Mi is a probléma?
Ha már szóba került a FED, meg a kamatvágás, illetve a nulla százalékos kamatok világa, arra gondoltam, érdemes lenne írni egy keveset arról, mi is zajlik most a világban immár bő 10 éve.
Minden ország gazdaságát két oldalról lehet befolyásolni. Az egyik a fiskális vagy költségvetési oldal, amibe a mindenkori kormányzatnak van befolyása. Ő tudja élénkíteni vagy éppen hűteni a gazdaságot jogalkotással, adóemeléssel vagy csökkentéssel, állami támogatások szétszórásával vagy éppen visszavágásával és sok egyéb módon. Ha több pénzt hagy (vagy pumpál) a gazdaságba a kormány, akkor nő a gazdaság, ha az adóelvonást növeli, ezzel csökkenti az elkölthető pénz mennyiségét, tehát csökken a gazdaság.
A másik a monetáris vagy pénzügyi oldal, ahol pénzügyi szabályozásokkal, a kamatlábak emelésével vagy csökkentésével tudják ugyanezt a gazdaságot befolyásolni. Ennek letéteményese az adott ország jegybankja.
Elvileg mind a kormányzat, mind a jegybank ugyanazért a közjóért dolgozik.
Azonban nagyon fontos a fékek és ellensúlyok szerepe, ezért (lenne) létszükséglet, hogy a jegybankok a kormányoktól függetlenül végezhessék a tevékenységüket.
A mindenkori kormány politikusokból áll, akiknek a legfontosabb, hogy a következő választásokon is rájuk szavazzanak. Hogy lehet megvenni a választókat kilóra? Ígérünk fűt-fát és szórjuk a pénzt a nép közé. Nyugdíjat emelünk, adót csökkentünk, állami támogatásokkal bedurrantunk a gazdaság kályhájába. Jobban élünk, mint négy éve.
Egy apró bibi van, ez mind pénzbe kerül és valahol pénzt kellene találni hozzá. S ha a politikus ezt nem akarja adó formájában a szavazóktól behajtani, akkor vagy eladósodik (nő az államadósság) vagy pénzt szeretne nyomtatni vég nélkül, hogy megállás nélkül tudja ezt az ingyenpénzt a nép közé szórni.
S itt jön képbe a jegybank, mint az ellensúly. A pénzkibocsátás a jegybank joga, így a politikusok nem tudnak pénzt nyomtatni. Ha úgy érzi a jegybank, hogy elszalad az infláció, kamatot emel, amitől drágább lesz a hitelből vásárlás és nő a megtakarítási kedv, ezzel is pénzt vonnak ki a piacról. Ha a kormány fűti a lakosság eladósodását, a jegybank növelheti a bankok kötelező tartalékrátáját, így téve drágábbá számukra a hitelezést. A jegybank a régi felfogás szerint nem is támogathatta az államot, ezért is nem vehetett például állampapírt (államadósságot), mert az bújtatott finanszírozás lett volna. A kormány a gazdaság állapotáért a költségvetési oldal felől felel, a jegybank dolga az infláció, munkanélküliség és az ország pénzügyi stabilitásának biztosítása.
Ideális esetben a fiskális és a monetáris politika együttműködik, de épp az a lényege a függetlenségnek, hogy szükség esetén egymás ellen is tudnak működni, így akadályozva meg az ország szakadékba rohanását.
A gazdasági válság 2007-ben azonban egy teljesen új korszakot hozott el a világba.
A normális országok kormányai gazdasági felemelkedés közben meghúzzák a nadrágszíjat, ezzel hűtve az amúgy is túlságosan forrón lobogó gazdaságot. Ilyenkor emelik az adókat és csökkentik a kiadásokat. Erre jó példa Németország, amelyik jelenleg is pluszos költségvetéssel üzemel, vagyis több adót szed be az ország, mint amennyit elkölt. Ezért is tudott a német államadósság a 2010-es 81%-ról 60,9%-ra csökkenni. (Miközben például a francia 83%-ról 99%-ra nőtt és hasonlóan nőtt az olasz és sok másik európai állam adósságrátája is.)
Ezt azért teszik, hogy viszont akkor, amikor összecsuklik az ország gazdasága, akkor az államnak legyen tartaléka pénzt szórni a gazdaságba, autópályákat építtetni, támogatni az új autók vásárlását, csökkenteni az adókat és a többi. Ezt hívják anticiklikus politikának. Akkor szorít meg, amikor amúgy is nagy a növekedés és akkor enged ki, amikor visszaesés van a gazdaságban és ezzel tudja élénkíteni a lejtőre került gazdaságot.
Nos, a 2007-es válság idején a legtöbb állam nagyon gyalázatosan állt fiskális oldalról.
Ezért a jegybankok vették át a főszerepet és a kormányzati oldal gazdasági stimulálása helyett pénzügyi oldalról kezdték el a gazdaság élénkítését.
Ha a jegybankok nullára vágják az alapkamatot, olcsóvá válik a hitel, sokan bár eladósodnak, de legalább költekeznek és ez jó a gazdaságnak, mert azt a terméket vagy szolgáltatást valakinek elő kell állítani, amit venni akarnak ebből a pénzből.
A megtakarítók pedig nem fognak megtakarítani, mert ilyen alacsony kamatok mellett minek. Ők is elköltik a pénzt, ez megint csak a gazdaságnak jó.
Ha egyre többen akarnak vásárolni, nőnek az árak, vagyis lesz infláció, ami jobb, mintha egyáltalán nem lenne vagy egyenesen negatív tartományba kerülne az infláció.
Ez volt az elgondolás, de nem egész úgy sült el a dolog, ahogy képzelték.
Hiába vitték le a kamatokat a nullára, csak nem akart berobbanni a gazdaság. A fránya vállalatok nem akartak befektetni egy bizonytalan gazdasági környezetben, akkor se, ha szinte ingyen vágták hozzájuk a pénzt, hogy végre adósodjanak el és ruházzanak be.
Amikor már nullán voltak a kamatok, nem volt hová tovább csökkenteni. Illetve mint kiderült, lehet akár negatív kamatot is fizetni a megtakarításokra, ami pont olyan ostobaság, mint amilyennek hangzik.
Amikor kifújt a kamatcsökkentési lehetőség, a jegybankok elkezdtek pénzt önteni a gazdaságba úgy, hogy az általuk teremtett pénzzel mindenféle adósságot (kötvényeket) felvásároltak.
Megjelent a piacon egy szereplő, akinek végtelen mennyiségű pénze volt és nem érdekelte, mennyit bukik a dolgon, hiszen a semmiből csinálta a pénzt.
Egy ilyen szereplővel a piaci szereplők nem tudnak versenyezni, így a kötvényhozamok mindenhol elkezdtek zuhanni. Az államkötvények hozamának zuhanása magával húzta a vállalati kötvények hozamát, az a high yield bondok hozamát és így tovább.
Aki kimenekült a veszteséges kötvénypiacról, az vagy a részvényeket, vagy az ingatlanokat vagy bármi hasonló egyéb befektetési lehetőségeket célozta meg, ott is felverve az árakat. Így hullámzott végig az egész pénzügyi piacon a jegybankok eszközvásárlása.
Az amerikai jegybank mérlege 2015-re 4,5 billió dollárra, azaz 1.320.000.000.000.000 forintra hízott a rengeteg összevásárolt kötvény miatt, onnan csökkentették vissza a még mindig nagyon durva 3,8 billió dollárra, úgy hogy hagyták lejárni a kötvényeket. (Bár a pletykák szerint megint vissza fog térni a FED a kötvénypiacra vásárlóként.) Összehasonlításul a teljes magyar államadósság 29,4 billió forint, vagyis ennek az összegnek a negyvenötöd része.
De itt is elértük a padlót, merre tovább? Az Európai Jegybank újraindítja a kötvényvásárlásait. A Japán Jegybank már ott tart kínjában, hogy akár részvényeket is kész vásárolni, mert a kötvénypiacon már kifújt minden lehetősége a befolyásolásra. Állítólag az ausztrál és az új-zélandi jegybankok is beszállnak ebbe a játékba a közeljövőben.
Az elemzések szerint eddig 14 billió dollárnyi, azaz 4.109.000.000.000.000 forintnyi kötvényt vásároltak fel a jegybankok világszerte, egyre látványosabban egyre elenyészőbb hatást elérve ezzel a piacokon.
Mindezek hatására olyan következett, amit az akadémikusok is csak elméletben fejtegettek néhány évvel és évtizeddel azelőtt: a hitelezőnek kellett fizetnie az adós felé, hogy az tartozhasson neki.
Egyre több helyen jelentek meg a negatív hozamok, amikor a befektetők nem csak az infláció miatt buknak a kölcsönadásaikon, hanem számszerűen (nominálisan) is kevesebb pénzt kapnak vissza, mint kölcsönadtak.
Mára már megközelíti a 14 billió dollárt a negatív kamatokat fizető kötvények összértéke.
A legtöbb európai állam is pénzt kér azért, hogy valaki kölcsönadhasson neki. Öt éve, amikor úgy gondoltuk, ennél rosszabb már nem jöhet a kötvénypiacon, még nem ez volt a helyzet.
A szerencsétlen befektetők még a görög és olasz államadósságot is felszívják 1% alatti kamat mellett is. (S ezért lehet eladni a magyar államadósságot is 0-2%-os kamat mellett.) Sőt, még a görög bankok is gond nélkül bocsátanak ki kötvényeket. Azok a bankok, amiket egy éve minden befektető sikítva elkerült. S a 100 éves ausztriai állampapír 1,2%-os éves kamat mellett? Ennyire beteg és torz lett már a kötvénypiac.
Csak emlékeztetőül: az előző válság azért tört ki, mert a pénzintézetek és a befektetők tele voltak kétes minőségű ingatlannal fedezett kötvényekkel. Most tele vannak sokkal rosszabb minőségű, ám ingatlannal sem fedezett kötvényekkel.
S immár 5-10 éve ez az abszurditás a normális a kötvénypiacokon. Sokan azt vizionálják, hogy hamarosan a 10 éves amerikai államkötvények is nulla százalékos kamat mellett fognak elmenni. S a legijesztőbb, hogy egyre valószínűbbé válik, hogy igazuk lehet.
(Az amerikai jegybank, egyedüliként a többi jegybank között elkezdte csökkenteni az összevásárolt kötvények állományát és nagyon lassan, de elkezdte emelni az irányadó kamatlábat. Azonban a hírek szerint éppen ma este fog újra kamatot vágni és ősztől lehet, hogy visszatér a kötvénypiacra vásárlóként, csak mert a lassulás jelei mutatkoznak az amerikai gazdaságban. Semmi gond nincs, csak 2% alá esett az éves gazdasági növekedés. Ez már elég indok az azonnali beavatkozásra.)
A jegybankok (és persze a kormányok) rettegése a gazdasági visszaeséstől odáig fajult, hogy nem merik elfogadni, hogy a gazdaságnak szüksége van recessziókra, hogy megtisztuljon, az eszközárak visszataláljanak az értékeikhez, hogy a romokat és a kiszáradt fákat eltakarítsa a tűz az útból. S mindez természetesen jár kellemetlenségekkel, esnek a részvényárak, nő a munkanélküliség, a túlzottan eladósodott cégek és emberek nehéz időknek néznek elébe. De ha ezt nem engedjük meg, a degenerált piaci állapot csak még jobban eltorzul. Beszédes, hogy a 2007-es világválság teljes ideje alatt mindössze másfél éven át és csak 2,6%-ot esett az amerikai GDP a villámgyorsan bevezetett pénzügyi stimulusok miatt, majd komoly emelkedésbe kezdett. 1929-ben, az előző világválság idején öt éven keresztül esett a GDP, a legrosszabb évben 12,9%-kal.
Az európai és a japán gazdaság beteg. Valószínűleg nagyon beteg. De ezen a pénzügyi stimulálás nem segít, csak átmenetileg elfeledteti a beteggel, mekkora is a baj. Megoldás helyett lázat csillapítunk és azt hazudjuk a betegnek, hogy lám, meggyógyultál, mert éppen most nincsen lázad.
A kötvénypiac ebben a torz formájában nagyobb időzített bombává vált, mint a subprime válságot kirobbantó időszakban bármikor is volt. A válságot úgy sikerült “meggyógyítani”, hogy egy még nagyobb bombára ültettük a világgazdaságot.
Azonban ezzel sikerült a jegybankoknak kivégezni a kötvénypiacokat és nem igazán tudja senki, mi lesz a megoldás.
A nyugdíjfolyósítók nem tudnak inflációt elérő hozamot biztosítani, ezzel az általuk finanszírozott nyugdíjasok havi bevételei fognak csökkenni a jövőben. Rengeteg országban a Földön a leendő nyugdíjasok pénzét ilyen nyugdíjalapok fektetik be. De miből fog megélni az a nyugdíjas, amelyiknek a megtakarítása a negatív kamatok és az infláció miatt évről-évre 4-5%-ot veszít az értékéből?
A biztosítóknak be kell fektetniük mind a saját tartalékaikat, mind az ügyfeleik rájuk bízott pénzét, de mindkettőn csak buknak a negatív kamatok világában. A bankok szintén rengeteget buknak az alacsony kamatmarzson és a negatív hozamokon. Mondhatjuk kit érdekel, az ő bajuk. Majd amikor (újra) az adófizetők pénzén kell megmenteni a legyengült bankrendszert és a biztosítókat, rájövünk, miért is olyan hatalmas probléma ez.
Az eszközárakban (részvények, ingatlanok és hasonlóak) kialakult buborékok majdani kipukkanása a befektetőknek okoznak majd károkat.
Az emberek nem tesznek félre, mert minek, ellenben fülig eladósodnak, hiszen ingyen van a hitel. (Az előző válság másik kirobbantó oka volt, hogy túl sok hitellel voltak már terhelve az emberek és a cégek is. A hitelállomány most ugyanott sőt néha magasabban van, mint az előző válság kirobbanása előtt.)
Van két hatalmas és kínzó kérdés.
Az egyik, merre van ebből a kiút? Azért kerültünk ebbe a csapdába, mert el akartuk kerülni a gazdasági korrekciót, ami minden válságnak szükséges, bár fájdalmas következménye és nagy szükség van rá, hogy megtisztítsa a gazdaságot, mint fentebb említettem is.
Most merre tovább?
Marad minden a régiben és úgy teszünk, mintha normális lenne, hogy az adósok kapnak pénzt a hitelezőktől, hogy a megtakarítók szenvedik az összes kárt immár tíz éve? Majd lesz valami a nyugdíjasokkal, akiknek éppen most égnek el a megtakarításaik ebben a degenerált és kifordult piaci helyzetben? Ha a bankok tovább legatyásodnak, majd megmentjük őket valahogy, valamiből? Az európai bankok komoly része nagyon rosszul áll, legyenek bár olasz vagy német nagybankok.
A másik kérdés, mit fognak csinálni a jegybankok így a zsákutca végén, amikor a következő válság ki fog törni? S lehet, hogy pont a mostani elfuserált pénzügyi helyzet miatt fog ez bekövetkezni.
Még több pénzt öntenek a piacra? Még negatívabb tartományba lökik a kamatokat? Ha ez a gát átszakad, semmi nem lesz, ami megállítsa az áradatot.
(Most, hogy már látszik a gazdaság lassulása, egyre egyértelműbb, hogy már semmi ráhatásuk nincs a piacokra a pénzügyi befolyásolásokkal. A még negatívabb kamat, a még több kötvényvásárlás már nem mozgatja meg a piacokat. Más eszközük pedig nem maradt.)
Reméljük a legjobbakat, hogy még időben kinyitják a zsilipeket és a gazdasági növekedés hajszolása helyett inkább a pénzpiacok megmentése lesz a fontosabb. Amíg még nem késő.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Tisztázzunk valamit: az előző válság egy likviditási válság volt ami bizalmi válságba torkollott. Arra valóban jó megoldás volt a pénznyomtatás, de vissza kellett volna nyomni a szellemet a palackba. A gondok most már strukturálisak, mert a rendszerbe vetett alapvető hit került veszélybe, ami a populista erők előretörését okozta. Mivel a választók fejében a kapitalista társadalmak liberálisak, ezért a kapitalizmus válsága könnyen támadhatóvá teszi a liberalizmust is.
Ha folyamatosan több pénzt pumpálunk a gazdaságba mint az indokolt lenne, akkor az inflációt okoz. Az infláció egy újraelosztást jelent a szegényektől a gazdagok felé.
Magyarország tekintetében csak annyit mondanék, hogy lehet, hogy a GDP nőtt évi 5%-ot, de eközben már évek óta 20% az M1 pénzmennyiség növekedési üteme. Ezért robbannak a lakásárak nem másért. A pénz egy ár mérce jószág, ha több van belőle akkor értéktelenebb. Nem fekete mágia. Ha évente 20%-kal nőne a lakásállomány is, nem nőnének a lakásárak. De nem építenek ennyit. Személy szerint azt gondolom hogy az ingatlanárak felverése nem mellékhatás hanem alapvető cél. hogy máshogy lehet jobban kontroll alatt tartani valakit, mint jelzáloghitellel? Szerintem semmi sem károsabb mint a GDP növekedést meghaladó pénznyomtatás, és akkor még figyelembe sem vettem a pénz forgási sebességének növekedését (azonnali utalás, fintechek stb).
A gazdasági rendszerünk lényege, hogy az embereket munkára bírjuk erőszak nélkül. Viszont ha túl sok pénzt adunk az embereknek, akkor nem fognak dolgozni. Lásd még visszahajló munkakínálati görbe. A válságok ezért következnek be nem másért. Minek dolgozzon, akinek hirtelen 100 milliós vagyona van nagyi örökölt lakásából de a Tesco kifli még mindig csak 10 forint? Nem mindenki akar jachtot. Jelenleg ott tartunk, hogy egy kerítésfestő többet visz haza mint egy banktisztviselő, a munkás felesége már nem dolgozik csak potyogtatják a gyereket és újratermelik a szegénységet.
A kapitalizmus örök problémája ez, amit egy ideig elodázott a globalizáció. Lett sok olcsó kínai meg indiai. De már nem olcsók, igényeik vannak.
Egyre több a tőkés, egyre kevesebb a munkás (amire a demográfia is rádob), ezért azt a kevés dolgozót egyre jobban fingatják, túlóra, hétvége, 30 éves hitel. Erre jön majd rá a robotizáció. Aki most nem látja azt, hogy a következő 5-10 éven belül meg tud majd élni kizárólag tőkejövedelemből, az szerintem kurva nagy bajban van!
De hát valamiből ki kell fussa a rolex meg a jacht egyeseknek
Én is gondolkodtam ezen, de az a probléma, hogy nehezen bízok meg másokban, főleg így pénzügyi téren. Az elmúlt fél évben már 5 könyvelőnél voltam, talán a legutolsó lesz olyan, aki tényleg érti a dolgát és naprakész az adózással kapcsolatban. A másik pedig, hogy én villamosmérnökként végeztem másfél éve az egyetemen, de láttam, hogy milyen “szakemberek” is megkapják a papírt, és azt gondolom, hogy ez nem csak a mi szakunkra, hanem úgy általánosságban is jellemző. Egy gyufaszálat nem bíznék egyikre sem. Bátyám nemrég biztosítási ügynöknek állt kb 2 hét gyorstalpaló után és most ő is befektetési meg biztosítási tanácsokat fog osztogatni, pedig aztán eddig fingja sem volt a témáról neki sem (most sincs). Ezek miatt döntöttem úgy, hogy inkább megtanulnám, amennyire lehet, mert eddig ahányszor másra bíztam valamit, az mindig el lett szúrva szimpla nemtörődöm hozzáállás miatt.
Egy luxus Tesla autó előállításának ökológiai lábnyoma hatalmas lehet, kétlem hogy a világnak erre szüksége lenne. A “zöld” termékek korlátlan fogyasztása egy marketing hazugság, csak a fogyasztás csökkentése mellett érhető okokból nem kampányol senki. Ne akkor érezd magad zöldnek amikor elektromos autót veszel vagy ha állítólag fenntartható forrásból származó ruhát, hanem ha felülsz nyáron a kerékpárra vagy használt ruhát veszel (esetleg nem veszel annyit).
Tudom hogy itt sok ellensége van, de a limited supply bitcoin még mindig ott van a háttérben. Abból nem nyomtatnak holnap többet azért mert 10 ország bedől. Ahogy az arany ára fel fog menni, úgy fog az Arany 2.0 ára is felmenni… Szerintem.
Amúgy a JP Morgan 1-2 napja jelentette be a privát befektetőinek hogy ideje kiszállni a dollárból, kb a jelenlegi 0% helyett kb 10% aranyat ajánlanak.
Szerintetek mi lesz ha a világ leggazdagabb emberei aranyat fognak venni? Hát akkor ha cryptot?
Szerintem nagyon izgalmas a mostani piac, örvendek, hogy részese lehetek 🙂
En is azelinflalasra fogadnek. Sot, szerintem erdemes lenne alaposan eladosodni, es az igy szerzett penzt befektetni, igy siman elinflalodik egy ido utan.
A kerdes csak a hogyan, mert csak helyi.ingatlanba szerintem tul kockazatos, mashoz viszont nem tudom, hogy hogyan.kapnek eleg olcso hitelt.
2019-07-31 at 15:13
“Negyedik utolsó rész
Erre jön majd rá a robotizáció. Aki most nem látja azt, hogy a következő 5-10 éven belül meg tud majd élni kizárólag tőkejövedelemből, az szerintem kurva nagy bajban van!”
Egyetértek. a többség rohadt nagy bajban van/lesz. Ha a robotokat továbbgondolod, rohadt nagy bajban lesz 20 év múlva, aki nem tud robotokat birtokolni (amit persze megoszt majd mással vmi értékért cserébe, hogy ő meg más robotok szolgáltatását vehesse igénybe)
2019-07-31 at 15:15
nem mondtam, hogy könnyű találni. 🙂 És persze, a csatornatisztítók közt is sok a kókler, miért pont a szellemi foglalkozásnál ne lenne.
A könyvelő nem a Te dolgod. Neked pénzügyi szaki kell. Aki majd a könyvelővel egyeztet. Ha egyben van a kettő, az nem gond persze 🙂
Az sosem baj, ha megtanul vki valami újat, de ha a miatt a kiesett idő miatt többet buksz, mint amit spórolsz, akkor jobb venni a szaktudást mástól. Feltehetően tudnék hidegburkolni néhány youtube video után, de amíg van sansz találni értelmes áron normális szakit, azt erőltetném… persze lehet, hogy marad a videónézegetés a végén 🙁
2019-07-31 at 15:15
+Ez a bevételi séma egyébként bőven privátbanki szint, ott azért lehet találni normálisat. És persze nem jót is.
2019-07-31 at 15:29
nem egészen. ők nem veszítenek értéket, vagyont, ha találnak enni/innivalót. Ha nem, akkor azért nekik sem hibátlan a dolog.
Azok járnak szerintem kevésbé rosszul (és azok a társadalmak), akiknek van termelőeszközük, és nincs adósságuk. Ha meg tudják védeni… 🙂
Van egy kis tőkém ( ~ 70-80M ), csak nem tudok belőle tőkejövedelmet csinálni, ezért forgolódom álmatlanul időnként :))
Sajna nem vagyok tapasztalt pénzember/üzeletember.
Vehetnék belőle ilyen-olyan papírokat, de azok csak papírok, lehet holnapra lehúzzák a vécén.
Na erre gondoltam én is, hogy egy telek mindeképpen kellene ( jelenleg kockalakó vagyok a 4-iken, pedig vidéken nőttem fel, néha hiányzik a szabadlevegő ).
Ha minden kötél szakad, legalább pár szem krumplit tudok termelni magamnak éhenhalás ellen.
Talán egy dolog a biztos, a minél magasabb és jövőálló szaktudás és folyamatos tanulás, azzal remélhetőleg mindig lehe biztosítani legalább a létfentartást.
Miért nem mész el/fizeted meg Miklóst egy fél napra?
Ha tényleg ennyire jól megy/fog menni nem hiszem, hogy per pillanat a pénzügyi tudásodat kellene fejlesztened. Szerintem neked inkább megéri megfizetned egy megfelelő szakembert évente, hogy át nézd a jelenlegi megtakarításaidat.
S nézd meg, mit tud a világ legnagyobb elektromos autógyára profitban:
marketscreener.com/BYD-COMPANY-LIMITED-12615771/calendar/
Ennyit arról, hol tart a Tesla….
A konkurenciái több autót gyártanak és profittal.
Majd nézd meg a BYD Tang-ot csak a példa kedvéért.
35-45 ezer dollárért nagyjából azt tudja, mint a Tesla S.
Majdnem 5 méteres SUV,
Both versions are equipped with the same 82.8 kWh battery, but the 600D has two electric motors instead of just one. The top of the line 600D can go 0-100 km/h (62 mph) in 4.4 seconds.
The range is up to 500 km (310 miles) in case of EV 600D and slightly more, up to 520 km (323 miles), in case of EV 600, but as the numbers are for the NEDC test cycle, then it’s better to assume 400 km (250 miles) at best.
Éppen most duplázza meg az akkumulátorgyártását is a cég, 65 GWh-ra. A Tesla Gigafactory kapacitása 23 GWh és azt is a Panasonic gyártja, nem a Tesla….
Na, itt akar a Tesla eladni évente 150 ezer autót majdnem háromszor ennyiért. (Még egyszer: a teljes piac évi 250 ezer darab, ezek zöme olcsó kis elektromos autócska.) S még olyan áron sem fog tudni profitot termelni.
De a hype még egy ideig elviszi a hátán.
Nem szeretném, ha Viktorék rátennék a mocskos mancsukat, amikor szabadesésbe kezd a magyar gazdaság, és mondjuk befagyasztanák a magyarországi lakossági bankszámlákat, mint Görögországban történt. Vagy egyszerűen elvenni a megtakarításokat, mint Viktornék a magánnyugdíjpénztáraknál.
Szóval, mi a biztonságos menedék? Számlanyitás külföldön dollárban/euróban? Vagy Transferwise számlán?
Szerintem ez sokunkat érdeklő kérdés, és ki mástól várnánk választ egy ilyen fontos pénzügyi kérdésben, ha nem tőled. 🙂
Minek elvenni a megtakarítást, ha el is lehet inflálni?
Miért vennék el Viktorék, amikor tudnak nyomtatni is pénzt?
Tartsd több helyen, több devizában, több fajtában. S ne pánikolj, az rossz tanácsadó.
Nem tudom mit hoz a jövő, csak egy biztos, hogy ebben az országban semmi sem biztos…
2019-07-31 at 19:17
“Majd nézd meg a BYD Tang-ot csak a példa kedvéért.
35-45 ezer dollárért nagyjából azt tudja, mint a Tesla S.”
És majd mi lesz velük a kínai állam pénze nélkül? Vivo/Oppo és társaik sem olcsóbbak már annyival mint nyitottak eleinte és azért elég sok nem kínait valahogy rá kell venni ,hogy kínait vegyél. Modom ezt úgy hogy az utobbi 5 telefonomat mind kínából rendeltem. Jelenleg tudtommal a kínai elektromos autózás belpiac és óriási állami támogatások vannak rá amiket mostanában akarnak csökkenteni és emiatt ott elég nagy lett a fejvakargatás. Vagy EU és USA extra vámot vet ki rá valamit lejön belőle a kínai állam támogatása és mindjárt nem lesz az olcsó. Mindez független a Tesla vonaltól nem abba akarok beleszólni. Mintha azt olvastam volna, hogy a Volvó ami szintén kínai kézben van is elég nagy gondokkal küzd. Valamint az kínai autópiac is óriásit ….
A pénz értékét a megszokás adja, illetve az, hogy az adókat egy meghatározott devizában kell fizetni.
A 2007-es válság után elkezdett pszichológiai kísérlet megmutatta, hogy a hétköznapi ember eszetlen, a pénzügyi zsenik meg ezt kihasználják.
Akik a rendszert működtetik, nem bolondok, és veszíteni sem szeretnek sem a politikában, sem a pénzügyekben.
Szerintem még tíz év múlva is születik pár cikk, hogy hol van már a válság, de az nem fog eljönni nyilvánvaló formában. Az elektronikus pénzügyi rendszerek totális felügyeletet biztosítanak az irányítók számára, s mindenki monitorján olyan számokat tudnak megjeleníteni külön-külön, amit csak akarnak.
Egy idő után pedig majd úgy beszélnek a pénzügyi válságokról, mint valami kipusztult betegségről… Ha a múlt hozamai nem prediktívek a jövőre, akkor a múlt válságai sem.
Gondolom az ipari kémkedés megvolt és így majd tudnak élni a megszerzett infókkal, de annyira lent van a kínai autóipar, hogy gyanús ez sem lesz elég. A Saab maradékával már majdnem hogy 10 éve nemtudnak mit kezdeni pedig onnan ha jóltusom mindent átvettek és volt is róla szó, hogy a 9.3 ast forgalmazzák csak elektromos formában és már nem is emlékszem milyen márkanévvel. Azóta sincs vele semmi ami nemzetközileg érne valamit.
2019-07-31 at 21:10
valaki, nincs (nem volt) 10 ezer dollár a kínai állami támogatás. Most a kicsit több, mint harmadára csökkentik.”
35 ezernek az közel a harmada
És ugye ha világpiacban gondolkodnának (bár szerintem soha sem fognak) akkor el kellene adni külföldre. Bolt, szalon, szervízhálózat miegymás kellene, míg Kínában kb megmondják a megfelelő emberkéknek, hogy azt kell venni és pont.
A BMW i szériája sem fut úgy ahogy az elején tervezték az adócsaló hybridek meg ugye csak dísznek vannak. Most a Jaguár próbálkozik ami egyébként dícséretes, de valid felhasználó tesztekben jelen pillanatban úgy fest nem tud annyit mint a Tesla menettávban.
Amperát az elején sokan pekajálták, de ott probléma a tervezés és használtan már nem nagyon eróltetnék mégegszer. Ha van egy kis kocc az elején sok fontos elem sérül rengetegbe kerül javítani. Eladási számokat én nem néztem …
Az USÁ-ban a Tesla kap(ott) 7.500 dollárt plusz még a tagállamok is adhattak pluszban. Tehát ez nem egy jelentős különbség.
A Tesla egész egyszerűen nem tud annyiért annyi autót eladni, hogy ne legyen veszteséges. Vagy túl keveset ad el, vagy sokat, de akkor túl olcsón és brutális a vesztesége.
Más meg tudja csinálni. Több elektromos autót ad el, mint a Tesla és ráadásul nyereséges.
De amíg a befektetők még hisznek a Nagy Fordulatban, addig jó.
A Teslának remek a marketingje, mindenki attól olvad el, sokan beszélnek róla, csak kevesen vásárolják.
2019-07-31 at 21:58
Mondom én nem akarok a Tesla pénzügyi adatai mellett ellen kardokodni azt a részét nem néztem.
“Az USÁ-ban a Tesla kap(ott) 7.500 dollárt plusz még a tagállamok is adhattak pluszban”- de a Tesla nem is 35-45 ezer hanem 70-90 szóval arányaiben nem mindegy. tesla.com/models/design#battery
“Más meg tudja csinálni. Több elektromos autót ad el, mint a Tesla” – Nem kétlem. Ám ha felhasználó tesztekben azonos kategóriában a Tesla mellé teszed nem lesz olyan ami jobb lenne nála hatótávban.
Könnyen lehet, hogy rövidesen bezárják a boltot, de jelen pillanatban elektromos autóban nem nagyon tudtják utolérni más gyártók a felhasználói tesztek alapján.
Én azt sajnálom, hogy anno a roadster nél összkülömböztek Claksonékkal. Megnéznék most egy TGT részt amikor egymásnak engedik pl a model s-t, jauárt és mondjuk az audit(bár az inkább suv).
vagy inkabb csak megprobaljak elrejteni:)
Ha sikerul elcsalni folyamatosan par % inflaciot(amennyit akar maga a modszertan illetve a kosar osszetetele is elcsalhat), akkor az siman elfedhet egy kisebb valsagot.
Es mivel mindenki annyi penzt nyomtat amennyit csak akar, igy ne agodjunk, a koltekezesen sohase fog meglatszodni a valsag:)
Ezzel vegulis a megtakaritok azon reszet csapolnak meg, akiknek nincsenek realeszkozeik, vagy nem jo helyen.
Nekem mutatta az egyik tulaj. A 40 milliós S modellben olyan hegesztések voltak, hogy még a Lada gyár is szégyellte volna 1970-ben, az üvegtető gyárilag törött volt, kicserélték, utána úgy zörgött, mint egy UAZ, egy külsős cég tudta csak rendesen megcsinálni, a kárpit olyan tragédia volt, hogy újrahúzatta az egészet a saját zsebéből, meg a többi.
Többen panaszkodtak a festésre, hogy kritikán aluli.
Meg a rengeteg hír, hogy hónapokig nem küldik az alkatrészt, ott áll a 40 milliós autó a kert végében egy törött sárvédő miatt. Írd be a Google-be pl. hogy no parts for tesla és olvasd a horrorsztorikat.
teslamotorsclub.com/tmc/threads/rear-ended-today-3-4-month-wait-parts-not-available.155234/
consumerreports.org/car-reliability-owner-satisfaction/tesla-model-3-loses-cr-recommendation-over-reliability-issues/
De mint mondtam, marketingben zseniálisak.
Aki még egyszer sem vezetett egy Teslát, de talán még nem is látott közelről, az is meg van győződve, hogy ez a legjobb autó a világon. Naponta egy hír, hogy a Tesla vészfékező asszisztense megmentette valakinek az életét. (Mintha a Skoda vagy a Renault vészfékező asszisztense nem ugyanezt csinálná.)
Ami a válságot illeti. Röhej az egész. Mindent elkövetnek, h minél nagyobb legyen a baj aztán majd lehet kezet szétteni, h de nem tudunk mit csinálni. Az a baj, h ezzel megint a szegényebb réteg fogja megszívni, ami meg társadalmi feszültséget fog kelteni mindenütt.
Amúgy vicces, ahogy egymás után jönnek ezek a cikkek. Így mulat a Magyar, amiből az jön le, h h****, aki nem fektet be. Itt meg, h bármikor összeomolhat a világ. És akkor hajrá……
Papír vagy nem papír: a részvény pl. tulajdonrész egy valós vállalatban. Persze ha a gazdasági környezet miatt a vállalat tönkremegy vagy halódik, akkor a részvény elértéktelenedik. Ha viszont az élet és a gazdaság megy tovább, csak éppen elinflálják a dollárt meg a többi pénzt, akkor a részvénybefektetés jó vállalatok részvényeibe tarthatja az értékét.
Ahogy Warren Buffett mondja, vegyük a jó vállalatok részvényeit, és mindegy, milyen gazdasági környezet van, azok teljesíteni fognak. Persze jöhet akkora változás, ami felrúgja az asztalt és a szabályokat.
Arany ETF vagy fizikai – ez nálam is dilemma a kényelmetlenségek miatt, egyelőre nekem elég az ETF stb. mert remélem lesz elég eszem hozzá, hogy időben vegyek fizikait is.
A sors fintora, hogy sok alap, nyugdíjalap, nyugdíjpénztár, stb. nem is tehet mást a szabályzata alapján, ők hosszú távra veszik a kötvényeket nulla hozamra…
A kamatvágásra esett a tőzsde, merthogy a vártnál óvatosabb volt a kommunikáció, a piac többet várt… Muhaha. Makroelemzők amikor a 6 éves gyereküknek mesélik, mivel foglalkozik apu: szövegértés, mondatelemzés és mások reakcióinak figyelése. Apu ugyanazt sokszor leírja. És micsoda izgalmas nap volt, kisfiam, nézd, hogy megindult ez a vonal itt lefele!
Akinek a portfóliójában ez izgalmat okoz, ott valami gond van.
2019-07-31 at 15:17
Unreal engine-ben fejlesztek lakberendező szoftvert egy ázsiai cég számára.
Egyébként nem tudom, merre van az az ázsiai cég, de a helyedben első körben nyitnék egy sima bankszámlát Szingapurban, és a fizu egy részét oda kérném. Onnan gyakorlatilag bármi befektetést elérsz. És ha nem, akkor is egy része biztos megmarad, ha itthon van vmi gáz. Ekkora éves megtakarításba bele kell férjen 50-100e usd tartása máshol.
disclaimer: a fent leírt nem minősül tanácsadásnak, nem vállalok érte felelősséget 🙂 De én azt tenném.
Nem lehet haszonnal elektromos autót csinálni.
Amint a mellékelt ábra mutatja, a Teslának sem megy már lassan 15 éve, hiába gerjeszt akármekkora hype-ot maga körül.
A többi autógyár nem jókedvében áll bele az elektromos autóba (amin még mindig nincs, vagy elenyésző a haszon a többi autóhoz képest), hanem mert muszáj.
Mind Európában, min KÍnában és az USA egyes tagállamaiban előírás lett vagy lesz 2021-től, hogy az eladott autók egy részének elektromosnak kell lennie.
Kínában konkrétan minden tizediknek. (Nem ilyen egyszerű, mert kvóta van, de ez a végső lényege.)
Amazonnak még mindig nincs pénze az online kereskedelemből. A felhő alapú szolgáltatások tartják el az online kereskedelmet.
A P/E rátája, ami most a túlértékelt piacokon is átlag 20-24, neki 79,36
Vagyis majdnem négyszeres áron mennek még mindig a részvényei, mint reális lenne.
Nem a várakozások értek be, hanem még mindig bődületesen túlértékelt. Persze továbbra is a pozitív várakozások miatt, hogy még jobban meghódítja a világot. Ami akár (részben) be is jöhet, mert az Amazon képes bevételt termelni és nem veszteségesen üzemelni.
“A konkurenciái több autót gyártanak és profittal.” …par kommentel odebb: “Nem lehet haszonnal elektromos autót csinálni.”
Nah, akkor most mi van? 😀
Egyebkent te sem bontottad ki a valosag minden szeletet: igen leirtad hogy Kina es az USA ennyi es annyi tamogatast adott elektromos autora… a FOGYASZTOK szamara!
Es a vallalatoknak, start-up cegeknek? A kinaiaknal mar be kellett huzni a kezifeket az elektromos autogyartoknak adott tamogatasoknal (erröl cikkeztek korabban, de tudok szemelyes peldat is hozni!), mert… tul sok szereplö jelent meg es ahogy te is irtad: ÖK SEM TUDNAK hasznot termelni!
Persze, papiron lehet hogy nyereseges a ceg, de csak az allami jatt miatt… nah ez az amit a Tesla nem kap meg az amcsi kormanytol (hogy miert abba inkabb nem megyek bele…) es kell neki a piacrol kalapoznia a penz, igen akar kemeny marketinggel is.
Szakértők szinte mindenhol úgy kommentálják most az alapkamat-csökkentés okát, hogy “US economy is healthy, but the rest of the world is not.” – Vagyis, hogy nem az Usa gyengélkedik, hanem a világ többi része.
Amit pedig én mondok, hogy valójában mi van: maga a globalizáció intézménye gyengélkedik, mert az antiglobalisták, Trumpokkal, Putyinokkal, Orbánokkal, Brexitesekkel az élen, egyre nagyobb erőkkel próbálják szabotálni a nemzetközi nagytőke évtizedek óta jól működő gépezetét. Veszélybe kerültek a globalista szentháromsággal (liberalizáció, dereguláció, privatizáció) elért eredmények. (Figyeljétek meg, ugyanaz zajlik le nagyban a világban, amit itthon csinál kicsiben Orbán.)
Ez fáj valójában a Fed-nek, és ez ellen akar tenni.
valaki, borzasztó pocsék ám a Tesla minősége”
Nem tudom milyenek a hegesztések, de megjelenéskor pl a mdel 3 volt az Euro NCAP új mérési módszere szerint a legbiztonságosabb.
villanyautosok.hu/2019/07/03/model-3-toresteszt-az-autopilot-az-euro-ncap-szakembereit-is-lenyugozte/
Biztos nem hibamentes a tesla önvezető rendszere, de ők élesben, a valóságban használták míg mások csak “steril” körülmények között és én pl ilyen videókból is elég sokat láttam:
youtube.com/watch?time_continue=9&v=fryg6iZoOvU
még ütközés előtt jelez gondolom kiszámolta, hogy olyan sebességgel elkerülhetetlen lesz az ütközés. Másoktól nem láttam ilyet igaz nem is kerestem. Ha jól tudom a volvo+über is csinált halálos balesetet összességén sokkalta kevesebb önvezetett km alatt.
De tény hogy élőben még nem volt hozzá szerencsém így lehet én is csak felültem a marketingek…..
Pedig muszaj lesz nekik 😀 Es nemcsak azert mert a szabalyozasok ezt irjak elö, hanem mert az emberek szeretnenek elektromos autoval közlekedni (es amig közlekedni akarnak velük az a jo… ha majd mar nem akarjak birtokolni az autokat, hanem csak berelni szeretnek… de ez mar megint egy masik teszta 😀 )
Es bizony van ra igeny a fogyasztok reszeröl… akaras a gyartokerol? Hat persze hogy nincs, a veszteseg miatt… viszont akkor tetszettek volna/tessenek többet költeni az R&D-be, akar gyartas, akar tervezes, akar alapanyag területen.
Megsugom neked mint beavatott hogy mi a legnagyobb baja a nagy autogyartoknak: hogy tulsagosan elkenyelmesedtek es ha nagyobb energiat kell befektetni valamibe akkor jön a mismasolas ezerrel… csak hogy abbol is több költseget tudjanak lefaragni. Ebböl bezzeg tudnak sporolni! 😀