A KATA adózás maga a megvalósult ideális adózás a kisvállalkozásoknak, legalábbis 8 millió forint alatt. Felette bejön a 27% ÁFA plusz 12 millió felett további 40% adó, ami az áfával együtt már durva adókulcs. (Szerencsére jövőre az Áfa határt is felemelik 12 millióra.)
(Azonban ha az áfát le tudod nyeletni a megrendelővel, mert cégeknek dolgozol és nem magánembereknek, akkor összességében még évi 25 milliónál is jobban jársz, mint az EVÁ-val.)
A KATA-nál minden adót és járulékot letudsz 8 (jövőre 12) millióig havi 50 ezer vagy 75 ezer forintos fix adóval. Ehhez csak a helyi adó járul, ami jellemzően évi 50 ezer forint környéke, bár Budaörsön éppen nulla forint. (Mondtam már, hogy Budaörs az egyik legjobban élhető város az országban és nem csak ezért?)
Mi a különbség az 50 és a 75 ezres havi befizetés között? (Megjegyzés: a mellékállású katások havi 25 ezret fizetnek, de az nem számít bele se nyugdíjalapba, se máshová.)
Az, hogy 2018-ban az 50 ezres befizetés 94.400 Ft jövedelemnek felel meg, a 75 ezer forintos pedig 158.400 Ft-os jövedelemnek. (Természetesen ezek nem nettó összegek. A 94 ezer forint nettóban még a minimálbér háromnegyedét sem éri el, 51.880 Ft-ot jelent, míg az emelt összeg nettó 87 ezer Ft, erre vigyázz. A nyugdíjad is így lesz számolva. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy figyelmeztessek minden KATÁ-s vállalkozót, hogy akármennyi KATÁ-t fizetsz is, nem lesz szemmel látható nyugdíjad. Ezért örülj a KATA alacsony díjának, de amit megspórolsz rajta, azt tedd félre magadnak nyugdíjra. Nagyon sokan nagyot fognak nézni, amikor a postás kihozza majd az első 24 ezer forintos nyugdíjat és akkor döbbennek rá, hogy ennyiből kell havonta megélniük még 15-20 évig.)
Mivel jobb orvosi ellátást nem kapsz a magasabb adózás miatt, a utak sem lesznek jobb minőségűek az utcádban ettől, ezért ez csak egy esetben fog számítani: a nyugdíjadban (illetve a táppénzedben, de ez vállalkozóként ritkán érint. A GYED-et érdemes kiszámolni, megéri-e).
A kérdés a következő: fizessem inkább a magasabb összeget, vagy tegyem félre magamnak ezt a pénzt? Melyikkel járok jobban?
Azt kellene tudnunk, mennyivel lesz magasabb a nyugdíjad a nagyobb havi kereset mellett.
Sajnos azt nem tudjuk. Maximum annyit tudunk, hogy a mai állapot esetén mi lenne a különbség. Azonban az biztos, hogy mire te nyugdíjas leszel, már nem lesz a nettó jövedelmednek a 60-80%-a a nyugdíjad.
Örülhetsz, ha 40-50%-a lesz.
Egyébként itt a hivatalos kalkulátor, ha van kedved, számolgass vele.
Mivel nem látunk előre 20-30 évre, hogyan fognak változni a nyugdíjszabályok és a nyugdíj számítási módjai, mondjuk azt, hogy az emelt összeg miatt havi 20 ezer forinttal lesz több a nyugdíjad (ez a nettósított különbség 57%-a, szerintem még sokat is számoltunk), ha végig katás leszel még 30 évig. De ez csak egy közelítő tipp.
Számoljuk ki, mi lenne, ha ezt a pénzt magadnak raknád el.
2% infláció feletti kamattal számolunk és azzal, hogy 25 évig leszel nyugdíjas. Az összegeket mai forintban kell érteni. A 30 éves 67 évesen megy nyugdíjba, a többiek 65 évesen.
Ha a 30 éves elrakja magának a pénzt, 16,4 millió mai forinttal lesz gazdagabb. Ha ezt 25 év alatt feléli, 69,5 ezer forinttal egészíti ki a nyugdíját vele.
A negyven éves 25 év alatt 9,71 milliót tesz el magának. Ebből 41,1 ezer forinttal lesz több a nyugdíja.
Az ötvenéves 5,2 milliót spórol meg, ez havi 22 ezer forintot jelent nyugdíjasként a saját megtakarításból. (De neki már nem lenne 20 ezer forinttal több a nyugdíja, hiszen csak 15 évig fizette a magasabb összeget.)
Látható, hogy akkor jársz a legjobban, ha magadnak teszed félre a pénzt. Ha magasabb hozamot érsz el, mint 2% infláció felett, még több pénzed lesz. Ha 90 éves korodnál hamarabb meghalsz, az el nem költött pénzt öröklik a gyerekeid. De ha 110 évig élnél is, akkor se igazán járnál rosszabbul, ha magadnak gondoskodtál a magasabb nyugdíjról.
Az a pénz, ami a te zsebedben van, az a tiéd, akárhogy is omlik össze a nyugdíjrendszer, vagy emelik fel 72 évre a nyugdíj-korhatárt.
Összegezve, az alacsonyabb KATÁ-val jársz (sokkal) jobban, de csak akkor, ha a különbözetet el is teszed magadnak nyugdíjas éveidre.
Nem 20% akart lenni az a 2%? Van olyan amatőr balek, aki 5-10% éves infláció alatt növeli a befektetései nettó értékét? Maximum a bekfektetési alapokkal bohóckodók, vagy aki bankban tartja.
Úgy értettem hogy infláció fölötti hozam ~10%-nál kevesebb :))
Ahelyett, hogy rulettezne, vagy Bitcoin venne?
https://kiszamolo.hu/neked-hany-szazalek-hozam-eleg/
"Az a pénz, ami a te zsebedben van, az a tiéd"
oké, de hova rakjam?
Hiánypotló cikk. Pont ez foglalkoztatott a napokban. Mondjuk én már a 67 is túl optimistának érzek, lesz az sajnos 70 is egy 30 évesnek
"KATA-nál minden adót és járulékot letudsz 8 millióig"
Ez 2018. január 1-től 12 millió lesz, szerintem célszerű lenne zárójelbe beírni a cikkbe.
Én is, már most is annyi. Azért írtam, mert 8 millió felett ott az áfa. Olvasd el még egyszer.
Ha valaki csak az 50 ezrest fizeti, akkor szolgálati időt is veszít, elég sokat. A példádnál a 30 éves kb. 10 évvel később mehet el nyugdíjba, mint ha a 75 ezret fizeti.
Nőknél ez a 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjazás miatt nem mindegy, hogy a párom 58 évesen el tudna menni nyugdíjba, vagy a várhatóan szerintem is inkább 70 éves kor elérése után.
Ez persze csak árnyalja a képet, átbillenteni a 75 ezer oldalára nem fogja.
Én is, már az is 8 órának számít, de kevesebb jövedelemnek, legalábbis ezt olvastam valahol. Hogy 8 órának számít idéntől, vagy jövőre, tehát az évek meglesznek, de a jövedelem nem. (Eddig 80% időnek számított.)
De most nem találom a cikket, ha valaki tudja biztosan, írja meg, lesz-e, volt-e ilyen változás.
Update: Nyugdíjszakértő megírta a helyes választ: Amennyiben egy vállalkozó élve a kata adózás lehetőségével 2013. január 1-jétől havi 50 000 forint tételes adót fizet, úgy esetében a majdani nyugdíjazásakor a katás adózóként eltöltött időszak, a nyugdíjjogosultság tekintetében, teljes egészében szolgálati időként kerül majd figyelembe vételre, a nyugdíj mértéke szempontjából viszont csak annak arányos része.
Tehát így van. Olvassátok el a többi hozzászólását is, szépen kifejti.
@Sanyi.M
Gondolom ez az elso bejegyzes, amit valaha is ezen az oldalon olvastal, kulonben nem kerdezned meg...
Köszi a cikket, megerősített abban, hogy tök felesleges több adót fizetni a minimálisnál.
Egy kritikus elem, ami kíván némi önmérsékletet: a "megspórolt" havi 25e Ft-ot ténylegesen félre kell tenni, relatíve biztonságos befektetésbe. Máskülönben nem egészíti ki majd a nyugdíjat.
Ha az emberfia "befekteti" a legújabb piramisjátékba, egy tutinak látszó magas hozamú csodába, esetleg elkölti 5-10-20 év múlva valami fontosnak vélt célra, akkor megette a fene az egészet.
Tudom ez nem ide tartozik, azonban érdemes lenne egy cikket írni később a befektetési szolgáltatókról, ahol szerepeltetni lehetne a Random Capitalt, Degiro-t és az Interactive Brokers-t. Nem sürgetlek ezzel, ráér bőven, azonban érdemes lenne ezzel a témával foglalkozni.
Igen, a szolgálati idő árnyalja a képet.
Könyvelők ezt biztosan pontosabban tudják, esetleg kiegészíthetnék.
Ha jól rémlik 4 évnyi befizetés után (havi 50eFt) jár 3 év szolgálati idő. Ez így helyes?
Jó lenne ezt pontosan tudni, mert nagyon sokat számíthat.
Nekem többet ér, hogy pár évvel előbb kaphatom meg a nyugdíjamat, mint, hogy 10-20eFt-al többem legyen (kitartó öngondoskodás mellett)
" Nagyon sokan nagyot fognak nézni, amikor a postás kihozza majd az első 24 ezer forintos nyugdíjat és akkor döbbennek rá, hogy ennyiből kell havonta megélniük még 15-20 évig"
Ezzel csak az a gondom, hogy ha a mai politikából indulunk ki, akkor ez úgy lesz kezelve, hogy amikor már elég sok katás ment nyugdíjba, a köv. választás előtt valaki felveti, hogy ez micsoda csúnya dolog, fizessünk +havi 80ezer katakárosult nyugdíjkiegészítést, mivel a nyugdíjas szavazót könnyű megvenni. Utána ebből majd senki sem tud kihátrálni, mert a szavazatuk kell, így megint az jár pórul, aki gondoskodott magáról.
Ez a jellemző ügymenet, ha egy kis falut elönt az árvíz: akinek nem volt biztosítása, az kap önkormányzati segítséget, akinek volt, az nem kap. Jövőre vajon hányan mondják le a biztosítást?
Szöcske, el fog jönni a nap, amikor már majd nem lehet kedvezni a nyugdíjasoknak, mert olyan sokan lesznek és olyan kevés aktív dolgozó.
Ha már újra szóba hoztad a bitcoint...egy utolsó gondolat, egy mai cikk:
“...A bitcoin jelenleg kis szerepet játszik a fizetési rendszerben, nem elég stabil az árfolyama és erősen spekulatív eszköz - kommentálja Yellen az utóbbi időszak slágertermékét.....”
m.portfolio.hu/gazdasag/mar-yellen-is-a-bitcoinrol-beszel.270969.html
Ha nagyobb szerepe lesz, akkor kinyírják, ez egyértelmű...
Igy vagy ugy, ideje lenne mindenkinek elfogadni az ongondoskodas fontossagat. A legjobb, ha a nyugdijra is ugy tekint az ember, mint kiegeszito osszegre, nem, mint alapra.
Ha van, az nagyon jo, de a hianya ne razza meg a vilagunkat. Szelsoseges eset, de senki nem tudhatja mit hoz a jovo...
Ha van lehetoseg ra, akkor biztos nem az allamra bizom a penzem.
Írhatnál pár gondolatot arról is, hogy a mai 20-30 éveseknek mennyire éri meg akármilyen szinten nyugdíjra számítani. Azaz hiába fizeti egy mai 20-30-as ugyanazokat a terheket mint egy nyugdíj előtt álló, nem fogja a töredékét sem visszakapni ha egyátlalán kap valamit?
Vagyis írtad, hogy a katások ne számítsanak nyugdíjra... mert amúgy mennyire számíthatnak bármire? Vajon megéri fizetni a nyugdíjalapba ha sosem lesz nyugdíjunk?
Csak egy a bibi:
Mégpedig az, hogy az 50.000 Ft fizetése főállású vállalkozóként nem ad 100%-os szolgálati időt, hanem csak töredéket, pontosan csak 0,8 évet.
Tehát 1 év szolgálati időhöz 1/0,8=1,25 évet kell dolgoznod, hiába éred el az öregségi nyugdíj-korhatárt, nem lesz meg az elegendő szolgálati időt a teljes nyugdíjhoz.
Szóval azt is el kell döntened, hogy meddig (hány éves korodig) akarsz dolgozni, majd élvezni az életet ("nyugdíjba menni"), ugyanis van arra lehetőség, hogy az öregségi nyugdíj korhatára előtt elmenj nyugdíjba, természetesen nem 100%-os nyugdíjért cserébe.
Tehát a fenti számolgatást több helyen módosítani kéne:
- az 1 évnyi szolgálati idő megszerzéséhez szükséges 0,25 év "többletmunka" időértékével,
- az öregségi nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségének időértékével,
(- meg még pár dologgal biztosan, amit nálam okosabbak felismertek, de én nem..
És az, hogy jövő év elejétől tényleg kell a vállalkozói bankszámla katásoknak végül most hogy van? Tényleg kell?
Mp, nem kell, leszavazták.
@Kiszamolo:
Félreérthető voltam, bocsi, szóval januártól 12 millió után van csak KATA bünti és ÁFA, most persze 8 ez a határ.
De még 2x elolvastam amit írtál, én nem bírtam felfogni amit írtál, bocsi, végül is korrekt a leírásod.
@Kiszamolo
"legalábbis ezt olvastam valahol"
A "valahol" legyen a törvény, jogszabály. A 2012. évi CXLVII. és az 1997. évi LXXX. és LXXXI. törvényekben benne vannak szépen.
@Kiszamolo KATA szolgálati időre:
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
39. § (1) Ha a biztosítottnak [...] biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 20. §-ának alkalmazása során - az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében - a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.
@Szocske:
Már tömegével mennek nyugdíjba a régi földművesek, őstermelők stb.. És kapják a 28500 forintos nyugdíjakat. Több ilyen ismerősöm is van akinek így jártak a szülei. És sok sok éve csak a méltányossági (vagy mi a neve) nyugdíjemelésekben bízhatnak ami tolja pár évente pár ezerrel feljebb a nyugdíjukat, ami lassan elég az éhen haláshoz már.
És nem is tervezik ezen változtatni ahogy tudom, pedig már nem 10 ezer ember járt így.
@Kiszamolo mivel a nyugdijasok is jogosultak szavazni ezert nem latom miert (mikor) jonne el ez az ido. Demokraciaban mindig az van amit a tobbseg akar, a egyre tobb nyugdijas pedig csak gerjeszti a tobbseguket
De nem az van, hogyha 50.000Ft-ot fizetsz, akkor az nem 100%-ban számít bele a szolgálati időbe?
"Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjszolgálati idő számításánál 1 év katafizetés nem eredményez 1 év szolgálati időt, hanem – a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a minimálbér arányának megfelelően – csak 292 napot (81 300/101 500 = 80,1x365 = 292).
Ez első ránézésre nem olyan nagy probléma, de ha mondjuk valaki 5 éven keresztül a havi 50 ezer forint katát fizeti, akkor – feltételezve, hogy ez idő alatt a minimálbér nem sokat változik – nem 5, hanem csak 3, 5 év körüli szolgálati időt tud szerezni."
adozona.hu/kata_kiva/Nyugdijugy_nem_erdemes_trukkozni_az_adofize_ALDNMI
És ilyen formán ez elég komoly probléma!!! (Azt a kicsit is később fogod kapni)
Na, szolgálati idő. Ha elmúltál 65 éves és van minimum 20 év szolgálati időd, elmehetsz nyugdíjba.
Annyi a különbség, hogy a nettó fizetésed hány százalékát kapod meg. Erre van egy táblázat.
Ilyen formában mindegy, hogy nagyobb összeg kisebb százaléka, vagy fordítva.
Ha nincs ki a 20 éved, vehetsz szolgálati időt a minimálbér 34%-áért.
@Szabó Gábor: "Úgy értettem hogy infláció fölötti hozam ~10%-nál kevesebb :))"
Ha van jó tipped, akkor oszd meg velünk is. Melyik az a biztos befektetés, ami stabilan hoz 10%-ot az infláció felett?
A szolgálati idő beszámítása édesmindegy. Teljesen mindegy, hogy 58 vagy 70 évesen kezd el nekem havi huszonezer forintot folyósítani az állam. A munkát úgyis csak akkor tudnám abbahagyni, ha önálló befektetésekkel eleget összegyűjtöttem. Bár szerintem ilyen sosem lesz. Annyit nem tudok félretenni, hogy bármikor majd kijelenthessem, hogy én abból akár 35 évig is vígan elleszek egyéb pénzkeresés nélkül. Inkább dolgozom, és gyűjtök arra az esetre, ha munkaképtelen lennék. Az meg elég ritka, hogy valaki végleg munkaképtelen legyen, mégis még 25-30 évig ki kellene tartania a pénzének.
Jellemzően aki KATÁ-s az nem éppen fizikai munkát csinál. De akkor miért akartok ilyen eszeveszetten nyugdíjba menni? A semmittevésért?
Ha figyel magára az ember, szellemileg bőven friss marad 80+ éves koráig is, nem látom miért ne dolgozhatnék még akkor is. Bár persze, ha valaki rühelli a munkáját az biztos nem akar, de akkor meg váltson másra amit élvez.
"érdemes lenne egy cikket írni később a befektetési szolgáltatókról, ahol szerepeltetni lehetne a Random Capitalt, Degiro-t és az Interactive Brokers-t"
Egyetértek. Mivel sokszor elhangzott itt, hogy a hazai alapok drágák, ezért hasznos lenne egy összeszedett összefoglaló a brókercégekről, az előnyök, hátrányok felsorolásával, illetve a hazai lehetőségeken mellett a külföldiekről is (interactive, degiro, és még 1-2 külföldi, hogy legyen miből külföldön is választani).
Ami külön érdekes és hiánypótló lenne, az a külföldi tbsz számla létrehozásának menete, mert valahol olvastam, hogy nav állásfoglalás szerint arra is van mód, csak be kell jelenteni nekik, hogy hol és milyen összeggel helyeztél el pénzt, ami tbsz-ként akarsz kezelni, a külföldi szolgáltatónak nem is kell támogatnia a tbsz-et, mert a felhasználó levelezi le a nav-val.
@Indexkoveto es a tobbi tema ajanlgato tarsaik:
Ahelyett, h Miklosnak adnatok a tippeket, h mirol kellene (szerinted) irnia, mert az sokakat biztos erdekel (=neked epp fontos), inkabb jarj utana te a dolognak, keress ki hozza te minel tobb anyagot, elemezd ki te az adatokat, kvazi vegezd el te a hazi feladatot ahelyett, hogy otletelgetsz bele a semmibe. Aztan, ha van "enerdzsi", ird meg, amiket talaltal/amire jutottal es ha kelloen alapos, sztem Miklos szivesen kozzeteszi, a tobbi kommentelo pedig hozzairja a magaet es mar meg is vagy... Gondolom Miklosnak eleg szep listaja van, h o mirol szeretne irni nekunk, ha egy-egy ujabb cikket kapunk, csak oruljunk es tanuljunk es persze koszonjuk meg szepen: Koszi szepen - ezt is! 🙂
Aki 50.000Ft-ot fizet az csak 3/4 évnek számolódik el.
Tegyük fel 40 éves vagy:
- még 25 évet dolgozol, ha 75.000Ft-ot fizetsz, az összesen: 22,5 M Ft. Ekkor 65 évesen mész nyugdíjba.
- még 33,3 évet dolgozol, ha 50.000Ft-ot fizetsz, az összesen: 20M Ft. Ekkor 73,3 évesen mész nyugdíjba.
Különbség: 2,5M Ft
65 és 73,3 év között összesen kapnál (8,3 éven át) 28,500 (ez mondjuk a minimumnyugdíj) + 20.000 (kiszámoló által írt plusz, amivel többet kapsz az emelt díjfizetés miatt), összesen:
4.83M Ft.
És utána is többet kapsz 20.000 Ft-la havonta.
TEHÁT NEM IGAZ AZ ÁLLÍTÁS, HOGY JOBBAN JÁRSZ 50.000Ft fizetésével!
Xorg, na még egyszer: az nem jelenti azt, hogy akkor annyival tovább kell dolgozni. Csak kisebb lesz a szorzó.
@János: Miért is lenne a nyugdíjba vonulás semmit tevés? Elég sokat lehet tennie venni a kertben, unokázni, kirándulni, miért kéne életünk végéig megfeszítve dolgozni?
Ráadásul nem mindenki fit 80 évesen (már ha egyáltalán megéri), akármennyire vigyáz magára, főleg ha stresszes munkát végzett előtte évtizedekig. Az két külön dolog, hogy valaki 65 év fölött hobbiból dolgozgat vagy azért kell dolgoznia, mert különben éhen halna. Mivel ilyenkor már könnyebben jön egy súlyos betegség, illetve a munkaerő piac sem tolong az idősekért, ezért egyik pillanatról a másikra lehet munkanélküli.
" Gondolom Miklosnak eleg szep listaja van, h o mirol szeretne irni nekunk"
Biztos van listája, de a bloggerek általában nem veszik zokon, ha valaki témaötletet küld be. Lehet, hogy valaki olyasmit javasol, ami jobb, mint a listában szereplő témák. Ha jól tudom, Miklós blogolásból is él, ezért neki ez a munkája, hogy összeszedje az infókat, és elemzést készítsen belőlük, ahogy ebben a Kata cikkben is, míg más ezt csak a szabadidejében, a munkája mellett tudná megtenni.
János: nyugdíjba vonulni és abbahagyni a melót nem ugyanazt jelenti.
KATA téma: ha 40 órás főállás mellett fizetem a 25 ezres KATA-t, számíthatok valami pluszra nyugdíjba vonuláskor? Vagy még egy meleg kézfogás sem fog jutni?
Antenna, nem.
Van itt kavarás.
20 év szolgálati idő kell az teljes jogú öregségi nyugdíjhoz. A szolgálati időt a nyugdíj összegének számításakor kell arányosítani.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény ((Tny.) 18. § (2) bekezdés b) pont) szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján biztosított a főállású kisadózó.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 37. § alapján a Tbj. 5. § (1) bekezdés j) pontjában említett a főállású kisadózóként bejelentett személy biztosítási ideje szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra nyugdíjjárulékot fizetett, illetőleg az előírt nyugdíjjárulékot megfizette.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 20. §- a szól az öregségi nyugdíj összegéről.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. § (1) bekezdése szól a szolgálati idő arányosításáról a 20. § alkalmazása során, amely 20. § az öregségi nyugdíj összegéről rendelkezik. A 39. § (2) bekezdése pedig meghatározza, hogy a 39. § (1) bekezdés rendelkezéseit (az öregségi nyugdíj összegének vonatkozásában) főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell. Tehát a nyugdíj összegénél (nem a nyugdíjjogosultságnál) a biztosítási időnek csak az arányos része vehető figyelembe szolgálati időként.
A fentiek alapján tehát ha a nyugdíjjárulék- alapot képező jövedelem nem éri el a minimálbért az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapításánál a biztosítási idő teljes tartama figyelembe vételre kerül, a nyugdíj mértékét meghatározó, tényleges szolgálati idő kiszámításánál azonban ugyanezen biztosítási időnek csak az arányos időtartama számítható be ((Tny.) 39. §-ában szereplő arányosítás csak a nyugdíj összegére vonatkozik).
@én is, tévedsz mivel még mindig nincs erről törvény ezért boritékolható hogy marad az áfa határ 8 millió ( amúgy a könyvelőm azt mondta hogy a novemberi továbbképzésen már megerősítették a kormánytól hogy ezt sajnos nem sikerült kilobbizni az eu-nál ), viszont egy másik dolog hogy aki eu-ba számláz annak bizony 8-12 között sem kell áfát fizetni, csak a hivatkozási alap azt am helyett eua lesz.
Több helyen olvastam már sokkoló számokat az "állami" nyugdíj 25-30 év múlva várható helyettesítési értékéről, a cikkben is 40-50%... életkorom okán húsbavágólag érint, azt szeretném kérdezni, hogy ezek a számok honnan jönnek, hogy adott időtávokon a helyttesítési értéknek mi lesz a várható értéke?
Lehet a minimumnál, azaz 28.500 Ft-nál is kevesebbet kapni.
A nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 20.§ (3): „Az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el, az öregségi teljes nyugdíj összege azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével.” Tehát, ha nem éri el az átlagkereset a minimális 28.500 Ft-ot (ami a nyugdíjminimum), akkor az abból számított nyugdíj összegét nem emelik fel 28.500 Ft-ra!!!
Havi 50ezer Ft adófizetés esetén a szolgálati idő 2017-ben 258 nap, 2018-ban 248 nap a lehetséges 365-ből. Havi 75ezer Ft fizetése esetén az év összes napja beleszámít a szolgálati időbe.
Az 50ezer Ft befizetésekor az ellátási alap 2017-ben 90ezer, 2018-ban 94,4ezer Ft.
A 75ezer Ft-os befizetés esetén pedig 2017-ben 150ezer, 2018-ban 158,4ezer Ft.
@Szabó Gábor, van olyan amatőr balek, aki hosszú távra tervezve 20% hozammal számol? 🙂 Oké, ha többet céloz meg az ember, de számolni számolni konzervatívabban kell, ha nem akar az ember pofára esni... (Mondjuk az infla+5% beleférhet azért, de már az is szép)
@János: "Jellemzően aki KATÁ-s az nem éppen fizikai munkát csinál." - pedig pont nekik lenne nagyon jó ez. Mennyit fehéredhetne a gazdaság, ha a mesteremberek is rájönnének ennek az előnyére. De jelenleg annyira balfék (már elnézést, de így gondolom) a nagy részük (vagy akivel én találkozom), hogy áfás számlát tud csak adni magánszemélynek, de leginkább semmit se akar. Vagy a NAV a balfék, hogy ezt hagyja.
Arányos szolgálati időt valóban csak a nyugdíj összegének – mértékének – megállapításánál kell figyelembe venni. Amennyiben egy vállalkozó élve a kata adózás lehetőségével 2013. január 1-jétől havi 50 000 forint tételes adót fizet, úgy esetében a majdani nyugdíjazásakor a katás adózóként eltöltött időszak, a nyugdíjjogosultság tekintetében, teljes egészében szolgálati időként kerül majd figyelembe vételre, a nyugdíj mértéke szempontjából viszont csak annak arányos része.
Egy példánál maradva, ha egy adott személy az 1974-től 2012-ig fennállt biztosítási jogviszonyai alapján 39 év nyugdíjjogosultságnál és nyugdíj mérték szempontjából figyelembe vehető szolgálati időt szerez és 2013. januártól a 2017. december 31-i nyugdíjazásáig - öt éven át - katás vállalkozóként folyamatosan havi 50 ezer forint tételes adót fizet meg, 2017. december 31-én a nyugdíjjogosultság tekintetében 44 év, a nyugdíj mértéke szempontjából viszont csak 42 év szolgálati idővel fog rendelkezni, ami 4%-al alacsonyabb induló nyugdíjat eredményez majd.
Az előzőekhez tartozik az a tény is, hogy az 50 ezer forintos tételes adó megfizetéséhez a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset kiszámításakor havi 81 300 – 2017-től 90 000 - forint nyugdíjjárulék alap tartozik, ezzel szemben a magasabb, havi 75 ezer forint tételes adó megfizetése esetén havi 136 250 – 2017-től 150 000 - forint járulékalap vehető figyelembe. Ha az adott személy 2013. évtől a 2017. év végi nyugdíjazásáig az alacsonyabb mértékű tételes adót fizeti meg, a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkereset összege nagyságrendileg 10%-al lesz alacsonyabb, mintha a katás időszak alatt a magasabb összegű tételes adót fizetné meg. Az alacsonyabb szolgálati idő és az alacsonyabb átlagkereset összeségében kb. 15%-al alacsonyabb induló nyugdíjat eredményezhet.
Összességében tehát ami „jó hír”, hogy az arányos szolgálati időt csak a nyugdíj összegének a "belső" kiszámítása során kell figyelembe venni. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges 20 év vagy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idő vonatkozásában 1 nap biztosításban töltött idő 1 nap szolgálati időt jelent, függetlenül az ellátási alap összegétől.
Sziasztok! Elég sok itt a félreértés a nyugdíjszámítást tekintve.
Én is akarok kommentelni... hozzászólásaihoz csatlakozva, nem csak a Katv. és egyéb adó törvény a mérvadó a nyugdíjszámítás esetén.
A Tny. (1997. LXXXI.) egyértelműen fogalmaz: a szolgálati idő (ami a százalékos szorzó alapja, pl. 40 év-80%, 30 év-68%) számításánál a tárgy évi bruttó keresetet arányosítani kell a mindenkori bruttó éves minimálbér mértékéhez, amennyiben az nem éri el utóbbit! Ami 2015-ben 80% volt, jövőre már csak 68,4% (2016-73,25%, 2017-70,6%), és valószínűleg tovább csökken akár 60%-ig, vagy a kormányzat megemeli a havi fizetendő összegeket.
A másik félreértés, hogy a nyugdíj összegének alapja nem a befizetett adó összege, hanem a mögöttes, kvázi bruttó fizetés a mérvadó. 2018-ban ez adótlanítás után (158.400-94.400)*,815*,85=44.336,- / hó.
Ez a jelenlegi jogszabályok alapján 30 év alatt jelentős összeg.
az nagyjából sejthető, hogy a mai nyugdíjnak kb. a fele fog járni átlagosan. De ez biztos nem úgy lesz, hogy a mostani algoritmus szerint kijövő nyugdíjat felezik, hanem a magasabb nyugdíjakat fogják nagyobb arányban csökkenteni. Úgyhogy a relative jól keresők helyében aggódnék leginkább a nyugdíj miatt.
@antenna, vedd úgy, hogy a 25e KATA az adó, amiért nem kapsz közvetlenül semmilyen szolgáltatást. A főállásúak ehhez fizetnek még 25, vagy 50e-t, azt tekintsd a járuléknak, az után jár táppénz meg nyugdíj.
Meleg kézfogás senkinek nem jár.
@ggwp
Én 44 vagyok, és nem számolok érdemi nyugdíjjal. Annyit fogok kapni arányaiban, mint most egy kisnyugdíjas, pedig nagyon nem minimált fizetek be.
Ez van.
1. Aki fiatal, az életbenmaradási okokból is tervezzen gyerekeket, és valahogy ne maradjon tervezési fázisban 🙂 bónuszként a társadalmat is segíted, de azzal ne törődj 🙂
2. tegyél félre.
3. tervezd meg, hogy hol fogsz a nyugdíjadból (kevés lesz) megélni. Jó esetben még magyarul beszélnek, de simán lehet, hogy meg fogsz tanulni egy egzotikus nyelvet, pl. vietnámit, mert ott la. fűteni nem kell 🙂
Ha tudod, kombináld az 1-3-at, és akkor még jól is érzed majd magad a trópuskon 🙂 Hacsak addig nem előznek be ők is brutálisan árszinvonalban. Akkor persze a 3. pont amúgy is kiesik. 🙁
Ha valaki sem nekem, sem Miklósnak nem hisz, akkor legalább egy nyugdíjszakértőnek higgyen:
Mavrick, már írtam róla, holnap fog megjelenni.
Aki 65 évesen megy nyugdíjba, annál sajnos reálisabb, hogy max 15 évig lesz nyugdíjas, mint hogy 25-ig.