Bence számlát nyitott egy brókercégnél és válaszolnia kellett egy olyan kérdésre, hogy hozzájárul-e az értékpapír-kölcsönzéshez. Mivel azt sem tudja, mit kérdeztek tőle, engem kérdezett, mi erre a helyes válasz.
A részvénypiacon két módon profitálhatsz az árváltozásból.
Az egyik esetben az árfolyam emelkedésében bízol. Ilyenkor megveszed mondjuk az OTP részvényét 8.280 Ft-ért és abban reménykedsz, hogy tovább fog még drágulni a megvásárolt részvény. Ezt hívják long pozíciónak.
A másik esetben eladod az OTP részvényt drágán 8.280 Ft-ért abban a reményben, hogy később majd meg tudod venni 6.280 Ft-ért is. Vagyis az árfolyamesésre spekulálsz. Ezt hívják short pozíciónak.
Na de hogy tudsz eladni egy olyan részvényt, amit meg sem vettél?
Itt jön képbe az értékpapír-kölcsönzés.
Valakitől, akinek van OTP részvénye, kölcsön kéred az övét, azt adod el, majd a megbeszélt időben visszavásárlod neki az OTP részvényt. Ha szerencséd volt, akkor olcsóbban, mint eladtad.
A kölcsönzés lehetőségéért fizetsz a részvény tulajdonosának, plusz illik pótolni azt a pénzt is, amit osztalékban kapott volna, amíg nálad volt a részvénye.
A másik oldalról ha úgysem akarom eladni az OTP részvényemet a következő években, miért ne adnám kölcsön valakinek, hogy játsszon vele és keressek rajta egy kevés plusz pénzt addig is.
Ezt kérdezték Bencétől, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy kölcsön adják az értékpapírjait.
Ugyanis a brókercéged az engedélyed nélkül nem nyúlhat az értékpapírjaidhoz. Nem forgathatja a saját szakállára, nem adhatja kölcsön, stb.
Ha tönkre megy a brókercéged, elvileg téged nem érhet kár, hiszen a te értékpapírjaidnak meg kell lenni a számládon, maximum átviszed máshová.
(Az más kérdés, hogy sok helyen szó nélkül játszottak az ügyfelek értékpapírjaival, sőt egyszerűen el is lopták azokat. Lásd Questor, Budacash, Hungária, vagy sok másik cég, amelyik így ment tönkre az orosz válság idején a kilencvenes évek végén. Ezért is fontos, hogy csak megbízható cégre bízd a pénzed és az értékpapírjaidat.)
Érhet-e kár akkor, ha engedélyezed az értékpapírjaid kölcsönvételét?
Általában nem. A kölcsönadó cégek biztosítékot kérnek a kölcsönbe vevőtől és ha az árfolyam változása felemésztette a biztosíték 70%-át, lezárják a kölcsönzést.
Azonban lehet olyan helyzet a piacon, amikor ez nem sikerül. Elég a svájci frank villámlásszerű drágulására gondolni a közelmúltból. Ott is mindenki gondosan beállította a korlátokat, csak aztán a piac összeomlása gyorsabb volt, mint a korlátok aktiválódása.
Sokat pórul jártak a Lehman Brothers csődjével is, ugyanis neki kellett volna ezeket az ügyleteket menedzselni, csak közben csődbe ment, így sokan itt is megégették magukat.
Tehát van benne kockázat, még ha nem is túl nagy. Normál piac mellett nem érhet kár általában, de nagy viharok esetén (esetleg) igen.
Ezért a kockázatért cserébe némi többletjövedelemre tehetsz szert. Ennek mértékéről kérdezd meg a brókercégedet.
(Shortoláson kíül használnak még kölcsön értékpapírokat fedezeti ügyletekhez és egyéb módon is, de ez a te szempontodból lényegtelen.)
Tisztelt Kiszamolo és mindenki más aki képben van a témában!
Jómagam az iránt érdeklődöm, hogy számotokra meggyőző a Degiro online diszkontbrókercég, ti nyitnátok náluk számlát, szerintetek biztonságos-e, van-e olyan biztonságos mint a KBC? Engem a rendkívül kedvező díjai fogtak meg, hiszen a Randomnál és a KBC-nél is olcsóbb.
Engem az érdekelne, hogy hol lehet magyarországon shortolni? Főleg állampapírt, de akár részvényt is. (Nem napon belül)
Melyik volt ez a brókercég?
köszi
@Kiszamolo
Nekem elég régóta van már értékpapírszámlám, de nem emlékszem, hogy ilyet bármikor kérdeztek volna tőlem. Ők mulasztottak, vagy ez csak egy ideje kötelező kérdés részükről?
Fox, nem biztos, hogy a te céged is ki akarja kölcsönözni a papírjaidat, így meg sem kellett kérdezni.
Amúgy nem tudom, melyik cég ez, az nem derült ki a kérdésből.
Miklós ezt már megírta két éve:
//kiszamolo.hu/degiro-online-broker/
A szolgáltatás azóta javult, de TBSZ továbbra sincs. (Nem is lesz, azt csak magyar szolgáltatók nyújthatnak - már ha jól tudom.)
Ha sokat kereskedsz talán, esetleg egy kisebb összeggel, én nem nyitnék, biztos nagy cég meg nemzetközi de mintha nem lenne magyar irodájuk, csak 1 telszám meg 1 email amire nem muszáj válaszolni balhé esetén, hiányzik az neked?
5gulden? perfectofx? jó persze ez nem egészen ugyanaz de azér mégis...
DEGIRO-nál 20K-ig biztosított, viszont a papírok, lóvé nem nála van, hanem egy önálló letétkezelőnél...
Engem az érdekelne, hogy ilyenkor mi történik a részvényesi jogokkal. Mert ok, hogy az osztalékot kifizeti neked az, aki kölcsönvette, ha mondjuk cash-stock option van, akkor te választasz, ő meg azt ad, amit választottál. De mi van, ha mondjuk tőkeemelés van, és te tulajdonoskémt olcsón jegyezhetsz 10 részvényenként 1-et? Akkor a kölcsönvevő köteles ezen az áron eladni neked 1-1 részvényt, ha te akarod? És eddig még ok, elvben minden olyan corporate action leutánozható, ahol pénzt vagy részvényt pakolnak oda-vissza, még az is, ha a vállalat beolvad, szétválik, stb., hiszen akkor az új részvénnyel fog tartozni. De mi van a közgyűlésen a szavazással? Ezt biztosan nem teheted meg, hiszen a te eredeti részvényedet valakinek eladta a kölcsönvevő.
A másik, hogy tömegesen mindez ugyanúgy multiplikálja a részvényeket, mint a bankok a pénzt. Hogy ennek lehetnek-e következményei, nem tudom.
A tőkeáttételes napon túli short az az eszköz amivel egy kisebb vagyont lehet csinálni nagyon gyorsan egy jóval nagyobból...
@Indexkövető: en csak azert nem mennek a degiro-hoz, mert random mod valtoztatja a dijait. Par honapja meg volt egy relative nagy listajuk havi 1 ingyenes ETF vasarlas/eladassal ugyanazon ISIN-re, aztan kivettek ezt a lehetoseget es most megint 2€ + 0,02%-ert lehet csak etf-et venni naluk... Ez nem valami ugyfelbarat modszer, mondjuk meg mindig olcso, de akkor is.
De jo, koszonom! Sose ertettem hogy lehet forexen csokkenesre jatszani (eladni valamit amit meg se vettel), most vegre ertem 🙂
Mikós!
A KBC Equitasnál van erre lehetőség?
Degironál is kereskedem már több mint 2 éve. Apróbb bökkenők voltak az elején a magyar webes felülettel de azokat már kijavították (elég sokat problémáztam miatta). Baromi jó áran tudsz ott kereskedni, főleg ha nem akarsz nagy tételekben kereskedni. Valóban nincs se TBSZ, se NYESZ, de kit érdekel. Amennyiben hosszú távra fektetsz be, és esetleg osztalékra hajtasz akkor meg teljesen mindegy, hogy van-e csökkentett adójú számla. Várhatóan amúgy is tovább csökkentik az SZJA-t és vele az árfolyam nyereségadót is, szóval egyre kevésbé éri meg ilyen számlát külön fenntartani. Annyi érdekesség, hogy ha pl a német tőzsdén akarsz kereskedni, akkor olcsóbb a kereskedési díj, ha a degiro.de német oldalon nyitsz számlát, mint ha a magyaron. Alap számlánál nincs külön devizáknak külön számla, mindent oda-vissza konvertálnak amikor más devizában van az elszámolás.
éppen ezért nyitottam egyet a németen és egyet a magyaron is 🙂 A cégfelépítés elég érdekes valami alapítvány tulajdonolja a vásárolt értékpapírjaidat, és nincsenek szegregált számlák. (bár kíváncsi lennék ki az aki tudja, hogy szegregált számlája van-e manapság) Ha ettől félsz, akkor jobb ha nem nyitsz ott számlát, de ahogy írja pléhboj is, 20kEUR-ig biztosított a számlád, max nem raksz rá többet. Eddig mindig ellenőriztem, hogy a tranzakcióim kimentek-e valóban a (német/magyar) tőzsdére és ott teljesültek-e, és eddig minden kiment a tőzsdére, nem valami belső elszámolás eredményéből lettek értékpapíraim, vagy kamuznák be. Nagyon gyorsan teljesültek a tranzakcióm is, nem sokat kellett várnom. Igaz nem kereskedem naponta. londonit, usa-t nem tudtam ellenőrizni. Én most azt mondom nem kell tőle félni, nekem kb 10M-nyi pénzem van ott. Aztán majd kiderül... de kérdezz még ha felmerül valami
ja kbc, hogy mennyire biztonságos, az ugyanolyan kérdőjel nekem, mint a degiro. a kbc-nél is csak 20kEUR-ig biztosított a számla, mivel a belga betétbiztosítónál van. És nem fogjátok kitalálni, de nincs a belga betétbiztosítónak (protectionfund.be) angol oldala. Tehát ha van valami bibi a kbc-vel nem gondolom, hogy jobb helyzetben van ma valaki, mint ha a ciprusi, vagy egy bulgár brókercégnél vásárolna (nem beszélsz helyi nyelvet). Ezzel szemben a random pl magyar bevánál van, elvileg 100kEUR-ig biztosított a számla, viszont a magyar bevának üres a pénztára. nem mintha a hollandok jobb helyzetben lettek volna 2008-ban (ING krízis) akárcsak a belgák (Fortis, Dexia krízis). 2008-2009-ben a KBC 3.5milliárd EUR segélyt kapott a belga államtól.
és meg egy dolog, hogy milyen árfolyamon vált a degiro. Ma vettem GBP-ért részvényt, 360,72-es GBPHUF árfolyamon ment a váltás, tehát kb bankközi devizaárfolyamon, és nem raknak rá +2% váltási díjat. 🙂
@gaborr hogyan lehet ellenorizni hogy "kimentek-e" a tranzakciok? hol vannak nyilvantartva a kotesek ahol publikusan utanna lehet nezni?
@Zabalint
Tényleg nem kötözködés, de ezt most nem gondoltad át....
Mivel aki kölcsönveszi a részvényeid az általában még aznap (vagy már abban a pillanatban) eladja a tőzsdén hiszen ezért vette/adtad kölcsön = a kérdéseid egy része emiatt nehezen értelmezhető...
@Zabalint
"Engem az érdekelne, hogy ilyenkor mi történik a részvényesi jogokkal."
A válasz az az (bár nem vagyok "nagy tőzsdés") szerintem, hogy pontosan ugyanaz mintha te magad adtad volna el őket, vagyis: MEGSZŰNNEK.
Nyilván a kölcsönzési díj olyan, vagy olyannak kéne lennie, hogy ezt kompenzálja.
@V ebroker, kötéslista, nem publikus. lehet valahol elérhető publikusan is, azt nem tudom.
@gaborr
Ha normál SZJA szerint adózol, akkor ugyebár a nyereséges ügyletekből szépen lecsippent az állam, a veszteséges ügyleteket viszont teljes mértékig az adóalany viseli. Ha jelentős mértékben vannak nyereséges és veszteséges ügyletek, akkor ez a nettó nyereség jó részét szépen el is viheti. Lehet persze ETÜ szerinti adózást is választani, hogy csak a nettó nyereség után legyen adó, de az plusz papírmunka, és - a visszaigénylés miatt - jó eséllyel egy NAV vizitet is jelent. Az adó is, a papírmunka is, a NAV látogatás is megspórolható, ha a befektetés inkább TBSZ-en vagy NYESZ-en van. Ha valaki osztalékfizető papírokra megy, akkor is gazdaságosabb osztalékhalmozó ETF-et venni és az osztalékot árfolyamnyereségként realizálni 0%-os kulcs mellett TBSZ-en.
@gaborr
"ha van valami bibi a kbc-vel nem gondolom, hogy jobb helyzetben van ma valaki, mint ha a ciprusi, vagy egy bulgár brókercégnél vásárolna"
Nagy nemzetközi cégeknél sokkal komolyabb a belső controlling, mint egy kis sufnicégnél, azaz sokkal nehezebb egy alkalmazottnak elcsalnia az ügyfelek pénzét. Ha netán mégis bekövetkezne egy ilyen eset, egy tőzsdei hátterű, hosszabb előtörténettel rendelkező nagy nemzetközi cégnél a részvényesek jó eséllyel megvédik a céget/brandet, és kifizetik a kárt. Egy noname kis céget viszont a tulajok ilyenkor jó eséllyel hagynak bedőlni és az ügyfelek állják a számlát. Érdemes egy pillantást vetni a KBC csoport utolsó financiális jelentésére, és elgondolkodni, hogy hagynák-e veszni az évi 2+ mrd EUR nettó nyereséget termelő csoport brandjét.
@mgpx:
Amikor én utoljára tőzsdéztem úgy volt, hogy az elmúlt 3 (vagy 5?) év vesztesége-nyeresége szembeállítható egymással.
Azaz ha idén volt 1000 Ft nyereségem, tavaly meg 1000 Ft veszteségem, akkor az egy szép nagy nulla, tehát nem kell adót fizetnem. Csak arra kell figyelni hogy a veszteséges is be kell irni a bevallásba.
Szóval az a plusz papirmunka kb. 1 extra sor kitöltése a bevallásban és engem a NAV sem vizitelt sosem.
@ügyvéd
Pontosan amiatt értelmezhető a kérdésem, mert aznap eladta, és ezért valójában nem birtoklod a részvényt, csak tartozik neked a részvénnyel a kölcsönvevő, amit visszavásáról a tőzsdén, mielőtt visszaadja neked. És valóban, megválaszoltam részben a kérdésemet, a közgyűlési szavazati jog egyértelmű, hogy nem jár, ha kölcsönadtad, a legtöbb corporate action esetében pedig a kölcsönvevő fizet neked, ott is, ahol választanod kell, de maga az esemény kötelező (ilyen pl. a cash-stock option). Egyedül az a kérdéses, amikor valami opcionális, és nem is biztos, hogy minden esetben a tőzsdén történik (ilyen a további részvények jegyzési lehetősége). Bizonyos derivatívák esetében ilyenkor a shortos rákényszerül az ellenoldalon arra, hogy vegyen részvényt (ez esetben derivatívát), amit a longosnak olcsóbban el kell adnia, de normál részvény kereskedésnél nem tudom hogy van.
V
"hogyan lehet ellenorizni hogy “kimentek-e” a tranzakciok? "
Ha egy nem túl nagyforgalmú részvényt vásárolsz, akkor a megfelelő tőzsde tick grafikonján látni lehet, hogy abban a percben, adott árfolyamon, adott darabszámban történt-e kötés.
Ha az aktuális legmagasabb bid érték alatt teszel online vételi ajánlatot XETRA-n vagy Bet-en, akkor a könyvben látnod kell az ajánlatodat. Realtime vagy 15 perc késéssel.
Vagy ha nagy forgalmu a részvény, akkor legalább azt tudod ellenőrizni, hogy a vétel percében annyi volt-e az árfolyam, mint amennyit az értékpapírkezelő felszámolt.
@mgpx
"Lehet persze ETÜ szerinti adózást is választani, hogy csak a nettó nyereség után legyen adó, de az plusz papírmunka, és – a visszaigénylés miatt – jó eséllyel egy NAV vizitet is jelent."
Már évek óta nincs ilyen választási lehetőség. Régebben volt.
Pl. a befektetési alapokból származó jövedelmeket lehetett az ETÜ veszteségekkel kiegyenlíteni.
Ma a befektetési alap vagy állampapír jövedelme azonnal adózik és nem lehet visszaigényelni.
A nyereséges Ellenőrzött Tőkepiaci Ügylet után a kifizető nem le adót.
A sima közemberi SZJA bevalláskor az ETÜ nyereségekből le kell vonni a veszteségeket és a költségeket és ha pozitív az összeg, be kell fizetni az adót. Kivéve, ha az előző 2 adóbevallásban fel nem használt veszteség van, mert akkor azt is le lehet vonni a nyereségből.
A NAV is ugyanígy számol, ez látszik az idei tervezetből is. Emiatt nem fognak senkibe belekötni.
nem le adót = nem von le adót
Üdv gaborr, tehát most már teljesen problémamentes a degiro, ajánlod, mennyire vagy elégedett vele, biztonságban érzed a tőkéd? Az online kereskedési platform jól működik most már, tényleg van látraszóló kamat?
@porthosz
@headset
Jogos, az adóhatósági adómegállapítás óta pedig ez még egyszerűbb lett. Pár éve volt értékpapírszámla-vezető, amely ETÜs adóigazolásként csak tranzakciós listát adott, minden mást (készletpárosítás, nyereség/veszteség meghatározás) házilag kellett kiszámolni.
Ahogy headset is írja, a kamatjövedelmet (ilyen pl a befektetési jegy és az állampapír hozama) a mai szabályok mellett nem lehet az ETÜs veszteséggel kiegyenlíteni. Ez akkor gond, ha netán valakinek a portfóliójának kamatadós részén volt nyeresége, ETÜs részén vesztesége, és a befektetések nem TBSZ-n voltak.
Érdemes azt is észben tartani, hogy ha egy TBSZ számlát idő előtt megszakítanak, akkor a megszakítás előtti veszteséges ügyletekre nem alkalmazható ETÜs adókiegyenlítés. Tehát adókiegyenlítés szempontjából nem ekvivalens egy sima számla és egy felmondott TBSZ számla, hiába mindkettőn 15% az adó.
A brokik mindig azzal nyugtatgatnak ugyan, hogy az árfolyam short nélkül is esnék, azért van annak 'bája', hogy ahhoz adjam kölcsön a vagyonom, hogy csökkenjen az értéke.
@Zabalint
A short ennél szerintem sokkal egyszerűbb 😀 Van ugye a kölcsönzési díj amibe a kölcsönadó nyilván "beárazná" az összes általa előre látható, de a kölcsönadással "elvesző" nyereséget, előnyt, stb valamint egyfajta átalánydíjjal az eshetőleg elvesző előre nem látható előnyöket is.
Ezek az előre nem látható "előnyökkel" kapcsolatban két elméleti megoldás lehetséges: Ezek nincsenek beárazva a kölcsönzési díjba, vagy valamilyen módon beárazódnak.
Fogalmam sincs melyik az elterjedt, de ennek az égegyadta világon semmi jelentősége , mivel gondolom a kölcsönzési díjnak is van egy kereslet/kínálati piaca, így hiába akarnál te beárazni minden kockázatot, ha a "piacon" az ár alacsonyabb, akkor nem tőled fogják kölcsönözni.
Magyarul: Hiába szeretnél te X % kölcsönzési díjat, ha a brókercéged csak Y %-t hajlandó fizetni. Ahogy egyedi feltétételek sincsenek gondolom, hanem blanketta.
@indexkoveto ahogy írtam, semennyire sem érzem kockázatosabbnak mint a kbc-t, vagy bármely másikat. látraszóló kamat- nem értem mire gondolsz. én nem találkoztam semmilyen kamattal. én értékpapírokat tartok a számlán, miért tennék oda pénzt, ha nem ez lenne a célom? 🙂
@mgpx hogy milyen a kontrolling a nagy cégeknél azt megmutatják a folyamatos banki botrányok, el sem kezdem felsorolni, mert felesleges, annyi van. szerintem egy kis cégnél sokkal hamarabb észreveszik ha valami nem úgy megy ahogy kellene, amennyiben nem lopásról szól az egész cég. és ezzel nem azt mondom, hogy egyik jobb vagy a másik, mert én sem tudom eldönteni, ezek csak amik megtörténtek:) szerintem csak az idő ami el tudja dönteni, hogy melyik lett volna jobb döntés.
normál szja szerint szembe állíthatod a veszteséget a nyereséggel. 16SZJA 212-220 sorok.
@mgpx az osztalék mindig a kifzető ország szerint adózik, nem tudod megúszni az adóját akkor sem ha osztalékfizető etfet tartasz akkor sem ha tbsz vagy nyeszen van. ez azt jelenti, hogy német papírok 25% körül, usa, uk 15%, stbstb...
azzal nem vagyok tisztában, hogy az az osztalék amit az etf-nek fizet ki a részvény kibocsájtója az hogyan adózik, de feltételezem, hogy ugyanúgy levonják az etf tulajdonosától is ezt az adót, és csak a nettó összeggel növekszik az etf vagyona. de érdekes kérdés, írok is egy etf kibocsájtónak, rákérdezek.
ettől függetlenül vannak befektetési stratégiák, ebből az egyik osztalék alapú. (buy-and-hold stílusú), ha megfelelő vagyonod van sok különböző részvénybe fektetni (diverzifikálni) akkor minek fizetnél még az etf kibocsájtójának is pluszban minden évben, ha annélkül több marad? 🙂
A megszakított TBSZ-en belül keletkezett veszteségek valóban nem vonhatóak le a TBSZ számlán kívüli nyereségekből.
De a megszakított TBSZ-en belül MINDEN nyereség szembe van állítva a veszteségekkel. Mert az adóalap = (a megszakításkori érték) - (az összes befizetett pénz).
Ez jól jön, ha papírokat kell eladni (hiszen a pénzigény miatt törtük fel a számlát), mert lehet, hogy az eladási veszteségek miatt nem kell a korábbi nyereségek után adót fizetni.
Érdemes elolvasni, a témához kötődik: portfolio.hu/finanszirozas/bankok/itt_az_ujabb_brokerbotrany_3000_milliard_forintnyi_adot_csaltak_el.1.247997.html
A Random a Kelernél tartja az értékpapírokat, mint a KBC?
Ha igen, akkor az azért mégiscsak megnyugtatóbb, mint a Degiro, ahol "valami alapítvány tulajdonolja a vásárolt értékpapírjaidat". BEVA ide vagy oda...
Nemdebár?
@rm
2017-05-01 at 21:50
"A Random a Kelernél tartja az értékpapírokat, mint a KBC?"
Igen. A KELER-nél vezetett számlaszáma 483/M. (www.randomcapital.hu/utalas.html)
És a KELER honlapján is lehet ellenőrizni, stimmel. (google: KELER számlatulajdonosok - KELER Zrt.)