Itt az új Bokros csomag?

A kormány eddigi gazdaságpolitikája nem volt éppen egy fényes diadalmenet.

Hiába a kétharmados parlamenti döntés, eddig semmi érdemi lépést nem tettek a gazdaság rendbehozatalára. A régióban előtte is kiugró GDP arányos adóterhelés nőtt, 2012-ben már 39,2% volt, ami még tudott egy kicsivel tovább emelkedni 2013-ban. A hozzánk hasonló országok (Románia, Szlovákia, Bulgária, stb.) hasonló mutatója 27,9-28,3%. (Roppant egyszerűen fogalmazva: túl vagyunk adóztatva a környező országokhoz képest, 40%-kal több adót fizetünk GDP arányosan. Az adóterhelés nem csökkent, csak másként adóztatnak. Jövedelemadó helyett ÁFA-t, közvetlen adók helyett közvetettet és a többi)

Az államadósság elleni harc keserű bukás, az államadósság 13%-át kitevő nyugdíjpénzek államosítása ellenére is rekordmagasságba nőtt az államadósság, jelenleg már 24,5 ezer milliárd forint, ez 85%-os GDP arányos államadósságot jelent, jelentősen többet, mint a 2010 év eleji adat. Ezzel is az egyik legeladósodottabb ország vagyunk a régióban.

A költségvetési hiány bár végre 3% alatt maradt tavaly, de ne felejtsük el, hogy azért, mert a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt az addig oda befolyó pénzek már a költségvetést gazdagítják. Ha ez nem történik meg, még mindig 4% felett lenne a hiány.

Az összes problémának a forrása, hogy a kormány a kiadási oldalt érdemben egyáltalán nem csökkentette, maximum a szája íze szerint átformálta. Pedig az ország átka évtizedek óta a túl nagy adóelvonás és a túl burjánzó állami kiadások. (A kettő logikusan összefügg.)

(Írtam erről régen egy cikket: Piacgazdaság vagy gondoskodó állam.)

(Update: ma megjelent egy cikk az indexen, ami jól mutatja, mi a baj az országgal. A cikk itt található.)

Most azonban fény csillant az alagút végén, több média úgy értesült, hogy az önkormányzati választások után végre nekiáll a kormány annak a munkának, amit immár 25 éve senki nem kezdett el.

Varga Mihály gazdasági miniszter kedden arról beszélt, hogy az állami kiadási oldalt mintegy 10%-kal akarják csökkenteni. Ez elég brutális adat, arányaiban megfelel a híres-hírhedt Bokros csomag kiadáscsökkentésének.

A külön örvendetes hír, hogy végre valahára nem az adókat akarják emelni, hanem a kiadásokat csökkenteni. (Állítólag.)

Ez nagyléptékű megszorításokat jelent, még egyszer, olyanokat, mint a Bokros csomag hozott.

Fájni fog, sokaknak nagyon, de talán végre elkezdődött valami, ami az ország rendbetételére és nem az olcsó népszerűségre törekszik.

Drukkoljunk, hogy mindez igaz legyen és ne ijedjen meg a kormány az ezzel járó garantált népszerűségvesztéstől, illetve hogy onnan vegye el a pénzt, ahonnan kell (jóléti kiadások, nyugdíjak és egyéb állami transzferek) és ne onnan, ahonnan kényelmesebb, de sokkal károsabb.

Bár sajnos még korai az öröm, mert az információk még nagyon bizonytalanok és ezt a műsort hasonló ígéretekkel már 2011-ben is előadta a kormány, abból nem lett semmi.

Sokan azt találgatják, miért éppen most akar a kormány nekigyürkőzni a feladatnak, öt év semmittevés után. Talán a paksi beruházás hatalmas kiadása miatt? Az Unió esetleges szankciói miatt?

A napi,hu remek cikke a témáról itt olvasható, a hvg szkeptikusabb összefoglalója pedig itt. A portfolio.hu találgatása, hogy miért éppen most itt.

Share

117 hozzászólás

  • El Presidente
    A nyugati munka persze hogy jobban fizet, hiszen mint mondottam, ök már megteremtették a magasabb bérhez szükséges feltételeket. M.o.-nak is ment volna ha nincs I. II. vh., nincs 1956, nincs a 90-es privatizációs Chichago-zás. M.o. utoljára a kiegyezéstöl (1876) egészen az I. vh.-ig ( 1914 ) képviselt a térségben jelentös szerepet. A gazdaság ki tudott termelni egy Szent István csatahajót ( 152m hossz) ami a kor szinvonalán nagy eredménynek számított ( mérnökök,nyersanyag,munkaerö,energia ellátás,hadi felszerelés stb.) Ma se egy repülö/autó/katonai nehézipar nincs magyar kézben. Hol vannak a történelmi vállalatok, amik (sajnos) lehetövé tették az I. vh. megvívását?
    Saját (magyar tulajdonú) megavállalatok nélkül ( méret kb MOL/OTP ) nincs extra jövedelem, amit a szerte a világban tevékenykedö cégek hazahoznának. A jóléthet monopólium/globalizáltság/imperializmus kell.
  • El Presidente
    +1 Trianon után ( -2/3 területi veszteség ) örülni kell annak hogy a maradék 1/3 nem olvadt bea környezö szláv/román területekbe, hanem müködöképes maradt. Pl a kozákok a napoleoni/orosz /lengyel harcok után eltüntek a térképröl.
    A globális búslakodás helyett az egyénnek kell változtatnia a saját sorsán, mert ha egyénenként sikerül, akkor az globálisan is meg fog látszani. mindenki önnön sorsának kovácsa.
  • Edvárd
    Kedves Edvárd,

    A hozzászólás azért van, hogy hozzászólj egy cikkhez.

    Ha egy új cikket szeretnél írni, javaslom a blog.hu-t.

  • Edvárd
    Kösz, visszlát
  • El Presidente
    Egyszerübb adózás pl: A nettóból csak a szükséges pénz levonása ( kb 15%-20% ) a többit nettóban utalni. Cserében minden állami szolgáltatás egyén általi fizetése, ha igénybe veszi.
    Azaz nettót növelni és mindenért pénzt kérni, így célzottabban jut a pénz az adott helyre. Ez kb 25%-al növelné meg a havi nettó bért, de akkor egészség/beteg biztosítást/nyugdíj számlát kell nyitni mindenkinek ami egyénre szól. A régi rendszerben maradókat pedig folymatosan ki kell futtatni.
  • El Presidente
    folyt:

    Ugyanis az eü és a nyugdíj rendszer tipikusan piramis játék, ami feltételezi az új belépöket, amiböl a régiek igényét fedezi. Ha nem lehet vhonnan bevételt átcsoportosítani a piramisba (állampapír/kötvény/adósság csökkentö számla/stb) akkor a “játékosok” egyre kevesebb pénzt kapnak vagy a végén semmit.
    Ezt tehát fordított piramissá kell tenni, azaz termelövé ( egyszerre senki nem beteg, a befizetök hasznot termelnek, a dolgozók csak 30-40 év alatt lesznek nyugdíjasok stb )

  • L70
    Politikusi szemmel a nyugdíj és eü ellátórendszerben az alábbiakat lehet büntetlenül megtenni:

    1. korhatár emelése,
    2. bruttósítás (SZJA és természetbeni eü. járulék beépítése a nyugdíjba), ami főleg az eü. ellátórendszer fenntarthatósága miatt lesz fontos. Itt nagyon jó kommunikáció kell, és választás előtt 2 évvel meglépni, választás évében járulékot és SZJA kulcsot nem emelni, ezzel legitimitást biztosítani az ellenzékkel szemben).

    Ami sokkal nehezebben megy, választási buktához vezetne:
    – helyettesítési ráta csökkentése,
    – nyugdíj indexálás visszafogása, nyugdíj csökkentése,
    – bármilyen új eü. co-payment bevezetése (lásd vizitdíj).

  • Kiszamolo
    Szerbiában éppen most csökkentik 10%-kal a 65 ezer feletti nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét. A pénzügyminiszter azért lemondott, mert ő 20%-os csökkentést akart.
  • Zabalint

    A korhatáremelés is csak módjával működik, ha hirtelen túl sokat emelik, és ezzel egyszerre túl nagy tömeg szembesül azzal, hogy messzebb került a nyugdíj, akkor az túl nagy népszerűség vesztéssel bírnak. A következő években meg pont egy lokális csúcshoz érkezünk nyugdíjba vonulók létszámában, tehát egyrészt eleve fontos lenne most emelni, másrészt gyorsan fog érinteni sok embert.

    A bruttósítás meg pontosan akkor lesz népszerűtlen, ha nyugdíjcsökkentéssel jár, ha nem akkor meg semmi értelme.

  • L70

    A bruttósítás előnye hosszú távon az együtt sírunk, együtt nevetünk lehetőségét adja, az aktívaknak és nyugdíjasoknak egyaránt. Az eü. rendszer nem bírja el, hogy relatíve egyre kevesebb aktív finanszírozza, ami egy idő után elképesztő várólistákat és korrupciót okozna. Ha ezután valamikor akárcsak 1%-kal megemelik a természetbeni járulékot, akkor azt szét lehet teríteni a teljes lakosságra. Pont akkora nyugdíjcsökkentéssel járna, mint az aktívaknál nettó csökkentéssel.

    Korhatáremelésnél pedig megoldás, hogy 2 évente fél évet emelünk, az nem hirtelen sok, de jól tervezhető, és igazítható is az átlagéletkor növekedéséhez.

  • El Presidente
    L70

    *-os 5-ös. Jó az ötlet. Világosan fogalmazott, müködöképesnek tünik.

  • Kérdezz bátran
    A magas nyugdíjak csökkentésével, befagyasztásával nem értek egyet. Aki több évet dolgozott, több járulékot fizetett, annak igenis több jár. Nagyon kellene már az a fránya egyéni számla. Az másik kérdés, hogy az összes nyugdíj arányos csökkentése elfogadható. Ha nem jut, akkor nem jut.

    Az egy ember egy szavazat, sok bajnak a forrása. Adóztassuk a gazdagokat, mert nekik sok van, adóztassuk a bankokat, úgy is tisztességtelenek. 🙁 Adófizetéssel arányos szavazatok esetén ezt nem érné meg eljátszani.

  • Géza
    Ma reggel Kósa azt mondta a TV-ben, hogy a bürokrácia felére csökkentése lenne a cél. Ez nagyon dícséretes. Ugyanakkor a riporter kérdésére megnyugtatta a köztisztviselőket, hogy ez nem fog együtt járni leépítéssel, legfeljebb átcsoportosítással, azaz egyeseknek más munkát kell majd végezniük. Azt hangsúlyozta, hogy alapvetően a szükségtelen jogszabályok betartására fordított időt lehetne megtakarítani.

    De ha nekem, mint állampolgárnak, vagy vállalkozónak kevesebb adminisztrativ feltételnek kell megfelelnem, akkor nyilván kevesebb emberre lesz szükség a hivatalban is, akik ezeket a kimutatásokat kiértékelik, ellenőrzik, stb. Ha nem nyúlunk hozzá a létszámhoz, az max. fél siker lehet.

  • Janos
    :

    Ezt a celt el lehet erni letszamleepites nelkul is ( bar akkor valoszinuleg kevesebb sikerrel):
    1, nem vesznek fel uj kozalkalmazottat, igy a “termeszetes fogyas” miatt csokken a szamuk
    2, az atcsoportositas utan ertelmes munkat adnak azoknak, akiknek eddig ertelmetlen munkajuk volt.

    Az a baj, hogy ezen emberek nagyresze nem tudna megelni a versenyszferaban, es ezt mar mindenki jol tudja. Emiatt nem is lehet oket kirugni, mert igy csak a munkanelkuliek taborat gyarapitanak.

  • L70

    Igazad van, de már az is siker, hogy nem szívatnak feleslegesen. Hányszor kell nekem kikérnem valamit az egyik hivatalból, és átadni a másik hivatalnak, mert szándékosan úgy alakítják a szabályokat, hogy emiatt rögtön két Micike is szuperfontos lesz, és iktathat két marhafelesleges ügyet.

    Azt mondom, iktassák egymás között, és maradjon meg a munkájuk, csak az én néhány órámat és a pénzemet ne vegyék el ilyen hülyeségekkel.

    Egyszerű példa: ha megpályázol egy állami állást, akkor erkölcsi bizonyítvány kell, 90 napnál nem régebbi. Namost, egyszerű lenne nyilatkozni, hogy hozzájárulsz, hogy az egyik intézmény ezt kikérje a másiktól. Helyette, 4ezer akárhány fortintot leperkálsz, és odabaktatsz a Visegrádiba, mert különben csak 30 napra vállalják, miközben az állsáhirdetés 15 napon belüli pályázati határidőt tartalmaz. Na ez sima szivatás.

  • L70
    Vagy a kedvencem volt, amikor az SZJA átalakításnál rájöttek, hogy a GYED-esek megszívnák, ezért hoztak egy szabályt, hogy a GYED-ből más algoritmussal számítják majd ezeknek az adóját.

    És itt jött a csavar, menj el az egyik hivatalba, és kérvényezd, mert különben ez a kedvezményes szabály rád nem fog vonatkozni. Na ugye, megint két ügyet kreálták, az egyik ahol a kérvény alapján igazolták a másiknak, azt, amiről az állam úgy is tudott. Hja, hogy ezért ráment 100 ezer kismama vagy apuka 3-3 órája, azaz társadalmi szinten 300 ezer óra a hülyeségre, az nem számított, okos jogalkotó megalkotta, hogy legyen jó sok hivatali ügy. Na ehhez értenek rendesen, és épp itt az ideje egy kicsit visszavenni a nagy magyar állami ügygyárból.

  • Géza
    Most Rogán viszont kimondta, hogy a bürokrácia-csökkentés bizony leépítéssel fog járni a közszférában. De úgy felpörög a gazdaság, hogy mindenki talál majd munkát versenyszférában.