Bár volt már róla szó, újra és újra előkerül a hozzászólásokban, hogy akkor is megéri megkötni az új, államilag nem támogatott lakástakarékpénztári szerződéseket, mert milyen jó lesz majd hitelt kapni 5-10 év múlva, 3-4%-ra, amikor a hitelkamatok 15-20%-ok lesznek. Ezért inkább bevállalom a 0,5%-os betéti kamatot 10 évre az állampapír 4,95%-os kamata helyett.
Akik erre számítanak, azoknak ajánlom figyelmébe a lakástakarékpénztári törvényt.
A lakástakarékpénztárak biztonságát a zárt rendszerük adja. Onnan lehetek biztos, hogy visszakapom a pénzt, mert a lakástakarék nem tudja eltapsolni azt.
A lakástakarékpénztár hitelt nem ad, hanem adhat. De csak akkor, ha ezzel nem veszélyezteti a lejáró szerződések kifizetését.
Idézetek a törvényből:
A lakástakarékpénztár áthidaló kölcsönt akkor nyújthat, ha a szerződésekből származó kötelezettségeit szerződésszerűen folyamatosan teljesíti.
Az így megállapított kiutalási összeget kizárólag a fióktelep által kötött szerződések alapján teljesítendő kifizetésekre és e szerződések teljesítése érdekében a lakáskölcsönök nyújtására szükség esetén általa felvett kölcsön tőketörlesztésére és e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott számított hozamának kifizetésére használhatja fel a 15. § alapján.
A lakás-takarékpénztár az MNB-nek haladéktalanul jelentést tesz, ha az adott kiutalási időpontban a kiutalási összegből nem tudja azoknak a lakás-előtakarékoskodóknak a szerződéses összeg kiutalására vonatkozó igényét sem kielégíteni, akik az adott módozat szerinti szerződésben meghatározott minimális megtakarítási hányad 110%-át már megtakarították, elérték a minimális értékszámot és a módozat szerinti minimális megtakarítási időt. Ebben az esetben a lakás-takarékpénztár a folyósítandó lakáskölcsön fedezetére az Felügyelet engedélyével kölcsönt is felvehet. Amennyiben az MNB a továbbiakban nem látja biztosítottnak a szerződések teljesíthetőségét, a Hpt. szerinti intézkedéseket tesz, és bírságot szabhat ki.
A lakástakarékpénztár által felvett kölcsönök, illetve az általa kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (a továbbiakban együtt: felvett kölcsönök) állománya a 10. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével nem haladhatja meg a folyósított áthidaló kölcsöneinek állományát.
A felvett kölcsönök állománya - beleértve a 10. § (2) bekezdésben foglalt esetet is - a kölcsönfelvételkor, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor nem haladhatja meg a betétállomány 40%-át.
A lakás-takarékpénztár az általános szerződési feltételekben meghatározott módszer szerint a szerződési feltételeket teljesített lakás-előtakarékoskodók között az adott kiutalási időszakhoz tartozó értékelési fordulónapon sorrendet határoz meg. A sorrend meghatározása az értékszám alapján történik. A lakás-takarékpénztár e sorrend alapján határozza meg, hogy az adott kiutalási időpontban mely szerződések esetében kerülhet a szerződéses összeg kiutalásra.
Tehát egy lakástakarék vagy a saját forrásából fedezi a kihelyezett hiteleket, vagy maximum a betétek 40%-a, de nem több, mint az áthidaló hitelek (ez nem ugyanaz, mint a végén adott hitel!!!) állománya mértékében hitelt vehet fel, ha ezzel nem veszélyezteti a betétek kifizetését.
Ehhez az kell, hogy többen akarjanak befizetni a rendszerbe (az ő pénzüket tudja kölcsönadni a lakástakarék), mint ahányan onnan a betéteiket illetve további hitelt szeretnének felvenni.
Vagyis több ember akarjon 0,5%-os betéti kamatot kapni, mint 3-4%-os hitelt.
Ha 15% lesz a hitelkamat 5-10 év múlva, akkor a betéti kamat is 10% felett lesz.
Sokan szeretnének 10%-os betéti kamat mellett 0,5%-os kamatot kapni a lakástakaréktól? Ha igen, akkor te is kapsz hitelt 3-4% mellett. Ha nem? Hát akkor azért ebben annyira biztos ne legyél.
Ha pedig 5-10 év múlva is 4% lesz a hitelkamat, akkor inkább te is takarékoskodj addig is állampapírban 5%-os kamat mellett és arra használod fel a pénzed 5-10 év múlva, amire csak akarod.
