Lakástakarékpénztári hitel
Bár volt már róla szó, újra és újra előkerül a hozzászólásokban, hogy akkor is megéri megkötni az új, államilag nem támogatott lakástakarékpénztári szerződéseket, mert milyen jó lesz majd hitelt kapni 5-10 év múlva, 3-4%-ra, amikor a hitelkamatok 15-20%-ok lesznek. Ezért inkább bevállalom a 0,5%-os betéti kamatot 10 évre az állampapír 4,95%-os kamata helyett.
Akik erre számítanak, azoknak ajánlom figyelmébe a lakástakarékpénztári törvényt.
A lakástakarékpénztárak biztonságát a zárt rendszerük adja. Onnan lehetek biztos, hogy visszakapom a pénzt, mert a lakástakarék nem tudja eltapsolni azt.
A lakástakarékpénztár hitelt nem ad, hanem adhat. De csak akkor, ha ezzel nem veszélyezteti a lejáró szerződések kifizetését.
Idézetek a törvényből:
A lakástakarékpénztár áthidaló kölcsönt akkor nyújthat, ha a szerződésekből származó kötelezettségeit szerződésszerűen folyamatosan teljesíti.
Az így megállapított kiutalási összeget kizárólag a fióktelep által kötött szerződések alapján teljesítendő kifizetésekre és e szerződések teljesítése érdekében a lakáskölcsönök nyújtására szükség esetén általa felvett kölcsön tőketörlesztésére és e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott számított hozamának kifizetésére használhatja fel a 15. § alapján.
A lakás-takarékpénztár az MNB-nek haladéktalanul jelentést tesz, ha az adott kiutalási időpontban a kiutalási összegből nem tudja azoknak a lakás-előtakarékoskodóknak a szerződéses összeg kiutalására vonatkozó igényét sem kielégíteni, akik az adott módozat szerinti szerződésben meghatározott minimális megtakarítási hányad 110%-át már megtakarították, elérték a minimális értékszámot és a módozat szerinti minimális megtakarítási időt. Ebben az esetben a lakás-takarékpénztár a folyósítandó lakáskölcsön fedezetére az Felügyelet engedélyével kölcsönt is felvehet. Amennyiben az MNB a továbbiakban nem látja biztosítottnak a szerződések teljesíthetőségét, a Hpt. szerinti intézkedéseket tesz, és bírságot szabhat ki.
A lakástakarékpénztár által felvett kölcsönök, illetve az általa kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (a továbbiakban együtt: felvett kölcsönök) állománya a 10. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével nem haladhatja meg a folyósított áthidaló kölcsöneinek állományát.
A felvett kölcsönök állománya – beleértve a 10. § (2) bekezdésben foglalt esetet is – a kölcsönfelvételkor, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor nem haladhatja meg a betétállomány 40%-át.
A lakás-takarékpénztár az általános szerződési feltételekben meghatározott módszer szerint a szerződési feltételeket teljesített lakás-előtakarékoskodók között az adott kiutalási időszakhoz tartozó értékelési fordulónapon sorrendet határoz meg. A sorrend meghatározása az értékszám alapján történik. A lakás-takarékpénztár e sorrend alapján határozza meg, hogy az adott kiutalási időpontban mely szerződések esetében kerülhet a szerződéses összeg kiutalásra.
Tehát egy lakástakarék vagy a saját forrásából fedezi a kihelyezett hiteleket, vagy maximum a betétek 40%-a, de nem több, mint az áthidaló hitelek (ez nem ugyanaz, mint a végén adott hitel!!!) állománya mértékében hitelt vehet fel, ha ezzel nem veszélyezteti a betétek kifizetését.
Ehhez az kell, hogy többen akarjanak befizetni a rendszerbe (az ő pénzüket tudja kölcsönadni a lakástakarék), mint ahányan onnan a betéteiket illetve további hitelt szeretnének felvenni.
Vagyis több ember akarjon 0,5%-os betéti kamatot kapni, mint 3-4%-os hitelt.
Ha 15% lesz a hitelkamat 5-10 év múlva, akkor a betéti kamat is 10% felett lesz.
Sokan szeretnének 10%-os betéti kamat mellett 0,5%-os kamatot kapni a lakástakaréktól? Ha igen, akkor te is kapsz hitelt 3-4% mellett. Ha nem? Hát akkor azért ebben annyira biztos ne legyél.
Ha pedig 5-10 év múlva is 4% lesz a hitelkamat, akkor inkább te is takarékoskodj addig is állampapírban 5%-os kamat mellett és arra használod fel a pénzed 5-10 év múlva, amire csak akarod.
A Fundamenta estén jár a számlához +5% kamatbónusz + a 2,9%-s kamatozású hitel. Ebben az estben is úgy gondolod, hogy ha valaki lakáscélt valósít meg 5-10 éven belül akkor ez nem megfelelő konstrukció az előre gondolkodásra?
Válaszod előre is köszönöm
Változás akkor lehetne ha visszacsinálják az LTP törvényt.
De inkább ne, legalább kevesebb államilag kikövezett úton áramlik majd a pénz a szegényektől a gazdagok felé…
(mondom ezt gazdagként, életemben/a családban eddig 8 megkötött LTP szerződéssel a hátam mögött…)
Sziasztok,
Lakástakarékkal kapcsolatban van egy kérdésem:
A helyzet röviden:
Van két lejárt lakástakarékom: egy a saját, egy pedig egyik szülőm nevén. Nem sikerült tavaly meghosszabbítani a törvényváltozáskor, viszont a jelenlegi árak mellett nem tudok/akarok lakás venni.
A következő ötletet mondta egy ismerős: a szülő nevén lévő háznak egy részét vegyem meg a lakástakarékból és így ki tudom venni a pénzt az LTP-ből.
Leginkább az hangzik furán, hogy a szülő megjelöl engem kedvezményezettként és lényegében tőle veszem meg a háza egy részét a saját és az ő LTP-jéből.
Ezt meg lehet oldani legálisan? Megéri egyáltalán az illetékekkel, ügyvédi költségekkel számolva? Van valakinek hasonló ügyben tapasztalata?
A, bent hagyni a penzt a lakascel megvalosulasaig
B, felmondani most a szerzodeseket es realizalni az elvesztett alltamot, es atrakni allampaporba pl
C, varni esetleg arra hogy a kivereztetessel esetleg atterelik masik csatornaba, pl MAP+ ba allambacsiek a bentragadt penzeket
Erre van valamilyen otlet, tanacs?
Köszi a cikket, levontam a következtetést! 🙂
Nyílván amikor nyitottam még nem voltak ennyire megbízható és jó kamatozású állampapírok.
Az akciósan, díjmentesen nyitott számlák esetében még nyitási díjat sem szedtek, mégis többen adnak kamatot valamiből. (Talán a 150Ft számlavezetésből?)
Azért érdekes a kérdés, mert nem látszik, ha (ezentúl) senki nem kér hitelt, miért éri meg az LTP-knek évekig tartani az állományt, és gyűjteni a betéteket. Ebből következően nem látszik, miért fogadták be oly lelkesen a szerződéshosszabbítási kérelmeket anno a tv.módosítást megelőző 1-2 napban.
(Ráadásul a jelenleg elérhető hitelkamatok is ellenük dolgoznak.)
Ezzel áll szemben az évi 4.95% állampapír. Te döntesz. 🙂
Ha félrerakok fundival havi 240.000-et, akkor arra felvehetek papíron 42.000.000 Ft hitelt 5 év 11 hónap múlva, 16.556.100 Ft összes befizetés 17 040 000 Ft, 17.461.548 Ft a végén (levonva a nyitási és havi számlavezetési díjat). Kamat ~421.548 Ft.
Állampapírral (4.5% – az egyszerűség kedvéért) 6 év alatt 17.280.000 Ft befizetés, végén 19.344.648 Ft Kamat 2.064.648 Ft.
Tehát állampapírral nyertem másfél milliót. Na de nézzük a hitelt:
22.500.000 Ft hitelt szeretnék felvenni 6 évre:
3.3% THM: 2.600.000 Ft összes kamat
5.5% THM: 3.800.000 Ft összes kamat (+1.200.000) – már itt majdnem elvesztettem az állampapír előnyét
7.5% THM: 5.420.000 Ft összes kamat (+2 820 000 FT!!) mondanom sem kell…
És ezek már a most meglévő hitelkamatok. Mi lesz évek múlva ha emelkedik az alapkamat?
Az sem kifogás hogy ha majd 10% a betéti kamat akkor nem kell a 0.5%-os fundi. Abban a környezetben
a fundi is annyit fog kínálni….
2019-10-22 at 17:19
Melyik LTP-nál voltál mert nekem 5 szerződésem van, de rohadtul nem értik az ügyintézők hogy mit akarok.
Jól gondolom h ezek kifutásáig az állam fizeti az évi max 72 e támogatást, így elvileg nem lesz gond?
nincs. A kockázat nem 0, de a működés nincs veszélyben. Divat nagy szavakat használni (vége van, összeomlik, bedől, stb.), de ez csak hangulatkeltés. A cash-flow elég jól tervezhető, tehát az LTP már most tudja, hogy 3 év múlva mennyi szerződés jár le, és mennyi pénzt kell majd kifizetnie. Az eddig kihelyezett hiteleket fizetik az ügyfelek, mert az ingatlan áremelkedés miatt jobban megéri fizetni a hitelt, mint bedönteni. Az OTP és az Erste LTP-nél alig van hitel (lásd beszámolóik). A fundánál már számottevő az ügyfélhitel, de szerintem ők is vissza fogják vágni a hitelkihelyezést. Persze nem hivatalosan, csak nem fog átmenni az ügyfél a hitelbírálaton. Bár a mai hitelkamatok mellett ez nem kérdés. Végül ott vannak az anyavállalatok, mindegyik stabil bank: az LTP pedig vehet fel tőlük hitelt, mivel az LTP törvény erre lehetőséget ad, ha amatőr módon mégis eltolnák a cash-flow tervet
Haragudni fogtok, de leírom: 4 Fundamenta alatt (aka. 80-100e Ft/hó) nem éri meg félretenni, pláne nem a rarakódó 3-5%-okkal számolni. Inkább tarts egy angol órát és megvan ugyanaz a pénz. Vagy minden héten vallalj 3 tulorat.
Ezen kívül a szerződések teljesítéséhez nem csak a megtakarítást, hanem a lakáskölcsön törlesztő részét is felhasználja a lakástakarékpénztár, azaz ha már senki nem takarít meg, akkor a hitelt felvettek törlesztéséből folyósítja a szerződéses összeget: 10. § * (1) A lakástakarékpénztár a szerződéses összeget és annak részeként a lakáskölcsönt a kiutalási összegből folyósítja. A kiutalási összeg a következő részekből áll: a lakás-előtakarékoskodók által befizetett betétek, a betétekre jóváírt kamatok, a jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a már lakáskölcsönt kapott lakás-előtakarékoskodók, illetve kedvezményezettek tőketörlesztései.
köszönöm a választ, de levezette azt a gondolatot, ami valójában a kérdésem akart lenni. Másik dolog, hogy a fundival mondjuk 5-6 év alatt teszed össze a pénzt, mire szükséged lesz, állampapírba pedig egy összegbe kellene betteni azt az összeget, hogy kijöjjön az a matek. Ha pedig havi szinten kötnéd le a állampapírba 6 évig, megvan a kockázata, hogy az idő alatt változik a feltétel és máris borulnak a dolgok.
És, ahogy Marcell mondja az az alapfelvetés, hogy nem kötött senki tavaly október 16 óta új számlát, ami nem fedi a valóságot.
Bocsi de mi csak Miklós számításainak hiszünk, ezért is olvassuk ezt a blogot a sok másik kuruzsló bloggal szemben. 🙂 (nem egyszer hoztunk már kiváló döntést a blognak köszönhetően)
A tőkére van OBA védelem, az védve van. A hozamot pedig az állam a pénztárnak fizeti ki évente amikor az lehívja. Ha az elúszik valami miatt (pl. a te állami támogatásodból befolyt pénzt már másnak utalták ki a lukak tömködése miatt), akkor bukta van, mert arra nincs OBA (“az elhelyezett betét OBA által biztosított”), ugyanígy a kamatok esetében.
Szóval még a hitel nélküli szerződéses összeg sincs teljes mértékben védve, csak a befizetéseid. De az OTP lakáskassza az mint is írta azért még kifuttatja a dolgait (azért ott van mögötte egy nagyobbacska bank ugye), de a Fundát hiába élteti itt egy-két kommentelő, ott azért rezeghet a léc, mert ott azért egész magas havi költségek vannak (nagy székház, klientúra, céges autók stb. nem mindenki ügynök ám ott se). Volt egész sok fundás ügynök ismerősöm, azóta mindenki elmenekült onnan, így friss és pontos infóim nincsenek.
Ha a betét kifut mögüle, azok is semmivé lesznek.
Nem, a semmiből nem lesz pénz.
Lehet próbálkozni, de egyszerű a képlet: ha lesz elég pénze (=többen akarnak befizetni, mint hitelt kérni), akkor ad hitelt, ha nem, akkor nem tud.
Idézném a cikket:
Tehát egy lakástakarék vagy a saját forrásából fedezi a kihelyezett hiteleket, vagy maximum a betétek 40%-a, de nem több, mint az áthidaló hitelek (ez nem ugyanaz, mint a végén adott hitel!!!) állománya mértékében hitelt vehet fel, ha ezzel nem veszélyezteti a betétek kifizetését.
Hitelt nem vehet fel a Funda csak maximum annyit, amennyi az áthidaló hitel állománya vagy a betétállomány 40%-a (a kettő közül a kisebb.)
Vagyis nem vehet fel azért hitelt, hogy normál hitelt nyújtson.
Ez a lényege annak, hogy zártkörűen működik.
Hidd el, pontosan tudom, mi a különbség az áthidaló hitel és a normál lakástakarékpénztári hitel között.
OTP Mobilbankárként annak idején mást sem árultam, mint lakástakarékpénztárt és lakáshitelt.
Nem tudom, hogy hány előadást kellett végighallgatnom a termékekről, már a könyökömön jött ki.
Lehet nem értem a te logikádat. Amit megértettem belőle, az alapján a lakástakarékpénztár a nyitás után 4 évvel beleállt volna a földbe, amikor is a kezdéskor beszállt megtakarítók fel akarták volna venni az első hiteleket. Persze erre lehet azt mondani, hogy az elején biztos nem volt elég megtakarító és a később beszállók pénzét vették fel az első hitelesek. Viszont ez eléggé szerencse alapúnak hangzik nem? Mert mi van ha az első beszállók sokan voltak? Akkor csak a szerencsének köszönhette a rendszer a létezését? És kvázi azt mondod, hogy a rendszer nem lett felkészítve a lecsengésre, azaz a biztos bukásra tervezték a rendszert? Ennek nem látom értelmét.
Plusz folyamatosan felszálló ágban volt az egész, egyre többen léptek be évről évre.
Ennek ellenére, ha nem így lett volna, akkor egyszerűen csak nem adott volna hitelt a lakástakarék.
A gond az, hogy most harmada alá esett az új belépők száma és állami támogatás hiánya miatt mindenki kizárólag azért lép be, hogy majd hitelt vegyen fel.
Az elmúlt 10 évben jó módszer volt as much as possible LTP szerződés, és annyi lakáshitel a családban, amennyi elviszi az LTP-ket (be lehet törleszteni lejárat időpontjában).
LTP-t arra felvenni, hogy majd lakást veszel irtózatos lutri, mert:
– mi van ha nem akkor akarsz vagy tudsz venni, amikor lejár,
– mi van ha szar a piac és nem éri meg akkor venni.
Ezért kell a hitel, mert azt megfelelő lakáscélra, megfelelő időpontban felveszed és ezzel megszünteted az LTP időkockázatát, a hitelbe mindig be lehet törleszteni.
Felívelő lakáspiacon, csökkenő kamatoknál ez kötelező eljárás volt.
Tudom utólag ezzel nem segítek, illetve ha nem volt pénzed ingatlant venni, akkor sem jó a fenti okoskodás.
De hitelt még mindig fel lehet venni és az új szabályozás szerint fogyasztóbarát hitelbe 0% az LTP-s előtörlesztési díj.
Ha nincs elég betét, nincs hitel sem.
Hogy ezt hogyan fogják kommunikálni, nem tudom, de majd meglátjuk.
Magyarul a Ltp is csak egy eszköz, azaz nem jó és nem rossz önmagában. Egyedi mérlegelés szükséges és célra vezető, hogy ki és milyen mértékben, mire veszi igénybe.
Ha tulszigoritjak az adosminositest, akkor lesz hitel? Velhetoen csak keveseknek.
Mivel az elkovetkezo 3-9 evben csokkenni fog a befizetok szama ( kifutnak az allami tamogatasos befizetesek), ezert valoszinusithetoen lesz egy idoszak, amiko az LTP nem fog tudni hitelt nyujtani mindenkinek. Persze amig alacsonyabbak a banki kamatok, mint az LTP-sek, addig ebbol nem latszik semmi. Ha meg 10 evig igy maradnak a kamatok, akkor nem erdekes. Viszont ha megemelekdednek, akkor mar megeri majd felvenni, de nem tudnak majd adni., de ettol fuggetlenul a hitelbiralati dijjat megerheti majd elkerni:)
Van értelme a jelenlegi konstrukcióval úgy szerződni, ha a hitel nem érdekel? Kalkuláltam egyet a Fundánál, és havi 50000-es befizetéssel, 6 év 9 hónapra az jött ki, hogy 3 961 850 Ft-ra kapok a végén 4 315 090 Ft-ot.
Ha a kezdő 100000-et (nyitási díj) és a havi 50150-et sima látra szóló Cetelembe teszem, a nem túl vaskos 1% kamat mellett is 4200000-nél vagyok a 6 év 7 hónap megtakarítással, és bármikor a pénzemhez juthatok ha korábban szükség lenne rá. Ez alapján szerintem nem sokan lehetnek, akik hitel nélküli konstrukcióban gondolkodnak.
“Az én döntésem, hogy vállalom a kockázatát annak hogy nem kapok hitelt vagy bedől az egész, OBA garancia mellett, azért hogy kiszámíthatóan tudjak hitelt felvenni X év múlva, mert tudom hogy kelleni fog.”
Csak nekem tűnik úgy, hogy itt van egy logikai bukfenc?
“vállalom a kockázatát annak hogy nem kapok hitelt … azért hogy kiszámíthatóan tudjak hitelt felvenni “
Kérdés, hogy van alternatíva ahová fizethetek havonta 30,000Ft-ot (15,000ft többlet/szerződés), és az LTP-be csak az alap 5-5000Ft-ot fizessem tovább, vagy legyek átlagember és várjam meg a negyedik év végét, és vegyem fel a 2*(12*20,000+33*5000Ft+4*18,000Ft+aprópénz mint kamat) összeget ( 954,000Ft + kamat + az alternatív befizetés és haszna vs. 1,944,000Ft+kamat).
Állampapír foglalkozós (A beváltásnál), és úgy tudom nem lehet fix lejáratra venni (mármint hogy egyszerre járjon le mind).
Tudtok kifizetődőbb alternatívát? Esetleg babakötvény (oda jelenleg már csak 4*5000Ft-ot tudok utalni a gyerekeknek). Köszönöm.