeim fejére is, vagy akármelyik másik szomszéd fejére is a dolog, most már talán csinálunk valamit?

Havi 20.000 forint továbbra is sok volt. De havi 10, és havi 5 is. Igazából szerintem bármennyi sok lett volna, amit a “Háznak” (direkt írom nagy betűvel, mert kb. az jött le, mintha az emberek a házra, mint harmadik félre tekintenének, nem olyasmire, ahol ők maguk laknak) adni kéne. Pár hét múlva még egy szép darab leesett a függőfolyósból (itt sem történt személyi sérülés), ami éppen valakinek a fregolijára esett. Na, hát ez már megmozgatta a népeket, gyorsan közgyűlést hívtak össze, ahol meg lett beszélve, hogy a függőfolyosót fel kell újítani és kész. Hát, pénzünk az nincs rá, akkor vegyünk fel kedvezményes hitelt az ltp-re. Megszavazta mindenki. Hamar kiderült, hogy az ltp nem ad hitelt a háznak, mert a bekért jegyzőkönyvekből egyértelműen kiviláglik, hogy fél évvel ezelőttig a háznak nem volt felújítási alapja képezve, márpedig az elmúlt három évet vizsgálják. Így csak piaci kamatozású hitelt adnak. Nem baj, jó lesz…

Ugye még emlékszünk a kedves szomszédra, aki bárhogy is próbálná, havi 20.000-t nem tudna megfogni a havi kiadásain? Éppen 19.000 forinttal lett ezáltal magasabb a havi közös költsége, mint eddig volt, de elmondása szerint ez nem jelent gondot a számukra, mert hasznos dologra megy a pénz. Nem akartam emlékeztetni a fél évvel ezelőtti szavaira, mert úgy láttam, felesleges ezzel vesződni.

Szóval ez a történet… amíg az emberek tudják, hogy valami nem jó, még akkor sem foglalkoznak vele, amikor már tapasztalják is, akkor viszont pánik és bármit elfogadunk. Havi 20.000 forint sok, amikor önerőről beszélünk, amit saját elhatározásunkból kellene gyűjtenünk, de ha hitelt kell belőle törleszteni, az valahogy olyan kötelezőnek tűnik, az rendben van. Mint a bagós, aki lelkesen cigizik, amíg stroke-ot nem kap, akkor gyorsan leszokik, mert megijed, pedig addig is tudta, hogy mit kockáztat. Vagy mégsem?

Miért működnek ilyen furán az emberek?

Share

353 hozzászólás

  • V.A.Laki
    En nem tudom kiolvasni ebbol a tortenetbol, hogy “lam, ilyenek az emberek”. Ha hallgattak volna a lakogyulesen a szerzore es megszavaztak volna a 20 ezer pluszt, akkor se jartak volna semmivel se jobban. Ugyanigy hitelt kellett volna felvenni, mar akkora volt a baj, hogy elobb kellett a nagy penz, mint hogy az osszegyult volna es akkor is csak egy ev lett volna a harombol. Egyszeru bolcsesseg alapjan, ha egy dontes nem valtoztatja meg az esemenyek lefolyasat, akkor annyira nem is szamit.

    Azzal se ertek egyet, hogy intelligensebb dolog egy elkepzelt jovo ellen elore viaskodni, mint egy valodi helyzetben azonnal reagalni. Tele van a mernoki gyakorlat ilyenekkel, pl. a “just in time” es a YAGNI. Az egyetlen dolog, ami rossz a tortenetben, hogy a lakogyulesen el kellett volna magyarazni a fiatalembernek, hogy csak akkor fizetnek 20 ezer forintot, ha erre alapos ok lesz.

  • Kiszamolo
    Valaki, a buta embert az értelmestől az különbözteti meg, hogy tovább lát az orra hegyénél….

    Az, meg hogy a buta ember öt évvel ezelőtt is buta volt, ezért az utolsó utáni pillanatig sem tettek semmit, még inkább mutatja az értelmi képességeiket.

  • Kiszamolo
    bicskanyitogató, az egyik nagy társasház közös képviselője az ügyfelem volt. Idős nő, nincs gyereke, nincs testvére, három lakása van azon kívül, ahol lakik, a nyugdíja annyi, hogy nem tudja elkölteni (és még ott a három bérleti díj is).

    Megkért, hogy szerezzek festőt, akik kifestik a hét 10 emeletes lépcsőházat.

    A festőnek vissza kellett osztani talán 15%-ot a munkából. (Csak onnan tudtam meg, hogy ugye én szereztem a festőt, aki egy haverom volt.)

    Álltam és nem értettem. Annyi pénze van, hogy nem tud vele mit csinálni, ha meghal, minden az államé lesz és mégis kell neki zsebbe a pénz.

  • CsillagV
    A mentalitás az egész országon látszik , nem csak a társasházakban. Agglomerációs lakópark, az utcában csak 80 millió plusszos ikerház felek ! sorakoznak 2006-tól épült a lakópark . A házak felénél lerohadva a homlokdeszka , kerítésről leperegve a festék , térkő színe már nem látszik a kosztól , tiszta gaz az utca, a bokrok alja szemetes . Tudom ez a kisebbik probléma ,de engem ez is zavar.
  • bicskanyitogato
    Nem vagyunk egyformak. 🙂 Nalam, mint sok mas teruleten is a celszeruseg fontosabb: jo aron kapjon jo munkat a haz, mert azzal en is nyerek (ebben az esetben tobbszorosen is), a tobbiek is es nem cseszegetnek, sot megkoszonik az ev kozben beletett munkankat. Volt, h lako rokona adta a legjobb ajanlatot munkara, megdumaltuk es o kapta. De volt olyan is, h szivessegbol biztositos ugyet probaltam intezni egy “kevesbe tajekozott” lakonak, de sokadszorra sem sikerult (mert o trukkozni ohajtott a szamlakkal, meg a biztosito ugyintezese is katasztrofa volt), ott vegul sertodes lett ram… Meg biztosito valtas az egesz hazra… Ja, meg tavaly, mikor az onkorm veletlenul 1 nagysagrenddel nagyobb havi kk-et utalt a haznak, millios tetelt. Megbeszeltuk, egyeztettuk, megoldas: lelakjak (kb 1 evig nem fizetnek). 🙂 Van mindenfele. Nekem evente kb netto 10 ora munkam van benne, megeri.
  • jami
    Mert egész életében így csinálta, nem is tud már változni, de nem is akar.

    Ősszel volt egy koccanásom, a másik fél elismerte a hibáját, ne hívjunk rendőrt – kitöltöttük így a betétlapot. Aztán kb. 1 hónap múlva kaptam egy levelet a biztosítótól, h elutasítják a kárigényt, mert a másik fél VISSZAVONTA a nyilatkozatát. Felhívtam és végül elismerte. De semmit nem tehettem volna, ha mégsem.
    No most a másik fél céges kocsival volt, jól menő cég. Kicsi a kár. Mégis megpróbálták. Mentalitás.

    Ezért is szívás a társasház, mert túl közel vannak az emberek. Ami családi házas környéken néhány szomszédnak/fél utcának zavaró; az társasházban az egész lépcsőháznak ÉS közgyűlésen akár mindenkinek…

    Annyiból jó viszont társasházban lakni, hogy UTÁNA az ember jobban értékeli a családit.

  • xavv
    Te milyen homo kádárikuszról beszélsz, azt hiszed hogy ez a mentalitás csak a kádári kisemberekre jellemző? Akkor most jövök én, és megmondom, hogy nagy multi cégek (érted, EUR milliók pörögnek ide-oda) rendre, sorozatosan elmulasztják a gyártóberendezések tervszerű megelőző karbantartását. Azért, mert akkor 2-3 műszakra leállna a termelés az adott gépen a karbantartás ideje alatt. Aztán amikor 10-12 műszakra leáll a gép a karb. hiánya miatt, mert még alkatrészre is kell várni, akkor megy a sírás meg a csodálkozás. Szóval hidd el, nem kell ehhez “motorolaj-csere halogatós” kádári kisembernek lenni.
  • WTF
    Aki önszántából vásárol lakást az is meg is érdemli. Valaki komolyan gondolja, hogy jó buli közös falad legyen a szomszéddal? Kismillió probléma melegágya a közösködés. SOHA? SENKIVEL NE KÖZÖSKÖDJ, ha jó életet akarsz.
  • Körtefa

    “A festőnek vissza kellett osztani talán 15%-ot a munkából.

    Álltam és nem értettem. Annyi pénze van, hogy nem tud vele mit csinálni, ha meghal, minden az államé lesz és mégis kell neki zsebbe a pénz.”

    A megszokás nagy úr, gondolom ilyen trükkök miatt is lett sok pénze.

  • egyszervolt
    Nálunk távfűtés van, átalányt fizetünk, egyedi mérő nincs. Minden évben előjön, hogy egyedi mérők kellenének, szabályozható fűtéssel, mert a 2. emelettől mindenki az utcát fűti télen. Utoljára egy fiatal mérnök srác tartott egy tök jó 5 perces kiselőadást ebből, számokkal, érvekkel alátámasztva. Ezt az öregek rendre megvétózzák azzal, hogy “bezzeg a Bélának a kocsmából egyedi mérője van és azóta sokkal többet fizet, a lakás sokkal hidegebb”. Ezt ha elég sokszor, elég hangosan elmondja valaki, akkor a többség elhiszi, a fiatalok meg csak ne okoskodjanak ilyen légbölkapott dolgokkal. A “Béla a kocsmából” szó szerint így hangzott el a közgyűlésen és a többség ezt minden alkalommal támogatja. Amúgy az sem segít, hogy minden évben jó ha a lakók 10-15%-a van jelen, a többieket nem is érdekli, hogy miről van/lenne szó.
  • jurta
    “amíg az emberek tudják, hogy valami nem jó, még akkor sem foglalkoznak vele, amikor már tapasztalják is, akkor viszont pánik és bármit elfogadunk. […] Vagy mégsem?

    Miért működnek ilyen furán az emberek?”

    A 2010-es árvizek után a nyomtatott HVG-ben levő cikk végén sajnos csak rövid megjegyzésként olvastam, forrásokra való különösebb hivatkozás nélkül: Magyarországon az árvizek UTÁN mindig gátépítési, az aszályos évek UTÁN pedig mindig öntözőcsatorna-építési programok indultak. (Nem Magyarországot szeretném ekézni, a lényeg, hogy van ilyen az emberi természetben, illetve vannak olyan közösségek, ahol így működnek a dolgok. 🙂 )

  • random okos
    Kiszamolo
    Ez nem a pénzről szól, hanem a (vélt) hatalomról.
    Hogy ő még fontos, és megkerülhetetlen. Egy magányos embernek ez különösen fontos.
  • rundmc
    portfolio.hu/ingatlan/20210122/a-szandek-megvan-de-tobb-dolog-is-akadalyozza-a-hazai-tarsashazak-felujitasat-465512
  • Alfa
    : “Ha el is jutsz idáig, hogy mindezt elkérd, ugye vágod, hogy nem követelheted, mert semmi közöd hozzá, amíg vevőjelölt vagy?
    Sok kecót elszalasztasz, ha ezek miatt dobod őket.”
    Vágom.
    De:
    1) Oda tudja adni ezeket a papírokat
    2) Legkésőbb az első pénzösszeg átadása előtt elkérem őket, nem leszek hülye tuti bukóba vakon beszállni.
    3) Ha nem akarja odaadni, akkor az jelzés az eladó megbízhatóságára.
    Utóbbi viszont már vészcsengő kategória. Ekkora üzletnél a bizalom elsődleges,
    NAGYON SZÍVESEN “elszalasztom” a lehetőségét hogy átbasszanak.
    Szóval ha emiatt lecsúszok egy vételről, az tiszta szerencse.
  • Serrin
    Néhány saját történet:

    – Szüleim beköltöztek Pestre egy 80-as években (kb. utolsó időszakban) épült panellakásba. Amúgy tényleg jó a ház, mert rendes folyosóról nyílnak a lakások, stb., mint egy mai “lakóparkban”. A házban valamikor volt rendes kaputelefon, lakásból nyitható kapuval, stb., de amikor odaköltöztek, akkor már a karbantartár sok éve elmaradt, pl.: a kaput csak kulccsal lehetett kinyitni és a lakóközösség is min. 70+ korosztályba tartozik (vmi szövetkezeti ház volt és sokan ott ragadtak). A KK egyetlen tevékenysége a papírok kirakása volt arról, hogy mit lehet és mit nem. Apám (ő is nyugdíjjas, de fiatalabb) egyszer elment közgyűlésre, de 80+ volt az átlagéletkor és minden javítást, stb. leszavaztak, mert minek az…
    Aztán valahogy mégiscsak sikerült leváltani a KK-t és egy cég átvette. Azóta eltűntek a papírok, nem zárják kulcsra a kaput, mert már rádiós nyitó is van, stb.

  • Serrin
    Folyt.:

    Ismerős lakása, BP melletti városban (20e fő, nagy falu) egy lakóparkban kinn a pusztában. Szintenként van heti felosztás, hogy ki takarítja a közös részeket. Az érdekes tervezés miatt (középen széles lépcső lift nélkül és 2 oldalt széles folyosó, meg a 2 végén 1-1 kis lakás lehetne) 3-4 lakás is elférne szintenként. Ezt azt jelenti, hogy minden héten az egyik lakó a lakásának többszörösét mossa fel, mert sóherek ekkora területhez takarítót fogadni. Ha én ott laknék, akkor biztos kiharcolnám a takarítót, mert gondolom a közös költség elég magas így is.
    Mindez mindentől messze, a zöldet pár fűcsík és 3 kis fa jelenti, bolt és bármi más autóval is min. 10 percre van. Az amerikai konyha alap, a szokásos helyspórolási okból.

  • JB
    , egyedi mérő alatt remélem nem a költségosztóra gondolsz, mert az nagyon nem mérő, csak “saccológép”. Nem mér, csak valamilyen jól titkolt algoritmus szerint “egységeket” képez, amik alapján dobják szét a a fűtési díjat. Rengeteg probléma van vele, kezdve a “mérési” módszertől (a radiátor különböző részein különböző a hőmérséklet), azon keresztül, hogy különböző típusú radiátorokra kerül felszerelésre (tehát erősen kérdéses, hogy ugyanúgy “mér”-e), a Főtáv és a leolvasó cég probléma esetén a közös képviselőre mutogat. Voltak esetek újságokban említve, ahol valaki 2.5-szeresét fizette ki annak, amit fizikailag ki bírt volna fűteni a radiátorokon keresztül (szakértői vélemény alapján), a bíróságon mégsem volt elég…
    Folyt…
  • JB
    ,
    eleve panelben a fűtés megosztása erősen igazságtalan, hiszen a meleg nem áll meg a lakás határán. A felső szintek eleve alig fűtenek a radiátorokon keresztül, de bárki mellett lehet egy nem fűtő szomszéd, üres lakás, nappal dolgozó fiatal vs otthon ülő nyugdíjas… Szóval eleve kevesen fizetnek, a többiek viszont többet, mint előtte, egyre többen szállnak ki a buliból nem-fűtéssel, csalással, a maradék meg gyakorlatilag fizet a többiek helyett.

    4 emeletes házban még esetleg működhet, 10 emeletesben már nagyon nagyok az eltérések…Mi szerencsére leszavaztuk, a szomszéd ugyanilyen házban évekig állt a bál. A panel programmal, illetve thermofejes szelepekkel együtt alig fizetünk valamit, azt amit a költségosztó hozna, messze nem éri meg az esetleges szívás, és ellenségeskedés a házban.

    Javaslom az index Panel energiatakarékosság fórumát, ott le vannak írva a hátrányok.

  • jami
    Ezzel az is a gond, hogy pl. a nem gyerekesek/biciklisek/kutyások morogni fognak, hogy gány időben a többiek miatt többet kell takarítani; ill. idővel eljön az is, hogy ki az, aki mindig csíkos vízzel mos fel.
    És akkor olyan finomság még nicns is, hogy aki karanténban van, az kimehet-e felmosni. Ha valaki nyaral, akkor cserélje az ő hetét…
  • TG
    Ami a cikkben van az nagyon jellemző, hogy pluszba spórolni 20000 forintot az embereknek sok, de 20000 forint plusz havonta valami hitelt törleszteni az elfogadható dolog 10 emberből 8-9 nek. Nagyon leszoktatták az embereket a spórolásról és nagyon rászoktatták a hitelekre
  • romi
    Na látod ebben igaza volta Bélának a kocsmában. Én laktam zuglóban a füredi utcában egy földszinti panelban, ahol a fűtési ktg azt hiszem 80%-a ment költségosztók alapján és 20% légköbméter alapján. Télen 17 fokban kellet lennem, mert ha bekapcsoltam a radiátort és elkezdett mérni az a hitelesítetlen borzasztó költségosztó, onnantól bekerültem a ház azon lakói közé (10-15%), aki fizette a ház egész fűtésének 80%-át (130 valahány lakásos ház). Százezres nagyságrendű tételt kellet ( először, aztán fagyoskodás) ráfizetni 20k feletti számlákra és ez 2012-ben volt. Ez nyilván nincs rendben, és akkoriban utána olvastam a ktgosztóknak és tele volt a net horror sztorikkal, ahol fél millió és hasonló összegeket kellet a egyes lakóknak beperkálni a szokásos 15-25k havidíjon felül az elszámolás után. A Panel épület egy fűtési rendszer nincs értelme az egésznek. folyt..
  • romi
    A Panel épület egy fűtési rendszer nincs értelme az egész ktgosztósdinak.Ha mégis ilyenbe vág valaki, akkor hitelesített hőmennyiségmérőt kellene felszerelni minden lakásba ez a minimum.Az sem reális, hogy akkor ez majd beárazódik a vételárba, egyszerűen túl elrugaszkodott a végösszeg, családi ház komplett fűtésével összemérhető csak a ráfizetés! ilyen nincs… Arról nem is beszélve, hogy mi van, ha előtte üres volt 2 évig a lakás, akkor még az előzetes normális összegű fűtési számlákból sem derül a valós fűtési költség.Ezzel egyidőben kőbányán lakott a barátnőm, szintén panel, ahol meg volt szintén csinálva a szigetelés és az ablakcsere, de a ktgosztókat nem tették fel. Lás csodát, mindenki szépen fizette korrekt összeget a fűtésért és normális meleg volt a lakásban. Ktg osztó = fagyoskods+keveseknek őrült teher sokaknak pedig némi visszakapott pénz a normál fűtési díjhoz képest. Soha!
  • Zabalint
    Akik azon rugóznak, hogy mi értelme társasházban lakni a családi házzal szemben:
    Amik elhangzottak itt, azok a veszélyei, árnyoldalai. A a napi életben, hacsak nem fogtál ki kimondottan rossz szomszédokat, nem zavaró, hogy közös fal van a szomszéddal (amennyiben elég vastag), az sem, hogy egyáltalán a közelben vannak. A ház ügyeivel az ember nem napi szinten foglalkozik, a lakógyülés is csak évente egyszer van.

    Ugyanakkor a társasháznak is vannak előnyei a családi házzal szemben, preferencia kérdése kinek mi jön be jöbban.

  • Grza
    Egyébként ezzel a kispórolt vassal, majd eltűnő céggel kapcsolatban kiváló ötletem lenne,csakúgy,mint a kosz miatt bezárt éttermi konyhákra.

    Aki ott volt akkor amikor épült / ott dolgozott abban a mocskos étteremben azt igenis vonjuk büntetőjogi felelősségre!
    Oké, a céget büntessük meg.
    A vállalkozót tiltsuk el hasonló cégtől, a cégvezetőt a vezetésétől.
    Az akkorit! Visszamenőleg!
    Tehát ha Kovács Józsefé volt az Elépítjük 2020 Kft, akkor őt személyesen vegyük elő 10 év múlva is ha ilyesmi kiderül.

    De az összes hasonlónál:
    A kőműves meg a segédmunkás hol volt a betonozáskor?

    De egyébként lehetne ez minden esetben ahol a “céggel” való takarózás (jogi személy ugye) gyakorlatilag elkeni a személyes felelősséget.

    Mert igen, amikor a fáradtolajat beönti a melós a dunába, akkor ő legalább annyira felelős, mint ha magánszemélyként tenné meg.
    Vagy amikor eltitkolja a rákkeltő anyagot…

  • dddoni
    Azért kíváncsi lennék hogy ezek a rémsztorik hány évesek. Mert 12+ éve nekem is voltak rossz tapasztalataim a sikkasztós közös képviselővel, de azóta 3 társasházat is megjártam és csak pozitív tapasztalataim vannak. Még a leggettósabb környéken is teljesen megújult a lépcsőház, a mindenhol van felújítási alap és a lakóközösségek megszavazzák a felújításokat. Szerintem az anyagi helyzettel a mentalitás is változott pozitív irányba az elmúlt 15 évben.

    Kinek a pap, kinek a társasház. Én speciel sosem költöznék házba hogy magamra rántsam a rengeteg kerttel és házzal járó nyűgöt.

  • xavv
    “Ugyanakkor a társasháznak is vannak előnyei a családi házzal szemben” Egyetlen előnye van a társasháznak, hogy míg a családi ház 80 millió, addig a társasház “csak” 40. És itt ki is merültek az előnyök. (A “nem kell füvet nyírni” szintű érveket most hagyjuk. Még járókerettel is füvet nyírnék inkább, ha egyforma áron vehetnék társasházat vagy családi házat.)
    A családi házban hangosan hallgathatsz zenét, bekapcsolhatod a gitárerősítőt és adhatsz még a gain-re, ugrálhat a gyereked mert nem lakik alattad senki, és így tovább. Nincs az a hangszigetelt fal, ami azt tudja, mint amikor a szomszéd ház 20 méterre van. Km hosszú előnyei vannak a családi háznak, és ez az árban is megmutatkozik. A franc akar közösködni bárkivel is, de a pénz beszél, ezért léteznek társasházak.
  • Grza
    Na nézzük: Kevesebb talaj kell neki – kisebb településméret, ami miatt a tömegközlekedés, az elérhető szolgáltatások, stb. stb. erősen jobb helyzet mind családi házban. Főleg ha még a garázst, stb. is hozzáadod, ami ugye jobb esetben a pince.

    10 db 100m2 ház területigénye ~1500-2000m2, míg 10 db lakás esetén, mondjuk emeletenként 2 lakást számolva is megvan 3-400-ból (lépcsőház, garázs lehajtó, közös terek.) Na de 100 lakásnál ez már – mondjuk 10 lakás/emelet esetén még jobb, mondjuk 1500m2 vs. 15-20 000m2.

    Aztán: sokkal kisebb energiaigény, különösen ha azt a bizonyos közlekedési igényt is hozzáadjuk.

    Sokkal alacsonyabb költségigény, nem utolsósorban megint a távolság miatt – egy 50 ház/oldal utca legalább 1.5-2km, azaz ennyit út, vízvezeték, csatorna, villanyvezeték, közvilágítás, stb. igénye van, 2 db 50 lakásos ház (szemben, ugye) akár 60m-ből megoldható utcafronton.

  • tumpara
    Családi háznál sok gond van, de az a Te gondod. Társasháznál viszont mások gondja is a Te gondod, és mivel sokan vannak, sokszor megoldani sem tudod.
  • drdragon
    valaha voltak bérpaloták, bérházak és bérkaszárnyák, más lokáció, esztétka, műszaki szinvonal és lakók

    ma is él ez a tagozódás,

    a probléma akkor csúcsosodik ki, ha valaki bérpalotába illőnek érzi magát de bérkaszárnyába költözik

  • Pickpepe
    Nagyon jó írás!
    Sajnos jellemző ez a hozzáállás itthon.
  • spacecadet
    Tudjuk, hogy szeretsz családi házban lakni, de felesleges ilyen kinyilatkoztatásokat tenned. Én most költözöm vissza társasba elég jónak mondott családi házas környékről, és alig varom.
  • Zabalint

    A társashazi lakasok előnyei:
    – Nem csak a vételar olcsóbb, ha olcsóbb, de a fenntartása is.
    – Nem csak fűnyírás, hanem eleve sokkal több dolgot kell rendbentartanod. Az, hogy neked nem szempont, az másnak még lehet.
    – A társasházakra általaban jobb lokáció jellemző nagyvárosokban.
    – Ha nem vagy otthonülős típus, a másodijés harmadik pontban felszabadult időt eltöltheted számodra hasznosabb dolgokkal. Aki a hétvégét nem otthon tölti, hétköznap meg amúgy is elveszi a munka a napot, annak nem előny, hogy a saját kertjében, házában töltheti az idejét.

    Ami az egyes pontot illeti, ez nem mindig igaz, hiszen négyzetméter árra gyakran a lakások a drágábbak, nem véletlenül.

    De örülök neki, hogy vnanak akik ennyire egyoldalúan látják a dolgot, csak szívás lenne, ha mindenkinek ugyanaz lenne a preferenciája, mint nekem.

  • drdragon
    xavv
    2021-01-22 at 13:24

    családi házak előnyeként csupa egonövekedési faktor hangzik el

    nem véletlen, a pénügyi előny a klasszikus társasházban van

    (nem klasszikus a várostól távol a pusztaságba épült, egyesíti a két megoldás hátrányait)

  • Husz János Puszita
    Amúgy a közösséghez, közös költségekhez, közös tulajdonhoz, közös felelősséghez való hozzáállás nagyon szépen tükröződik az országos közállapotokban. Ugyanaz, mint egy társasház kicsiben. Nem véletlenül olyan a politikai elit sem, amilyen.
  • xavv
    “Kevesebb talaj kell neki” Ezek az állam és/vagy az önkormányzat szempontjából fontos érvek, de még annak is rosszak: településszerkezet szempontjából is jobb, ha a tömeg nem egy adott pontba, településrészre koncentrálódik –túlzsúfoltság, tömegnyomor, parkolóhely hiány, satöbbi –, hanem egyenletesen elosztva. Családi házban nőttem fel, anyagi okok miatt pedig sajnos társasházban élek, tudom miről beszélek. A közösködésnek az a vége, hogy az egyik szomszéd elfoglalta a parkolóhelyedet, a másik szomszéd meg halat főz és halszag van az egész házban, a fölötted levő meg dübörög. Nem jó, sehogy sem. A családi ház a tuti, azért is kéri meg a piac az árát. Ott a magad ura vagy. Energiaigényről beszélni, amikor közös költséget kell fizetni havonta?? Nincs értelme. A családi házban 0,00 Ft közös költséget fizetsz. Anyagi előnyön kívül más előnye nincs a társasháznak.
  • romi

    Azt megkérdezném, hogy hol elég vastag?
    Panel: ilyenben laktam zuglóban és kispesten 7-8évet, eléggé egyformák,nincsenek túl nagy különbségek, minél régebben épült annál rosszabb a panel szendvics hangszigetelési képessége, mert teljesen beszilárdult az elemben lévő anyag az évek előrehaladtával.

    Közepesen régi tégla: ilyenben töltöttem az időm nagyrészét kb 6-20éves korom között. Gyakorlatilag egy sor tégla van válaszfalként a lakások között, kb nulla, a panelnál is rosszabb, vagy nagyon hasonló. Sima beszéd is áthall..

    Polgári: ilyenben élek most. Ahol a régi lakások válaszfalai voltak az brutál. 60 cm tégla, na az nagyon rendben van, de azok 200m^2-es lakások voltak, így fel lettek darabolva, szóval többnyire csak egy gány sor tégla plusz vakolat van a lakások között kb 10-12cm-et jelent.

    Újépítésű: Nagyon rossz a hírük hanggátlás szempontjából, ár/érték arányban horror

  • xavv
    Anyagi előnyök el vannak ismerve a társasház javára, bár a fenntartásnál vond ki a közös költséget, mert azt nem fizetsz családi háznál. De aki a lottón nyer 2 milliárdot, az nem a társasházakat nézegeti, hanem a családi házakat. Nem véletlen.
    Most azért épül ennyi társasház – single kertes házas övezetekbe is sajnos – mert az ingatlanárak atomrobbanáson mentek keresztül, és sokszor a társasház is 80 millióért megy el, értsd: már a gazdagoknak is csak társasházra van pénze… (akinek meg van 150M-ja kertesre, az már vékony szegmens.) Nem azért épül több társasház mint 2005-ben, mert hirtelen jobban szeretik egymást az emberek és közösködni akarnak, ebben biztos lehetsz 😉
  • Grza
    Na de épp ez az, hogy egy ideális városban nem is kellene autó, egy új építésű ház – ne adj isten városrész – esetén nem is kellenek parkolóhelyek, mert ott (lehetne) a kötelező mélygarázs.
    Egy családiházas övezet soha nem fog metrómegállót kapni, de még villamosmegállót se nagyon, a félóránként járó busz nem alternatíva.
    Ha a belvárosban élsz és ott is dolgozol, nem is kell hogy legyen autód.

    Egy teljesen új építésű, megfelelően átgondolt város pedig környezetvédelmi, energiaigény, közlekedés, infrastruktuális igény stb. oldalról sokkal sokkal előnyösebb egy hatalmasra hízott agglomerációnál.

    Ha a teljes agglomerációt + a Budapesti családi házas övezetet mind felszámolnánk, kb. egy XIII kerület méretű területre beférne az a teljes lakosság, gyakorlatilag minimálisra redukálódna az autó használat, a családi házas fűtés miatti légszennyezés, stb. Persze ez az ideális állapot lenne

  • romi
    újjépítésű: A nálam felújító szakik is nagyon szidták ezeket hangáthallás szempontjából. Mivel nálam ez kardinális kérdés, így ez a típus teljesen kiesett a borzasztó ár/érték aránya miatt, persze ez személyes preferencia, másnak más a fontos és abból a szempontból lehet nyerő ez a típus.

    Szóval ha csak nem fogsz ki egy kiválóan kivitlezett újépítésűt én nem tudom, hogy mivel lehet megugrani ezt az elég vastag fél című történetet.

    Én hangszigeteltem a két szomszéd felöli válaszfalat, de istenigazából a döntő maga a szomszéd, hogy egyik irányból a világ legcsendesebb emberei laknak (ki tudja meddig önkoris lakás) a másikból pedig a nagy lakásban az öregek nem használják a velem érintkező szobát. De pl. a fürdőben és a wcben még a lélegzetvétel is áthallatszik kb.

  • xavv
    Ennyi. Egy családi házban olyan hangosan düböröghet a metal zene hogy remegnek az ablakok, lehúzom a redőnyt, és az utcán annyi hallatszik hogy hmmm mintha valaki zenét hallgatna, és körös-körül egyik szomszéd ingerküszöbét sem éri el a dolog, mert a következő ház 20-30 méterre van. A társasházban este 10-kor arrébb tolod az asztalt mert holnap jönnek a vendégek és nagyobbra kell nyitni, és másnap finoman megkér téged az alattad lakó, hogy ne tologass már este bútort. Érted: a saját lakásodban nem csinálsz akkor és azt, amit akarsz. Ez jobb semmiképpen nem lehet, csak olcsóbb.
  • jami
    A társasház kiváló, amikor kb. aludni jársz haza és esetleg kocsid nincs/nem is akarsz. Én dolgozni is szerettem otthon, kevés csábítás, bolt a közelben. Terhesen határeset: amíg ingereltek a szagok, a lécsőház/erkély (cigiző szomszédok miatt) is szívás volt.
    Amikor gyerekem lett, onnan változott. Egy kis levegőzéshez is halom öltözés. Ha az enyém sír, másnap finom utalások.
  • xavv
    Szerintem egy kínát hoznál létre, én a kertesházas övezetek nagyobbra hízására szavazok, nem az emberek összezsúfolására. Van pár többszáz milliós vagyonnal rendelkező barátom/ismerősöm, és érdekes módon egyik sem társasházban lakik, a frenetikus előnyei ellenére sem, nahát, vajon miért? (Hát azért, mert senkinek sincs kedve lépcsőzni amikor hazaér, csak akinek nincs pénze kertesre, az rákényszerül.)
  • Zabalint

    Háznál a közös költség megfelelője a ház külső fenntartása, ez a költség eleve jóval magasabb, mivel egy társasház egy főre eső külső fenntartása sokkal olcsóbb.

    Ha nyernék a lottón én a penthouse típusú lakásokat nézegetném jó lokációban, családi házban biztosan nem gondolkodnék. Akkor eleve még inkább háttérbe szorulna az otthon töltött idő. De szerintem sokan tennének hasonlóan, csak a sztereotípia az, hogy ha megteheted, költözz családi házba. Nem, ez nem mindenkinek az álma.

    Ami a településszerkezetet illeti, hiába oszlik el egyenletesebben kertes házas övezetekben a lakosság, ha a munkahelyek, bevásárlóközpontok, kultúrális központok nem. A társasházas övezetek lakosságarányosan sokkal kevesebb autóforgalmat generálnak, és könnyebben megvalósítható a nagy kapacitású tömegközlekedés is.

  • Pushup

    elmélet szinten a kommunizmus is jól hangzik, csak a megvalósítás ugye …
    itt, ebben az országban minél kevesebb emberrel közösek a dolgaitok, annál jobb

    azt simán elfogadom, hogy ha mondjuk valakinek az utazgatás a mindene, vagy pilóta (vagy mindkettő), vagy 20 éves és buli az élet, az nem nagyon tudna egy kertes házzal és a vele járó dolgokkal mit kezdeni …

    én meg úgy vagyok, hogy … hát, tök máshogy. és nem csak a karantén miatt

  • Zabalint

    A szomszédból jövő zaj szerintem szubjektív, mert ami valakinek észrevehetetlen, mert megszokta, az másnak lehet elviselhetetlen zaj. Eddig laktam 80-as és 90-es években épült téglában, csúsztatott zsalusban, panelban, 60-as évek végén épült téglában, és most szocreál korszakban épült téglában. A legrosszabb a 60-as évek végén épült tégla volt válaszfal vastagságban a legrosszabb, 5 centi + vakolat, nem becslés, konkrétan fürdőszobafelújításnál sikerült átlyukasztania a szakinak egy szappantartó kiszedésével. A legapróbb zajok is áthallatszódtak. Utána legrosszabb a panel volt, ott a falak már úgy-ahogy rendben voltak, határeset, de ott meg a szerkezet vitte a zajokat. Csúsztatott zsalus közepes volt minden téren, 80-as 90-es évek tégla hasonló. A mostani falai jó vastagok, itt szintek közt a födém necces, a (feltehetőleg öreg) parkettán lépkedés zajos, de szokható.
  • Zabalint

    Feleségem családi házban lakott szüleivel kamaszkorában, ott például csukott ablak mellett is jól hallgató volt az amúgy legalább 50 méterre lévő szemközti szomszédból a fitness kazettáról Bíró Ica vagy kitudja ki, meg néha mulatós zene is. Anyósom meg utálta, ha hétvégén füvet nyírnak, és zajos így ő megtiltotta apósomnak a fűnyíró beszerzését, így bár amúgy is keveset foglalkoztak a kerttel (nem otthonülős típusok voltak, minden hétvégén mentek valahová), kaszálni kellett. Végül apósom titokban vett egy motoros kaszát, amit el tudott rejteni egy ideig anyósom elől, a gyerekek “kecskének” becézték a rejtegetett eszközt. 🙂

    Szüleim nyaralójában (gyakorlatilag normál tégla ház) pedig egyszer rendezett bátyám házibulit, a keresztbe szomszéd kiverte a balhét (pedig ő sokkal többször bulizott).

  • drdragon
    Látom már a következő cikk címét : társasház vs családi ház .)
  • D
    A vasárnap nyolckor flexelő/füvetnyíró szomszédokat még senki nem emlegette 😀
    (A vita persze eldönthetetlen, megértem ha mindenki mást preferál).
  • drdragon
    xavv
    2021-01-22 at 15:27

    Ha egy kicsit jobban ismernéd a belvárost, meglepődnél milyen vagynos emberek is élnek társasházban.

  • drdragon
    xavv
    2021-01-22 at 15:17

    Kérsz címeket ahol társasházi lakásért 3 év alatt bérleti díjként kifizetnek 80-90 millát?