A kormány eddigi gazdaságpolitikája nem volt éppen egy fényes diadalmenet.
Hiába a kétharmados parlamenti döntés, eddig semmi érdemi lépést nem tettek a gazdaság rendbehozatalára. A régióban előtte is kiugró GDP arányos adóterhelés nőtt, 2012-ben már 39,2% volt, ami még tudott egy kicsivel tovább emelkedni 2013-ban. A hozzánk hasonló országok (Románia, Szlovákia, Bulgária, stb.) hasonló mutatója 27,9-28,3%. (Roppant egyszerűen fogalmazva: túl vagyunk adóztatva a környező országokhoz képest, 40%-kal több adót fizetünk GDP arányosan. Az adóterhelés nem csökkent, csak másként adóztatnak. Jövedelemadó helyett ÁFA-t, közvetlen adók helyett közvetettet és a többi)
Az államadósság elleni harc keserű bukás, az államadósság 13%-át kitevő nyugdíjpénzek államosítása ellenére is rekordmagasságba nőtt az államadósság, jelenleg már 24,5 ezer milliárd forint, ez 85%-os GDP arányos államadósságot jelent, jelentősen többet, mint a 2010 év eleji adat. Ezzel is az egyik legeladósodottabb ország vagyunk a régióban.
A költségvetési hiány bár végre 3% alatt maradt tavaly, de ne felejtsük el, hogy azért, mert a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt az addig oda befolyó pénzek már a költségvetést gazdagítják. Ha ez nem történik meg, még mindig 4% felett lenne a hiány.
Az összes problémának a forrása, hogy a kormány a kiadási oldalt érdemben egyáltalán nem csökkentette, maximum a szája íze szerint átformálta. Pedig az ország átka évtizedek óta a túl nagy adóelvonás és a túl burjánzó állami kiadások. (A kettő logikusan összefügg.)
(Írtam erről régen egy cikket: Piacgazdaság vagy gondoskodó állam.)
(Update: ma megjelent egy cikk az indexen, ami jól mutatja, mi a baj az országgal. A cikk itt található.)
Most azonban fény csillant az alagút végén, több média úgy értesült, hogy az önkormányzati választások után végre nekiáll a kormány annak a munkának, amit immár 25 éve senki nem kezdett el.
Varga Mihály gazdasági miniszter kedden arról beszélt, hogy az állami kiadási oldalt mintegy 10%-kal akarják csökkenteni. Ez elég brutális adat, arányaiban megfelel a híres-hírhedt Bokros csomag kiadáscsökkentésének.
A külön örvendetes hír, hogy végre valahára nem az adókat akarják emelni, hanem a kiadásokat csökkenteni. (Állítólag.)
Ez nagyléptékű megszorításokat jelent, még egyszer, olyanokat, mint a Bokros csomag hozott.
Fájni fog, sokaknak nagyon, de talán végre elkezdődött valami, ami az ország rendbetételére és nem az olcsó népszerűségre törekszik.
Drukkoljunk, hogy mindez igaz legyen és ne ijedjen meg a kormány az ezzel járó garantált népszerűségvesztéstől, illetve hogy onnan vegye el a pénzt, ahonnan kell (jóléti kiadások, nyugdíjak és egyéb állami transzferek) és ne onnan, ahonnan kényelmesebb, de sokkal károsabb.
Bár sajnos még korai az öröm, mert az információk még nagyon bizonytalanok és ezt a műsort hasonló ígéretekkel már 2011-ben is előadta a kormány, abból nem lett semmi.
Sokan azt találgatják, miért éppen most akar a kormány nekigyürkőzni a feladatnak, öt év semmittevés után. Talán a paksi beruházás hatalmas kiadása miatt? Az Unió esetleges szankciói miatt?
A napi,hu remek cikke a témáról itt olvasható, a hvg szkeptikusabb összefoglalója pedig itt. A portfolio.hu találgatása, hogy miért éppen most itt.