A bankok hatalmasat kaszálnak a cégek bankszámláin gyakran hónapokig-évekig elfekvő milliókon, talált pénz a számukra, ezért érdemes gondoskodni arról, hogy be legyen fektetve a cég pénze addig is, amíg nem lesz rá szükség vagy nem veszik fel osztalékként. Cikk: Céges számlanyitás az Államkincstárnál
Azonban az elmúlt hónapokban két kellemetlen dolog is történt ebből a szempontból, az egyik az ilyenkor kézenfekvő diszkontkincstárjegy hozamainak csökkenése, a másik a népnyúzó tranzakciós adó újabb nagyléptékű emelése. (Köszönjük ezt is, Marci)
A kincstárjegy kamata évi 4,7-4,8 százalékra csökkent, a tranzakciós adó 0,45%-ra nőtt, amit cégeknek oda-vissza ki kell fizetni, plusz még a bank is kér valamennyi díjat az utalásra a tranzakciós adón túl. Így az oda-vissza utalás 0,9%-ot emészt fel, ami éves 4,7%-os kamat mellett megfelel hetvennapnyi kamatnak. (A 20 ezer forintos felső határ miatt ez az első négy és félmillió forint utalására igaz.) Ehhez még hozzá kell csapni a bankköltséget és így kapjuk meg, hogy mennyit nyerünk a rövidtávú befektetéssel.
Továbbra se hagyj a céges számládon sem tízmilliókat lekötetlenül hónapokon-éveken át, de sajnos olyan magas a tranzakciós adó, hogy már kétszer meg kell gondolni, hogy egy-két hónapra érdemes-e bármit tenni néhány millió forinttal vagy többe fog kerülni a mozgatása, mint a kapott kamatok.
Írnál arról is, kérlek, hogy állampapírból kivett eurót hogyan lehetne biztonságba helyezni külföldi (mondjuk osztrák, német) bankszámlán, bankban innen Magyarországról?
(Jaja, persze, ez csak libsy bérrettegő dollárhuhogás és nyilván nem történhet meg, mint ahogy eddig sem volt ilyen a történelemben, és Oroszország is kizárt dolog volt h megtámadja Ukrajnát stb stb.)
Interactive brokers? Fel sem kell kelni a karosszékből a számlanyitáshoz.