Magyar euró?
Fellángolt a vita a hozzászólásokban, érdemes-e még forintban megtakarítani és lesz-e magyar euró.
A probléma magját a forint elmúlt 12 éves leértékelődése és inflációja okozza. 2010 áprilisától az euróért 49%-kal többet kell adni, ennél még a rubel is jobban teljesített az elmúlt 12 évben a mai árfolyamok alapján. Egyedül a török líra és az ukrán hrivnya tudta alulmúlni a forintot egész Európában, de a hrivnya is csak akkor, ha 12 évet nézünk.
Csak összehasonlításul, a cseh korona erősebb, mint volt 12 éve, a lengyel zlotynál 21,1%-kal nőtt az euró ára, azóta, a bolgár leva az euróhoz van kötve és hamarosan be is vezetik azt a leva helyett, a szlovákok, szlovének, észtek már rég bevezették az eurót, a horvátok jövőre fogják, a kuna kemény 3,7%-ot gyengült az euróhoz képest 12 év alatt. A román lejben 20,5%-kal lett magasabb az árfolyam a vizsgált időtartam alatt, a szerb dinár 18%-kal. A következő legrosszabbul teljesítő deviza is bőven feleannyit sem romlott, mint a forint.
Különösen rossz a helyzet 2018 óta, a forint folyamatosan veszít az értékéből. 27%-os volt az euró áremelkedése szűk négy és fél év alatt. Ha euróban tartottad a pénzt a párnacihában, többet hozott, mint bármelyik forintos magyar állampapír.
2018 eleje óta a román lejnél 6,2% jön ki, lengyel zlotynál 10% mínusz, a cseh korona többet ér, mint négy és fél éve, de még a háborúban álló Ukrajna devizája is annyit ért 2017 novemberében, mint most. (Oké, nyilván a mostani árfolyam nem annyira piaci ár, de azért akkor is. Az év elején is tartotta a 2017-2018-as árfolyamot.)
A gazdaságpolitikának és a túl laza monetáris politikának (a magyar jegybank még akkor is csökkentette a kamatot, amikor mindenki más már kamatot emelt) meglett az eredménye.
Sajnos nem látszik, mitől állna be változás. Az Unió elkezdte számonkérni az európai értékeket, így be is fagyasztotta az uniós utalások komoly részét. 2021 és 2027 között 43 milliárd euró biztos járna Magyarországnak. Ha ennek nagy része nem jön, az komolyan gyengíti a forintot, hiszen évi több milliárd eurót nem kell forintra váltani.
Az exportnál jobban nővő import, a dráguló energia miatt nagyobb devizakiáramlás, a folyó fizetési mérleg negatív egyenlege és a kormány unortodox megszorítása sem kedvez a forintnak jelenleg.
Hiába emelte a jegybank mostanra 6,75%-ra az egyhetes betéti kamatot a tavalyi 0,9%-ról, már ez sem segített a forinton, 14,5%-ot romlott a forint az euróhoz képest egy év alatt.
(Román lej gyengülés egy év alatt 0,2%. Lengyel zloty 2,69% gyengülés)
S itt jön a második probléma, vajon lesz-e magyar euró valaha? Szerintem amíg nem lesz kormányváltás, biztos nem, hiszen ezzel egy komoly terület, a monetáris terület felett veszítené el a kormány a kontrollt. (Bár mi jobban jártunk volna az elmúlt években…) Úgy gondolom, hogy ha a kormány mindent teljesen kontrollálni akar az országban az iskolai tananyagoktól a civil szervezetekig, majd pont a monetáris politikát ne akarná.
Az, hogy jó-e az euró bevezetése, amire egyébként ígéretet kellett tenni az Unióhoz való csatlakozáshoz (mármint a megfogalmazás szerint “törekedni kell rá”, akármit is jelent ez), nem annyira egyértelmű. Van rengeteg előnye, de hátránya is. Az egyik, amit az előbb említettem, hogy nem vagy csak alig lesz ráhatásunk a közös monetáris politikára. Például hiába nem tetszene a negatív alapkamat, akkor is azzal kellene együtt élnünk. Amíg nincs euró, nem a mi problémánk a déli államok túlzott eladósodása (legalábbis közvetlenül nem az) és így tovább. Cserébe nem kellene szembenézni azzal, hogy a forint ennyit veszített az értékéből az elmúlt évben, években és évtizedben.
Amire viszont sajnos van esély, hogy a környező országokhoz hasonlóan az emberek maguktól elkezdik használni az eurót.
Számos szomszédos országban a helyi deviza pénzromlása miatt az emberek a napi bevásárlást a saját devizájukban végzik, a fizetésüket is abban kapják (viszont lehet, hogy euróhoz kötve), de a megtakarításaik nagy részét már euróban tartják, a bérleti díjakat, az autók árát, az ingatlanok árát is euróban adják meg.
Így a helyi deviza ledegradálódik egy másodrendű pénznemmé, amit az emberek csak a mindennapi bevásárláshoz használnak.
Érdekes élmény volt Szlovéniában, amikor arról beszélgettünk, hogy olcsóbb-e az új autó Magyarországon, mint Szlovéniában, hogy amikor átszámítottam nekik tollárra (a szlovén pénznemre, amit az euró előtt használtak) a magyar eladási árakat, arra kértek, hogy euróban mondjam, mert nem tudják, hogy az mennyi pénz.
Egyszerűen nem tudták értelmezni a saját pénznemüket nagyobb összegnél, mert semmi komolyabb dolgot nem vettek soha tollárban. Mintha nem is a tollár lett volna az ország pénzneme. Rá se állt az agyuk, hogy egy néhány százezer forintnál nagyobb tételt tollárban számoljanak ki. Az csak arra való, hogy tejet vegyenek rajta a boltban. Az autó, a ház, a bérleti díj árát csak euróban tudták értelmezni.
Ha folytatódik a pénzromlás, erre látok esélyt, hogy idehaza is csökkenhet a forint szerepe a tranzakciókban és egyre többen egyre több mindent euróban fognak megadni, először csak a bérleti díjakat, az utazások árát, később az autók és ingatlanok árát is.
Meglátjuk, igazam lesz-e. Ha magára talál a forint (amihez egyrészt egy nagyon komoly kamatemelés kellene, nem ilyen havi félszázalékos bohóckodások, másrészt a kormánynak kellene megegyezni az Unióval), akkor nem így lesz, de ha folytatódik ez a zuhanás, előbb-utóbb egyre több ember fog elfordulni a forinttól idehaza is.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 45 ezer forint.
40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül
Van esetleg más oka is?
Az az érv, hogy évek óta veszít az értékében a forint, az nem jelent semmit (a japán tőzsde is 10éve railizik, pedig már be is ütött a demográfiai bomba).
Múltbeli adatokból nem érdemes kiindulni.
@Miklós, Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az Úniótól bejövő EUR-t az MNB váltotta le, nem a piacon történt az meg, így nem volt forinterősítő árfolyamhatása. Ezen lehet(ne és kellene is) változtatni.
2022-06-05 at 08:33
Milyen szakra mentél volna egyetemre, amit a Bokros csomag miatt nem tudtál vállani? Én 96-tól havi 2000 Ft tandíjat fizettem, és még az első félév alapösztöndíja is magasabb volt ennél, de az összegére már nem emlékszem. Második félévtől havi 8000 ft volt az ösztöndíjam, pedig nem voltam kitűnő.
Ma valóban nincs egységesen tandíj, de állami finanszírozott férőhely elég kevés, aki arról lemarad, annak a költségtérítését nem lehet összemérni a Bokros féle tandíjjal. Hasonlóan látom a Gyurcsány féle 300 Ft-os vizitdíjat. Ma ingyen lehet menni a 3 hónap múlvára kapott időpontra az orvoshoz…
Igazad van, lehet, nem várom meg a fordulót. Sajnos nem volt lehetőségem másba tolni a pénzt.
Az OTP nekem sem a kedvencem, anno huszonéve náluk nyitottam számlát, most már csak kényelemből nem váltok – meg mert fizetni kell valahogy a TB-t, ha nem akarom, hogy ráterheljék az ingatlanomra.
Tudja valaki, hogy lehet külföldről számlát megszüntetni?
Ha Magyarország az euróövezet tagja lenne, akkor a pénzügyi rendszerét nem rázná meg ennyire a válság,
444.hu/2018/06/28/a-miniszterelnok-csere-a-megoldasa-a-forintvalsagnak-mondta-orban-274-ft-nal-2008-ban
Előre is köszönöm!
Nemtom hogy valaki megvalaszolta-e mar a kerdest, viszont ha EUR szamla akkor mindenkeppen N26 ingyenes nemet online bank, ingyen Mastercard-ot kapsz hozza, ingyenes szamlaval, nem szabad magyar banknal EUR szamlat nyitni EUR kartyaval, egy vagyont fizetsz erte.
Aztan pedig utalhatsz ra TW-n keresztül, viszont akkor fizeted a magyar tranzakcios dijat az utalasert es asszem 0.5% a TW dija.
Revolutnal pedig tudsz magyar bankkartyaval ratölteni penzt es onnan tovabbutalni az N26 EUR szamlara, de ott a standard csomagban asszem havonta csak 1000 EUR-t tudsz valtani közeparfolyamon.
Barmelyik jo, viszont kerüld a magyar bankoknal a devizaszamlakat, befizetni könnyen be lehet, de mikor ki akarod venni akkor 20 EUR + 0,5% kötsegeket szamolnak, legalabbis regebben ez volt.