Nem tudom eldönteni, jó-e ez a pdf amit mellékeltél. Némelyik pénztárnak van 6 portfóliója is, és a díj összértéke sem mindegy, hogy melyik befizetési sávban nézed. Mindenesetre érdemes megvizsgálni, hogy mennyi fizetek érte most, és mennyibe kerülne az átlag tekintetében legolcsóbban esetében.
Amúgy át lehet vinni a megtakarított összeget másik pénztárhoz vagy jól lehúznak azért is?
Elég gyászos a lista. Nekem úgy tűnik, hogy mindenki (a nyugdíjpénztárak kívételével) jobban járna, ha beszántanák az egészet, és inkább “egyszerű”, low cost szolgáltatónál választanának az emberek költséghatékony befektetést (befalap, kötvény, etf stb formájában).
“A díjak folyamatos csökkenése is mutatja, hogy az ÖNYP egy nagyon jó termék.”
Miért is? Low cost ETF-ekkel és jól megválasztott, komoly cégeknél tartott portfólió esetén a töredéke a költség, mint a táblázatban. Vagy elnézek valamit? Azért. mert korábban még nagyobbak voltak a költségek, még nem jelenti azt, hogy ez egy jó termék.
Állami támogatás az más dolog, a többi adófizető kárára.
Van-e valami hír arról az új nyugdíjmegtakarításról, aminek bevezetését a kormányszóvivő tavaly említette meg? Talán állami nyugdíjkötvény néven emlegették. Azóta nem történt semmi az ügyben?
Körbenéztem állami nyugdíjkötvény témában a neten. Nem véletlenül nem hallottam róla. Még nincs kidolgozva a konstrukció. Az már jól látszik, hogy az államnak jó lesz ez a dolog.
Bízom abban, hogy ezt az oldalt azok is olvassák, akik éppen a konstrukció kidolgozásán fáradoznak, ezért leírom, hogy hogyan lehetne igen sok plusz forrást gyűjteni ebbe az állampapírba: A magánnyugdíjpénztárakban bennragadt vagyon jó részét át lehetne terelni ide. Nem sok magánnyugdíjpénztár maradt talpon és a kezelt vagyon is alaposan megcsappant. A végső lökést az adhatná a szektornak, ha törvényes lehetőséget adnának rá, hogy az magánnyugdíjpénztárban lévő pénzekből a tagok közvetlenül vehessenek állami nyugdíjkötvényt. 2018-ban a magánnyugdíjpénztáram igen szép negatív hozamot ért el: -2,5% ! Ennél sokkal nyugodtabb lennék, ha fix infla+1,7% kamatot kapnék a pénzemre. Ha lehetne, azonnal áttenném mind.
“A díjak folyamatos csökkenése is mutatja, hogy az ÖNYP egy nagyon jó termék.”
1. A díjak folyamatosan emelkedtek.
300Mrd 1,66%-a jóval kevesebb, mint 1400 Mrd 0,76%-a.
2. Ráadásul egy termék díjváltozása önmagában semennyire nem mutatja a termék jóságát. Valaminek csökkenhet a díja pont azért mert szar a termék és az eredeti árért senkinek sem kell. De csökkenhet azért, mert jó a termék és sokan veszik, így már olcsóbb előállítani. Csökkenhet azért, mert a termék olyan jellegű, hogy kimegy a divatból, vagy gyorsan elavuló technológia. Bármi lehet, semmit nem mutatna egy árcsökkenés önmagában.
A TKM mutató a nyugdíjbiztosítóknál sem volt jó semmire. Egy széles range-et adnak meg általában, és nemcsak a mögöttes alapok díjkülönbségei miatt, hanem mert a TKM pl. 25e Ft-os havi befizetésre kalkulál. A díjaknak pedig van általában fix része is, vagy sávosak, stb., így egy 100e Ft-os havidíj TKM-je teljesen más lehet, mint a 25e Ft-ra kalkulált.
Az is lehet, hogy a biztosító pont a TKM-ben megadott összegekre optimalizál…
A másik, hogy gondolom ezek az aktuális feltételeket mutatják, lehet, hogy a tiéd más díjakkal működik.
Vagyis nem lehet megúszni a számolást, és számomra semmilyen használható információt nem nyújtott a megadott TKM, amikor ez érdekelt anno.
Új szerződéseknél amúgy is könnyű a válasz: egyik se éri meg, köss NYESZ-t inkább, ne a TKM-et nézegesd. Akinek meg régi van, az a hajára kenheti, ha számolgatná, mennyire nem éri meg fenntartani.
Spurdisznó: a magyar lakosság, de akár azt is írhatnám, hogy megtakarítók közül jó, ha 10% tudja azt, mit jelent az ETF, hogy lehet ilyet vásárolni. A tudás és motivációhiány miatt ez egyszerűen nem alternatíva.
De azért nézzük az ÖNYP költségeit. Először is válasszunk egy olcsó, de komoly méretű vagyonnal rendelkező pénztárt, mondjuk a Honvéd. (A lehúzósak, mint Erste, Allianz felejtős). Az MNB jelentése szerint a kiegyensúlyozott portfóliójuk bruttó és nettó hozamráta különbsége 0,18%, növekedési portfóliónál ez 0,19%. A jelentés szerint ez a szám mutatja a a vagyonkezeléssel összefüggő költségeket. Ennyiért odaadom nekik a pénzemet befektetésre.
Nézzük a befizetéskor levont költséget: 300ezerig sávos, azon felül ingyenes, így max 10800Ft-ot fizetsz évente. Mennyi ez az itt agyonsztárolt KBC Equitas TBSZ esetén? 10 milliós számlaegyenleggel 5200Ft, 50 milliósnál 9000Ft. Ez kb ugyanaz
Spurdisznó: “komoly cégeknél tartott portfólió esetén”
Azért ezen besírtam. A General Electric 2005-ben piaci értéke alapján a világ legnagyobb vállalata volt, ma már töredékére zsugorodott, emiatt ki is rúgták a Dow indexből.
GE nem tudom hogyan jön ide, aki nyugdíj célú megtakarítás esetén egyedi részvényekben gondolkodok, az vagy nagyon h***, vagy nagyon tud valamit 🙂
Nem biztos, hogy évtizedeken átnyúló megtakarításaimat egy olyan kaliberű pénztárra bíznám, amit említettél. Ha mondjuk megnézed pl a Vanguard felépítését és szolgáltatásait, akkor a “counterparty risk” sokkal jobban definiáltabb, értelmezhetőbb.
Ezenkívül megnéztem az általad említett pénztár növekedési portfolió összetételét, és nem vagyok hasraesve tőle.
Egy kérdés: Nyugdíjpénztárak TKM-je tartalmazza-e annak a költségét, ha a nyugdíjpénztár egy másik szolgáltatónál tart befektetés ETF-ben, vagy alapban?
Például ha jól emlékszem ilyen alapok-alapja befalap TKM-nél nem biztos, hogy a tartott alapok költsége benne van.
Spurdisznó: a GE-vel csak arra reflektáltam, hogy komoly cég alatt mégis mit kell érteni.
Én a magyar nyugdíjra megtakarítók nézőpontjából vizsgálom az alternatívákat, és nálam az ÖNYP nyer. Egyszerű és érthető a használata (havonta elutalsz X összeget és kész), ha jól választasz pénztárat akkor minimális a költsége, adómentes és jár adóvisszatérítés utána.
Azon én is elgondolkodtam, hogy az indirekt költségek benne vannak-e a bruttó-nettó különbségben. Ha nincs, akkor az nyilván kockázat, hogy egy befalap költségén folyik el a pénz, ami rejtve marad (persze a hosszú távú alacsonyabb hozamból gyanús lehet a dolog).
Ha meg bármi miatt kellene a saját pénzed, adózhatsz utána ha felveszed. Adómentesen csak akkor, ha már nyugdíjba mentél, aminek a korhatárát felemelhetik addig bármennyire. Ha egyáltalán megéljük.
szerintem lenyegtelen, ha felemelik, ha egyszer elerem, vagy amig orokolheto. Nyilvan nem csak ilyenekben tartjuk a nyugdijmegtakaritast. Ehhez a reszhez nem ferek hozza azonnal, na bumm. Ha meg lenyulnak ezt is, az akkora pofatlan lopas, hogy akkor remelem tenyleg kimegy a bamba nep az utcara, es elzavarja a rezsimet. En megyek.
A magyar nyugdíjra megtakarítók szempontjából az államkötvény egyszerű, költségmentes, amennyire lehet, biztonságos, és vállalható a kamata.
A kötelezően befizetett magánnyugdíjamat pedig bírnám, ha békén hagynák. Én a korábbi évek hozamát is nézem.
Bár az önyup pont kivehető a nyugdíjkorhatártól függetlenül is adómentesen (10 év után a hozam, 20 év után a tőke is), mondjuk ki tudja mikor változtatnak, de a nyugdíjkorhatárhoz kötött megtakarítások problémásak, mivel az nem feltétlenül esik egybe azzal, amikor már nem tudsz dolgozni, vagy csak sokkal kevesebbért.
Semmilyen megtakarításnak nem az a lényege, hogy ne tudj hozzányúlni. Ha nem kell, úgysem veszem ki, ha viszont bármi miatt úgy alakul, hogy kell, akkor viszont legyen hozzáférhető. Még adózva is 4-5 hét, mire megkapod. A szabályokat meg úgy írják át, ahogy akarják (pont a 10 éves szabály már változott). Aki szerint pedig pont ettől (ie. a önyp potenciális megvédésétől) mennének utcára az emberek az szerintem erősen alulbecsüli a magyarok birka-faktorát.
Szép eredmények. Igaz, tavaly év végén volt egy nagy korrekció, tehát pont az aljától nézzük, és a 2018-as eredmény meg nulla közeli volt, de örüljünk a Manyup-ok emelkedésének (8.6%-10% év eleje óta nem rossz, igaz ebben a forint gyengülés is benne van, hiszen külföldi papírokat is tartanak)
Sziasztok!
Az önyp hozamot(számlanyitás után 10 mulva) 3 évente fel lehet venni adómentesen.
Kérdés…??
Azt érdemes megtenni, hogy kiveszem a hozamot és befizetem újra? így kapom utánna az állami visszatérítés.
Csak akkor a hozamból tőkét csinálok.
Pont ezt csináljuk. Nem akarjuk az egekig növelni az önyp kitettségünket, befizetjük az szja miatti maximumot, és 3 évente kivesszük a teljes hozamot. Ilyenkor néhány nap múlva visszautaljuk az adott évi befizetésbe egy részét.
Semmilyen megtakarítási formában ne legyen aktív alap, ez olyannyira alapvetés a pénzügyileg tudatos emberekben (pl. a blog olvasóinak EGY RÉSZE), mint az, hogy 1+1=2. A befektetési alapok nem a hozamod maximalizálására törekszenek, hanem a saját jutalékuk maximalizálására, tehát ellened dolgoznak, magas költséggel. Soha ne tedd a pénzed aktívan kezelt befektetési alapba.
Jutalék helyett a hozam után kapjon prémiumot az alapkezelő vagy a pénzintézet munkatársa, aki figyelné az alapokat, így a több évtizedre befizető ügyfelek is pénzüknél maradnának…
, @ritkan_szolok_hozza
Az aktív alapok alapkezelői díjat és általában 20% sikerdíjat kérnek.
Szerintem ez így igazságos és így célszerű. Miért?
Az alapkezelői díj akkor is jogos, ha az üzletek nem sikerültek, mert az alapkezelői munka adminisztratív részét elvégezték.
A sikerdíj pedig arra való, hogy az alap érdekelt legyen a jó üzletben. A sikerdíj egy részét megkapja az ügyletet kitaláló bróker.
A veszteségben részesedésnek nem lenne sok értelme:
– az elmaradt sikerdíj önmagában is relatív veszteség.
– ha lenne veszteségdíj, az egyensúly kedvéért a sikerdíjat emelni kellene.
– ez kicsit nehezebben átlátható, de az alapkezelő itt nem befektető, nem kell kockázatközösséget vállania az ügyféllel. Az orvos sem fekszik a beteg mellé a műtőben.
A baj nem a díjazással van, hanem azzal, ha az alap a “szakértelme” alapján sem tudja az indexeket lényegesen felülmúlni.
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.OkNo
Amúgy át lehet vinni a megtakarított összeget másik pénztárhoz vagy jól lehúznak azért is?
Miért is? Low cost ETF-ekkel és jól megválasztott, komoly cégeknél tartott portfólió esetén a töredéke a költség, mint a táblázatban. Vagy elnézek valamit? Azért. mert korábban még nagyobbak voltak a költségek, még nem jelenti azt, hogy ez egy jó termék.
Állami támogatás az más dolog, a többi adófizető kárára.
Bízom abban, hogy ezt az oldalt azok is olvassák, akik éppen a konstrukció kidolgozásán fáradoznak, ezért leírom, hogy hogyan lehetne igen sok plusz forrást gyűjteni ebbe az állampapírba: A magánnyugdíjpénztárakban bennragadt vagyon jó részét át lehetne terelni ide. Nem sok magánnyugdíjpénztár maradt talpon és a kezelt vagyon is alaposan megcsappant. A végső lökést az adhatná a szektornak, ha törvényes lehetőséget adnának rá, hogy az magánnyugdíjpénztárban lévő pénzekből a tagok közvetlenül vehessenek állami nyugdíjkötvényt. 2018-ban a magánnyugdíjpénztáram igen szép negatív hozamot ért el: -2,5% ! Ennél sokkal nyugodtabb lennék, ha fix infla+1,7% kamatot kapnék a pénzemre. Ha lehetne, azonnal áttenném mind.
1. A díjak folyamatosan emelkedtek.
300Mrd 1,66%-a jóval kevesebb, mint 1400 Mrd 0,76%-a.
2. Ráadásul egy termék díjváltozása önmagában semennyire nem mutatja a termék jóságát. Valaminek csökkenhet a díja pont azért mert szar a termék és az eredeti árért senkinek sem kell. De csökkenhet azért, mert jó a termék és sokan veszik, így már olcsóbb előállítani. Csökkenhet azért, mert a termék olyan jellegű, hogy kimegy a divatból, vagy gyorsan elavuló technológia. Bármi lehet, semmit nem mutatna egy árcsökkenés önmagában.
Az is lehet, hogy a biztosító pont a TKM-ben megadott összegekre optimalizál…
A másik, hogy gondolom ezek az aktuális feltételeket mutatják, lehet, hogy a tiéd más díjakkal működik.
Vagyis nem lehet megúszni a számolást, és számomra semmilyen használható információt nem nyújtott a megadott TKM, amikor ez érdekelt anno.
Új szerződéseknél amúgy is könnyű a válasz: egyik se éri meg, köss NYESZ-t inkább, ne a TKM-et nézegesd. Akinek meg régi van, az a hajára kenheti, ha számolgatná, mennyire nem éri meg fenntartani.
De azért nézzük az ÖNYP költségeit. Először is válasszunk egy olcsó, de komoly méretű vagyonnal rendelkező pénztárt, mondjuk a Honvéd. (A lehúzósak, mint Erste, Allianz felejtős). Az MNB jelentése szerint a kiegyensúlyozott portfóliójuk bruttó és nettó hozamráta különbsége 0,18%, növekedési portfóliónál ez 0,19%. A jelentés szerint ez a szám mutatja a a vagyonkezeléssel összefüggő költségeket. Ennyiért odaadom nekik a pénzemet befektetésre.
Nézzük a befizetéskor levont költséget: 300ezerig sávos, azon felül ingyenes, így max 10800Ft-ot fizetsz évente. Mennyi ez az itt agyonsztárolt KBC Equitas TBSZ esetén? 10 milliós számlaegyenleggel 5200Ft, 50 milliósnál 9000Ft. Ez kb ugyanaz
Azért ezen besírtam. A General Electric 2005-ben piaci értéke alapján a világ legnagyobb vállalata volt, ma már töredékére zsugorodott, emiatt ki is rúgták a Dow indexből.
Nem biztos, hogy évtizedeken átnyúló megtakarításaimat egy olyan kaliberű pénztárra bíznám, amit említettél. Ha mondjuk megnézed pl a Vanguard felépítését és szolgáltatásait, akkor a “counterparty risk” sokkal jobban definiáltabb, értelmezhetőbb.
Ezenkívül megnéztem az általad említett pénztár növekedési portfolió összetételét, és nem vagyok hasraesve tőle.
Egy kérdés: Nyugdíjpénztárak TKM-je tartalmazza-e annak a költségét, ha a nyugdíjpénztár egy másik szolgáltatónál tart befektetés ETF-ben, vagy alapban?
Például ha jól emlékszem ilyen alapok-alapja befalap TKM-nél nem biztos, hogy a tartott alapok költsége benne van.
Én a magyar nyugdíjra megtakarítók nézőpontjából vizsgálom az alternatívákat, és nálam az ÖNYP nyer. Egyszerű és érthető a használata (havonta elutalsz X összeget és kész), ha jól választasz pénztárat akkor minimális a költsége, adómentes és jár adóvisszatérítés utána.
Azon én is elgondolkodtam, hogy az indirekt költségek benne vannak-e a bruttó-nettó különbségben. Ha nincs, akkor az nyilván kockázat, hogy egy befalap költségén folyik el a pénz, ami rejtve marad (persze a hosszú távú alacsonyabb hozamból gyanús lehet a dolog).
napi.hu/magyar_vallalatok/nyugdij-nyugdijpenztar-hozam-magannyugdij-realhozam.693072.html
Különösebb komment nem kell hozzá szerintem 🙂
Pont ez az egyik előnye, hogy az adózás (és az SZJA visszafizetés) miatt fáj, ha feléled, emiatt nem nyúl hozzá a megtakarító.
A kötelezően befizetett magánnyugdíjamat pedig bírnám, ha békén hagynák. Én a korábbi évek hozamát is nézem.
Bár az önyup pont kivehető a nyugdíjkorhatártól függetlenül is adómentesen (10 év után a hozam, 20 év után a tőke is), mondjuk ki tudja mikor változtatnak, de a nyugdíjkorhatárhoz kötött megtakarítások problémásak, mivel az nem feltétlenül esik egybe azzal, amikor már nem tudsz dolgozni, vagy csak sokkal kevesebbért.
Szép eredmények. Igaz, tavaly év végén volt egy nagy korrekció, tehát pont az aljától nézzük, és a 2018-as eredmény meg nulla közeli volt, de örüljünk a Manyup-ok emelkedésének (8.6%-10% év eleje óta nem rossz, igaz ebben a forint gyengülés is benne van, hiszen külföldi papírokat is tartanak)
Az önyp hozamot(számlanyitás után 10 mulva) 3 évente fel lehet venni adómentesen.
Kérdés…??
Azt érdemes megtenni, hogy kiveszem a hozamot és befizetem újra? így kapom utánna az állami visszatérítés.
Csak akkor a hozamból tőkét csinálok.
Pont ezt csináljuk. Nem akarjuk az egekig növelni az önyp kitettségünket, befizetjük az szja miatti maximumot, és 3 évente kivesszük a teljes hozamot. Ilyenkor néhány nap múlva visszautaljuk az adott évi befizetésbe egy részét.
Így összehasonlítható lenne a költség-hozam arány minden típusú formában.
Árfolyammonitor se ártana az önyp-ben.
Egy ideális világban így működne, de sajnos nem így működik, szépen leveszik a költséget akkor is, ha hozamot ér el és akkor is, ha negatív hozamot.
Az aktív alapok alapkezelői díjat és általában 20% sikerdíjat kérnek.
Szerintem ez így igazságos és így célszerű. Miért?
Az alapkezelői díj akkor is jogos, ha az üzletek nem sikerültek, mert az alapkezelői munka adminisztratív részét elvégezték.
A sikerdíj pedig arra való, hogy az alap érdekelt legyen a jó üzletben. A sikerdíj egy részét megkapja az ügyletet kitaláló bróker.
A veszteségben részesedésnek nem lenne sok értelme:
– az elmaradt sikerdíj önmagában is relatív veszteség.
– ha lenne veszteségdíj, az egyensúly kedvéért a sikerdíjat emelni kellene.
– ez kicsit nehezebben átlátható, de az alapkezelő itt nem befektető, nem kell kockázatközösséget vállania az ügyféllel. Az orvos sem fekszik a beteg mellé a műtőben.
A baj nem a díjazással van, hanem azzal, ha az alap a “szakértelme” alapján sem tudja az indexeket lényegesen felülmúlni.