Magyarország költi az egyik legkevesebbet GDP arányosan a nyugdíjasokra, egyedül Málta költ kevesebbet nálunk az állami nyugdíjra. (Írország nem játszik, mert ott mutatja ki a fél üzleti világ a megtermelt hasznot adózási okokból, így az ír GDP papíron többszöröse a valóságosnak.)
A magyar állam alig több, mint a felét költi az uniós átlagnak a nyugdíjasaira GDP arányosan és ehhez még vegyük hozzá azt a tényt, hogy az egy főre jutó magyar GDP adat a harmadik legrosszabb az unióban, vagyis a majdnem legkevesebb GDP-ből költi a legkevesebbet az állam a nyugdíjakra.
Mondhatnánk, hogy azért, mert annyira remek, az államtól független magánynyugdíj-rendszer van, hogy az államnak keveset kell erre költeni. Hát sajnos nem, ezt a magánnyugdíjrendszert számolta fel az állam és élte fel a vagyonát, illetve éli azóta is fel azt az összeget (a GDP1,9%-át), ami a felszámolás előtt oda került. (Ez utóbbi, az évente felélt pénz már sokkal több, mint az egyösszegű zsákmány volt. S úgy sikerült már az ötödik éve 6% feletti költségvetési hiányokat osszehozni, hogy ezt az évi 1,9%-ot is elverik.)
Akkor az önkéntes nyugdíjrendszer áll olyan sziklaszilárd alapokon, hogy ezért nem kell az államnak sokat költenie a nyugdíjasokra.
Ez sem jött be, kifejezetten harmatos a magyar lakosság nyugdíjmegtakarításokban lévő állománya. Például az önkéntes nyugdíjpénztáraknak 1,1 millió tagja van (de lehet egy embernek több számlája is) és a számlájukon tartott átlagösszeg a kétmillió forintot sem érte el 2023-ban, igaz, ennek 44%-a a számlák tizedén volt. (Hogy ez mire elég? Ha csak havi százezer forintot veszel ki a számládról nyugdíjasként, alig több mint másfél év alatt az egészet felélted. A maradék húsz évben meg majd lesz valahogy.)
(A kormány vállalta az Unió felé az RRF alapból lehívható pénzek feltételeként, hogy március 31-ig előrukkol valami új nyugdíjtörvénnyel, ami fenntarthatóbbá teszi a magyar nyugdíjrendszert. a Ez logikusan szigorítást jelent, izgatottan várom, vajon egy populista kormány egy évvel a választás előtt tényleg bevállalja-e a Nők40 megszűntetését, az általános korhatár felemelését vagy az aktívkorúak fizetéseire kirótt adók emelését, hogy fenntarthatóvá váljon a magyar nyugdíjrendszer. Főleg úgy, hogy 14 évig csak rontott a nyugdíjkassza helyzetén, a Nők40-nel és a 13. havi nyugdíj visszahozásával. A rokkantnyugdíjak kivétele az öregségi nyugdíjkasszából csak virtuális javulást hozott. Ha a jövő évi választás megnyerése fontosabb, mint az a néhány rongyos milliárd eurós uniós támogatás megszerzése, akkor könnyen lehet, hogy megint búcsút mondhat az ország egy újabb 5,8 milliárd eurónak. Mivel a társadalmi egyeztetést már a nyáron meg kellett volna ejtenie a kormánynak, gyanús, hogy esze ágában sem lesz megfelelni az előírásnak, inkább ezt az újabb 2.320.000.000.000 forintot is veszni hagyja részben vagy egészben. )
Ha az állam keveset költ a nyugdíjasokra, 13 éve beszántotta és felélte a magánnyugdíjpénztárak vagyonát és ennek ellenére nagyon szerények a magyarok önkéntes nyugdíjmegtakarításai, miközben a magyar nők újra csak 1,35 gyereket vállalnak átlagosan a nyugdíjkassza fenntarthatóságához szükséges 2,1 gyerek helyett, akkor mit érdemes csinálni?
Hogyhogy mit? Jelentsük be, hogy 2025-ben bárki kiveheti az önkéntes nyugdíjpénztárból a pénzt adózás nélkül, ha a pénzt ingatlanra költik. Ha már úgysem elég az ott lévő pénz semmire, akkor hadd verjék el most azt a pénzt.
Nem viccelek, tényleg ezt találta ki ez a kormány, be is jelentette. Bárki adózás nélkül feltörheti 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztárát, ha abból a pénzből lakást vesz, felújít vagy lakáshitelt törleszt elő.
(Mondhatta volna azt is, hogy már megint hülyeséget csináltunk, amikor az adózást úgy változtattuk, hogy ne érje meg a munkaadónak önkéntes nyugdíjpénztárba fizetnie és már tizensok éve nem emeltük az évente igénybevehető adójóváírás mértékét, ami így már nevetségesen keveset ér, ezért mától megerősítjük az egyetlen megmaradt nyugdíjlábat az állami nyugdíj mellett és mostantól évi egymillió forintig a munkáltató adómentesen fizethet be a munkavállaló számlájára pénzt, az éves határt folyamatosan emeljük az inflációval. Szóval, ezt is mondhatta volna, de inkább azt mondta ez a hozzáértő kormány, hogy igya el mindenki a nyugdíjmegtakarításait jövőre, aztán majd lesz valahogy.)
Hogy ennek mi az értelme? Józan ésszel semmi, valószínűleg politikai oka van. Nincs pénz osztogatásra a választások előtt, adjuk oda az embereknek azt, ami egyébként is az övék, a nyugdíjmegtakarításukat, hátha akkor boldogok lesznek és ránk szavaznak továbbra is. Hogy mi lesz velük nyugdíjas korukban, ezt a kormányt az már nem fogja érdekelni. (Az sem világos, hogy miért pont az önkéntes nyugdíjpénztár és miért nem a NYESZ vagy a nyugdíjbiztosítás, esetleg az egészségpénztár az, amit fel lehet törni?)
Egy dologra jó a rendelkezés. Ha már neked is eleged van, ki tudod venni az önkéntes nyugdíjpénztárból a pénzed, a lakásodat szépen felújítod belőle, úgy könnyebb eladni és úgy tudsz kiköltözni, hogy nem kell aggódnod a pénztárba itthon beragadt millióid miatt. (Na jó, arra is jó, ha már megbántad, hogy nyitottál ilyen terméket, akkor megszabadulj tőle. Cikk erre.)
Röviden összefoglalva, 2025-ben a tervek szerint ki lehet venni a pénzt az önkéntes nyugdíjpénztárból, ha lakáscélra költöd, élj vele, ha jó okod van rá. De előtte még idén fizesd be az évi maximumot, hogy jövőre adójóváírással együtt kapd meg a pénzed. (A befizetéssel várd meg, amíg a Közlönyben is megjelenik ez az újabb rémálom, nehogy meggondolják magukat, belátva, hogy ez egy esztelen ötlet volt. Bár ilyen még nem történt eddig, de soha nem lehet tudni.)
