Mennyi az elég?

Gondolkoztál már azon, hogy mikor leszel elég gazdag? Leírtál-e már valaha egy összeget, amire azt mondtad, ennyi elég lesz?

Ha még nem tetted, tedd meg most. Gondold végig, mit szeretnél elérni ebben az életben és az mennyiből lehetne megvalósítani.

Egy autó(kategória), aminél jobbat már nem fogsz akarni? A példa kedvéért ha egyszer elérek oda, hogy megengedhessem magamnak, hogy kilencmilliós autót vegyek, akkor elégedett leszek az élettel. Vagy ha végre lesz egy nyolcéves autóm másfél millióért.

Egy házméret és lokáció, amire azt mondod, ez kiszolgál ebben az életben, ezzel életem végéig elégedett leszek?

Egy vagyonméret, amire azt mondod, elég lesz a nyugdíjra?

Évente egy vagy éppen három nyaralás, ilyen és ilyen áron, ezzel én tökéletesen elégedett leszek?

Komolyan kérlek, hogy szánj erre most időt. Számold össze, mennyi vagyont szeretnél felhalmozni addig, amíg azt mondod, elég.

Legyen előtted egy összeg leírva, hogy mennyi az elég. Mikor lesz meg az elég?

Honnan tudod, hogy már elértél a célba, ha azt sem tudod, hol van az a cél?

Vajon lesz olyan az életedben, amikor azt mondod, hogy ennyi pénz, ennyi vagyon, ennyi hatalom, ennyi befolyás elég lesz? Elértem mindazt, amit akartam, mostantól csak verseket írok, rózsát termesztek, csak a munka öröméért dolgozom vagy a közjó érdekében tevékenykedek, mert mindenem megvan.

A nagy titok az, hogy nem az a kérdés, milyen anyagi helyzetben vagy, hanem az, hogy megelégedtél-e azzal, amid van. Azzal életed végéig nem kell megelégedned, aki vagy, mert mindig lehetsz több, sikeresebb, hasznosabb, értékesebb az életed bármely területén: jobb családapa vagy családanya, jobban képzett alkalmazott, jobb szomszéd vagy bármi más. A megelégedés nem egyenlő a lustasággal, az igénytelenséggel vagy a céltalansággal.

Amivel fontos lenne megelégedned az az, amid van.

Mert ha nincs előtted mérték, a pénz olyan lesz az életedben, mint a tengervíz: minél többet iszol belőle, annál szomjasabb leszel tőle.

Ha a pénztől várod a boldogságot, csúnyán be fog csapni. Akkor azt mondod, ha egy kicsivel több pénzem lesz, majd akkor leszek boldog.

Megvetted álmaid Jaguarját, de a vágyott megelégedés csak nem akar jönni. Akkor két reakciód lesz: vagy egy még drágább modellt kellett volna venni, vagy elrontottad, mert Porsche kellett volna, nem Jaguar. Így megint lesz előtted egy eléd lógatott répa, mint a kordé elé fogott szamár előtt, ami után loholhatsz: a nagyobb autó vagy a másik autó.

De az is lehet, hogy a mostani 200 ezer nettós fizetésed helyett akarsz 300 ezret kapni, mert akkor aztán biztos boldog leszel. Akarhatsz többet elérni nettó kétszáznál, de ne azért, mert majd akkor boldog leszel.

Ha erre használod a pénzt, akkor gyakorlatilag drogként használod. A drogos is valami hiány betöltésére pótszerként használja a drogokat. Ahogy neki sem lesz olyan pillanata, amikor azt mondja, hogy na, ez az utolsó lövés nagyon ott volt, most már beteltem és elégedett vagyok, nem kell több drog, te sem fogod ezt mondani soha a pénzre.

Elégedetlen vagy a ruhatáraddal? Nosza, vegyünk még néhány új ruhát. Rossz kedved van vagy minden összeszövetkezett ellened? Menjünk el vásárolni, akkor majd elfeledem a gondjaimat. Esetleg tűzzünk ki egy új anyagi célt, amit el akarok érni, addig sem kell a gondjaimon rágódni.

Ahogy a drogost, téged is megvárnak a gondjaid, amíg visszaérsz a vásárlásból vagy az új cél eléréséből.

Nézz rá arra az összegre, amit leírtál, mint célt, amikor meg fogsz elégedni az anyagi javaiddal. Számold ki, reális-e a szám, amit leírtál? El tudod érni valaha is? (S emlékszel még arra, 10 vagy 15 évvel ezelőtt mennyivel kisebb számot írtál volna ide, mint tökéletesen elég összeget?)

Osszál-szorozzál. Most vagyok mondjuk 30, van egy ilyen fizetésem, ebből ennyit tudok félretenni, az évente ennyi. A fizetésem nőhet ennyivel és ennyivel, előléptetnek, vállalkozásba kezdek 3 év múlva, az első három év ennyi lesz, utána két évig ennyi, aztán emennyi.

Hány éves koromra és milyen erőfeszítés mellett fogom elérni a célt, ha egyáltalán.

Ha el is érem, az ár, amit fizetek érte, megéri-e? Van, hogy a vagyon megszerzése túl sokba kerül. Rámegy az egész életed, az egészséged, a családod, vagy bármi más, ami fontosabb, mint a vagyon.

Ha a cél nem reális, érdemes már most elengedni. Csak azért, mert más budai házban lakik és 25 milliós autóval jár (vagy kettő helyett négyszobás panelben lakik és ötéves autója van és nem 15 éves), neked még nem kell őt ebben majmolnod. Ha te nem leszel boldog akkor, ha ezeket eléred, nyilván ő sem az, akármit is hazudjon a facebook oldalán.

Ha mindenképp muszáj magad összemérni valakivel, mérd össze magadat azzal a hajszál híján kétmilliárd emberrel, akik napi 1,25 dolllárból (napi 375 forintból, havi 11 ezer forintból) élnek.

Ezt a cikket jó eséllyel egy legalább 80 ezer forintos mobiltelefonról vagy egy 150 ezer forintos notebookról olvasod, egy temperált lakásban vagy munkahelyen, ahol van áram és internet is. Van hol laknod, van hol dolgoznod és nem a sötétben dideregsz valahol. Ha mindenképp nézni akarsz valamire, nézz erre. Mindjárt elégedett leszel a sorsoddal.

Akarj több lenni minden egyes nap, akarj többet elérni, mert ez adja az emberi lét egyik értelmét. Leélhetsz úgy egy életet, hogy semmit nem akartál elérni és semmit nem tettél hozzá a világhoz, csak nem biztos, hogy ezt az életet érdemes volt végigélni.

De ez a több benned van és nem a vagyontárgyaid birtoklásában. Úgy akarj többet és jobbat, hogy közben elégedett vagy azzal, amid van. Ez a megelégedés az egyik nagy titka a sikeres anyagi életnek.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

274 hozzászólás

  • mitel hentes
    “Ezt a cikket jó eséllyel egy legalább 80 ezer forintos mobiltelefonról vagy egy 150 ezer forintos notebookról olvasod, egy temperált lakásban vagy munkahelyen, ahol van áram és internet is.”

    Persze, ahogy azt Móricka elképzeli…
    A cikket a szolgák által gravírozott obszidián lapon olvasom, aranyporral hintett betűkkel. Saját betűtípust fejlesztettek nekem dubai sejkek, mert fontos ember vagyok. A lakás nem temperált, hanem az oázis az. Áramra nincs szükségem, mert a szolgák mindent megoldanak.

    Mit akarok még? Megvenni a Marsot. De mivel senki nem akarja nekem eladni, ezért megveszem előtte az összes országot, és eladom magamnak. Bár csillagászaim rebesgetik, hogy további bolygók is vannak a Naprendszerben, így ennek soha nem lesz vége…

  • András
    Most 100 millió mert annak könnyű kiszámolni a 4,95%-át.
    20 éve emlékszem, hogy 20 millió megtakarításról ábrándoztam, no az már meg van.
  • Géza
    “A kommentelők egy része még ennél a posztnál is azt számolja, hogy mennyi pénzre lenne szüksége ahhoz, hogy ne kelljen többet dolgoznia. Ezek szerint csak akkor lennétek elégedettek ha ez összejönne? Ez nekem elég szomorúan hangzik.”

    A nem dolgozás valószínűleg úgy értendő, hogy ne kelljen kötelezően dolgoznia, hanem választhassa meg mit és mennyi időben csinál. Egyrészt nem mindenki végez olyan munkát, amit szeretne, mert pl. nem azt tanulta, vagy jobban fizet az, amit most csinál, másrészt aki szereti is a munkáját, lehet, hogy az sem csinálná ugyanazt napi 8 órában, hanem mondjuk 4-ben vagy 3-ban.

    Az anyagi szabadság abban ál, hogy te döntheted el mivel és mennyi időt foglalkozol, nem pedig a külső kényszerek.

  • KKK
    Nekem idéntől majd 700 nettóm van. Emellett új házam, és két fiam, egy kis megtakarításunk, 14éves autónk, 20 éves motorom, amit most egy 30 évesre akarok lecserélni. Teljesen elégedett vagyok a helyzetünkkel, tudom, hogy mindezt sok munkával értük el. Nem volt nagy örökség,se lottó nyeremény.
    8éve egy költöztem be egy albérletbe nettó 200-as fizuval. Egy hűtőm meg számítógépem, meg egy asztalom volt összesen. Megvannak a céljaim, de azokhoz nem több pénz kell, hanem több tudás. És ehhez minden támogatást meg kapok.
  • ZAkkant
    De jó téma ez!
    Saját álmom, amely szerintem egyáltalán nem luxus, de a végösszeg mellbevágó lesz:
    – kertes ház 4 főnek, budapesti agglomerációban, szép helyen: 80 M
    – 2 fiamnak leendő induló lakás: 2*35M
    – 2 gyerek taníttatása: 2*15M
    – nyugdíjkiegészítés 2 főre 15 évre, havi 250e : 45M
    – 45 éves vagyok, de még szeretnék 2 új vagy 4 használt kocsit az életben: 12M
    – a várólisták helyett azonnali eü. ellátás (MR, CT, mittudomén, teljes fogászati ellátás 2 főre): 15M
    – utazások (hobbi) még az életben családdal: 8M

    SZUMMA: 260millió Ft.
    Ez ugye, nem az a pénz, amit megkeres az ember, hanem ezek a dolgok abból vannak, amit félre tesz az ember élete folyamán. Továbbá nem egy időben kellenek ezek az összegek, de szerintem ennyi kell a nyugodt élethez. Egyetem elvégzése után, 25 éves kortól 65 éves korig dolgozva, tehát 40 évig, évi 6,5 milliót kellene ehhez félretennie 2 főnek.

  • Tamás #2
    Emlékszem, hogy jó 10 éve, anno még az egyetemen azt mondtam, hogy 250 nettóval elégedett lennék. Ezt a lécet még az egyetemen átléptem és nem lettem elégedettebb. Azóta nagyjából azt is elértem, amit el szerettem volna. Ezzel az a probléma, hogy miután az ember egy jó pár dolgot megszerez, elfogynak a motivációt jelentő dolgok/tárgyak, eljut a falig. Egy dolog marad viszonyítási pontként és ez az egyéni teljesítmény. Ami foglalkozásfüggő ugyan, de egy dolgozónál ennek a fokmérője egyszerűen a fizetés, esetleg a munkáért kapott díjak és az előléptetések. De ezek még mindig külső tényezők/visszajelzések, így az ember vagy kialakít magának egy belső (m)értékrendszer, ami időről időre visszaigazolást ad a teljesítményéről (függetlenül a külső visszajelzésektől) vagy továbbra is azoktól fog függni, így kényszerűen elégedetlen lesz. folyt
  • Tamás #2
    folyt.
    A saját kis mérőrendszerünket azért is érdemes minél hamarabb meghatározni, mert hatékonyabban/nyugodtabban fogunk tőle dolgozni és élni. Ezt egyébként szépen leírja Csíkszentmihályi az Flowban (pp. 42-) vagy Miklós „Az életszínvonalad inflációjá”-ban.
  • OFFliner
    Angelo
    2019-09-16 at 13:07

    „Nincs olyan munka, amit ha jól megfizetnének, akkor szívesen csinálnátok?”
    De, van olyan munka, amit ha jól megfizetnének, szívesen csinálnám. Csak nem fizetik meg. Nagyon nem.

    „És akkor mi a terv, ha összejött a nyugdíj, és a következő 40 évet valamivel ki kell tölteni?”
    Akkor azt a munkát csinálnám, amit nem fizetnek meg, de szívesen csinálnám. Éppen erre kell a pénz, hogy azt csinálhasd, amit szeretnél.

  • Dzsofri Szócsőr
    Arra van valami ötleted, hogy ma mibe és milyen arányban kellene befektetni, hogy nyugodtan aludjak? Én is megkerestem már amit akartam, a jelenlegi munkám különösebben nem motivál, szeretnék valami értelmeset, esetleg közhasznút csinálni.
  • K

    +1. Pontosan annyi likvid tokem van, sot pont annyit is keresek(!), amennyit 7 eve elkepzeltem magamnak, de amire hasznositani akartam ugy elszallt, hogy messzebb vagyok tole, mint 7 eve, meg ugy is, hogy nem a parnacihaban tartom a penzem. Legszivesebben lehuznam az osszes tervemet a klotyon, aztan elkoltenem/utaznam/ennem mindenemet “carpe diem” alapon.
  • Dani2

    “A kommentelők egy része még ennél a posztnál is azt számolja, hogy mennyi pénzre lenne szüksége ahhoz, hogy ne kelljen többet dolgoznia. Ezek szerint csak akkor lennétek elégedettek ha ez összejönne? Ez nekem elég szomorúan hangzik…”

    Ki lehet tölteni munka nélkül is azt a 40-50-60 évet, én kibírnám, így:
    – 6 előtt kelek, futok 40 percet, elindítjuk a gyerekeket a bölcsibe/oviba/iskolába
    – megkávézok a feleségemmel, esetleg sétálunk, ha szép idő van, elmegyünk bicajozni, kirándulni
    – bevásárolgatunk nyugodtan, ha kell valami
    – főzünk vagy rendelünk valamit, ebéd közben jöhet egy film vagy sorozat
    – olvasgatás, szunyálás, programozás tanulás délután
    – jönnek a gyerekek haza, családi program, fekvés
    Holnap visszavonulnék, ha lenne 100 millánk 🙂

  • Mix6 Kálmán
    30 éves mérnökként családalapítás előtt amit biztonságosnak, elégnek éreznék, ha elérném a következő 10 évben: Budapesti 4 szobás lakás a családnak (80 millió), kb 2-300 ezer passzív jövedelmet hozó megtakarítás, ha esetleg baj lenne (60 millió). Az átlagjövedelem többszörösét keresve sem tűnik elérhetőnek, és asszem nem is vágynék ennyire rá, ha a tőlünk nem sokkal nyugatabbra ez nem számítana elérhető, reális célnak.
  • xyz
    IT
  • káposztás juci
    Több mint húsz évvel ezelőtt olvastam egy hasonló cikket. Ahogy a cikkíró javasolta, le is ültem a nemrég vásárolt panel lakásunkban, és felírtam egy cetlire, hogy szeretnék egy új családi házat, egy majdnem új autót, és pár milliót a bankban. Ez akkor olyan fiatalon szinte elérhetetlennek tűnt, hiszen az első panel lakásra éveket spróroltunk kemény munka mellett. Aztán alig telt el 4-5 év, és meglett minden. Sokkal hamarabb mint gondoltam volna.

    Most is jó körülmények között élek, és dolgozom persze, mert nem vagyok gazdag. Elég gazdag. Nagyon gazdag. Vagy mi??? :))) Viszont egyre többet gondolkodom azon, hogy azért a pénzért amit keresek, az életidőmmel fizetek, amiből egyre kevesebb van. Többet kellene gitározni, és gyakrabban összetrombitálni a családot vagy a haverokat egy ebédre a teraszon.

  • káposztás juci
    Még egy apróság. A mai modern pénz hitelpénz, ami már a születése pillanatában tartozást jelöl. Akinek sok pénze van, annak sokan tartoznak. Az adósai leróhatják a tartozásukat tárgyak, szolgáltatások, vagy akármilyen formában, mindegy. Kérdés: akarom én, hogy sok ember tartozzon nekem? Mennyi tartozáslevélre van szükségem a boldogsághoz? Mennyire a holnapi reggeli sóskiflihez? Mennyi kell ahhoz, hogy 14,6 év múlva is legyen annyi fogam amennyivel elrághatom az akkor éppen esedékes sóskiflit? :DDD
  • y generációs
    1m feletti nettóval párommal elégedettek vagyunk így ketten háziállattal egy saját garzonban lakva. Nem élünk nagy lábon, nagyobb részét félrerakjuk, megtakarítás gyarapodik, nyugdíj faszán kijönne belőle valószínűleg.

    A gond ott van, hogy lassan 30 évesen érne már egy gyerek, azt itt biztosan nem szeretném felnevelni, egy lepukkant, szmogos elhelyezkedésű lukban. A költözés csak nyakig eladósodva menne, ha pedig a felnevelésével, taníttatásával számolok, a saját nyugdíjat elfelejthetem (más meg nem lesz).

    Y generációsként sajnos közepecske életcélok is szinte elérhetetlenek értelmes időn belül.

  • xavv
    Nem tetszik. Ez az egész írás olyanra sikerült, mintha egy filozofikus kedvében lévő pénzügy/HR-es egy hosszú indoklást írt volna arról, hogy mért nem kaphat Átlag Béla bruttó 10000 fizuemelést az egyébként 3 milliárdos árbevételű cégnél 😀 kétmilliárdan napi 375 forintból élnek, úgyhogy te, óvónő, örülj a nettó 160-nak, te, kezdő mérnök örülj a br 380-nak, majd ha bizonyítasz is, akkor lehet az majd 450 is, miközben egy szoba (nem lakás!) bérlése pesten 110000+rezsi…. ja, hogy te azért tanultál gépészmérnöknek, hogy jó fizetésed legyen majd,és egyszer még akár házat is vehessél mérnökként mondjuk Gyömrőn? Nem reálisak a céljaid, tanuld meg őket méltón elengedni, pl olvasd el még 3x ezt a cikket! Máshol enni nem tudnak, itt meg egy 50nm panel hiteléhez kéne havi nettó 700 a megélhetés mellett, hol van egymástól a kettő, nincs itt semmi látnivaló….
  • Kapi
    26 tesztmérnök. Nincs hitelem, a családom más országba lakik, szóval kb 0 ról épitem itt a jövőt. A fizum felét le tudom rakni, van 3 misi megtakaritásom, ez a cikk elött nem is gondolkoztam azon, hogy mennyi lenne az elég. Most azt mondanám 100 millió.

    A tervem az hogy az első lakás után 5-8 évente vegyek egyet amig el nem érem a 500-600k netto passziv jövedelmet. Elég nehéz a semmiből felépiteni egy birodalmat…

    Vagy

    Betolom kriptoba azt amit ez első lakás után keresek, és 4 évente felezés után kiveszem amennyit hoz és azt kötöm le ingatlanba.

  • KL
    Tehermentes lakás a gyereknek (pipa, örökölve)
    Tehermentes lakás nekünk (pipa, kifizetve)
    Gyerek felsőoktatásának+addigi alapmegélhetésének finanszírozása
    25 évnyi megélhetés ezenfelül félretéve – aktuálisan 18 évnyi van meg kb.
    Biztonsági hálóként olyan hobbi, amivel (nem sok) pénzt tudok keresni (pipa)+asszony sem akar otthon unatkozni full time-ban, szóval valamit majd ő is dolgozik (ezt ő tudja kipipálni:-))

    Azt gondolom, hogy 7-10 év múlva, amikor a gyerek a saját lábára áll és az évi megélhetésünk a 2/3-ára/3/4-ére csökken (így a megtakarítás több évet “ér” majd) ez simán meglesz. Amúgy se szívesen dobnám le az aranybilincseket (vagy inkább réz az:-), annyira nem fizet jól ), amíg másért is felelős vagyok.

    Nyilván befektetések alakulása, infláció, állásvesztés stb. mozgathatja ezeket a számokat, de ha nincs nagy kilengés, elég biztos vagyok benne, hogy ez tartható így.

  • Gábor
    Állítsuk szembe mindezzel azt a föld lakosságágnak néhány százalékát kitevő múlti milliárdossal, akiknek semmi pénz és tőke nem elég. Mért nem elég nekik? Miért akarnak mindig többet és többet?
    Ezek költői kérdések, de ha már belehoztuk a képbe az 1,25 dollárból és a napi 375 forintból, havi 11 ezer forintból élőket, akkor a másik végletet is meg kell említenem.
    Oké, ilyen a világ és ehhez képest hogy én hol tartók azt felmérhetem.
    Jelenlegi árfolyamon egyszeri egymilliárd forint megoldaná minden pénzügyi és pénzhez köthető igényemet, kb egy életre.
    Ha már megvan az 5_évesnél fiatalabb autó és a 60-70 négyzetméterese kisvárosi kis lehetőleg ökoházam, akkor a havi 250-300ezer nettó ft nekem elég lenne. Ebből simán tudnák havi szinten megtakarítani és az igényeimnek megfelelően megélni.
    De egyenlőre mindegyiktől messze vagyok és nem is látni, hogy ebből bármi is megvalósulhatna.
  • GrandMasterB
    Nagyon kíváncsi lennék vajon történt-e olyan, hogy valaki egy adott összeg elérése után mert váltani az életében. És nem kapta el a jól ismert OMY (one more year) szindróma.
  • Zugíró
    Sok évvel ezelőtt édesapámat a semmiből feltűnve, tragikus hirtelenséggel egy hónap alatt elvitte a gyors lefolyású leukémia. 52 évet élt. A hagyatéki eljárás szerint kb. 100 millió forint értékű ingatlanvagyont örököltem, melyet édesapám hosszú évtizedek munkájával gyűjtött össze. Igyekeztem nem felélni ezt a vagyont, sőt gyarapítottam, az ingatlanbérbeadás pedig azóta is rendszeres jövedelmet jelent számomra.

    De ha engem kérdeztek, inkább élnék hátralévő életemben kenyéren és vízen, csak visszakaphassam apámat. Nem lesz már ott az esküvőmön, nem játszhat majd az unokáival, nem öregszik már meg együtt édesanyámmal. Sokan írjátok, hogy mennyi tervetek van még, hogy mekkora vagyonra vágytok. Apám is tele volt tervekkel. És mit élvez ő most a vagyonából? Semmit, csak a hideg kripta nyugalmát.

    Az gondolom, hogy komoly bajok vannak a fejekben a fontossági sorrendekkel.

  • Lesmills
    35 éves vagyok, 2 kis lakással és némi tartalékkal. A terv a) plusz egy lakás passzív jövedelemnek és lakás/ház bérlése b) eladni egyik lakást és 4 főnek elegendő méretűt venni hitellel. A cél nem is a megtakarítás, hanem a passzív jövedelem lenne, minimális hitellel..
    3 bérbeadott ingatlan, egy saját lakás kis kerttel, a bérleti díj menne etf-ekbe, én meg, ahogy az előttem lévők írták, dolgozhatnék, amihez kedvem van, és hívnám át a családot és barátokat grillezni 🙂
  • yimshagin
    Néhány elgondolkodtató igevers a Bibliából, ami engem is néhány hónapja kezdett el foglalkoztatni:
    “Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek”,
    “Monda azért nékik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete.”
  • domini
    Sziasztok!

    Tökjó olvasni a kommenteket, mert egy kicsit megnyugtat..

    Én 28 éves vagyok, semmit nem kaptam szülőktől, még az egyetemet is magamnak fizettem ki, (de egyébként nem fejeztem be).

    Sikerült felhalmoznom egy nagyobb vagyont (kb 60M Ft), persze ez ráment a kapcsolatomra (ami ugye már nincs), viszont ezen már túl vagyok.

    Boldog vagyok, hogy most megint csak magam vagyok, saját lakásban, nulla hiteltartozással, viszont valamiért nyomasztó is egyben, mert úgy érzem nem fogok tudni leállni míg az össz vagyonom legalább 1MRD Ft-t.

    Jelenleg azt érzem, hogy ha itt abbahagynám nem tudnék megélni sem, valószínűleg azért, mert eközben, ahogy a keresetem is, az életszínvonalam is durván elszállt…

  • Janos82
    :

    Nem biztos, hogy jo az, ha a gyerek sohase latja anyut vagy aput dolgozni. Nem art azert, ha kovetendo peldat latnak:)

    :

    Gyakori tema az, hogy a gyerekeknek kell-e lakast adni indulasra. Valoszinuleg amugy nem, hanem motivaciot, es tudast kell adni nekik, hogy lassak es tudjak, hogy onalloan is el tudjak erni. Igy 30-40 evesen majd ok is elmondhatjak, hogy amijuk van, az sajat erobol van, mig ha kapjak, akkor csak kaptak. Ilyen szempontbol sokkal olcsobb 1-2 kulfoldi evet es egyetemet megfinanszirozni, sot, meg hasznosabb is:)

  • Adamo
    “…akarj többet elérni, mert ez adja az emberi lét egyik értelmét.” – Mondjuk ez csak egy vélemény, pont az előtte szereplő indokok mutatják, hogy lehet más felfogásod is. Alapvetően tetszik, hogy a fiatal generációk fontosnak tarják, hogy megosszák az erőforrásokat és értékeket, nem akarnak minden áron tárgyakat birtokolni.
  • Nagy Vonalakban
    “…Megvetted álmaid Jaguarját, de a vágyott megelégedés csak nem akar jönni…”

    Mikor megvettem, nekem eljött.

    “…Legyen előtted egy összeg leírva, hogy mennyi az elég. Mikor lesz meg az elég?..”

    Szerintem az jár jó úton,
    aki nem az összeget írja le, hanem az időt…
    azt, hogy mennyit akar dolgozni öt év múlva, tíz év múlva, húsz év múlva.

    És ahhoz tudja is tartani magát.

  • Anna87
    Pár évvel ezelőtt 10 millió forintban határoztam meg a célt (a már meglévő saját panel lakás mellett). Azóta ezt már elértem. Ezt követően meg mertem lépni, hogy felmondjak a stresszes munkahelyemen. Egy viszonylag nyugodt részmunkaidős állást vállaltam. Nem túlórázom. Megfelelő mennyiségű időt tudok tölteni az óvodás gyerekemmel. A fizetésem egy részét most is félre tudom tenni. Nem spórolunk különösebben (nem érzem annak): amit szükségesnek tartunk, azt megvesszük. Megnyugtat, hogy – bár lassan, de – folyamatosan gyarapodik a vagyonom. Nem idegeskedek azon, mi lesz, ha elveszitem a munkahelyem. Sokaknak kevésnek tűnhet ez az összeg, de nekem ez a szint jelentette a biztonságot. Következő lélektani határ a 20 millió nálam (4 év múlva lenne meg mostani szint mellett), de nem is tudom, mi változna, ha az meglenne. Talán semmi.
  • Mopusz
    Nekem a gond a kiszámíthatatlanság. Van 2 kis gyerek most olcsó az oktatás de mi.lesz 15 év múlva. Most látom mennyi a magán eü de ez mennyire fog nőni amikor már nyugdíjra se lesz.

    Elégedett vagyok azzal ami van viszont nem tartok ott hogy a családnak és a hobbinak éljek csak. Illetve nem tudom ez mekkora vagyonnal érhető el. Jelenlegi költésünk kijön a passzív jövedelemből de ha gyerekeknek több igénye lesz vagy eü költés bejön vagy ki tudja akkor még nem dölhetek hátra így 36 évesen még dolgozok.

  • Németh Renátó
    1 milla nettó és nem jön ki a gyerek? Na ne már, kb. mint az ezelőtti posztnál. Kevesebb pénzből jön a gyerek. Sokáig vártuk, nem sikerült. Hátraléptünk a taposómalomból és érkezik is. Van egy kis passzív jövedelem, nincs hitel. Korábban volt kis konzumidiotizmus, de annak is vége, teljesen mindegy hogy hányas octavia van a seggem alatt meg hányas galaxy.

    Hogy mivel lennék elégedett? A pénzzel nem lesz gond, azt megoldjuk. Én még egy gyermeket szeretnék és megérni, hogy az unokámat is lássam. Nekik sajnos Bp. már No-go zóna lesz, vagy együtt lakik a két gyerek, de két lakásra nem jön össze a zseton, de azon kívül is van élet. Egészség, minőségi idő, sok ölelés, a szeretet átadása és a viszontszeretet érzése.

    Én anyagias voltam, megb**tam volna 5 forintért mindenkit, aztán 1-2 dolog az életben rádöbbentett, hogy vannak ennél fontosabbak is. Persze ha meg van az alap.

  • jami

    Az első gyereket albiba vittük haza (elvileg már volt lakás, mindenféle hitelből, csak nem lett addigra kész), a következőket ebbe a picike lakásba vállaltuk. No most pénzt, várhatóan, még évtizedekig tudok keresni, de gyerekre már nem vállakoznék, esetemben kb, az utolsó pillanatban sikerült. Lombikkal. Most van 3 jófej gyerekem. A munka még megy, a terhesség már nem.
    Fiatalon nem így terveztem…
  • jami
    Benneteket olvasva nagyon igénytelen vagyok. Nekem elég most is, ami van. Jobb lenne hitel nélkül, de boldogabb nem lennék.
  • Mozdony
    14 évem van a nyugdíjig. Szerencsés vagyok abból a szempontból, hogy eddig szinte mindig azt csináltam viszonylag nagy fizetésért, amit csinálnék fizetés nélkül is, ez a hobbim is. Nem szakadok bele a sok melóba. Nem valószínű, hogy önszántamból abbahagyom 14 év múlva, azt mondják rövidebb életű lesz, aki abbahagyja a mindennapos munkát, és el is butul.
    Egyébként a várható állami nyugdíj talán elég is lenne szűkösebben, de a feleségem csak kis tanári bért kap és ha én egyszer eltávozom végleg, akkor csak 1 évig kapja még utánam a magasabb nyugdíjat majd, utána lehet hogy éhezni fog. 7 milllió tartalékunk van, minden tárgyam megvan már, amire reális igényünk lehetett. A gyerek most végez, jó szakmát talált, neki is a hobbija lesz a munkája és azt is jól megfizetik.
    Kívánhatok ennél többet reálisan?
  • dmry
    egészség legyen (na jó, néha még térerő is :)), a többi ráadás…
    illetve, elég a kevés is csak sok legyen belőle 😉

    szerintem a lényeg az, hogy legalább a vágyaink és a lehetőségeink halmazainak minél nagyobb legyen a közös metszete.

  • tgwh
    Az idő megszépíti a dolgokat. Kezdetben nettó 100 ezer volt a határ, amire azt mondtam, hogy de jó lenne elérni. Aztán jött a válság, infláció ugye nincs, de nettó 130-ból csak nem lehetett már megélni. Akkor döbbentem rá, hogy nagyon elszálltak mellettem a bérek, amikor a szokásosnál jóval hosszabb ideig voltam egy munkahelyen.
    Most úgy gondolom jól élünk. A havi költségeket még mindig nem kezdtük el újra írni, így fogalmam sincs hogy állunk. Már hiányzik. Most arra törekszem, hogy kevesebbet dolgozzam, egy éve napi 9-10 óra sok. Tehát most jelenleg elég, bőven is. De legalább órabérben nézve nem siralmas, az a legrosszabb, ha sok meló, alacsony órabérért.
    Most jutottam el oda, hogy van keret nyugdíj előtakarékosságra, vagy öngondoskodásra. Csak nem tudom merre induljak…
  • Gábor
    OFF: nincs mostanában önsegélyező pénztáras topik… Nem nagyon láttam hirdetni, de a lakáshitel törlesztés támogatáson szigorítottak az MNB jóvoltából: eddig adóstárs is kérhette, most már csak az, akinek a számlájáról ténylegesen vonják a törlesztőt. Ha két adóstárs van és közös számláról vonják a törlesztőt, akkor mindketten csak a támogatás 50%-át kérhetik. Ez utóbbi részlet az OTP levélben leírta, de a hivatkozott dátumú szabályzatmódosítás a weben még nincs kint.
  • Tomikaa
    Sziasztok!
    Szerintem a kommentek legalabb olyan szorakoztatoak mint Miklos irasai!
    Imadom mindkettot!
    Sziasztok!
  • 42
    Kicsivel átlag felett keresek, van egy kis tőkém, ennél nem kellene sokkal több materiális eszköz a boldogsághoz, a következő feltételekkel:
    Érdekes munka, amit a hivatalos nyugdíjkorhatár után is tudok csinálni, és a jelenleginél kicsivel magasabb jövedelmet hoz. A tétlenség leépíti az embert.
    Egészség, esetleg kezelhető/kordában tartható/viselhető betegség, ami nem ront jelentősen az életminőségen.
    Harmonikus emberi kapcsolatok, család, barátok, ismerősök.
    Szabadidő értékes eltöltése.
    Van még min dolgoznom.

    A többség félelemből csinálja tovább, mint kellene. Mivel a fentiek nem garantálhatók, én is ehhez a többséghez tartozok. Sok rossz megoldást láttam- tapasztaltam, cipelem magammal ezeket a félelmeket, amiket le kellene tenni.
    Van még min dolgoznom.

    Tehát növelni kell a biztonsági tartalékaimat, a passzív jövedelmem.
    Van még min dolgoznom…

  • V
    ez a cikk pont jokor jott. Iden majusban ertuk el a kb 10 eve kituzott celt, passziv beveteli forras mar megvan. Azota picit valtoztak is a dolgok a munkahellyel, szeptembertol egyeni vallalkozokent csinalom tovabb picit tobb penzert, a cel az hogy a kovetkezo 2-3-5 evben osszegyuljon egy csaladi hazra aztan onnantol aktiv pihenes. A minimum amit szeretnek munkaval tolteni az a 2 ev, de maximum 5 ev mulva mindenkeppen visszavonulok es teljesen massal fogok foglalkozni. Kecskesajt, boraszkodas, ilyenek. Sokat kirandulni – jelenleg leginkabb hetvegen van idonk erre – ezutan hetkozben is lesz. Szellemileg mindenkeppen tervezek aktiv maradni, 2 idegennyelv illetve szakmai cikkeket olvasok / szakmai magan (hobbi) projektek stb. Azt esetleg el tudom kepzelni hogy kesobb is inditok valami vallalkozast es megprobalok ezt-azt ha nagyon unatkozom. Mindez 12 evnyi munka utan, jelenleg 37 evesen.
  • Walaki
    ” az jár jó úton, aki nem az összeget írja le, hanem az időt…”

    A célom, hogy kb. 5 év múlva nem akarok olyasmin dolgozni, amit jelenleg főleg csak a pénzért teszek. (Kivéve befektetésekkel foglalkozás, mert bár a pénzért csinálom, élvezem). Biztosan aktív leszek, lehet, hogy előbb-utóbb még keresek is azzal, amit csinálok majd, de kizárt, hogy korán felkeljek futni, mint valaki írta 🙂

    Ha anyagiakat fogalmazunk meg célként, az valóban csalóka, amikor odaérsz, már “keletkezik is” a következő cél, megnőttek az igényeid a lehetőségeiddel együtt. És most nem prémiumabb kocsira stb. gondolok elsősorban (bár valahogy még az is adja magát, ilyenek vagyunk), hanem olyasmire, hogy korábban, más helyzetből nem is gondoltad volna, mennyi pénzt el lehet költeni gyerek taníttatására, tényleg jó lenne a lakásszerzését is támogatni, vagy jó lenne egy új ház, nyaraló, stb.stb.

  • y generáció

    Nem a gyerek nem jön ki, az nyilván kijönne. Az nem jön ki, hogy ha kettő is összejönne (amit szeretnénk), akkor saját, külön szobájuk legyen. Átlagbér ötszörösét hazavíve ezt nem érzem azért luxus igénynek…
    Kijönne persze az 1m-ból a hitel/albi* havi költsége, gyerekek költsége, erről sincs szó, csak pl. félre mellette már nem nagyon tudnánk tenni, sőt.

    *most azt tegyük félre, hogy albi gyerekkel idehaza azért nem leányálom.

  • GRr
    Mi azt mondjuk a párommal legalább havonta egymásnak,hogy milyen szerencsések (és ügyesek) vagyunk, mert nincs semmi olyan, amire vágynánk és pénzen megvehető. Amire vágyunk keg tudjuk venni.
    Családi házban lakunk, amit 4 éve vettünk a csok mizéria előtt, szétszedtük, összeraktuk, van még pár apróság (terasz burkolat, kocsi beálló) de hitel nincs.(nem Pest 11,5m lett a vége)
    Autó és puli 🙂 van az udvaron, gyümölcsös pedig a kertben. Évente 2 külföldi út belefér a költségvetésbe. Nem kell új autó , pláza hetente , évente új telefon.
    A nyugdíjas évekre és a fizetős egészségügyre kell pénz 20 év múlva, ennyi.
  • jurta
    Most éppen, 7,5 év Kiszámoló-olvasás után, szinte hidegen hagynak az anyagi célok.

    Szeretnék inkább ugyanolyan magas minőségű eredményt heti max. 45 óra munkával előállítani. 🙁 (olyan a szakmám, aminek az elején mindenképp sokat kell dolgozni, de szerintem nálam mostanra már nem erről van szó, hanem a maximalizmus meg az aprólékosság tart fogva). (Úgy is mondhatom, igen ritka pillanat van, mert egyetértek Nagy Vonalakbannal.)

    És szeretnék találkozni meghatározott fajta emberekkel, akik nélkül a legfőbb céljaimmal nem tudok előrelépni. Egyelőre nem kerülnek elő, hiába lófrálok arra, amerre általában vannak.

  • L70
    40 évesen elhatároztuk, hogy 50 évesen lesz akkora tartalék, ami anyagi függetlenséget jelent. Még nem vagyok 50, de ez megvan. Másfélszer nagyobb lakásban élünk mint amiben felnőttem. Számomra elég. Már tudom, hogy egy 10 éves karbantartott autó az ideális, mert nem félek, hogy behorpad vagy karcos lesz. Casco sem kell rá. Újnál paráznék. És pont olyan jó Thaiföldön tengeri kajakozni, mint idehaza egy holtágban kenuzni.
    A 100 nm körüli bp-i újszerű házat még a bakancslistán tartom, de akkor a már elért pénzügyi függetlenséget kellene feladni, azt meg nem szeretném.
  • V.A.Laki
    Piet Hein utan, szabadon: “mindenki arrol gyozkod folyton, hogy neki a kisebb szelet sutemeny is eleg, de valamilyen kulonos okbol mikor utolsonak odaerek a talcahoz, mar regen megettek az osszeset”. Na, kb. ennyit ezekrol a bolcs megelegedeses kommentekrol meg a vonatkozo szentbeszedekrol. Elmeletben mindenki Buddha, aztan amikor nyertek egy kis penzt, rogton megveszitek a legnagyobb BMW-t es egesz ejszaka csapatjatok a rossz eletu es almatlan holgyek oromere.
  • Qrious
    Azt megkérdezhetem, hogy 28 évesen milyen tevékenységgel sikerült a 60m vagyon elérése?
  • Haman
    Sokszor van emiatt gyomorgörcsöm (részben a blog miatt) – mennyi az elég? Mindig attól félek, h majd egyszer baj lesz: amikor a gyerekek felsőoktatásba mennek, vagy nem tudom őket eléggé támogatni az önálló életük kezdetén, vagy majd nem lesz elég zs-m nyugdíjasan, mi lesz, ha vmi miatt kiesek a munkából,stb. Ezért nyomom a melót orrvérzésig. Pedig van megtakarításunk is, kb. 4-5 évig munka nélkül ellennénk belőle. Szval ha az ördögre hallgatok, akkor kéne még bőven. Ha az angyalra, akkor minden oké, a jelen miatt nem kell aggódnom.
  • OFFliner
    Nagyon elment a boldogság irányába a dolog.

    Szeretném leszögezni, hogy én az eredeti, a címben feltett kérdésre reflektáltam, miszerint „Mennyi az elég?”.
    Nem pedig arra, hogy mi kell a boldogsághoz.

    (Just for the records.)

  • Gyapi
    “Az ember feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét. És mivel olyan izgatott a jövőjével kapcsolatban, hogy elfelejti élvezni a jelent, az eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem a jövőben; úgy él, mintha soha nem halna meg, és aztán úgy hal meg, hogy sohasem élt igazán.” Tendzin Gjaco, a XIV. Dalai Láma