Több tízezer diploma porosodik a főiskolák, egyetemek polcain, mert a hallgatók nem tették le a diploma átvételéhez szükséges nyelvvizsgát.
Azért, hogy ebben legyen némi javulás, a kormány határozott arról, hogy ingyenes nyelvi képzésekkel támogatja meg a volt hallgatókat.
Bárki jelentkezhet életkortól függetlenül, akinek a nyelvvizsga hiánya miatt nem lett kiadva a diplomája. Angol, német, francia nyelvekből indul a tanfolyam, 120-240 órás kurzusokkal. A jelentkezés egyik feltétele, hogy átmenj egy nyelvi felmérőn, ehhez egy alapfokú nyelvtudás szükséges, innen juthatsz el a tanfolyam segítségével a (nem szakmai) középfokra.
Ha a tanfolyam ellenére sem szerzed meg a középfokú nyelvvizsgát 2015 végéig, a képzés felét és a pótvizsga díjakat ki kell fizetned.
A jelentkezési határidő hétfő, itt tudsz jelentkezni.
Végre korhatár nélkül lehet jelentkezni, nem is értem, hogy mit gondoltak.
Magyarországon elvileg nem lehet életkor alapú diszkriminációt alkalmazni, mégis rengeteg helyen volt/van.
A magyar diplomák teljes mértékű devalvációja nyomon követhető ebben az intézkedésben. Szerintem az az egyén, aki az egyetem/főiskola elvégzésekor nem rendelkezik bármilyen középfokú nyelvvizsgával, az nem érdemel diplomát.
Hát mit mondjak, aki diplomát akar szerezni, és egy nyamvadt középfokú nyelvvizsgát sem képes letenni, hát az kb. annyit is ér... másrészt nem értem miért az adófizetőknek kell egyesek nyelvtanulását finanszírozni. Annyira drága egy-egy nyelvkönyv? Manapság már a neten is egész jó ingyenes nyelvi tesztek, anyagok vannak... a lényeg, hogy aki AKAR, és úgy áll hozzá, az le tudja tenni a nyelvvizsgát ilyen kormányzati ösztökélés nélkül is.
Kíváncsi vagyok, hányan tudnak sikeresen élni ezzel a lehetőséggel. Ha nincs motiváció az idegen nyelv gyakorlati használatához, akkor nehezen megy a tanulás. Akinek meg jó nyelvérzéke van, már rég megszerezte.
Az ötlet jó (fejleszteni a magyarok nyelvtudását), mindenképp érdemes élni a lehetőséggel, de teljesen jogos azok felháborodása is, akik önerőből szerezték meg a diplomájukhoz szükséges nyelvvizsgát. Mert mondjuk maguk fizették a nyelvtanfolyamot. (Vagy csupán mert odafigyeltek a nyelvórákon. Persze, biztos van, akinek meg kritikán aluli volt a nyelvtanára, azért nincs nyelvvizsgája.)
Rémlik egy olyan sztori, hogy az egész nyelviskola-bizniszt átterelték a haverokhoz. A szokásos módszerekkel persze, a rendes, évtizedek óta piaci alapon működő iskolákat sunyi jogszabályokkal kiszorítva.
Szóval színvonalban ne reménykedjetek. Ha valamibe jelentős mennyiségű állami pénzt fektetnek, gondolhatjátok, mi a cél...
Nyelveket tanítok, így nekem kész haszon a nyelvvizsga-kötelezettség, ezzel együtt hatalmas üzletnek tartom, semmi más értelme nincs. Ha pusztán a nyelvtudásról szólna, simán megemelhetnék a nyelvi érettségi szintjét (vagy továbbtanuláshoz kötelezővé tehetnék az emelt szintűt, ami most is középfokú nyelvvizsgának felel meg), vagy lehetne akár az egyetemen megfelelő szintet követelő belső vizsga. Miért éppen a nyelvtudás az, amit kizárólag egy külső szervezésű, fizetős vizsga keretében lehet mérni?
A lanyom tanfolyamaba es vizsgadijaba is beszallna valaki?
Ez nagyon olyan, mint az összes többi állami mentőakció (devizahitel, árvíz, sőt, akár a nyugdíj maga is). Aki időben gondoskodott magáról, az jól jár, aki nem, az viszont még náluk is jobban...
Aki eleg komolytalan ahhoz, hogy ne legyen diplomaja a nyelvizsga maitt, az mennyire komolyan veheto az elet egyeb teruletein?
En nem hiszem, hogy az ilyen programokkal barki is nagyon jol jarna. Ugy ertem, abban a vilagban, ahol tenyleg pusztan a vegtelensegig tokeletesitett kepessegeken, a villamgyors reakciokon es az eltokeltsegen mulik a siker, nyilvan nem azok lesznek az ellenfeleid, akik allami hatszerrel szereznek egy kozepfokut es megkapjak a szefben porosodo bizonyitvanyukat ... ilyenekkel maximum akkor kell versenyezned, ha a kozigazgatasban a kozalkalmazotti bertabla szerint jutalmazott allast szeretnel.
Szamitasaim szerint kb. 70%-ban pusztan az egyeni kepessegeken es motivacion mulik, hogy ki meddig jut el, kb. 30%-ot tud hozza adni az egyenlethez az, hogy ki milyen muhelyekben es edzoktol tanult, felteve, ha azok jo edzok. Ez az ilyen allamilag megtamogatott nyelvsulik nagy reszerol nem mondhato el, igy nincs komoly hatranyban az, aki otthon, internetrol, egyedul all neki tanulni.
@v-a-laki
Teljesen egyetértek, bár arra a matematikai képletre ("Szamitasaim szerint") nagyon kíváncsi lennék! 🙂
Hát én azt tenném hozzá, hogy ha valódi segítséget akartak volna nyújtani, akkor nem kötötték volna iskolákhoz, hanem lehetne saját tanárhoz is menni, aki természetesen számlát adna. Mégpedig azért, mert sokan dolgoznak olyan munkakörbe amibe egy tanfolyam a kötött időpontok miatt nem fér bele, pl több műszakos munkarendben, egyik héten délelőtt másik héten délután, hogy fog eljárni a csoportba? Sehogy.
Ezen kívül pedig persze elhatározás kérdése a dolog, de ha már van segítség legalább épeszű lenne.
Alapvetően sokkal értelmesebb megoldás ez, mint hogy mégis nyelvvizsga nélkül megkapják a diplomát, viszont azért látni kell, hogy a TÁMOP-os nyelvtanfolyamok, a nyelvvizsga törvény és most ez, mind azt a célt szolgálja, hogy a nyelviskolák piacán átvegye a hatalmat egy bizonyos kör.
Én egyébként attól, hogy megszereztem már középiskolásként a szükséges nyelvvizsgát, nem háborodok fel az ingyen tanfolyamon, hiszen attól még ugyanúgy tanulniuk kell a nyelvvizsgához.
Érdekes ez az egész nyelvvizsga szabályozás. Nemigen van más országban ilyen. Pl. Németországban nagyon csodálkoztak már azon a régi rendszeren is, miszerint az egyetemen kötelező volt idegen nyelvet tanulni (nem nyelvszakosoknak). Ezt fokozták aztán jó 20 éve, hogy nem is elég az adott egyetem követelményrendszerébe illeszkedő módon levizsgázni a tantárgyból, hanem egy certifikált vizsgát kell tenni a diplomához. Az meg, hogy a teljes képzést el lehet végezni, az államvizsgát letenni, a szakdolgozatot megvédeni, de nem kapja meg az ember a diplomát, elég agyament rendszer.
Azzal egyetértek, hogy az idegen nyelvet beszélők számát növelni kellene, és hogy az mindenképpen cél lehet, hogy egy diplomás ember tudjon megszólalni idegen nyelven, de a módszer szerintem teljesen elhibázott. És azért a diplomához kötött munkakörök jelentős része el is látható nyelvtudás nélkül.
Én azt nem értem, miért kell egyáltalán a nyelvtudást állami szinten szabályozni, miért nem lehet egyszerűen a kereslet-kínálatra hagyatkozni, mint minden más országban? A diplomával elhelyezkedők közül rengetegen kerülnek aztán olyan munkahelyre, ahol egyáltalán nem szükséges a nyelv, és pár év alatt tökéletesen elfelejtik, hiába nyelvvizsgáztak. Aki multinál akar dolgozni, vagy olyan munkakörben, amihez kell nyelvtudás, az úgyis kénytelen lesz megtanulni. De miért ne lehetne valaki mondjuk matektanár anélkül, hogy középfokon beszélne bármilyen nyelvet?
http://offtopik.postr.hu/nyelvtudast-vagy-nyelvvizsgat
@geza
Németeknél nem találsz olyan 18 évest, aki ne tudna folyékonyan angolul, de többségük még legalább egy másik nyelvet is beszél.
@gyorgyi
"De miért ne lehetne valaki mondjuk matektanár anélkül, hogy középfokon beszélne bármilyen nyelvet?"
Te most tényleg azt nem érted, hogy egy tudományos életben dolgozó embernek, egy olyan valakinek, akinek példaképnek illene lennie, és generációk életét befolyásolnia, annak miért kell legalább egy idegen nyelvet középfokon (ami kb. a semmivel egyenlő) ismernie?
Szóhoz sem jutok...
@zabalint
A 18 évesek nálunk is beszélnek angolul. Az idősebbek meg a németeknél sem. Dolgoztam itthon olyan cégnél, ahol több német partner is volt. Mindig németül kommunikáltam velük, mert 35 fölött már egyik sem beszélt angolul, addigra simán elfelejtették, amit az iskolában tanultak. Azok hiszik csak, hogy a németek hú de tudnak angolul, akik maguk sem tudnak igazán, és már attól is hanyatt esnek, ha valaki angolul útba igazítja őket az utcán.
Amúgy is teljesen eszement ötlet összehasonlítani a németek angoltudását a magyarokéval. Aki egy picit is konyít a nyelvészethez, tudhatja, hogy a német és az angol mindkettő indoeurópai, azon belül germán nyelvek, egy németnek lényegesen kevesebb energiabefektetés megtanulni angolul, mint egy magyarnak, akinek totálisan más az anyanyelvének a szerkezete.
@gyorgyi
Az a baj, ha a kereslet-kínálatra hagyatkozunk, akkor az +40 év lemaradás lesz.
Más kérdés, hogy nyelvvizsga nem egyenlő nyelvtudás, és egyébként is a közoktatásban kellene a nyelvoktatást használhatóvá tenni.
Viszont attól az érveléstől falra tudnék mászni, hogy nem minden diplomát igénylő munkához kell nyelvtudás. Egyrészt nem csak a munkához kellhet, másrészt ne legyen már abból matektanár, aki nem tud egy angol nyelvű szakmai folyóiratot elolvasni (jó, matek esetén még viszonylag egyszerű a helyzet a matematika nyelve miatt).
@zabalint
Egészen pontosan mi az, amit mondjuk egy általános iskola felső tagozatán oktató matektanárnak angol nyelvű szakmai folyóiratból kellene megtudnia? Aki tudományos munkát is végez, az úgyis kénytelen megtanulni a nyelvet. Szakmai nyelvtudáshoz amúgy sem kell nyelvvizsga. Nem egy középkorú orvos ismerősöm van, aki tökéletesen érti, amit a szaklapokban angolul olvas, bájcsevegni mégsem tudna angolul még alapfokon sem.
Nem kellene ebből az egészből presztízskérdést csinálni. Ennyivel az se lehessen tanár, aki nem olvasta Tolsztojtól a Háború és békét.
@gyorgyi
"A 18 évesek nálunk is beszélnek angolul."
Az elit gimnáziumok tanulói úgy, hogy a szülők magántanárhoz küldték. Egyébként a többség nem.
"Az idősebbek meg a németeknél sem."
A fiatalabbak viszont ott nem fogják elfelejteni, mert ma már rendszeresen használják, a világ ugyanis sokkal nyitottabbá vált, és ebben a világban a mi fiataljaink fognak lemaradni, mert a többségük nem beszél idegen nyelveket.
És akkor arról nem is beszéltünk, hogy nálunk fontosabb az idegen nyelv, mint azoknál, akiknek az egyik világnyelv az anyanyelvük.
"Aki egy picit is konyít a nyelvészethez, tudhatja, hogy a német és az angol mindkettő indoeurópai, azon belül germán nyelvek, egy németnek lényegesen kevesebb energiabefektetés megtanulni angolul, mint egy magyarnak, akinek totálisan más az anyanyelvének a szerkezete."
Olcsó kifogás.
@gyorgyi
Egy szót nem írtam tudományos munkáról. Aki annyira alul motivált, hogy se a szakterületén, se a pedagógiában nem lenne képes elolvasni bármit is angolul, vagy egy másik világnyelven, az ne tanítson még általános iskolában sem. Nyilván az idősebb tanárokra ez nem vonatkozik, akik még akkor végeztek, amikor még nem volt elvárás az idegen nyelv.
@zabalint
Igen, ez tökéletesen belső motiváció és tenniakarás, illetve igényszint kérdése. Van, akinek elég az, hogy esténként a prököltszaftos atlétában beül a TV elé egy kőbányai világossal.
Van, akinek pedig nem.
Édesanyám tavaly nyáron, 60 év felett kezdett el angolul tanulni. Csak mert szeretné jobban megismerni és megértené a világot. Hiába beszél németül gyerekkora óta, most jött el az idő, hogy ráébredt: amilyen tudásszomja van, a német már kevés, magyarul pedig ami elérhető... Hát ne vicceljünk, kérem.
A 2. és a 3. hozzászólásra reagálnék: Miért, aki ennek a tanfolyamnak a keretében szerzi meg a nyelvvizsgát az nem ugyanolyan önerő?! Javarészt az egyetemi/főiskolai képzés során nyelvórák keretében folyik az oktatás, de az ELTE pl. ezt NEM biztosítja! Szóval én 30 fölött diplomáztam, egy újszülött gyerekkel. Ha lett volna nyelv óra, jó eséllyel meg lenne már a nyelvvizsgám, de nem volt. Külön angolra kellett volna járnom... MEA CULPA nem fért bele sem anyagilag, sem időben. A vizsgadíjat pedig itt is fizetni kell, kivéve az egyéb támogatásban részesülők esetében. Lehet, hogy neked van már nyelvvizsgád, de olyan rosszindulatú, megkeseredett ember vagy, hogy nem sokat érsz vele.