Hétéves csúcson az infláció

A decemberi infláció éves összehasonlításban elérte a 4%-ot, utoljára hét éve volt ilyen magas az értéke.

Ami szomorúbb, hogy a maginfláció is elérte ezt az értéket.

Amit az inflációról tudnod kell

 

Az élelmiszerek 5,9%-kal nőttek, ezen belül a sertéshús 23,7%-kal. A dohányáruk 12,3%-kal drágultak, míg a lakbér 10,5%-kal nőtt.

Share

79 hozzászólás

  • Péter
    : ” a bankok nem a betétállományt hitelezik, hanem a kihelyezett hiteleknek kb. 10 százalékával kell rendelkezniük. Olvass utána és meg fogsz lepődni”

    Utánaolvastam és tényleg meglepődtem, mert a 10%-os tartalékráta nem a fentieket jelenti, hanem hogy a betétek 10%-át nem lehet hitelként kihelyezni…

    Lásd: tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_c4_1070_1072_penzugyekalapjai_scorm/3_2_penzteremtes_oPpYKNM4qJa0xi3E.html

  • headset

    “NYESZla számlámról 3 éve nem vettem fel adóvisszatérítést.
    Tavaly év végén TBSZre alakítottam.
    Amennyiben ma megszüntetem, akkor mi után kell adót fizetni?”

    Az adóalap = (TBSZ számlán levő összérték)-(a számlára áthozott dolgok a TBSZ-re bekerüléskori értéken)

    Egyszerűbben és gyakorlatiasan: csak a TBSZ számlán bekövetkezett értéknövekedés után kell adót fizetni.

    (SZJA törvény, a tartós befektetésekkel foglakozó paragrafus.)

  • Robi
    “Új pénz döntően akkor jön létre, amikor egy kereskedelmi bank jóváhagy számunkra egy hitelt, és annak az összegét jóváírja a nála vezetett számlánkon. Ez a pénzünk a semmiből jön létre és az ilyen betétek teszik ki a pénz tágan vett mennyiségének a több mint kilencven százalékát. A fentebb említett két megközelítés pedig a valóságban éppen fordítottan működik: nem a betétek hozzák létre a hiteleket, hanem a hitelek teremtik meg az új betéteket. A jegybanknál elhelyezett pénzmennyiség pedig éppen, hogy a bankok hitelezési döntései szerint alakul, nem pedig fordítva.”

    forrás: portfolio.hu/prof/20180228/elmondjuk-hogy-ki-teremti-a-legtobb-penzt-magyarorszagon-278151

  • realitycheck
    @matetoth: pl. lakhatasi koltsegek (berleti dij, imputalt berlet) aligha 1.248-es súllyal (~negyedannyival, mint a telefonalas/telefax szolgaltatasok!!!) szerepelnek a tényleges havi költségvetésedben.
    Tervezem egy ideje kiszamolni a sajat kosaramra (saccra konnyeden a 1.5-2x-ese a hivatalos inflanak), ha megvan kozkinccse teszem.
  • headset

    1.
    Felesleges a pénzmultiplikáció problémájába belevonni a hitelkövetelés és a hitelnyújtás különbségét. A hitelkövetelés az, amit a bank az adóstól kérhet: amit adott neki (jóváírt a számláján) + kamatok + díjak + stb …

    2.
    A létrehozott pénz valóban abban a pillanatban keletkezik, amikor a hitelnyujtás megtörténik. Pénz jelenik meg az ügyfél számláján és követelés a bank mérlegében. De ez csak egy pillanatnyi egyensúlyi helyzet és a bank ezt nem teheti meg, ha korábban nem volt betételhelyezés. Mert a következő lépés pl. az lehet, hogy az ügyfél bemegy a pénztárba és kikéri a pénzt. Ez csak a korábban elhelyezett betétből tud megtörténni.

    A hitelezéssel történő pénzmultiplikálásnak több feltétele van: betételhelyezés, a tartalékráta befizetése, a Basel2 értékelés szerinti likviditási fedezet. Ez mind kell. Félreértés, hogy egyetlen feltétel elegendő a hitelezéshez.

  • Orákulum
    azonosítottam egy növekvő igényt a bankok pénzteremtését bemutató post iránt. Csak hogy lehessen mit libkelni a jövőben. 🙂
  • Laca
    Kérlek világosíts fel bennünket, mert engem személy szerint nagyon érdekelne, hogy működik a gyakorlatban a pénzteremtés (van jó pár írás a neten, de számomra mind homályos és nem konzekvens).
  • kritizátor
    “A banknak el kell érnie, hogy Béla és Cecil ne vegye ki a pénzét, mert akkor a folyamat megszakad. ”

    Na de Béla és Cecil azért vett fel hitelt, hogy elköltse házépítésre, nem?

  • Janos82
    Engem csak az lep meg, hogy mar most elkezdtek szavakkal erositeni a forintot,vagyis. Belengettek a kamatemelest.
  • gaborr
    Ha 4% az infláció, és 5% a gdp növekedés, akkor valójában csak 1%-ot nőttünk?
  • szab_ger
    @bankos: igazad van, hogy sok meredek dolgot írtak, néha erős valótlanságokat, de vedd figyelembe, hogy nem mindenki bankos aki ide jár, s szerintem vannak mérnök, IT szakemberek, tanárok stb.

    Viszont akkor tegyük rendbe ezt a dolgot. Hogy épül fel a banki mérleg? Nagyon leegyszerűsítve AKTÍVÁK (eszközök) oldalon vannak az ügyfelekkel (cégekkel- és magánszemélyekkel-) s más hitelintézetekkel szembeni követelések (leegyszerűsítve gyakorlatilag a hitelek), az ezeket finanszírozó PASSZÍVÁK (források) oldalon pedig a saját tőke és az ügyfelekkel s hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek (betétek).
    A bank tehát annyi hitelt tud nyújtani, amennyi tőkéje + betéte van. Jelenleg a bankpiacon nagyon erős likviditásbőség van, tehát nem gond a hitelezés, ezért nem ajánlanak magas kamatokat. Recesszió idején ez pont fordítva van: eltűnik a piacról a likviditás és a bankok emelik a betéti kamatot

  • szab_ger
    Mi okozza a mostani likviditásbőséget? Ne csak magánszemélyek betéteire gondoljunk, (bár ez is elég nagy pénz, hiszen az óvatos v. kevésbé tudatos ember is sok pénzt tartanak a bankokban, nem minden Ft megy MÁP+-ba és PMÁP-ba) hanem a vállalatok is elég nagy pénzeket tartanak a bankokban. Pörög a gazdaság és a legtöbb cég nyereségesen működik, s egyre szűkülnek a jó befektetési lehetőségek ezért a megtermelt profit a számlákon gyűlik >>> nézzétek meg pl. a legnagyobb magyar olajcég 2018-as beszámolójat >>> fordulónapon 283,5 milliárd (!) Ft készpénzük volt (ez nyilván nem mind bankbetét, és ennek egy része lehet külföldi számlán is, de a nagy része valószínűleg magyar bankokban pihen), s ha továbbmegyünk, akárcsak a TOP100 listán, ott további hatalmas pénzek vannak. Amíg nem csap át a mostani felívelés recesszióba addig nagy betéti kamatemelésre nem érdemes számítani.
  • örök körök
    Ezek a cikkek gondolom erősen vonzzák az olvasókat, de sajnos a többségük olyan is. Egészen elkeserítő olvasni a kereskedelmi bankok pénznyomtatásáról szóló sületlenségeket, meg a “nálunk a kisboltban 150 Ft-ot drágult a csirkefarhát, 150% az infláció” jellegű posztokat. 🙁
  • Jako0211
    @Péter Köszi a linket, ezek szerint tévedtem.

    Azt esetleg nem tudjátok, hogy refinanszírozási hitel esetén a 20%-os likviditási tartalékot vagy a jegybanknál elhelyezett 10%-os kötelező tartalékot milyen arányban kell növelni, ha a bank refinanszírozással hitelez? Vagy kell egyáltalán? Van a refinanszírozással folyósított hitelek arányának felső határa?

  • Agent
    Azt látom, hogy nagyon rövidtávon akciós alapon elkezdték emelni a kamatokat a bankok.
    Azt tapasztaltam, hogy a múltban is mindig harcoltak akár egymás ellen is a betétekért szintén a kamatokkal.

    Na most ha csak úgy teremtik a pénzt (láttam én is a filmeket amik a pénzügyi rendszerről szólnak) akkor miért adtak régebben egyáltalán (infláció feletti) kamatot? Hiszen ezek alapján, nem kell nekik az ügyfelek pénze.

  • Agent
    “a bankok nem a betétállományt hitelezik, hanem a kihelyezett hiteleknek kb. 10 százalékával kell rendelkezniük”

    Ha ez így van akkor ez magyarázat az előbbi kérdésemre.

  • Q
    “Ennek lett a következménye a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet, ahol a kizárólag a kereslet élénkítésére fókuszáló jó szándékú családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett.” (Matolcsy György)

    Matolcsy szerint kudarc a kormány lakáspolitikája
    index.hu/gazdasag/2020/01/13/matolcsy_gyorgy_lakaspolitika/

  • Unemployed

    Majdnem pontosan úgy van ahogy írtad. Az én válaszom nem egy pénzügytani kiselőadás volt, hanem 1-1 tömör válasz a két korábbi kommentre.
    Egyértelmű, hogy megfelelő likviditási tartalék (jegybanknál lévő pénz) nélkül a bank nem nyújthat hitelt, mert ha az ügyfele elutalja az összeget, akkor a bank fizetésképtelenné válna.
    De az fontos, hogy a bank nyújthat úgy is hitelt, hogy számol egy átlagos forgást az ügyfelek számláin (Loro) lévő pénzekre és elég likvidnek lennie a várható felhasználás mértékéig. A nyújtott hitel mögé szerezhet betétforrást a hitelnyújtást követően is.
    Bizonyos hitelek azonnal felhasználódnak (pl. autó/ingatlan hitel), mások lassabban (folyószámla hitelkeret), ezekre más-más mértékben kell képezni közvetlen likviditási tartalékot.
  • Q

    Ha tudsz angolul, volt a svájci jegybank elnökének egy jó előadása a bankok pénzteremtéséről, hétköznapi nyelven leírja, hogyan működik, és milyen hatások szabályozzák a folyamatot:

    snb.ch/en/mmr/speeches/id/ref_20180116_tjn/source/ref_20180116_tjn.en.pdf

  • headset
    “A banknak el kell érnie, hogy Béla és Cecil ne vegye ki a pénzét, mert akkor a folyamat megszakad. ”

    @kritizátor “Na de Béla és Cecil azért vett fel hitelt, hogy elköltse házépítésre, nem?”

    Így van, de nem azonnal és nem az összeset. Pl. az építkezés során folyamatosak a kifizetések.
    A bankban maradt rész arányában lehet a pénzsokszorozást folytatni.

    És ha Béla pénze alapján Cecilnek már hitelt nyujtott a bank, akkor a Béla által kivett pénzt további betétgyüjtéssel pótolnia kell, amíg Cecil hitele fennáll. Nem azonnal, de rövid időn belül helyre kell állítani a betét/hitel egyensúlyt.

    Ezért van az, hogy a pénzmultiplikáció várható maximális szorzójának kiszámolásakor figyelembe veszik az ún. készpénzhányadot is. Azt, hogy a gazdasági szereplők a tranzakcióikban milyen hányadban használnak készpénzt.

  • Addam
    Elolvasva az eddigi hozászólásokat, kimondva vagy kimondatlanul is, de sokan összekevernek 2 dolgot:

    Az egyik a kétszintű bankrendszer virtuális pénzteremtése, a másik a bankok állítólagos pénznyomdája, hogy bármennyi pénzt bedobjanak a gazdaságba. Az utóbbit csak a FED teheti meg amely magánbank. Ott ülnek a gyíkemberek. Ilyet az MNB vagy bármely európai jegybank nem tehet, tilos.

  • matetoth

    nekem nyilván nem, mert én bérlek. De abban a szerencsés helyzetben vagytok, hogy a KSH nem az én fogyasztói kosaramat számolja, hanem egy kb nemzeti átlagot. És a nemzeti fogyasztásnak lehet, hogy nagyjából 1-2 százaléka a bérleti díj (lásd a számításom fent).
  • Unemployed

    rosszul tudod, az EKB és a Japán Nemzeti Bank is ugyanezt csinálja. Sőt a FED befejezte, azután újra elkezdte.
    Az ok pedig az, hogy a kamatok csökkentésével sem tudták a hosszú hozamokat megfelelően lenyomni.
    Az MNB azért nem tehetett ilyet, mert nem merültek ki a hagyományosabb monetáris eszközei, illetve az önfinanszírozási programmal amúgy is leszorította a hozamokat.

    De ha Surányi György jól sikerült cikkét mélyebben elolvassuk, akkor a vállalati kötvények, vagy a jelzáloglevelek vásárlása ugyanúgy pénznyomda, mintha az állami adósságot venné meg a jegybank, úgyhogy tulajdonképpen még az MNB is ezt csinálja. A kettő között a program végeredményét illetően nincs különbség.

  • Medve
    kevesebb vásárló? Hol?
    Péntek 15 órakor nem tudtam beállni az Aldi parkolóba, mert tele volt. (14 ker, róna utca környéke)
    Általában 1-2 kasszával elvannak, most 3 volt nyitva, és minél 4-5 vásárló.
  • naa
    Az Aldi nem tul jo referencia, mert kajat mindig kell venni es a kosarak tartalma szamit, nem az emberek szama. De a plazak parkoloi meg az utak is tele vannak, nagy itt a jolet jelenleg kerem szepen…

    Most mar egeszseges lenne valami korrekcio feleseg a tozsdeken is…

  • Pampalini
    “Ha 4% az infláció, és 5% a gdp növekedés, akkor valójában csak 1%-ot nőttünk?”

    Érdekes kérdés, engem sem hagy nyugodni. Első körben igent mondanék, de hátha megszakérti itt valami szakértő

  • Unemployed

    Szerencsére nem, a növekedés során “reál GDP” növekedést mérnek, azaz a “nominális”, azaz “forintban kifejezett” GDP-t “deflálják”, azaz visszaszámolják, mintha az árak nem nőttek volna.

    Az adósság elinflálása egyébként így működik:

    Ha az ország a teljes adósságát 0%-os kamaton finanszírozná és az adósság a 0-ik év végén a GDP 70%-a lenne, mely után a növekedés az 1. évben 5, az infláció pedig 4%, mialatt a költségvetés nullszaldós lenne, akkor az adósság egy év elteltével “forintban” nem változna, a nominális GDP viszont (1,05×1,04=1,092) 9,2%-kal nőne nominálisan, reál értelemben pedig – mint tudjuk – 5%-kal.
    Ebben az esetben 1 év alatt a GDP arányos államadósság 64,1%-ra csökkenne és a csökkenés több, mint 40%-át az infláció okozza. Ezért imádják a hedonista (emberek által benépesült) államok a negatív reálkamatot.

    A statisztikában mindig az 5% szerepel,soha nem a 9,2

  • gaborr
    akkor most ha az éves infláció 3.2% volt és a GDP növekedés 5% akkor valójában nominálisan 8.2%-ot nőtt a GDP?
    A légyeg, hogy amikor GDP növekedésről beszélnek, akkor mindig reál GDP növekedésre gondolnak, ha jól értem.
    ezek szerint akkor tényleg száguld a gyorsnaszád! köszi!
  • Unemployed

    Igen, jól érted