Minden tőzsdei befektető az amerikai kamatvágást várja, de egyre valószínűbb, hogy a nyáron sem lesz még kamatvágás, marad a mostani, viszonylag magas dollár alapkamat. A hír hallatára az amerikai tőzsdék nagyot estek, de hétvégére szépítettek, így az S&P 500 negatív nullában zárta a hetet, az év eleje óta közel 12%-os pluszban van, egyedül a Nasdaq tudott emelkedni érdemben a héten.
Miért aggódtak az emberek leginkább az Egyesült Államokban a covid előtt és napjainkban? Érdekes, hogy az alacsony hitelkamatok mellett nem volt fő aggódási téma a lakhatás, illetve a klímaproblémák mára eltűntek a fő témák közül. Az államadósság is olyan nagy lett, hogy kár aggódni miatta, elég nagy, már tud vigyázni magára.
Már írtam arról, mennyire befolyásolja a gazdaság állapotáról való véleményt az, hogy valaki melyik pártra szavazott. A vesztes elnök szavazótábora mindig nagyobb inflációra számít a következő évben, mint a nyertes tábor.
Egy felmérés szerint még igazuk is van, azokban az államokban, ahol a többség Trumpra szavazott 2020-ban, nagyobb volt az infláció, mint más államokban. Valószínű, hogy az inflációs várakozások önbeteljesítő jóslata miatt.
Az Egyesült Államok nem sokat teketoriázott, bő 100%-os büntetővámot szabott ki a kínai elektromos autókra és egyéb termékek vámtételét is radikálisan emelte a kínai állami támogatások miatt. (Tegyük hozzá, az amerikaiak eddig sem vettek kínai elektromos autókat, évi négyszázmillió dollárt sem ért el az eladások összértéke.)
Ha az Unió nem akarja, hogy a kínai túltermelés az uniós gyárakat tegye tönkre, kénytelen lesz szintén büntetővámot alkalmazni. Állítólag már ez el is van döntve, a mértékét még csak találgatni lehet, de messze nem lesz annyira radikális, mint az Egyesült Államok döntése.
Az Unió problémája, hogy több autót ad el Kínában, mint ahány autót a kínaiak hoznak be az Unióba, s a várható kínai válaszlépés miatt a főleg német autógyárak többet bukhatnak az egyik legfontosabb piacukon, Kínában, mint amennyit nyernek idehaza a büntetővámok miatt.
Egyébként is nagyon visszafogott a kereslet a kínai autókra, hatalmas készletek állnak a kikötőkben, mert a nyugat-európaiak nem veszik őket, hiába lényegesen olcsóbbak, mint az európai elektromos autók. (A megszűnt állami támogatások sem segítik a kínai elektromos autók értékesítését.)
A német autópiacon 243 ezer új autót adtak el áprilisban, a kínai márkák így szerepeltek:
S ha a kereslet hiánya nem lenne elég, szállítási problémák is vannak. A hajón érkező autók komoly része bepenészedik a hosszú út alatt, s sok meg is karcolódik. Érkezés után pedig a szárazföldi szállítás lesz a probléma, egy új cég a piacon nagyon nehezen tud szerezni szállítási lehetőséget, mert a meglévő kapacitást már lekötik a régi cégek, akikkel a szállítók is szívesebben dolgoznak együtt. A kikötők már belefulladnak a kínai autókba, ezért most már biztosítékot kérnek kirakodás előtt, hogy van hová és mivel elszállítani az autókat a kikötőkből.
A kínai elektromos autógyártók gyártási kapacitása sokkal nagyobb mértékben nő, mint a kereslet az autókra, jelenleg a gyártói kapacitás fele körül van a termelés, miközben a tartós nyereség eléréséhez 80%-os szintre lenne szükség, ezért kezdtek öldöklő árversenybe a kínai gyártók odahaza és keresik az exportpiacokat a túltermelés számára. Idén mintegy tíz gyártócég csődjével kalkulálnak Kínában.
A magyarországi heti rossz hír most éppen a beruházások volumenének további esése. Nem csak az a probléma, hogy ebben a negyedévben is esett a beruházások volumene közel tíz százalékkal, hanem hogy ez már régóta tart, egyre kevesebben akarnak/mernek beruházást hozni Magyarországra. A beruházások csökkenéséhez a legnagyobb mértékben az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás és a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágak járultak hozzá. A visszaesést a közigazgatás, valamint a kereskedelem növekvő beruházási aktivitása mérsékelte.
Az elektromos autók miatti csökkenő európai kereslet miatt az iváncsai akkumulátorgyár már most megvált több mint 600 munkavállalójától (elsősorban külföldiektől). A csökkenő kereslet és a kínai állami támogatások miatt hamarosan várható uniós büntetővámok komoly kérdőjeleket jelentenek, hogy lesz-e akkora a kereslet az akkumulátorokra, mint azt még néhány éve tervezték. (Természetesen egy-egy gyárat nem néhány évre, hanem évtizedekre terveznek, így korai még végkövetkeztetést levonni a mostani helyzetből, ez akár néhány éven belül is gyökeresen megváltozhat. De jelenleg nem túl rózsás a helyzet.)
Miután a magyar kormány előzékenyen a BYD segítségére sietett az új elektromos autók támogatásával (valahogy úgy lettek meghozva a szabályok, hogy a BYD szinte összes autója, még a legolcsóbb is a négymillió forintos támogatásba essen, mert pont egy hajszállal alatta húzták meg az akkukapacitás elvárását, mindezt úgy, hogy előtte évekig nemhogy ilyen bőkezű, hanem semmilyen támogatás nem volt elektromos autókra), most bejelentette, hogy használt elektromos autókra is lesz támogatás, részletek júliusban. Mármint nem ez a hír, csak annyi, hogy majd júliusban megpróbálják rávenni a többi uniós tagországot, hogy legyen ilyen támogatás (mert a magyar kassza ehhez nyilván üres), de annyit sikerült elérni, hogy valószínűleg be fog fagyni a használtautó piac, minden vásárló ki akarja várni, hogy mennyi lesz a támogatás. (Tehát még egyszer: még semmi konkrétum nincs, még az sem biztos, hogy bármi lesz belőle. De szokás szerint hónapokkal előre bejelentették, hogy a piacot addig is tönkretegyék, nem mintha a négymilliós újautó támogatás nem verte volna már eléggé le a használt elektromos autók árát is.)
(A lengyeleknél egyébként tényleg lesz használt elektromos autókra is támogatás, igaz, saját költségvetésből.)
Azért van jó hír is idehaza, a nettó fizetések 13,7%-kal nőttek egy év alatt, az átlagfizetés 453 ezer forint lett, a mediánfizetés (ennél keres többet, illetve kevesebbet az emberek fele) pedig nettó 354 ezer forintra nőtt. A nagy növekedésnek az oka nyilvánvalóan a tavalyi pusztító infláció elkésett kompenzációja.
A munkanélküliségi ráta áprilisban 4,4% lett, az infláció újra emelkedni kezdett, de még mindig csak 3,7%-os lett a pénzromlás mértéke.
A jegybank újabb kamatvágást jelentett be a héten, ezzel a forint alapkamata 7,25%-ra csökkent.
A forint erősödni tudott az elmúlt időszakban, 385 forintot sem kell adni egy euróért. (Egy éve 371,3 forint volt egy euró, két éve 348 forint. Tehát ez csak látszólag jó hír, de örülni kell ennek is.)
Az MNB kiadta a lakáspiaci helyzetjelentését, a csökkenő infláció és növekvő reálbér segíti a lakáspiacot, a demográfiai helyzet nem. Nominálisan mindenhol nőttek az árak 2023 utolsó negyedévében (Budapesten 3,4%-kal, vidéki városokban 5,7%-kal), a reálbér-emelkedés és a reálár-csökkenés ellenére Budapest továbbra is az egyik legdrágább város az ingatlan szempontjából a jövedelmeket is figyelembe véve.
