Mi is a probléma?

Ha már szóba került a FED, meg a kamatvágás, illetve a nulla százalékos kamatok világa, arra gondoltam, érdemes lenne írni egy keveset arról, mi is zajlik most a világban immár bő 10 éve.

Minden ország gazdaságát két oldalról lehet befolyásolni. Az egyik a fiskális vagy költségvetési oldal, amibe a mindenkori kormányzatnak van befolyása. Ő tudja élénkíteni vagy éppen hűteni a gazdaságot jogalkotással, adóemeléssel vagy csökkentéssel, állami támogatások szétszórásával vagy éppen visszavágásával és sok egyéb módon. Ha több pénzt hagy (vagy pumpál) a gazdaságba a kormány, akkor nő a gazdaság, ha az adóelvonást növeli, ezzel csökkenti az elkölthető pénz mennyiségét, tehát csökken a gazdaság.

A másik a monetáris vagy pénzügyi oldal, ahol pénzügyi szabályozásokkal, a kamatlábak emelésével vagy csökkentésével tudják ugyanezt a gazdaságot befolyásolni. Ennek letéteményese az adott ország jegybankja.

Elvileg mind a kormányzat, mind a jegybank ugyanazért a közjóért dolgozik.

Azonban nagyon fontos a fékek és ellensúlyok szerepe, ezért (lenne) létszükséglet, hogy a jegybankok a kormányoktól függetlenül végezhessék a tevékenységüket.

A mindenkori kormány politikusokból áll, akiknek a legfontosabb, hogy a következő választásokon is rájuk szavazzanak. Hogy lehet megvenni a választókat kilóra? Ígérünk fűt-fát és szórjuk a pénzt a nép közé. Nyugdíjat emelünk, adót csökkentünk, állami támogatásokkal bedurrantunk a gazdaság kályhájába. Jobban élünk, mint négy éve.

Egy apró bibi van, ez mind pénzbe kerül és valahol pénzt kellene találni hozzá. S ha a politikus ezt nem akarja adó formájában a szavazóktól behajtani, akkor vagy eladósodik (nő az államadósság) vagy pénzt szeretne nyomtatni vég nélkül, hogy megállás nélkül tudja ezt az ingyenpénzt a nép közé szórni.

S itt jön képbe a jegybank, mint az ellensúly. A pénzkibocsátás a jegybank joga, így a politikusok nem tudnak pénzt nyomtatni. Ha úgy érzi a jegybank, hogy elszalad az infláció, kamatot emel, amitől drágább lesz a hitelből vásárlás és nő a megtakarítási kedv, ezzel is pénzt vonnak ki a piacról. Ha a kormány fűti a lakosság eladósodását, a jegybank növelheti a bankok kötelező tartalékrátáját, így téve drágábbá számukra a hitelezést. A jegybank a régi felfogás szerint nem is támogathatta az államot, ezért is nem vehetett például állampapírt (államadósságot), mert az bújtatott finanszírozás lett volna. A kormány a gazdaság állapotáért a költségvetési oldal felől felel, a jegybank dolga az infláció, munkanélküliség és az ország pénzügyi stabilitásának biztosítása.

Ideális esetben a fiskális és a monetáris politika együttműködik, de épp az a lényege a függetlenségnek, hogy szükség esetén egymás ellen is tudnak működni, így akadályozva meg az ország szakadékba rohanását.

A gazdasági válság 2007-ben azonban egy teljesen új korszakot hozott el a világba.

A normális országok kormányai gazdasági felemelkedés közben meghúzzák a nadrágszíjat, ezzel hűtve az amúgy is túlságosan forrón lobogó gazdaságot. Ilyenkor emelik az adókat és csökkentik a kiadásokat. Erre jó példa Németország, amelyik jelenleg is pluszos költségvetéssel üzemel, vagyis több adót szed be az ország, mint amennyit elkölt. Ezért is tudott a német államadósság a 2010-es 81%-ról 60,9%-ra csökkenni. (Miközben például a francia 83%-ról 99%-ra nőtt és hasonlóan nőtt az olasz és sok másik európai állam adósságrátája is.)

Ezt azért teszik, hogy viszont akkor, amikor összecsuklik az ország gazdasága, akkor az államnak legyen tartaléka pénzt szórni a gazdaságba, autópályákat építtetni, támogatni az új autók vásárlását, csökkenteni az adókat és a többi. Ezt hívják anticiklikus politikának. Akkor szorít meg, amikor amúgy is nagy a növekedés és akkor enged ki, amikor visszaesés van a gazdaságban és ezzel tudja élénkíteni a lejtőre került gazdaságot.

Nos, a 2007-es válság idején a legtöbb állam nagyon gyalázatosan állt fiskális oldalról.

Ezért a jegybankok vették át a főszerepet és a kormányzati oldal gazdasági stimulálása helyett pénzügyi oldalról kezdték el a gazdaság élénkítését.

Ha a jegybankok nullára vágják az alapkamatot, olcsóvá válik a hitel, sokan bár eladósodnak, de legalább költekeznek és ez jó a gazdaságnak, mert azt a terméket vagy szolgáltatást valakinek elő kell állítani, amit venni akarnak ebből a pénzből.

A megtakarítók pedig nem fognak megtakarítani, mert ilyen alacsony kamatok mellett minek. Ők is elköltik a pénzt, ez megint csak a gazdaságnak jó.

Ha egyre többen akarnak vásárolni, nőnek az árak, vagyis lesz infláció, ami jobb, mintha egyáltalán nem lenne vagy egyenesen negatív tartományba kerülne az infláció.

Ez volt az elgondolás, de nem egész úgy sült el a dolog, ahogy képzelték.

Hiába vitték le a kamatokat a nullára, csak nem akart berobbanni a gazdaság. A fránya vállalatok nem akartak befektetni egy bizonytalan gazdasági környezetben, akkor se, ha szinte ingyen vágták hozzájuk a pénzt, hogy végre adósodjanak el és ruházzanak be.

Amikor már nullán voltak a kamatok, nem volt hová tovább csökkenteni. Illetve mint kiderült, lehet akár negatív kamatot is fizetni a megtakarításokra, ami pont olyan ostobaság, mint amilyennek hangzik.

Amikor kifújt a kamatcsökkentési lehetőség, a jegybankok elkezdtek pénzt önteni a gazdaságba úgy, hogy az általuk teremtett pénzzel mindenféle adósságot (kötvényeket) felvásároltak.

Megjelent a piacon egy szereplő, akinek végtelen mennyiségű pénze volt és nem érdekelte, mennyit bukik a dolgon, hiszen a semmiből csinálta a pénzt.

Egy ilyen szereplővel a piaci szereplők nem tudnak versenyezni, így a kötvényhozamok mindenhol elkezdtek zuhanni. Az államkötvények hozamának zuhanása magával húzta a vállalati kötvények hozamát, az a high yield bondok hozamát és így tovább.

Aki kimenekült a veszteséges kötvénypiacról, az vagy a részvényeket, vagy az ingatlanokat vagy bármi hasonló egyéb befektetési lehetőségeket célozta meg, ott is felverve az árakat. Így hullámzott végig az egész pénzügyi piacon a jegybankok eszközvásárlása.

Az amerikai jegybank mérlege 2015-re 4,5 billió dollárra, azaz 1.320.000.000.000.000 forintra hízott a rengeteg összevásárolt kötvény miatt, onnan csökkentették vissza a még mindig nagyon durva 3,8 billió dollárra, úgy hogy hagyták lejárni a kötvényeket. (Bár a pletykák szerint megint vissza fog térni a FED a kötvénypiacra vásárlóként.) Összehasonlításul a teljes magyar államadósság 29,4 billió forint, vagyis ennek az összegnek a negyvenötöd része.

De itt is elértük a padlót, merre tovább? Az Európai Jegybank újraindítja a kötvényvásárlásait. A Japán Jegybank már ott tart kínjában, hogy akár részvényeket is kész vásárolni, mert a kötvénypiacon már kifújt minden lehetősége a befolyásolásra. Állítólag az ausztrál és az új-zélandi jegybankok is beszállnak ebbe a játékba a közeljövőben.

Az elemzések szerint eddig 14 billió dollárnyi, azaz 4.109.000.000.000.000 forintnyi kötvényt vásároltak fel a jegybankok világszerte, egyre látványosabban egyre elenyészőbb hatást elérve ezzel a piacokon.

Mindezek hatására olyan következett, amit az akadémikusok is csak elméletben fejtegettek néhány évvel és évtizeddel azelőtt: a hitelezőnek kellett fizetnie az adós felé, hogy az tartozhasson neki.

Egyre több helyen jelentek meg a negatív hozamok, amikor a befektetők nem csak az infláció miatt buknak a kölcsönadásaikon, hanem számszerűen (nominálisan) is kevesebb pénzt kapnak vissza, mint kölcsönadtak.

Mára már megközelíti a 14 billió dollárt a negatív kamatokat fizető kötvények összértéke.

A legtöbb európai állam is pénzt kér azért, hogy valaki kölcsönadhasson neki. Öt éve, amikor úgy gondoltuk, ennél rosszabb már nem jöhet a kötvénypiacon, még nem ez volt a helyzet.

A szerencsétlen befektetők még a görög és olasz államadósságot is felszívják 1% alatti kamat mellett is. (S ezért lehet eladni a magyar államadósságot is 0-2%-os kamat mellett.) Sőt, még a görög bankok is gond nélkül bocsátanak ki kötvényeket. Azok a bankok, amiket egy éve minden befektető sikítva elkerült. S a 100 éves ausztriai állampapír 1,2%-os éves kamat mellett? Ennyire beteg és torz lett már a kötvénypiac.

Csak emlékeztetőül: az előző válság azért tört ki, mert a pénzintézetek és a befektetők tele voltak kétes minőségű ingatlannal fedezett kötvényekkel. Most tele vannak sokkal rosszabb minőségű, ám ingatlannal sem fedezett kötvényekkel.

S immár 5-10 éve ez az abszurditás a normális a kötvénypiacokon. Sokan azt vizionálják, hogy hamarosan a 10 éves amerikai államkötvények is nulla százalékos kamat mellett fognak elmenni. S a legijesztőbb, hogy egyre valószínűbbé válik, hogy igazuk lehet.

(Az amerikai jegybank, egyedüliként a többi jegybank között elkezdte csökkenteni az összevásárolt kötvények állományát és nagyon lassan, de elkezdte emelni az irányadó kamatlábat. Azonban a hírek szerint éppen ma este fog újra kamatot vágni és ősztől lehet, hogy visszatér a kötvénypiacra vásárlóként, csak mert a lassulás jelei mutatkoznak az amerikai gazdaságban. Semmi gond nincs, csak 2% alá esett az éves gazdasági növekedés. Ez már elég indok az azonnali beavatkozásra.)

A jegybankok (és persze a kormányok) rettegése a gazdasági visszaeséstől odáig fajult, hogy nem merik elfogadni, hogy a gazdaságnak szüksége van recessziókra, hogy megtisztuljon, az eszközárak visszataláljanak az értékeikhez, hogy a romokat és a kiszáradt fákat eltakarítsa a tűz az útból. S mindez természetesen jár kellemetlenségekkel, esnek a részvényárak, nő a munkanélküliség, a túlzottan eladósodott cégek és emberek nehéz időknek néznek elébe. De ha ezt nem engedjük meg, a degenerált piaci állapot csak még jobban eltorzul. Beszédes, hogy a 2007-es világválság teljes ideje alatt mindössze másfél éven át és csak 2,6%-ot esett az amerikai GDP a villámgyorsan bevezetett pénzügyi stimulusok miatt, majd komoly emelkedésbe kezdett. 1929-ben, az előző világválság idején öt éven keresztül esett a GDP, a legrosszabb évben 12,9%-kal.

Az európai és a japán gazdaság beteg. Valószínűleg nagyon beteg. De ezen a pénzügyi stimulálás nem segít, csak átmenetileg elfeledteti a beteggel, mekkora is a baj. Megoldás helyett lázat csillapítunk és azt hazudjuk a betegnek, hogy lám, meggyógyultál, mert éppen most nincsen lázad.

A kötvénypiac ebben a torz formájában nagyobb időzített bombává vált, mint a subprime válságot kirobbantó időszakban bármikor is volt. A válságot úgy sikerült “meggyógyítani”, hogy egy még nagyobb bombára ültettük a világgazdaságot.

Azonban ezzel sikerült a jegybankoknak kivégezni a kötvénypiacokat és nem igazán tudja senki, mi lesz a megoldás.

A nyugdíjfolyósítók nem tudnak inflációt elérő hozamot biztosítani, ezzel az általuk finanszírozott nyugdíjasok havi bevételei fognak csökkenni a jövőben. Rengeteg országban a Földön a leendő nyugdíjasok pénzét ilyen nyugdíjalapok fektetik be. De miből fog megélni az a nyugdíjas, amelyiknek a megtakarítása a negatív kamatok és az infláció miatt évről-évre 4-5%-ot veszít az értékéből?

A biztosítóknak be kell fektetniük mind a saját tartalékaikat, mind az ügyfeleik rájuk bízott pénzét, de mindkettőn csak buknak a negatív kamatok világában. A bankok szintén rengeteget buknak az alacsony kamatmarzson és a negatív hozamokon. Mondhatjuk kit érdekel, az ő bajuk. Majd amikor (újra) az adófizetők pénzén kell megmenteni a legyengült bankrendszert és a biztosítókat, rájövünk, miért is olyan hatalmas probléma ez.

Az eszközárakban (részvények, ingatlanok és hasonlóak) kialakult buborékok majdani kipukkanása a befektetőknek okoznak majd károkat.

Az emberek nem tesznek félre, mert minek, ellenben fülig eladósodnak, hiszen ingyen van a hitel. (Az előző válság másik kirobbantó oka volt, hogy túl sok hitellel voltak már terhelve az emberek és a cégek is. A hitelállomány most ugyanott sőt néha magasabban van, mint az előző válság kirobbanása előtt.)

Van két hatalmas és kínzó kérdés.

Az egyik, merre van ebből a kiút? Azért kerültünk ebbe a csapdába, mert el akartuk kerülni a gazdasági korrekciót, ami minden válságnak szükséges, bár fájdalmas következménye és nagy szükség van rá, hogy megtisztítsa a gazdaságot, mint fentebb említettem is.

Most merre tovább?

Marad minden a régiben és úgy teszünk, mintha normális lenne, hogy az adósok kapnak pénzt a hitelezőktől, hogy a megtakarítók szenvedik az összes kárt immár tíz éve? Majd lesz valami a nyugdíjasokkal, akiknek éppen most égnek el a megtakarításaik ebben a degenerált és kifordult piaci helyzetben? Ha a bankok tovább legatyásodnak, majd megmentjük őket valahogy, valamiből? Az európai bankok komoly része nagyon rosszul áll, legyenek bár olasz vagy német nagybankok.

A másik kérdés, mit fognak csinálni a jegybankok így a zsákutca végén, amikor a következő válság ki fog törni? S lehet, hogy pont a mostani elfuserált pénzügyi helyzet miatt fog ez bekövetkezni.

Még több pénzt öntenek a piacra? Még negatívabb tartományba lökik a kamatokat? Ha ez a gát átszakad, semmi nem lesz, ami megállítsa az áradatot.

(Most, hogy már látszik a gazdaság lassulása, egyre egyértelműbb, hogy már semmi ráhatásuk nincs a piacokra a pénzügyi befolyásolásokkal. A még negatívabb kamat, a még több kötvényvásárlás már nem mozgatja meg a piacokat. Más eszközük pedig nem maradt.)

Reméljük a legjobbakat, hogy még időben kinyitják a zsilipeket és a gazdasági növekedés hajszolása helyett inkább a pénzpiacok megmentése lesz a fontosabb. Amíg még nem késő.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

239 hozzászólás

  • Nagy Vonalakban

    Old timert venni?
    Persze, de csak jó állapotú sirály mercit.

    autoblog.hu/hirek/az_egymilliardos_mercedes/

  • Gery

    Hol veszed a fizikai aranyat ?
    Hogyan megy ez ? Van valami különös tudnivaló, amire figyelni kell ?
  • siff
    Levi, azert megy negative hozamu papirokba a pénz, mert

    1) nyugdijalapoknak és hasonlo konzervativ befektetési politikát folytato fund-ok muszaj biztonságosnak mondott eszközbe tenni az ügyfél pénzét, még ha ezzel buknak is éves szinten 10-50-100 bázispontot.

    2) Van ennek spekulácios oldala is, tehát ha a speki arra szamit hogy a jegybankok tovább fogják venni a másodlagos piacon az államkötvényeket / investment grade corporate kötvényeket, akkor azok hozama tovább fog csökkenni és ezzel egyutt az árfolyama emelkedni fog, ami ugye profitot jelent ha eladnak

    3) Diverzifikácio – nem rakhatsz mindent elszamolási betétszámlára a Deutsche Bankhoz vagy a Barclays-hoz, hiszen ott is van counterparty risk, a bank is csődbe mehet (bár 100k €-ig biztositva vagy) vagyis meg kell osztani a befektetésre szant pénzt.

    folyt köv

  • siff
    Ma a világban kb $240-250T – nyi adósság van (állami, vállalati, háztartási, pénzügyi szektor), ez kb 70T $-ral több mint 10 éve s ennek olyan 5%-a lehet negative yield. Ezt nem csak a jegybankok vásárolták össze, sőt, nagy részét nem, ők csak a katalizátorai voltak / lesznek ennek a folyamatnak, ami sajnos ilyen szintű árazási torzuláshoz vezetett. A jegybankok pénzt teremtenek a semmiből, abból vesznek eszközöket (kötvényt), és a fenti hozzászólásban emlitett tényezők miatt ez egy folyamatosan mukodo önmagát gerjesztő mechanizmus, kvázi egy spiral amiből csak egy nagy recesszio / korrekcio / deflacio árán lehetne kiszabadulni. Ez amugy teljesen egészséges és kivanatos a jelenlegi környezetben de egyik politikus se fogja bevállalni hogy az ő kormányzása alatt egy válság törjön ki, igy marad a jegybankár haverokkal egyutt az elinflálás.
  • Horimaster
    azért veszik meg negatív hozammal a kötvényt, mert abban bíznak, hogy a hozamok tovább csökkennek, és így árfolyam nyereséget érhetnek el.

    Valaki magyarázza el nekem, hogy mindenki azt irogatja, hogy hitelt vesz fel és az adóssága elinflálódik. Ezt hogyan . A bankok, a hitelkamatok meg az árfolyamok meg csak néznek közben, mint Pelikán elvtárs az ítélethirdetéskor

  • ZAkkant
    Ezek értelmében, mibe kéne fektetnem 20M készpénzt (ingatlan eladásból), ha a gyerekeim jövője miatt biztonságos, de reál hozamot termelő befektetést szeretnék?????
  • Ultrakapitalista nagytőkés
    at3sz 2019-08-02 at 09:13

    Szerintem, ha összeomlásra készülsz, akkor a vagyon egy részének aranyban tartása az újrakezdéshez kell. Nem a válság, a vihar alatt kell elkölteni. Arra nagyanyám módszerét javaslom: só, cukor, gyufa, gyertya, cigi/dohány, pálinka. Na a vihar alatt ennek lesz értéke. Szerintem.

  • Nagy Vonalakban

    “…nagyanyám módszerét javaslom: só, cukor, gyufa, gyertya, cigi/dohány, pálinka. Na a vihar alatt ennek lesz értéke…”

    Én csak whiskyt tartok,
    majd cserélek…:)

  • Nagy Vonalakban

    “…Hol veszed a fizikai aranyat ?..”

    Akár egy komolyabb ékszerboltban is…

    Egy dologra figyelj: ne bontsd fel az eredeti csomagolást, mert akkor veszít az értékéből.

  • Kalv
    Nem értitek, hogy miért mozog a piac a várt ellenében, pedig Ultrakapitalista nagytőkés hozzászólásából is levezethető kis túlzással: a nagymami rájött, hogy a krumpli megterem a pesti társasház kertjében is (ugye nem rég óta tudjuk, hogy még a Marson is), de a só (meg a többi felsorolt termék) hamar el fog fogyni, így azok felhalmozásából majd jól el lehet lenni. Csakhogy abban a pillanatban, ahogy ez ide le lett írva másik 10 szomszéd szalad a boltba, aztán a válságban majd együtt nyalogatják a sót, mert vetőgumót egyik se vett.
    Sokszor elhangzik, hogy valamit már előre beárazott a piac, hát manapság már inkább jellemző, hogy a piac beárazás helyett túláraz, aztán jön a váratlan mozgás. Globális piacon próbál mindenki okosabb lenni a másiknál. Ha nem arra ment amerre vártad azt jelenti, hogy valaki okosabb volt nálad.
  • Kalv
    Amit viszont én nem értek az a cikk elején említett fékek és ellensúlyok rendszere. Mármint hogy ennek mégis hogyan kéne működnie, mert azt látjuk, hogy nem működik jól. Számomra túl utópisztikus, hogy ül a jóságos Ben bácsi a mahagóni íróasztal mögött, szemei előtt az inflációs cél és a munkanélküliség lebeg. Még véletlenül sem remeg meg a keze, nem érdeklik a haverjai, a családja, de még a saját jóléte sem. Csak rendíthetetlenül szabályozza a gazdaságot az ország pénzügyi stabilitása érdekében.

    Valaki elmagyarázhatná, hogy ezen a szinten mivel lehet(ne) azt garantálni, hogy egy jegybank tényleg független legyen és jól végezze a dolgát. Mert ez mindennek az alapja a mai pénzügyi rendszerben.
    Hogyan működik ez most az USA-ban és az Euro zónában? Esetleg Svájc, UK? Valaki össze tudja foglalni?

  • siff
    Gery, fizikai aranyat arany dealertől tudsz venni, van egy pár kereskedő Pesten akik a 2004-es EU-s csatlakozástól kezdve (azóta létezik nálunk a befektetési arany fogalmi kategória) foglalkoznak dealerkedéssel és azóta is megvannak. Aranypiac kft pl ilyen a Török utcaban, a vezetőjük Schmidt Kálmán aki sokat is szerepel rádiókban, de léteznek más, évtized óta meglévő dealerek is akik megbizhatóak és a nagy nemesfémfeldolgozók mint pl a svájci Argor Heraeus vereteit áruljak. A lényeg, hogy a bef aranytömbnek / tükörveretnek négy 9-es tisztaságúnak kell lennie (999,9 aranytartalom), rendelkeznie kell a “London Good delivery” minősitéssel ami egy általánosan elfogadott és szigoruan szabalyozott iparági standard, és nem árt ha van egy egyedi azonositoja. Én Pesten ilyeneket szoktam venni és csak fizikai-t, bárvan az ersténél turbo certin is néhány long pozim, de az nem aranybefektetés szvsz
  • Siff
    Horimaster, ha kitör egy válság amely soran egy deflaciós folyamatnak kéne megkezdődnie hogy az eszközárak ki tudjak korrigálni a sok malinvestmentet és ezt nem engedik a jegybankok (pl mennyiségi lazitással, kamatok negativba vágásával) akkor lehet hogy nominálisan a részvénypiac nem fog esni (egy ideig, amig hisznek a jegybankoknak a piaci szereplők), de real értékben (inflációval igazitva) nagy buktaban lesz a befektető. Ebben a helyzetben szerintem a piac ugyanis ki fogja kényszeriteni a magasabb kamatokat a pénz elértéktelenitését kompenzálandó, vagy legalábbis megprobálja, és akkor eldől, hogy a piac az erősebb, vagy a FED / BoJ / ECB. Nekem van egy tippem, h melyik lesz az erősebb, és a magasabb kamatokkal szemben neked ott van a kamatod fixálva 10 évre mert a bank igy is odaadta 4.5%-on anno. 10 év alatt meg sokminden történhet.
  • Siff
    Az árfolyamokat illetően ha az USD lejtmenetre kerul, akkor nehezen képzelem el hogy egy eurót vagy a japan jent kezdik majd long term venni – az eus-s országok legalább akkora szarban vannak gazdaságilag, mint az USA, aggregalt debt to GDP nem sokkal különb, bankszektor még rozogább, tech innovacio nem itt történik elsődlegesen, munkaerő öregszik és a munkanélkuliség is magasabb, Japan meg kvázi zombi állapotban van 20+ éve. A feltörekvő piacokat mint pl minket még jobban be fognak adni, és ebben a helyzetben igen nehez megmondani hogy hova fog vándorolni a guba…. Hard assetek-et szokták mondani mint megoldás, de az ingatlan is fugg a gazdasági ciklusoktol ráadásul nagyot ralizott az ösztönzőknek / környezetnek köszönhetően, nemesfémek jöhetnek szóba pl, de van aki az inflációkövető állampapirokat preferalja. Valszeg diverzifikálni kell, de hogy miként azt nem itt fogjak megmondani…
  • B Miklós
    Ezt a folyamatot amit Kiszamoló leírt monetáris szintű deflációnak is nevezhetjük. Azért nyomtatnak pénzt a jegybankok hogy a gazdaságot stimulálják, viszont a gazdasági szereplők inkább befektetőnek es nem fogyasztanak hiszen a pénz a semmiből és folyamatosan jön. Amíg a folyamat nem áll meg, a helyzet sem lesz jobb. Az alacsony vagy negatív kamatszint miatt pedig a jegybank fizet hogy a gazdaság adósodjon el. Ezt az állapotot én inkább deflációs jellegűnek látom monetáris szinten. Lehet bődületes butaság amit írok, de gondoltam tesztelem az elméletem. 🙂
  • Random okos
    B Miklos
    Kapisgálod a lényeget de hadd segítsek kicsit.
    Az inflációs cél 2-3%.
    Az inflációt az aggregált kereslet és az aggregált kínálat állítja be.
    A pénznyomtatás lényege az lenne, hogy növekedjen az aggregált kereslet.
    Sajnos a helyzet az, hogy az aggregált kínálat legalább annyira nő az alacsony kamatok miatt. Azaz a beruházásokat jobban ösztönzi az alacsony kamat, mint a fogyasztást.
    Én ezért inkább a kínálati oldalt manipulálnám, de ez nem monetáris hanem fiskális politika. A jegybankok tehát szerintem fegyvertelenek.
    Ez ellen két dolgot lehet tenni:
    – kínálatszűkítés védővámokkal (trump)
    – helikopterpénz (de frankón, nem úgy mint a csok, kapjon mindenki)
    Én a BIS helyében inkább feltolnám a kamatokat. És ezzel lépéskényszerbe hoznám pl a németeket.
  • Blend Ahmed
    A jegybankok pénznyomtatásának természetesen volt inflatórikus hatása. Csakhogy az nem a fogyasztási termékek piacán jelent meg, hanem a kötvény-, részvény- és ingatlanpiacon, ahol a nagymértékű áremelkedést nagyképűen “buboréknak” hívjuk, pedig az “infláció” is felfúvódást jelent, vagyis itt is lehetne kötvénypiaci inflációról beszélni. (Miért is ne?)

    A lakosság az új pénzt (béremelkedés, olcsó hitel) nem a “boltokban” költötte el, mert három kenyér helyett nem vettek négyet, ilyen értelemben nem lett túlkeresletből adódó inflációs nyomás, és még az is lehet, hogy nem is lesz…
    A befektetési javak piaca (tőzsde, lakás) pedig nem része a fogyasztói kosárnak.

  • Horimaster
    kicsit beleástam magam korábban a fix kamatozású hitelekbe, de én azt olvastam, hogy a banknak az 5 évnél hosszabb futamidejű hiteleknél joga van bizonyos időközönként a kamat módosítására.
  • B Miklós

    A fiskális politika jo ötlet, de egyenlőtlenül kell alkalmazni. Tőkebefektetést korlátozni nem lehet. Alsóbb szintű társadalmi réteg fogyasztási növekedése érezteti leggyorsabban a hatását. Nekik pénzt osztani pedig kockázatos. Csak olyan jogcímen érdemes ami nem jövedelem, hogy ne adósodjon el jobban és hogy a pénzt ne olyan eszközre költse ami szinten nehezebb helyzetbe hozza (ingatlan v autó fenntartás költségei) pl.: ha valaki aki nem dolgozott 3 hónapig de ezután elhelyezkedik es 6 hónapig ott is marad akkor kap 500.000 ha 1 évig ott marad akkor kap meg 500.000-et ha két évig akkor kap 1m-t. Persze bilibe lóg a kezem, sok problémára es körülményre nem látok ra. De ez lehet hogy megdobná a fogyasztást. 🙂
  • Random okos
    B Miklos
    Hosszútávon sajnos ez sem megoldás.
    Ha az alsó középosztálybelit ráveszem arra, hogy az extra jövedelmet elfogyassza és ne megtakarítsa, akkor annak az a hatása, hogy tovább kell maradnia a munkaerőpiacon.
    Sajnos ezek az emberek egyre rosszabb helyzetben vannak. A munkaerejük a technológiai fejlődés következtében relatíve egyre kevesebbet ér.
    Nem fognak tudni annyi bért kapni és ezàltal fogyasztani, mint amennyit termelünk.
    Újra túltermelési válság elé nézünk.
    A tőkések alsó rétegéből újra munkás lesz.
    Egészen addig nézzük ezt a műsort amíg mindenki tőkés lesz és a robotok dolgoznak.
    Végül így valósul meg az egyenlőség. Marx csak annyiban tévedett, hogy nem a proletárok rántják le magukkal a gazdagokat, hanem végül senkinek sem kell dolgoznia.
    Ezen dolgozik a nyugat. Mindenki aki ez ellen ágál, az csak beteges hatalomvágyból teszi. Mert régebben őt is elnyomták.
  • Moltiszanti
    Érdekes gondolat, én ezt leírva először látom, hogy ez a kamatcsökkentés egy “ciklus közepi lassulásra” adott valasz lenne a FED részéről.

    zsiday.hu/blog/ciklusk%C3%B6z%C3%A9p

    “Mindenképpen komoly világképváltás lehet, ha a piaci szereplők a ciklusvége elméletet lecserélik a ciklusközepi lassulásra, szinte minden piacra kiható változásokat hozhat.”

  • Családfő
    Horimaster, olyan bankot kell választani, ahol nincs ilyen “kiskapu”. Vannak korrekt bankok, feketén-fehéren leírva a szerződésben és a szabályzatban, hogy a kamat nem változik a kamatperiódus alatt.
  • PN
    Lehet Svájcban személyes megjelenéssel ottani lakcím nélkül bankszámlát nyitni, mondjuk a UBS-nél? Hamarosan utazom Németország egy Svájchoz közeli szegletébe és nyitnék egy számlát, ha lehet. Cél nem a hozam, hanem, h oda tegyek félre biztonsági tartalékot először kb 3M Ft-ot utána ez kb 10M-ra emelkedne. Szintén szempont, h legyen netbank, olcsó legyen a számlavezetés és esetleg hozzon vmennyit lekötéssel v vm biztonságos módon.
    Esetleg van tippje vknek, h melyik banknál is milyen számlát lenne érdemes nyitni a kritériumokat figyelembe véve?
    Előre is nagyon köszi a tippet!
  • Mókavonat
    Ez az egész már annyira eszementnek tűnik, hogy biztos vagyok benne nem látunk valamit.

    Mennyiségi lazítás és eszközvásárlási programok. Lehet azt tudni egészen pontosan milyen “eszközt” vásároltak a programok keretében, mely vállalatok voltak a szerencsések milyen összegben illetve, hogy pontosan hogyan születik a döntés ki kerül a “kosárba”? Van erre vonatkozóan bármi adatszolgáltatási, nyilvánosságra hozatali kötelezettség?

  • Matetoth

    Attol, hogy elore leidiotazunk mindenkit, aki nem ugy gondolja, nem biztos, hogy igazunk lesz.

    Pl hogy veszel ra valakit, aki nem akar (vagy nem kepes felfogni a hosszu tavot) tokes lenni, hogy tokes legyen?

    Tobbmillioszor olyan produktivak vagyunk, mint ezer eve, a fizetett munkások szama megis nott. Szerintem tovabbra is az eletszinvonal fog noni (bar nem kizart, hogy kevesebbet dolgozunk).

    Marx “csak” parszaz millio ember halalaban tevedett, de kozel volt. Az egyenlosdi nagyon rossz otlet, akkor jon csak el, ha senkinek sincs semmije.

  • valaki
    Peet
    2019-08-02 at 11:19

    Ezt pont ma láttam

    youtu.be/kUEU_4i4nPQ?t=519

    Ennek fényében majd azért tájékozódj mielőtt másokat próbálsz “degradálni” még ha cizellált formában is …”nagyon durva, hogy a laikusok mennyire nem tudják, hogyan is működik az autóipari fejlesztés világa… A Tesla elektronikáját és szoftvereit is 3rd party fejleszti, ez a “kinek van több adata” ez gyakorlatilag humbug”

  • Zabalint

    Egyetértek. A 100 évvel ezelőtti igényeket a mai technológiával a rendelkezésre álló munkaerő kis töredékével el lehetne látni, azonban nem az történt, hogy egyre kevesebbet és kevesebben dolgozunk, hanem az igényeink növekedtek, változtak. Olyan sosem lesz, hogy minden korlátok nélkül rendelkezésére áll mindenki számára, meg olyan sem lesz, hogy mindenki tőkés lesz, tehát a munka, legyen bármekkora is az automatizáció, maradni fog, csak épp más jellegű munkák lesznek, nagyrészt nem is tudjuk milyen.
  • Peet
    igen, ez a Karotta (azt sem tudom ki ő, gondolom valami vlogger-blogger-újságíró) bizonyára jobban tudja, főleg hogy ő is csak a Tesla hivatalos kommunikációjából tájékozódik. Olyat egyébként nem mondtam, hogy nincsen az OEM-eknek saját fejlesztőcsapata, elsősorban rendszerintegrációra, és az sem kizárt, hogy a Tesla is igyekszik titkolni ezt-azt a know-how-jából, de ettől még áll amit mondtam.

    A hozzászólásom másik felében pedig direkt ki is tértem rá, hogy még ha úgy is lenne, hogy ők begubózva fejlesztgetnek – nagy titokban – ülve a temérdek adatukon, akkor sem tudják felvenni a versenyt.

  • Unemployed
    Megint előjött a Bitcoin (arany 2.0 LOL) témája…
    Azzal egyébként egyetértek, hogy a portfolió 5%-a erejéig lehet próbálkozni vele, mert az emberi butaságra is lehet fogadni egy kisebb téttel.
    Az is tévedés, hogy a kriptopénzek mennyisége véges, simán át lehet írni az algoritmust, el lehet ágaztatni, stb.
    De a lényeg, hogy semmilyen fedezet nincs mögötte. A normál pénz mögött, bármennyit is nyomtatnak belőle, egy gazdaság teljesítménye áll, amely azt elfogadja.
    Ebből a szempontból a facebook kriptopénze viszont valami, mert az a cég valóban értékes, van bevétele, pénzügyi tartaléka, tehát van legalább mögötte valami. Egyéb értelme a dolognak viszont aligha van.
    Minden a Bitcoinról viszont nem mondható el, a technológián kívül nincs mögötte a világon semmi.
  • Korte
    Horimaster: tudnál vmi konkrétumot idézni, linkelni H hol melyik bank milyen szerződésben tartja fent a jogot a változtatásra?

    Én elolvastam a szerződésemet, de nem tűnt fel a kiskapu. Cserebe, viszont besz*rattal picit.
    Koszi

  • valaki
    Peet
    2019-08-05 at 11:17

    “ez a Karotta (azt sem tudom ki ő, gondolom valami vlogger-blogger-újságíró)” Totálkán mond valamit?

    Ő szerinte sem humbug, hogy a Telának van a legtöbb adata:

    youtu.be/el-5MT2IJpw?t=322

    Ha csak pénz kérdése lenne, ahogy azt a 2. részben állítod akkor kb az arabok és a kínaiak már rég túllennének rajta.

    Szerintem mind a két állításod megdőlt, az első biztosan ami nem kicsit volt fennhéjázó.

    A másodikban sem látom a realistát az előbb említettek miatt.

  • Miklós
    vettek pl. földet, termelő eszközöket (traktort-kombájn, kapcsolható eszközök, feldolgozó eszközök) és raktárhelységeket. A döntés valahogy úgy születik, mint egy befektetés: a kisebb kockázatú embereket/cégeket (nagyobb termelékenység kevesebb kiadás mellett) penzelik immár vagy 20 éve. A kört pedig folyamatosan szűkítik.

    nem vagyok meggyőződve arról, hogy nőtt az életszínvonal. Az egyenlőség pedig minden jel szerint meg fog valósulni: mindenkinek nulla vagy negatív vagyona lesz (ha egy emberi életet vizsgálunk).

  • Random okos
    Matetoth
    Már az induló felvetésed is egy üres halmaz.
    Olyan ember nem létezik a földön, aki tökéletesen tisztában van a tőkés kapitalizmus működésével és ne akarna tőkés lenni.
    Ez kb olyan mintha azt mondanád, van olyan gyerek aki nem C. Ronaldo akar lenni hanem Torghelle Sanyi. Vagy olyan keresztény aki nem hisz Istenben.
    Olyanok vannak sokmilliárdan akik 1. nincsenek tudatában 2. nem értik 3. nem tudnak vagy akarnak ezen változtatni. Lusták, buták.
    A 2.-ból az olyan posztszocialista országokban mint Mo rengeteg van.
    Nem is haladunk semerre, az összenyitott munkaerőpiac meg is pecsételte az ország sorsát.
  • Blend Ahmed
    “tehát a munka, legyen bármekkora is az automatizáció, maradni fog, csak épp más jellegű munkák lesznek, nagyrészt nem is tudjuk milyen.”

    Jósolni nagyon nehéz, főleg a jövőre vonatkozóan. Viszont az emberi történelemben már voltak olyan civilizációk, amelyek arra épültek, hogy mások dolgozzanak helyettük (rabszolgatartás).
    Az utópiákban az a rossz, hogy mindig van valami hátulütőjük, ami csak akkor derül ki, ha elkezdjük megvalósítani őket. Ha már utópia… vajon a Star Trek univerzum az amerikai jobboldal körében nem örvend közutálatnak? Olyan világot ábrázol, ahol nincs pénz, és mindenki olyan ételt vagy eszközt szintetizál magának a replikátorokban, amit csak szeretne. Tiszta kommunizmus 🙂

  • Peet
    Nem dőlt meg semelyik állításom. A Totalcar-on nagyon jó cikkek vannak, de egy újságíró nem lát bele az ipar belső ügyeibe. Nagyon sajnálom, ha számodra fennhéjázónak tűnt a hangvételem, erről ugyanis szó sincs, csak autós magazinok újságíróival, illetve veled ellentétben nekem – a munkám okán – közvetlen tapasztalatom van a témában.

    Egyébként jól látod, a kínaiak mindenkit le fognak lépni (nem csak ezen, hanem szinte minden tech téren) hamarabb vagy később.

  • Dani

    Ez a Karotta Winkler Róberttel csaupán 20 éve találta ki a TotalCart, Mo. legnagyobb autós szaklapját és TV műsorát. Több ezer tesztelésen túl, saját épített autóval és némileg elektromos autó iránti áhítattal, mondjuk finoman úgy, hogy ért hozzá valamit. Az,h te nem ismered, inkább a te szegénységed autózás területén.
  • Jánoska
    Szörnyű, hogy a legtöbb hozzászólásban ott bujkál, de senki nem meri kimondani, hogy ennek a folyamatnak a végén háború lesz. A kereskedelmi háború fél éve mélyül és már valuta háborúba váltott, ami nagyon gyorsan elmélyülhet…. Mai hír, hogy Kína leállítja az amerikai agrártermékek importját… és ha a kereskedelem leáll két ország között, akkor jönnek a fegyverek. Ma már sok helyen három generáció nem látott háborút és új fajta viselkedési mintákat kell majd elsajátítani.. és ennek az új globális háborúnak része lesz a nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlása is. Lehet 6 hónap, lehet 60 év, de a jelenlegi pénzügyi- és monetáris rendszer a fenntarthatatlan, megreformálni lehetetlen, így majd a romokon kell okosan egy új rendszert építenie annak, aki túléli az összeomlást.
  • Kopter Géza

    No, megjött megint egy mindenhez IS értő. Csakhogy képben legyél, ez a Karotta Bazsó Gábor, aki éveken keresztül vezette Winklerrel a Totalcar magazint. Hát persze, hogy NEM ért az autókhoz. Aztán dolgozott az Index média részlegénél, sokáig ő felelt az Indavideóért, hát persze, hogy a technológiához is hülye. 🙂
    hu.wikipedia.org/wiki/Bazs%C3%B3_G%C3%A1bor
    Maga épít(t)ette versenyautóval csapatja, mert annyira technikai mócsing.
    karotta.blog.hu/
    És neki a véleményére ne adjunk, mivel jött egy Peet nevű félisten, aki abból az infóból, hogy a Bosch és a többi beszállító fejleszt részegységeket több autómárkának, magát a big datához is szolgáltatja az eszközöket, sőt nem is, maguk gyűjtik az infót és elemzik.

    Mic drop!

  • Igazmondó
    Nem tudom mi az a kriptapénz.
    De sok csalást láttam már.
    Nekem ez is az.
  • Almasi
    Tiszta orultseg amit ajanlasz, a portfolio 5%-t? Par eve jott hozzam a gyik unokaocsem, hogy vegyek bitcoint, elkuldtem melegebb eghajlatra, normalis ember nem vesz olyat amit onkentes alapon mukodtetik a geekek, es adjak – veszik egymas kozt a semmit. Nincs mogotte ceg, igazgato, marketing csapat ahogy a normalis cegekenel. Neki is megmondtam anno, nem fogok kiadni majd 100 dolcsit egy fizikailag nemletezo ermeert. Csak nagy, regota mukodo komoly cegekbe, illetve kotvenyekbe rakom a penzem… Az ilyen naiv geekek csak lazalmokat kergetnek, soha semmi ertelmeset nem adtak meg a vilagnak, majd kinonek belole.
  • valaki
    Peet
    2019-08-05 at 17:51

    Lehet akkor csak én értem félre a hangvételt, de pl most Karottánál is ugyan ezt éreztem.

    “illetve veled ellentétben nekem – a munkám okán – közvetlen tapasztalatom van a témában.” Rendben akkor ha kapok linket ahol tájékozódhatok szívesen bővítem az ismereteseimet a témában. Nagy villanyautó fanatikus nem vagyok, de szimpatizálok a villanyautózással és úgy általában a technológia, technika fejlődésével. És hozzám is hasonló infók jutottak el mint pl a Karottához.

    Csak egy keresztkérdés nem kötelező válaszolni. Az Aimotive-al kapcsolatos a munkád?

  • OFFliner

    2019-08-04 at 19:04

    Szerintem nincs olyan, amit keresel. UBS-nél pl. min. 3 CHF a számlavezetés havonta (elektronikus számlakivonattal), ha van ott 10’000 frankod, vagy ingatlanhiteled az UBS-nél. Különben 5 CHF. Neked a 3 millióval pont lenne 10 ezred (most még 🙂 ). Ezer forint havonta szerintem nem kevés a „semmiért”.

    „esetleg hozzon vmennyit lekötéssel v vm biztonságos módon.” -> Ilyet ha találsz, akkor azonnal írd be ide is. 🙂

    Én azért szüntettem meg a liechtensteini számlám, mert nem nagyon tudtam mit kezdeni a pénzzel, ami ott volt. Nem jó ha a pénz semmit sem kamatozik. Persze ha már annyi van, hogy ez nem igazán számít, inkább a biztonság dominál az más, de én még nem tartok ott.

    Itt nézelődhetsz:
    moneyland.ch/de/privatkonto-vergleich

    folyt.

  • OFFliner
    folyt.

    A St. Galler Kantonalbank (SGKB) is simán jó lehet, attól függ a Bodensee melyik végén vagy Svájchoz közel. 🙂 10k CHF egyenleggel 2,50 a havi számlavezetés (elektronikus számlakivonattal), de kártyát nem kérnék, mert az éves 40 CHF. Persze, nem tudom, hogy itt tudsz e külföldi lakcímmel nyitni és mondhatod e, hogy nem kérsz kártyát. Szerintem mindkettő igen, de rá kell kérdezni, az a biztos. Egy e-mailt megér, ha komolyan gondolod.

    Olyanra még érdemes lehet figyelned, hogy van e plusz költség, ha pl. Magyarországról utalsz oda, stb.

    Remélem segítettem valamennyit.

  • Nacionalista
    No mint szintén autóiparban dolgozó fejlesztőmérnök: Karottáék szórakoztató cikkeket írnak, és biztos az ő tanácsukat kérném ki használtautóvásárlásban ha ismerném őket. De pld. a Winkler az Égéstérben hajmeresztő hülyeségeket beszél arról, hogy hogyan működik – szerinte – az autóipar. Nem akarom kutyázni a Teslát, én örülök hogy léteznek, mert adott egy lökést a jó irányba az autóiparnak. De az egyetlen jelenlegi előnyük, hogy az akkutechnológiájuk fejlettebb mint a többieknek, de ott se fényévekkel járnak elöl. Önvezető és egyéb funkcióban pedig semmivel nem tudnak többet mint bármelyik német/japán gyártó, csak az utóbbiak nem dobnak piacra félkész sz*rokat mert nem tolerálnák a vevőik.

    Linket nem tudok adni mert azért kirúgnának, de ha ellátogatsz tech eventekre (még itt Bp-n is tart néha nyilvános bemutatókat a Bosch/Thyssen/Knorr trió) akkor láthatod a saját szemeddel is.

  • Peet
    Na, jól le lettem oltva. Az ad hominem érvelések külön tetszenek. Nem vonom kétségbe a Totalcar-os srácok hozzáértését az AUTÓKHOZ (én magam is olvasom őket), de amiről itt beszélünk az elektronika, szenzorika és szoftver. Semmi szégyellnivaló nincs abban, ha valaki nem 100%-ig látja át ezeket (én sem), egyrészt mivel dinamikusan fejlődő területről van szó, másrészt a cégek hivatalos kommunikációja nyilván nem fed fel mindent (a Tesla számára marketing értéke van ennek a “nekünk van a legtöbb adatunk” témának).

    Én amúgy nem várom hogy bárki is adjon az én véleményemre, félistennek pedig végképp nem képzelem magam. Csak megjegyeztem, hogy ez a szitu milyen vicces annak fényében, hogy a Tesla beszállítói hozzáférnek ezekhez az adatokhoz.

  • Peet
    Egyébként az idő majd mindent eldönt. Nem kizárt, hogy a Tesla jön majd ki elsőként level 5 ADAS-mel működő autóval (bizonyos mértékig köti a beszállítókat a titoktartás), a kérdés hogy ebből mekkora előnyt tudnak kovácsolni, és ez az előny milyen tempóban olvad el, amikor a versenytársak is beszállnak. Ez egy érdekes fejezete lesz a közlekedéstörténetnek, de pénzzel nem fogadnék senkire.
  • Janos82
    :

    Megneztem Karrotta videojat. Engem csak arrol gyozott meg, hogy elfogult a villanyautozas iranyaba, es azon belul is a Tesla fele.
    Hogy miert?
    Rengeteg olyan ervet hozott fel, ami nem tunik relevansnak. Mik ezek?
    – Adatgyujtes. Tokre mindegy, miota gyujti a Tesla az adatokat. A lenyeg, hogy hany km-t gyujtott ossze, es azt hogyan dolgozza fel. Amugy ez nem egy nagy bravur. Vezetesi adatokat barki mas is tudna gyujteni, ha akarna. Ha nem gyujtik, az azert ven, mert nem akarjak.
    – Mondta azt is, hogy milyen jo az elektromos autok akuvedelme utkozesek eseten. Ugyanezt a femburkolatot benzinesbe is be lehet tenni, ha akarod. Ez megint nem szamit.
    – de a kedvencem az volt, hogy a VW tuleleset a sajat autos oprendszereben latja:) Ezt en inkabb lutrinak tekintenem ( Emlekeztek meg a winphonera? Ott egy nagyobb ceg bukott meg:) )
    folyt…

  • Janos82
    Biztos, hogy jol ert az autozashoz, de itt nagyon sok az olyan kerdes, ami nem autozassal kapcsolatossak ( interfacek fejlesztese, uzleti dontesek), es bar igaz, hogy elonye is van annak, ha minden egy kezben oszpontosul, de hatranya is, es ahogy a kulonbozo gyartok alltal legyartott alkatreszekbol osszerakott szamitogep is tud jol mukodni, ugyanugy az igy osszerakott auto is lehet jo. Ha egy csapat mondjuk csak a szenzorokon dolgozik, az jobbat fog osszerakni mint az, amelyik kozben az akumulatorokon es a vezerlesen is.
    Ha mar a VW Oprendszere szoba kerult:
    En sokkal valoszinubbnek tartanam, hogy azok a gyartok fognak tulelni, akik kepesek lesznek az autoipar “androidjat” letrehozni. Illetve akik kepesek lesznek egy kozos interfacelesben megallapodni. Ok ugyanis ugy tudjak majd a koltsegeiket csokkenteni, hogy kozben tobb featuret keszulhet el.
  • Matetoth

    Komolyan mondtad, hogy nem nott az eletszinvonal? Komolyan? Meselj, az utobbi 20 evben hol volt komoly ehinseg, kb 1 szazalekon kivul ki fazik telen. Internet, oktatas olyan mertekben erheto el, mint meg soha. Mondjuk teveben katasztrofakat is gyakrabban tudositanak, de az inkabb csak informacios tultenges…


    Nem tudom, hogy csak felreertetted, amit irtam, vagy csak szeretsz irrelevans dolgokat irogatni. Nem baj, ha nem mindenki erti teljesen, nem baj, ha nem akarja mindenki ugyanazt, a baj az anyagi egyeloseg lenne (a földön, amig valaki bele nem kot)…

  • Miklós
    háború nem itt lesz, hanem a közel keleten. Itt esetleg fellázad a pórnép, mert kicsit majd elszállnak az élelmiszer árak, de mivel nincs a kezükben sem föld, sem termelő eszközök, sem tároló kapacitás, sem hasznosítható tudás, így nem sokat tehetnek a sorsuk jobbá tételéért. A lakástulajdonosok pedig kezdhetnek leszokni a disznóhúsról, mert a migránsok azt nem eszik: agrarszektor.hu/allat/aggaszto-a-helyzet-drasztikusan-csokkent-a-sertesek-szama-magyarorszagon.15759.html

    Azzal, hogy Kína leállítja az élelmiszer importot Amerikából, tovább fokozza azt a helyzetet ott is, ami itt is van: a túltermelés miatt alacsonyak a terményárak, ezért a nagyobb birtokok tovább nőnek, hogy pótolják a hiányzó kamatbevételt és a termelési költségek növekedését, a kicsik pedig csődbe mennek, mert ők nem kaptak/kapnak az állami ingyenpénzekből.