Jelenleg tartok céges kihelyezett Akadémiákat is, ezért elég szűken vagyok idővel. Ez miatt nem sikerült nap összefoglalókat sem írni, pedig volna miről.
A legfontosabb hír, hogy a kormánynál valami elborult, először a szóvivő, majd maga a miniszterelnök fenyegette meg a bankokat, hogy vagy csináljanak valamit a devizahitelekkel, ami sok szavazatot fog hozni a választásokon pár hónap múlva, vagy ha nem, majd a kormány fog erőből intézkedni.
Ettől az ultimátumtól sok embernek elakadt a szava, bár van, akit nem ért meglepetésként. Csányi úr már másfél hete erről beszélt az ATV-ben, hogy 800 milliárdjába fog fájni a bankoknak a devizahiteles mentés, csak akkor még senki nem értette, miről beszél, az akkori ismert álláspontok szerint sokkal kisebb tételekről volt szó. Aztán tessék, neki lett igaza. Talán az OTP részvényeit sem tévedésből adta el, ahogy több más vezető sem.
A Bankszövetség kiadott egy közleményt, amiben finoman és udvariasan kifejtik, hogy sem a forint gyengüléséről, sem a magyar gazdaság rossz állapotáról és a magas munkanélküliségről nem a bankok tehetnek, mégis a kormány az ő torkukon akarja lenyomni ezeknek az árát. Ezen túl a bankok már sok százmilliárdos veszteséget szenvedtek el eddig is az adósmentéseken és sok éve kínáltak eddig is hitelmentő programot a rászoruló adósoknak.
Szeretném remélni, hogy a múlt heti kirohanás a kormány részéről csak valami rosszul elsütött szájkarate volt, de az eddigiek alapján sajnos bármi megtörténhet.
Márpedig ez két-három bank csődjével fog együtt járni és akkor nem lennék azon bankok betétesei helyében. Az OBA vicces 80 milliárdos állománya igen kevésnek fog bizonyulni a több ezer milliárdos betétállománnyal szemben.
Ha ez kevés lenne, a legújabb agymenés, hogy a bankok biztosítsanak két ingyenes készpénz-felvételt az ügyfeleiknek. Ez a portfolió számolása alapján újabb 40 milliárdos kárt fog okozni a bankoknak és visszalő bennünket a bankok előtti történelmi korba. (Mindenki mindenhol készpénzzel fog fizetni.)
Ha ennyi kevés lenne a jó hírből, augusztusra sikerült összehozni az éves költségvetési hiány 109,3%-át, sőt a központi költségvetés már 141%-on áll. Persze ez még nem az éves végeredmény (a kiadások viszonylag állandóak, a bevételek időszakosan érkeznek), de mindenesetre elég csüggesztő adat. Az index cikke itt. Elég sanszos néhány újabb megszorítás, de a választások miatt várhatóan ezt megint a cégekre fogja terhelni a kormány, ami megint sokba fog kerülni az ország gazdaságának.
"Talán az OTP részvényeit sem tévedésből adta el, ahogy több más vezető sem."
Az ilyesminek nem bennfentes kereskedés a neve?
Ha bebizonyitod hogy o az eladas pillanataban mar tudta, hogy ez fog tortenni akkor igen, ellenkezo esetben ez csak egy tulajdonosi dontes ami teljesen szabalyos.
A végéről még hiányzik egy mondat: És végső soron az embereknek.
A 2 ingyenes készpénz-felvétel után majd jön, hogy a betétekre legalább alapkamat+20% kamatot kell fizetni.
Mondják, hogy a történelem ismétli magát, de hogy ilyen gyorsan?? Megyünk vissza a cucilizmusba? Mindent államosítanak újra? Ne nyerészkedhessen senki a szegény lakosságon, csak az állam és a haverok?
Látom megint sikerült a kedvenc blogom kommentszekcióját origó szintű demagóg kormányellenes mocskolódásba belevinni.
A kincstár üres, a bankoknál van pénz! Jövő tavasszal választás lesz és nem akarják elkövetni a 2002-es hibát. Pénz csak onnan tudnak elvenni, ahol van. A hosszútávú következmények nem érdeklik ezt a felelősen gondolkozó kormányt, mert csak jövő tavaszig képesek előre látni. Egyetlen esetben fogják beszünteti a bankok további sarcolását, ha valamelyik nagyobb valóban csődöt jelent és a betéteseik a Kossuth téren fognak tüntetni.
Ott többé nem lehet tüntetni, az átépítés után be lesz kerítve, nem? (egyfolytában ezen röhögök, hogy a hatalom jobban fél, mint 1956 ősze előtt, pedig akkor aztán igazán volt miért...)
Javítsatok ki, de én úgy hallottam, hogy a havi két ingyenes készpénzfelvételt úgy érti a kormány, hogy ott a tranzakciós illetéktől is eltekint. Így a bankoknak már vállalhatóbb lenne, bár ezzel az egésszel szembeköpné magát a kormány (duplázza az illetéket, mert kevés a befolyt összeg, aztán nem tart rá igényt).
Az nem derült ki, hogy eltekint-e a tranzakciós adótól ez esetben a kormány. A bankoknak így is, úgy is szívás, hiszen mindenképpen arra motiválja a lakosságot, hogy készpénzt használjon, és ne a bankon keresztül intézze ügyeit.
Poén, hogy amíg más országok arra törekednek, hogy a készpénz visszaszoruljon, ezzel egyrészt a készpénzforgalom költségein spórolva, másrészt a feketekereskedelmet és a korrupciót visszaszorítva és elérve hogy nehezebb legyen zsebbe fizetni, addig Magyarországon épp az ellenkezője történik. Nyilván bizonyos köröknek éppen ez az érdeke, sőt, szerintem a szavazók fele is valamilyen szinten érdekelt a fekete kifizetésekben, tehát még annyira nem is lesz népszerűtlen...
Mert te mennél inkább 80 ezerért dolgozni, minthogy be vagy jelentve minimálra + még zsebbe kipótolják, és jó pár tízezerrel többet keressél, ekkora munkanélküliség és ilyen kevés munkahely mellett. Kicsit magas lovon ülsz. Az emberek nem érdekeltek benne, a munkáltatók annál inkább...
"Javítsatok ki, de én úgy hallottam, hogy a havi két ingyenes készpénzfelvételt úgy érti a kormány, hogy ott a tranzakciós illetéktől is eltekint"
Tudtommal eddig csak vad otleteles van, mert Rogan bedobott valamit, de reszleteket nem arult el. A kormanyt ismerve azonban valoszinutlen, hogy lemondana egyszer betervezett bevetelrol, kulonosen miutan a tranzakcios adot egyszer mar szepen megduplazta.
A tranzakcios ado nem csak "vad otlet" volt anno?
Tudtommal nem is utasíthatja a kormány a bankokat hogy az első két felvétet tegyék ingyenessé, legfeljebb kérheti. Ha meg a tranzakciós illetéket ugyanúgy beszedi akkor a bankok hülyék lennének ingyenessé tenni.
"Tudtommal nem is utasíthatja a kormány a bankokat hogy az első két felvétet tegyék ingyenessé, legfeljebb kérheti. "
Hát nem tudom. Ebben az országban törvény mondta ki, hogy 180=240 (végtörlesztés), szóval én mindent elképzelhetőnek tartok.
Azért bennem néhány kérdést felvetett ez a devizahitel ügy. Örülnék, ha - pénzügyi - szakemberek válaszolnának (én nem vagyok az, értelmes választ várok, az "ostoba vagyok" és ehhez hasonlók nem azok).
Szóval, több embertől hallottam, hogy pl. a 2008-ban felvett 80(akárhány) ezer Ft-os chf hitele 210(akárhány) ezerre ment föl. Az ilyen mértékű emelést szerintem semmi sem indokolja, a chf árfolyama nem ment föl közel a háromszorosára. Ezzel szemben viszont, ellentétben pl. Lengyelországgal, nálunk a chf kamatát nem a svájci jegybank alapkamatához, hanem a "Magyar Királyi Forinthoz" igazították, tehát a kamata nem lefele, hanem felfele változott. Akkor most el kellene dönteni, hogy ezek a hitelek CHF alapúak, és figyelembe vesszük a a felfelé változó árfolyamváltozást, és természetesen a deviza saját kamatával számolunk, folyt. köv.
... vagy a kamatokat a forint kamata alapján határozzuk meg, akkor viszont nem illik az árfolyamváltozást követni.
Én egyébként, ha bank lennék, a következőképpen hiteleznék devizában: felveszi a delikvens a hitelt, ekkor ugye a hitele deviza alapú, de a deviza valójában nem jelenik meg sehol, ugyanis egy magyar bank vásárol egy magyar cégtől, tehát napi árfolyamon átszámolják forintra, és a bank forintért rendezi az ügyletet. Természetesen csak olyan devizát alkalmaz, aminek hosszú távon emelkedik a forinthoz képest az árfolyama, ezzel bebiztosítja magát, hogy soha, egyetlen pillanatban se lehessen negatívban részéről az ügylet. Erre még azt mondom, hogy rendben is van, havonta, az aktuális napi árfolyammal kéri a törlesztést, ami folyamatosan emelkedik. Viszont a kamatokat nagyon nem illik emelni, ha a piacon csökkennek, ez már tényleg extra profit, és kicsit úgy gondolom, folyt. köv.
..., hogy ugyanolyan arcátlan, mint amit most velük csinál a kormány. A hitelfelvétel pillanatában már nyilván nyereséggel számolják ki a törlesztő részletet, tehát akkor sem buknának rajta, ha ugyanezen az árfolyamon számolnának végig, hiszen aznap átszámolták forintra a hitel összegét, később már csak az elszámolás alapja a deviza.
Őszintén megmondom, nem szeretem ezt a kormányt, az előzőeket sem szerettem, de nem tudom elképzelni, hogy bukhatnának ezen az ügyleten a bankok.
Okosítást várok, nem lehurrogást. Tényekkel szeretném, ha valaki alátámasztaná, hogy mindez nem így történik, viszont szerintem ez a legésszerűbb és legbiztonságosabb megoldás a bankok részéről, és ha nem így járnak el, akkor valóban hibás ez a pénzügyi rendszer.
Szia!
Szoval, az alaveto baj ezzel az, hogy a Bank nem a sajat devizajat adja ki hitelbe, hanem a teljes devizahitel allomanyat rovidtavu deviza SWAP ugyletekkel fedezte le. Ha a sajat devizajat adta volna ki, akkor jarhato lenne ez az ut, de nem ez tortent.
Nekem az volt anno a meglatasom, amikor NEM vettem fel devizahitelt ezek miatt a kockazatok miatt, hogy a bankok gyakorlatilag az osszes kockazatot attoltak az ugyfeleikre, ellenben a termek arazasa meg pont olyan volt, mintha a teljes kockazatot ok viseltek volna. Es reszemrol ezt tartom igazan szemet huzasnak. Termeszetesen azert azt is hozza kell ehhez tenni, hogy a bankok ezugyben egeszeb pontosan addig mentek el, ameddig az akkori kormany, es a felugyeleti szervek azt megengedtek nekik.
Szamold ossze hany devizahiteles erti ezt a mondatot:
"Szoval, az alaveto baj ezzel az, hogy a Bank nem a sajat devizajat adja ki hitelbe, hanem a teljes devizahitel allomanyat rovidtavu deviza SWAP ugyletekkel fedezte le."
Ha ertettek volna most nem lennenk itt.
Szerintem ezzel a tartalommal mondat egyetlen egy hitelszerződés megkötése során sem hangzott el.
Viszont az benne volt a szerzodesben, hogy a bank emelheti a kamatot ha jonak latja. Pont ez a gond most, hogy sokszor indokolatlanul nagy mertekben emeltek meg a kamatokat. Ez viszont benne volt a szerzodesben, megse szolt senki, hogy he, akkor most akar 30%os is lehet a kamat? Pedig akik megertettek, azok tudtak jol, hogy a bank joindulatan is mulik a torlesztoreszletuk.
Az állam is a bank kockázati felára miatt tudja a bank drágábban refinanszírozni ezeket a hiteleket, a svájci frank alapkamata lehet hogy csökkent, de ezek meg növekedtek. És természetesen még így is alacsonyabb a CHF hitel kamata, mint a Ft hitelé.
A többiben meg tévedsz, a bank nem vállal árfolyamkockázatot abban bízva, hogy a Ft gyengülni fog. Vagy eleve CHF forrásból finanszírozza a hitelt, vagy CHF-re fedezi (ezt nevezik devizaswap-nek), ezért tud (látszólag) alacsonyabb kamattal hitelt adni, mint ha Ft hitel lenne. Ha a bank simán Ft forrásból hitelezett volna CHF alapú hiteleket, nem élte volna meg a válságot, mivel korábban csődbe megy azzal, hogy 4-5%-os hitelt ad, miközben 8-9%-os forrásai voltak.
Devizahitelnel a bank kolcsonker az adott devizaban, majd azt atvaltja neked forintra. Mivel a Svajci alapkamat alacsony volt, ezert ott a banknak is alacsony kamatot kellett fizetnie a frankra. Ezert tudta alacsonyabb kamatra odaadni. Viszont a kamatnak csak egy resze az amiert o kapja a penzt. Benne van meg a sajat profitja es a kockazata is. Ha a kockazata megno, akkor ertelemszeruen hiaba csokken a kamat amira a penzt kapja a bank, mert azt nem tudja tovabbadni, igy tortenhetett, hogy megnott a svajci frankos hitelek kamata. Persze a kockazat emelkedese nehezebb eset...
Köszönöm a válaszokat Gyula, Zabalint és Janos.
"a bankok gyakorlatilag az osszes kockazatot attoltak az ugyfeleikre, ellenben a termek arazasa meg pont olyan volt, mintha a teljes kockazatot ok viseltek volna" - na ez az, azért az árazás nagyon lényeges.
Azt senki sem írta, hogy szerinte valóban alátámasztható-e a bankok részéről, hogy sokszor két, közel háromszorosára emelték a törlesztő részletet.
Azt egyébként értem, hogy nem a saját devizájuk, hanem megvették, de akkor is napi árfolyamon vették meg 2006-ben, 2007-ben, stb., amit azonnal "átkonvertáltak" forintra, mert az ügylet már abban zajlott. Havi szinten viszont ők már nem vettek fel további devizát azért, hogy az adott szerződések mögött álló devizát visszafizessék, pedig ezt próbálják beadni sokaknak.
Még egyszer köszönöm a válaszokat.
Nem megvette a devizát, hanem leginkább kölcsönkérte. Amit a banknak is vissza kell fizetnie, devizában. És a folyamatos visszafizetéshez neki is be kellett szereznie svájci frankot, amit egyre nehezebben (egyre nagyobb felárral) tudott.
A dolog szerintem elég egyszerű. Amikor valaki devizahitelt vesz fel, akkor ténylegesen devizában vesz fel hitelt, amit átváltanak neki forintra. Ez gyakorlatilag devizaeladás - ezért eladási árfolyamon is számolják. Ezután a CHF hitelét minden hónapban törleszti, amikoris devizát vesz - ennek megfelelő, vételi árfolyamon.
Ami a kamatot illeti: bizonyára lehetne fix kamaton venni fel a hitelt, ha erre tömeges igény lenne, de nem véletlenül nem terjedt el. Ebben az esetben a bankoknak 20-30 évekre kellene megsaccolniuk a kockázatokat - méghozzá egyértelműen fölébecsülve.
Következésképpen mindenki elfogadja, hogy az aktuális kamatkörnyezettől függően változni fog a törlesztőrészlete - elvégre a bank a betétesek pénzét adja kölcsön, azok meg elmennek, ha nem kapnak elég kamatot.
folyt köv.
folyt.
Innentől kezdve a banknak azt a kamatot kell kitermelnie, amennyiért egy magyar embernek egy svájci kölcsönadna - és itt lép be az országkockázat. Ami ugye annak a kockázata, hogy egyszercsak nem akarunk/tudunk fizetni vagy elszáll a forintárfolyam, vagy más hasonlóan vicces dolog történik.
Na ezért utáljuk jópáran amikor meg akarnak menteni - ugyanis az azonnal látszik ebben a kockázatban.
Nos, szerintem nagyjából ennyi - bár én _nem_ vagyok pénzügyi szakember.
Következésképpen a kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg Kiszámolóját 🙂
És persze összecseréltem a vételi és az eladási árfolyamot - mert ugye amikor én valutát/devizát veszek, akkor az eladási árfolyamot kell nézni (mert számukra az eladás)
Ahogy a Kőkorszaki szakik mondták volt: a "be"-n és a "ki"-n be, csak egy hülye tévesztheti össze...
A fetni csöd témához egy kérdés:
Ha egy bank csödöt jelent, akkor az adott bankban lévő betétekhez nem lehet hozzáférni, vagy a bankon keresztül (TBSZ) vásárolt értékpapirokat is befagyasztják?
Elméletileg az a te értékpapírod és elméletileg meg is lesz. Azért mondom, hogy elméletileg, mert sokszor már kiderült, hogy nem így van.
Egyébként azzal sem értek egyet, hogy minek vettek föl hitelt, és nem kell segíteni senkin, az ő bajuk. Akkor azokon sem kell segíteni, akik kórházba kerülnek, mondván, én egész életemben fizettem a TB-t, de nem vettem igénybe, az én pénzemen ne mentsenek meg senkit, és nem kell segíteni az oktatást, a közügyeket, mert én nem veszem igénybe egyiket sem. Szerintem ez nemcsak önző, de valóban ostoba hozzáállás. A válságot senki sem tudta előre, csak a Lehmann Brothers-sze srácok, kár ezért okolni a kis bankokat, a kormányokat és a 'zembereket, akik felvették a hitelt.
Azért a TB-vel vagy az oktatással nem illene összevetni, ugyanis ezekre ugyanúgy bárkinek szüksége lehet, hitelt viszont önként veszünk fel a kockázat vállalásával együtt. A hitelesek megmentése analóg azzal, mint ha hitelre részvényt veszel, eljátszod a házad, majd bízol abban, hogy az állam megment (ilyenek is voltak, ráadásul devizahitellel!). A különbség csak a kockázatvállalás mértékében, valamint a tömegességben van, ilyen eset ugyanis kevesebb volt, mint deviza alapú hitel. Na de akkor ha elég nagy tömeg csinál hülyeséget, akkor a közösből meg kell őket menteni, azok pénzéből is, akik nem hogy nem csinálták ugyanezt, de akár még óva is intettek másokat ettől?
Azert ezek elegge hibas peldak.
Oktatas: Szerintem te is jartal altalanos iskolaba. Raadasul ne vegyuk egy kalap ala a gyerekeket a felnottekkel.
Egeszsegugy: Ne agodj, az egeszsegugyi kiadasok 80% az eleted utolso 1-2 eveben keletkezik. Amugy ezt hivjak kozos kockazatvallalasnak.
Kozugyek: Minden fejlett orszagban vannak ugyeid, amiket neha el kell intezned. Ha neked nincs, akkor az azert van, mert valaki megteszi helyetted.
A hitelessel analog pelda az lenne, hogy ne segitsunk az extremsportolon, alkoholistan, kabitoszerfuggon... Vegulis mindenki maga vallalta a kockazatot. Amugy azt senki se mondja, hogy ne segitsunk rajtuk, hanem hogy ne ugy segitsunk, hogy nekik ne kelljen aldozatot hozniuk...
Kevered a szezont a fazonnal. A biztosítás az, amikor egy közösség tagjai előre megállapodnak, hogy a jövőbeni kiadásaikat közösen fedezik. Míg a hitelnél efféle megállapodás nem volt.
A hitelből fakadó előnyöket természetszerűleg az ügyfelek megtartották maguknak, míg az abból fakadó hátrányokat a közösséggel fizettetnék meg. Nem mellesleg a devizahitelesek nagy többsége a mai napig összességében jobban jött ki, mint egy forinthiteles, tehát miféle hátrányról is beszélünk?
Tudom, hogy a példáim nem fedik egymást, annyira én sem vagyok bumburnyák. Persze, hogy jártam általános-, közép-, sőt főiskolára is (ezt már munka mellett, ezért saját finanszírozásból), és támogatom is, hogy a felsőfokú képzésért se kelljen horribilis összegeket fizetni. Ebből a szempontból szerintem korrekt lett volna, amit az mszp tervezett a tandíjjal kapcsolatban, a kimagasló eredményt elérőknek és a rászorulóknak nem kellett volna fizetni, a gyengébben tanulóknak pedig max. 10 ezer Ft/hó lett volna a tandíj. Ezért az akkori ellenzék népszavazást íratott ki, később pedig sokkal drasztikusabban vezették be. Ez viszont gerinctelenség.
Értem az egészségügyi felvetéseteket is, én csak azt akartam írni, hogy "elvben" mindent megvétózhatnánk, ami éppen nem érint kedvezményesen minket, de ez így nem működik. Nem kell belerúgni a devizahitelesekbe sem, sokan olyan hangon beszélnek róluk,..
... hogy az fölháborító. Sokkal nagyobb hiba volt a bank részéről, hogy 0% kezdőrészletes hiteleket adtak ki. Egy pl. két milliós autóra sosem adhattak volna ki úgy hitelt, hogy az autó aktuális piaci értéke ne fedezze a fennmaradó részletet. Ezen az értéken felül szerintem nem követelhetnének semmit.
Szóval csak annyit akartam írni, hogy én azért együtt érzek a deviza hitelesekkel, csak hirtelen gyenge példák jutottak eszembe. 🙂
azzal szerintem a tobbseg egyetert, hogy a bank ne kovetelhessen semmit se a fedezeten felul. Hiszen pont azert van a fedezet, hogy tudjam, ok, max az automat, vagy a lakasomat viheti a bank. Az persze mas kerdes, hogy mi van azokkal a bedolt devizahitelesekkel akik 2en 150-200 nmes hazakban/ lakasokban ulnek es varjak a csodat... Nehogymar oket is nekem kelljen megmenteni... Valahol nem erzem igazsagosnak ennek a koltsegenek a szetteriteset.
és akkor egy jelzáloggal nem fedezett hitelt nem kell visszafizetni? Alapvetően a hitel visszafizetésére vállaltál kötelezettséget. Biztosítékként bejegyeztek jelzálogot, esetleg kezest kértek, stb. De ezek mellékes, további biztosítékok azon túlmenően, hogy alapvetően teljes vagyonoddal felelve vállaltad, hogy visszafizeted.
Tudom, hogy Amerikában az a szokás (vagy törvény, nem tudom), hogy jelzáloghitelnél csak a fedezetet viheti a bank, de itt jellemzően nem ilyen szerződések köttettek. Lehetne így is, de akkor más lenne a kockázat, így az ingatlan kisebb részét hiteleznék, és/vagy magasabb lenne a kamat.
"Egy pl. két milliós autóra sosem adhattak volna ki úgy hitelt, hogy az autó aktuális piaci értéke ne fedezze a fennmaradó részletet."
Ez egyébként érdekes felvetés, ugyanis én is azt gondolom, nem szabadna olyan autóhitelt adni, amely ne fedezni a piaci értéke a fennmaradó részletet, és ha erre lenne törvény, akkor az elsősorban a bankot tenné biztonságosabbá, hiszen ok, hogy jelenleg követelhet az autón felül, de nem biztos hogy be is tudja hajtani.
Viszont másik részről, akkor nagyon durva kezdőrészlettel lennének csak új autók. Bár lehet jobb is lenne, mert többen megértenék, hogy mennyibe is kerül az új autó az első években...
mivel az annuitásos hitelnél az első időszakban alig csökken a tartozás, ugyanakkor az autó értéke azonnal csökken kb 20%-ot, ahogy kigördül a szalonból. Tehát, ha 75%-ot hiteleznének, akkor a 0 kilométernél még meg lenne a fedezet.
De egy 3 éves kocsi felét éri az új árnak. Emiatt max. 4 év körüli időre lehetne hitelt adni. De így nagyon magas lenne a törlesztés.
Ezért van az, hogy általában max. 8 évre hiteleznek, és igen, be van kalkulálva, hogy elég hamar egy olyan kocsira fizetsz, aminek az értéke kisebb, mint a fennálló tartozás.
Azt azért ne felejtsd el, hogy a devizahiteleseknek
az a része, aki a jövedelméhez mérten józan döntést hozott,
és kis lakást vett, kevésbé szorul megmentésre.
Ismerek ilyet, a reakciója annyi: " Jól megemelkedett, de csak
másfeleset vettünk, és rövidebb lejáratra. Nem könnyű, de tudjuk fizetni."
Nem biztos, hogya társadalmi szolidaritásnak ki kell terjednie azokra,
akik "ha lúd, legyen kövér" alapon vásároltak be, ahogyan a szép számú ingatlanspekuláció sem tartozik arra az asztalra.
A kérdés, hogy társadalmi szolidaritás címszó alatt fizettetheted-e azzal a mentést, aki másodmagával fejenként 30 ezret költött ez idő alatt egy lakásra, ami nem az övé ( esetleg hiteles második ), de ha egyedül bérel, akár havi 45 ezret is?
Mert ebben az esetben a józan belátás, az értelem, és a szövegértés
durva versenyhátrány ebben a fura világban...
Ez vegso soron egy filozofiai kerdes, hogy meddig terjedjen a tarsadalmi szolidaritas. Nagy tobbsegunk valoszinuleg valoszinuleg egyetert abban, hogy a gyogykezelesre pl. terjedjen ki. Ennek meg velejaroja, hogy a tobbseg tobbet fog befizetni a kozosbe, mint amennyit onnan kivesz. Nem hiaba tarsadalomBIZTOSITAS a dolog neve.
A masik vegpont mondjuk az, hogy hogy en vagyok egy Mercedesre, es ezt a tarsadalommal akarom kifizettetni. Erre nyilvan mindenki azt mondja, hogy huzzak el a fenebe.
Na a devizahitelezes ugye nyilvan a ketto kozul van valahol. Veszteseg keletkezett, es azon megy a vita, hogy ezt a veszteseget ki viselje, illetve milyen mertekben teritsuk szet a tarsadalomban. Folyt. kov.
Ugy latom te azon a velemenyen vagy, hogy a tarsadalmi szolidaritasnak ki kell terjednie arra, hogy a tobbseg fizesse meg a kisebbseg bebukott hiteleit. (Demagogan, nagyon leegyszerusitve: en ne mehessek el jovore nyaralni, hogy a szomszed megtarthassa a lakasat, amit valojaban sosem engedhetett meg maganak.)
De akkor hol a hatar? Ha a szomszed bebukott hitelet nekem kell viselnem, akkor miert nem mindjart ugy csinaljuk, hogy az allam vetet velem egy lakast a szomszednak? Akkor en miertnem vetethetek magamnak egy mercedest a szomszeddal?
Persze joval bonyolultabb ennel a helyzet, mert a tarsadalom eladosodasa kihat az orszag gazdasagara es igy az en szemelyes helyzetemre is, tehat lehet ertelme is az adosmentesnek - ha ertelmesen csinaljak. Eddig egyszer kimentettek a gazdagabbakat (vegtorlesztes), es kitoltak a problemat a jovobe (arfolyamgat), hatha addig csodamod jobb lesz.
A TB pontos neve Társadalombiztosítási hozzájárulás. 2010. előtt járulék volt. A kettő közt az a különbség, hogy a járulékért kötelezően jár ellenszolgáltatás, a hozzájárulásért viszont nem. Ez azért csúnya dolog. Én februárban veszítettem el az édesanyámat, félrekezelés és az eü. katasztrofális helyzete miatt. Nem az orvosok tudása volt a probléma, hanem az, hogy NINCSENEK orvosok, és ápolók sem.
"Ugy latom te azon a velemenyen vagy, hogy a tarsadalmi szolidaritasnak ki kell terjednie arra, hogy a tobbseg fizesse meg a kisebbseg bebukott hiteleit." - ez tévedés, sajnálom, ha így lehetett értelmezni, amit írtam. Pontosítok, azt terheli, aki fölvette, azt, aki adta, és persze a mindenkori államot, mert ők minden buliban benne vannak. 🙂 Engem az zavar, hogy pl. a svájci frank mondjuk 150-ről fölment 250 Ft-ra, az ugye 2/3-os emelkedés (márpedig a 2/3 az 2/3, ezt mindannyian megtanultuk)..
..., viszont egy 100 ezer Ft kezdeti törlesztő részletű hitel "állítólag" 230-250 ezer Ft-ra ment föl, nem 160-170 ezerre. Nekem ez böki a csőrömet. Én ugyan nem láttam ezeket a szerződéseket, a jelenlegi csekket sem, amit fizetni kell, de gondolom, csak tudnak olvasni azok, akik mondják. Ha így van, akkor ezt szerintem a pénzintézeteknek kell állni, mert jóval nagyobb mértékben emeltek, mint az indokolható lett volna. Ha ennek a rossz gazdálkodás az oka, akkor az ő felelősségük, és nem háríthatják át. Nem tudom, nem látok bele, örülnék, ha Kiszámoló is megosztaná velem véleményét ebben a témában.
Egyébként az én anyukám is bankos volt, hitelezéssel is foglalkozott, devizaforgalmi főosztály osztályvezetője, később főosztályvezetője volt mindaddig, míg a '98-as ifjú kormányzat hatalomra nem került, mert ekkor a ker. bankokat "lefejezték", és saját embereiket tették oda. Egyébként anyu...
... mindig azt mondta, hogy ő banki hitelt sosem venne föl.
Ennyi az igazság a "60 ezerből 240 ezer lett a törlesztőm" kezdetű slágerekből: //kiszamolo.hu/teveszmek-a-hitelekrol/
"A válságot senki sem tudta előre, csak a Lehmann Brothers-sze srácok, kár ezért okolni a kis bankokat, a kormányokat és a ‘zembereket, akik felvették a hitelt."
Az amerikai lakáspiac már 2006-ban lefékezett, a tőzsdék 2007-ben tetőztek és már egy évvel a Lehmann-csőd előtt, tehát 2007. őszén is már dollárszázmilliárdokat kellett a jegybankoknak a bankközi hitelezésbe pumpálni. Utólag persze könnyű okosnak lenni, de nem a Lehmann csinálta a válságot, az csak egy tünet volt.
A kerdes, mely mar sokszor elhangzott:
Ezen devizahitelesek, akik most nagyon varjak a segitseget, vajon mekkora visszafizetest, segitseget, stb. nyujtottak volna az allamnak ( nekunk, akiknek vegeredmenyben most a penzebol mentik oket), ha valamilyen veletlen folytan a forint nagyon beerosodott volna es most kb. az eredeti torlesztoreszletuk felet fizetnek?
Segitek: eszukbe se jutna, sot polgarhaboru lenne, ha az allam szabalyokkal ezt megprobalna megtenni.
Kérdés, hogy ebben az esetben olyan módon csökkentek volna a törlesztőrészletek? Még emlékszem arra, amikor 25-ről 20%-ra csökkent az áfa mértéke, és volt egy pont, amikor a benzin világpiaci ára a pár évvel korábbi szintre csökkent. Láss csodát, nálunk annyiba került a bruttó ára, mint korábban, amikor még 5%-kal magasabb volt az áfa. A csökkenés ugyanis valahogy sosem követi az indokolt mértéket, csak az áremelkedés.
En 2000-ben vettem fel hitelt autora. Valamilyen deviza volt, talan CHF alapu.
A lenyeg, hogy a vegen (24) honap utan olcsobb volt a kocsim, mintha anno kp-ben kiperkalom az arat.
Ilyen is volt, csak nagyon ritkan.
Akkor mar nekem is lenne egybol ket kerdesem, amire eddig senki nem tudott erdemben valaszolni:
- itt van a CDS. A bankok eloszeretettel hivatkoztak a CDS felarra, es azt szepen ki is fizettettek mindenkivel. Amit nem ertek, hogy a CDS elvileg ugye annak a bearazasa, hogy az adott hitel (most, hogy azt egy orszag, vagy maganember veszi fel, az mindegy) mekkora valoszinuseggel nem lesz visszafizetve. Az en ertelmezesemben ez azt jelenti, hogy egy normalisan mukodo rendszerben ezt a penzt a kolcsonado elkuloniti a lehetseges vesztesegeit fedezni, es ha tenyleg nem kapja vissza a penzet, akkor statisztikai alapon elvileg ez az osszeg fedezi a veszteseget. Ha meg mindent visszakap, akkor nyert az uzleten.
Nos, ha ez igy van, akkor azzal, hogy egy bedolt hitel utan az ugyfelen elete vegeig kovetelik a penzt, nem jelentkezik-e extra profitkent a banknal a CDS felar?
nem, mivel a CDS elvileg azt fedezi amit nem fizetnek vissza. Tehat azt a bedolt hitelt, amit nem lehet behajtani ( szerintem )
De, ha a bank elveszi az ingatlant, eladja, akkor ha az utána fennmaradó részt követeli, akkor igenis a CDS-t egyszerűen benyelte. Szerintem...
A CDS alapvetően az országkockázati felár. Tehát nem annak a kockázatát testesíti meg, hogy Te nem fizetsz, hanem, hogy általában egy magyar ügyfél, jelen esetben egy magyar bank nem fog fizetni. Hogy a kölcsönadó ezt az extra hasznot félreteszi-e, vagy mit csinál, az ő dolga. A piac így működik, hogy egy kockázatosabb befektetéstől nagyobb hozamot várnak.
Hoyg a CDS felárat jogos-e továbbhárítani, az a szerződéstől függ. Ha ott explicite nem szerepel, akkor szerintem nem. Ez egy értelmes jogvita, szemben a teljes érvénytelenséget akarók ügyétől.
A masik kerdes pedig az ugynevezett "kezelesi koltseg". Mondja mar meg nekem valaki, hogy milyen szolgaltatast ad nekem a bank azert a nem kis osszegert, amit igy nevez (mert, vegyuk eszre, hogy a teljes hitelosszeg azaz NEM az aktualis toketartozas, 2%-a 25 even keresztul igen durva osszeg). AZ kiszamoltam, hogy egy 150 000 HUF havi torlesztoreszletu hitelnel ez HAVI 50 000 HUF, gyakorlatilag a semmire. Azert is gondolom, hogy olyan "Jo napot potlek" lehetett csak, mert mara tudtommal teljesen el is tunt a hitelkonstrukciokbol,illetve 0% lett a merteke.
A kezelesi koltseg az az osszeg amibol fedezik a nemfizetokon keletkezo veszteseg egy reszet 🙂
De, akkor miert nem "kockazati felarnak" nevezik?
(A csudaba, meg a vegen otleteket adok nekik...)
Mert a kockazati felar ellen haborog a DevizaPista hogy miazhogy kockazat mikor o betonbiztosan fog fizetni mindig orokke.
Kezelesi koltseget meg mar megszoktak az OTP-ben.
Akkor, az eddigiek alapján azért maadhatunk abban, hogy a bankok is megérik a pénzüket... 🙂
Sajna nem olvasok el minden véleményt, de feltűnően kevés szó esik mindenhol arról, miért nem váltottak át a devizahitelesek tömegesen forinthitelre. Az élettársam megtette 2011 őszén, bankot is váltott, 2 hónap alatt lezavarta az egészet. Most nevetnénk a megmentésükön, ha nem rokkannának bele a bankok és a fél gazdaság... Szomorú ügy ez...
Az az volt amikor a kulonbozet megy gyujtoszamlara es majd x ev mulva kezded torleszteni?
Na majd akkor az X ev utan kezdodik elore a siras ezeknel az embereknel.
Az alaphelyzeten meg amugy sem valtoztat: hitelkeptelen emberek kaptak brutalis hiteleket a semmire aztan csodalkozas van h nem tudjak fizetni.
Olyan ez mint a diakhitel: adjunk allamilag garantalt hitelt olyan embereknek akik budos eletukben nem dolgoztak egy percet sem. Brillians 😀
Nezd meg nehany ev mulva mekkora balhe lesz ebbol pl. amerikaban.
a gyűjtőszámlás megoldás később jött, ott majd biztos lesznek 4-5 év múlva nagy meglepődések...
2011 őszén a 180-as végtörlesztés volt, aki azzal tudott élni, nagyot kaszált. Valami rejtélyes okból azonban csak pár hónapig volt nyitott ez a lehetőség, sőt, egy még rövidebb ideig még a cégek is támogathatták teljesen adómentesen. Kíváncsi lennék hány valódi munkavállaló kapott ilyen támogatást, és hányan végtörlesztettek a saját cégükben lévő, adómentesen kivett pénzből...
A gyujtoszamlas megoldas azert jo, mert 4-5 ev mulva mar lehet, hogy emelkedni fognak az ingatlanarak, valamint csokkenni fog a munkanelkuliseg... Es akkor a gyujtoszamlasok kozott kevesebben fognak bedolni, igy akkor mar lehet, hogy nem lesz szukseg ujabb megoldasra.
Ja remlik vmi.
Viszont aki 1-2 evvel egy hitelfelvetel utan hirtelen kepes lett az egeszet kifizetni egyben az vagy:
a) idiota (minek vett fel akkor hitelt ha 2 ev mulva anelkul is megvehette volna azt a valamit), vagy
b) szerencses (nyert, kapott, orokolt penzt).
c) eredetileg nem az ingatlan árának 90%, csak 50%-ára vett fel hitelt és van egy jól fizető munkahelye, ezért tudott felvenni Ft hitelt, amivel az akkori helyzetben 180-on érdemes volt kiváltani a CHF hitelt.
d) mivel ez egy nagyon jó lehetőség volt, a nagy család összekaparta neki a pénzt, és azóta is azt próbálja visszafizetni, ezért azt a látszat-célt, hogy majd a fogyasztás ettől felpörög, nem teljesíi
e) van egy kis cégecskéje, ahol épp volt pár millió Ft, így ezt kifizette magának devizahitellezárási támogatásként adómentesen.
c, lett egy jobbanfizeto munkahelye
d, kapott egy egyszeri bonuszt, amire nem szamithatott
e, kulfoldre ment dolgozni, es ott tobbet tudott osszegyujteni
f, valakitol kert kolcson
ez csak igy hirtelen... szerintem lenne meg lehetoseg...
c) Ettol meg nem lesz hirtelen 2-4-6-8millio forintja, csak idovel.
d) Tobbmillios nagysagrendet? Azert az eleg ritka, akinel meg nem az alapbol sokszazezret/milliokat keres.
e) kb. a c) esete.
f) Csoborbol vodorbe, ez nem megoldas, max atmenetileg. Aztan majd kivancsi leszek hany csaladi/barati viszony fog megromlani mert nem fogja tudni visszaadni a penzt.
"adjunk allamilag garantalt hitelt olyan embereknek akik budos eletukben nem dolgoztak egy percet sem. Brillians"
A Diákhitel 1 nem támogatott államilag, csak az állam olcsóbban jut forráshoz, amit a srácoknak-lányoknak a piacit meg sem közelítő árréssel hitelez ki. (Emlékeim szerint jogszabály alapján a tevékenységnek nullásra kell kijönnie.) A kockázatot tovább csökkenti, hogy a maximális tőkeösszeg is elég alacsony és csak félévekre osztva tudja elverni a delikvens.
A DH2, na az egy őrült dolog. Én azért akartam felvenni, mert a 2%-os hitelt még a mostani kamatkörnyezetben is érdemes befektetni...
De este megpróbálok kikeresni egy pár hónapos angol cikket, ami azt írta, hogy Amerikában tényleg gond lesz a diákhitelekből.
DH2-t csak tandijra lehet forditani nem?
De. De ha tudnád saját forrásból is fizetni, akkor a tanulmányaid idejére piaci kamat mínusz 2%-ért továbbra is te kamatoztathatod az összeget.
De igen, csak tandíjra jár, de az, akinek a tandíj összege a rendelkezésére áll, annak megérheti a hitelből fizetni a sulit, a saját pénzét pedig befektetni. Szerintem erre gondolt Jurta.
Igen. De ha alapból is ki tudnád fizetni a tandíjat, akkor felveszed rá a DH2-t, amiből kifizeted a tandíjat, majd az eredeti összeget lekötöd valahol 2%-nál nagyobb kamattal => profit
Hitelbol befektetni? Tuzzel jatszol.
Mondjuk 6felev x 300ezer forint penzt befektetsz kockazatmentes 4%-ra, abbol lejon 2% a DH kamatara. Ez 3 ev alatt ~85ezer forint kamatado utan.
felteve ha mar az elejen rendelkezesre all az 1.8milliod. Ha nem akkor jelentosen kevesebb.
3 ev alatt 85 ezer forint az kvazi semmi, de cserebe mindig ott log az a bizonyos kard a fejed folott 🙂
Ja, meg hulye is vagyok mert nyilvan nem fognak 6 felevi tandijat hozzadvagni rogton, hanem csak felevente az adottat.
Ergo nehany tizezer forintrol beszelunk csak.
pdw - pont amit mondtál:
Sorok között blog: A diákhitel rossz befektetés
Ez a topikcim mar onmagaban oximoron 😀
Nem túl alapos cikk az általad hivatkozott!
aki igazán nagy bajban volt, az nem tudott a végtörlesztéskor forintosítani, mert akkor már rendesen megnézték a bankok, hogy kinek adnak hitelt.
Aki elvesztette a munkahelyét, az nem kapott Ft hitelt, amiből 180-on végtörleszthetett volna.
Ahogy az sem, aki 130 CHF árfolyamon felvett az akkor 8M értékű lakásra 5M hitelt, majd a hiteltartozás 8M-ra emelkedett, közben a lakás értéke 5M-ra. Ha nem tudott másik ingatlant bevonni, akkor ő sem kaphatott másik hitelt. Sőt, a bank akár fel is mondhatná a hitelét vagy kérhetne másik ingatlanfedezetet, más kérdés, hogy amíg rendesen fizet ez a banknak nem érdeke.
Persze biztos volt egy réteg, aki kaphatott volna Ft hitelt, de abban reménykedett, hogy majd visszamegy a frank 150-re, nem fogja 180-on Ftra váltani a hitelét. Na, eddig úgy néz ki, hogy ők nagyon benézték. Persze akinek még 20-30 év hátra van a futamidőből, még akár nyerhet is...
"Ha ennyi kevés lenne a jó hírből, augusztusra sikerült összehozni az éves költségvetési hiány 109,3%-át, sőt a központi költségvetés már 141%-on áll."
Na de ha jól emlékszem, több év van, amikor az ilyesmi előfordul, mint olyan, amikor nem...
igen, ez teljesen megszokott jelenseg.
Ez a bankcsődösdi nem hangzik túl jól...
Van erről valahol cikk, hogy melyik bankokat érinti ez a legjobban?
Ha most londoni fogadóiroda lennék, lehetséges bankcsődök tekintetében nyilván országos játékot indítanék ilyen-olyan oddszokkal, kíváncsi lennék a listára....
Az is lehetne egy szep kimutatas, hogy ezen omlesztett, elhibazott, mocskoskapitalista banki hitelezes alatt a lakasvasarlasok okan befolyo vagyonszerzesi illetekek vajon mekkor osszegre rugnak.
Bar tudom, hogy nem kimutathato, de elvileg ez altal a bankok, kozjegyzok, ugyvedek, foldhivatalok, meg meg marineni is bevetelre tettek szert, ami vegso soron adokent ismet csak befolyt valamilyen szinten.
Az AXA-nál Belga letét... védelmi alap van mögötte. Érdemes részben "odamenekülni"? Más lehetőség van-e esetleg, ha az ember minél kevesebb kamatot szeretne bukni a mostani betétjein, amíg kiderül melyik bankkal mi lesz?
inteliace.com/files/2013/00120_TOP200_BANKS_IN_CEE_a.pdf
Ha valakinek van 300 EUR pénzeszköze rá, itt a CEE térség 200 legjobbnak tekinthetőjéről egy elemzés meg lista, megvehető.
Esetleg nem gondoljátok, hogy arról van szó, hogy a kormány szándékosan ki akar paterolni egy-két külföldi bankot és szándékosan teret akar a számára kedvező, "baráti" bankok számára?
Kérdésem már csak az, hogyha ezek a külföldi bankok azt mondják, hogy elég, nem adunk több pénzt, miután bejelentik ezt a mentőprogramot, mi lesz a betétesek pénzével?
EZ a kérdés azért is nagyon fontos, mert vajon ezt végiggondolta -e a kormány, ha ez a szándéka, hogy újraossza a piacot? Véggigondolta, hogy miből fogja kifizetni a bedőlő bankokban lévő betétesek pénzét?
majd Kiszamolo kijavit, ha tevednek, de minden nagyobb bank egy külföldi nagybank leanya. ha bedöl valami, akkor nem ugy lesz, hogy hetfö reggel mar nem nyit ki egy fiok sem. hanem a tulajdonos megelegeli a veszteseget, nem tökesiti tovabb a bankot, es eladja az erdekeltseget/ügyfeleket egy masik banknak. akar az otp-nek vagy egyeb "barati" banknak.
nem kell a panik.
erre a kérdésre a válasz engem is nagyon érdekelne, mert ott csücsül a lakásomért kapott pénz a cib bankban és fogalmam sincs mihez kezdek ha a drága kormányunk bedönti a bankot és kiderül igaz amit kiszámoló írt és az OBA 80 milliárdos állománya nem lesz elég a kártérítésekre
Milyenferi általi irásra: Kiszamolo, erre szeretném, ha reagálnál, mint szakértő, hisz engem is érdekelne a szakvéleményed, ha időd engedi. Köszönjük!
Amúgy igazad van, nem lehet csakúgy "kitolni a szekeret". csak egy a baj, ki akar itthon bankot venni? Állam akarhatna, de nincs rá pénze. "Kiszamolo" véleményére lennénk kiváncsiak.
Ha ennyire aggódsz, akkor nyiss több bankban számlát, és utald át 100 000 EUR-onként mindegyik számlára az összeget, és akkor biztonságban lesz.
Nem tudom, mennyit kaptál a lakásodért de nem hiszem, hogy 2-3 számlánál többre lenne szükséged.
Pont ez a lényeg. Hogy a 'biztonságban van' az csak az OBA vagyonának erejéig érvényes; ez az a bizonyos 80 milliárd, ami soknak hangzik, holott már egy nagyobb bank csődjére sem elegendő (nemrég valami totál noname takarékszövetkezet csődje a harmadát vitte el). Szóval ezen nem segít az, ha elosztja 100000 eurókra.
Véggigondolta, hogy miből fogja kifizetni a bedőlő bankokban lévő betétesek pénzét? - erre van egy vonatkozó vicc:
Pasas bemegy a bankba, és mondja az ügyintézőnek, hogy szeretne nyitni egy számlát 100 ezer ft-tal. Az ügyintéző azt feleli, hogy semmi probléma, a leendő ügyfél viszont biztosítékot szeretne:
- Ha tönkremegy a bank, ki kártalanít engem?
- Uram, a mi bankunk abszolút stabil alapokon áll, nem fog tönkremenni.
- De ha mégis becsődölne, ki kártalanít.
- A betétekre bankgaranciát adunk.
- És ha nem tudják kifizetni?
- Akkor a Betéti Alap kártalanítja.
- De ha az egész bankrendszer becsődöl, akkor mi történik?
- Akkor a kormány vállal garanciát a betétekre.
- És ha kormányválság történik, akkor mi lesz?
- Most őszintén uram, nem érne ez meg önnek 100 ezer Ft-ot?
Szerintem a walk away rendszer lenne a leginkább korrekt.
A bank megkapná az eredetileg fedezetként szereplő ingatlant,
az adós meg mehetne albérletbe. Igaz, a bankok által piacra
dobott lakások a földbe döngölnék az ingatlanpiacot.
Avagy végre megreformálnák az ország egyik legnagyobb fekete bizniszét, az albérletpiacot, és utána a bankok a portfólióikban ragadt lakásokat - akár az eredeti tulajnak is - bérbe adhatnák. Számlával, adózva, ahogy kell.
Persze ez nyilvánvaló veszteség a banknak, amit azért a hitelkihelyezési gyakorlatukért valamelyest megérdemelnek. A farkukat elmért hitelesek pedig nem kell, hogy egy hülyeségért 25-30 évig szívjanak.
Én inkább egy erőszakos megoldást vizionálok a kormány részéről, aminek eredményeképp ezek a lakások mind valamiféle állami lakáskezelőnél landolnak, és "tanácsi lakás"-ként fognak funkcionálni. Nem lepne meg...
Légy szíves, számozd a heti összefoglalókat is, mint a napikat, hogy meg lehessen különböztetni őket.
Meg lehet azt nézni valahol nyilvánosan, hogy mekkora egy adott bank devizás lakáshitel-állománya (a tőkéjéhez képest)?
Nekem ez azért fontos, mert: a Magnetnek, Gránitnak és minden olyan társuknak, akik 2009 után kezdtek Magyarországon, elvileg nem lehet túl sok devizahitele. Akkor az ő betéteseiknek nem is fontos követni ezeket a híreket?
Két érdekes cikk:
Legalább 150 ezres nyugdíjat szeretnénk
index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2013/09/12/legalabb_150_ezres_nyugdijat_szeretnenk/
Ez a cikk különösen a mennyi nyugdíjat szeretél? - cikk fényében érdekes.
Vége az amerikai álomnak
origo.hu/gazdasag/20130911-gfk-kutatas-az-amerikai-alomrol.html
Az amerikaiak is úsznak az adósságokban... Jó tartalmas életcél, hogy ne legyen adósságunk. Ki van ez találva.
Sziasztok! Ez az első alkalom, hogy hozzászólok a fórumhoz.Folyamatosan csak az ömlik mindenhonnan, hogy hogyan sírnak a bankok, meg mennyire rossz nekik, de arról egy szó sem esik, hogy ők milyen kötelezettségeket vállaltak és mennyire lettek kisegítve. Számos konkrét adat támasztja alá, hogy azért nem kell mindent elhinni ami a fősodratú médiában elhangzik. Íme egy rövid riport amit ajánlok mindenkinek a figyelmébe. youtube.com/watch?v=ByvK18rkLpA
Egy mérnök az echo tévén megmondja, ő mit gondol....
Szerinted?
Előitélet nélkül nézz bele ebbe a 9 percbe. Rengeteg híres szakember vélekedik hasonlóan. Egyébként pénzügyi szakértő és többek között a Magyar Nemzeti bank felügyelő bizottságának tagja. hu.wikipedia.org/wiki/Varga_Istv%C3%A1n_(v%C3%A1llalkoz%C3%B3) Ennek ellenére én nem a bankok ellen vagyok, csupán nem ennyire egyszerű ez a kérdés és sokkal korábbra vezethető vissza.