Mi is a probléma?

Ha már szóba került a FED, meg a kamatvágás, illetve a nulla százalékos kamatok világa, arra gondoltam, érdemes lenne írni egy keveset arról, mi is zajlik most a világban immár bő 10 éve.

Minden ország gazdaságát két oldalról lehet befolyásolni. Az egyik a fiskális vagy költségvetési oldal, amibe a mindenkori kormányzatnak van befolyása. Ő tudja élénkíteni vagy éppen hűteni a gazdaságot jogalkotással, adóemeléssel vagy csökkentéssel, állami támogatások szétszórásával vagy éppen visszavágásával és sok egyéb módon. Ha több pénzt hagy (vagy pumpál) a gazdaságba a kormány, akkor nő a gazdaság, ha az adóelvonást növeli, ezzel csökkenti az elkölthető pénz mennyiségét, tehát csökken a gazdaság.

A másik a monetáris vagy pénzügyi oldal, ahol pénzügyi szabályozásokkal, a kamatlábak emelésével vagy csökkentésével tudják ugyanezt a gazdaságot befolyásolni. Ennek letéteményese az adott ország jegybankja.

Elvileg mind a kormányzat, mind a jegybank ugyanazért a közjóért dolgozik.

Azonban nagyon fontos a fékek és ellensúlyok szerepe, ezért (lenne) létszükséglet, hogy a jegybankok a kormányoktól függetlenül végezhessék a tevékenységüket.

A mindenkori kormány politikusokból áll, akiknek a legfontosabb, hogy a következő választásokon is rájuk szavazzanak. Hogy lehet megvenni a választókat kilóra? Ígérünk fűt-fát és szórjuk a pénzt a nép közé. Nyugdíjat emelünk, adót csökkentünk, állami támogatásokkal bedurrantunk a gazdaság kályhájába. Jobban élünk, mint négy éve.

Egy apró bibi van, ez mind pénzbe kerül és valahol pénzt kellene találni hozzá. S ha a politikus ezt nem akarja adó formájában a szavazóktól behajtani, akkor vagy eladósodik (nő az államadósság) vagy pénzt szeretne nyomtatni vég nélkül, hogy megállás nélkül tudja ezt az ingyenpénzt a nép közé szórni.

S itt jön képbe a jegybank, mint az ellensúly. A pénzkibocsátás a jegybank joga, így a politikusok nem tudnak pénzt nyomtatni. Ha úgy érzi a jegybank, hogy elszalad az infláció, kamatot emel, amitől drágább lesz a hitelből vásárlás és nő a megtakarítási kedv, ezzel is pénzt vonnak ki a piacról. Ha a kormány fűti a lakosság eladósodását, a jegybank növelheti a bankok kötelező tartalékrátáját, így téve drágábbá számukra a hitelezést. A jegybank a régi felfogás szerint nem is támogathatta az államot, ezért is nem vehetett például állampapírt (államadósságot), mert az bújtatott finanszírozás lett volna. A kormány a gazdaság állapotáért a költségvetési oldal felől felel, a jegybank dolga az infláció, munkanélküliség és az ország pénzügyi stabilitásának biztosítása.

Ideális esetben a fiskális és a monetáris politika együttműködik, de épp az a lényege a függetlenségnek, hogy szükség esetén egymás ellen is tudnak működni, így akadályozva meg az ország szakadékba rohanását.

A gazdasági válság 2007-ben azonban egy teljesen új korszakot hozott el a világba.

A normális országok kormányai gazdasági felemelkedés közben meghúzzák a nadrágszíjat, ezzel hűtve az amúgy is túlságosan forrón lobogó gazdaságot. Ilyenkor emelik az adókat és csökkentik a kiadásokat. Erre jó példa Németország, amelyik jelenleg is pluszos költségvetéssel üzemel, vagyis több adót szed be az ország, mint amennyit elkölt. Ezért is tudott a német államadósság a 2010-es 81%-ról 60,9%-ra csökkenni. (Miközben például a francia 83%-ról 99%-ra nőtt és hasonlóan nőtt az olasz és sok másik európai állam adósságrátája is.)

Ezt azért teszik, hogy viszont akkor, amikor összecsuklik az ország gazdasága, akkor az államnak legyen tartaléka pénzt szórni a gazdaságba, autópályákat építtetni, támogatni az új autók vásárlását, csökkenteni az adókat és a többi. Ezt hívják anticiklikus politikának. Akkor szorít meg, amikor amúgy is nagy a növekedés és akkor enged ki, amikor visszaesés van a gazdaságban és ezzel tudja élénkíteni a lejtőre került gazdaságot.

Nos, a 2007-es válság idején a legtöbb állam nagyon gyalázatosan állt fiskális oldalról.

Ezért a jegybankok vették át a főszerepet és a kormányzati oldal gazdasági stimulálása helyett pénzügyi oldalról kezdték el a gazdaság élénkítését.

Ha a jegybankok nullára vágják az alapkamatot, olcsóvá válik a hitel, sokan bár eladósodnak, de legalább költekeznek és ez jó a gazdaságnak, mert azt a terméket vagy szolgáltatást valakinek elő kell állítani, amit venni akarnak ebből a pénzből.

A megtakarítók pedig nem fognak megtakarítani, mert ilyen alacsony kamatok mellett minek. Ők is elköltik a pénzt, ez megint csak a gazdaságnak jó.

Ha egyre többen akarnak vásárolni, nőnek az árak, vagyis lesz infláció, ami jobb, mintha egyáltalán nem lenne vagy egyenesen negatív tartományba kerülne az infláció.

Ez volt az elgondolás, de nem egész úgy sült el a dolog, ahogy képzelték.

Hiába vitték le a kamatokat a nullára, csak nem akart berobbanni a gazdaság. A fránya vállalatok nem akartak befektetni egy bizonytalan gazdasági környezetben, akkor se, ha szinte ingyen vágták hozzájuk a pénzt, hogy végre adósodjanak el és ruházzanak be.

Amikor már nullán voltak a kamatok, nem volt hová tovább csökkenteni. Illetve mint kiderült, lehet akár negatív kamatot is fizetni a megtakarításokra, ami pont olyan ostobaság, mint amilyennek hangzik.

Amikor kifújt a kamatcsökkentési lehetőség, a jegybankok elkezdtek pénzt önteni a gazdaságba úgy, hogy az általuk teremtett pénzzel mindenféle adósságot (kötvényeket) felvásároltak.

Megjelent a piacon egy szereplő, akinek végtelen mennyiségű pénze volt és nem érdekelte, mennyit bukik a dolgon, hiszen a semmiből csinálta a pénzt.

Egy ilyen szereplővel a piaci szereplők nem tudnak versenyezni, így a kötvényhozamok mindenhol elkezdtek zuhanni. Az államkötvények hozamának zuhanása magával húzta a vállalati kötvények hozamát, az a high yield bondok hozamát és így tovább.

Aki kimenekült a veszteséges kötvénypiacról, az vagy a részvényeket, vagy az ingatlanokat vagy bármi hasonló egyéb befektetési lehetőségeket célozta meg, ott is felverve az árakat. Így hullámzott végig az egész pénzügyi piacon a jegybankok eszközvásárlása.

Az amerikai jegybank mérlege 2015-re 4,5 billió dollárra, azaz 1.320.000.000.000.000 forintra hízott a rengeteg összevásárolt kötvény miatt, onnan csökkentették vissza a még mindig nagyon durva 3,8 billió dollárra, úgy hogy hagyták lejárni a kötvényeket. (Bár a pletykák szerint megint vissza fog térni a FED a kötvénypiacra vásárlóként.) Összehasonlításul a teljes magyar államadósság 29,4 billió forint, vagyis ennek az összegnek a negyvenötöd része.

De itt is elértük a padlót, merre tovább? Az Európai Jegybank újraindítja a kötvényvásárlásait. A Japán Jegybank már ott tart kínjában, hogy akár részvényeket is kész vásárolni, mert a kötvénypiacon már kifújt minden lehetősége a befolyásolásra. Állítólag az ausztrál és az új-zélandi jegybankok is beszállnak ebbe a játékba a közeljövőben.

Az elemzések szerint eddig 14 billió dollárnyi, azaz 4.109.000.000.000.000 forintnyi kötvényt vásároltak fel a jegybankok világszerte, egyre látványosabban egyre elenyészőbb hatást elérve ezzel a piacokon.

Mindezek hatására olyan következett, amit az akadémikusok is csak elméletben fejtegettek néhány évvel és évtizeddel azelőtt: a hitelezőnek kellett fizetnie az adós felé, hogy az tartozhasson neki.

Egyre több helyen jelentek meg a negatív hozamok, amikor a befektetők nem csak az infláció miatt buknak a kölcsönadásaikon, hanem számszerűen (nominálisan) is kevesebb pénzt kapnak vissza, mint kölcsönadtak.

Mára már megközelíti a 14 billió dollárt a negatív kamatokat fizető kötvények összértéke.

A legtöbb európai állam is pénzt kér azért, hogy valaki kölcsönadhasson neki. Öt éve, amikor úgy gondoltuk, ennél rosszabb már nem jöhet a kötvénypiacon, még nem ez volt a helyzet.

A szerencsétlen befektetők még a görög és olasz államadósságot is felszívják 1% alatti kamat mellett is. (S ezért lehet eladni a magyar államadósságot is 0-2%-os kamat mellett.) Sőt, még a görög bankok is gond nélkül bocsátanak ki kötvényeket. Azok a bankok, amiket egy éve minden befektető sikítva elkerült. S a 100 éves ausztriai állampapír 1,2%-os éves kamat mellett? Ennyire beteg és torz lett már a kötvénypiac.

Csak emlékeztetőül: az előző válság azért tört ki, mert a pénzintézetek és a befektetők tele voltak kétes minőségű ingatlannal fedezett kötvényekkel. Most tele vannak sokkal rosszabb minőségű, ám ingatlannal sem fedezett kötvényekkel.

S immár 5-10 éve ez az abszurditás a normális a kötvénypiacokon. Sokan azt vizionálják, hogy hamarosan a 10 éves amerikai államkötvények is nulla százalékos kamat mellett fognak elmenni. S a legijesztőbb, hogy egyre valószínűbbé válik, hogy igazuk lehet.

(Az amerikai jegybank, egyedüliként a többi jegybank között elkezdte csökkenteni az összevásárolt kötvények állományát és nagyon lassan, de elkezdte emelni az irányadó kamatlábat. Azonban a hírek szerint éppen ma este fog újra kamatot vágni és ősztől lehet, hogy visszatér a kötvénypiacra vásárlóként, csak mert a lassulás jelei mutatkoznak az amerikai gazdaságban. Semmi gond nincs, csak 2% alá esett az éves gazdasági növekedés. Ez már elég indok az azonnali beavatkozásra.)

A jegybankok (és persze a kormányok) rettegése a gazdasági visszaeséstől odáig fajult, hogy nem merik elfogadni, hogy a gazdaságnak szüksége van recessziókra, hogy megtisztuljon, az eszközárak visszataláljanak az értékeikhez, hogy a romokat és a kiszáradt fákat eltakarítsa a tűz az útból. S mindez természetesen jár kellemetlenségekkel, esnek a részvényárak, nő a munkanélküliség, a túlzottan eladósodott cégek és emberek nehéz időknek néznek elébe. De ha ezt nem engedjük meg, a degenerált piaci állapot csak még jobban eltorzul. Beszédes, hogy a 2007-es világválság teljes ideje alatt mindössze másfél éven át és csak 2,6%-ot esett az amerikai GDP a villámgyorsan bevezetett pénzügyi stimulusok miatt, majd komoly emelkedésbe kezdett. 1929-ben, az előző világválság idején öt éven keresztül esett a GDP, a legrosszabb évben 12,9%-kal.

Az európai és a japán gazdaság beteg. Valószínűleg nagyon beteg. De ezen a pénzügyi stimulálás nem segít, csak átmenetileg elfeledteti a beteggel, mekkora is a baj. Megoldás helyett lázat csillapítunk és azt hazudjuk a betegnek, hogy lám, meggyógyultál, mert éppen most nincsen lázad.

A kötvénypiac ebben a torz formájában nagyobb időzített bombává vált, mint a subprime válságot kirobbantó időszakban bármikor is volt. A válságot úgy sikerült “meggyógyítani”, hogy egy még nagyobb bombára ültettük a világgazdaságot.

Azonban ezzel sikerült a jegybankoknak kivégezni a kötvénypiacokat és nem igazán tudja senki, mi lesz a megoldás.

A nyugdíjfolyósítók nem tudnak inflációt elérő hozamot biztosítani, ezzel az általuk finanszírozott nyugdíjasok havi bevételei fognak csökkenni a jövőben. Rengeteg országban a Földön a leendő nyugdíjasok pénzét ilyen nyugdíjalapok fektetik be. De miből fog megélni az a nyugdíjas, amelyiknek a megtakarítása a negatív kamatok és az infláció miatt évről-évre 4-5%-ot veszít az értékéből?

A biztosítóknak be kell fektetniük mind a saját tartalékaikat, mind az ügyfeleik rájuk bízott pénzét, de mindkettőn csak buknak a negatív kamatok világában. A bankok szintén rengeteget buknak az alacsony kamatmarzson és a negatív hozamokon. Mondhatjuk kit érdekel, az ő bajuk. Majd amikor (újra) az adófizetők pénzén kell megmenteni a legyengült bankrendszert és a biztosítókat, rájövünk, miért is olyan hatalmas probléma ez.

Az eszközárakban (részvények, ingatlanok és hasonlóak) kialakult buborékok majdani kipukkanása a befektetőknek okoznak majd károkat.

Az emberek nem tesznek félre, mert minek, ellenben fülig eladósodnak, hiszen ingyen van a hitel. (Az előző válság másik kirobbantó oka volt, hogy túl sok hitellel voltak már terhelve az emberek és a cégek is. A hitelállomány most ugyanott sőt néha magasabban van, mint az előző válság kirobbanása előtt.)

Van két hatalmas és kínzó kérdés.

Az egyik, merre van ebből a kiút? Azért kerültünk ebbe a csapdába, mert el akartuk kerülni a gazdasági korrekciót, ami minden válságnak szükséges, bár fájdalmas következménye és nagy szükség van rá, hogy megtisztítsa a gazdaságot, mint fentebb említettem is.

Most merre tovább?

Marad minden a régiben és úgy teszünk, mintha normális lenne, hogy az adósok kapnak pénzt a hitelezőktől, hogy a megtakarítók szenvedik az összes kárt immár tíz éve? Majd lesz valami a nyugdíjasokkal, akiknek éppen most égnek el a megtakarításaik ebben a degenerált és kifordult piaci helyzetben? Ha a bankok tovább legatyásodnak, majd megmentjük őket valahogy, valamiből? Az európai bankok komoly része nagyon rosszul áll, legyenek bár olasz vagy német nagybankok.

A másik kérdés, mit fognak csinálni a jegybankok így a zsákutca végén, amikor a következő válság ki fog törni? S lehet, hogy pont a mostani elfuserált pénzügyi helyzet miatt fog ez bekövetkezni.

Még több pénzt öntenek a piacra? Még negatívabb tartományba lökik a kamatokat? Ha ez a gát átszakad, semmi nem lesz, ami megállítsa az áradatot.

(Most, hogy már látszik a gazdaság lassulása, egyre egyértelműbb, hogy már semmi ráhatásuk nincs a piacokra a pénzügyi befolyásolásokkal. A még negatívabb kamat, a még több kötvényvásárlás már nem mozgatja meg a piacokat. Más eszközük pedig nem maradt.)

Reméljük a legjobbakat, hogy még időben kinyitják a zsilipeket és a gazdasági növekedés hajszolása helyett inkább a pénzpiacok megmentése lesz a fontosabb. Amíg még nem késő.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

239 hozzászólás

  • Random okos
    Almási!

    Én is szkeptikus vagyok, de egy dolgot nagyon félreértész.
    A bitcoin nem a részvényeknek akár alternatívát állítani.
    De nem is a devizáknak.
    Hanem az aranynak.

  • Gergő
    OFF:

    Most már a Mastercard Airport Lounge sem ingyenes a WizzAir hitelkártyával, 2500 HUF/fő.

  • Zabalint

    “de a kedvencem az volt, hogy a VW tuleleset a sajat autos oprendszereben latja:) Ezt en inkabb lutrinak tekintenem ( Emlekeztek meg a winphonera? Ott egy nagyobb ceg bukott meg:) )”

    Nem releváns a VW szempontjából, de a Nokia pont az ellenkezőjébe bukott bele, nagyon hamar feladta a saját oprendszer fejlesztést (lásd Nokia N900), mielőtt kiderült volna, sikeres lesz-e, és beállt a Windows Phone mögé. Nem tudjuk, hogy ha a saját (de open source, így mások által is használható) vonalat erőltette volna, vagy ha az Androidot választja mi lett volna, ők az akkori legelrontottabb oprendszert választották, amelynek az őse ugyan viszonylag hosszú múltra tekintett, de pár éven belül kétszer is dobták a visszafelé kompatibilitást…

  • valaki
    Janos82
    2019-08-06 at 11:40

    Szerintem a kinek van több adatot félreérted. Én itt arra gondolnék, hogy mivel a Tesla már ezt kiadta “élőben” így arról van adatuk, hogy a mezei user hogyan viselkedik pl az önvezetés alatt, mikor korrigál mikor nem stb. Más gyártók nem engedték még élesben mint nemrégiben a Tesla igaz a balesetek után ők is visszavettek és leállítják az autót az útszélére ha emberünk elszunyálna. Másoknak legfeljebb aról van adatuk, hogy Fejlesztőcsapatos Jóska akinek direkte az a feladta, hogy figyeljen és beavatkozzon ha baj van mit csinál a kettő nem egyenértékű szerintem.

  • valaki
    Nacionalista
    2019-08-06 at 09:22

    Olyasmire gondolsz mint amit az Aimotive-os csapat csinál? Bár nem vagyok Tesla alkalmazott így nincs infóm róla, de nehezen tudom elképzelni, hogy egy adatbázisa lenne akár velük akár hozzájuk hasonló vállalkozásokkal, azért mégis csak a Paypal, space X tulaja viszi a projektet.
    Vagy akkor mások miért nem büknek oda soha semmit, hogy az nekünk is meglenne ha azt akarnánk?

    Anno diákmunkán voltam a Boschban nyákot válogattam 4 es golf műszerfalához. Értem én, hogy alkatrészeket össze lehet legózni ZF et és társait és hogy a Boschnak sok saját szoftveres projektje van láttam többről beszámolót. Ha jól emlékszem a Tesla a kezdetek kezdetén a mercitől kapott pl kijelzőt is. De valahogy soha nem botlottam olyan hírbe, hogy egyik vagy másik startup/vállalkozás bármi ugyan azt tudná mint a tesla. Ha ezen a területen is dolgozol attól még rálátásod is kellene..

  • valaki
    … legyen a Tesla belügyeire, hogy tudd ők mit is csinálnak pontosan? Azt értem, hogy a te részedre pontosan rálátsz és azokéra akik veled/veletek kooperálnak, de csak akkor tudhatod Muskék mit csinálnak ha arra is rálátsz, vagy ezt rosszul gondolom?
  • Unemployed

    Sokszor írtam korábban is arról, hogy a Bitcoin abszolút értéktelen valami, mert a technológián kívül nincs semmi valós belső tartalma, értéke, csak addig ér valamit, amíg ezt mások nem veszik észre, nem jönnek rá. Amikor ez világossá válik, onnantól nulla lesz az értéke és akinek lesz, az nézegetheti majd a tárcáját.
    De ha a piac racionális lenne, akkor nem lenne már évek óta értéke. Ez az emberi butaság következménye, amelyre rátesz a marketing, a spekuláció és a fekete gazdaság, amely használja a vagyon láthatatlanná tételére (de ők is csak azért, mert még van értéke).
    Fentiek alapján nem szabad lebeszélni senkit kategorikusan, hogy foglalkozzon vele, mert láthatóan a piac lassan áraz be dolgokat a valós értékére.
    Játéknak tehát a portfólió kis részére lehet foglalkozni vele, lényeg, hogy ne kelljen a pénz és ne a lakására vegyen fel hitelt a “befektetésre”. Én nem veszek.
  • Nacionalista

    Az Aimotive egy szoftverfejlesztő cég ami becélzott magának egy speciális beszállítói szerepkört. Nekik biztos, hogy közel sincs annyi adatuk mit a Teslának, de nem is kell nekik. Ha jól tudom náluk az az üzleti modell, hogy majd a vevő elmondja a követelményeit és akkor azt fejlesztik le.

    A HW-SW témával kapcsolatban: a Tesla minimum egy évtizedes lemaradásban van HW fejlesztésben a “klasszikus” autógyártókhoz képest (az akksikat leszámítva). Elég beülni egy 30 milliós Teslába és meglátod. Amit hirdetnek, hogy viszont a szoftverfejlesztés részben (mert az önvezetés az már sokkal inkább SW mint HW hangsúlyos) köröket vernek a “régiekre”. És ebben speciel van némi igazság is, bár azért azt amit a Musk mond azért mindig el kell osztani 10-l. Viszont az meg egy sokkal nagyobb falat.

  • Nacionalista
    …Jelenleg az adaptív tempomat+sávban tartó funkciókat mindenki stabilan hozza (csak a Mercinél nem “autopilot”-nak hívják, de bizony pont ugyanazokat tudja mint a Tesla autopilot). Viszont csak 90%-s hatásfokkal: azaz igenis ott kell ülni a vezetőülésben és fogni kell a kormányt, nem olvashatsz hátul. A következő lépéstől, ahol ténylegesen ott sem kell ülnöd mert vállalják a felelősséget pedig szerintem még minimum egy évtizedre vagyunk, de még a legoptimistább becslés szerint is 6-8 év. (És ha a Tesla is lesz az első aki megvalósítja ezt, a többiek is csak 1-2 évvel lesznek lemaradva maximum…)

    Addig pedig folyamatosan bukja a pénzt a Tesla, mert a HW gyártáshoz nem értenek. Ha a Musk valami csoda folytán még egy évtizedig tud varázsolni és elhitetni a befektetőkkel hogy érdemes egy feneketlen gödörbe dobálni a dollármilliárdokat, akkor lehet esélyük.

  • Peet
    Pár apró szösszenet, amik a témához eszembe jutnak a frissebb kommenteket olvasva:
    -Az is érdekes, hogy sokan keverik a vezetéstámogató rendszereket és a villanyautót. Nem csak villamos hajtáslánccal rendelkező autó lehet önvezető.
    -Ha adatfalloszokat akarunk összemérni, akkor ilyen erővel a Google-nek van a legnagyobb előnye, mivel ők a több millió autonóm módban megtett mérföld mellett ezer más dologhoz is hozzáférnek, olyan adatokat is be tudnak gyűjteni a potenciális userekről, amiket a Tesla sosem fog tudni.
    ahogy arra Nacionalista is utalt, konkrétumokat nem írhat le az ember, mert az állásába kerülhet, ezért olyat nem fogsz olvasni, hogy valaki xy cégnél dolgozik és mire lát rá/mire nem. Futó fejlesztési projektek esetén még az is bizalmas információ, hogy egyáltalán ügyfél egy adott cég.
  • jalso
    c) senkitol nem kell engedelyt kerned, hogy bitcoin szamlat nyithass. (nem utasithatnak el mert nem vagy fideszes, meleg vagy, mert roma vagy, vagy az allam szerint arulo vagy – lasd pld Wikileaks). Aplikacio letolt, es 3 perc mulva tudsz penzt fogadni (a bitcoin szamlat offline is letrehozhatsz, sehol nem kell regisztralni), mikozben nem kell attol felned, hogy valahol egy korrupt bankar, politikus ratelepszik, es elteriti az utalast, vagy csak valami jogszabalyra hivatkozva 60 napig visszatartja.

    d) A bitcoin tranzakcio vegleges, megfordithatatlan…az a sok szamitogepes kapacitas azt szolgalja, hogy ne lehessen visszaporgetni a tranzakciokat. Mivel ez egy nyitott platform, barki bekapcsolodhat, igy ha valakinek extra szamitogepes kapacitasa lenne elvileg megprobalkozhatna vele.

  • Nacionalista
    valaki:

    Ja és még egy dolog: a Tesla bár sokmindent magának fejleszt, de van jópár téma ahol aktívan kooperál a “klasszikus” autóipari beszállítókkal. Szóval aki az utóbbinál dolgozik, az valamilyen szinten rálát a Teslára is: milyen követelményeik vannak, hogy állnak a fejlesztéssel, teszteléssel stb.

  • RegElek
    @Gizike a gőzeke érdekel

    Euro/Dollár utalás Revolutról Random Capitalhoz:

    Revolutnál új célszámla megadása (vállalat), ezek alapján:
    randomcapital.hu/utalasi-informaciok
    Revolut >> Fizetések >> RC számla >> Referencia megadása (alias közlemény), név és ügyfélszám

    Az utalás a sima számlán jelenik meg. A Netboon/Személyes/Átvezetés menüpontból lehet áttenni a TBSZ számlára. Viszont 100€ a minimum!

    Remélem segítettem.

  • dddoni
    Egyetertek, egy dologgal egeszitenem ki. Az arany mogott pont ugyanigy nincs semmi, csak egy tarsadalmi konszenzus hogy ertekes. Ipari felhasznalasa minimalis, egyedul a tortenelmi multja miatt van elonyben a bitcoinnal.

    En kis osszeggel szeretek jatszani vele, egy het nyaralas kijott a mostani rallybol. Vagyont nem tartanek benne.

  • PN

    Köszi a választ és a tippeket! Ezek alapján utána néztem. Basel lehet egy jó opció. A javasolt keresővel találtam is a Basellandschaftliche Kantonalbank-nál Privatkonto-t, ennek a vezetési díja 10eCHF fölött 0CHF.
    Ha nem utalgatok róla, akkor nincs egyéb költség.
    TW-al elvileg tudok olcsón utalni rá Mo-ról és ugyanúgy vissza is ha kell.
    Kondíciós lista:
    blkb.ch/kundencenter/preise-fuer-privatpersonen
    Kamatok:
    blkb.ch/kundencenter/zinssaetze-gebuehren/konten

    Privatkonto kamat 0,01% 🙂 Sparkonto ennek az 5szöröse 🙂 Csak nem tudom, h lehet-e nyitni Sparkonto-t Privatkonto nélkül.
    A megmaradt kérdéseket megpróbálom telefonon megérdeklődni tőlük.

  • valaki
    Nehogy az legyen, hogy egyoldalú vagyok 🙂

    totalcar.hu/magazin/hirek/2019/08/07/balhe_van_rozsdasodnak_az_alig_hasznalt_teslak/

    eléggé almás hozzáállás

  • PN
    Felhívtam őket, ennél a banknál csak ottani lakcímmel, ott élő rokon által v ottani munkahellyel lehet nyitni. Ráadásul van egy extra költség külföldi számlatulaj esetén, amit a kalkulátor nem hozott, „Kundenbedienung” évi 480CHF(!). Kérdeztem, h miért van ez, azt mondták, h azért, mert jelenteniük kell vm adatokat a külföldi országnak és ez sok munka nekik…

    Írtam a Migros Banknak azonos kérdésekkel, hátha onnan megfelelő lesz a válasz…

  • Dani
    Miklos!
    Azt hiszem ez nagyszeru cikk alapja lehet, beszeltel mar hasonlorol de igy talan jobban latni,h hova vezetett a mertektelen penznyomtatas es mutatja,h miert nem vagyunk kinn a godorbol:

    bloomberg.com/news/articles/2019-08-07/nordea-offers-20-year-mortgages-at-zero-interest-as-rates-plunge

    20 évre fix nulla kamatozású jelzáloghitel. 10 évre fix -0,5% kamatozású hitel. További óriási alátámasztás az ingatlanpiacnak a negatív kamattal felvehető hitel, hiszen ezzel kevesebbet kell visszafizetni, még a nulla hozamú befektetésre is megéri felvenni, az is nyerőt biztosít a mínuszos forráshoz képest. Tankönyvek, amelyek a negatív kamat lehetetlenségéről értekeztek, kuka.

  • OFFliner

    Kíváncsi vagyok mi lesz a vége.

  • L70

    Az aranynak van belső értéke, már csak azon egyszerű okból is, mert az emberek többsége szépnek tartja. Aztán nem romlandó, és viszonylag könnyű tárolni. Lehet belőle ékszert készíteni, és erre ezer éveken át volt és ma is folyamatosan van kereslet (lásd India). Bitcoin gyűrűt és nyakláncot még nem láttam sehol sem, de templomot sem díszítettek még bitcoinnal. Ez a kereslet ugyan válságban képes megcsappanni, de nem mindenhol egyformán globálisan.

    Az arany összmennyisége folyamatosan nő, de nem feltétlen a demográfia és a gazdasági teljesítmény növekedéssel összhangban, ez befektetési szempontból hosszú távon kockázatot jelent.

  • V
    ezzel meg lenne oldva az alapjovedelem is, csak felvesz az ember 10 evre egy nagyobb osszeget aztan minden honapban “torleszteskor” kapja a lo’ve’t XD
  • OFFliner
    , , Ahmed

    Engem is érdekelt a fizikai aranyba fektetős ETF témája, eddig a következőkre jutottam.

    Az UCITS diverzifikációs alapelvei nem engedik meg az olyan UCITS-alapok indítását, amelyeknek csak egy alkotóeleme van, mint például az arany.

    Emiatt az arany ETC-ként érhető el az európai országokban. Ilyen a fentebb 2019-08-01 at 13:50 által ajánlott “ETFS Physical Gold DE000A0N62G0” (TER 0.39%), KBC-nél is vásárolható papír is.

    folyt.

  • OFFliner
    folyt.

    Mit találtam az ETC-ről?

    Az ETC mozaikszó az Exchange Traded Commodities angol kifejezésből származik, mely arra utal, hogy tőzsdén kereskedett árupiaci termékek.

    Általában olyan nyíltvégű értékpapírok, melyekre tőzsdén keresztül lehet kereskedni, más néven tőzsdén kereskedett befektetési alapok árupiaci termékekre. Úgy teszik lehetővé árupiaci termékek kereskedését, hogy nem kell határidős pozíciót nyitni, vagy a fizikai leszállítással foglalkozni. ETC-k mögöttes terméke lehet energiahordozó (olaj, földgáz), nemesfém (arany, ezüst), és mezőgazdasági termény is. Az ETC pontosan leköveti egy árupiaci index, vagy nyersanyag árfolyamát. Egyaránt magában hordozza egy CFD és egy transzferálható értékpapír előnyeit.

    folyt.

  • OFFliner
    folyt.

    Szóval, ha jól értem, elvileg van mögötte fizikai arany, de nem igazán tudom belőni, hogy milyen, mekkora kockázatok vannak (nem az árfolyamváltozásra gondolok a kockázat alatt).

    Utóbbi 1 hónapban kb. 7%-ot drágult az arany (XAUUSD), ami nem jelent semmit, csak gondoltam megnézem.

  • dddoni
    Azt ugye érted, hogy nem megcáfoltad, csak kifejtetted az általam említett társadalmi konszenzust? Azért használják az aranyat ékszernek mert értékesnek tartják és nem fordítva. Ékszert nem csak aranyból lehet készíteni, sőt a puhasága miatt messze nem is a legpraktikusabb erre. Plusz egy aranyékszer értékének csak egy része az arany, a design-t és a megmunkálását ugyanúgy megfizeted.

    A bitcoinból valóban nem fogsz láncot fűzni, tíz kiló aranyat pedig nem fogsz egy pendrive-on átcsempészni a határon vagy biztonságosan Ausztráliába utalni 10 perc alatt. Előnyök és hátrányok. Ettől még nem lesz egyik mögött se több egy társadalmi konszenzusnál. A bitcoin összmennyisége pedig ugyancsak nő, csak éppen egyre lassabban.

  • PN

    Válaszoltak.
    Sajnos náluk is van plusz díj a külföldiekre, de már csak 5CHF/hó.


    Vielen Dank für Ihr Interesse an der Migros Bank.

    Konten für Kunden mit Auslanddomizil werden nur bei persönlicher Vorsprache auf einer unserer Filialen eröffnet. Die Terminvereinbarung können Sie über unsere Service Line abwickeln. Rufen Sie uns unter der Nummer +41 44 832 49 00 an und wir organisieren gerne einen Termin für Sie.

    Die Geschäftsbeziehungskosten für Kunden mit Auslandsdomizil sind wie folgt:
    – CHF 5.00 pro Monat (bei einem Gesamtguthaben über CHF 7500.00)
    – CHF 25.00 (bei einem Gesamtguthaben unter CHF 7500.00) + CHF 3.00 Kontoführung pro Monat.

    Der definitive Entscheid zur Eröffnung einer Kundenbeziehung obliegt dem jeweiligen Regionalleiter der Migros Bank.

    Ich bedanke mich für Ihre Nachricht und wünsche Ihnen ein wunderschönes Wochenende.

    Beste Grüsse aus der Schweiz

  • Herr Riporter

    Azt hallottam, hogy a belső értékkel rendelkező fizetőeszközt mint fogalmat már megcáfolták. Gondolom, az arany kapcsán.

    Kb. 20 éve úgy tanultam, hogy az aranypénznek volt belső értéke, a mai papírpénznek pedig nincs.
    Ha elképzelhető belső értékkel rendelkező fizetőeszköz, akkor az olyasmi lehet, ami a használók jelentős része számára tényleges haszonnal bír, mert elfogyasztható vagy felhasználható, pl. whisky, cigaretta, só, egyéb élelmiszer. A só régen sok helyen fizetőeszköz volt, annak tényleg volt belső értéke. Az aranynak háború, éhínség idején semmi gyakorlati haszna nincs, csak a hit ad neki értéket.

  • András
    Azt értem, hogy baj, hogy a politika mindig 4 évekre tervez. De mégis a központi bank tisztviselőit kik választják, és mitől lesznek ők hirtelen minden gyanún felett álló, korrupció-gyanúba soha nem keveredő mintapolgárok? Miért kellene ilyen hatalmat adni a pénz felett soha meg nem választott emberek kezébe, amikor elvben demokrácia van?
  • jalso

    Par napja irtam ide egy hoszabb hozzaszolast, 4-5 commentbe fert csak bele. Nem ertem miert, de csak a kozepebol engedtel at 1 reszt, a tobbi letiltva… aminek igy nem sok ertelme maradt, mivel se fule, se farka. Vedd ki legyszi azt is.

  • OFFliner
    2019-08-09 at 18:34

    Köszi az infót!

    Akkor az ott levő tőkédnek a kb. 0,6%-a lenne az éves számlavezetés (Ez a viszonyszám persze folyamatosan nő, ahogy eszi meg a tőkét a számlavezetés költsége). Ehhez jön még az infláció Die durchschnittliche Inflation in Schweiz in 2019: 0,59 % (de.inflation.eu/inflationsraten/schweiz/historische-inflation/vpi-inflation-schweiz-2019.aspx).

    A CHF-et pedig úgy tudom (tévedhetek is!), nem tudod szaporítani (biztonságosan).

    De persze nagyon boldog leszel, ha majd az utcán seprik a forintot. 🙂

    Hogy döntöttél végül?

  • Kiszamolo
    Jalso, a hozzászólás nem arra való, hogy cikket írj a cikkek alá. Arra ott a blog.hu
  • L70

    A pénz funkció betöltéséhez az első alapvető dolog, hogy társadalmi konszenzus legyen. Meg van még jó pár egyéb dolog is. Szerintem (mondom, saját vélemény) az arany még mindig jobban megfelel ennek, mint a bitcoin. Persze lehet, hogy tévedek. Az is lehet, hogy egyszer a jövőben majd fordítva lesz.

    Mellesleg ha a FED a következő időszakban politikai nyomásra lemegy nullára, mint ahogy pedzegetik, akkor majd egyszer valamikor jól megfigyelhetjük, hogy mi lesz az USD-vel, ha beüt a ménkű (=kidurran a lufi, azaz a társadalom jelentős többsége ráébred, hogy mégsincs annyi érték a USD mögött, mint amennyinek azt éppen árazzák).

    Kérdés, hogy a legközelebbi nagy lufi lila köd utáni ráébredés a bitcoin, arany, USD, lítium, CHF, EUR, Apple részvény, S&P500 vagy bármi más (esetleg ezek valamely kombinációjának) földbe döngölését fogja hozni.

  • Klapanciusz
    Rengetegen írnak ide hosszú hozzászólást, kicsit képmutató erre hivatkozni. Ha egy füves részt állandóan letaposnak az emberek, ott a járda van rosszul megtervezve. Szerintem hülyeség kitartani e szabály mellett, az olvasási élményünket rontod. Ahelyett, hogy egyben olvashatnánk, darabokban kell, néha közbeékelődik másvalaki kommentje, neked is többször kell kattintanod az engedelyezés buttonra, stb, stb 🙂 Ha valaki veszi a faradtságot és ide kommentel ingyen egy hosszú szöveget, az a te blogod gazdagítja. Ha a témát rühelled, akkor tedd tiltólistára a bitcoint, és nyudtod lesz.
  • Kiszamolo
    Klapanc, rengetegen itt találnak maguknak fórumot és iderittyentenek egy egész cikket a saját világlátásukról, 8 hozzászólásban.

    Hát ne rittyentsen, mert nem erre való a hozzászólás.

    Írjon valamit, ami belefér 900 karakterbe. Mert nem a szószaporításhoz kell tehetség, hanem a tömör és értelmes fogalmazáshoz.

    Aztán ha arra valaki válaszol, felőlem írhat megint 900 karaktert.

    De ne monologizáljon itt, főleg ne egy témában, ami inkább offtopic, mint a cikkhez kapcsolódó.

    Használja egészséggel a blog.hu-t, azt találták ki erre.

  • RC - Transferwise
    OFF, de hasznos info lehet:
    Felhívnám a figyelmet, hogy Random Capitaltól nem lehet EUR-t vagy USD-t Transferwise-os számlára számlára utalni, mivel a Transferwise nem hitelintézet!
    Lásd: 284/2001. Kormány rendelet 15. § (2) bekezdése
  • PöLö
    Ez elég kemény. Itthon mikor lesz ilyen?

    “A Jyske Bank hirdette meg tíz éves futamidejű, negatív kamatozású jelzálogkölcsönét, velük párhuzamosan egy másik dán bank, a Nordea 20 évre fix nulla százalékos kamatozású hitelt kínál.

    Minden úgy megy, mint egy normális hitelnél, csak amikor az ügyfél befizeti az esedékes törlesztőt, annál nagyobb összeggel csökken a tartozása. A végén tehát kevesebb pénzt kell visszafizetnie, mint amennyit felvett. Ők maguk is negatív kamattal tudnak pénzt szerezni a piacokról, így csak ezt a nyereséget osztják meg ügyfeleikkel.

    Ennek persze van árnyoldala is: aki megtakarítani akarna, az most elég rosszul jár, mert befektetéseire jobb esetben nem kap kamatot, rosszabb esetben pedig rá is negatív kamatot szabnak ki.”

    Forrás: 444.hu/2019/08/14/egy-dan-bank-mar-szo-szerint-fizet-azert-hogy-hitelt-vegyenek-fel-az-ugyfelei

  • PN

    Tovább kerestem, felhívtam még v 10 bankot, párnál nem lehet kötni külföldiként, ha nincs ott lakcímed v munkád, a többinél a külföldiekre 20-30CHF/hó a költség, uh felhívtam a Migros-t, h tisztázzuk, h mi is kell a számlanyitáshoz, erre kiderült, h a 7500CHF feletti egyenleg esetén 5CHF/hó díj csak a szomszéd országokbeliekre vonatkozik, Magyarországra nem, az itteniekre 25CHF/hó a plusz ktg.
    Uh ilyen költségekkel nem nagyon szeretnék számlát nyitni…

  • SG
    Sztem olvassátok el a You Can Farm-ot Joel Salatintól, vagy keressetek rá jutyubon. A tehén a legelőn akkor is hízik és ellik és tejet ad, ha a bankok csődbe mennek. És ha nem akarod te csinálni, keress olyat, aki szívesen tenné. Ismerek ilyen embert, ha érdekel, szólj.
  • OFFliner

    2019-08-14 at 21:15

    Megértem. 🙂

    Köszönöm az infót!