Mentsenek meg

2020-04-05
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

A járvány miatt hirtelen sok szakmában lefeleződött a kereslet, vagy akár még annál is jobban csökkent a bevétel. Hirtelen rengeteg magánember és cég állt sorban azért, hogy az állam megmentse őket a "biztos pusztulástól".

Olyan cégek és kisvállalkozók, de alkalmazottak is, akik az elmúlt évtizedben nem tudták, hogyan dőzsöljenek. S ez joggal zavarja azokat, akik fegyelmezetten és előrelátóan éltek eddig is.

Még csak három hét telt el a járvány lényegi kitörése óta, de már 54 milliárd dollárt kaptak az amerikai légitársaságok az adófizetők pénzéből, hogy nehogy csődbe menjenek szegények néhány nap alatt. (A mentőcsomag teljes összege meghaladja a kétezer-milliárd dollárt, de az amerikai elnök már most többet szeretne. Három hete tart a válság az Egyesült Államokban és ezt a pénzt egyszer valakinek ki kell fizetnie. Vagy az adófizetőknek, vagy a megtakarítóknak az infláción és a nulla százalékos kamatokon keresztül.)

Azok a légitársaságok, akik az elmúlt évtizedben elképesztő pénzeket kerestek és osztottak szét a részvényeseik között, illetve hasonló mértékben vásároltak be hitelből új gépeket.

Pedig több ezer éve tudjuk, hogy a hét bő esztendő után a hét szűk esztendő jön és ez jóformán azóta így van, hogy világ a világ.

A legnagyobb amerikai légitársaság, az American Airlines a kétezres években átlagosan működött, 2006-ban 250 millió dollár volt az éves nyeresége, 2007-ben is csak 500 millió dollár.

A tízes évek hozták el a Kánaánt, az évtized közepén évente 7,6 milliárd dolláros nyereségük volt és az igazgató azt nyilatkozta 2017-ben, hogy valószínűleg soha többé nem lesznek veszteségesek.

Vajon mit csináltak ezzel a rengeteg profittal? Tartalékoltak a várható szűkebb évekre? Félretették a pénzt a flotta fejlesztésére? Diverzifikálták belőle a bevételi forrásokat?

Egyiket sem. Az összes pénzt kifizették a részvényeseknek részvényvisszavásárlási programokon keresztül és bődületesen nagy hiteleket vettek fel az így elvesztett pénz pótlására, amiből a flottát fejlesztették.

Csak az American Airlines 12,9 milliárd dollárért vásárolta vissza a saját részvényeit, de a többi társaság sem maradt el tőle. Nagyjából annyit költöttek erre az elmúlt években, amennyit most az adófizetők pénzéből kaptak a megmentésükre. 2019-ben egész évben ennyit költöttek fizetésekre, tehát ennyi pénzből egy évig is fizethetnék az alkalmazottaik bérét.

A Delta, a másik nagy légitársaság is pont annyit szórt szét a részvényeseinek az elmúlt években, amennyit a munkabérekre fizet egy év alatt.

Mellette csak az American 30 milliárd dolláros hitelállományt halmozott fel ebben az időszakban, több elemző is jelezte már három éve is, hogy túl nagyra hízott a légitársaság hitelállománya.

Tehát nem arról van szó, hogy egy hihetetlenül pocsék időszak után még a járvány is telibe kapta a légitársaságokat, hanem tíz aranyév után is képesek voltak a légitársaságok egy fillér tartalék nélkül üzemelni. Pedig ha valami ki van téve a gazdasági változásoknak, az a turizmus és a repülés, ezt már többször megtanulhatták ezek a cégek, elég az Öböl-háborúra gondolni, a 2001-es merénylet miatt földbe állt repülési kedvre, a 2008-as válságra és rendszeres olajválságokra, amikor túl drága lett a kerozin egyik napról a másikra.

A repülést 8-10 évente valami a padlóra küldi, ha más nem, egy gazdasági válság. Tanultak ebből valamit a cégek vajon és tettek félre a nehezebb napokra? Egy fillért sem, sőt hatalmas hitelállományt is felhalmoztak mellette.

A 2001 szeptemberi merénylet után a következő 4-5 hónapban 31,3%-kal csökkent a légitársaságok forgalma, jelenleg az áprilisi másodikai adatok alapján a csökkenés világszinten jelenleg csak 33%, a teljes karanténba vonult és a határait teljesen lezáró Egyesült Államokban is hasonló ez az érték. Két lehetőséget vizsgálva a jobbik esetben az első féléves teljes csökkenés Észak-Amerikában 31,8% lesz (üdv újra, 2001), a legrosszabb esetben 42,5%. S ez annak a szervezetnek a számai, aki érdekelt a problémát kellően nagynak mutatni. Ki gondolhatta volna, hogy ez még egyszer megtörténik, igaz? Akkor egy terrorcselekmény, most egy vírus. Minden más ugyanaz. Éljünk a mának, örüljenek a részvényesek.

De beszélhetnénk a hotelekről is, nem tudom, próbáltál-e hotelbe menni akár idehaza, akár külföldön tavaly? Olyan horror árakon voltak a szállások, hogy olcsóbb volt Ázsiába vagy Afrikába repülni, mint itthon nyaralni. Ennek ellenére teltházzal mentek a hotelek, tavaly az egyik vidéki hotelben augusztus végére nem volt 3 napra egy üres szoba sem már júliusban sem, pedig az a három nap is bő 150 ezer forintba került volna egy kisgyerekes családnak.

Most nem bírna ki egy évek óta ilyen sikeres vállalkozás néhány hónap kényszerszünetet? Nem lehet lakatot tenni rá néhány hónapra, főleg szezonon kívül?

Mi lesz az ott dolgozókkal? Mi lenne? 2010-2011-ben 10,9-11,4%-os volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, utána is csak azért csökkent, mert bevezették a közmunkát, ami kozmetikázta a számokat. A valódi csökkenésre még pár évet kellett várni.

Öt évig elüzemelt az ország 8-11%-os munkanélküliség mellett, s mégis volt élet, jelenleg ez a szám 3,5%, ami konkrétan munkaerő-hiányt jelent, azaz nincs megfelelő ember az adott pozíciókra.

Mi lenne, ha a munkanélküliség felugrana egy-két hónapra 15%-ra, utána 7-10% között lenne egy-két évig? Biztos vége lenne a világnak, ha úgy élnénk, mint 5-6 éve? (Esetleg fél-egy évig kicsit rosszabbul is?)

Már nagyon elfelejtettük, hogy nem muszáj ennyire jól élnünk, főleg, hogy már megint, újra és újra kiderül, hogy az ilyen magas életszínvonal egy látszat-lufi az egész világon.

(Az érdekesség kedvéért Airbnb kanadai leányvállalata is beállt a megmentendők sorába, kérte a kanadai kormányt, hogy mentse meg azokat, akik az Airbnb lakásokba fektették a pénzüket és most elveszítik a bevételüket. Tette ezt úgy, hogy évekig kijátszotta az állami, önkormányzati és lakóközösségi szabályokat, ellehetetlenítette a helyi lakosok bérlakáshoz jutását, a szomszédok normális életvitelét és az adóhivatallal való együttműködés sem volt túl gördülékeny. A kormány válasza nem volt túlcifrázva, egy szóból állt: No, vagyis nem.)

Szintén nagy felháborodást okoz, amikor a dollármilliárdos cégtulajdonosok állami segítségért szaladnak, hogy valaki fizesse helyettük a költségeket, miközben a magánvagyonuk, amit a cégből vettek ki eddig, több milliárd dollárra rúg, de akár valamelyik yachtuk eladása is bőven fedezné a költségeket.

Ne értsen senki félre: az államnak be kell avatkoznia krízis helyzetekben, de fontos megtalálni az egyensúlyt és firtatni az egyéni felelősség kérdését is mind magánszemélyek, mind a cégek életében. Az sem lenne baj, ha anyagi következménye lenne annak, ha valakit meg kell menteni. Kapjanak hitelt a cégek, vagy szerezzen az állam részesedést a megmentett cégekben, amit később a cég visszavásárolhat.

Az állami beavatkozásnak akkor van értelme, ha haszonnal jár, de nem a felelősök (cégek, magánszemélyek) szempontjából, hanem az állam szempontjából. Most megment munkahelyeket, hogy később abból több adó folyjon be. Ez akkor eredményes, ha több a várható haszon a következő két-három évben, mint az ezzel járó kiadás. Egyébként csak az államadósság nő és megint a felelőtlenek járnak jól.

S ne féljünk attól, ha csökken az életszínvonalunk akár tartósan is, főleg ha annak a növekedése is csak egy felelőtlen lufifújás eredménye volt az elmúlt években.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram