Hitelből meggazdagodni lehetséges?
Megjelent egy cikk a portfólión, hogy vegyél fel a lakásodra szabadfelhasználású hitelt és tedd be a kapott pénzt állampapírba, milliókat nyersz rajta évente. A nagy ötlet az, hogy 8% körül még kaphatsz szabadfelhasználású hitelt és még a prémium állampapír is jelenleg 11,5%-ot kamatozik.
Vehetsz változó kamatozású prémium állampapírt, de akár fix kamatú hároméves, tízéves kötvényt is.
Talált pénz, soha vissza nem térő alkalom. A cikk is ezt sugallja, mintha ilyen még nem lett volna soha.
Éppen ma beszéltem a lakáshiteles Gáborunkkal, tízen hívták ebből az okból egy nap alatt, mióta megjelent a cikk. Sokan annyi hitelt szeretnének, amennyit csak ad a bank a fizetésükre vagy az ingatlanukra.
Többen kértétek, hogy írjak róla, tényleg működik-e.
A szomorú az egészben, hogy ez már évek óta így van, a lakáshitel és gyakran a szabadfelhasználású jelzáloghitel kamata alacsonyabb, mint a lakossági állampapírok kamata.
A bankok hitelárazása egyébként is mindig le van maradva az MNB kamatemelésétől és így az állampapírok kamatától is. Ezért is tud és tudott ilyen helyzet előállni.
Vagyis a cikkben semmi új nincs, évek óta működik ez a dolog. Eddig is sokan vettek hitelből ingatlant, noha a teljes összeg rendelkezésükre állt. Mások szabadfelhasználású hitelt vettek fel ugyanezért.
Tehát működik-e a dolog? Igen, működik. A hiteled kamatánál jelenleg is legalább három százalékponttal több kamatot kapsz az állampapírok után, 50 millió forintnál ez évi kétmillió forint “talált pénz”, adómentesen. Ha pedig prémium állampapírt vásárolsz, a magas infláció miatt a következő években még nagyobb lehet a kamatkülönbség. (Ha pedig rosszra fordul a dolog a te szempontodból, még mindig vissza tudod törleszteni a hitelt.)
De mielőtt beleugrasz fejjel előre, gondold végig, mit csinálsz.
A meglévő ingatlanodra hitelt veszel fel egy banktól, hogy kölcsönadd a pénzt az államnak.
Ne felejtsd el a partnerkockázatot: az állam helyett veszel fel hitelt a bankodtól. A történet addig lesz számodra előnyös, amíg az állam mindig időben fizet a számodra.
Bármilyen államcsőd, legyen az akár csak részleges is, igen kellemetlenül érinthet. Legrosszabb esetben elveszíted a megtakarításod (a hitelt, amit felvettél), de még az ingatlanod is, sőt még további pénzt is követelhet rajtad a bank, ha túl sok hitelt vettél fel.
Ez az egész a klasszikus “gazdagodjunk meg hitelből” séma, ami egyébként már évek óta megy, itthon és külföldön is.
Ugyanezt csinálod akkor is, amikor hitelből ingatlant veszel, hogy majd a bérlő kifizeti és neked lesz egy ingyen lakásod. Kérdezd meg azokat, akik átélték a 2008 utáni viharokat, mennyi álmatlan éjszakájuk volt, ha voltak olyan szerencsések, hogy ennyivel megúszták.
S hasonló ügy volt az is, amit a brókernetesek csináltak 2007-2008-ban: felvetettek mindenkivel pénzt az ingatlanjukra, japán jenes hitelre és azt kínai tőzsdére rakták be. Az volt a mondás, hogy két év alatt annyit nő a kínai tőzsde, hogy utána csak ki kell venni a pénzt, visszafizetni a banknak és máris van talált 20-50 millió forint. Egész addig a kínai tőzsde szárnyalt, a japán jen meg egyre olcsóbb volt évről-évre, úgyhogy tényleg nagyon nyerő tippnek tűnt a dolog első látásra.
Aztán a japán jen árfolyamváltozása miatt a hitel a két és félszeresére nőtt forintban, a kínai tőzsde meg a felére zuhant. A 30 milliós remélt “talált haszon” helyett 70 milliós kár keletkezett. Még hat-hét év múlva is több ilyen ügyfelem volt évente, akik azt kérdezték, mit lehetne tenni, hogy megmaradjon a lakás.
Szóval igen, lehet csinálni, de ne hidd, hogy kockázatmentes ez az ügylet. S ha mindenképp csinálni akarod, szerintem ne vegyél fel annyi pénzt, amennyit csak adnak.
Vegyél fel annyit, ha már mindenképp csinálnod kell, amennyit akkor is tudsz kezelni, ha beüt a gebasz, amire nem számítottál. Ha muszáj csinálnod, csak bátor legyél, de ne vakmerő.
Fejtsd ki nekunk a 3 INGYEN duplex matematikai kepletet kerlek!
Onero nelkul nem kap hitelt, vagy csak tehermentes potfedezettel, ami kvazi megint csak onero ugye, es pont ugyanaz a sema, mint az itt leirt allampapiros, sot meg annal is kockazatosabb.
Ha kp onerot tett bele, akkor ugye megint csak nem volt ingyen.
Hogy ertelmes idoszak alatt kitermelje a berleti dij a hitelt, ahhoz mindenkepp komoly onero kellett, raadasul ezt a penzt mashova is tehette volna, ahol nem fizet ingatlanadot, vasarlaskori illeteket, sokkal likvidebb, nem huz le az ingatlankezelo es meg sorolhatnam.
Az, hogy 15-20 evig csak utazgatott, az egyebkent banki feltetel volt, vagy hogy jon ide?
Esetleg porszivougynok?
Mert ugye elni valamibol kell addig is, mig a berlok kifizetik a 3 duplexet.
MINDENHOL NAGYBETŰS CLICKBAIT CÍMEK, a forint óriásit megy (1%-ot emelkedett), óriásit zuhant a magyar deviza (1%-ot csökkent), az MNB újabb döntést hozott (nem változott az alapkamat), kapkodják a befektetők ezt a magyar papírt (felment az OTP árfolyama 1%-ot), itt az újabb sztárpapír a tőzsdén (Masterplast részvénykibocsátás), zuhan az amerikai tőzsde (2%-os mínuszban van) stb.
“A forintban megtakarítóknak sem rossz, ugyanis a forintnak van egy 15 százalékos kamatelőnye az euróval szemben, tehát aki forintban tartja a megtakarítását, az azt érzi, hogy ugyan az euróhoz képest a forint nem erősödött, de azért 15 százalékponttal több hozamot keresett.”
hold.hu/holdblog/moricz-daniel-interju-hold-befektetesi-igazgato-forint-magyar-inflacio/
Azt mondja ez a szakértő, hogy 15%-os kamatelőny vagyis a eurókamatokat 15%-kal felülmúlja. Az átlagember hogyan juthat ehhez a kamathoz? A cikkből nem derül ki, te tudod a módját?
A köztudatban van ez a szólás, hogy megforgatja valaki a pénzt. És ehhez az van kapcsolva mentálisan, hogy több lesz belőle. Pedig a valóságban, amit forgatunk abból ugye egyre kevesebb lesz. A pénz sem kivétel.
Aki ilyen “pénzforgató” az mindig veszteséget fog leírni.
Aki “befektető”, vagy “spekuláns” attól sosem hallasz olyat, hogy ő forgatja a pénzt! Már a szavak használatából lehet saccolni a pénzügyi tudatosságot, szakértelmet!
Folyamatosan ajánlatnak személyi hiteleket. Az egyik helyen 10M-et is.
Az jött ki, hogy valóban van kb. 2%-nyi előny, ami 10M-nel 200 ezer évente. En úgy voltam vele, hogy havonta kevesebb, mint egy tank üzemanyagert mérlegelve a kockázatokat, nem hajlolok le.
Az, hogy most ennyi a különbség ok, de kérdés, hogy később mennyi marad. Persze vissza lehet fizetni hamarabb is.
Ettől függetlenül, aki ezen nyerészkedik, az ugyanúgy erkölcstelen, mint aki kikényszeríti a nem piaci banki kamatokat.
Úgy is mondhatnám, hogy államcsőd esetén igen is legyen jogszerű visszamutogatnia a magánembernek az államra, hogy nála kopogtasson a bank. Rendezzék le egymás között.
No f*ng way.
Ha keresni akarok befektetéssel, beleállok és veszek részvényt vagy ETF-et vagy akármi, és vállalom a következményét a döntésemnek, nem pár százalékot akarok arbitrálni sok adminisztrációval. Aki ilyesmivel akar kockázatmentesen pénzt keresni, azt nem nevezném bátornak.
Mekkorát változik néhány év alatt a világ. Most akkor sem rohannának LTP-ért, ha még lehetne kötni.
Ez nagyjából fedezi a hitel kamatát fixen a lejáratig, és ha a 30 év alatt bármikor visszamegy az árfolyam 100% közelébe (ahogy rendeződnek a kamatok), gyakorlagilag dupláz a befektetés, és le is lehet zárni.
A hozam kiszámítása egyszerű általános iskolai matek, kamatos kamat: a cikkben szereplő konkrét számokból – miszerint 10 millióra 1,4 millió a hozam 2,5 év alatt – könnyen ki lehet számolni az éves hozamot. (11,4m/10m)^(1/2,5) ~= 1,0538 , azaz ~5,38% éves hozam jön ki. Ez megközelítőleg a MÁP+ kategória.
Számomra ekkora hozam még sokkal jobb gazdasági-inflációs-akármilyen helyzetben sem éri meg semmilyen hitel, tőkeáttétel kockázatát.
Ha a szitut lecsontozom faék egyszerűségűre, végülis a következőre jutok: Mi, mint “hitelközvetítők”, kölcsönadhatjuk a bank pénzét az államnak:Tehát, lakossági hitelből finanszírozott államháztartás. Wow, ez milyen fényes kilátásokat sejtet! 🙂 És már megint csak egy hitel. Miután önként felvettük, onnatól? Azt csengetni kell ám! A majdnai ingyenpénz igérete mellé jár -nem mellékesen, amiről nem beszélünk- a dupla rizikó is, hogy ezuttal a bank vagy az állam rukkol-e elő tetszőleges trükkel biznisz végéig? Röviden: Csapda! Bővebben: Annyi mézesmadzag volt már. Nem gondolom, hogy hülyék akik ezt a “kiskaput” szándékosan itt nyitva hagyják a lakosság részére, de még reklámozzák is csak azért, hogy most majd áramljon a tőke tőlük, a kevés nagytól a sok kicsi felé. Minden tőzsdésnek ismerős evidencia ez, igaz? Szerintem nagyon is tudnak ők előre számolni. Talán csak mi nem tudjuk, hogy ebben az egyenletben, milyen változókkal kell még számolnunk? Én biztos nem tolnám bele a lakást, de igazából semmit sehova hitelből. Addig nyújtózkodj, amíg a… Ismerős ez is? De ezektől még a bátraké lehet a szerecse, és abban is van valami, hogy aki nem mer az nem is nyer. 🙂
De tegyuk ezt felre. Nekem komoly nehezseget okoz elkepezelni azt az embert, aki ataludta az elmult 10 evet, mikor nulla szazalekon voltak a hitelek es mindenhonnan az harsogott, hogy adosodj el, adosodj el, mindenki hulyere kereste magat a tozsden meg house hackingen (lasd a money mustache cikket), de most, harom perccel a valsag elott, mikor jo volna egy picit kijozanodni, kitarazni es talan vigyazni is, na, most rohan maxi hitelt felvenni, mert olvasta a portfolio internetes portalon (sic!) hogy ez a tuti. (Ami amugy arrol hires, hogy wannabe Palik Laszlok vegtelenitett cikkekben kozvetitik az EUR/HUF egy-ket forintos arvaltozasat.)
Most viszont mindenki fizet, én is, pedig gazdag vagyok.
Én már csak egy adatra lennék kíváncsi: mennyi a leírtaknak a jelenértéke euróban? 🙂
-Lehet, hogy 1-2 év után kiszállnál a buliból, de akkor vissza kell fizetni a kezdeti kedvezményeket az 1% végtörlesztési díjon felül
-semmi sem garantálja, hogy nem lesz mondjuk 2023 február 25-én szombaton egy kormányinfó, ahol valami unortodox módon megszivatnak. Pl. bejelentik, hogy a PMÁP hétfőtől nem váltható vissza, vagy csak mondjuk 10% büntetés mellett. (A visszaváltást természetesnek vesszük, pedig kötvényeknél nagyon nem az!)
Én leginkább el sem gondolkodom az ilyenen, mert utálok bankba/földhivatalba/közjegyzőhöz járkálni, max akkor gondolkodnék el rajta, ha mindent lehetne egyszerűen és online intézni.
hát ja… a portfolio a kiskegyed gazdasági kiadása. Ugyanazokkal a bulvárhírekkel, sokszor címlapon egymásnak ellentmondó cikkekkel. “Apokalipszis Tábornok akcióban”, “Jelentett a hirszerzés”, “Végetérhet a kriptopiaci tél?”, “Ilyet még nem látott: tépik az OTP-t”, “Ütik a MOL-t mi lesz még itt”. Teljesen értéktelen, információt nem tartalmazó oldal.
egészségpénztárat sem adtuk fel, mert nem csak az adóvisszatérítést kell nézni, hanem hozama is van. mi például a tavaszi szja-osztogatást tettük forgattuk idén bele. Ha a max. 750.000 forinttal számolok, egy év alatt még mindig 100.000 forinttal többet hoz, mint a PMÁP, ami akkor az alternatíva volt. jövőre viszont megfontolandó, de most úgy tűnik, a 180 naponként kivett pénzt visszaforgatva szintén megéri megtartani.
Nem igazán értem ezt a 180 naponkénti pénz kivételt. Ezt hogy csináljátok?
Egészségpénztárnál fontos, hogy a 20%-ot nem évente kapod meg, hanem csak egyszer. Első évben papíron többet fog hozni emiatt bárminél. Csak ha utána nem tudod kivenni, akkor ez az előny gyorsan erodálódik.
Mondjuk ha 5% ez EP kamat és 10% az állampapír, akkor így fog alakulni.
0. év 100.000Ft – 100.000Ft
1. év 117.000 vs 110.000Ft (117-nél úgy számoltam, hogy 8ezret elrakott a pénztár 5 a kamat, 20 a jóváírás)
2. év 123.000 vs 121.000Ft
Ilyen körülmények között kb 2 év alatt az állampapír be is hozta az egészségpénztárat.
Nyilván ez egy random példa, de a mögöttes logika valid.
Kíváncsi leszek a pénztár jövő évi kamataira. Nem mindegy, hány százalékponttal lesz a PMÁP alatt.
Akkor jó az EP, ha amit beraksz azt folyamatosan ki is tudod venni, akkor az adójóváírás talált pénz.
De ezt évi sok százezerrel megjátszani lehetetlen a többségnek.
Testhez álló feladat lenne útmutatóul számolni egy kicsit. Sajnos az én képességeimet helyenként meghaladja. De mondom a konkrétumokat:
A hitel és befektetés kezdődjön 2022 novemberben.
A befektetésre kerülő összeg PMÁP 2029/J-be kerüljön, ami jövő márciusig, 4 hónapig 11,75%-kal hoz, utána 1 évig az idei infláció +1,5% kamatprémiummal, konzervatívan becsülve legyen 15%, utána még 1 évig, 2025 márciusáig a jövő évi infláció +1,5%-kal, legyen az is 15% (talán az is konzervatív becslés). Számolhatunk úgy, hogy a hozamok mindig újra befektetésre kerülnek, hasonló hozamú prémium állampapírba. A történetet 2025 áprilisban, 29 hónap után lezárjuk.
Melyik lesz a nyerőbb? Azonos összegű havi törlesztő és kamat esetén a kisebb összeg – rövidebb futamidő vagy a nagyobb összeg – hosszabb futamidő a jobb?
Utána azt is megnézhetnénk, hogy ha 29-30 hónapon keresztül ezt a 200.000-300.000 forintot nem a hiteltörlesztésre fordítanánk, hanem egyenesen ugyanezt az állampapírt vennénk belőle folyamatosan, a végén mennyi pénzünk lenne kamatos kamattal.
Ha valaki ódzkodik az ingatlanja elzálogosításától, esetleg megnézhetnénk a történetet személyi kölcsönre is, aminek a max. összege tudtommal 8.000.000 – 10.000.000 Ft lehet, úgy 12,5%-os kamat kb. ?jónak? vehető, és a futamidővel szabadabban lehet játszani (akár 3-5 éves is lehet).
Előre is köszönettel.
A CDS ( ország kockázati felár)
750 volt Gyurcsótány idejében,
48 körül volt 2022. elején,
283 a mostani állapot szerint.
Nagyon nagyon messze vagyunk az államcsőd veszélyektől.
CIB oldalt néztem – 20m Ft 11 évre – magnificáscént, – havi 450e jóváírás (ez a legjobb) – THM 9,07, havi törlesztő 236e Ft.
Legyen az inflás papír hozama évi 16%, 20m-ra ez 3.2m/év >> 266e Ft/hó évente, 1 összegben kifizetve a fordulónapon.
Tehát 30-ért kockáztatsz úgy, hogy azt az esetet nem is számoltam, amikor te veszel havi 236ért állampapírt, tehát a havi 30 nyereséget csökkenti még ez a tétel, illetve az, hogy nem tudod hozni a havi 450-t, és mondjuk a havi 250-es jövedelmű törlesztést vállalod be (238 246 / hó). + mi van ha csökken az infla, etc.
>> szerintem túl nagy a kockázat 30e Ft-ért.
Ha rosszul okoskodom, javítsatok.
“Érjen el most akár 15.68% kamatot a Saxo Banknál elhelyezett forintján.”
Na jó, ezt csak VIP ügyfelek kapják. Az egyszerű polgárnak csak 13,68% jár és min. 50e USD-nek kell bent lennie szabadon. Viszont a számla dollár alapú, így, aki menekülne a forinttól, de mégis hazai állampapír szintű kamatot szeretne kapni hazai országkockázat nélkül, annak jó lehet. Ha pedig a dollár erősödik az plusz nyereség. Azért az SZJA-t nem feledjük ebben az esetben.
Régen volt már a questor ügy. Miért fizet ilyen magas kamatot az a bank? Lehet, hogy bajban van?
Egy kérdésem lenne:
Infláció +1.5 %-os kötvényeket vettem 2022-ben, alábbiakat.
2027/i – Februárban (23M)
2028/j – Májusban (23.5M)
Jól gondolom, hogy ha idén mondjuk 18% lesz az átlagos infláció, akkor az első papírért februártól, a másodikért májustól 19.5%-os kamatot fogok kapni?
Köszönöm a visszajelzéseket, ezt fontos lenne tudnom!
Üdv
a külföldi
Itt valaki írta hogy 2019-ben vette fel a szabad felhasználású jelzáloghitelt 3 % körüli fix kamatra.
Na ő járt jól!
A lényeg a jó időzítés.
így néz ki idén:
JAN 7.9%
FEB 8.3%
MAR 8.5%
APR 9.5%
MAJ 10.7%
JUN 11.7%
JUL 13.7%
AUG 15.6%
SZEP 20.1%
Átlag: 11.78% eddig.
Ahhoz, hogy 18% legyen az átlag, ahhoz október-nov-dec hónapokra 37%-os inflációra lenne szükség. Ennyi nem lesz. Ha marad év végéig a 20% akkor is csak 13.83% lesz az átlag.
Mivel emelkedő infláció van, az infláció követő állampapír jó-jó, de még az sem fogja hozni az inflációt. Szinte csak stagnáló, vagy csökkenő infláció esetén kapsz reálhozamot a PMÁP után. (bár függ a prémium mértékétől)
Tegyük fel, hogy 13.83% lesz az átlag infláció, most kapsz 11.75%-ot a pmápra, tehát kb -2% reálhozamot hoz az állampapír. Ha jövő évben sem csökken havi infláció 20% alá, akkor jövő évben még nagyobb lesz a negatív reálhozamod. Bízzunk benne hogy a csirkeláb is árfixált lesz és csökken az infla.
Amúgy az elgondolásod jó.