Egy társasház története

Tibor küldött egy történetet, az ő társasházuk történetét. Érdemes elolvasni az anyagi tanulság miatt is, de amiatt is, mire készülj, ha egy társasházban veszel lakást. Annyi horrorsztorit hallottam már a társasházakról, ahol a lakók fele Q7-essel jár, de a közös költséget nem fizetik (ezek az újépítésűek), meg ahol öregek laknak, akiknek jóvanazúgy, ahogy van, ő ebben az életben már nem akar költeni a házra, akkor se, ha a tető beszakadt.

Ezekre is érdemes figyelned, ha lakást veszel. Elhanyagolt társasházban soha ne vegyél lakást, akámennyire is olcsó vagy tiptop a kinézett lakás, mert nem véletlenül elhanyagolt a ház. Inkább vegyél egy jó állapotú, karbantartott házban egy lepukkant lakást. Ugyanígy ne vegyél lakást egy olyan társasházban, ahol a lakók harmada-fele nem akarja/nem tudja fizetni a közös költséget. A lakáson tudsz segíteni, a házon nem.

Offtopic: Így vásárolj lakást

S ha már ez a téma, éppen tegnap hallottam egy sztorit első kézből egy nyolclakásos “újépítésű”, talán két-három éves házról. Először csak azt hitték, megússzák annyival, hogy nincs két egyforma méretű lépcső a lépcsőházban, hogy felfagy az erkélyen a kő, mert kilopták a vízzáró fóliát, hogy a teraszok a ház felé lejtenek és áznak a falak és a többi kókler munka. Aztán amikor elkezdett megsüllyedni a ház, megvizsgálták az alapot és kiderült, hogy “kifelejtették” belőle a vasalatot. Minek az bele, úgysem látszik. Most meg a kétségbeesett fejvakarás, lakásonként valószínűleg sok millió forint lenne valahogy megerősíteni az alapot, de pénz az nincs, a legtöbben sok hitellel, CSOK-kal vették a lakást, legtöbbször erőn felül. A vállalkozó már rég bezárta a céget vagy egy hajléktalané lett azóta, lehetne éppen perelni, de értelme az nincs, pert nyerhetnek, de pénzt nem fognak belőle látni.

Na mindegy, csak egy témába illő friss sztori volt. Következzen Tibor levele:

Feleségemmel egy kétszintes, tizenkét lakásos társasházban élünk. A 12-ből 10 lakás 46-50 nm közötti, a maradék kettő 70 nm. A közös képviselőkkel sorozatban gondjaink akadtak, az egyik egy öreg bácsi volt, aki excelben könyvelt (!), e-mailt nem volt hajlandó olvasni, telefonon sosem lehetett elérni, általában nem nagyon érdekelte semmi a házzal kapcsolatban. Őt leváltottuk, jött egy kedves fiatalember, aki a bemutatkozására láthatóan rákészült, felmérte a ház állapotát, konkrét elképzelésekkel állt elő, hogy miket kellene itt megvalósítani, és majd együtt…

A házzal amúgy vannak komoly gondok, a lépcsőház és a függőfolyosó van a legrosszabb állapotban, jóformán életveszélyes. Lényeg, a lényeg, emberünk a csillagokat is lebeszélte volna az égről, megválasztottuk, aztán nagyjából soha többet nem sikerült elérni őt, e-mailekre nem válaszolt, telefont nem vette fel, semmilyen papírt nem küldött soha arról, hogy áll a ház, hogy állnak a befizetések, nuku éves összesítő, az égvilágon semmi. Közgyűlést annak ellenére sem hívott össze, hogy erre felszólítottuk levélben. Leváltani is csak levélben sikerült, a ház minden anyagát postai úton juttatta el az új közös képviselőhöz, aki jelenleg is van. Ő végre nem csak beszédében lelkes, hanem végre tényleg történnek itt dolgok, haladunk valamerre.

Na, ezekről a dolgokról szeretnék mesélni.

A háznak van egy ltp megtakarítása, ami már rég lejárt, csak hát az előző közös képviselőkkel nem igazán lehetett együtt dolgozni, a pénz azóta is ott állt a számlán (nagyságrendileg 1.5 millióról beszélünk, messze nem szaladunk vele). Az új közös képviselő az első közgyűlésen felvetette az ötletet, hogy érdemes volna megemelni a közös költséget, az így keletkezett többletből pedig felújítási alapot képezni, hiszen társasháznak amúgy is kötelező ilyennel rendelkeznie (erről soha egy szó sem esett korábban), szóval nem is értette, nekünk miért nincs ilyen.

A javaslata az volt, hogy nm-enként 50 (!) forinttal emeljük a közös költséget. Jó pár embernél ez kiverte a biztosítékot, hogy az rengeteg pénz (megismétlem, 50 nm-es lakásokról beszélgetünk, nem nehéz kiszámolni, mekkora tételről van szó). Hosszas vita után végül azért csak sikerült lenyomni a torkukon, és elfogadtuk a javaslatot.

Ekkor jöttem én. Felhívtam rá a kedves lakótársak figyelmét, hogy a ház szintjén havi 30.000 forintról ment a vita az elmúlt fél órában, ami éves szinten 360.000 forint. Tíz év alatt lesz 3.6 milliónk, amiből esetleg vehetünk három téglát, csak addig ránk dől a ház. Az én javaslatom az volna, hogy fizessen mindenki havi 20.000 forintot a közös költségen felül, az egy év alatt a háznak 2.880.000 forint, két-három év alatt az ltp pénzzel együtt már egy-két komolyabb munkára is futja belőle.

A javaslatom vége szemmel lincselés és generációkon átívelő átkozás lett, megkaptam mindent a “te asziszed, hogy én lopom a pénzt”-től kezdve a “nem vagyok én aranyásó”-n át a “de jó egyeseknek, hogy milliomosok”-ig mindent. És itt olyan emberekről beszélünk, akiknek két autója van, az egyikkel dolgozni jár, a másikkal wc-re, a másik most vett új autót, mellé napi egy csomag cigi simán pattan… szóval tovább nem is nagyon sorolom… nagyjából olyan emberekről beszélünk, akikről te magad is szóltál már jó néhány cikkedben, pl. a kedvencemben, ahol egy gyárban tartottál pénzügyi oktatást, ahol a melósoknak nem volt pénze, de azért masszívan dohányoztak, és tele volt a parkoló autókkal, miközben a gyár előtt volt a buszmegálló.

Rávilágítottam a kedves lakótársak előtt arra, hogy akinek nincs havi 20.000 forintja, ott azért vannak komoly gondok. Érvelésnek megkaptam, hogy drágák a gyerekek, már így is drága a közös költség, a számlák, a minden. Az egyik szomszéd szerint havi 20.000 forint nagyon sok, ne mondjam már, hogy nem az. Mondtam, hogy 20.000 forintról általánosságban nem lehet megítélni, hogy sok-e vagy kevés, az nem is igazán annak a függvénye, hogy valaki mennyit keres, hanem inkább annak, hogy mire költi.

Hát pedig, bárhogy is próbálná összébb húzni a nadrágszíjat, lehetetlent kérek.

Egyetlen szomszéd jelezte, hogy ő benne lenne a dologban, meg támogatja az elképzelést.

Szóval a javaslatom az erős többség leszavazta.

Eltelt fél év, szép téli napon a függőfolyosó egy darabja leszakadt (szerencsére nem történt személyi sérülés), a ház facebook csoportjában felvetettem, hogy mivel naponta én is elsétálok az alatt a pont alatt, ahonnan leszakadt egy darab, éppen eshetett volna az én, vagy a gyerekeim fejére is, vagy akármelyik másik szomszéd fejére is a dolog, most már talán csinálunk valamit?

Havi 20.000 forint továbbra is sok volt. De havi 10, és havi 5 is. Igazából szerintem bármennyi sok lett volna, amit a “Háznak” (direkt írom nagy betűvel, mert kb. az jött le, mintha az emberek a házra, mint harmadik félre tekintenének, nem olyasmire, ahol ők maguk laknak) adni kéne. Pár hét múlva még egy szép darab leesett a függőfolyósból (itt sem történt személyi sérülés), ami éppen valakinek a fregolijára esett. Na, hát ez már megmozgatta a népeket, gyorsan közgyűlést hívtak össze, ahol meg lett beszélve, hogy a függőfolyosót fel kell újítani és kész. Hát, pénzünk az nincs rá, akkor vegyünk fel kedvezményes hitelt az ltp-re. Megszavazta mindenki. Hamar kiderült, hogy az ltp nem ad hitelt a háznak, mert a bekért jegyzőkönyvekből egyértelműen kiviláglik, hogy fél évvel ezelőttig a háznak nem volt felújítási alapja képezve, márpedig az elmúlt három évet vizsgálják. Így csak piaci kamatozású hitelt adnak. Nem baj, jó lesz…

Ugye még emlékszünk a kedves szomszédra, aki bárhogy is próbálná, havi 20.000-t nem tudna megfogni a havi kiadásain? Éppen 19.000 forinttal lett ezáltal magasabb a havi közös költsége, mint eddig volt, de elmondása szerint ez nem jelent gondot a számukra, mert hasznos dologra megy a pénz. Nem akartam emlékeztetni a fél évvel ezelőtti szavaira, mert úgy láttam, felesleges ezzel vesződni.

Szóval ez a történet… amíg az emberek tudják, hogy valami nem jó, még akkor sem foglalkoznak vele, amikor már tapasztalják is, akkor viszont pánik és bármit elfogadunk. Havi 20.000 forint sok, amikor önerőről beszélünk, amit saját elhatározásunkból kellene gyűjtenünk, de ha hitelt kell belőle törleszteni, az valahogy olyan kötelezőnek tűnik, az rendben van. Mint a bagós, aki lelkesen cigizik, amíg stroke-ot nem kap, akkor gyorsan leszokik, mert megijed, pedig addig is tudta, hogy mit kockáztat. Vagy mégsem?

Miért működnek ilyen furán az emberek?

Share

353 hozzászólás

  • tré
    @Szabolcs
    zajszintről: Én a Rákóczi útra néző ablakkal rendelkező szobában/lakásban nőttem fel. Rossz hír: meg lehet szokni! Jó hír: el lehet szokni tőle. 🙂 Nyáron, nyitott ablakokkal már nem bírok ott elaludni (nem lakom már ott).
    Amikor szmogriadó van, mindig elgondolkozom, miért nincs forgalomcsökkentés “zajriadó” miatt?
    Budapesti zajtérképek:
    Egész napos átlag: zajterkepek.hu/media/2017-K-Z-Lden_933.pdf
    Éjjeli zajtérkép: zajterkepek.hu/media/2017-K-Z-Lejjel_959.pdf
    SOHA nem hallottam a vonatokat (250 m-re a Keletitől). Nem azért, mert olyan halkak voltak, hanem mert az utca volt zajos.
    Csakhogy legyen mihez viszonyítani: 65 dB-től vegetatív problémákat okoz a zaj: hu.wikipedia.org/wiki/Zajszennyez%C3%A9s
    Ezt az éjszakai forgalom zaja is meghaladja.
    OK, az M0 rosszabb. Ami érdekes, hogy a reptér az egyik legcsendesebb terület. Átlagosan!
  • Nacionalista
    @tré
    Az a baj ezzel, hogy ezt a logikát a végletekig el lehet vinni. Mármint konkrétan a környezetnek az tenne a legjobbat, ha lekapcsolnánk az összes berendezést/erőművet, majd másnap mind a 8 milliárdan öngyilkosok lennénk.
  • JJJ Schmidt
    Hú de ismerős szori, apámékat alig bírtam lebeszélni, hogy beleugorjanak egy lakásba egy négy lakásos, részben osztatlan közös társasházban. A felesége folyton azt szajkózta csillogó szemmel, hogy “awww, itt egyáltalán nincs közösköltség” és bele sem gondolt, hogy ez mit jelent, ha valami történik a házzal aminek társasházként egy vasa sincs..
  • 2020

    “Tehát semmi rendkívüli, csupán zajlik az élet. Ha ezek végletesen zavarnak vkit, az alkalmatlan bárminemű településen való élésre, neki a tanya való.”

    Vagy nem ment át és ezért nem értetted meg vagy nagyon fordítva vagy a lovon. (vagy autista esetleg troll)
    De ha te mindezt így egyben MINDEN NAP simán kezeled, akkor …. l. fentebb.

    (szerencsére vannak normális emberek is, még szerencsésebb esetben (ritka) ilyeneke vannak többségben az adott házban.)

  • romi
    Köszönöm szépen, hogy ezt így leírtad. Azt a probléma jelen esetben, hogy nem az a zaj zavaró, amit kiad a léggondija. Mondjuk az is durva egy normál split klímához képest, hanem az, hogy rezonál tőle az egész szoba, gondolom a fafödém rátesz egy lapáttal, de hát ezek a házak mind fafödémesek. Ez a fajta zaj, nem tudom, hogy hogyan mérhető 🙁
  • Klimas

    Nálam is hasonló volt a gond: angol bérlő a szomszédban, 14 fokban is a klímát nyomatja, de ablakot nem nyit (nincs forgalom az utcában).

    Cetli -> személyes kérés nappal -> személyes kérés éjjel, mikor felébredsz a zajra. Ha nem használ, a következő alkalommal, mikor felébreszt, nyugodtan kapcsold le a villanyórát. Erre rá fog unni a bérlő.

    Közben lehet a tulajjal is egyezkedni, mert ha megérti, hogy elveszíti a bérlőjét, valamit cselekedni fog. Hívd fel hajnali 2-kor, ha emiatt nem tudsz aludni. Sztem vállalható kompromisszum mondjuk, hogy elfelezitek a költségeket. Emiatt nem költöznék.

  • tré
    Én csak munkabiztonság kapcsán tanultam a rezgésvédelemről (egésztestrezgés).
    De van ilyen:
    Zaj- és rezgésvédelmi eljárás: masodikkerulet.hu/node/42164
    …Korm. rendelet “A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól…”
  • Pampalini
    “hordd fel a 3. emeletre az autóból, mondjuk 6 karton ásványvizet, ”

    Aki ma Európa közepén, kifogástalan minőségű vezetékes ivóvíz mellett képes 6 karton ásványvizet venni, az még nem értette meg a világ (és saját maga) égető problémáit.

  • axt
    Lenne egy kérdésem. Láthattad a korábbi hozzászólásaimból, hogy teljes mértékben egyetértek veled, én is utálom a bagószagot. De egy dolgot nem értek: ha te ennyire nyíltan vállalod a markáns véleményedet, az nem árthat a te üzletednek? Vagy a te ügyfeleid javarészt nem bagóznak és nem veszik magukra? Tényleg, te, aki sokféle emberrel dolgozol együtt, látsz kapcsolatot a vagyoni helyzet és a bagózás között?
  • axt
    A szellőztetés nem csak annyi, hogy kinyitom és becsukom. Nálunk nyáron egész nap nyitva az ablak, még éjszakára is. Bár azt vallom, hogy a bagósokat is élni kell hagyni, azért az tényleg abszurd, hogy az ő lakásából vagy erkélyéről átjön valami az én lakásomba. Az nem az én füstöm, miért van akkor az én lakásomban?
  • Kiszamolo
    axt, a bagózás egy rossz, ráadásul halálos szokás, ami szerencsére már szalonképtelen is, nem úgy, mint akár 20 vagy 30 éve. Ma már a társadalom felső felében nem menő füstölni, hanem ciki.

    Szerintem az én ügyfélkörömben arányaiban sokkal kevesebben cigiznek, mint az átlag és akik teszik, azok is le akarnak szokni, csak nincs meg az akaraterejük vagy motivációjuk hozzá.

    De mivel nem élünk egy társasházban vagy közös lakásban az ügyfelekkel és nem is egészségügyi tanácsadásra jönnek hozzám, ez nem szokott téma lenni soha.

  • SzaboZ
    Én társasházból költöztem családi házba.
    Mindkettő lutri a szomszédok miatt, de a társasház nagybb lutri: ott egy rossz szomszéd jobban el tudja szúrni a napodat.
    Szerencsére mindkét helyen jók a szomszédok.
    A családi ház nagy előnye, hogy ha kiülök a kertbe a barackfám alá, hallgatom a levelek susogását, kiásom a földből a saját magam által termelt zöldségeket az rekreáció, pihenés, feltöltődés.
    Nyilván forintban nem ér annyit az a pártíz kiló barack, szilva, körte, de valami ősi ösztön hogy “én termeltem”.
  • expect

    De, igazából a szellőztetés az egy negyed órás, erős kereszthuzattal járó procedúra. Az autókból kijövő füst a te füstöd? Az erkélyen történő beszélgetés a te hangod? A dohányzás nem illegális tevékenység, az azzal járó füst elkerülhetetlen így az is az, hogy bemenjen a te ablakodon.


    Mert a többi lakónak kéne ugrásra készen állnia, hogy te épp mikor óhajtod kinyitni az ablakod és akkor megszüntetni minden számodra zavaró tevékenységet? A te vágyad (ne jöjjön be a füst a nyitott ablakon) semmivel nem legitimebb igény, mint a dohányos vágya, hogy elszívjon egy cigit a saját erkélyén. Arányaiban pedig messze a szellőztető érdeksérelme a kisebb, ha egy szál ciginek egy ezredrésznyi füstje bemegy a lakásába a városi levegő többi szarjával együtt, ahhoz képest, ha a dohányos a saját tulajdonán nem dohányozhatna egyáltalán.

  • Kiszamolo
    expect, mivel NEM AKAROD ÉRTENI, felesleges folytatni. Azért legyen NÁLAM büdös, hogy a szomszéd lakása ne legyen az.

    Mintha én átjárnék hozzájuk szellenteni, hogy nálam ne legyen büdös. Csak az a rohadt cigifüst még büdösebb és töményebb, ráadásul rákkeltő is.

    Befejeztem, ez már csak felesleges okoskodás.

  • expect

    Ki kell ábrándítsalak, ha az ereszed a szomszéd erkélyére folyatod, akkor bizony ugyanolyan surmó vagy, mint a kondenzvíz szanaszét locsolásával.


    Pontosítsunk, neked meg nekem nem az élet normális rendje a dohányzás, mivel mi nem dohányzunk. Van akinek meg a gyerekzsivaly nem az élet normális rendje, mert nem szereti és nem is vállal gyereket. Másnak a bulizó egyetemista nem az élet normális rendje, mert ő nem iszik alkoholt és nem járt el soha sehová. Ettől még, azokat a dolgokat, amiket te személy szerint nem kedvelsz vagy nem űzöl, nem tilthatod be. Az elvárható megelőző dolgokat megkövetelheted (ne ordítson bizonyos decibel felett a rádió, a csatornába vezesse a kondenzvizet, jelentsék be a nagyobb zajjal járó dolgokat előre…stb), de a tevékenységből következő dolgokat tolerálnod kell.

  • expect

    Mert szerinted ugyanaz egy zárt térben dohányozni, mint amikor nyitott térből az elszívott cigi füstjének törtrésze bemegy a te nyitott ablakodon (és utána távozik, mivel nyitva az ablak)? Ha te ezt a kettő ugyanannak látod, akkor tényleg értelmetlen folytatnod, mert valóban nem akarod érteni és csak feleslegesen okoskodsz.

    Mint mondtad, soha nem laktál dohányos mellett vagy felett és fogalmad nincs, mennyi bűz jön be ilyenkor, tényleg abbahagyhatod.

    Majd ha véleményed helyett tapasztalatod lesz, majd akkor folytatjuk. Addig is jégre tesszük a témát, mert ennyi éppen elég volt.

  • Félreszámoló
    valószínűleg ott van a hiba, hogy rossz állapotú, vagy panel lakást hasonlítasz jobb állapotú házhoz. Természetesen a jobb állapot, jobb konstrukció drágább, akár ház, akár lakás. Ha viszont almát az almával hasonlítunk, pl. kb. egy helyen lévő, azonos lakóterületű, új építésű lakást új építésű házhoz, akkor azt látni, hogy esetleg, erősen hunyorítva ugyanannyi a kettő, semmiképp nem drágább a ház. Az XI. kerületben az Egér út mellett pont vannak ilyenek, szinte közvetlenül egymás mellett. Első ránézésre egyébként olcsóbbnak tűnik a lakás, de nem így van: a lakásnál még hozzá kell adni a parkolóhelyet, ami a ház árában benne van, így már minimálisra csökken a különbség. Azonban a háznak van 230 m2 kertje, a lakásnak pedig 12 m2 erkélye és ezek sem ingyen vannak. Ha ezeket beszámoljuk fél, vagy akár csak negyed m2 áron, akkor már a ház jóval olcsóbb.
  • expect

    “Mint mondtad, soha nem laktál dohányos mellett vagy felett”

    Ponthogy laktam dohányos felett és ezt is írtam: “De laktam bagós felett. Ha rágyújtott és zavart, becsuktam az ablakot. Bár nem emlékszem túl sok esetre, hogy zavart volna, mivel éppen szellőztettem, szóval ami bejött, ki is ment.”

    Szóval igazán befejezheted ezt a hangnemet, meg a ferdítéseket, és majd ha képes leszel normálisan kommunikálni, akkor folytathatjuk!

  • McDennis
    Én nem ereszről beszélek. Hanem arról hogy van a panelház, van az ablakpárkányod és menthetetlenül ráesik az eső. Nem kell hozzá eresz. Mit csináljunk az esővel? Hogy merészel az ablakpárkányra esni?
  • Mindegy

    Szerintem direkt nem akarod érteni, ami írnak Neked…
    Az emberek igen nagy részének egyszerűen elviselhetetlen a cigi szaga. Zsigerből undorodok tőle én is. Ha bármi haszna lenne, akkor sem viselném el, de így, hogy egy értelmetlen, haszontalan szar dolog, pláne nem vagyok hajlandó lenyelni, hogy szenvedjek miatta! Ez nem az, ami tolerálható. Nagyon nem! Eleve örökre be kellene tiltani, ha már magától nem mindenkinek van meg az esze ahhoz, hogy ne csinálja…

    Innentől kezdve ha cigizik, zárja magára az ablakát, és fulladjon bele. Engem ne zaklasson vele!

  • V
    “nincs az a gazdasági számítás, amely szerint megéri olyan ingatlant venni, hogy az autódhoz lemenni 40 lépcső + 20m gyaloglás legyen.”

    ez nezopont kerdese, szerintem meg:

    “nincs az a gazdasági számítás, amely szerint megéri olyan ingatlant venni, hogy” heti 5 napban reggel-este orat-masfelet ulsz a dugoban oda-vissza csak hogy munkaba jarhass. Na akkor most dontsd el hogy hetente ez 5x vagy bevasarlas kethetente (persze nagy tetelek akar hazhozszallitassal, mert miert ne)

  • jami
    Az, hogy megszületünk kisbabaként, leszünk kamaszok, esetleg hallgatók, aztán öregek – de, ez az élet rendje. Mindenki, aki nem hal meg korán, ezeken bizony 100-ban átmegy. Az, hogy én sírok éjjel kisbabaként vagy a gyerekem/unokám – részletkérdés. Egyszer tuti voltam baba. És sírtam. És elviselték, akik hallották. Mert az élettel jár.

    Szenvedélybetegnek lenni és ezen belül cigizni – na az simán kihagyható. Próbáld meg átugrani a kamaszkort 😉

  • Családfő
    xavv, jó esetben sem lakásba, sem házba nem hord az ember palackozott ásványvizet.

    expect, csak keményen, így kell megmutatni egy bloggazdának, hogy ki a főnök.

  • xavv
    nyilván nem ez volt a lényeg, mert ha csak a szemüvegedet hagytad az autóban, akkor is lépcsőzöl le a 3.-ról és fel a 3.-ra. De ha BÁRMIT (érted, nem csak ásványvíz lehet az) több körben kell bevinned a lakásba, csak szívsz, pláne ha nehéz is. A közös tárolókból rendre eltűnnek a bicajok, babakocsik. Anyagi természetű dolgokon kívül semmilyen előny nem kimutatható mellette. Rosszabb életminőséget ad mint egy kertes, ilyen egyszerű. A víz minőségről pedig vitatkoznék, ásványvízre “pazarolni” nem ugyanaz a kategória mint a kapszulás kávé. Tudnék mesélni több atrazin botrányról is, meg ugye a klór, nem pénzkidobás sokezerszeres áron ásványvizet inni. Olvastam ezt korábban ezen a blogon, ez is azok közé a becsúszott tévedések közé tartozik, amivel nem értek egyet. Nem ott kezdődik a penzügyi tudatosság hogy csapvizet iszol.
  • jami
    te is tudod, h ez egy költői kérdés. Mit csináljunk a széllel, ami nyikorogtatja a szomszéd fém kerítését? A villámlással, amitől fél a kutya?
    Az eső, ugyebár, nem csak a párkányon kopog, képes a háztatőn, előtetőn, ablaküvegen is. Egyszerre sok csepp. De egészen ritka esetben van, hogy pár percenként 1-1 csöpp esik. Plusz az eső természeti jelenség, lehet kiabálni, hogy lécci, ne essen, de értelmetlen. Míg a légkondi kondenzvizénél nagyon is tudható, ki miatt esik pont oda. És azt is, hogy nem elkerülhetetlen, van rá befolyásunk és megoldásunk.
  • Bélus

    Ezzel most magadat ismétled, látszik, hogy végig se gondoltad az egyet nem értő észrevételeket. Gratula!
    Egyébként igen, aki anyagilag megteheti, az lehet önző. De a népesség döntő része nem teheti meg (milyen szerencse…). Ez az önzőség sajnos általában együtt jár a “rövidlátással”, nemtörődömséggel, hanyagsággal az élet egyéb területén is, beleértve a hosszú távú hatásokkal való nem foglalkozást. Ennek eredményei még kevéssé látszanak, cserébe idővel egyre rosszabbak lesznek.
    (Talán annyiba még belegondolhatsz, hogy milyen összefüggés van az emberi és az egyéb élővilág élettérenék közeledése és az egész világot érintő járvány, lezárások, és gazdasági problémák között.)
  • fdsa
    Az eső nem lassú ütemes, hanem ütemtelen gyors, teljesen más, mint a 20 másodpercenként egy csepp.
    Teljesen más kategőria a kettő.
  • Zabalint

    Pont én hangsúlyoztam pár kommentel korábban, hogy ceteris paribus nézzük, hasonló lokációjú és minőségű lakást és házat. Nem életkort, mert a panelházak is jobb minőségűek, mint a hasonló korú felújítatlan Kádár kockák. Emellett hasonló négyzetmétert is kellene összevetni, mert minél kisebb egy lakás/ház, annál magasabb a négyzetméterára, legalábbis használt piacon, jellemző hogy a 200 négyzetméteres lakás csak duplája az 50 négyzetméteresnek. Ez is torzít, hiszen átlagosan a családi házak magasabbak.

    Ha a telket beszámítod, akkor az teljesen új szempont, hiszen eredetileg beltérből indultunk ki. Ha ezen az úton haladunk, akkor fűtési költség, meg egy rakás dologgal lehetne korrigálni, és a végén azt kapnánk, hogy ugyanannyi a kettő, amennyiben helyes a modellünk. De nem erről volt szó. A lakás épp a telektelenség miatt olcsóbb.

  • Zabalint

    Az átlag magyar emberből kiindulva, aki nem mozog szinte semmit, az a 3 emelet és az X méter nem tűnik kárba veszett mozgásnak. Persze ha amúgy abból indulsz ki, hogy eleve kimaxoltad a mozgásodat, és ez nem férne bele, akkor igazad lehet, de akkor te a legjobb élsportolók között lehetsz, akinél még ez is számít. Mondjuk amit a csapvízről írsz, az alapján gondolom az élet minden területén a maximális egészségességre törekedsz, hiszen a csapvíz egészségügyi kockázata jelentéktelen sok más tényezőhöz képest (mozgás, étrend, és igen, pl. bio vagy házi termékeket sem eszel ez esetben, mert ott magasabb az egészségügyi kockázat, mint csapvíz esetében).

    Az előnyöket pedig már sokan felsorolták, ahogy a hátrányokat is, nem mindenkinek ugyanaz a legjobb lakhely, ne csak magadból indulj ki.

    Mellesleg elég sok társasház van, ahol saját, zárt tároló van, nem közös.

  • Zabalint

    Egyébként nem csak pénzügyi tudatosság, de ökológiai tudatosság is, hogy nem használunk fel évi 700-800 PET palackot évente, csak mert Kiskegyed szintű konteókban hiszünk a csapvízről.
  • Zabalint

    Szerintem jobb lenne szétválasztani azt a kérdést, hogy melyik lakhatási forma mennyire fenntartható, és hogy az önző érdekeink szerint kinek melyik a jobb. Mert útóbbi kérdésre is egyén függő válaszok vannak, elég erős sznobizmus és önigazolási kényszer van azoknál, akik azt bizonygatják, hogy bizony hülye az, aki megteheti, de nem családi házba költözik. Volt főnökön is mondogatta, hogy ki az a hülye, aki pl. Budaparton luxuslakást vesz, mikor abból micsoda palotát lehetne kapni Vecsésen. Hát én ha csak a kettő között lehetne választani, a Kopaszi gátnál venném a luxuslakást.
  • Tiboro

    Nekem nem is a vezetékes vízzel van a bajom, hanem azzal, hogy maga a víz milyen csöveken jut el hozzám például egy 50-100 éves házban. Biztonságos ez szerinted? Nem vagyok hozzáértő egyébként, ezért is kérdezem.

  • Családfő
    xavv,
    “Anyagi természetű dolgokon kívül semmilyen előny nem kimutatható mellette.”
    Ha többször leírod ugyanazt, az még attól nem lesz univerzális igazság. Segítene egy kis nyitottság más nézőpontokra. 🙂
  • xavv
    én tarsashazban elek, mert nincs 80 milliom kertesre. Sok rokonom is tarsasban lakik. En is es ok is utaljak, de a PENZ miatt nem tudnak dobbantani kertesbe. Szuleim kertesben laknak. Meg en is kertesben nottem fel. Elso kezbol, a sajat boromon erzem a ketto kozti kulonbseget, nem csak a levegobe beszelek. Meghallgattam a tarsas melletti erveket, megmosolyogtatoak. Mondjuk ugy, hogy nem ertek egyet veluk, es akkor nem lett kozos nevezo. Ez van.
  • Aomame
    kiváló példa arra, hogy meddig fajulhat egy társasház története:
    telex.hu/belfold/2021/01/27/angyalfold-mosoly-utca-25-tarsashaz-kikoltozes-eletveszelyes-allapotban-onkormanyzat
  • Józsi
    Napi négy-öt liter szénsavas ásványvizet iszok meg már vagy húsz éve. Azért veszek palackos vizet mert így a legolcsóbb, bármi más megoldás minimum a duplájába kerül. Szóval tök jó lenne akár egy sodastream masina de ha kiszámolja az ember akkor már nem éri meg. Tehát tök jó, hogy műanyag hulladékkal szennyezni a környezetet sokkal olcsóbb mint otthon készíteni a szódavizet, nálunk a nyolcvan százaléka a hulladéknak műanyag tejes és ásványvizes palack. Mivel bérleményben lakom így nem tudok ilyen kis méretű szódagépet telepíteni de az lenne a legolcsóbb, venném hozzá a harminc kilós gázpalackot és azzal sokáig kihúznám. Jó lenne egy családi ház de nem mernék belevágni mert ki tudja, hogy pár év múlva hol fogok dolgozni. Most itt van jól fizető munka de lehet egy idő múlva már költözni kell máshová.
  • Körtefa

    Ez a Telexes ingatlanos történet egy állatorvosi ló, van ebben minden; érdemes-e lakást venni a gyereknek 18. születésnapjára, érdemes-e tologatni a felújítást, és mutogatni mindenki másra, holott én nem fogadtam el az ajánlatot korábban stb. Mondjuk jó kérdés, ha bele is tolják azt a 213 milliót 2013-ban, akkor az mennyivel növeli az épület élettartamát, ha több vélemény is azt mondta korábban, hogy alapból rossz az egész… Nem egyszerű történet ez.

  • Szabolcs
    “V
    2021-01-26 at 20:30
    ez nezopont kerdese, szerintem meg:
    “nincs az a gazdasági számítás, amely szerint megéri olyan ingatlant venni, hogy” heti 5 napban reggel-este orat-masfelet ulsz a dugoban oda-vissza csak hogy munkaba jarhass.”

    Ez nem társasház vs. kertesház kérdéskör, hanem lokáció.

    +Ezt már többször akartam jelezni/kérdezni. De most itt más miatt akkor itt is. Budapesten belül tényleg jellemző, hogy 1-1,5 órát utaztok kocsival egy irányba? Honnan hová? Most, hogy vírusveszély van, autózom. Én pesti legkülső kerületből belvárosba, 7.30-8.15 között indulva 45 perc alatt mindenképpen beérek, De ez speciális eset, mert általában 38-40 perc. Hazafelé pedig majdnem mindig fix 34-38 perc. BKV több, befelé kb. +15, hazafelé kb. +20 perc. Nem kizárt (sőt), hogy Rákosliget – Zugliget reláció gázosabb, na de ne már, hogy ilyen munkahely-lakóhely kombó legyen a fele budapestinek.

  • eMérnök
    Minden autó-tömegközlekedés-külváros-belváros helyzet egyedi. Mert nyilván metro vonal mellett lakva és dolgozva minden közel van tömegközlekedéssel, de azért nem mindig egyértelmű ez az egész.
    Én régebben jártam nagyon dél-budapestről óbudára dolgozni. Autóval napi csúcsban 50-75 perc. Tömegközlekedéssek (mindegy mikor) 60-75 perc. Az autósban benne van egy rakpart végig teljes észak-dél hosszban.
    Ennél lényegesen hosszabb dugó az olyan, mint amikor a tömegközlekedésen pótló busz van. Ritka, nem általános, de mindkettőn előforduló.

    Cserébe az autóban egyedül voltam, nem érdekelt, ha esik az eső/hideg van, az én zeném szólt, én légkon diztam/fütöttem…
    Nyilván drágább, de a felesleges dugózás egyedi és nem általános. kérdés.
    Napi hány percet ér meg a kényelem? Mert a tömegközlekedés sem teleport.

    Azóta inkább a közelbe költözöm, de ez már egy másik történet.

  • Pampalini
    “Nekem nem is a vezetékes vízzel van a bajom, hanem azzal, hogy maga a víz milyen csöveken jut el hozzám például egy 50-100 éves házban. Biztonságos ez szerinted? ”

    Magyarországon a vezetékes ivóvíz (néhány peches alföldi településtől eltekintve) kiváló. A 100 éves házakban itt- ott még meglevő ólomcsövekben van egy minimális rizikó, bár nem tudok arról, hogy 100 éve tömeges probléma lett volna az ólommérgezés. Egyszer végigmérettük a vízmintákat egy ilyen házban: a reggeli, első csapolás a felső emeleteken határeset volt, mert egész éjjel állt a csőben a víz. Tanulság: ki kell folyatni a reggeli első pohár előtt egy kicsit. Napközben teljesen problémamentes.

    “Az ásványvízgyár nem vizet gyárt, hanem műanyag palackot.”

  • Zabalint

    Elolvastam, és egyértelműen az önkormányzat a ludas. Döntenie kellett volna a felújításról, mert többsége van a közgyűlésben, hitelt felvenni a társasház nevében, jelentősen megnövelni a közös költséget a törlesztéséhez, és ha valaki nem tudja fizetni, azon behajtani akár úgy, hogy jelzálogot tesznek a lakásra (ez a normál ügymenet, ha valaki tartósan nem fizet közös költséget). A statikailag rendbe hozott házban meg már kizárt, hogy egy-egy ilyen lakás ne ért volna legalább 7 milliót még egy igen magas közös költséggel is, úgyhogy legrosszabb esetben elárverezték volna az ilyen lakásokat, a többi lakónak pedig ha jelentős anyagi áldozatok árán is, de megmaradt volna a lakása, ahogy az önkormányzat lakásai is (azokat esetleg szintén el is adhatta volna, ha sok az a közös költség).
  • Ggg
    A csapvíz megosztó kérdés, de itt sem muszáj eltolódni a szélsőségek irányába. Nekem frissen nincs vele bajom, de ha már áll pár órát (pl. egy palackban), akkor érzek egy kellemetlen mellékízt. Vettem egy vízszűrő kancsót, azóta nincs ilyen problémám, árban meg olcsóbb, mint az ásványvíz…. (cserébe se PET hulladék, se cipekedés)
  • xavv
    Éveken keresztül ittam a csapvizet, aztán kimutatták (botrány is volt belőle), hogy hoppácska, túl magas volt az atrazin koncentráció a vízben, és kiderült hogy évek óta, amióta a közelben növénykísérleteket végez egy szervezet. Ezt követően engem a hátralévő életemben nem lehet meggyőzni a csapvíz fogyaszthatóságáról. Nem kiskegyed szintű pletykákra alapozom a dolgot tehát. Évtizedes távlatban sem erdekel, hogy mennyivel olcsóbb lenne csapvizet fogyasztani. Ha 2 millió, akkor annyi, ennyibe kerül az élet. (De klór sem csak a kiskegyed szerint van a vízben.)
  • Csillag V
    Ez jött szembe és erre rögtön eszembe jutott ez a poszt.
    telex.hu/belfold/2021/01/27/angyalfold-mosoly-utca-25-tarsashaz-kikoltozes-eletveszelyes-allapotban-onkormanyzat
  • 2020
    “és kiderült hogy évek óta, amióta a közelben növénykísérleteket végez egy szervezet. Ezt követően engem a hátralévő életemben nem lehet meggyőzni a csapvíz fogyaszthatóságáról.”

    Ez de tipikus(an az átesni a ló túlsó oldalára esete)

  • a
    Én nem autózom annyit, és én erre nem is szánnék ennyi időt. Különböző emberek különböző szempontok alapján választanak lakóhelyet, így én elfogadom, ha valakinek belefér az 1-1,5 órás kocsikázás csak egyik irányba, de nekem nem. Én kb 30-40 perc alatt bent vagyok melóban úgy, hogy még a gyereket is elvittem az iskolába. Iskolai kitérő nélkül kb 15-20 perc lenne. És nekem ez az amire azt mondom hogy még passzol a személyiségemhez. Ugyanígy nem bírnám ki ép ésszel, ha este hazaérve még köröznöm kellene 20 percig parkolóhelyet vadászva. Olyan helyen lakom, ahol egy percig sem kell keresni a helyet, mert van. Persze, nem is belváros, de oda meg amúgy sem költöznék még autó nélkül sem. Még huszonévesen vonzott a dolog, de azóta már más szempontok vannak. Én alapvetően egy eléggé lusta ember vagyok, szóval az így “spórolt” időt nem munkára, szimplán csak szórakozásra fordítom.
  • Szabolcs
    a
    2021-01-28 at 10:26
    Kösz.
    Igazából csak annak adtam hangot, hogy szerintem a NAGY többségnek nem lehet 1-1,5 óra az út. Persze előfordulhat, de a főváros nem az ipari és mezőgazdasági termelés fellegvára szerintem, hanem a szolgáltatásé, ami főleg belső kerületek felé mozgást okoz, és ezt látjuk is. Tehát a probléma az, hogy mindenki befelé igyekszik.
    Én is. Nekem leírtam, hogy ez mennyi. Aki fordított irányba jár, annak még rövidebb időben az útja. Aki körívben megy szomszédos kerületbe, annak is.
    Tehát az a sokszor elhangó érv, hogy nem akar vki napi 2-3 órát autózni, az valójában (arányaiban) szerintem keveseket érinthet.
    Aztán lehet hogy nem, de 3 óra/nap esetén tuti, hogy vagy rohadt jó a meló ÉS a lakhatás, vagy vmelyik cserére érett 🙂
    Ennek ellenére mindig elhangzik érvként, hogy túl sokat kell(ene) a városban kocsikázni, ha kiköltözik vki a kiskőrúton kívülre.
  • Zabalint

    A problémák akkor kezdődnek, ha az ellenkező oldalra kell eljutni, és az illető eleve városhatáron vagy azon kívül lakik. De simán kint-bent viszonylat is 1-1.5 óra csúcsidőben bizonyos nem is túl messze lévő agglomerációs településekről, mert van ahol már az M0-nál nagy dugó van, utána meg egy újabb dugó a belvárosi dugózóna felé közeledve. Most nyilván a járvány alatt ez mérséklődött, de lesz ez még rossz.

    Pl. a másik cikk alatt említett csepeli Erdősor lakótelepről csúcsidőben becsléseim alapján egy óbudai irodaházhoz simán 1 órán túli lehet az eljutás, de sokan ehhez képest Szigetszentmiklósról vagy Tökölről járnak észak-budára vagy észak-pestre, ahonnan gyakran bedugul a kevés M0-t keresztező út. Vicces, mikor 30-as övezetben, fekvőrendőrökön át folyamatos a sor befelé, mert a 3 nagy M0 keresztező a szigeten bedugul, ezért a negyedik felé kerülnek egy csomóan.

  • axt
    Az előző is én voltam csak elírtam a nevet. Szerintem olyanok mondanak 2-3 órákat, akik még életükben nem ültek kocsiban, és szándékosan nagyítják a számokat azért, hogy ezzel is meggyőzzék önmagukat, hogy jól döntöttek, mikor nem vettek autót (vagy nem sikerült letenni a jogsit). Ez egy önszuggeszció, semmi más. Szerintem egyébként a 1,5 óra is túlzás, nem bírom elképzelni hogy honnan hová lehet autózni úgy hogy másfél óra legyen minden áldott nap csak az egyik irány. Az 3 óra lenne egy nap oda-vissza.
  • Zabalint

    Budapestre jár be a városhatárokon kívülről úgy 1-1.5 millió ember naponta, annak jelentős része a Hungária körúton belülre. Toábbi százezrek külső kerületekből. Nem legkülsőbb kerülteből is, ha nem kerülöd ki a csúcsidőt, simán tud lenni az autózás egy irányba 45-60 perc, és elég sok bevezető út a városhatáron vagy azon kívül is hajlamos bedugulni, mert szűk keresztmetszet, szóval nem találom irreálisnak, hogy sokan utaznak naponta akár 3 órát (2 * 1.5 óra). Persze sokan meg elkerülik a csúcsidőt, úgy gyorsabb.