Kitekintő
Az elmúlt hetekben adós maradtam a heti gazdasági összesítővel, most némileg be szeretném pótolni ezzel a cikkel.
Az amerikai gazdaság az infláció félelmében él már lassan hónapok óta. Ennek egyik jeleként ha még nem is igazán jelentősen, de már emelkednek a tízéves állampapírok és a lakáshitelek kamatai.
Sokan attól tartanak, hogy a sok gazdasági stimulus, az újabb és újabb dollár ezermilliárdok, amiket szétosztanak az emberek között, illetve a gazdaságban, valamint a FED soha nem látott pénznyomtatása vágtázó inflációt fog okozni hamarosan és visszatérnek a nyolcvanas évek, amikor a 10% feletti éves infláció sem volt ritka jelenség.
(A FED csak az elmúlt másfél évben újabb 3,8 ezer milliárd dollárral növelte a mérlegfőösszegét, másként fogalmazva így vagy úgy, ennyi pénzt pumpált pluszba a gazdaságba. 2008 óta megnyolcszorozta a mérlege nagyságát. Most szavazták meg az újabb 1,9 ezer milliárd dolláros amerikai gazdaságsegítő programot, aminek egyik részeként közel 400 milliárd dollárt osztanak szét az alacsonyabb jövedelmű állampolgárok között. Csak összehasonlításul, a teljes magyar egyéves költségvetés mértéke 73,6 milliárd dollár. Így már lehet érzékelni, mennyit hígult a dollár még akkor is, ha az amerikai gazdaság lényeges nagyobb, az amerikai GDP közel 21 ezer milliárd dollár.)
Miért ez a félelem, ahelyett örülnénk, hogy végre van újra infláció? Eddig egy évtizeden át az volt a gond, hogy nincs infláció, miért ijed meg mindenki az infláció lehetőségétől? Főleg, hogy jelenleg 1,7% az infláció, még a FED vágyott 2%-át sem éri el.
A gond abban keresendő, hogy a FED (és a többi jegybank is) fegyvertelenül néz szembe egy ilyen inflációs spirállal. A régi iskola szerint a jegybank az alapkamat változtatásával tudja csökkenteni az inflációt vagy növelni a gazdaságot. Ha túl gyenge a gazdaság, lecsökkentik a kamatot, az emberek pénzt költenek, erősödik a gazdaság, de elkezd nőni az infláció. Ekkor a jegybank kamatot emel, az emberek inkább megtakarítanak, csökken a kereslet, hűl a gazdaság, csökken az infláció.
Ezt az iskolát dobták sutba 2009-ben és egyrészt szinte végtelen pénzt nyomtattak másrészt nulla százalékon tartották a kamatokat azóta is. (Európában egyenesen negatív alapkamat van.)
Ha most kezdenének el kamatot emelni (ami szükséges lenne az infláció ellen, ha az nekilódulna), akkor viszont a fülig eladósodott cégek és államok mennének tönkre. Még a tőzsdei cégek ötöde is úgynevezett zombi cég, csak azért van életben, mert nulla százalék körül kapnak hitelt.
Ezért a félelem az infláció növekedésétől. A befektetők nem attól félnek, hogy újra 2-3% lesz a dollárinfláció, annak még örülnének is.
Attól tartanak, hogy ha elszabadul az infláció, nem lehet majd megállítani vagy csak olyan áron, ami az egész eddigi tákolmányt, amit a világ összegányolt gazdaság és monetárispolitika címen az elmúlt évtizedben, összedönti az infláció elleni beavatkozás.
De egyelőre még semmi nyoma a problémának a világban. Az amerikai S&P 500 tőzsdeindex tavaly február óta emelkedett egy laza 17,4%-ot az akkori csúcsáráról, csak idén eddig megvolt a 7,2% erősödés. Persze a nagy növekedésben a P/E ráta is némileg növekedésnek indult, a képen a simított Shiller P/E ráta.
A tőkeáttételes tőzsdei ügyletek mennyisége is elérte a 2007-es és 2000-es évek értékeit, ahogy IPO-t (elsőleges részvénykibocsátást) is régen láttunk ilyen sokat.
A házárak is újabb és újabb rekordokat döntögetnek, de még a használtautó-árak is az egekben.
Az amerikai munkaerőpiac csak nem akar talpra állni, hiába az egyre nagyobb átoltottság. Az új munkanélküliek száma még mindig túl magas hetente, ahogy a folyamatos munkanélküliek száma is 4,1 millió és a hosszútávú munkanélküliek száma is magas. Ami jó hír, hogy főleg a vendéglátó helyek újranyitása miatt 379 ezer új munkahely keletkezett.
Tavaly ilyenkor rövid időre még negatív is volt a határidős olajár, vagyis az olaj tulajdonosai fizettek, hogy valaki megszabadítsa őket az olajtól. Nos, ennek az időnek vége, újra 65 dollár felett van az olaj hordónkénti ára. (Három hónapja még 50 dollár volt az ára, tavaly ősszel pedig 40 dollár.)
Az angliai export bő 40%-kal zuhant januárban az EU felé, ahogy az import is 28%-kal csökkent. A brexit mintha tényleg betett volna a kereskedelemnek. Azonban fontos megjegyezni, hogy december végéig aki csak tehette, feltankolt áruval, illetve leszállította az árut az eu-s partnerei felé, ezért a januári számokat kár túl komolyan venni. A februári adatokra még várni kell egy hónapot.
Februárban 1,45 millió autót adtak el Kínában, ez 3,6-szoros növekedés a tavaly februári adatokhoz képest, persze ott akkor volt a teljes lezárás. 2019 februárjában 1,482 millió autót adtak el ugyanitt, így már kevésbé vonzó a szalagcím.
Az amerikaiak 37%-a már kereskedett vagy legalább komolyan megfontolta a kereskedést Elon Musk valamelyik tweetje alapján, 16%-uk már többször is kereskedett így. Emlékezetes, amikor idén januárjában kiírta, hogy használj Signalt (Whatsup helyett), egy hasonnevű cég részvényei az egekbe lőttek. Egész addig, amíg a befektetők rá nem jöttek, hogy az egy másik cég.
Kicsit ijesztő a jelenség, de lehet, hogy ez lesz az új normális.
A forint tovább tudott gyengülni, újra 365 forint felett kell adni egy euróért, a dollár pedig közel 308 forint.
Ha nem tudtuk volna magunktól, az Eurostat szerint Magyarországon nőttek a legjobban az ingatlanárak 2013 és 2019 között, 2009 és 2019 között csak Észtország pipált le minket, de ott a bérek sokkal jobban nőttek, mint nálunk. Ellenben a bérleti díjak növekedésében csak a negyedikek lettünk 2015 és 2019 között.
A házépítés költségének emelkedése 25,7% lett az uniós 7,9%-kal szemben, de itt meg kell elégednünk a második hellyel, Romániában 33%-kal nőttek az építési árak euróban.
A kétgyerekes családok nettó fizetése tovább romlott itthon 2020-ban, uniós szinten csak három országban keresnek kevesebbet a hasonló családok. A romlás fő oka a hatalmas forintgyengülés az elmúlt másfél évben.
Nem látom miért ne vándorolna ki mégtöbb aktív kereső.
Mondjuk kíváncsi vagyok, hogy akarnak leszállni róla és mit akarnak csinálni helyette? A BoJ piacra borítja az összes részvényét és kötvényét? Sok japán cégben már ő a legnagyobb vagy az egyik legnagyobb részvényes, övé a piac 7%-a. Nem vesz több állampapírt, elengedi az állampapírok kamatait?
Nem találom sajnos a cikket, ahol erről volt szó, ha valaki tudja, belinkelhetné, idei cikk.
cnbc.com/2021/03/16/elon-musk-is-offering-to-sell-his-tweet-as-an-nft.html.
Cnbc? Miért, a Kiszámoló neked már nem is elég jó?!
https://kiszamolo.hu/itt-az-uj-orulet-az-nft/
Nem vettem észre, hogy közben kitetted a legújabb cikket. Ezek szerint nem frissítettem az oldalt vagy szinte egyszerre jelent meg a kettő.
ha pénzt is szeretnél keresni, akkor én végiggondolnám még egyszer az arany dolgot.
goldprice.org/gold-price-history.html
Szoktam az angol Amazonról is rendelni – bár egyre ritkábban (de egy laptopot inkább nem a német oldalról rendeltem, német billentyűzettel…)
No ez most megszűnt nálam is: januárban, amikor az egyik csomagot onnan kattintottam, kapom ám a vámkezelési nyilatkozatot, nem elég, h vámot fizetek, még a bürokrácia is… Ki kellett nyomtatnom, kitöltenem, scannelni, visszaküldeni. (Amazon mellékelte a számlát nekik, és a vám fizetést is intézte – nekem miért kellett ezzel szöszölnöm, kezicsókolom? 🙂
Nem megoldhatatlan, mégsem fogom csinálni, megszívtad, Brexit, rendelek EU-ból, vagy megveszem itthon.
Ennyit arról, hogy milyen jó az EU-n kívül, pedig ők kicsit nagyobb kutyák, mint mondjuk mi – mindig eldurran az agyam, amikor a populista “csivava” politikus EU elleni propagandát nyomat…
Ugye pont arról volt szó, hogy 12. éve megy az eszetlen pénznyomtatás, aminek nem bír vége lenni, mert hiába jön az infláció, a jegybank nem teheti meg, hogy kamatot emeljen, mert bedől minden… Tehát nincs fék, gyorsul tovább a vonat – de előbb-utóbb jön a végállomás – vagy akár csak egy élesebb kanyar…
Bármilyen bénán hangzik is, de ilyen még nem nagyon volt a történelemben, hogy nulla a kamat és letolt gatyával várjuk a vihart. Ki tudja mi lesz, de én nem merném kijelenteni, hogy aranyat balgaság tartani…
worldoutofwhack.com/wp-content/uploads/2018/07/Bitcoin-bubble.png
Ja és ezen a charton a 2017 végi BTC lufi van ábrázolva…
“amerikai GDP közel 21 ezer milliárd dollár”
A kriptovaluták most 1700 milliárdos kapitalizációt adnak – és a fedezet meg a nagy semmi.
Upsz, én a teljes időtartamot szerettem volna linkelni :).
Mindegy is, az arannyal több problémát látok:
– a magas infláció = emelkedő aranyár összefüggés nem egyértelmű (sőőőt…)
– a fő devizák már nincsenek az aranyhoz kötve, innentől kezdve ez csak egy a sok (nemes)fém közül.
– a fizikai arany tárolása biztonsági kockázat/költség.
A jelenlegi helyzet valóban példátlan, az arany vétele ha nem is balgaság, de szerintem nem is biztos befektetés.
Sok sikert a befektetésedhez.
QTT, nem, csak mentem aludni és nem akartam 150 vallásos hozzászólásra ébredni. Most már újra lehet kommentelni.
Átnéztem az oldalt is, a FB-ot is, de sehol sem tudok nektek írni, így ide kényszerülök.
Kitöltöttem a kockázati biztosítással kapcsolatos kérdőívet (kétszer), de nem kaptam visszajelzést.
Szívesen kötnék nálatok, légy szíves, jelezzétek, hogy van-e rá mód.
Köszönöm,
Orosi György
Most még macerás Angliából rendelni, mert megy az erőfitogtatás mindkét oldalról meg be kell állnia a rendszernek.
De ez a helyzet az EU-nak is masszív veszteség, nem csak a UK-nek. Hogy mást ne mondjak, a német autóipar egy nagyon jelentős piaca a brit… 1-2 év, elcsitul a vihar, lenyugodnak a kedélyek, kitalálnak effektívebb módszereket és ugyanúgy fogsz majd a UK-ből rendelni mint Svájcból vagy Norvégiából.
Az, hogy rövid távon szívnak a Brexittel az egészen biztos. Azt, hogy 5-8 éves távon is így lesz-e, arra azért nem vennék mérget…
Az arany nem jó befektetés, inkább defenzív exportcégekbe érdemes fektetni, jelenleg a $ is sokkal jobb menedékeszköz az aranynál a teljesítménye ezt bizonyítja, a $ régóta megbízható menedékdeviza, nem véletlenül erősődött az €-val és HUF-al szemben az utóbbi hónapokban!
A cikk utolsó mondata zseniális.
Most meg elkezdtek a befektetők aggódni hogy de mégis?
Nekem most minden további nélkül megjött az UK rendelés, nem kellett se kitölteni semmit se fizetni ..
Ha Amazon Marketplace-ről is rendelsz tételeket, akkor ott szerintem kétszer fizeted az áfát – mivel a külső bolt nem vonja le, te meg nem jársz utána minden tételnek akár más-más boltnál…
Kb. 130 GBP csomagra volt kb. 20 GBP szállítási díj és 42 GBP depozit vámkezelése+áfára, ami annyi is lett.
De papírozni kellett. Én inkább nem rendelek onnan, ha van máshol.
Az üzemanyag drágulás alapból mindent drágít, ahogy a forint gyengülés is.
A munkáltatók ezt nem fogják kompenzálni bér emeléssel, de akkor még örülhettek, mert van munkám.
Ami legrosszabb, hogy egyszerű dolgozóként nem látni, hol ennek a “romlásnak” a vége.
OTP helyett vehetek kanadai bankot 3-4% osztalékkal. Richter helyett pedig a partnercégüket (AbbVie-t) 5%-os osztalékkal. #ShareholderFriendly
Itt egy egész jó elemzés. Japánról szól, de szerepel benne grafikon a FED és az EKB eszközállományáról is.
g7.hu/vilag/20200916/kinyomtattak-37-magyar-gazdasagnyi-penzt-megsem-lettek-gazdagabbak/