Sokan belefutnak csábító banki ajánlatokba és ott a helyszínen gyorsan el kell dönteniük, mibe fektetik a pénzüket akár hosszabb távra is.
A döntéshez adott egy kisasszony, akinek véres tervszámai vannak, hogy miből mennyit adjon el, bármi áron, ezért buzgón igyekszik bennünket meggyőzni az aktuális termék megvásárlására és egy szép színes prospektus, ami csak pont a lényeget hallgatja el (költségek, kockázat és hasonló apróságok).
Amit érdemes tudni, hogy a bankok elméletileg szinte bármennyi forráshoz hozzájutnak az MNB-től (állampapír fedezete mellett), vagy a bankközi piacon egy másik pénzintézettől. (Persze a kérdés messze nem ilyen egyszerű, de a lényeget ragadjuk meg: egy jól működő bank sokkal olcsóbban is tud forrást szerezni, mint az akciós kamatok.)
Magyarországon ez a bankközi kamat a BUBOR, például 6 hónapra jelenleg 6,1%. Ezt még megfejelhetik egy 0,x%-kal, az adós kockázatának megfelelően. Ezen az áron (BUBOR plusz a partnerkockázati prémium) a felesleggel rendelkező bankok akár egy napra is kölcsönadhatják a pénzüket a forrásszükségben lévő bankoknak.
Ezért ha egy bank ennél jóval nagyobb kamatot kínál, annak három oka lehet:
- A bank új ügyfelet akar szerezni, ezért kész ráfizetni a betéti kamatokra, hogy magához csalja az ügyfelet abban a reményben, hogy később mindenféle drága dolgot tud neki eladni (hitelkártya, lakáshitel, stb.). Ezért vannak az akciós kamatok és mivel ez ráfizetés a banknak, ez a kamat általában csak rövid távra szól, új ügyfélnek és új pénznek (2-6 hónap).
- A bank gondban van, ezért kénytelen magasabb árat fizetni a forrásért. Ez a gond lehet tőkemegfelelési gond, likvidációs probléma, de akár súlyosabb is (csődközeli állapot). Amit érdemes tudni, hogy a bank a pénzünket nem megőrzi és fizeti nekünk a semmiért a kamatokat a pénzünkre, hanem azon melegében tovább is adja a pénzünket valakinek, akinek hitelre van szüksége. A bank a bevett és kihelyezett pénz kamatkülönbségéből él. Ezért vannak előírások, hogy a betétek mekkora részét kell megtartania a banknak, hogy visszafizethesse bármikor a betéteseknek (ez a likvidációs ráta). Viszont előfordul, hogy ennek ellenére még sincs elég készpénze a banknak erre. Ez a likvidációs probléma, amikor hirtelen túl sokan akarják egyszerre visszakérni azt a pénzt, ami kint van a hiteleseknél. A csőd akkor következik be, amikor a bank már akkor sem tudná visszafizetni a pénzt, ha az összes hitelestől visszakapná a betétesek pénzét. Gyakran nehéz kívülről eldönteni, hogy egy bank likvidációs zavarban van, vagy csődben. A Postabankról sokan azt hitték, csak likvidációs gondjai vannak, aztán kiderült, hogy eltapsolták a betétesek pénzét (a hírhedt VIP lista és egyebek).
- A harmadik, amikor valami átverés van a dologban. Erre utal a cím, ha egy ajánlat túl szép, akkor valószínűleg nem is igaz.
Nézzünk néhány példát:
"Tegye be a pénzét tartós befektetési számlára, most év végéig 10% kamatra. Január 1-től a kamat 8,05% (EBKM 7%)"
Mi van? A kamat 10%, majd 8,05%, de a kamatmutató mégis csak 7%?! Nagyon ügyes trükk van benne mondhatni, zseniális. A kamatot úgy számolják ki, hogy a 3,5-5,5 évre (tartós befektetési számla futamideje) járó kamatot nemes egyszerűséggel elosztják az évek számával. pl. 40% kamat 5 évre= évi 8%. Na, ez az átverés. Éves kamatfizetéssel számolva ez 7% kamatnak felel meg, mert a kamatfizetés után már a kamatra is kapunk kamatot. Ezért kötelező odaírni a kamatmutatót (EBKM), ez leplezi le a trükköt.
Aki még nem érti, annak egy kérdés: melyik a jobb: negyedévente 6% kamat, vagy évi 26%? A negyedévenkénti kamatfizetés miatt a 6% kamat megfelel évi 26,25%-nak, ezért az okos ember inkább ezt választja. Ugyanígy, az évi 7%-os kamat 5 év alatt 40,2%-ot jelent.
Tehát elemezzük ezek után az ajánlatot: a bank 5 évre valójában 7% kamatot kínál, amelyet ha idő előtt felveszünk, a kamat nagy részétől elesünk. Ezzel szemben vehetnénk magyar állampapírt szintén 7%-ra 5 éves futamidő mellett, amit bármikor, napi áron el tudunk adni. Ezt is betehetjük tartós befektetési számlára, ott is kamatadó mentes lesz. Tehát ez az ajánlat így már egyáltalán nem is vonzó.
"Tőkevédett alap, első év végén biztos 8% kifizetés" Azt, hogy mekkora szutyok az összes tőkevédett alap, már megbeszéltük egy előző bejegyzésben. Ebben a kiemelt szívatás a 8% garantált kifizetésben van. Sajnos belülről láttam, hogy adták el ezt az alapot a banki dolgozók: "Kovács úr, tegye be ide a pénzét, aztán egy év után, ha akarja kiveszi és zsebre teszi a 8% hasznot". Nos, hamarosan letelik az egy év és a sok Kovács úr nagyon anyás kedvében lesz. Hogy miért? Mert az alap a SAJÁT tőkéjéből fizeti ki a 8%-ot, azaz nem hozamot fizet, hanem a befektetők saját tőkéjéből fizet vissza nekik. Ergó abban a pillanatban azonnal 8%-ot esik is az értéke. Persze ez az, amire senki még álmában sem gondol, mindenki kamatfizetésre asszociál, amikor évi 8% kifizetést hall.. Nézzük meg, hogyan fog járni Kovács úr októberben: Jelenleg az alap árfolyama a mai napon 100,38% (De volt 93,8% is). Vegyük úgy, hogy ennyi marad a kifizetés napjáig. A 8% kifizetése után lesz az árfolyam 92,38%. Majd levonnak még Kovács úrtól 2% visszaváltási költséget is, valamint 0,11% értékpapír-számla költséget. Tehát Kovács úr kézhez kapja a pénze 90%-át plusz 8% "kamatot". Azaz a pénze nem 8%-ot hozott egy év alatt, hanem -2%-ot bukott rajta. (Mivel a tőkevédelem csak a lejáratra szól, ha a kifizetés napján is 93,8%-on fog állni újra az árfolyam, Kovács úr újabb 6,2% bukóban lesz.)
"8% garantált állampapír hozam 3 hónapra" A feleségem hívott fel, hogy a lejáró pénzünket az egyik bankban ide akarják vele berakatni, mi a véleményem. Kértem, hogy adja a kezitcsókolomot, akitől megkérdeztem, hogyan adhatnak ennyit állampapírra. Ő azt nem tudja, de ez így van. Na kiderült, hogy ez a 8%-os csoda egy életbiztosítás és a 8%-os hozam az első 3 hónapra csak csali a horgon.
Még sok példát lehetne hozni, de így is elég hosszú lett a bejegyzés.
Még általánosságban kitérnék a "kombinált termékekre". Ezeket onnan lehet felismerni, hogy áll egy bankbetétből (10% kamat három hónapra) és egy másik szutyok termékből ( 5 éves tőkegarantált alap, életbiztosítás, vagy hasonló), amin a bank bőven többet keres, mint amit elbukik a 3 hónapos extra kamaton. Na ezeket is nagy ívben kerüljük.
A lényeg: ha egy bank látszólag túl sok pénzt kínál, legyünk gyanakvóak, mert vagy nem igaz, amit állít (lásd első példa 8%-os kamata), vagy csak pont a lényeget hallgatják el (lásd: a 8% az első év végén nem kamat, vagy hozam, hanem a saját tőkémből fizetnek vissza), vagy a magas kamat csak a csali a horgon, hogy valami drága és rossz terméket eladjanak nekem (lásd utolsó példa és a kombinált termékek)
Drága olvasóim, ha szeretnétek valamiről hallani, dobjatok egy e-mailt, ha lesz erőm és kedvem, megírom a témát, hogy valóban fejlesszük a magyar pénzügyi ismereteket.
Aki pedig hozzáértő, írhat cikket is, ha színvonalas, szívesen közzéteszem.
Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: .>http://.
