Pénzt vagy életet?

2020-04-06
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

A járvány kapcsán mindenkiben felmerül a kérdés, nem fizetünk-e túl nagy gazdasági árat a vírus megfékezése érdekében?

A kérdés elsősorban morális, mi a fontosabb, a dübörgő gazdaság és hogy menjen hitelből az autó és lakásvásárlás vagy a nagymama még éljen további tíz évet?

De a kérdés gazdasági is: mekkora kárt okoz a leállás és az, hogy az emberek nagy része nem is termel és ami még nagyobb érvágás: nem is fogyaszt?

Mi lenne a jobb? A karantén vagy a gazdaság további üzemeltetése? Melyik kerül többe? Nem is olyan egyszerű a válasz, mint amilyennek tűnik.

Egyrészt több országban nem állt le a gazdaság, továbbra is termelnek rendületlenül. Ilyen ország például Japán. Egyedül az iskolákat zárták be és megkérték az embereket, hogy ha lehet, ne járjanak kocsmákba és egyéb helyekre, aki tud, az dolgozzon otthonról. Hiába düböröghetne tovább a termelés és a fogyasztás is, Japánban nagyobb lett a gazdasági visszaesés, mint az Egyesült Államokban. De ugyanígy járt Szingapúr és még több hasonló ország is. S míg Szingapúr nagyon ki van téve a külső világgazdasági körülményeknek, így ott érthető az eredmény, Japán esetében ez egyáltalán nem magyarázza meg a visszaesés ilyen mértékét. (Update: egy nap telt el és Japánban is bevezették a kijárási korlátozást. Ennyire gyorsan változnak a dolgok....)

Sokkal inkább magyarázat az, hogy a járvány csak elindította azt a gazdaság válságot, ami már évek óta késik a gazdaság állandó bedrogozása miatt.

S még az sem igaz, hogy a karantén nagyobb kárt okoz gazdaságilag, mintha a gazdaságot hagynánk tovább üzemelni. Kijött a FED-nek egy friss tanulmánya, ami ezt a kérdést elemzi az 1918-1919-es spanyolnátha adatai és tapasztalata alapján.

Azt találták, hogy az általános vélekedéssel szemben ott érte sokkal súlyosabb csapás a gazdaságot, ahol nem vagy késve vezették be a karantén intézkedéseket. Ugyanis nem csak az otthonmaradás miatt lesz gazdasági visszaesés, de a lakosság lebetegedése és esetleges halála sem igazán kedvez se a termelésnek, se a fogyasztásnak.

A számok alapján ott úszták meg olcsóbban a dolgot, ahol otthonmaradással védekeztek a járvány ellen.

A tanulmány fő megállapítását idemásolom angolul, akit érdekel a téma, a fenti linken le tudja tölteni az egész tanulmányt.

Our analysis yields two main insights. First, we find that areas that were more severely affected by the 1918 Flu Pandemic see a sharp and persistent decline in real economic activity. Second, we find that early and extensive NPIs [non-pharmaceutical interventions] have no adverse effect on local economic outcomes. On the contrary, cities that intervened earlier and more aggressively experience a relative increase in real economic activity after the pandemic. Altogether, our findings suggest that pandemics can have substantial economic costs, and NPIs can have economic merits, beyond lowering mortality.

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram