Mennyibe kerülhet egy gyerek az államnak?
Levente tette fel a kérdést, mennyibe kerül egy gyerek felnevelése az államnak, mennyit veszít az állam azon, ha a fiatalok külföldre mennek és nem otthon kezdenek el adót fizetni. Hogy mennyi a közvetett veszteség, miszerint máshol adózik, most figyelmen kívül hagyva, nézzük mennyibe kerül az államnak a gyerek “felnevelése”.
A kérdés érdekes és izgalmas, de nagyon nem könnyű kiszámolni a végeredményt.
Hogy mennyit költ az állam egy óvodásra, iskolásra vagy egyetemistára, azt is nagyon nehéz összeszedni a költségvetésből. Az se mindegy, állami vagy egyházi iskolába jár a gyerek. Ehhez még jön a gyerekszüléshez kötött kedvezmények (CSOK, Babaváró) költsége, családi pótlék, adókedvezmények, utazási támogatás és egyebek.
Azonban rengeteget keres is az állam azon, amit a szülők a gyerekekre költenek. Étel, ruha, gyógyszer, tankönyvek, tanszerek áfatartalma, benzin jövedéki adója és egyéb fogyasztási adók.
Viszont ugyanígy költ is a gyerekekre, orvosi ellátás, hadi kiadások, rendvédelmi kiadások és minden egyéb hasznából a gyerekek is részesülnek. S ott van még a gyámügy költsége és egyéb kiadások, amire elsőre nem is biztos, hogy gondolnánk.
Így elég nehéz igazságot tenni, mennyibe is kerül az államnak a gyereknevelés.
S a legfontosabb, hogy van-e értelme egyáltalán a kérdésfelvetésnek, amikor az állam csak azt a pénzt osztja szét, amit a szülőktől elvett adó formájában? A legvégén mindent az adófizetők, így a szülők is fizetnek, vagyis erre is a szülők költenek, az állam csak “segít” szétosztani a pénzt.
De nézzük az oktatást és a közvetlen állami támogatásokat.
1,252 millió 6 és 18 év közötti fiatal van az országban a KSH szerint.
A Klebersberg központ személyi kiadásai a költségvetés szerint 510 milliárd forint (de ebből 46 milliárd adó és járulék), dologi kiadások 70 milliárd forint, ennek is komoly része áfaként visszajön. Köznevelési célú humánszolgáltatás 249 milliárd (ha jól sejtem, ez az egyházi iskolák kiegészítő támogatása), hittanoktatásra további 6,6 milliárd. Az iskolák államosítása miatt az önkormányzatok már nem vagy nem igazán költenek az oktatásra ezen kívül, ha jól gondolom.
Ez alapján évente 690 ezer forintot költ az állam egy tanulóra bruttóban, de ebből vissza is kap járulékok és áfa miatt egy elég komoly összeget. 12 év alatt bruttó 8,3 millió forint az alap- és középfokú oktatás.
330 ezer óvodás van és 285 ezren tanulnak a felsőoktatásban. Ez utóbbira nettóban 78 milliárd forintot költ az állam, vagyis 273 ezer forintba kerül az államnak egy felsőoktatásban tanuló évente.
Utazási támogatásra elmegy évente egy 260 milliárd, azonban a 2,6 millió nyugdíjas ingyenes utazása valószínűleg sokkal többe kerül, mint a durván 1,8 millió 18 év alatti és felsőoktatásban tanuló menetdíj-kedvezménye. Ha 80 milliárd a diákok részesedése a támogatásból, akkor ez évi 44 ezer forintjába kerül az adófizetőknek.
Családi adókedvezmény két gyerek esetén havi 20 ezer forint, évi 240 ezer forint, 120 ezer gyerekenként, 18 év alatt 2,16 millió Ft-tal kevesebb jövedelemadót von el az állam a gyerek miatt.
Családi pótlék két gyerekre 26.600 Ft havonta, egy évtizede változatlan. Ez évente gyerekenként 159.600 Ft.
Nem tudom, van-e értelme az új, mindenféle gyerekvállalási támogatásokkal számolni, hiszen csak pár éve vannak és egyáltalán nem biztos, hogy pár év múlva is lesz hasonló. De legyen mondjuk 4 millió forint gyerekenként. (Kevés a háromgyerekes család, ahol igazán jelentősek a támogatások.)
Sok mindent nem számoltunk, de felfelé kerekítve eddig 20 millió Ft körül járunk gyerekenként. Ennél pontosabban elég nehéz lenne kiszámolni egy gyerek költségét az egyetem végéig. Ebből az összegből kell levonni, amit a gyerekekre költöttek a szülők és az állam ezután adóbevételre tett szert.
Ez látszólag nem kevés, de szerintem nem is olyan sok. Természetesen veszteség, ha a gyerek ezután valahol külföldön lesz adófizető. De mint írtam is, az egy téves elképzelés, hogy az állam költött a gyerekre ennyit, hiszen azt adó formájában vette ki az ország lakóinak a zsebéből, akiknek a zömének van vagy volt gyereke, így a képlet nem sokat változik.
Szóval ha csak nagy hibát nem vétettünk, ennyit bukik az állam a külföld számára felnevelt fiatalokon.
Nyilván a szüleim oktatását anno a nagyszüleim adójából is finanszírozták, szóval ezzel nem értem mi baj. Az meg, hogy az ő befizetésük nem értem miért probléma? Gondolom azért fizetsz adót, hogy fenntartsanak egy rendszert ami az ország működését képes elvégezni, de értelemszerűen a befizetése után igényt tart mindenki valamilyen szolgáltatásra az állam felől. Természetesen az adómból, olyan szolgáltatásokat is finanszíroznak amelyeket mondjuk nem veszek igénybe, de tudom hogy szükség van rájuk pl MÁV amivel semmi baj nincs, mert közteherviselés van ugye, azonban a tudás mindenkié szerintem.
Megcsinálták 4 óra alatt de ennyi idő alatt Youtuberól egy HowTo videóban is megtanulom hogy keverjem össze a cementet, meszet és rakjam fel saját magamnak. Röntgenem sajnos nincs otthon, így végül kivártam a sort. Nem voltam még kórházban Londonban szerencsére, ez saját tapasztalat?
Megmondom, hogy mit kell támogatnia az államnak. Most figyelj, mert elég nehéz lesz felfognod.
Semmit.
Semmit.
Cserébe nem nem szed el értelmetlenül sok adót tőled, ha valamit akarsz, akkor azt megveszed magadnak, ha tudod.
Szívesen.
Miért, szakmunkásból nincs hiány? Miközben a szakmunkástanuló gyerekek jelenleg magasabb ösztöndíjat (vagy minek hívják) kapnak, mint amiről egy egyetemista álmodik. gimisek pedig, ugye, nem kapnak semmit.
Tanárból is hiány van, de ott már nemcsak azért, mert a gaz tanár diplomások elmennek inkább recepciósnak, mint 180 nettóért tanítani 200 gyereket – hanem, mert pl. ttk-s tanár szakra már lasszóval is alig lehet fogni fiatalt.
Egy friss példa az elüldözésre: nedolgozzingyen.hu/2020/06/12/a-vasalodeszkas-tanar-buntetese/
azért mert egy orvosképzés fél milla / félév egy okj-s szakma (tudom, az évszázad oktatási reformja nyomán másképp hívják már), pedig 100 eFt.
Ha tartósan kivándorol külföldre, akkor ki kéne fizetnie az 5 éves TB-t, csakúgy, mint a bérlet és kollégium kedvezményes árát. Az állam csak “hitelt” nyújtana.”
Van bajod. 🙂
“Érdekes, hogy mennyien írnak külföldről, hogy Mo-n milyen sz.r, bezzeg ott kint. Ha ott annyira jó, miért nem ottani, helyi fórumokon írják le a boldogságukat, hanem inkább visszafelé fikáznak?”
Jobban járnánk, ha mindenki aki külföldre megy automatikusan hátat fordítana az országnak? Mikor külföldre költöztél te se néztél rá a magyar fórumokra, oldalakra?
Egyetemista korom óta olvasom a blogot, ezen az nem fog változtatni, hogy A-ból B-be költöztem.
Lehet, nem mindenki a legjobb hangnemben fejti ki ő miért ment el és maradt külföldön, de láthatnánk ebben a lehetőséget is, hogy tanuljunk arról min lehetne változtatni, hogy idővel ezek az emberek haza jöjjenek.
Talán jó ötlet a visszafizetése a tandíjnak, de ettől a végeredmény nem változik azok a fiatalok el fognak menni.
“Nyilván a szüleim oktatását anno a nagyszüleim adójából is finanszírozták, szóval ezzel nem értem mi baj. Az meg, hogy az ő befizetésük nem értem miért probléma?”
Az, hogy egy csomó pénzébe kerültél a magyar társadalomnak, a születésed előtti hónapoktól az iskolád elvégzéséig, és ezt nem fizeted vissza.
Ne takarózz azzal, hogy a szüleid adóztak, mert az az Ő befizetésük, nem helyettesíti a tiédet!
“Megcsinálták 4 óra alatt de ennyi idő alatt Youtuberól egy HowTo videóban is megtanulom hogy keverjem össze a cementet, meszet és rakjam fel saját magamnak.”
Gipsz, géz, és víz kell hozzá, cement és mész nem. Meg nem árt érteni hozzá, és ezt nem tanulod meg a youtube-ról.
“Nem voltam még kórházban Londonban szerencsére, ez saját tapasztalat?”
Igen, a lakótársamat kísértem el.
De a világon minden sürgősségi úgy működik, hogy a sürgős eseteket veszik előre.
Lehet, hogy a Te nyugdíjadat nem fogja más gyereke fizetni, mert teszel félre a nyugdíjadra, és akkor is lenne pénzed, ha egy gyerek sem születne, ez teljesen rendben van. De! Amikor Te 70-80-90 éves leszel, MÁS GYEREKE lesz bolti eladó, kukás, ápoló, rendőr, cégvezető, miniszter, egyszóval más gyereke fogja működtetni az országot, amiből Te is ugyanúgy részesülsz, tök mindegy, mennyire vagy gazdag vagy szegény, illetve mennyi a nyugdíjad. Mire mész a pénzeddel, ha nem tudod mire költeni, mert nincs senki, aki az alapvető szolgáltatásokat nyújtaná?
Így véleményem szerint annak is érdeke, hogy más gyereket vállaljon, aki nem vállal, és ehhez – akár közvetetten – de anyagilag is hozzá kell járulnia. Szerinted ha mindenki így gondolkozna és senkinek nem lenne gyereke, mire Te nyugdíjas leszel, ki látná el ezeket a feladatokat?
(Mondom mindezt úgy, hogy nincs gyerekem).
Frusztrált honfitársakkal én is találkoztam kint, az ugyanis független attól mely országban él. Tapasztalatom szerint ők hajlamosabbak voltak leszólni az itthoni dolgokat, kényszeresen hasonlítgattak mindent, és sokszor a jobb keresettel nyugtatták magukat, állandó önigazolásokat keresve.
Miklós jó példa arra, hogy itthon is lehet boldogulni. A blog fóruma meg arra, hogy a pénz önmagában milyen kevés a boldogsághoz.
Ez a “túlnépesedik a Föld duma, ezért Európában se szülj gyereket” azért hülyeség, mert egy európai ember sokkal nagyobb eséllyel tehet valamit a bolygóért, és a Föld szempontjából nézve is sokkal hasznosabb lehet a létezése, mint amennyit árt azzal, hogy él.
Mi van, ha épp a te gyereked lenne az, aki feltalál valamit, ami radikálisan csökkenti a klímakatasztrófát? Vagy tudna segítene tömegesen az elmaradott térségben élőkön, akik így szintén sokat tennének a bolygóért, akár azzal, hogy felvilágosultabbak és tudatosabbak lennének a családtervezés terén is? De ez nem fog megtörténni, mert Te nem vállalsz gyereket amiatt, hogy +1 emberrel ne népesedjen tovább a Föld.
Persze ez egy kicsit sarkítás, de önmagában szerintem nagyon rossz irány az, hogy a túlnépesedésre hivatkozva nem vállalnak gyereket egyébként jómódú, felvilágosult emberek.
A főiskolát ahová jártam lebontották évekkel ezelőtt…
Épp ma tudtam meg hogy helyére mi épül .
Na mi?
STADION
🙂
“Megmondom mit kell támogatnia az államnak. Semmit”
Csak példaként: a németek most 300 eurót kapnak pluszban egy gyerek után, csak úgy. Ott se mindenki milliomos, de egy csöppet jobban állnak mint mi. De minket ne támogasson az állam, mert mi az ilyen hátrányba kerülést simán ledolgozzuk néhány évtized alatt a világhírű magyar szorgalommal. Nem kell ide más, csak két erős kéz és egy kis akarat, igaz?
Gondolom, a magyar cégeket sem kell támogatni, mert a külföldi támogatott konkurenciát a magyarok támogatások nélkül is lenyomják. A mezőgazdaságnak sincs szüksége támogatásra, mert az 50 milliós kombájnokat is 4 évente cseréljük. Vagy nem?
Nem kell mindenben a kormányt, vagy az ellenzéket látni.
2018-as kutatás: “A 18-24 éves korosztály 40 SZÁZALÉKA mondta azt, hogy ő vagy valamely családtagja külföldre akar költözni, 34 százalék a jobb megélhetésért, 5 százalékuk pedig a közélet állapota miatt. 44 százalék nem tervez emigrálni, 16 százalék pedig nem akart vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.”
A fentiek alapján nem marad sok kis új nyugdíjbefizető az országban 🙁
Ha meg nagyon égető lenne a helyzet, biztos vagyok benne, hogy sebtiben előállnak majd egy salátába foglalt felturbózott tanulmányi / eltartási szerződéssel, így az elvágyódó fiatalok megfelelő mértékű összeg fejében megválthatják majd szabadságukat. Helyreállhat a rend.