Kötvények árai: nettó árfolyam, bruttó árfolyam, lejáratig tartó hozam

Brigi kért segítséget, mert nem tud eligazodni az államkincstár táblázatán: nettó árfolyam, bruttó árfolyam, mindezt megfejelve eladási és vételi bruttó árfolyam, felhalmozott kamat és a többiek.

Nos, a kötvénynek van egy névértéke, amit visszakapsz, amikor lejár a kötvény. Legtöbb esetben a kezdeti eladási ár megegyezik a névértékkel, vagyis annyiért veszed, amennyi “rá van írva”, tehát a névértékén.

Azonban sok minden történhet a futamidő alatt, kamatkörnyezet változása, a kötvénykibocsátó megítélése, stb. Ilyenkor a másodlagos piacon már nem a névértéken megy a kötvény, hanem az alatt vagy felett. Mondjuk a 100 ezer forintos kötvényt 93 ezerért vagy éppen 110 ezer forintért tudod megvenni, mert azóta változott a kamatkörnyezet, de a kötvény még mondjuk négy évig a kezdetben megállapított kamatot fizeti. Ez lesz a nettó árfolyam. (Figyelem, ez nem a kamatadó miatt nettó vagy bruttó, annak ehhez semmi köze.) Tehát a nettó árfolyam a kötvény aktuális piaci ára a névérték százalékában.

Igen ám, de a kötvény kamatot is fizet, jellemzően évente. Így napról-napra halmozódik a kamat erre a nettó árfolyamra, ha az éves kamat 5%, akkor naponta 5% osztva 365 nappal több kamat lesz a kötvényen, majd ezt egyben kifizetik a kamatfizetés napján.

Ezt hívják bruttó árfolyamnak. Vagyis nettó árfolyam plusz a legutóbbi kamatfizetés óta eltelt napok alatt felhalmozott kamat egyenlő bruttó árfolyam. (Aminek továbbra sincs semmi köze a kamatadóhoz. Ha kamatadót is kell fizetned, mert nem TBSZ számlára vetted, akkor a kamatot szorozd meg 0,85-tel a 15%-os kamatadó miatt.)

A “Bruttó árfolyamban felhalmozott kamat” azt jelenti, amire elsőre gondolsz: a nettó és bruttó árfolyam különbsége, amit majd kamatfizetés napján (ennek pontos dátuma külön meg van adva) vissza fogsz kapni.

Na de, a kötvényt eladó vagy megvásárló pénzintézet nem pusziért dolgozik, így külön számol eladási és vételi árfolyamot. Ha 100 ezer forint a kötvény, akkor mondjuk 99,5 ezerért veszi meg és 100,5 ezerért adja el. A különbség az ő haszna. Az “eladás”-t és a “vétel”-t mindig a pénzintézet szempontjából kell értelmezni. Vagyis a vételi árfolyam az, amennyiért tőled a bank megveszi a kötvényt és az eladási árfolyam, amennyiért eladja neked.

S természetesen itt is lesz nettó és bruttó árfolyam is: bruttó eladási árfolyam, nettó vételi árfolyam, stb.

Mivel nem túl egyszerű kiszámolni, hogy mennyi pénzed is lesz két év, három hónap és tizennégy nap múlva, amikor lejár a kötvényed, ha a névérték 103,15%-ért vetted, 0,89% felhalmozott kamattal, ezért bevezették a lejáratig tartó hozamot, ami pont ezt mutatja meg, mielőtt elvesznél a számokban. Ha ennyiért megveszed a kötvényt és a lejáratig megtartod, akkor évente mennyi kamatjövedelemnek (pontosabban hozamnak) felel meg. Ez az, ami téged érdekel igazából, a többi csak azért van, hogy összezavarjon. 🙂 Ezt látva tudsz dönteni, hogy megéri-e megvenni a kötvényt. Lényegtelen, hogy 6% kamatot fizet évente, ha egyébként 128%-on veszed meg, de csak 100%-ot fogsz visszakapni X év múlva a lejáratkor. (Mindig csak a névértéket fizetik ki lejáratkor.) De ha a lejáratig tartó hozama évente 1,29%, ebből látod, hogy nem az évszázad üzlete még mondjuk 7 évig ülni ebben a kötvényben, hiába vakított el a beígért 6%-os éves kamat.

S hogy ne legyen túl egyszerű, ebből is van vételi és eladási hozam, mennyi hozamtól esel el lejáratig, ha az aktuális vételi árfolyamon eladod a papírt a pénzintézetnek (aktuális vételi hozam), illetve mennyi hozamod lesz, ha most veszel az eladási áron és megtartod lejáratig.

Remélem, ez alapján már kibogozható, mi mit jelent a kötvények árazásánál.

Minderről bővebben beszéltem a kötvényekről szóló résznél az Akadémián, mindenkinek házi feladat, aki még nem nézte meg.


Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

51 hozzászólás

  • Hudi
    @Molni:

    Lehet, hogy a MÁK Webkincstár szinösszeállitása szebb lett, de:
    – az eddig egybe látható TBSZ-n lévő állampapírok szét lettek szedve külön menüpontok közzé, csak pár kattintással elérhető
    – az eddig egy kattintással bővíthető (tovább vásárolható) azonos állampapír vételi lehetőséget eltüntették
    – az EUR beutalást elrejtették
    – a képernyő méretét úgy “optimalizálták” hogy oldalra mindig kelljen 1 cm-t huzgálni
    – az új esedékességi fizetési szerződés “természetesen” nem hajlandó az utolsó Ft-t ot befektetni
    – az egész felület min. 3x lassabb (pl. az egyetlen “Összevont havi számlakivonat (MNB)” sor kilistázása 15 másodperc alatt történik meg)

    Nyilván a demó verzió a demó gépen a demó során szép volt, de gyakorlati haszna -számomra- eddig még nem nyilvánvaló.
    bár mintha az EUR befizetés átfutási idejét sikerült volna 7 napról 5 napra leszorítani.

    Szóval összeségében …