Itt az új Bokros csomag?
A kormány eddigi gazdaságpolitikája nem volt éppen egy fényes diadalmenet.
Hiába a kétharmados parlamenti döntés, eddig semmi érdemi lépést nem tettek a gazdaság rendbehozatalára. A régióban előtte is kiugró GDP arányos adóterhelés nőtt, 2012-ben már 39,2% volt, ami még tudott egy kicsivel tovább emelkedni 2013-ban. A hozzánk hasonló országok (Románia, Szlovákia, Bulgária, stb.) hasonló mutatója 27,9-28,3%. (Roppant egyszerűen fogalmazva: túl vagyunk adóztatva a környező országokhoz képest, 40%-kal több adót fizetünk GDP arányosan. Az adóterhelés nem csökkent, csak másként adóztatnak. Jövedelemadó helyett ÁFA-t, közvetlen adók helyett közvetettet és a többi)
Az államadósság elleni harc keserű bukás, az államadósság 13%-át kitevő nyugdíjpénzek államosítása ellenére is rekordmagasságba nőtt az államadósság, jelenleg már 24,5 ezer milliárd forint, ez 85%-os GDP arányos államadósságot jelent, jelentősen többet, mint a 2010 év eleji adat. Ezzel is az egyik legeladósodottabb ország vagyunk a régióban.
A költségvetési hiány bár végre 3% alatt maradt tavaly, de ne felejtsük el, hogy azért, mert a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt az addig oda befolyó pénzek már a költségvetést gazdagítják. Ha ez nem történik meg, még mindig 4% felett lenne a hiány.
Az összes problémának a forrása, hogy a kormány a kiadási oldalt érdemben egyáltalán nem csökkentette, maximum a szája íze szerint átformálta. Pedig az ország átka évtizedek óta a túl nagy adóelvonás és a túl burjánzó állami kiadások. (A kettő logikusan összefügg.)
(Írtam erről régen egy cikket: Piacgazdaság vagy gondoskodó állam.)
(Update: ma megjelent egy cikk az indexen, ami jól mutatja, mi a baj az országgal. A cikk itt található.)
Most azonban fény csillant az alagút végén, több média úgy értesült, hogy az önkormányzati választások után végre nekiáll a kormány annak a munkának, amit immár 25 éve senki nem kezdett el.
Varga Mihály gazdasági miniszter kedden arról beszélt, hogy az állami kiadási oldalt mintegy 10%-kal akarják csökkenteni. Ez elég brutális adat, arányaiban megfelel a híres-hírhedt Bokros csomag kiadáscsökkentésének.
A külön örvendetes hír, hogy végre valahára nem az adókat akarják emelni, hanem a kiadásokat csökkenteni. (Állítólag.)
Ez nagyléptékű megszorításokat jelent, még egyszer, olyanokat, mint a Bokros csomag hozott.
Fájni fog, sokaknak nagyon, de talán végre elkezdődött valami, ami az ország rendbetételére és nem az olcsó népszerűségre törekszik.
Drukkoljunk, hogy mindez igaz legyen és ne ijedjen meg a kormány az ezzel járó garantált népszerűségvesztéstől, illetve hogy onnan vegye el a pénzt, ahonnan kell (jóléti kiadások, nyugdíjak és egyéb állami transzferek) és ne onnan, ahonnan kényelmesebb, de sokkal károsabb.
Bár sajnos még korai az öröm, mert az információk még nagyon bizonytalanok és ezt a műsort hasonló ígéretekkel már 2011-ben is előadta a kormány, abból nem lett semmi.
Sokan azt találgatják, miért éppen most akar a kormány nekigyürkőzni a feladatnak, öt év semmittevés után. Talán a paksi beruházás hatalmas kiadása miatt? Az Unió esetleges szankciói miatt?
A napi,hu remek cikke a témáról itt olvasható, a hvg szkeptikusabb összefoglalója pedig itt. A portfolio.hu találgatása, hogy miért éppen most itt.
Budapesten például 24 (a Fővárossal együtt) párhuzamosan működő adminisztráció van, pedig lehetne akár egy nagyobb is. Vidéken sok kis településnek sem kell feltétlenül önálló adminisztráció!
Jóléti kiadásokhoz viszont nem hiszem hogy nominálisan hozzányúlnának. Én inkább elinflálálást várok, ha lépnek ebben az irányban vagy a jogosultak körének a szűkítését.
Azt viszont hozzá kell tenni, hogy Szlovákiához, Romániához vagy Bulgáriához képest Magyarországon sokkal kisebb a megélhetési bűnözés, mert itt ha szerényen is de meg lehet élni a szociális juttatásokból!
A kiadáscsökkentés bizony olyan érzékeny téma melyről nem illik beszélni. Azt is mondanám, hogy aki most erről beszél az azt is vegye figyelembe, hogy részlehajlónak tűnhet. Ez az a szó amivel választást lehet bukni. Magyarul értelmesebb lesz ezt megvitatni a választások után. Mert addig kampányfogásnak tűnik.. Amúgy meg pont ez kell, hogy következzen szerintem. Magánvélemény: nem tudom elképzelni, hogy ezt az ellenzék esetleg tökösebben megoldaná.
Azt én sem állítanám, hogy a szoci kormány különbül csinálta a kormányzásnak a gazdasági részét, de tényleg nem politikáról van most szó, hanem a mindenkit érintő gazdaságról.
A bürokrácia sem túl hatékony, elektronikus ügyintézésre 100%-ban át kellene térni, és a hivatalokban így le lehetne építeni.
A nyugdíjakat pár évre be kellene fagyasztani, utána pedig szigorúan inflációkövetővé tenni. Ingyenes utazást eltörölni, helyette kedvezmény maradhatna.
A felsőoktatásban a 2008-ban leszavazott koncepcióhoz hasonlóan kellene bevezetni a tandíjat, tehát nem teljes költségtérítés, hanem mondjuk 50 ezer félévente, emellett bevonni a magántőkét, ahol lehet. Az egészségügyben is.
Amit írtam, az mondjuk még mindig kevés 1700 milliárdhoz képest.
Nézzük a tényeket:
A mai lakosság 80 %-nak nincs 60 eFt megtakarítása.
A minimálbéres nyugdíjba vonulók kb 55 eFt nyugdíjra számíthatnak.
A jelenlegi rendszer fenntarthatatlan!
Összegezve nem a nyugdíjak a magasak, hanem az ehhez a nyugdíjhoz kapcsolódó járulék befizetések alacsonyak.
Az adatok alapjan szociális katasztrófa előtt állunk. Az átlagos emberek fejében még mindig él a gondoskodó állam képe.
Ideje lenne végre belátni, hogy az állam csak részben képes és tud részt venni az időskor költségeinek finanszírozásában.
Ahelyett, hogy csináltak volna 300 járásközpontot a 3200 önkormányzat és a 20 megye helyett, létrehozták még párhuzamosan a járásokat is.
Vállalhatatlan, hogy több pénzt fizetünk ki a nyugdíjakra mint amennyi a nyugdíjkasszába befolyik.
Ezt feltétlenül egyensúlyba kell hoznunk, akár egy minden nyugdíjast egyszerre érintő nyugdíjcsökkentéssel (pl. -15%), akár a “luxus”nyugdíjak (pl. 200e Ft felett) visszavágásával.
Az kellene, hogy 130 ezer felett nem nőne a nyugdíj évente az inflációval. Aki elérte azt a szintet, annak ott is marad.
Az infláció elvégezné a dolgát 8-10 év alatt.
//kiszamolo.hu/gondoskodo-allam-kontra-piacgazdasag-magyarorszag-vs-szlovakia/
A válasz: de.
Olvasd el a belinkelt cikket Szlovákia vs. Magyarországról, hogy elhúztak mellettünk 12 éve.
Sokan ezzel sincsenek tisztában:
gazdasagtv.hu/sztorik/2014-09-02/a-magyarok-kozel-fele-szegeny-valamilyen-formaban
Ne feledjük, mindig van lejjebb.
Mondjuk igy aligha lehet elerni az 1700 milliard forintot.
Én ezt nem látom mikor lett ez a “néppel” megbeszélve. Igaz az se lett meghirdetve, hogy 5 év semmittevés. Meg azt se hogy Paks giga hitel akarja-e a kedves népem.
Mintha csak csapongás lenne a 2/3 birtokában. Tudjuk, hogy kapni kellene valamihez, csak nem tudjuk mihez.
Én ezt így látom kívülről.
“Most azonban fény csillant az alagút végén, több média úgy értesült, hogy az önkormányzati választások után végre nekiáll a kormány annak a munkának, amit immár 25 éve senki nem kezdett el.
Varga Mihály gazdasági miniszter kedden arról beszélt, hogy az állami kiadási oldalt mintegy 10%-kal akarják csökkenteni. Ez elég brutális adat, arányaiban megfelel a híres-hírhedt Bokros csomag kiadáscsökkentésének.”
Ezek szerint Bokros elkezdte, de az nem 25 éve volt. 🙂
Egyébként teljesen egyetértek Veled, erre nagy szükség volt és van!
amipenzunk.hu/front/dream?country=PT
Ha csak 5 %ot csökkenti az állam magát, és a lengyel struktúrában osztják szét a pénzt, akkor +400 milliárd az oktatásra és az egészségügyre és -800 milliárd a gazdasági szerepvállalásra, kormányzatra -900 milliárd. Az osztrákokkal is érdekes, egészségügy szociális hozzájárulás nő, oktatás marad, kormányzat és gazdasági szerepvállalás csökken.
Egyetértek veled abban, hogy aki tisztességesen fizette a több nyugdíjjárulékot, az kapjon több nyugdíjat. Ugyanakkor attól tartok, hogy a mai nyugdíjasok (úgy kompletten, kis- vagy luxusnyugdíjasok) messze nem fizettek be összesen annyi nyugdíjjárulékot anno, hogy az fedezné a hátralévő életükben a nyugdíjukat. Persze, tudom, nem ilyen egyszerű, hiszen infláció, stb.) De ha nagyvonalúan azt vesszük, hogy nagy átlagban befizette valaki a bruttó bére 10%-át mondjuk 45 éven át aktív korában, akkor ha 15 évig nyugdíjas, akkor a bruttó bére 3×10=40%-át kellene kapnia nyugdíjként. Ehelyett ma kapja az utolsó nettó bére 75-80%-át. Amik között van azért egy kis különbség. De majd Miklós kijavít, ha rosszul írtam a számokat.
Itthon elég gyakran csillan fény az alagút végén, de sajnos legtöbbször a szembejövő mozdonyhoz tartozik.
Annyit fognak szigoritani amennyi ahhoz kell, hogy ne fagyjanak be az EUs forrasok ergo ne boruljon a pocegodorbe az egesz magyar gazdasag es ahhoz fognak nyulni ami ehhez a celhoz legkevesebb szavazatvesztessel jar. Logikat, ertelmet, jovokepet el lehet felejteni. A holdudvart es az uj “arisztokraciat” etetni kell.
Tudomásul kellene venni, hogy ez ugyanúgy van, mint egy vállalatnál: ha jól teljesít, tud fizetésemelést adni, ha nem megy a szekér, csökkentik a fizetéseket. Miért lenne másképp ez a nyugdíjakkal?
Amúgy M.Petivel teljesen egyetértek.
“Amit tisztességtelenül vettek el az emberektől, azt vissza kell adni nekik — fogalmazott Rogán Antal.” Ezt a bankokon túlra is ki kell terjeszteni.
Néhány ezer milliárd forint már meg is van.
Meg egy saját meglátás, valamiért mindig deficites a költségvetés, mindig megszorítás kéne, de pl. az államadósság kamata úgy emlékszem 2x annyi, mint az aktuális éves hiány. Tehát elvileg tudna egyensúlyban lenni, de emiatt nem tud. Persze ez tabu, pedig kíváncsi lennék, hányszorosát fizette már “vissza” az ország…
A nyugdíj rendszert lehet farigcsálni, de úgysem tartható fent sokáig ebben a formában. Nem csak Magyarországon, sehol sem.
Inkább azon kellene gondolkodni, hogy mi legyen helyette, nem azon, hogy meddig lehet elodázni az összeomlását. Az egész világon ettől rettegnek, és ki lehetne mondani azt is, hogy egyik modell sem működik igazán. 60-70 évnyi tapasztalata van vele az emberiségnek, és mivel demográfia függő az összes, minden változtatás 30-40 év alatt mutat eredményeket.
Te meg ezt ismered
mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Statisztika/mnbhu_statisztikai_idosorok/mnbhu_fizm_20090330/fmuq_eur_hu.xls (érdekes lenne a 1988-1994 közötti időszak is)? Honnan fog berepülni az a 61 MM€ hiány?
Ez a nagy neoliberális tévtan: nem a költségvetési hiány és az államadósság a probléma, hanem a fizetési mérleghiány és a külső adósság. Igaz ugyan, hogy Dornbusch először a fizetési mérleghiányra rendezte az egyenletét, de aztán néhány oldallal később a költségvetési hiányra rendezte – ez a matematika, ami a neoliberálisoknak nagyon nem megy – mert egyszerűen nem érdekük, vagy a megbízóiknak nem érdeke.
Marx szobrát csak most vitték ugyan el a Dimitrov térről, de a legfőbb tanítását már évtizedek óta nem tanítják: ha a munkajövedelmeket csökkentik, az azt jelenti, hogy a tőkejövedelmeket növelik, azaz az 1%-ét. De az nem köz, hanem magángazdaságtan!
De ha abból indulunk ki, hogy kormányaink sose a logikusat cselekedték, szinte biztos hogy elkrják ezt is…
Aztán ha vége a választásnak.. nem történik semmi.
Vagy ha lesz, az nem a jó megoldás, hanem a legkisebbek tovább szivatása. Stadionra, focira, politikustömegre mindig lesz pénz. Átfogó reform, racionalizálás, ténylegesen felesleges kiadások csökkentése nem lesz, mert abból van a lenyúlás és az újraszavazás.
Terveim szerint én jövőre már külföldön fizetek nyugdíjbiztosítást. Ott ahol névre szóló egyéni számlám lesz, és várhatóan többet kapok vissza, mint amennyit befizettem. De a magyarnak mindenképp a többszörösét.
Olvasd el a belinkelt cikket, pont erről szól.
MALÉVnél is sztrájkoltak a még több juttatásáért, mert nekik jár, bár mínuszban volt a cég. Aztán egyszer csak semmi pénz nem lett. Magyarország is ide fog jutni. Lelépnek a most még adófizetők, oda ahonnan kapnak is vissza valamit.