Mi újság az NFT piacon?
Két és fél éve minden az NFT-kről szólt, ez volt az új bomba lehetőség, amit mindenáron meg kell ragadni, ha nem akarsz kimaradni a pénzesőből. Az NFT nem más, mint blokklánc technológiás “műalkotások”, képek, videók vagy bármi más. Írtam is róla két és fél éve:
Eszembe jutott, hogy vajon mi lehet most a piacon? Mi lett a 69 millió dollárért eladott videóval? Mennyit ér most az első tweet(!!!), amiért 2,9 millió dollárt fizetett valaki?
2022 elején még javában dübörgött a piac, januárban 17,6 milliárd dollárért cseréltek gazdát az NFT-k, egy év alatt 89 ezerről 2,5 millióra nőtt az aktív felhasználók száma.
2022 szeptemberére a legnagyobb piactér, az OpenSea 97%-os esést jelentett a forgalom volumenében. Május elején még 256 millió dollár volt a napi forgalom, egy évvel később már csak 4,4 millió dollár.
A több millió dollárért megvett NFT-k néhány ezer dollárért mennek el, már ha van olyan szerencsés a tulajdonosa, hogy talál rájuk vevőt.
2022 végére az aktív felhasználók száma lefeleződött, a Google keresések száma 88%-kal lett kevesebb.
A NFT kereskedőplatformjai azért még bizakodóak, szerintük nincs itt semmi látnivaló. A sok pénzéhes spekuláns eltűnt, sokan megégették magukat, a lufi kidurrant, de az jó, mert mostantól majd lehet növekedni, a határ a csillagos ég.
Amikor írtam az NFT-kről, szokás szerint megkaptam, hogy csak azért nem érted, mert te nem értesz hozzá.
Van egy nagyon egyszerű alapszabály: ha egy befektetés lényegét nem tudod elmagyarázni egy 12 évesnek úgy három mondatban, hogy ő is megértse, akkor az nem befektetés, hanem mánia. A “mert ez a jövő” meg “ez új, ez maga a digitális forradalom”, “ez az új befektetési lehetőség a modern időkben” és ehhez hasonló lózungok nem magyarázatok, hanem parasztvakítások.
Eddig mindig kiderült, hogy ha nem tudod elmagyarázni, mi az érték és a lényeg a befektetés mögött, akkor nemes egyszerűséggel nincs mögötte érték és nem befektetés, hanem szimplán spekuláció, a nagyobb bolond játéka: lesz-e nagyobb bolond nálam, akinek még drágábban el tudom adni ezt az értéktelen dolgot?
Ha nem tudom megmondani, hogy egy macskás gif, esetleg egy híres ember tweetje miért ér egymillió dollárt vagy egy metauniverzumban kétmillió dollárért megvett virtuális “belvárosi telek” miből fog pénzt termelni, akkor nem befektetést vettem, hanem a legjobb esetben is csak egy kaparós sorsjegyet.
S nehogy félreértsd, semmi baj a spekulációval. Több ügyfelem volt, akik nem milliókat, de milliárdokat(!!) kerestek ilyen spekulációval. (Meg persze olyan is volt sok, aki sokat bukott rajta, hiszen csak akkor tud valaki sokat keresni, ha van olyan, aki sokat bukik.) Ha tudod, hogy amit csinálsz, szimplán csak az áremelkedésre játszó, színtiszta spekuláció és tudod, hogy ugyanakkora eséllyel buksz rajta, mint nyersz, akkor semmi baj nincs.
A baj akkor van, amikor azt hiszed, hogy befektetést vásároltál mondjuk egy NFT-vel. Nem, arra fogadtál, hogy találsz egy nálad is nagyobb balekot, akinek később még drágábban el tudod adni azt, amit vettél. S mindegy, hogy tokent vettél, ritka baseball kártyát aranyáron, vagy egy szalvétát, amit egy híres színész aláírt.
Ha valaminek nincs értéke, csak ára, akkor csak az a közös vágy tartja életben, hogy a benne érdekeltek szeretnék, ha még jobban felmenne az ára.
Nincs új a nap alatt, néhány évtizede még játékbabákkal játszották azt, amit most az NFT-kkel:
Érdemes elolvasnod a cikket, Beanie baba helyett olvass bele NFT-t vagy bármit, ami a következő években lesz a Nagy Lehetőség.
S azóta is sok embernek van Beanie babája, csak éppen a néhány dolláros kategóriában. NFT-kre is biztos lesz mindig vevő, ahogy a baseball kártyákat is mindig fogja valaki gyűjteni, de majd a maga helyén kezelve az értékét.
Ja, a 2,9 millióért vett első tweetet az új tulajdonosa 48 millió dollárért akarta eladni. Hosszú-hosszú licit után majdnem 1.900 dollárt adtak érte. De ő még a szerencsésebbek közé tartozott, mert legalább el tudta adni….
Pedig ne adjuk fel és igenis kötelességünk, hogy ne csak végletekbe tudjunk gondolkozni és erre sarkalljuk a környezetünket is. Ha kell ezért hajlandó vagyok vitába szállni szinte akárkivel, legyen az kormánypárti, ellenzéki, homofób, lmbtq aktivista, NFT vásárló vagy NFT “tagadó”…
Normális párbeszéd, csak úgy alakulhat ki, ha egyetértenek abban a felek, hogy olyan szinte sosincs, hogy csak az egyik oldalnak van igaza.
Kiszámolós cikkeket pl. azért is szeretem, mert itt azért még elég nagy %-ban sikerül úgy írni, hogy abból nem veszi le az olvasó 2 mondat után, hogy melyik oldal fia a cikk írója. Épp ezért lehet rajtuk tovább gondolkozni. Meg érdemes is.
A protestáns etika szerint nem szép dolog kérkedni a megszerzett vagyonnal, szerényen kell élni, csak a szükséges / hasznos anyagi javakkal vegyük körül magunkat. Ezért drága és sok ékszert viselni egyenlő volt a megvetéssel. Viszont egy óra nagyon hasznos dolog, mert mutatja az időt, sőt akár több funkciója is lehet. Ezért ha kifinomultabb, pontosabb és több funkcióval rendelkező szerkezetet készítünk, az elméletileg egy egyre hasznosabb eszköz. Gyakorlatban pedig egész jól mutatja a viselőjének anyagi helyzetét. 🙂
Ha bírtokolsz egy ilyen képet, akkor jó esetben érzelmileg kötődsz a festőhöz, érzéseihez, gondolataihoz. (Jó kedved lesz, ha ránézel a képre.)
Azert, mert elhisszuk, hogy van mas, akinek tobbet er.
Minel tobben hiszik el, annal stabilabb az arfolyam, es minel melyebben kodolva van, hogy ez ertek, annal biztosabbnak tekintett az ertektarolo kepesseg.
A “szimplan spekulacios” tulajdonsag minden tozsdei termek mogott ott van, teljesen mindegy, hogy bitcoinnak, NFTnek, aranynak vagy reszvenynek hivjuk, egyik ara sem fugg ossze a javak kozvetlen felhasznalasabol nyerheto ertekkel.
(Aki szerint nincs igy, az gondolja at, hogy lehetseges, hogy egy ceg erteke par het alatt felezodik-duplazodik.)
Az is termeszetes, hogy van, aki nyer, es van aki veszit: az osszes tozsdei tranzakcio zero osszegu jatek, a tozsde nem termel erteket.
A reszvenyek azert jok, mert kozmegegyezes szerint mindig egyre tobbet ernek, de miert ne lehetne barmi masnal is ugyanebben megegyezni?
Az hype-olt sz@rokkal pont az a probléma, hogy önmagukban az értékük 0. Ha érnek valamit, az azért van mert valaki értéket tulajdonít nekik. Nem azért mert önmagukban értékesek lennének. Aztán, hogy ez a tulajdonított érték 3 millió USD vagy tíz cent, az már csak a szerencsén múlik.
Személy szerint ezért nem tartom befektetésnek a kortárs alkotásokat. Az, hogy valami befektetéssé fog-e válni vagy csak egy darab vacak lesz nagyon kérdéses és akár több évtizedek vagy több generáció is eltelhet közben.
Értettem miről szól a cikk, de ez a fajta önkényesség nem csak a spekulánsokra igaz, mert végső soron az osztalékért részvényt vevők is egy hitbe invesztálnak, hogy az a cég majd elad valamit és pénzt keres nekem. Egy részvénynek sincsen “reális” ára. Ára van, a reális árat pont ugyanolyan önkényesen lehet megindokolni, mint a spekuláns árat. Az egész kapitalizmust a hit és a vágy tartja életben. Egy műkincsnél is lehet racionalizálni, hogy miért alulértékelt, miért éri meg megvenni és ezek önmagukban semmivel sem kevésbé valid érvek, mint egy cég cashflowját böngészve valamilyen elhatározásra jutni. Egy részvény mögött semmivel nincs több “érték”, mint egy festmény vagy egy relikvia mögött, mindkettőt a fogyasztói érdeklődés határozza meg. Annak, hogy ez egy doboz kóla megvásárlásában manifesztálódik vagy népszerűségben, semmi jelentősége.
Nem is létezik jobb módja a pénzmosásnak. Mert ki mondja meg, hogy a műkincs nem ér annyit. Ez a buli nem az autómosó.
Műkincseknek mindig van valamennyi értéke már csak azért is, mert abba valaki anno valamennyi munkát beletett, egy megadott technológiával és anyagokkal. Ha ismertebb akkor többet ér, ha nem, az kevesebbet. Más kérdés, hogy legtöbb vásárló az nem azért veszi őket, mert majd biztosan felmegy az ára. Az meg a másik, hogy a legtöbb gyüjtő az nem azért veszi pket, mert biztos fel fog menni az ára (hanem mert pl továbbadományozásnál az árat le lehet írni az adóból …).
Másik, hogy az NFT az önmaga nem a kérdéses dolog/műkincs/stb, csak egy url magára az kérdéses dologra, ami mivel nem megváltoztatható így ha a háttéroldalom bármilyen változas történik, az NFT az a semmibe fog mutatni, jobb esetben a 404 hibaoldalra.
Bankok, alapok, cégek évente dollármilliárdokat költenek műkincsekre. Az üzleti szempont igenis fontos eleme a műkincspiacnak. A portfoliók egyre jelentősebb arányban tartalmaznak műkincseket. Ez erősen hozzájárult a jelentős áremelkedéshez is. A kis magyar piacon is 10 év alatt 10-szeresére mentek fel egyes kortárs alkotók műveinek az árai.
A kerdes az, hogy miben jobb ezt a tulajdonjogot NFT-vel rogziteni, mint egy allami adatbazisban, amikor a tulajdonjog kikenyszeriteseben, vagy barmilyen jogvita eseten ugy is meg kell biznod az allamban? Az egyetlen, amit az NFT ad, az a decentralizacio, csak a problema az, hogy a konkret szolgaltatas eseten nincs ertelme a decentralizacionak.
Eleg csak arra gondolni, hogy barki barmikor csinalhat NFT-t a hazadrol, ha nincs jogszabalyba lefektetve, hogy csak az allam, vagy az allam altal elismert kibocsato altal kiallitott NFT ervenyes, akkor a hajadra kenheted az NFT-det, de tulajdonjog nem fog vele jarni. Akkor pedig mar ott vagyunk, ahol a part szakad.
Az NFT technologiakent is ertelmetlen, semmit nem nyujt, amit a letezo megoldasok ne oldananak meg jobban.
ööö pont azt mondom, hogy szerintem nem frankó, hogy oldalak vannak, meg hogy elvárás, hogy oldalt képviseljen akár egy gazdasági-pénzügyi blog szerzője, akár a kommentelői
pont ebből szokott itt menni a hiszti, amikor egy kommentelő saját magát is csak egy oldalon tudja értelmezni, meg miklós írásait is egy másik oldalon, miközben nagyon nem kéne
pont itt van a baj, hogy vagy írsz a tényekről, számadatokról, és urambocsá ezekhez írsz egy értékelést, véleményt is… vagy kormánypárti vagy, azaz hazafi
.. wtf ..
“Az meg a másik, hogy a legtöbb gyüjtő az nem azért veszi pket, mert biztos fel fog menni az ára (hanem mert pl továbbadományozásnál az árat le lehet írni az adóból …).”
Ezt kifejtenéd bővebben?
Wishful thinking. Szerintem az NFT-vel kapcsolatban lesz meg jo par nagyobb pofara eses, es kb. akkor fog a helyere kerulni a dolog: filleres hobbi. Bevetel szempontjabol, kb. mint amikor az atlagbela influencer-nek all, mert az mekkora biznisz 🙂
Ennyi butaságot a tőzsdéről / részvényekről már rég olvastam egyszerre. Légyszi ne tarts oktatást róla (másnak se, élőben se) mert lerí, hogy fogalmad nincs az egészről.
Mégmielőtt: tartok részvényt is, btc-t is.
Erdemes megnezni ezt a filmet: youtube.com/watch?v=KKF28UK1F7U
Nemet ficko hamisitott szamtalan festmenyt aminek csak egy reszet vallotta be. Szakertok sem tudtak megmondani hogy hamisitvanyok.
Mondjuk en nem lecsuktam volna, hanem “kozmunkara” kuldtem volna mondjuk a Notre Dame-ba es hasonlo helyekre festmenyket ujraalkotni.
Én 2 ilyen “bitcoin” (valójában Ethereum) milliárdos sztoriját ismerem.
Az egyik “egyszerűen” Etheruem fejlesztő volt és Ethereumban kapta a fizetése egy részét amikor az még csak a dollár töredékét érte. Azóta mondjuk 1000-szereződött az értéke.
A másikat csak hallomásból, meg nem erősított forrásból. Ő egyszerűen nagyban spekulált és szerencséje volt.
Azzal indított, hogy szülei lakását elzálogosította és valutakereskedéssel majdnem kb az egészet elbukta. Aztán látta, hogy van ilyen, hogy Ethereum (szinten még nagyon olcsó volt), és minden megmaradt pénzecskéjét beletette. Aztán meg szerencséje lett.
De olyat is tudok aki sok pénzt tett cryptoba, nyert is szépen valami nagy, de még felfogható összeget. Asszony rágta a fülét, hogy talán el kéne adni. De aztán inkább megvárta míg a vagyona a negyedére esett.
ahhoz ott a telefonod.
Lehet, hogy erre reagáltak már, de ennek így nincs igazán értelme. A bitcoin, NFT és társaik arról szólnak, hogy egy eloszott rendszerben tárolják ugyanazt amit mondjuk egy bank tárol egy központi rendszerben: kinek hány forintja (Bitcoinja) van a számláján.
Egy ingatlantulajdont semmi értelme egy eloszott rendszerben tárolni (itt nem a biztonsági másolatokra gondolok, mert az egy másik téma). Az ingatlantulajdont annak a szervezetnek a központi rendszerében érdemes tárolni amelyik aztán garantálja is, hogy pl. megvédi az ingatlanodat illetéktelen behatolóktól, önkényes kisajátítóktól. Ezt a szervezetet hívjuk államnak.
Hát nekem sikerült egyszer egy részvénnyel -90% hozamot elérjek pár hónap alatt. Akkor már úgy voltam vele, hogy persze eledhatom, de minek? Innen már csak felfele van az út, hiszen minuszba csak nem megy az ára!
(Ment is fel az ára, az aljához képest megtöbbszörözte az értékét, persze még közel sincs ott mint amennyiért vettem. Részemről amúgy rendben, ez benne van a pakliban, kockázat nélkül nincs magas hozam. Én diverzifikálok, pont az ilyen helyzetek miatt.)
Nem egy nyúlfarknyi kommentben fogom megoldani én sem, de a kapitalizmus tragédiája, hogy mindent csak árcímke alapján képes értékelni, így sosem a termelés vagy alkotás az érték, hanem hogy a kufár mennyit kereshet rajta. Legyen akár műtárgy, akár részvény. Mióta ehhez fizikai, kézzelfogható dolog se kell, hanem elég az információ is, a határ még jobban elmosódott a kitalált és a tényleges dolgok között. Bármire ráfoghatjuk, hogy „értékes”.
Még valami: az individualizmus. Régen a műalkotás a társadalom integráns része volt, nem kiállítási tárgy. Nyilvános helyeken se csak dísznek voltak odarakva. Maguk a városok főterei vagy az épületek se csak esztétikai szerepet játszottak. Nem az volt a lényeg, hogy „XY alkotta”. Nem is lett volna értelmezhető a „copyright”, mert sok tanítvány a mestere neve alatt alkotott.
Ha neked az NFT kapcsan ennyi jott at, hogy azert utalja, mert uj, akkor attol felek, hogy nem csak itt vagy uj, hanem a penzugyekben is, avagy szandekosan ignoralod az eddigi bitcoin, nft es hasonlo ostobasagok temaban szuletett itteni irasokat.
Eltelt már jó pár év a Bitcoin őrület kezdete óta.
Egyik nagy hívő ismerősöm sem gazdagodott meg.
Több embert ismerek, akik elvileg pár százezer forintokból néhány hónap alatt milliókat csináltak. Azóta is otthon laknak.
Nagy NFT-s ismerőseim is voltak, de mai napig nem látom a milliárdjaikat.
(Persze, mindig vannak történetek az ismerős ismerősének az ismerőséről, aki milliomos lett)
Gyakorlati haszna azóta sincs amúgy ezeknek, a Lidlben nem tudok kriptóval fizetni, meg NFT-vel sem.
Azok az ismerőseim, akik nem bohóckodtak ilyenekkel, hanem gyűjtögették a pénzüket, meg betétbe tették, meg állampapírba, most lakást vettek ezen idő alatt.
Elhiszem, hogy az a néhány ember, aki jókor szállt be, nagyot szakított, de miért is kéne az átlagembernek ilyen baromságokkal foglalkoznia?
Minden marketing gyerekek. Ugye nem a meki csinalja a vilag legjobb burgeret, es a coca-cola is megbukott mar 1000 vakteszten, amikor az emberek nem tudtak mit isznak.
Az egyszeri paraszt azt hiszi egy Omegatol o lesz James Bond.
El nem tudom mondani, hogy hany JB meg 007 rendszamot lattam itt Angliaban Aston Martinokon. Es meg az egyedi rendszamert is fizet az isten barma tobb ezer Fontot.
Minden komplexusos balfasz tobbnek akar latszani mint ami, ezert kell a sok statusz szimbolum nekik. Mondhatjuk, hogy a 450 millaert megvett festmeny befektetes, de nem az. Gazdag szociopatak bohockodasa es farokmeregetese egy adott arveresen. Vagyjak a tapsot, hogy ok vettek meg, vagyjak a tobbi kreten elismero es irigy pillantasat.
A kispocsuek egoja tartja magasan a legtobb ilyen dolgoknak az arat.
és honnan ez a… gyűlölet a műtárgy -és óragyűjtők iránt?
látod-e, hogy amikor arról van szó, hogy micsoda gyűlölet van a magyar emberekben, és ez elől menekülnek egy csomóan (mi is így tettünk), akkor rólad van szó? nem, nem orbánról, meg fideszről, meg propagandáról, meg az ismeretlen jóskáról, hanem rólad?
A bitcoin mem sokaig letezni fog mellettunk, mint egy alkoholista nagybacsi.
Szerintem túltoltad ezt a kommentet, én nem érzem, hogy Migri gyűlölködne.
A luxus dolgok birtoklása az esetek nagy részében tényleg farok méregetési funkciót tölt be.
A másik oldala, ami hülyeség, az az újdonság varázsa. Ha az összetevő technológiákat nézzük, semmi új nincs az NFT-ben: a digitális aláírás és annak decentralizált bizalmi lánca (pl. GPG), a központi tanúsítványok, a verziókezelőknél is használt ellenőrzőösszeg-lánc (~blokklánc), ezek mind sokévtizedes technológiák, amit sokan használnak, csak a köztudatba nem vagy alig kerültek be. Az NFT ehhez annyit ad, hogy gyúr belőlük meg egy önkényesen kiválasztott digitális adathalmazból egy másik digitális adathalmazt, és azt mondja rá, hogy ez jó… Ilyen az, amikor hasznos eszközöket lufihámozásra használnak.
Errefelé alacsony a bizalmi index, adott esetben az államba beépült illetve azt meghekkelő illetéktelen önkényesek miatt pl a szabadalmi oltalom iránti igény benyújtásáról érdemes lenne egy decentralizált nyilvántartást vezetni.
Nézd meg a holdblog-on Zentuccio írásait! Több helyütt kifejti, hogy milyen nagy a bitcoin népszerűsége azokban az országokban ahol a lakosság nem bízik a vezetőiben, vagy egyéb okból ki vannak a globális pénzügyi világból zárva. Számukra a bitcoin teljesen ésszerű választás.
“kapitalizmus tragédiája, hogy mindent csak árcímke alapján képes értékelni, így sosem a termelés vagy alkotás az érték, hanem hogy a kufár mennyit kereshet rajta. Legyen akár műtárgy, akár részvény. Mióta ehhez fizikai, kézzelfogható dolog se kell, hanem elég az információ is, a határ még jobban elmosódott a kitalált és a tényleges dolgok között”
A kapitalizmusban az árat a mindenkori kereslet/kínálat határozza és ennek alapján az, hogy a vevő mennyit hajlandó fizetni az adott termékért.
A másik: az információ bizony érték, persze nem mindegy, hogy mi az információ. Az, hogy a szomszéd szőkére festette a haját aligha fog érdekelni bárkit is, de ha a Microsoft igazgatóságának várható döntései az információ, azért sokat fognak fizetni.
7 evig voltam concierge az egyik legnagyobb multu londoni hotelban, gyors fejszamolassal azt mondanam, hogy ezalatt nagyjabol 20.000 vendeg ugyes-bajos dolgaival foglalkoztam. Nagyobb merites gazdagokbol, mit amennyivel te egesz eletedben talalkozni fogsz.
Ha mar szemelyeskedunk…
A 20.000 szerintem elegendo arra, hogy levonjak nehany kovetkeztezest.
Minden arrol szolt, hogy kinek szebb a kurvaja aznap, ki milyen autoval jott, kinek milyen oraja van stb.
Szep az, ami erdek nelkul tetszik, tartja a mondas. Vajon a 150.000 Fontos Patek Nautilust hanyan vennek meg akar 10.000 Fontert is, ha nem ugy hivnak ahogy? Vajon miert nem Nissan GT-R-rel meg Carrera Turbo S-sel csapatnak az igazan gazdagok, hanem csucs Ferrarival, Lamboval, Bugattival? Pont mindig azt tartjak szepnek, ami 5x annyiba kerul, mint valami mas, ami ugyanazt tudja.
Hagyjuk ezt.
“a nem hiszel nekem nézz utána mit mondott a Blackrock CEO-ja a Bitcoinról pár hónapja.” lol, ez csak annyit jelent, hogy most éppen a Blackrocknál sikerült a vezetőséget meggyőzni, hogy ebből pénzt lehet csinálni. Aztán majd szép csendben ki fogják vezetni amikor rájönnek hogy nem éri meg a szívást, mint a kb féltucat előző ilyen próbálkozás mainstream bankok/befektetői alapokkal történt. És ugye mint CEO, neki kötelessége jól reklámozni az új terméket.
Ez így kicsit nehezen értelmezhető. Ha a hekkelés alatt mezei betörést és adatmódosítást értesz, az ellen bármilyen tradicionális adatkezelő rendszerre épülő megoldásban is lehet védelmeket kialakítani, megfejelve pl az adatbázis(ok) rendszeres biztonsági mentéseit offline tárolni és azokat összehasonlítani az aktuális állapottal.
Ha a hekkelés alatt azt érted amit pl pártunk és kormányunk csinált az állami szervezetekkel, ott egy decentralizált adatbázis semmit sem fog érni, mert törvényesen fogják érvénytelennek tekinteni. Másik hogy attól hogy decentralizált, még semmi sem fogja garantálni, hogy a bekerülő adat valid.
Az NFT bizony más, mint blokklánc technológiás “műalkotások”, képek, videók vagy bármi más. Aki mélyebben beleássa magát a témába, és nem hitvita alapon diskurál, hamar megtalálja, mi mindenre az NFT. A pixeles bohóckodás inkább csak ártott a műfajnak, ebből a bejegyzésből is látszik. Ez nem azt jelenti, hogy rohanni kell mindenféle sz…rt megvásárolni, ha NFT-nek nevezik, csak érdemes észrevenni, hogy a technológia engedi jó dolgokra is használni ezt. Aztán meglátjuk….((lsd. még: adatbázisok védelme, valódi művészek alkotásainak szerzői jogi védelme stb.).
Meg van a technológia által létrehozott valami, amit az emberek befektetésnek akarnak látni, kilencezredik kriptó, cicás gif, bármi.
Ez utóbbiról szól a cikk.
Hogy az utókor szerint ki jó, arra pl. Csontváry példa.
Alapvetoen usaban elunk, par honapja itthon kell lennem csaladi ugyben, de a kinti szomszedom ismert galeriatulajdonos volt. Jo baratom volt, sokat sztorizott, ismert emberek kozt mozgott. Mint mondta bevett dolog h egy muvesz, vagy stilus befuttatasa ugy tortenik, h krealnak ra egy rekordarat. Ennyiert “megvette” valaki. Az kimegy sajtoba, h huu ennyit adtak vmiert. Az ismeretlen muvesz mar nem ismeretlen, sot trendi lesz. Megutaztatjak a penzt, de valodi tranzakcio nem tortenik. Valahogy ez koszon vissza nekem a 48millios nft es hirei kozt. Nincs uj a nap alatt, ezt se o talalta ki, miert ne ultethettek at ezt digit verzioba. A szandek ilyenkor aljas mert tobb keresletet generalsz vmire mint ami organikusan jarna neki, bar persze barmit amit reklamoznak vegulis ez. Mindenestre csalodas volt hallani, mert szeretem a mutargyakat.