Új állampapír érkezik: érdemes rá várni?

Ma a pénzügyminiszter egy új állampapírt jelentett be. A termék lépcsős kamatozású, fél év után évi 3,5%-ot kamatozik, első év végén 4%, majd évente évi 0,5%-kal nő a kamata, így az ötödik évre eléri a 6%-ot. Az MTI híre szerint Varga Mihály megemlítette a kamatadó-mentességet, mint új jellemzőjét a terméknek. (Így várhatóan június elseje után lehet majd megvenni.)

Az is lehet, bár kisebb az esélye, hogy nem lépcsős, hanem küszöbös kamatozású lesz az új állampapír, vagyis ha az ötödik év végéig megtartjuk, akkor nem csak az utolsó fél évre kapunk 6%-ot, hanem visszamenőleg a teljes futamidőre. Ez még kérdés, mert ezt nem lehet kihámozni a közleményből.

A kérdés, megéri-e addig (három hónapig) venni prémium magyar állampapírt?

A kamatadó-mentesség TBSZ számlán is elérhető, viszont akkor sokkal kötöttebb, mikor nyúlhatunk hozzá. (5+1 év után).

Az első másfél évben az új termék rosszabbul kamatozik, mint most a prémium magyar állampapír, utána azonban nő a kamata a hátralévő időre.

Már ha nem száll el az infláció. (Jelenleg is 3,5% a maginfláció, tehát 1,7% felárral már most is 5,2%-ot kellene kamatoznia, ha most lenne a kamatforduló és a maginflációt néznék, nem a fogyasztói árindexet.)

Ha várunk két hónapot a befektetéssel, addig is elbukunk szűk 1% kamatot, amit kapnánk a prémium magyar állampapírra júniusig

Azonban ezzel szemben ott áll az új termék kamatadó-mentessége a TBSZ számla kötöttsége nélkül és bár erről sem beszélt a pénzügyminiszter, de talán ezt a terméket 1% büntetés nélkül lehet majd visszaváltani félévente. De ez egyelőre csak spekuláció, ez egyáltalán nem biztos, hogy így lesz.

Szóval sok még a bizonytalan tényező.

Ha az új termék lépcsős kamatozású és ugyanúgy kell büntetést fizetni visszaváltásnál, mint a mostani termékeknél, akkor majdnem mindegy, hogy vársz-e. Sőt, ha elszalad az infláció a következő években, jobban jársz most a prémium állampapírral. (Elvileg az MNB beavatkozna magas infláció esetén, de hát most sem töri össze magát a 3% feletti infláció mellett sem, tehát 4-5-6% infláció szerintem gond nélkül belefér a következő évekbe.)

Ha küszöbös kamatozású lesz (vagyis visszamenőleg jár a magasabb kamat az egész futamidőre) és ingyen visszaváltható lesz, akkor megéri várni rá.

Remélem néhány nap és okosabbak leszünk ezekkel kapcsolatban.

Share

105 hozzászólás

  • VM
    a küszöbös kamatozás szerintem túl szép, hogy igaz legyen. illetve, ha tényleg elszáll az infláció, akkor szívás van. mnb tűréshatár elvileg 4%. viszont ez az egész arra tényleg jó, hogy a jelenleg ingatlanban lévő pénzeket becsalogassa állampapírba. de majd meglátjuk!
  • hightroller
    Kerdes: emiatt nem erdemes a 2 eve nyitott TBSZ-t feltorni es a PMAP/2023-at eladni es atforgatni ebbe?
  • Kiszamolo
    high, túl friss még a hír, várjuk meg a részleteket.
  • Tevejoci

    Dehat mar most is ott tartunk nem? Realisan nezve ingatlannal hosszutavon 7% erheto el.Allampapir 5-6%-aval szemben mar nem eri meg foglalkozni vele..
  • BélaBélaBélaBélaBélaBélaBélaBélaBélaJózsiBélaBéla

    Azt hiszem almat hasonlitasz a krumplihoz, mert csak a hozam nem eleg jo meroszam.

    Likviditas, rizikomentesseg, belefeccolendo energia es az adozas mind-mind eltero. A 7% hozam is necces ha rendesen lepapirozva csinalod es feltetelezzuk, hogy az alberloid vannak olyan kedvesek, hogy legalabb 2 evig kepesek a fenekukon maradni, nem lakjak le brutalisan a berlemenyt. Raadasnak nincs ra semmi garancia, hogy az ingatlan erteke 5 ev mulva magasabban lesz, mint most (persze az ellenkezojere sincs).

    Egy diverzifikalt portfolioban mindketto elfer egymas mellett, nem pedig egymas helyett a kerdes csupan az, hogy eletkortol, vermerseklettol es anyagi helyzettol fuggoen milyen aranyban.

  • Rege
    Azt is írják “az ÁKK szűkítheti a lakossági állampapírok körét”.
    Ez azt is jelentheti hogy várunk a cikkben említett állampapírra, és közben a jelenlegi PMÁP megszűnik, majd kiderül hogy az új mégsem jobb?
  • gertitorpee
    Én a másik oldalról közelítem meg. Aki idén nyitna TBSZ számlát máshol, az még a bejelentés előtt tegye meg.

    Ha az állampapír adómentes tartásához nem kell már TBSZ számla, az az állam szempontjából kicsit feleslegessé teszi a TBSZ-t mint olyan, hiszen konkurálni fog az állam olcsó finanszírozásával.

  • Kiszamolo
    S erősen kérdéses, hogy a 7% a mostani árához van mérve (eladhatnám most X-ért), vagy ahhoz, hogy mennyiért vettem 3 éve.

    Felújítási költség, amortizáció is benne van-e s milyen jövőbeni árral számol?

  • Stiel
    Gondolom, most, hogy nő az infláció, ki akarják vezetni az inflációhoz kötöttet és bevezetnek helyette olyat, ami most jól hangzik, de hosszabb távon rosszabb lesz. Ügyes!
  • István
    Jelezném hogy a 3 hónap az 2.
  • Gábor
    ” Realisan nezve ingatlannal hosszutavon 7% erheto el.”

    Milyen hosszú távról beszélünk? Tudjuk pl, hogy milyen lesz az ingatlanpiac 5 év múlva mondjuk? Nem érdemes azt feltételezni, hogy az ingatlan ára csak felfelé fog menni a jövőben is.

  • Kobe
    Milklos: a Lakas2019 konferencian eves 10-12 szazalekkal szeditettwk a nepet (meg mindig 10-12% erheto el vele….duma, persze ingatlanos cegektol 😀
    Gondolom par fejben megragad ez a meseszam, es nem fog azonnal raugrani az uj allampapirra
  • csak egy velemeny
    Szerintem rájöttek már arra, hogy az ilyen magas ingatlan árak Budapesten már a vicc kategóriát súrolják. Persze mindent a kereslet és kínálat határoz meg, de azért ebben a nagy áremelkedésben vastagon benne volt a kormány és a jegybank keze (CSOK, 0,9 %os alapkamat, letelepedési kötvényesek, egyéb családtámogatási intézkedések).
    Én úgy gondolom, hogy ezzel is véget akarnak vetni a további áremelkedésnek és nem lennék meglepve, hogy ha számos nagyvároshoz hasonlóan Budapesten is betiltanák az Airbnb-t.
    Jó dolog befektetni, pénzt keresni ilyen módon is de az államnak kötelessége beavatkozni, akkor, hogy ha piaci egyensúlytalanság alakult ki. Ez is az, hogy ha Budapesten egy normálisabb kerületben nem lehet 60 millió forint alatt normális lakást venni. Örülnék neki, hogy ha olyan döntéseket hoznának, amivel a budapestieket segítenék alacsonyabb áron lakáshoz és nem a befektetőket.
  • BB
    Nem félévente nő 0,5%-ot, hanem első év végére 4%, majd ÉVENTE fél százalékot.
  • István
    Lakásépítők nem fogják olcsóbban adni a lakásokat mert még a 27% áfa is visszatér (emelni kellene nekik inkább).
    Aki vásárolt drágán akár befektetésből, akár nem sem szeretné majd olcsóbban adni hiába lesznek kedvezőek az állampapírok.
    CSOK jobb lett.
    Érdekes lesz mi lesz ebből
  • Kiszamolo
    István, a lakásépítők az előző válságban még 2013-14-ben is a 2008-ban épített lakásaikat árulták, igaz már 30%-kal olcsóbban….
  • István
    @kiszamolo: csak azokat amelyek a kutyának sem kellettek. Amikor jók voltak elkeltek mielőtt felépültek. És akkor csok sem volt. Persze annyira magas az áruk jelenleg hogy engedhetnek bőven. Ha túl sok épülne… de szerintem nem épül túlzottan sok
  • Családfő

    Miért ne mehetne lejjebb a használt lakások ára? Ha egy komolyabb mennyiség kerülne ki a piacra, miközben nem lesz rájuk elegendő kereslet (befektetési kedv csökken), akkor még mindig nyereséggel vagy legalább bukó nélkül szállhatnak ki azok, akik nem az utóbbi 3-5 évben vásárolták a lakást. Ez pedig az újak árát is lefelé mozdítaná, főleg, a gyengébb adottságúakét. (Személy szerint nem is értem, hogy miért mennek el még az északi tájolású, gyatra elrendezésű ingatlanok is relatíve gyorsan.) Az elmúlt években drágán befektetők persze kevésbé lennének boldogok, és persze ülnének a lakásaikon.

    Ez nyilván csak egy forgatókönyv, nem látunk a jövőbe, de bőven lehetséges.István, miért ne mehetne lejjebb a használt lakások ára?

  • TSubi
    Imádom az ilyet, bejelentenek valamit de a részletek sehol.
    Egy normális világban ez így zajlana: Kedves Polgárok, június 32.-től új állampapírt bocsátunk ki … lépcsős kamatozás … adómentes … mindenkinek jó…, a részletes leírást mostantól a allamkincstar.gov.hu oldalon érhetik el.

    Ehelyett találgatunk hogy mire gondolt a költő. (mennyit is vártunk a babahitel pontos részleteire ?)

    Varga Mihály szerint: “futamidőn nagyobb kamathoz jut a lakosság, mint amennyit az adott futamidőn jelenleg elérhető legjobb állampapír nyújt”

    Ha nem visszamenőleg kamatozik akkor 5 évre vetítve átlag 4,95% -os kamatot hoz, szemben a PMÁP jelenleg 4,5 -ával, csak cserébe ott van az inflációs kockázat.

  • Farkas Zoltán
    Uraim! Sokuk 4 éve még azt magyarázta hogy a quaestor 6.5%-os kötvénye irreálisan magas és nyilvánvaló hogy csak csalással lehet ilyen hozamot ígérni. Most hogy az állam igér 5-6%-ot mindenki fikázza hogy milyen kevés és hogy pl. ingatlannal lazán 7%-ot is el lehet érni. Önök igazi “szakértők” !
  • Nanta Farancs
    Belenéznék az MNB-s srácok fejébe, hogy miért pont ezt a konstrukciót találták ki.
    Talán valamit tud az MNB, és nem akarja az inflációhoz kötni.
    Talán csak mert ilyen még nem volt.
    Talán ha az egyszerű ember bemegy, nem tudja mennyi időre kösse le, kezébe nyomják, nesze itt van, ez “a termék” tedd bele a pénzed, aztán ha akarod add el, vagy viszlát 5 év múlva.
    Ki lehet vezetni a féléves, éves, 2 éves termékeket. A Bónusz MÁK-ot nem értem ki veszi. A prémium MÁKot talán meghagyják.
    Egy érdekes dolog: “ha valami nagy gebasz van a világban” a hagyományos államkötvények ugye lejárnak x év múlva, ha hamarabb kell a pénzed nem adja vissza az állam, hanem a másodpiacon próbáld valamennyiért eladni. Itt meg visszaveszi, persze biztos van valami apróbetűs rész, felfüggeszthető, 1%-os visszavételi jutalék ideiglenesen helyzetnek megfelelően nagyságrendileg növelhető..
    Ui: még egy “Nemzeti” termék
  • NAR
    Azért ilyenkor mindig felmerül bennem, hogy miért akar ennyire pénzhez jutni az állam? Más forrásból nem lehetne sokkal olcsóbban?
  • mgpx
    Az új kötvény végleges kondíciói még nem ismeretesek, így egy előzetese gyorskalkuláció az MTI közlemény számai alapján:

    Lépcsős kamatozást feltételezve, az új államkötvény átlaghozama egy évre 3.75%, 3 évre 4.42%, 5 évre 4.95% lenne. Jelenleg ezen időtávokra elérhető kötvények hozama rendre 3%, 4.2% illetve 4.5%.

    Ha az új kötvény a lejárat előtt díjmentesen visszaváltható lesz, rövid távra egyértelműen kedvezőbb ajánlat a jelenleg elérhető féléves ill. egyéves állampapíroknál.

    Középtávra akkor lenne jobb vétel a jelenleg forgalmazott PMÁK-oknál, ha a futamidő alatt az éves fogyasztói árindex-változás átlagos mértéke 3% (3 év), ill. 3.25% (5 év) alatt maradna.

  • Thomas
    Végülis elfogadták már a törvényt ami jún1 utáni állampapírokról eltörlni a kamatadót? Eddig csak azt olvastam, hogy be van adva a törvénytervezet, de azt még nem, hogy tényleg elfogadták volna. Köszi az infót.
  • mgpx
    Az infláció-érzékenység kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a kötvény esetleges lejárat előtti díjmentes visszaválthatósága nagyfokú védelmet nyújtana az elszabaduló infláció esetére is. Ugyanis így a befektető egy kedvezőtlen helyzetben csekély veszteséggel meg tudna szabadulni a gyenge hozamot nyújtó régi kötvényeitől. (A veszteség abból adódna, hogy idő előtti visszaváltás esetén a lépcsős kamatozás miatt az átlaghozam is elmaradna a teljes futamidőre elvárt éves átlaghozamtól)
  • Kiszamolo
    Családfő, ugyanazért mennek el a gyatra lakások, mint 2008 előtt a Hungária körút meg Váci út koszos-zajos-hangos-élhetetlen garzonjai aranyáron. Megint a mindegy mit és mindegy hol csak vegyünk valamit gyorsan korszakát éljük.
  • Neven Van
    Csodálatos. És ki, és miből fogja ennek a kamatait kitermelni, és kifizetni? Idióták.
  • Meister
    : talán lenne lehetőség pár tized százalékkal olcsóbban pénzhez jutni, de az állam úgy számol, hogy a magyar befektetők stabil befeketetők, és plusz az így fizetett kamat itthon marad, az állampolgárok itthon költik el, vagy fektetik be újra. Azaz a magasabb kamat ellenére jobb az országnak, és így mindenkinek, aki itt él.
  • Tamás #2
    Ingatlan: Miközben már évek óta átlagosan 35-40 000-el fogy Mo. lélekszáma (KSH, amiben nincsenek benne a kivándoroltak), azaz évente 8750-10000 családnyi (4 fővel számolva) ember tűnik el, igaz elsősorban a kisfalvakból, megyeszékhelyeken, Budapesten ez nem érzékelhető. De pl. az én szülőfalum (amit időközben átminősítettek várossá) 10 000 főről 4200-ra csökkent papíron (a valóságban még inkább mert minden család 2 gyerekéből legalább az egyik külföldön dolgozik), a mellettünk lévő településeken már nincs semmi és senki, nem csoda, hogy mindegyik szerepel a vidéki CSOK listán. Ki fog ez pukkadni legkésőbb 2022 környékén, addig meg pumpálja még egy kicsit a CSOK és társai. Egyébként én is pesszimista vagyok el fog szállni az infláció, mert ezt így sokáig nem lehet csinálni, a pénzügyminiszter mai bejelentéséről az átcsoportosítás jutott eszembe, örülök, hogy a 2022/I-ben van egy jó adag.
  • Frugality
    Pont a minap számolgattam. Jelenleg, ha mai áron értékesíteném 5+ éve vett garzonjaim és kamatadómentes lenne a sima 5 éves PMÁP (4,5%), akkor kb ugyanannyi lenne a nettó hozam, és megspórolnám a számlaírogatást, a bérlőcsere kockázatot, a felújításokat stb. Pedig az albik vételár és ráfordítás arányosan 8-11%-os szép nettó hozammal muzsikálnak. Ha ingyen visszaváltható, akkor elgondolkodtató, hogy itt az idő realizálni az árnövekedést. Mondjuk 12 hónapra elosztva vásárolni, hogy az érzés megmaradjon 😀
  • Családfő

    Pontosan, ahogy írod. Technikailag értem is ezt, csak ésszel gondolkozva tűnik erősen balgaságnak. Esetleg mohóságnak?


    Összehasonlítod egy alacsony alaptőkéjű kft. kötvénykibocsátását az államéval? Biztos, hogy érted a különbséget kettő között, illetve úgy általában egy kötvény működését? Követted azokban az években más cégek kötvénykibocsátásait, és az ígért hozamokat? (Marcsika és társai bt-ket nem számítva.)

  • Jóska Pista
    2016 januárban átadott lakás ára 22,8 millió, mélygarázs 1,9 millió (még 27% ÁFA)
    Most épül közvetlenül mellette egy másik ház. Építtető, kivitelező azonos, műszaki tartalom szintén. Ugyanolyan lakás, azonos emelet, tájolás: 46,6 millió. A mélygarázsban egy kocsibeálló 3,8 millió.
    Az alapozásnál tartanak, a lakások fele van eladva.
    2010-ben vettem az első lakásokat ettől a cégtől, két számmal mellette, akkor 21 millió volt egy ilyen.
    Szomorú, de az én jövedelmem nem nőtt a duplájára az utóbbi 3-4 évben.

    A 2010-es befektetéshez képest olyan évi 7-8%-os hozam jött a lakásvásárlásból, ha nincs kiadási bevétel. Ez jó, de hasonló hozamot adott a magánnyugdíj pénztár is.

  • Tamás
    “Azért ilyenkor mindig felmerül bennem, hogy miért akar ennyire pénzhez jutni az állam? Más forrásból nem lehetne sokkal olcsóbban?”

    Nem akar külföldre eladósodni, mert azt vissza kell fizetni az adott pénznemben.
    Ehelyett eccerűbb a belföldi hülyítés + a saját állampapírral (amit a saját állampolgárainak ad el) kb azt csinál amit akar (pl elinflálja).
    Ha 6%-t ad, akkor az nekem kb azt jelenti, hogy min 5% inflával számolnak. Ne legyen igazam, meglátjuk.

  • naa
    Majomcsapda, jól néz ki a végén a 6%, az emberek úgyse számolják ki mint hogy valójában nem sokkal több a teljes hozam.
    Kizártnak tartom hogy visszamenőleg lesz érvényes a magas kamat, de legyen úgy… Bankoknál volt ilyen, csak ott betétnek hívták.
    A kidolgozatlan ötletelés meg no komment. Lehet, hogy így olcsobb, ez a tesztelés, bedobják, aztán elolvassák a nép kommentjeit és cikkeit, a legvadabb hibákat kijavítják, hogy annyira ne legyen jó, aztán mehet. Ingyen elemzitek és tesztelitek az új terméket.
    Tökmindegy visszaváltható e, ha mégis lenne gebasz, majd pénteken bejelentik, hogy hétfőtől nem visszaváltható, ezen ne porogjetek. Ez homokozó, a mindent megevo bárgyú nép, nem a piac, ezért tolják ide a finanszírozást. Használjuk ki, de csak amennyi nem fájna.
  • attila
    ha a lakosság kezében van a forintadósság nagy része akkor nem tudnak ránk nyomást gyakorolni a forintárfolyamon keresztül a külföldiek, csináljon bármennyire is jogellenes, unortodox lépések a majdani hatalom, magyarul bármit tehetnek mert külföldnek már nem fogunk megmagyarázni semmit, csak a hazaiaknak azok többsége meg tudjuk hogy hova húz….
  • Petko
    Most ezt jelentette be, utana meg a modositast fogjak…toke 20% a maximum inflacio koveto papirban. Tovabbra is valtogatom a forintokat mas devizara amig ilyen a jegybank irany.Amit nem ertek, de nagyon, ha ennyire penge minden akkor az allam miert erolkodik ilyen latvanyosan a lakossag penze utan.- al naiv kerdes volt.
  • Nanta Farancs
    Még egy bizonytalanság: az se egyértelmű számomra, hogy ennél a terméknél napi kamatszámítás van, mint a PMÁK-nál, vagy évi (és első félévi), ha az évforduló előtt két héttel kell a pénzed, akkor arra a 11,5 hónapra kapsz-e valamit…
  • szeghalmi
    Kedves

    Lehet hogy rosszkor teszem fel a kérdést , de nem úgy van h a betéti kamatokat a hitelkamatok “termelik ki / meg ” ? Van most olyan helyzetben a gazdaság h infláció + 2 – 3 % -on fizessen vissza kölcsönöket ? Mert ha nem akkor -nak a kérdése jogos és elgondolkodtató : nem lehet hogy egy óriás pilótajátéknak vagyunk részesei ???

  • Kolompos
    Azoknak lehet igaza, akik szerint az állam az adósságának elinflálására játszik. Ebbe a képbe illik az adósság forintosítása és lakossági kézbe tétele. Amikor ez jórészt teljesült, akkor a független jegybank szemet huny a pénzromlás felett. Bár mintha már most is ezt tenné… ehhez persze meg kell oldani, hogy ne lehessen veszteség nélkül megszabadulni a meglévő kötvényektől. Erre is lesz megoldás. (Talán a jelenlegi lakossági állampapíroknál sincs betonozva az 1% visszaváltási díj, az érték a futamidő alatt bármikor változhat. Eredetileg 2% volt?)
  • Dörnyei József
    Nem egy szerencsés konstrukció. Infláció függő, amiről még az MNB-nek is csak becslései vannak. A PMÁK teljesen megfelelő, ez felesleges.
    De lehet, hogy van, aki ugrik majd rá és akkor ez marketing kategória, tehát nem felesleges. 🙂
    Nekem a PMÁK elég jó.

    Van egy esély arra, hogy a BrExit elhúzódik, ami erősen rángatja a forint árfolyamát. Ez infláció növelő tényező és az MNB édes keveset tehet ellene. Köszönjük UK. (Nem…)

  • Kiszamolo
    Jóska, még az sem biztos, hogy ugyanaz a minőség. Panaszkodnak sokan, hogy akkora a hiány építőanyagból, hogy már a harmadosztályút használják, mert nincs más.
  • Unemployed
    Kizárt, hogy a teljes futamidőre fizessen a papír 6%-ot, a lépcsőzetes kamatozás a leírtak alapján 5 évre 4,95-ös kamatot jelent. Eleve kifizetik a kamatperiódusok végén a kamatot és a következő periódusra emelkedik, ez a kamatfizetés logikája most is.
    Jól látható, hogy az inflációkövetést csendben ki akarják venni a rendszerből, azaz valószínűleg az áremelkedés durva elszállására számítanak, ami a jelenlegi monetáris politika mellett amúgy is előre borírékolható, meglesz a 4,5-5,5% 2020-21-re.
  • Grza
    És a legszebb az egészben, hogy az albérlet árak nem lettek ennyivel magasabbak, hanem “csak” 30-50%-kal mentek fel, így valójában RELATÍV mértékben az albérletek olcsóbbak lettek, ezzel együtt a kiadásra vásárolt ingatlanok hozamai is csökkentek.
    (Persze sokan megvették a válságban nyomott áron, és ahhoz (a vételi árhoz) számolják az éves hozamot, ami erősen téves koncepció, mert az aktuális értékéhez kellene, hisz ha duplára ment fel a lakások ára, és az eredeti árral hoz mondjuk 8%-ot, akkor valójában ideje lenne eladni, mert magasabb hozamot lehetne elérni az eredeti tőke duplájának állampapírba/ETF-be/akármibe fektetésével és ahhoz számított 5% hozammal…)
  • VM
    elég sokan túlgondolják, túlparázzák a témát, szerintem. ugye azt már tudjuk, hogy ez a hatalom eléri, amit el akar. és ha 5 éven belül +5000mrd-nyi állampapírt akarnak a lakosságnak eladni, akkor el fogják. most bedobták a jól csengő 6%-os kamat jelszót, ha egy év múlva nem lesz meg a +1000mrd bevétel, akkor még rátesznek egy lapáttal. ha egy év múlva megint nem jönnek az elvárt számok, akkor még egy lapáttal. pont ugyanúgy, mint a csok-nál. az mnb honlapján az inflációs cél 3%. az arénában februárban varga azt mondta, 3%-nál nem szabad, hogy több legyen az infláció, mert úgy semmi értelme az évi 10%-os béremelésnek.

    vmeik mnb-s – talán a nagy márton – pedig azt nyilatkozta: az állampapírba való fektetésnek infláció csökkentő hatása is van, hiszen a lakosság nem elkölti a pénzt (aminek inflació pörgető hatása van), hanem befekteti.

    érdemes figyelni a nyilatkozatokat!

  • Q

    Jelenleg sehol sem számítanak durván elszálló inflációra. A Fed és az EKB is bejelentette már így rögtön év elején, hogy idén már nem fog kamatot emelni. Az EU-ban is lassulás jelei mutatkoznak és a világgazdaságban is. S mivel a nyitott gazdaságunk miatt a inflációt többnyire “importáljuk”, ezért ha máshol nem lódul meg nagyon, akkor nálunk sem fog.


    Amiről Nagy Márton beszélt, az most nem lesz érvényes. Azért nem, mert a lakosságtól most olyan pénzeket akarnak állampapírba húzni, amik jelenleg is parkolópályán vannak. (Nagyon nagy a lakosság készpénzállománya.)

  • Kornél
    : én azért vettem BMÁK-ot, mert 1 ft a névértéke, és TBSZ számlán a kamatot egyszerűbb volt abba befektetni, hogy ne csak álljon, hozzon is valamit. De jobb lenne, ha 1 ft névértéken lehetne PMÁK-ot venni, babakötvényhez hasonlóan, mindig ugyanabba fektetve….
  • István
    Sajnos a legnagyobb probléma továbbra is az ezekkel az állampapírokkal, hogy semmi nem védi őket.
    Egyik nap van másik nap nincs. És ha a magánnyugdíjat meg lehetett védeni akkor ezt is sikerülhet. Sőt akár cél is lehet
  • Unemployed

    Egyrészt meggyőződésem, hogy az infláció irreális, mert nem tartalmazza a lakhatás költségeit, amely viszont 50%-kal nőtt az elmúlt 6 évben, azaz most sem 3% az infláció. Nyilván a befektetői vásárlást indokolt kivenni, mert az olyan, mintha valaki értékpapírt venne, de aki saját célra vesz lakást, az fogyasztás és azt valamilyen formában mérni kellene az inflációban. Az USA infláció ezt tartalmazza (implicit bérleti díjként), így az ottani 2% alatti infláció tényleg alacsony, de az európai most sem alacsony.
    De ha ezen túl is lépünk, a magyar gazdaság túlfűtött, a bérek felrobbantak (főleg melós szinten), és ennek be kell gyűrűznie az inflációba is. Eddig az elszálló ingatlanárak szívták ki a rendszerből az extra pénzt (az eladók pedig ebből állampapírt vettek), de ha egyszer kidurran a befektetői ingatlanlufi, akkor az extra pénzből fogyasztás és magas infláció lesz. Alaphangon 5%
  • Unemployed
    folyt…
    És bár az inflációt a külső infláció valóban mozgatja, de sokkal kisebb mértékben, mint azt sokan gondolják, azt is elsősorban az árversenyen keresztül.
    Az import termékek versenyhelyzetét rontja a gyengülő forint, másfél éve 305-310, most 320 körül van az árfolyam.
    A szolgáltatásoknál pedig nincs importverseny, mert azt helyi munkaerővel kell megoldani.

    Önbecsapás arra számítani, hogy a környező alacsony infláció érdemben leszorítja a magyar árváltozást, különösen úgy, hogy annak felpörgetésében az állam és a jegybank is érdekelt.

  • Szabolcs
    Én továbbra is azokat a megnyilvánulásokat nem értem, amik attól tartanak, hogy az állam majd változtat a feltételeken, és nem tudsz megszabadulni a befektetésedtől, és nem tudsz ÁP-t cashre váltani (eladn).
    Miért lenne ilyen? Ja tudom, ha akkor lesz a baj (2007-2008-ban mekkora volt azok szerint, akik most félnek?), majd akkor.
    Ha akkora lesz, akkor a legtöbb, amit ez ügyben tennie kell, hogy a forint konverziót korlátozza. És akkor neked lehet bármiben a HUF befektetésed, azt veszel rajta, amit itthon kaphatsz.
    Szóval szerintem nem lesz ilyen, hogy lenyúlják, korlátozzák stb, max el-inflálják.
    Az ellen meg nem az a védekezés, hogy “nekik nem adom”. Ez a része értékítélet, amivel lehet egyet érteni, vagy sem, de semmi köze a biztonsághoz, szerintem.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.