Nemrég fogadta el az Unió a személyautókra 2021-től érvényes széndioxid-kibocsátás további szigorítását 2025-ig, illetve 2030-ig. A gyártók által gyakran már most is túl szigorúnak titulált 2021-es határértékeket további 28,5%-kal csökkenti az Unió 2030-ig, aminek betartása biztos nem fog másként menni, mint a részben vagy teljesen elektromos autók gyártásának felgyorsításával.
Nem véletlen, hogy a Volkswagen (is) komoly változásokat jelentett be a gyártásban, 2025-re évi 3 millió elektromos autó előállítását tűzték ki célul. Ez annyi egy év alatt csak egy cégtől, mint eddig összesen eladtak ilyen autót az egész világon.
Máshol is napirenden vannak a szigorítások, a példa okáért Kínában minden eladott személyautó 10%-ának elektromosnak vagy hibridnek kell lennie 2019-ben. Minden gyár egy pontrendszer alapján durván kilencszer annyi autót adhat el, mint amennyi (részben) elektromos autót el tud adni az országban. 2020-ban 12%-ra emelik ezt az arányt.
S ez csak a jéghegy csúcsa, ugyanis egyre több akkumulátort használnak fel egyéb célokra, mint például napelemek energiájának tárolására. Több országban komolyan támogatják ezeket a beruházásokat mind a lakosság, mind az ipari felhasználók számára, hogy kiegyenlítsék az elektromos hálózat terhelését. Csak Dél-Koreában 2018-ban 3,7 GWh akkuteljesítményt építettek be ilyen céllal az állami támogatásoknak köszönhetően.
Az jól látszik, hogy az elektromos autózás és úgy általában a nagy kapacitású akkumulátorok felhasználása hatalmas robbanás előtt áll, a kérdés az, lesz-e elég gyártói kapacitás az ambiciózus tervek véghezviteléhez, vagy az egekbe fognak emelkedni az akkumulátor árak s ezzel az elektromos autók vételára is?
A gyártói kapacitás szűkössége csak az egyik kérdés, az akkumulátorokhoz több viszonylag ritka fém is szükséges, mint például a kobalt, melynek éves termelésének több mint felét a politikailag nem túl stabil Kongó adja. A kereslet növekedése miatt a kobalt ára a 2016 év elejei 22 ezer dollár/tonna árról meg sem állt 2018 márciusában a 94 ezer dolláros árig, onnan némileg megszelídülve 55 ezer dollárra csökkent az ára.
Az elektromos autók akkumulátorainak becsült alapanyag felhasználása így fog alakulni a Bloomberg szerint:
2010-től kezdődően az elektromos autók akkumulátorainak ára egy KWh-ra vetítve 79%-ot csökkent. (Mivel egy elektromos autó eladási árának mintegy ötödét adja az akkumulátor és az átlagos akkuméret a duplájára nőtt az elmúlt években, ezért nem láttunk hatalmas áresést eddig az elektromos autók árában. A várt áresést majd a tömegtermelés elindítása hozza el.)
A kérdés az, ez az ígéretes trend tud-e folytatódni a kereslet ilyen hatalmas megugrása mellett?
A jelenlegei éves gyártókapacitás 131 GWh, de ez már most kevésnek bizonyul. A jó hír, hogy az eddig bejelentett fejlesztések alapján 2021-ben ez már 400 GWh lesz, ennek 73%-a Kínában lesz elérhető.
Sokak szerint nem hogy kevés lesz a gyártókapacitás, hanem egyenesen túltermeléstől tartanak. Sok ázsiai gyártó fog beszállni az akkumulátorgyártásra, ahogy ezt tették a napelem-gyártással is néhány éve, ezzel radikálisan csökkentve a napelemek árát és annak gyártásán elérhető profitot.
Az alapanyagok kérdése egy másik probléma. Az akkumulátorok fejlesztésének egyik iránya a drága és ritka fémek használatának csökkentése. Az NMC akkumulátorok 70%-kal kevesebb kobaltot használnak, mint a legtöbb mostani akkumulátor. Ha egy összetevő ára nagyon megugrik, várható, hogy a fejlesztések ennek kiváltása felé fognak elindulni.
Az alapanyagok bányászata mindig ciklikus. Amikor olcsó egy alapanyag, nem éri meg sok helyről kibányászni, illetve újabb bányákat nyitni miatta. Ahogy drágul, egyre több bányában kezdik el bányászni, amitől viszont leesik az ára és kezdődik minden elölről. Az új bányák megnyitása miatt nem valószínűsítik az alapanyagok árának drasztikus emelkedését. (Bár ebben van némi kockázat.)
Az újrahasznosítás is csökkenteni fogja a keresletet. A 8-10 éves autóakkumulátorok már jelentősen csökkent hatótávot biztosítanak az autóknak, azonban még remekül használhatóak évekig napelemek mellé egy-egy háztartás áramfogyasztásának kielégítésére. Ez is a keresleti nyomás csökkentése felé mutat.
S vajon mi lesz a kőolaj-kitermelő országokkal, illetve cégekkel, ha az elektromos autók (illetve a kőolaj és földgáz kiváltására alkalmas megújuló energiatermelés) jobban elterjed?
A Bloomberg már fentebb említett felmérése szerint 2040-ben az eladott új autók fele már elektromos lesz, ez azonban csak napi 7,3 millió hordóval fogja csökkenteni a kőolaj iránti keresletet. Az összehasonlítás kedvéért 2018-ban napi 99 millió hordó volt a kőolaj felhasználása és évente 1,5%-kal nő a kereslet. (A kőolajfelhasználás kisebb részét adja a városi közlekedés, nagyobb felhasználó az ipar, illetve például a tengeri szállítás, ahol még jó ideig nem lehet majd kiváltani a kőolajat.)
A kőolaj iránti igény még legalább 6-15 évig nőni fog az előrejelzések szerint, főleg a feltörekvő ázsiai és afrikai országok energiaigénye miatt.
A városokban lehet, hogy kevesebb kőolajat fogunk elégetni a személyautókban, de még korai temetni a kőolajkitermeléssel foglalkozó cégeket és országokat.
Válaszolva a címbeli kérdésre: bár a kereslet megugrása elvileg árfelhajtó hatású, az előrejelzések az elektromos autók akkumulátorai árának további folyamatos csökkenését vetítik előre. Úgy tűnik a jelenlegi ismereteink szerint, hogy ezen nem fog múlni az elektromos autók elterjedése.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
