Mi jön ezután?
Az egyik fontos bevételi forrásom a tanácsadások, amire azt gondolná az ember, hogy szépen, egyenletesen minden héten ugyanannyi van.
Hát nem. Két hétig heti kettő-három, aztán három hétig napi kettő-három. Egyik júliusban igazi nyári álmosság, a másikban annyi tanácsadás, hogy csak kapkodom a fejem és nem tudom, mikorra adjak időpontot. Még tíz év alatt sem sikerült rájönnöm, miért alakul ez így. Független attól, hogy mennyit írtam előtte, hány helyen láthattak az emberek a blogon kívül vagy éppen az év milyen szaka van.
Ezt csak azért írtam le, mert az elmúlt másfél hét is nagyon húzós volt, egyszerűen nem jutottam oda, hogy nekiüljek írni. Külön szeretnék elnézést kérni 2021-től, aki szerint nem kifogás a nem-írásra, hogy sok munkám van. 🙂
De most újra itt vagyok.
Találtam egy érdekes tanulmányt a Deutsche Banktól a különböző eszközosztályok hosszútávú megtérüléséről, illetve arról, hogy vajon most milyen gazdasági korszakba fog belépni a világgazdaság.
A fenti ábrán az első emelkedő szakasz a globalizáció első korszaka (növekedés az egész világon, világkereskedelem ugrásszerű növekedése, népességrobbanás, elenyésző infláció), ezt követte a két világháború és a közte lévő gazdasági zuhanás, majd 1971-ig a Bretton Woods-i rendszer (erős gazdasági növekedés, alacsony és stabil infláció, jóléti államok létrejötte), utána az aranymentes “fiat money” rendszer bevezetése magas inflációval terhelten. Ez lezárta a vizsgált időszak első felét.
1980-tól napjainkig a globalizáció második korszaka, a munka kiszervezése a fejlődő államokba, ami újra alacsony inflációt eredményezett, Kína belépése a világgazdaságba, extrém alacsony kamatkörnyezet, ami árrobbanást okozott az eszközök piacán az ingatlantól a részvényekig. Látszólag mindenki nyert a dolgon, a fejlett országok éppúgy, mint a fejlődőek, ahová a termelést kiszervezték.
S a tanulmány írója szerint újra vége egy korszaknak, s várhatóan most jön a “zűrzavar időszaka”, ahol Kína majd lekörözi az Egyesült Államokat gazdaságilag komoly feszültségek és remélhetőleg csak kereskedelmi háborúk mellett, minden gazdaságilag jelentős országban komoly demográfiai válsággal és még súlyosabb eladósodással.
A járvány még katalizálta is ezt a folyamatot, elősegítette a változás elindulását. (A tanulmány ezután sok oldalt szentel az USA és Kína jelenlegi és várható helyzetéről, hogyan fognak reagálni a helyzetre a harmadik országok, például az Unió egésze.)
A tanulmány kitér az Unió problémáira is, amíg Németország vagy Franciaország növekszik, a peremállamok gazdasága egyhelyben topog, a 2007-es válság előtt is csak komoly eladósodás mellett tudtak lépést tartani az erősebb uniós gazdaságokkal.
A tanulmány kitér még rengeteg mindenre, hogy vajon mennyire tudják majd kézben tartani az inflációt a kormányok, milyen gondokat okozhat a növekvő társadalmi egyenlőtlenség, a generációk közötti vagyoni egyenlőtlenség vagy akár a környezetvédelmi problémák.
Ezután a tanulmány röviden arra tér ki, melyik eszközosztállyal mennyit lehetett keresni az elmúlt 100-200 évben.
Az elmúlt száz évben az amerikai részvények évi 4,5%-kal szárnyalták túl az amerikai hosszú lejáratú állampapírokat, 3,7%-kal a vállalati kötvényeket, évi 5,6%-kal az aranyat és 6,6%-kal az ingatlanok áremelkedését.
1800 óta két évtized volt, amikor az amerikai részvények nominálisan negatív hozamot hoztak, a harmincas években és a kétezres években. A legjobb öt évtizedből három viszont az elmúlt 40 évben volt.
A 10 éves állampapírok és a vállalati kötvények soha nem hoztak negatív hozamot nominálisan, viszont inflációval korrigáltan már nem ilyen szép a helyzet, az elmúlt 120 évben hat évtized is volt, amikor negatív volt a reálhozamuk.
Az euró bevezetése óta az európai részvények csúnyán alulteljesítik akár az amerikai, akár a brit részvénypiacot, évi 4,4, illetve 2,3%-kal.
Röviden ennyit a tanulmányról, akit bővebben érdekel, olvassa el.
Vélemény?
Ha igaza van az embernek. És ez egy igen hangsúlyos “ha”.
“Prediction is very difficult, especially if it’s about the future” Niels Bohr
“If you spend more than 13 minutes analyzing economic and market forecasts, you’ve wasted 10 minutes” Lynch
Hogy ezek a vevők miért nem tudnak összebeszélni az egyenletes vásárlás érdekében ? :)))
Ha Miklós kiengedi (elnézést ha nem illik):
ofdollarsanddata.com/even-god-couldnt-beat-dollar-cost-averaging/amp/
Persze ne vedd tanácsnak, satöbbi…
Na csak azért …..
:):):):):)
S nagyon remélem most nem nyeli le a smiley-kat a fórum motor :-O
(pedig kb. 6-ot tettem a végére, de bízom benne, hogy azért így is átment a humor. :D)
Az inflaciotol hirtelen az egesz vilag fel, Burry bacsi mar tobb honapja elmondta h gond lesz vele… De hat a lakaspiacot is kozel 1 evvel hamarabb shortolta be mint kellett volna ( cserebe GME-t eleg idobe vett )
Hogy mi lesz a jovo? Pasz.
En arra spekulalok hogy ev vegeig a bitcoin 4x-el legalabb a mostani szintrol.
Mielott meg megszol a sok allampapir zombi, mar annyit hozott a crypto hogy allampapirral egy elet keves lett volna ennyit elerni…
A magyar nem azért nem fektet részvénybe mert ostoba, hanem mert nincs mit befektetnie. Ha van egy kevés megtakarítása saját ingatlan mellett akkor berakja állampapírba, mert arra is bármikor szüksége lehet.
Azért még mindig Kína másolja az USA-t, és nem fordítva 😉
Kína sosem lesz világelső, itt ez elég szépen le van vezetve a Konficusz-hagyományok miatt:
elegemvan.blog.hu/2020/04/27/elegem_van_kinabol
Készíthetnél magadnak egy statisztikát, hogy van-e korreláció a havi ügyfelek száma (esetleg mozgóátlaga) és a gazdasági helyzet között. Sőt, jó esetben ad-e esetleg előrejelzést 🙂
“1800 óta két évtized volt, amikor az amerikai részvények nominálisan negatív hozamot hoztak…”
Az azóta eltelt 221 év alatt az USA hány évig számított feltörekvő piacnak és mióta fejlett országnak? Talán 1914 óta, amikor az európai nagyhatalmak megtették nekik azt a szívességet, hogy kinyírták egymást?
Lehet nehany latvanyos dologban igy van, a felszin alatt meg nem egy technologiai teruleten mar megfordult a trend.
Például?
Pont hogy a technológiát lopja, csak nézd meg mi lett hogy a Google kitiltotta a Huawei-t meg a chipek exportját Kínába is megakadályozták. Rögtön köhögött meg tüsszögött a kínai tigris. Sokkal jobban függ az ország a “Nyugattól” mint fordítva.
Hopsz az előző kommentet a “Kommentelo” név alatt akartam írni.
– A technológiai fejlődés amúgy továbbra is erős deflációs hatású lesz.
– Kína vs USA témában szerintem korai még leírni az USA-t. A 90-es években attól féltek, hogy majd Japán veszi át a vezető szerepet, aztán tessék. Kínában nincs transzparencia és leadership + ha túl sokat gondolsz magadról, mehetsz elbeszélgetésre. Lásd Jack Ma meg a többi kevésbé ismert milliárdos. Folyt.
– Kína a technológiát pusztán az emberek elnyomására akarja használni. Nagyobb tervük nincs vele. Problémás, hogy náluk ismeretlen fogalom a win-win szituáció és vesztesnek érzik magukat, ha nem azt látják, hogy a másik fél kifejezetten rosszul járt.
– Az inflációra visszatérve, ha az USD leértékelődik, akkor egyrészt Kína USA felé fennálló követelései leértékelődnek, valamit az USA termékek nagyon versenyképesek lesznek a világpiacon és az EUR-t is le kell értékelni, illetve Kína is kénytelen lesz mesterségesen leértékelni az amúgy már most is mesterségesen alulértékelt pénzét.
– A félelmeket illetően nekem a kedvenc ábrám a BofA biggest tail risk tábla. Érdemes ráguglizni.. Mindig volt ok valamitől félni, a tőzsde meg csak ment felfele.
Annyira azért nem lennék biztos abban, hogy Kína nem nyomja le, de legalább nem szorítja meg az USA-t. Bizonyos technológiákban – 5G, elektromos autózás – jelentősen a világ előtt járnak. 2 évvel ezelőtt voltam kint. 5G hálózatot 50 nagyvárosban teszteltek. Elektromos autók és buszok közlekedtek az utakon és Smart City-t – városrészt – irányítottak, 8MP biztonságtechnikai kamerák 265+ tömörítéssel. Ez csak egy szelet és 2 évvel ezelőtt!
A részvénypiacuk a központi ellenőrzés miatt még nem akkora, mint lehetne. Ebben az USA vezet a maga 53%-val az egész világot tekintve, de ebből is látszik, hogy van tér a fejlődésre. Nem véletlen fektetnek a nagy amerikai guruk a Kínai részvényekbe. Szóval nem ott van mindennek a megoldása, de azért nem szabad leírni Őket, mert hosszútávra terveznek.
Call centerek, elelmiszerlancok, autogyarak munkaero-tervezese es emberi eroforras-igeny elorejelzes a szakteruletunk.
Nagyon pontosan meg lehet ezeket a dolgokat mondani elore, csak ugye ehhez rengeteg adat es komplex modellek kellenek, aminek a koltseget egy bizonyos uzemmeret alatt nem lehet kitermelni.
Viszont nagyvallalatoknal a versenykepesseget nagyban noveli, ha mindig csak annyi ember van, amennyire tenyleg szukseg van.