Egy tuti üzlet
Tamás kért ma tanácsot, hogy átnézzem a némileg kaotikus pénzügyeit. Volt ott minden, unit linked, egy összegű unit linked, jó sok pénz pénzpiaci alapban a bankbetéteknél is alacsonyabb hozamra, felesleges folyószámlák több bankban, 200 ezer forintnyi értékpapír miatt fenntartott értékpapír-számla, ez a számla miatt fenntartott folyószámla, a helyi takszövben 2%-os kamaton ketyegő milliók és hasonló dolgok.
Az engedélyével néhány érdekességet kiemelek, amiből ti is tanulhattok. (Természetesen szokás szerint az adatokat a lényeg meghagyása mellett megváltoztatom, hogy az anyja se ismerjen rá. 🙂 )
– Az első, hogy a sok egyösszegű unit linked biztosítás azért volt a portfóliójában, mert a bankban Jucika ezeket ajánlotta. Már többször mondtam, hogy szegény Jucikának azokat kell ajánlani, amiből tervszáma van. Abból van tervszáma, amin sokat keres a bank. Ezért ne hallgassunk Jucikára, mert úgy járunk, mint Tamás. (Egy felmérés szerint a magyarok 52%-a a legelső helyen (!) a legelső lehetőségre(!!!!!!) leköti a pénzét. Vagyis még azt sem kérdezzük meg Jucikától, hogy esetleg valami mást tud-e ajánlani. Arra csak a honfitársaink 32%-a vetemedik, hogy átmenjen egy másik pénzintézetbe is körülnézni. )
Tamás például 2.000.000 forintot tett az egyik biztosításba, az két év után 1.820.000 forintot ért úgy, hogy a mögöttes alap (magyar kötvényalap) szárnyalt az elmúlt másfél évben. Na igen, a fránya költségek. Az egyösszegű unit linkedről itt írtam jó régen. Ha ezt a pénzt egyszerűen betette volna egy magyar kötvényalapba, most 2,4 milliója lehetne. De Jucikának unit linkedet kellett eladnia abban a hónapban.
Örökölt egy 15 milliós házat is, amit el kellene adni, de nincs ideje vele foglalkozni. Ezért most ingyen albérlők vigyáznak rá. Mondjuk ez azzal jár, hogy hol ez romlik el, hol az, amit meg kell csináltatni, erre és az állagmegőrzésre is elmegy évi egy-kétszázezer forint.
Ez egy visszatérő motívum, hogy nincs időm lekötni a 20 milliómat, eladni a házat, elrendezni a dolgokat.
Ilyenkor ki szoktam számolni, mennyit is bukunk azon, hogy másfél éve 1,5%-ot kamatozik a 20 milliónk, vagy mennyit hozna, ha eladva a házat, betennénk a bankba a pénzt.
Mindig az jön ki, hogy legalább egyhavi fizetést bukik rajta az elfoglalt ügyfél, de inkább jóval többet. Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy ha másképpen nem megy, vegyen ki egy hónap fizetetlen szabadságot, még mindig jobban jár anyagilag. A ház ára még 4%-os banki kamatokkal is évi 600 ezret fialna a bankban. Az esetleges (évek óta nem létező) ingatlan-áremelkedést kioltja a házra fordítandó éves kiadások sokasága.
De ami a legérdekesebb volt, hogy beszállt egy vállalkozásba, ahol ő egyedül adta a tőkét, a 10 millió forintot, amiből vettek ugrálóvárat és hasonló dolgokat.
Ezzel járnak hétvégenként mindenhová és így keresnek pénzt. Levonják a költségeket, mint benzin, áram, könyvelő és hasonlóak és a maradékot elfelezik.
Az éves nettó haszon fele 800 ezer forint, vagyis 8%-os megtérülést hoz a befektetés a 10 millióra vetítve, ami a 4%-os banki kamatok mellett nem is rossz üzlet.
Gondolta az ügyfelem. Aztán sajnos el kellett vennem a kedvét egy kicsit.
Az első: a finanszírozás ugyanolyan költség, mint a benzin, az áram és a könyvelő. Ennek a költségét ugyanúgy le kell vonni a bevételből, mint bármi mást.
Vagyis nem az évi 1,6 milliót kell kétfelé osztani, hanem kiszámolni azt, hogy mennyit hozna a bankban az a pénz, amit az ügyfelem inkább a vállalkozás finanszírozására fordít minden évben, de még inkább, hogy mennyit kérne a bank egy ilyen 10 milliós hitelért.
Ha a bankban kapok 4%-ot biztosan, akkor nem nagy elszállás 6%-ot számolni finanszírozási költségnek a magasabb kockázat miatt.
Vagyis ki kellene fizetni évente 600 ezer forintot az ügyfelemnek a közös cégből a csak általa állt finanszírozási költség miatt és a maradék 1 milliót kétfelé osztani. Ez csak így lenne fair. Még egyszer: a tőke költsége ugyanolyan költség, mint bármi más.
A második: amortizáció. Annyira evidens és elképesztő módon minden második-harmadik kisvállalkozó teljesen elfelejtkezik róla.
Csak annyit kérdeztem, hogy ezek a motyók meddig bírják. Kiderült, hogy 10 év múlva a kukában kell, hogy kikössenek, addigra tökéletesen nullára amortizálódik az összes ugrálóvár, hinta és egyebek.
Hoppá. 10 év alatt a 10 milliós tőkémből kerek nulla forint marad. Most a lehető legegyszerűbben (ha nem is feltétlen pénzügyileg helyesen) számolva, évente egymilliót bukok a tőkémből a befektetésen.
Nézzük csak. Elesek évi 400 ezer banki kamattól, ha a felvállalt kockázatot is nézem, akkor számoljak 600 ezerrel. Ezen túl még évente bukok egymilliót a tőkémből.
Az évi 1,6 millió veszteség. Akkor most ehhez mérve a 800 ezres “tiszta” hasznot, hány százalékot is hoz a befektetésem évente?!
Na de menjünk tovább. A mostani, pár hónapos időszakot leszámítva, 5-7%-ot bármikor megkapom a bankban minden kockázat nélkül.
Ha igaz lenne a 8% (de nem az), akkor miért is kockáztatom a pénzem? Évi 1%-ért?!
A legvégén az jött ki, hogy a legjobbnak gondolt befektetés még a legborzalmasabb unit linked biztosításnál is sokkal rosszabbnak bizonyult.
Úgyhogy most törheti az ügyfél a fejét, hogyan tud a legkisebb veszteséggel kihátrálni belőle. Te ne járj így, minden vállalkozás előtt számold ki a finanszírozási és amortizációs költségeket is.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? Gyere el az Akadémiára. Részletek itt.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
1., Az lehetséges, hogy egy régebbi bejegyzéshez íródott hozzászólások eltűnnek? 2013-05-08-hoz egy darabot sem látok.
2., Azon kívül, hogy mit kell megszüntetnie, kivárnia, eladnia, felszámolnia, mik voltak a gyakorlati tanácsaid?
Számomra 2 fő tanulság van:
1: Tömjük be a szivárgásokat (ahol elmegy a pénz). Lekötetlen összegek, ingatlan ami nincs hasznosítva, korszerűtlen telefonszámla (habár ebben a történetben nem volt ilyen), haveri vállalkozások amik nem is érik meg.
2: A “divatos” befektetési formák (UL, tőkevédett gagyiságok, ilyen-olyan befektetési alapok) általában még a banki lekötések kamatait sem hozzák feltétlenül hosszú távon.
Ketten csinálják a vállalkozást. Tehát ez egy társas vállalkozás (Bt, Kft.) kell, hogy legyen. Egy társas vállalkozás kettős könyvvitelt kell, hogy vezessen és társasági adót kell, hogy fizessen. A kettős könyvvitelben és a TÁO-ban egy eszköz beszerzés nem számolható el költségként, hanem csak annak amortizációja. Miféle ostoba könyvelője van a cégnek, ha nem számolt el legalább 10%-os lineáris amortizációt a kb. 10 M-os eszközparkra???
Ha elszámolt, akkor az adózás előtti nyereségnek már eleve tartalmaznia kell az amortizációs költségeket, ergo ha ekkor is volt 800 eFt-os adózás utáni nyeresége, amin osztozni tudtak, akkor nem lehet mínuszban a profitja az amortizáció miatt… Nem értem….
Elmegy havonta a könyvelőhöz, megvitatják, hogy az ELÁBÉ-t Fifo vagy Lifo módszerrel állítsák-e be, hogy milyen kulccsal írják le a goodwillt és menbyi legyen az elhatárolás.
Persze. A könyvelő azért van, hogy minél kevesebb adót kelljen fizetni. Bemondja, mennyit kell és hová befizetni, azt kiköhögöm és beírom a kockás füzetbe, mint kiadás.
Azt mondjuk nem értem, hogy miért nem kér pénzt az albérlőktől. Oké hogy vigyáznak rá, na de ingyen? Ami legalább fedezné a fenntartást… Eladni nehéz valóban, mert a kutyának sem kell…
(mi cégünk vezetése multiból pattant ki, ezért már 5fős korában volt flott cash flow management, vagyonleltár, költség monitoring, megtérülési számítások meg effélék….)
Korábban soha, de mostanában (tavaly) nekem is voltak ilyen összeszedetlenségeim, mondjuk kicsit reálisabb okkal: bizonytalan volt a munkám (ellenjavallt, hogy hosszú távú befektetéseket indíts), nagyobb tőkekiadás terve(házfelújítás -még mindig csak tervek forgatása van, ááááá – pont pl megtérülési okok miatt is), mondjuk haver cége vagy UL vagy szétszórt számlák nem (egy ingyenes volt, pénz se nagyon volt rajta, kondíciók változása előtt paraszthajszállal kiszórtam). Igen, van icikepicike örökölt ház aminek a nagy kertjét használjuk (soksok zöldség, gyümölcs, szőlő, bioművelés)de első nagyobb költség idén volt, mondjuk eladás előtt is meg kellett volna csinálni.
Szerintem az egész sztori egy kitaláció, amely jól illusztrálja a valóságot. Nincs is ezzel gond, egy “állatorvosi lovon” mutatja be az összes betegséget.
Másik célja természetesen a figyelemfelkeltés, reklám, mivel a bejegyzés alján időpont-egyeztetésre kér fel a blogger.
Tényleg olyan nehéz ezt átlátni?
Egyébként ettől függetlenül hasznos, mert felhívja a figyelmet olyan dolgokra, amire az átlagember nem gondol.
Egyre több faluban lehet látni olyan magára hagyott, nemhogy korrekt áron, de akár aprópénzért is eladhatatlan házat, amiből már a nyílászárókat is kilopták.
Persze a 15M értékkel valószínűleg nem ilyen faluban van az adott ingatlan, de esélyes, hogy nem is Bp-en lakják ingyen, hanem valahol a két véglet között lesz az igazság.
Ez megütötte a fülem (szemem). Ezek szerint te azt várod hogy a kamatok mondjuk jövőre már emelkedni fognak a mostani szintről? És mi fordítaná meg a mostani csökkenő trendet, hiszen még az alját (pletykák szerint 3%-ot) sem értük el?
Amíg az amerikai állampapír 0,25%-ot fizet.
Amint az emelkedik 2-3%-ot, örülhetünk, ha találunk valakit, aki 7%-on vesz magyar állampapírt forintban.
A “pár hónap” miatt kérdezem, szerintem sokakat érdekelne, hogy tényleg csak rövid távon ilyen alacsonyak a kamatok, vagy akár évekig kell ezzel számolni?
Ha 10 évig fut a bolt, akkor legalább évi 1 miiliót kell kivenni fejenként, hogy nullán legyek.
10 kőkemény év ilyen változatos adórendszerben, pláne egy “baráttal” összekötve…..
Ugyanakkor a példában szereplő örökölt ingatlanba valószínüleg sosem akar beköltözni az ügyfél, csak azért adja ki ilyen nagy ráfizetéssel, mert nincs ideje foglalkozni vele. Ha olyan az állapota, hogy lehet jobb lakót is találni, akkor lehet, hogy nem érdemes gyorsan eladni. Innen az ingatlan árak már lefelé nem nagyon mehetnek, én ha ennyi pénzem lenne (ugye nem szegény emberről van szó), most nem adnám el az ingatlant. Vagy esetleg eladnám, de vennék 2 db 7,5 milliósat, azok jobban kiadhatók. Szóval ekkora vagyonból mindenképp hagynék valamennyit ingatlanban.
A finanszirozás költségével viszont nem értek egyet. Ha úgy vesszük, hogy az ember kölcsön adta a vállalkozónak a pénzt (bár technikailag üzlettárs lett), és ezt a rizikó miatt a banki 4 helyett 6% kamatra adja, akkor miért kérné még a haszon felét is? Vagy ha a haszon felét kéri, akkor pedig az fedezi a finanszirozás költségét, hogy ez az összeg várható értékben fölötte van a banki kamatoknak.
Tehát ha az amortizáció meg lenne oldva (mondjuk a nyereség úgy lenne számolva, hogy az eszközök folyamatos pótlása már kitermelődött, tehát az egyszeri befektetés után végtelen ideig lehet ugrálóvárazni), akkor nem lenne ez olyan rossz a konstrukció.
Így egyik embernek a költsége és kockázata a közös cég, a másik meg nem fizeti ki a saját részét ebből a rezsiből.
Higgyünk benne, hogy a világ urai találnak egy utat, ami a nyugdíj rendszer és a hosszútávú megtakarítások életben tartására képes. A reálérték megtartás ok, én lemondok a kamatokról a biztonságért cserében, egy másik cikked is jól kimutatta, hogy magyar átlag fizetésből persze teljesen lehetetlen megtakarítani (ép ésszel).
Az viszont igaz, hogy UL-t nem bankban kötünk, mert a banki alapok általában nem sokat érnek.
Az ügyfél közel egymilliót bukott rajta. Csak azért ennyit, mert valahonnan volt annyi esze, hogy a nagyja pénzt az ügynök bánatára eseti díjban fizette be.
Remélem, most már boldog vagy.
Az, hogy a unit link egy nagy átverés és lehúzás, már le lett százszor írva. De a te kedvedért most leírtam még egyszer.
12 éve kötöttem. Ha az adókedvezményeket is nézem, idéntől fordult pluszba, úgy, hogy van hozzá biztosítás is. Igaz, nem olyan összegekre, mint amit az egy összegűnél ajánlottál. Ráadásul az eseti díjas rész is szépen hozott mellette. Persze ehhez az is kellett, hogy ne ijedjek meg, mikor a válság miatt leesett a kétharmadára az értéke és bent hagyjam.
Habár ma már nem valószínű, hogy megkötném. Inkább valamilyen másik kamatadó-mentes konstrukciót keresnék.
Sokkal több.
Csak ennyi a gond.
Utólag mindig mindenki sokkal okosabb!
Másrészről 12 éve milyen bef. alapokat illetve ETF-et lehetett venni, és mennyiért?
Mit jelent az, hogy “ment a levesbe”?
Két éve megpróbáltam megérteni egy UL szerződést. Mérnök létemre (és tényleg tudok jelen és jövőértéket számolni, annuitást ésatöbbi) nem sikerült, mert szándékosan van elbonyolítva. Undorító, amit az átlag UL ügynök csinál. És a legszebb, hogy az ostobább UL ügynök még el is hiszi, hogy az ügyfél érdekét szolgálja… a cinikus UL ügynök pedig sztem már büntetőjogi kategória kellene, hogy legyen, széndékos csalás, megtévesztés és károkozás.
Ja, persze, és majd az ügynök tanácsot ad később, hogy mikor mibe érdemes fektetni a megtakarítást? Semmi érdeke nem fűződik hozzá, se tudása nincs hozzá, és basszki, egy mezei UL ügynök ilyet jogilag nem is tehet.
Én az enyémet megszűntettem, amint lejárt az SZJA kedvezmény visszafizetésére vonatkozó 5 év. Olyan szinten vonják a költségeket, hogy nem is értem, hogy lehet hosszú távon is nyereséges. Persze ha az ember mindig jó alapba pakolja, akkor nem lehetetlen, de neked verte a banki kamatokat miközben sokkal kockázatosabb volt?
A biztosítás része meg csak egy vicc, ami az adókedvezmény miatt kellett.
Ezek figyelembevételével lehet, hogy nem fele-fele a haszon reális megosztása, hanem kicsit több jár Tamásnak. De hogy neki járna a rizikót is magában foglaló, bankinál magasabb kamat, és pluszban a haszon fele, azt továbbra is túlzásnak tartom.
És ugye az üzlettárs dolgozik is a cégben. Arról nincs infó, hogy a haszon felén túl bérként is vesz-e ki valamit. Ha nem, akkor megintcsak afelé hajlok, hogy a fele-fele nem igazságtalan megosztás.
De persze az amortizáció elfelejtése miatt az egész üzlet egy csődtömeg, amiből nehéz lesz kikeveredni.
Nem azt mondom, hogy olcsó, drága, k*rva drága így is, de 12 év után már összegyűlt akkora összeg, hogy rendes hozamot hozzon, 8-10 féle alap között felosztva. A kezdeti díjakat meg kompenzálta az adókedvezmény, de sajnos ennek már annyi. Ezért sem választanám, ha most kellene megkötnöm.
en.wikipedia.org/wiki/Exchange-traded_fund
itt azt írják, ETF 93 óta létezik Amerikában, 99-től Európában.
Ez barátok közt is csak 14 év, nem 35.
Anyám két testvére beugrott a 90-es évek elején az UL-be, a végén örült hogy 20 év után mennyit kapott, de kiszámoltam, neki, hogy költségekkel, mindent levonva nem jött ki +5%, amit ha elosztunk 20 évre szinte semmi.
Öreganyám a megtakarításait mindig betétbe tette bele a 80-as 90-es években, és később is. Itt a válasz rá, az MNB honlapján.
mnb.hu/Jegybanki_alapkamat_alakulasa
A jegybanki alapkamat alakulása. Én is emlékszem, amikor a K&H 25%-ot adott éves lekötésre. Itthon is úgy látom, láttam, hogy sokan a megtakarításaikat inkább más valutába váltották át régen is,közben a DM, shilling,€,$ alig kamatozott a régi Ft kamatokhoz képest.
A Ft-hoz úgy állunk mint sokan a dinárhoz,rubelhez, hrivnyához, lehet hogy nagyobb a kockázat nemzetközi valutákhoz képest, de szerintem aki okosan csinálja
Az elmúlt években, valóban lényegesen megváltozott a környezet, így ma már valóban egyre kevesebb érv szól az ÜL mellett. De mèg ma is van olyan szituáció, amikor az a legjobb megoldàs. Pl. Céges pénzből minél kisebb adózàs mellett privát nyugdíjtőke felèpítése. Egy jó alapokkal rendelkező UL-nél az eseti számla egy kincs! Amennyiben a számla megnyitásakor egy minimális összeget elhelyezzel rajta, elindul a kamatadó óra. Ha 3 év után veszel ki innen pénzt, 10% kamatadót fizetsz, míg 5 év után nincs kamatadó, hasonlóan a TBSZ-hez, csak sokkal rugalmasabb, mivel bármikor helyezhetsz el újabb összeget.
A cikkírónak pedig: A unit linked biztosítások egyáltalán nem ördögtől valók, jó portfóliókat kell használni és hosszú távon gondolkodni. Nekem már volt több is (most is van), mindből a banki hozamokat jóval (esetenként többszörösen) meghaladó hozammal szálltam ki. Az egyetlen hátrányuk, hogy figyelni kell a portfóliókra, heti egy ránézést megér.
De a te saját költségedet sehogyan nem tudod érvényesíteni.
Heti egy ránézést megér. Jó vicc. Ránézel és mit látsz? A jövőt?
Ha látod a jövőt, nem járnál jobban, ha tök ugyanazokba a befektetési alapokba fektetnél, csak éppen unit linked nélkül?
Akkor miért is fizetsz milliókat a unit linkedre?