Az ember hajlamos a panaszkodásra, a legtöbben hamarabb észreveszik a lyukat, mint a sajtot, amiben a lyuk van. Nem annak örülnek, hogy van sajtjuk, hanem azért letargikusak, mert van benne lyuk.
Így vagyunk gyakran az anyagi életünkkel is. Sokan minden nap számba veszik, mi nincs még meg, amire vágynak vagy másnak megvan, ezért nekik is kell. Ahelyett, hogy észrevennék, hogy olyan sok mindennel rendelkeznek, amiről akár százötven éve is még egy király is csak álmodni mert volna.
Nincs 700 szobád, mint XIV. Lajosnak a versailles-i kastélyban, de a szobáidon van jól szigetelő ablakod, fel tudod fűteni a lakásod 20 fok fölé, jó eséllyel nyáron tudod hűteni azt. Van fürdőszobád folyóvízzel, neki egy sem volt. Ha nagy ritkán fürödni akart, dézsában melegítettek neki vizet.
Neked nem kell együtt laknod a penésszel, nem kell az egész életedet félhomályban, kormos, hideg falak között füstölgő fáklyák és mécsesek mellett az állandó huzatban leélni.
Nem fogsz belehalni egy himlőbe se te, se egyik gyereked sem, a többi fertőző betegségről már nem is beszélve. XIV Lajos és Mária Terézia hat gyerekéből csak egy élte meg a felnőttkort. (Lajos herceg volt az, ha esetleg kérdeznék egy kvízműsorban.)
Még az 1800-as évek elején is a gyerekek 42%-a meghalt az ötéves kora előtt, leginkább olyan fertőző betegségekben, amit ma már nem is ismerünk, hála a védőoltásoknak. De az emberek felnőttként is belehaltak egy rozsdás szöggel való találkozásba vagy néha csak egyszerűen a lázba, amit egy ma már könnyen kezelhető fertőzés okozott.
(Érdekes adat, hogy a nemesek rövidebb ideig éltek, mint a parasztok és a királyok még a nemeseknél is hat évvel rövidebb ideig éltek. Ennek oka, hogy a nemesek a társasági élet kedvéért a füstös, egészségtelen városokban maradtak az év nagy részében, ahol a különféle fertőzéseket is nagyobb eséllyel kapták el. Csak az orvostudomány fejlődésével a 17. század végére változott a helyzet, akkor a nemesek kerültek előnybe, mert volt pénzük orvosra. De ezt csak zárójelben jegyzem meg.)
Egy terhesség esetén sem azonnal az jut eszedbe, hogy vajon túléled-e a szülést. Még a nemesek között is a nők 15-20%-a belehalt valamelyik szülésébe a komplikációk és a fertőzések miatt.
A gyereked még az állami oktatásban is különb és sokoldalúbb oktatást kap, mint XIV Lajos korában nagyjából bárki. Még 1820-ban is az emberek majdnem 88%-a nem tudott írni-olvasni s a középkori királyok is gyakran nem törték magukat ezügyben, ezért is tartottak írnokokat.
Olyan ételeket ehetsz a világ bármely tájáról, évszaktól függetlenül, amiről Lajos csak álmodni mert volna, ha egyáltalán tudott volna a létezésükről. Lajos egész luxusban töltött életében nem látott annyiféle ételt, amennyivel te találkozol, ha elmész bevásárolni a sarki szupermarketbe. Hűtés hiányában nem azt ettek és nem akkor, amikor csak akarták. Ha a húsnak már szaga volt, azért még nem dobták ki. Ma ha akarsz, lehetsz vegán, élhetsz hetekig csak egzotikus gyümölcsökön, ehetsz kínait vagy tengeri herkentyűket, mexikói ételek, amit és amikor csak akarsz. Nem olyan régen a király is azt ette leginkább, ami volt és akkor, amikor volt.
A világtörténelemben először a világ nagy részén nem az éhezés a legnagyobb probléma, hanem a túltápláltság.
Az olyan néhai luxuscikkek, mint só, bors, cukor és egyéb fűszerek, filléres dolgokká váltak.
A csapból folyó vizet bátran megiszod. Néhány százada még a vizet is forralni kellett és még akkor sem biztos, hogy nem volt mindenféle káros anyaggal szennyezett. Nem véletlenül ivott bort mindenki, aki csak tehette.
Annyi ruhád van, amennyi nagyon kevés embernek volt még a gazdagok között is.
1820-ban az emberek 94%-a extrém szegénységben élt, mára világszinten ez az arány 10% alá esett.
Soha ilyen jó nem volt a közbiztonság sem, a középkor derekán a gyilkosságok száma a mostani érték 110-szerese is volt, később javult a helyzet, de még így is nagyságrendileg nagyobb esélyed volt, hogy megölnek és/vagy kirabolnak.
Az utazás még egy király számára is gyötrelem volt, kitéve a hidegnek, melegnek, esőnek, a sárnak és a rázkódásnak. Így tettek meg naponta néhány tucat kilométert. Ehhez képest ma bárhová eljutsz kényelmesen, egy fedett és légkondicionált kényelmes járművön, akár néhány óra alatt egy másik földrészre is.
Az ikeás ágyad fényévekkel kényelmesebb, mint egy középkori király ágya volt és nincs is tele bogarakkal és ágyi poloskákkal, ahogy a királyi ágy tele volt. Valószínűleg egeret és patkányt sem láttál a hálószobádban az elmúlt években.
A sort még hosszan lehetne folytatni és nem is kellene ennyire messzire menni az időben, 60-70 év is elég lenne, sőt, egy mai afrikai átlagpolgár életével is össze lehetne hasonlítani egy mai magyar áltagpolgár életét.
Egy cikk arról, hogyan éltél volna néhány évtizede:
A lényeg az, hogy valószínűleg nagyobb kényelemben, biztonságban és jólétben élsz, mint egy király néhány száz éve, annak ellenére, hogy nincs kétszáz szolgád és hatszáz szobád. Ha választhatnál egy akkori királyi élet és a mostani életed között, valószínűleg a mostanit választanád, ha megismernéd, hogy élt akár csak egy király is néhány száz éve.
Ezért érdemes a mindennapokban nem a lyukra, hanem a sajtra koncentrálnod, a világtörténelem legszerencsésebb időszakában élsz, azon belül is egy szerencsésnek mondható földrajzi helyen és gazdasági helyzetben.
