Gergő küldött egy levelet, amiben arról írt, hogyan nevelik a gyerekeiket a pénzügyekre. Mivel sok hasznos tipp van benne és remélem, hogy ti is tudtok még hozzátenni, ezért közkinccsé teszem.
(Egyébként a cikkben szereplő perselyt én is megvettem a gyerekeimnek, de pont a cikkben említett számolási nehézségek miatt egyelőre eltettem és maradtunk az egyszerű bedobálós perselynél. Amíg a gyerekek nincsenek tisztában a számokkal és az osztással, feleslegesnek találtam, hogy négyfelé gyűjtsék a pénzt. A nagyobbik négy és fél éves, majd ha jobban megy a matek, újra nekilátunk a csoportosításnak.)
Következzék hát Gergő levele:
Azért írok neked, mert a blogodon annak idején írtál többször is a gyerekek pénzügyi neveléséről és arról is, hogy fiadnál is elkezdtél ezzel foglalkozni. Gondoltam leírom az én tapasztalataimat, viszont szívesen olvasnék arról, hogy nálatok mi a helyzet? Milyen nehézségekbe, vagy nem várt akadályokba ütköztetek (ha volt ilyen) és hogy most hol tartotok (mit gondol most a pénzügyekről), stb. Szóval az én tapasztalataim a következők (ha hasznosnak találod, akkor kiteheted a blogodra is):
Mielőtt lányaimmal bevezettük a malacperselyt, előtte már használtunk egy jutalmazási rendszert. A lényege az volt, hogyha valami olyasmit csinált meg amit előtte még sosem, vagy ügyes volt, esetleg még tanult is valamit, tehát bármi olyan ami kihívást jelentett neki, akkor kapott érte egy mágneskaticát a hűtőre (mindenkinek volt a hűtőn egy avatarja). Ha összegyűjtött 5 db katicát, akkor kapott helyette egy szivecskét és az 5 szivecske összegyűjtése után pedig kérhetett valami ajándékot. Pl. barbibabát. Fontos, hogy ezeket sosem veszíthették el, még ha rosszak is voltak. Egy szivecske 1000 Ft-nak felelt meg.
Nagyon motiváltak lettek egy idő után, pl. az egyik gyerek minden nap felmosott magától. Fontos volt a következetesség, hogyha egyszer jutalamztuk valamiért, akkor legközelebb is kellett. Ezzel a játékkal megtanulták, hogy a játékok amit kaptak nem ingyen van (persze ezt sokszor el kellett mondani), tetszett nekik, hogyha ügyesek, akkor kapnak végül majd ajándékot.
Egy idő után nem mindig az 5000 Ft-os játékot válaszották, volt hogy a 3000 Ft-os tetszett, volt hogy a 9000 Ft-os. Ezért már nem az volt a lényeg, hogy 5 szivecskét gyűjtsön össze, hanem, hogy 3 esetleg 9 szivecskét, attól függően melyik játék tetszett meg neki. Így tanulták meg egymáshoz hasonlítani az árakat szivecske árfolyamon.
A lányaimmal körülbelül egy éve kezdtük el gyűjteni a pénzt perselybe ekkor öt és fél évesek múltak. Ugyanazt a malacperselyt rendeltem meg nekik, amelyről korábban már a blogon is szó volt (
Malacpersely piaci körkép). Nagyon örültek, hogy kapnak egy perselyt és kapnak majd zsebpénzt is. Persze mikor megkapták, akkor az első kérdésük az volt, hogy sellő formájú nem volt? Hát, legalább a színt eltaláltam (lila és rózsaszín).
Amikor megkapták azzal kezdtük, hogy célokat találtunk ki. Persze el kellett nekik magyarázni, hogy miért is van ennyi rekesz a perselyben, de hamar ráállt az agyuk. Azt beszéltem meg velük, hogy hetente kapnak majd zsebpénzt, fejenként 400-400 Ft-ot. Utólag azt gondolom, hogy nagyon sokat kapnak, de most már beleültem ebbe a csónakba.
Az első nehézség akkor jelentkezett, mikor az első zsebpénzt kapták. Kiosztottam nekik az aprókat és egyből mondta az egyik, hogy ő kevesebbet kapott mint a másik. Kérdem, miért gondolja, hogy kevesebbet kapott? Kiderült, hogy ő darabszámra nézte, hogy ki mennyit kap, nem pedig a pénz értéke szerint. Ugyan tudta, hogy van különbség az érmék között, de nem tudta, mekkora (pl. hogy a 100Ft-os kétszerannyi, mint az 50 Ft-os). Ebből tanultam, így elmentem a postára és váltottam egy tonna 50 Ft-ost. Otthon megbeszéltem velük, hogy minden héten 8-8 db 50-est kapnak. 5,5 évesen még nem tudták összeadni a különböző érméket, egyszerűbb volt darabszámra menni.
További nehézség volt, hogy nem tudják hány 50-esből jön ki egy-egy ajándék. Mennyi egy fagyi ára 50-esben kifejezve? Mennyibe kerül egy Barbie baba? Erre rajzoltam nekik egy pénzmércét. Ugyanúgy működött, mint egy fali centi amit az ember a falra ragaszt és havonta megméri a gyerekével, hogy hány centit nőtt az elmúlt időszakban. Itt a pénzt mértük meg. Egy hosszú vonalat beskáláztam 0-5000-ig és ezen a skálán bejelöltem az 1000Ft-os sávokat plusz az egyes ajándékokat is berajzoltam rá. Pl. 200 Ft-nál egy egygombócos fagyit, míg a 600Ft-nál a három gombócos fagyit. Ugyanígy a mozijegyet (kb. 1250.-) és a tetején a Barbie-t (kb. 5000.-). Persze ha volt olyan célja amit konkrétan megnevezett mondjuk egy mesekönyv, akkor megnéztük mennyibe kerül és berajzoltuk a pénzmércére is. Ezek után minden héten mikor berakta a zsebpénzét, akkor egy csíkot húztunk addig amennyi pénz volt. Így látta, hogy mennyit növekedett a pénze. Ezzel érzékelte, hogy milyen “messze” van még az céljaitól. Minden kategóriának (megtakarítás, “költős” pénz és adomány) külön színe volt a pénzmércén, így külön-külön nyomon lehetett követni, hogy melyik hol tart.
Fontos, mikor zsebpénzt kaptak, akkor három felé kellett szétosztanuk a pénzt. Mindegy milyen arányban osztották szét, a lényeg, hogy legalább egy érme kerüljön egy kategoriába.
Kamatot is kaptak a pénzük után. Amit befektetésbe tettek, az után heti 20% kamatot kaptak. Mivel még nem tudtak kamatot számolni, ezért mindig katonás sorrendbe állítottuk az érméket. Minden sorba 5 db érmét kellett tenni és ha ezzel megvoltak, akkor minden ötödik érme után kaptak egy hatodikat. Most már úgy érzem, hogy kamatot is sokat adok, de legalább rájöttek, hogyha nem költik el, akkor egyre gyorsabban gyűlik a pénzük és annál hamarabb lesz meg amit szeretnének. Lehet, hogy azért egy kamat plafont bevezetünk, hogy ne kelljen 5000 Ft után is heti 20% kamatot fizetni. 🙂
Egy idő után annyi 50-est gyűjtöttek be, hogy elfogyott amit beváltottam, így elkezdtem bevezetni az 1000 Ft-ost és a 2000 Ft-ost. Most már tudják, hogy az 1000 forintos 20 db 50-es és a 2000 Ft-os kétszer annyi mint az 1000 Ft-os. Sőt azt is tudják, hogy 1000 Ft után 4 db 50-est kapnak kamatnak, 2000 Ft-os után pedig nyolcat. Lassan előbb megtanulnak számolni, minthogy az iskola megtanítaná őket.
Még egy problémával szembesültünk. Szinte sosem hozták magukkal a zsebpénzt és mindig akkor akartak költeni belőle. Eleinte próbáltuk magunkkal hozni a zsebpénzüket, de egyrészt elkezdtek elfogyni az 50-esek, másrészt nem igazán működött. Mindig valahogy otthon maradt. Mostanában azt csináljuk, hogy elektronikusan is lekövetem mennyi van az egyes keretből és ha költeni akarnak, akkor odaadom nekik a készpénzt, ők megveszik a boltban és otthon pedig visszaadják a perselyből. Ez most működik.
Most itt tartunk, ha megtanulnak számolni, akkor elhagyjuk az 50-eseket, majd később lehet elektronikusan is követhetik majd.
Eddig a levél. Ha van olyan trükk, vagy ötlet, ami nálatok bevált, akkor tedd közkinccsé a hozzászólásokban.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
14 éves korban már késő. Emlékszem, a 2 hetes nyári táborban, 12 évesen, a tanárok mindenkitől elkérték a fele zsebpénzt az elején, és félidőben adták vissza. Volt, akinek 2 nap után elfogyott a pénze, és volt, akinek végig egyenletesen maradt.
Szerintem valahol 8 éves kor körül nem árt ezt a pénzköltés témát lassan felhozni a gyereknél, és adni neki zsebpénzt, de legkésőbb 10 éves korban már mindenképp szükséges.
Amikor kiskölök voltam, minden reggel kaptam 10 forintot tízóraira (általános elsős voltam), és rám volt bízva, hogy a visszajáróval mit kezdek. Persze az iskolatakarék jó buli volt (szárnyas freivadász@ – én nem emlékszem, hogy adtak volna a Makk Marcsis bélyegekre bármi kamatot is :-() és ment a versengés, hogy ki tud több galambot, vagy Makk Marcsit összegyűjteni. Hol értettük mi még 7 évesen, hogy melyik bélyeg mennyit ért?! Aztán később valamelyik takszöv előjött a földgömbös persellyel, és mivel annnyyyyiradenagyon szerettem volna egy ilyen földgömböt, elbandukoltam a takszövbe, hogy én kérek egyet. Szegény ügyintézőnek fel kellett állnia, hogy lelásson a pult mögé, (folyt.)
Nem volt nálam boldogabb ember a földön, amikor a saját kis összegyűjtött pénzemből megvettem az első rádiós magnómat 13 évesen 🙂
És – bár megtanultam bánni a pénzzel – mégsem lettem “material girl” 🙂
Off: Kedves Kiszámoló, megkaptad a privát levelem a paypass kártyákhoz kapcsolt hitelekkel kapcsolatban? Kíváncsi lennék a véleményedre.
nem egy no alajan vontam kovetkeztetest. a baj, hogy kiszamoló és a tobbiek is anélkul kezdenek kisérletezésbe, hogy legalabb pszichológiai konyveken atragtak vna magukat. ahogy a cikk iroja is. – velem ellentétben.
5-6 éves gyereket tulterhelni a pénz vilagaval? vicc. a tudatos rendszereto rendszer egy komplex valami, amit nem lehet egyetlen sémara ravinni!
a gyerek mindig a szulot masolja. annak lesz egészséges felnott gyereke, aki onmaga is egységes, egészséges, boldog, jó onismerettel biro szulo volt. ez a keret fog lemasolodni a gyerek viselkedésében is. ha a keret szar, csinalhatsz akarmit, csak még jobban szetzuzod a gyerek egészségét. ha jó, akkor pedig nem kell ilyen mu szarokat kitalalnod, mint persely, kamatos kamatra osztott szivecske… eszem megall… – ezeket mind megtalaljatok a pszichológia alapjaiban. viselkedéslélektannak hivjak.
Nem lesz egy gyerek attól, hogy pénzügyileg IS nevelik, kevésbé “felhőtlen gyermekkorú”, mint ahogy attól sem, hogy késsel és villával enni is tanítják, meg színházban/étteremben/múzeumban viselkedni is, zenére is, sportolni is, táncolni is ..
Ezektől mindtől jobb, nyitottabb, élménydúsabb gyerekkorral rendelkező, gondolkodó felnőtt lesz, aki megkapott olyan alapokat, melyeket nagyon nehéz később pótolni, s akinek pótolnia kell, az eleve hátránnyal indul. A gyerek “egészségét” meg pláne nem lehet ezzel “szétzúzni”.
Ismerek “gondtalan” gyerekeket. Mind hátrébb tartanak az életben, mint kevésbé gondtalan társaik. Az pedig valóban egészségromboló.
Ha két egyforma pohár közül az egyikből a folyadékot egy keskeny magas pohárba töltöd és megkérded a gyereket, hogy melyik több, akkor a magasabbat mondja többnek. Pedig látta, hogy előbb mindkét kisebb pohárban egyforma mennyiség volt, csak az egyiket áttöltötted.
pszichocsiga.blogspot.de/2010/02/konzervacio-melyik-tobb.html
Hogy értse mi az a 10% ezrer forintos egységekeben adok ki a kötvényt., Így hamar rájöttek, hogy ha 1000Ft-ra kap 100Ft kamatok, akkor 3000Ft-ra 300Ft-ot és így tovább.
Ami meglepett az elején, hogy amikor lejáratkor megkérdeztem, hogy akar-e új kötvényt venni ragaszkodott, hogy előbb megkapja kp-ben az egészet. Miután oda adtam neki a pénzt rögtön visszaadta, hogy írjam meg az új kötvényt. Amikor kérdeztem, hogy miért kellet odaadni a pénzt az volt a válasz, hogy “Kíváncsi voltam ki tudod-e fizetni” 🙂
folyt.
a gyerekek kapnak fizetést bizonyos munkákért, de el is veszíthetik a munkájukat. Egymás között is üzletelnek, egymást is alkalmazzák.
A pénzt gyűjthetik vagy elkölthetik fagyi stb-re. Ez saját döntésük.
A kamatot azt hiszem ők is bevezették, az adót még nem. Az apukának és anyukának is van a családi pénzből
A legkisebb gyerek (1,5 éves) nem fizetést, hanem szociális segélyt kap .
felmerült bennem egy érdekes kérdés: manapság sokaknak van otthon végezhető munkája. Ilyen esetben szerintem hiába mondjuk el a kisgyermeknek, hogy apa/anya most dolgozik ezen a számítógépen/esztergagépen/szövőszéken, a gyerek nem fog olyan klasszikus példát látni, hogy apa/anya reggel elmegy dolgozni délután pedig hazajön a munkából.
Szerintem ez fontos lenne, egyszerűen kétlem, hogy a gyerek teljesen fel tudja fogni a munka fontosságát, ha azt látja, hogy míg apa csak ül a számítógép előtt egész nap, azt mégsem akarja engedni, hogy a gyerek játsszon naphosszat a tableten…
Bizonyos kultur(álatlan)körökben komoly problémaként említik, hogy több generáció óta nem látják a gyerekek példaként a szülőket munkába járni.
Mi a véleményetek erről és mi lehet a megoldás erre a helyzetre?
A gyerek megtanulhatja azt is, hogy ilyenkor nem szabad apát zavarni.
Vagy ha ez nem válik be, akkor majd a gyerek elkezd rendszeresen óvodába, iskolába, egyetemre járni és apa látja majd a klasszikus példát, hogy van aki “reggel elmegy dolgozni délután pedig hazajön a munkából”. 🙂
Óvodás kórtól annyiban egyszerűbb a helyzet, hogy azt lehet mondani (hazudni 🙁 ?) a gyereknek, hogy miután őt leadtuk mi is megyünk a munkahelyünkre.
Max. a nyári szünet vagy egy betegség lesz egy idő után gyanús, hogy érdekes módon mindig apa és anya is olyankor betegszik meg, amikor ő 🙂