Mellék vízóra locsoláshoz
A kert egyik komoly költsége az öntözés, amit fúrt kút vagy esőgyűjtő hiányában a legtöbben vezetékes vízzel oldanak meg.
Állítólag egy négyzetméter zöld felület (ideértve a fákat is) évi 1 köbméter vizet igényel egy szezonban. Ehhez jön még hozzá az esetleges medence, autómosás és sok minden más kerti vízfelhasználás is.
A mi házunknál összehasonlítva a nyári és a téli vízfogyasztást, az egyébként is megnövekedett nyári vízfelhasználást is figyelembe véve évi 120-130 ezer forint megy el locsolásra, pedig mindössze 85 nm gyep van plusz néhány fa és cserje. (Tehát reálisnak tűnik az egy köbméter víz/négyzetméter éves vízigény.)
A vízdíj több, mint fele csatornadíj, amit ebben az esetben feleslegesen fizetek, hiszen ellocsolom a vízet.
Ezt a csatornadíjat lehetne kiváltani egy locsolási mellékvízmérővel. Amennyiben felszereltetsz egy plusz vízórát a kerti csaphoz/öntözőberendezéshez, akkor az azon vételezett vízre nem kell csatornadíjat fizetni, vagyis az esetünkben év 60-70 ezer forintot spórolnék meg.
(Lehet igényelni locsolási kedvezményt, de az csak 10% a szennyvíz költségéből és azt is csak nyáron vonják le, vagyis elenyésző mértékű a kedvezmény a locsolásra valójában felhasznált vízmennyiséghez képest. Fontos, hogy ez a 10%-os kedvezmény nem jár alapból, hanem külön kell kérni és érdemes megnézni, hogy érvényes-e még a régen kért kedvezmény.)
Ha locsolási mellékmérőt igényelsz, azt először meg kell terveztetni, ezt nálunk harmincezer forintért vállalják. A vízóra felszerelése és hitelesítése szintén hasonló tétel.
Vagyis már az első évben megtérülhet egy locsolási mellékmérő felszerelése. (Nyolcévente újra kell hitelesíteni, de az már nem akkora pénz.)
Ami miatt sokan nem tudnak felszereltetni mellékmérőt, hogy csak akkor veszi át a vízmű a mellékmérőt, ha a vízóraakna megfelel a mostani szabványoknak is. Annak ellenére ragaszkodnak hozzá, hogy a mellékmérő nem is az aknában van. (Legalább is nálunk ez így van.)
A legtöbben azon véreznek el, hogy nem lehet messzebb az akna, mint egy méter a telekhatártól. Ha ennél beljebb épült az akna, akkor kár költeni a tervezésre, mert nem fogják elfogadni. (Még egyszer: legalább is nálunk nem veszi át a vízmű az órát ebben az esetben.)
További kritériumok: a vízcső minimum 120 centi mélyen van, nem lehet az aknában szinteltolás a vízcsőben, csak vízszintesen futhat, minimum egy méterszer egy méter az alapterület és beépített létra van az aknában.
Ha van kerted és még nincs mellékmérőd, érdemes utánajárnod a lehetőségnek.
(A kútfúrás is lehet opció, de rengeteg helyen az úgy lehet egymilliós tétel, hogy nem garantálják sem a sikert, sem azt, hogy három év múlva is működni fog. Ha a környékeden van több kerti kút, érdeklődd meg, hogy milyen mélyen találtak vizet és milyen a talaj. S ne feledkezz el az engedélyeztetésről vagy a bejelentési kötelezettségről sem.)
Ehhez képes a legcsapadékosabb Alpokalján sincs tudtommal ennyi az éves csapadék, vagy csak kb ennyi.
Pest és környéke kb.700mm körül szokott lenni, EGÉSZ évben.
Ha csak a nyáron 1m3 kell nm-enként, akkor oda nem megfelelő növény lett ültetve, de nagyon.
Szerintem.
Persze részben ez is lehetett cél, hogy “egzotikusabb” legyen. 🙂
A gyep valóban az egyik leg vízigényesebb (és még munkás és tápszeres is) amúgy. Ne nyírd túl rövidre nyár közepén, az sokat segít (maximális magassági fokozaton told a fűnyírót inkább). És legyen helyette bokor és fa, annak szinte tuti nem kell 1m3.
ui: vagy “ültess” tarackot, az bírja 🙂
A hazai éves csapadékmennyiség 750 mm. S ettől nyáron gyönyörűen ki is ég minden fűféle.
Legyen akármilyen gaz, nyáron mind elszárad, csak tavasszal és ősszel zöldek. Menj ki egy tetszőleges mezőre júliusban.
Azért öntözöl nyáron, hogy a gyep ne égjen ki ugyanúgy, mint a mező. S az sajnos ennyibe kerül.
Ja és ha nem vágod rövidre, a gyep gombás lesz, de gyorsan.
De lehet hogy már nem így van.
10m-es kb 200.000HUF, 20m 500.000 30m és felette egyéni áras. Megéri de nagyon.
Mehet rá törpe vízmű vagy sima szivattyú.
Szóval nincs mit tenni, vezetékes vízzel öntözünk. Jó, a fúrt kút jobban megérné, de az itthoni kertünk nem elég nagy ahhoz, hogy ezzel bajlódjak, a vidéki ház/kert meg túl nagy ahhoz, hogy a fákon és szőlőn/ribizlin kívül mást is öntözzek.
Miklós – Nem tudom felétek milyenek a talajviszonyok, mennyibe kerülne egy ásott vagy fúrt kút, de ez is egy lehetőség.
Másik dolog, hogy amikor esetlegesen nyáron locsolási tilalmat vezet be az Önkormányzat akkor vezetékes vízzel sajnos korlátozva vagy.
Nálunk ez úgy működött, hogy a pannon víz honlapján volt egy rajz, hogy hogyan kell beépíteni, tőlük megvettem az órát, majd amikor én felszereltem, akkor kihívtam őket ellenőrzésre.
Minden csatlakozást még egyszer meghúztak, majd aláírtam egy papírt, és kész.
Nem volt tervezési költség, csak anyag.
30 méter alatt pedig egyedi engedélyt kell kérni, s nálunk valószínűleg alatta lesz csak víz.
20 év alatt sem térül meg, főleg, ha a szivattyúcserét meg az áramköltséget is számolom.
Nem mindegy, hogy a völgyben laksz, vagy a dombon, a főúttól balra, ahol agyagos, vagy jobbra, ahol sziklás.
Először én is azzal kezdtem, hogy furatok egy kutat.
A házak fala, kb 2 hónap locsolás után elkezd besárgulni, úgy hogy maximum a vízpárát fújja hajnalban a szél a falra. Ugyanez a térkőre illetve minden másra is igaz a kertben.
El kell fogadni, hogy ami 50 évvel ezelőtt elfogadott volt, ma már nem korszerű. A felhasználói szokások is nagy mértékben változtak –> sokkal nagyobb teljesítményre van szüksége a mai embernek. 50 éve világítás volt, esetleg egy-egy hűtő, tárcsás mosógép. Ma: klíma(több), szárítógép, mosógép, mosogató gép, mikró, elektromos autó, miegymás.
A +12 amper pedig igenis nagy dolog. Ha az eddig vezeték keresztmetszeted nem bírta el, akkor vastagabbra kell cserélni. Különben kigyulladna a ház. Kényelemnek ára van….
Többfelé bontanám a kérdést.
1. Az anyagi/megtérülési oldala.
A csapvíz+csatornadíj kombónál bármi jobb. Aztán ki lehet számolgatni, kinek mi, mennyi idő alatt jön vissza.
2. A a víz minősége. Nálam például rengeteg savanyú talajt igénylő növény van, ezeket nem lehet mésztartalmú vízzel öntözni. Tehát kizárt a csapvíz és a kútvíz is. De tulajdonképpen az összes növény jobban szereti az esővizet, hiszen ahhoz van szokva. Ezért esővizet gyűjtök, ami ugye mészmentes, lágy víz. (és nem mellesleg ingyen van) Összesen 2400 litert tudok gyűjteni/tárolni jelenleg, de folyamatosan fejlesztem.
3. A füvet én nem öntözöm, szerintem (elnézést akit érint) ez olyan úri huncutság, városi divat. Ivóvízzel pedig egyenesen a pazarlás netovábbja.
Nekem a kert egész mást jelent. Rengeteg fa (ezen belül kb. 40 féle fenyő) és sok cserje, egyéb különleges növény található, ezeket nyilván öntözöm.
Nem akarom kerteszeti iranyba terelni, de:
A gyep tipikusan akkor gombosodik, ha nincs szelloztetve rendszeresen es a nyari nagy melegben este locsolsz. De akkor majdnem biztosan, es igen, kulonosen, ha magasra van hagyva. Ugyanakkor muszaj nyaron magasra hagyni, foleg azert, hogy onmagat arnyekolja es nagyobb legyen a zoldtomeg.
A megoldas az ontozorendszer idozitese tartos nagy melegben hajnali 4-5 korulre a megfelelo mennyisegben. A vizhozamot allandoan allitani kell az idojaras fuggvenyeben. A gyepet meg heti ketszer nyirni.
A hoseg elott kaliumtulsuly kell a gyepnek, a nitrogent hanyagolni kell teljesen, az csak tavaszra valo.
Tavasszal hozza kell szoktatni a melyre gyokerezeshez, kiados de ritka ontozessel. Ezzel elerheto, hogy kanikulaban sem kell naponta ontozni.
A naponta ontozok elobb-utobb szembetalaljak magukat a talpas muharral, az kicsinalja a gyepet hamar.
Szóval, minden korábbi elvemmel ellentétesen – műfű lesz.
Van egy halom növényem (évelők, bokrok, virágok), azok nyilván maradnak; a konyhakert marad (magas ágyások és pár gyümölcsbokor) és csepegtető csöveket építek hozzájuk – viszont feladtam a szép zöld fűért való harcot.
Jami, hamarosan lesz cikk a műfűről. 🙂 Addig is nagyon nézd meg, hogy hol veszed, a barkácsáruházban, szőnyegáruházban, tüzépen, kertészeti boltban árultakat nem szabad megvenni, két hét után úgy néznek ki, mintha padlószőnyeg lenne a kertben. Igen, a drágák is.
Az sem mindegy, ki teszi le és hogyan. A rendes lerakás kb. ugyanannyiba kerül, mint maga a minőségi műfű.
A hatékony vízgazdálkodásban nagyon nagy segítség a precízen beállított automata öntözőrendszer. Manuálisan lehetetlen olyan egyenletesen a vizet eloszlatni és ütemezni. Nem csak a gyepre, hanem minden másra is, veteményes, virágoskert, de még a dézsás növények a teraszon, sőt a muskátlik az ablakban is benne vannak nálunk a rendszerben. 220huf/m3 szerintem vicc kategória. (Pl egy csepegtető gomba 2liter/óra áteresztő és naponta megy 3/5/10 percet, növényfüggő) persze, beruházás de kb olyan mintha a kézi mosást vetnénk össze az automata mosógép munkájával, vagy az autózást a gyaloglással.
😀
Nem én veszem és nem én rakom le. Festeni festek, szerelek stb; de miután megnéztem pár lerakást segítő anyagot, úgy döntöttem, hogy ha rászánom a pénzt, akkor legyen jó. (Mellesleg öregszem és be kellett látnom, hogy vannak könnyen elérhető fizikai határaim…)
Nem spoilerezem tovább a témát 😉
Ha valaki most épít/korszerűsít, érdemes így készíteni, mert a talajvíz szintje csökken, a nyarak egyre melegszenek, az éves csapadék pedig eleve kevés és egyenetlenné válik.
Kedves Miklós,
Most olvastam újra a 2015-ben írt két autós cikket ( élet autó nélkül, autókról még egyszer ). Nagyon tetszett. 🙂
Szívesen olvasnék újra egy update autós cikket. 7 évvel később gondolom több az autó. 480 forintos benzinárnál is azt látom hogy egyre több az autó, és egyre nagyobbak a dugók Pesten. Kíváncsi leszek 600 Ft / liternél üresek lesznek-e az utcák…
Vízművek oldalán csak a tájékoztatót találtam meg, de ott nem írják konkrétan, hogyan kéne igényelni.
Erre nem megoldás, hogy először egy tartályba engeded, hagy levegőzzön egy darabig? Mondjuk reggel bele a víz, este meg kilocsolni
Olvasva most itt a kommenteket, megint csak megerősíti bennem az érzést, hogy soha többet kertes ház (kivéve ha lenne pénzem kertészre, aki $(ide azt a szót akartam írni ami lengyelül mosómedvét jelent) helyettem az egésszel). Agglomerációba kiköltözött kollégáktól sose hallottam azt, hogy mennyire élvezik a kertet, azt viszont minden hétfőn, hogy egész hétvégén dolgoztak vele, meg megint égetik a pénzt rá. Hülyének tartom aki megveszi azt 5-ös BMW-t, hogy aztán locsolja rá a pénzt, de hogy agyagot, meszet, savakat meg gyökérmélységet számolgassak gyepre felnő melléjük is.
Legroszabb példája a fúrt kutaknak szaud-arábia, ahol sivatagokat kezdtek locsolni mélyről felszivattyúzott vízzel. (gabonakörök)
Miklós írnál arról, hogy mibe érdemes most fektetni? Állampapírban mennyire van biztonságban a pénz? Érdemes kpt magunknál tartani?
Esetleg más is írhat ha van tipp.
Köszönöm!
Nem tudom, hol kerül egy millióba egy kútfúrás, az nagyon durva.
Zelle, gondolom az Alföldön laksz, ott egészen más a történet.
A tartályban/hordóban kicsit felmelegszik, így a 25-30 stb. fokban nem a 10 fokos hálózati vagy kútvízzel locsolsz, mert ugye a növény ezt sem szereti. A fűnek mondjuk mindegy. De a fűlocsolásról már kifejtettem a véleményemet.
Sajnos muszáj locsolni.
Gyűjtjük az esővizet is, 6db 300 literes hordóba (1800 liter), de hamar elfogy.
Gondolkoztam nagyobb, föld alatti vízgyűjtő ciszternán, de milliós tétel lenne..
Gyümölcsfák vannak, alatt amolyan mezei fű. 🙂 Tehát nem a szép, egyenletes gyep, hanem mindenféle vadvirág, lóhere, stb.
-Műszaki leírás, mely tartalmazza a kérelmező, a tervező és a kivitelező azonosítására alkalmas adatokat, a beépítésre kerülő mérőberendezések típusát,főbb jellemzőit (locsolni akarok wazzzz)
-az érintett ingatlan házi ivóvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajz a mérőbeépítés helyének megjelölésével (kertben akarok locsolni wazzzzz)
-a tervezett mérőbeépítés szerelési rajzait olyan léptékben, amely a műszaki megoldás elbírálhatóságát lehetővé teszi (aknába wazzz, ti hoztátok wazzzz)
-60 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat (nálatok vagyok szerződve a főmérővel wazzz)
(folyt)
Mindezt természetesen “Vízgazdálkodási tervezési szakterület (VZ-TEL), illetve Építmények gépészeti tervezési szakterület (G) tervezői jogosultsággal rendelkező személy által elkészített terv (Magyar Mérnöki Kamarai tagság szükséges).” támogassa. Szóval 38e a vízóra, 6e a tulajdoni lap, 30e-60e a terv. És voálá, iikresítetik az órát az aknában. KÖSZÖNJÜK! Szüleim most csináltak hasonlót Pátyon: helyi vízmű felhív, elmondták, hogy vegyünk egy órát (4e), szereltessük be (adnak szerelőt ha kell – 10e), őrizzük meg a hitelesítési lapot, küldjük be emialben. Jöttek, plombáltak (6e), oszt jó napot. Érdiek meg kijöttek a szomszédhoz, és hümmögtek, hogy a főmérőból és a mellékmérőből a cső nem pont párhuzamosan fut. Persze egy huszas után hümmögés abbamaradt és csak aláírták az átvételit.
Gyepet locsolni minek? Főleg ivóvízzel? (utálok károgni, de az édesvíz készletek végesek.) Felfogott esővízzel esetleg.
Fákat nem szabad! locsolni, a gyökereiket így a föld felszínén növeszik meg, és nem mennek le a talajba. Egy erősebb szélnél nem lesz mivel kapaszkodniuk.
(nálunk fúrt kút van, homokos talaj, így a kert (jellemzően a paradicsom és a balkonvirágok kapnak vizet)).