Milyen a jó adórendszer?
Már régóta gondolkodok azon, írni kellene az adózás alapjairól, mert sokan nincsenek tisztában még azzal sem, hogyan és mennyit adóznak, hogy mennyire nem az számít, mennyi egy-egy adókulcs, amikor rendszerben kellene látni az egész rendszert.
Egyébként is forradalmi változást hozna az ország életébe, ha az emberek egyszer felfognák, hogy az állam csak abból tud adni nekik, amit a másik kezével elvett tőlük. Minden fillér, amit az állam szétoszt, azt előtte elvonja adókban a társadalomtól.
Lehet követelni, hogy az állam támogassa mondjuk a lakáshoz jutásomat, de jusson eszembe, hogy ezért cserébe több adót is kell fizetnem, a végén a társadalmi szinten az egyenleg nulla lesz. Lehet, hogy én jobban járok, mert más fizeti a lakásom egy részét, de én is fizetem a színházba és a templomba járók helyett a költségeket, vagy közel félmillió ember (plusz a nyugdíjasok) ingyenes utazását. Így aztán nem leszek egyáltalán előrébb, hiába örülök a támogatott lakásomnak.
Lehet azon is sopánkodni, milyen magasak az adók, de amíg mindenki mindent az államtól vár (a Kádár-korszak úgy tűnik, soha nem hal ki a magyar néplélekből), addig béküljünk meg vele, hogy nem lehet adót csökkenteni.
Ezért ne sírjunk, ha nincsenek munkahelyek, mert nálunk a második legmagasabb a munkabérek utáni adóterhelés egész Európában, ezért senki nem akar munkahelyeket létrehozni.
Büszkék lehetünk arra, hogy a társasági adó csak 10%, ami igaz, de mire mindent kifizet a cégtulajdonos (iparűzési adó, osztalékadó, EHO, stb.), kevesebb pénze lesz, mint a környező országokban egy hasonló cégtulajdonosnak.
Milyen módjai vannak az adóztatásnak?
Sokan az adózást a személyi jövedelemadóval és a cégek által fizetendő társasági adóval azonosítják, miközben ez a két tétel a legkisebbek között van az állami adóbevételekben.
Ezért jó tudni, hol vonnak el adókat (és illetékeket) tőlünk. (Az illetékekért néha kapunk ellenszolgáltatást, néha nem. Ellenszolgáltatást kapunk például az eljárási illetéknél, a vagyonszerzési illeték viszont egy közönséges adó szebb néven.)
A fenti számokat böngészve néhány érdekes tanulságot leszűrhetünk:
Kétszer annyit adózunk a forgalmi adó (ÁFA) miatt, amikor elköltjük a pénzt, mint amennyit kifizetünk személyi jövedelemadóba.
A jövedéki adó (aminek legnagyobb részét a tankolásnál fizetjük meg) majdnem eléri a teljes személyi jövedelemadó kétharmadát. (Egy liter benzinben a vételár több mint fele valamilyen adó.)
A befizetett nyugdíj és egészségügyi járulék több, mint háromszorosa a személyi jövedelemadónknak (ezért majdnem lényegtelen, hogy mennyi a jövedelemadó kulcsa). Opardon, most már nem járuléknak hívják, mert azért adni kellene valamit cserébe. Ha nyugdíjjárulékot fizetek, jogosult vagyok később nyugdíjellátásra. Ezért átkeresztelték inkább adóra az eddigi járulékokat. Ugyanis az adóért semmilyen ellenszolgáltatást nem várhatok el. Aprónak tűnő, ám hatalmas jelentőségű névváltoztatáson esett át pár éve ez a két tétel.
A telefonáláskor fizetendő távközlési adó is 57 milliárd forinttal drágítja meg a percdíjainkat, ebben nincs benne még számtalan egyéb adó (frekvenciadíj, stb.)
A bankok önmagukban sokkal többet fizetnek be különadóban és tranzakciós adóban, mint az összes többi piaci szereplő együttvéve társasági adóban.
A cégek az autóik után a teljes társasági adó 10%-át kitevő összeget kénytelenek fizetni.
A költségvetés még a tervek szerint is veszteséges lesz, újra évi közel ezer milliárd forinttal többet fogunk költeni, mint amennyit sikerül beszedni adóban.
A 17 ezer milliárd forint éves kiadásból 1248 milliárd forint csak az eddig felvett hitelek kamataira megy el egy év alatt. Ezért nem kellene tovább növelni az államadósságot. A költségvetés elsődleges egyenlege a kamatfizetési kötelezettség előtti összeget mutatja, a másodlagos egyenleg már tartalmazza a kamatfizetést is.
(Szintén érdemes lenne megnézni, hány milliárd forint folyik el évente például a “közszolgálati” médiára, pártalapítványokra, színházakra, minisztériumi feladatokra és egyéb tételekre. De ez már egy másik téma. Akit érdekel, olvasgassa a 2014-es költségvetést itt.)
Milyen fő adóztatási lehetőségek vannak?
Egyrészt meg lehet adóztatni a pénzt a megkeresése pillanatában, ilyen adók a személyi jövedelemadók és egyéb járulékok, illetve a cégeket érintő társasági adók. Az ilyen adónemek hátránya, hogy ha túl magasak a munkát terhelő adók, az a foglalkoztatási kedvet csökkenti, illetve a túl magas adókulcsok az egyén ambícióit is visszaveti. Nem is olyan régen volt 70%-os adókulcs Angliában a magas jövedelműek számára, amivel csak azt érték el, hogy senki nem akart annyit keresni, hogy beleessen ebbe a sávba, vagy legalábbis nem Anglia határain belül.
Másik lehetőség a forgalmi típusú adók, mint például az ÁFA, a mobiltelefonok percdíjait sújtó adó, a banki utalásokat sújtó tranzakciós adó és ehhez hasonlóak. Ezeknek egyik előnye, hogy nehéz kibújni alóla. Hiába keresi meg valaki feketén a pénzt, ha annak elköltésekor lerója a 27%-os ÁFÁ-t.
Másik előnye, hogy viszonylag olcsón és egyszerűen beszedhető a piaci szereplőkön keresztül. További előnye, amiért imádják a politikusok, hogy az átlagember fel sem fogja, hogy a legtöbb adót akkor fizeti, amikor elkölti a pénzt. Ha a fizetéséből von el az állam, akkor az államra haragszik, de ha a boltban drága az áru, akkor a kereskedőt szidja, hiába a forgalmi adó kulcsa magas. (Az Egyesült Államokban azért is olcsóbb minden majdnem 20%-kal, mert ott 7-9%-os adókulcs van a termékeken, idehaza 27%. Ott ráadásul a pénztárnál külön számolják fel az adót, a boltokban a nettó árak vannak kiírva. Így mindenki előtt világos, mennyit is adózott a vásárlás pillanatában.)
Azonban ez sem csodaszer és ez egyre jobban látszik. Míg egy 7-8%-os ÁFA kulcsnál nem éri meg csalni, 27%-os kulcs esetén már túl nagy a kísértés, hogy körbeszámlázással milliárdokat csaljunk el az államtól. A cukorgyártók szerint a forgalomban lévő cukor 90%-a áfacsalt. Ez könnyen lehet, elég megnézni, hogy a legtöbb hipermarketben olcsóbb a cukor a polcon, mint az ömlesztett nagykereskedelmi ár. Erre jó a 27%-os ÁFA.
De igaz ez kicsiben is: ha az autószerelő azt mondja, hogy számla nélkül 300 ezer, számlával 400 ezer, kevesen fogják számlával kérni a szerelést. (Csak azok, aki amúgy is visszaigénylik az ÁFÁ-t.) Így nem csak az ÁFÁ-tól esik el az állam, de az autószerelő egyéb adókötelezettségeitől is.
Ide tartozik még a mindenféle jövedéki és hasonló adó.
A világon elterjedt, valamiért Magyarországon mégsem bevezetett harmadik adózási mód a vagyon után fizetendő adó. (A jelenlegi kormány is kézzel-lábbal tiltakozik a bevezetése ellen, noha alig van olyan ország az Unióban, ahol ne lenne valamilyen vagyonadó.) Ennek hatalmas előnye, hogy gyakorlatilag nem lehet kibújni alóla. Vehetem én az offshore cég nevére a rózsadombi palotámat, ha az Magyarország területén van, akkor mindenképpen fogok utána adót fizetni. Ezt az adót be kellene vezetni, persze nem úgy, hogy agyonadóztattak, amikor megkerestem a pénzt, a ház árából 22% ment forgalmi adóba és utána még fizessem évente a vagyonadót is. Az egy jó ötlet, hogy például az ingatlanadót le lehessen vonni a jövedelemadóból.
Egykulcsos vagy többkulcsos jövedelemadó?
A jelenlegi kormány első lépéseinek egyike volt a jövedelemadó egykulcsossá tétele, ami aztán komoly lyukat ütött a költségvetésen.
Az egykulcsos adó első ránézésre fair dolognak látszik, hiszen miért fizessen valaki csak azért többet, mert több pénzt keres, amikor nem kap többet a közösből?
Azonban a világon gyakorlatilag mindenütt progresszív (a bevétellel arányosan növekedő) adókulcsokat alkalmaznak és nem véletlenül. Ahol eddig volt egykulcsos adó, ott is visszaállnak a progresszív kulcsokra, mert rájöttek, hogy nem volt jó döntés az egykulcsos adózás.
Ennek három oka van: az egyik a határhaszon elvéhez hasonló: minél többet keres valaki, annál kevésbé hiányzik neki egy akár nagyobb összegű elvonás. Havi 100 ezerből jobban fáj 10%-os elvonás, mint egymillióból akár 40%.
A másik, hogy az egykulcsos adó a társadalom szétszakadását eredményezi. Általa a szegények még szegényebbek lesznek, a gazdagabbaknál még több marad. Ez első ránézésre tetszik a jobban keresőknek, de ha a vége az lesz, mint Brazíliában és számtalan egyéb helyen, hogy hat méter magas falakkal és szögesdrótokkal kell körbevenni a jómódúak háztömbjeit a favellák népétől, vagy hogy lesznek vidékek, ahol nem lesz ildomos keresztülautózni, már nem lesz annyira vicces dolog a gazdagoknak sem.
Ezért tetszik-nem tetszik, az adózásnak kell legyen egy társadalmi egységet segítő funkciója is. Ez nem azt jelenti, hogy a munkakerülőket támogassák a szorgalmasok pénzéből, hanem hogy a szegény családban születettnek is legyen esélye a továbbtanulásra és a felemelkedésre, ne szakadjon átjárhatatlanul két részre a társadalom. Az adózásnak nem igazságosnak kell lennie, hanem méltányosnak.
A harmadik ok, hogy az adózás nem áll meg a személyi jövedelemadónál, hiszen a forgalmi adó ugyanolyan adó, mint a jövedelemadó, sőt sokkal nagyobb tétel.
Az a szegény, aki mindenét minden hónapban elkölti, így méltánytalanul túl lesz adóztatva az ÁFA miatt ahhoz képest, aki a jövedelmének csak egy részét költi el havonta, így arányosan kevesebb pénzét vonják el a forgalmi adóval.
Milyen a jó adórendszer?
Sokan próbálták már megfogalmazni, milyennek kellene lennie a jó adórendszernek. Az alábbi pontokban nagyjából mindenki egyetért:
– Mindenki számára áttekinthető, transzparens.
– Igazságos, nincsenek privilégiumok, az egyformákat egyenlően adóztatja.
– Kényelmesen teljesíthető az adókötelezettség.
– Olcsón lehessen beszedni az adókat. Sok kisadónál többe kerül beszedni az összeget, mint amennyi befolyik belőle. A piaci szereplőket se sújtsa felesleges adminisztrációs kötelezettségekkel például a csomagolás után fizetendő környezetvédelmi adó, aminek több a bürokratikus kiadása, mint maga az adó.
– Álljon összhangban a fizetendő adó az egyén jövedelmével, vagyonával.
– Gazdaságilag legyen hatékony, ne torzítsa a szabad piacon kialakult termelést.
– Legyen egyértelmű az adózás célja, az adózó tudja, mire és miért veszik el tőle a pénzt.
(Egy másik cikk az adózásról, ahol megtudhatod, hogy az átlagbér 65%-a végül az államnál köt ki: //kiszamolo.hu/ezert-fizetsz-ennyi-adot/)
Na röviden, kezdésnek ennyit érdemes tudni a magyar adórendszerről.
Tulajdonképpen kit is érdekel az szja kulcs maga?
A munkáltató kifizet 128.5 Ft-ot abból 65.5 Ft megkap a dolgozó. Ezt lehet 49%-os adónak is hívni (=63/128.5) vagy lehet 96%-os adónak is hívni (=63/65.5). Egy dolgot nem lehet, ami ma van, hogy 16%-os alacsony adónak hívjuk, mert nem az. (és ez az arány nagyságrendekkel volt rosszabb korábban)
A bruttó fizetés nem más, mint a politikai oszd meg és uralkodj. Azt játsszuk, hogy a cég fizeti vagy a dolgozó fizeti és az egyik párt ezt változtatja, tehát munkavállaló párti, a másik meg a másikat így ő vállalkozó párti. Közben teljesen mindegy. A vállalkozó a “szuperbruttó” miatt alkalmaz vagy sem, alkalmazottként pedig a “szupernettó” miatt élünk vagy halunk. A többi porhintés…
– A progressziv ado nem a gazdagokat adoztatja, hanem azokat, akiknek eselyuk lenne meggazdagodni ( jol kereso informatikus, aki szegeny csaladbol szarmazik, igy se oroksege, es meg o tamogatja a szuleit, nagyszuleit, testvereit ) Ezert ezzel a cellal nincs sok haszna.
– Regel elleneztem a vagyonadot. Mostmar tamogatom, mert azzal az igazan gazdagokat lehetne tenylegesen adoztatni. Es ezt mar erdemes lenne progresszivva tenni megfelelo hatarokkal.
:
Azert aki nem helyettesitheto, az megerdemli a magasabb fizut, nem?
Magánszemélynél bármilyen bevétel, amit megszerzett, ami nemcsak pénz, hanem utalvány, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, elengedett tartozás, a helyette kifizetett összegek, kamatkedvezmény, szolgáltatás ingyenes igénybevétele, ingó/ingatlan eladásból származó bevétel…
A cégek esetén a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után 16% szja-t és 14% eho-t fizet be (Szép-kártya, Erzsébet-utalvány, helyi bérlet…), akkor van a cégautóadó, amit Kiszámoló is említett.
Szóval sokféle adót, járulékot kell számontartani, bevallani, befizetni. Ez minősíthetetlen, de az méginkább, hogy ha valamit nem adócsaló céllal, de kifelejtesz, magánszemély esetén 200ezer,
Bocsánat,írásmenésem van:)
A jelenlegi módszer szerint csak a papíron levő jövedelemben turkál az állam. A vagyonná, vagy azon keresztül újra pénzzé mosott adózatlan jövedelmek meg naponta pöckölgetik az adózók orrát. Sőt, kulturálisan az adóelkerülés nyíltan beszédtéma az utcán, közösségi helyeken. A hárommillió minimálbéres országában pedig már vagy rég be kellett volna ismerni, hogy a jövedelem adózás becsődölt, vagy az apeh-et megerősíteni. Az, hogy sokkulcsos adózósdit játszunk az összes közalkalmazottal, meg néhány lúzer multis alkalmazottal az húsz éve nem ment és a jelenlegi romhalmazt és morált hozta. Az egykulcsossal az uri-muri eddigi fent említett finanszírozói most kaptunk egy kis levegőt.
Ilyen emberekre van szükség!
..és (anti)párt is van már hozzá!
Várjuk a jelentkezőket, akiket alkalmasnak ítéltek!
nemzedekekmuhelye.blog.com
Akkor fordítsuk meg ezt. Lehet azon sopánkodni, hogy mindent az államtól várok, de amíg meg meri tenni azt, hogy ilyen mértékű elvonást prezentál, addig jogosan követelem az ellenszolgáltatást is. Ehhez viszont elég kevés köze van a Kádár-korszaknak. 🙂
Csak egy elvonást említenék, ami nem kevés, amiért én nem igazán látom, hogy mit is tesz az, aki ezt beszedi. Az a járművek után fizetendő súlyadó.
Lehetne adót csökkenteni, ha első körben egy valódi szükséges állami költségvetést raknánk össze, s a másfél kétmilliós képviselői fizetésektől kezdve a felesleges beruházásokon át első körben az államapparátust működtetők önmaguk felé élnének teljes szigorral. 🙂
nagyon kell az a mondat (nem is hiányzik!), hogy ne úgy fizess vagyonadót, hogy előtte szét szjáztad és áfáztad magad.
OK, legyen 5% áfa. Viszont ebben az esetben is bejön a kérdés, hogy A takarékos, nem szórja el hülyeségre (5%-os áfával) a pénzt, hanem vagyont szerez. B nem igy tesz, ő elszórja. Mindketten kerestek 5 év alatt 10 M-et, amit B elszúrt hülyeségre (állami bevétel = 500ezer), A pedig vett egy lakást ebből a pénzből. Ha innentől kezdve vagyonadót kellene fizessen, akkor (legyen 1%), akkor ugyebár az 5. évtől kezdve őt buntetjük a takarékoskodásáért. (a jelenleg is hatályos vagyonszerzési illetékről nem is beszéltünk…)
Másrészt az állam úgy viselkedik, amit a befektetéseknél ügynökproblémának nevezünk. Nem azt nézi, hogy az ügyfélnek (jelen esetben az állampolgárnak) mi a jó, hanem azt, hogy mi a jó a saját gyarapodása, fennmaradása miatt. Ez amiatt van, mert az “állam” is emberekből áll, akik irányítják és működtetik. Nekik viszont az az érdekük, hogy minél nagyobb és magasabb legyen az a szemétdomb, amin kukorékolhatnak.
Ezt csak úgy megjegyeztem, no offense.
De ha arányaiban nézzük, a minimálbéres, vagy még akár a bruttó 200 ezret kereső ember is nevetséges összeg a multinak az eu átlaghoz képest.
Nem beszélve arról, hogy jelentős adókedvezményeket kapnak, így egy-két év után már nyereséget termel a nulláról felépített gyár is.
Persze, egy-ketten mindig próbálkoznak, vitték ki a termelést a románokhoz, hát az első három kamionból kettőt elloptak a határ után 😀 de ilyen olcsó munkaerő keresés már a komcsi korszakban is volt.
De továbbmegyek, 6 éves autókon láttam fekete matricákat…
Azzal semmi baj, ha az adónak célja van, én azzal nem értek egyet, hogy ha valakinek több pénze van, miért fizet kevesebbet? Pl. bankoknál is minél gazdagabb vagy, annál nagyobb a kedvezmény. Annak mi célja van? Sorra lehetne bevezetni a luxusadókat is, de valahogy mindig elmaradtak… miért van pl. az adócsaló állampapír?
És itt jön elő a fő gondolat, amit mostanra értett meg Miklós is úgy Isten igazából. Aki keres bruttó 100 ezret, azaz kap nettó 70-et, annak sokkal nehezebb megélni, mint aki tízszer ennyit keres. Lényegében egyforma mértékű a közteher, mégis az egyik éhendöglik. És nem biztos hogy az, aki lazsál…
Nem most értettem meg, hogy 70 ezerből nehezebb megélni, mint 700 ezerből. Eddig is csak annyit kérdeztem, miért elégedsz meg 70 ezerrel? Ha meg semmit nem teszel az ellen, hogy ne ennyit keressél, miért panaszkodsz miatta?
Nem az a kérdés, hogy lazsálsz-e. Az a kérdés, a munkaadódnak mennyit ér a te kemény munkád, vagy a lazsálásod. //kiszamolo.hu/gondolatok-a-munkarol-es-a-penzrol/
De továbbra is tartom azt az állításomat, hogy ha még akár személyesen is pártfogoltad lenne pl. 1000 ember, mindenféle háttérrel, ami az országot jellemzi, biztosan nem tudnál döntő többségüknek segíteni. Mert nem kereshet mindenki sokat.
Rengeteg dolog hiányzik, ami alapvető dolog lenne a boldoguláshoz.
Már ha csak az első egy-két órát leadnád minden faluban a mobil akadémiádon, már az rengeteg dolgon változtatna. Már az olvasók és az átlagember között hatalmas szakadékok tátonganak.
De nem baj, merjünk nagyok lenni! 🙂
Biztos vagyok benne, hogy sok jót írsz még nekünk, hisz a zorbán nemrég jelentette be, hogy ,,az újítások kora nem ért véget!”. Én személy szerint. ezt fenyegetésnek vettem…
Másodszor minden törvény 1,5-2 év múlva léphessen csak életbe. Nem lenne rugalmas, de legalább megszűnne a kapkodás, sőt a ciklus második felében már olyan törvényeket kell hozni, amit az új kormány is tud támogatni.
Szerinted ha ötször ennyi mérnök lenne idehaza, nem tudnának a multik munkát adni nekik? Most Lengyelországból hoznak villamosmérnököket Magyarországra, mert idehaza nem találnak épkézláb embereket. (Egy cégvezető mesélte.)
Ha annyi jól képzett informatikus lenne, szerinted nem jönnének szívesen ide a cégek a Szilikon-völgyből, ahol még a gyakornoknak(!!) is nettó másfél milliót kell adniuk?
Ja igen, sajnos a segédmunkával nem megyünk sehová, ott a havi 30 ezerért dolgozó maláj és vietnámi munkással kell versenyezni. Csak azért adnak a multik itt 80 ezret, mert ennyit spórolnak a szállításon.
Legyen inkább Szilícium 🙂
Lényegében egy szinten aluli oktatáshoz – eu-hoz képest jók vagyunk, magunkhoz képest hatalmasat esett az oktatás színvonala – nem jár más, csak segédmunka.
Meg ugye azt is meg kell valakinek csinálni.
Ilyen instabil és lejtőn csak lefelé közlekedő országba egy multi sem helyezne jó fizetést biztosító leányvállalatokat.
Hopp, és ott vagyunk! 😀 ha tömegével jelennének meg a minőségi képzést biztosító intézmények, emelkedne az életszínvonal is, viszont a mostani állapotban maximum önképzés van, ami nem megy mindenkinek. Van, aki egyenesen igényli az oktatást, vagy szüksége van hozzá pl. a munkaügyi központra, mert máshogy nem megy.
Úgy nem lehet hozzáállni az oktatáshoz, hogy lehetetlen elvégezni egy négy éves kurzust négy év alatt…
Ok,25 adó lehet. Akkor nem bevezetnek egy újat, hanem megemelnek 3-mat.
Nem képesek rá, nem is akarják bevezetni. Simán bezárhatnák a banki kiskaput is úgy, hogy minden számlacsomagnak maximum x tétele lenne, és másért nem kérhet pénzt a bank… és minden számlacsomaghoz le lenne írva, mennyi az utalás, kp. felvétel, havidíj – és nem +x Ft kártyadíj z feltétel esetén -, utalási megbízás, stb. És eltűnnének a rejtett tételek, minden világos lenne, nem neked kéne keresgélni az apróbetű között. DE nem akarják ezt. Ha én nem akarok kiskaput hagyni, akkor nem hagyok és kész… vagy mi lenne akkor, ha az állam szabályozná valamilyen szinten a piaci versenyt? Eu ellenes? Van minimálbér, lehetne maximálbér is, ahogy jegybanki alapkamat + (nemtommennyi) mellett lehetne minimum és max érték is. De nem akarják, mert nem érdekük.
Azért vannak rossz törvények, mert nem akarnak jót…
Nem a pár százezer nettót keresőkkel van a baj, mert annyiből bőven jól lehet élni, el lehet mennyi nyaralni, stb. A gond azokkal van, akik keveset keresnek, sok robotmunkával. Vagyis azokkal is, mivel ugyan azt a munkát, ami a szomszédos Ausztriában fél millió, mint próbaidős, itthon nem akarják megfizetni, csak 120 ezer forintért.
Sose értettem, hogy ha tömegével hozzák ide az osztrák cégek a munkát – jó, műszakilag hülyék, de azon kívül -, és itt fillérekért legyártják azt, ami náluk sokszor annyi, akkor abból miért nem jut a melósnak? Azon kívül, hogy a cég sokkal többet adózik…
HA magyar cégnél nincs szakember, akkor nem csinálják, még ha sok pénzt hoz a konyhára, akkor sem… ha a magyar cégnél van egy jó szakember, inkább elküldik, ha fizetésemelést kér…
Egyébként most de tényleg, szerinted miért hozzák ide az aljamunkát? Hát azért, mert idehaza kevesebbet kell fizetni a melósnak.
Ha a magyar vagy a kínai munkás annyit keresne, mint a német, akkor egyetlen cég sem hozna munkát se Magyarországra, se Kínába.
Ez ennyire egyszerű.
Az állambácsi, ha 25 főre nem jut egy megváltozott munkaképességű, akkor ilyen sarccal bünteti a foglalkoztatást:
2009-ben 177. 600 Ft/fő/év
2010. január 1.-től 964. 500 Ft/fő/év !!!!
A mi cégünk az elmúlt években átlagosan 80-100 főt foglalkoztatott, ez évente rendre több millió forint egy elég semmitmondó jogcímen.Főleg ha olyan iparágban működik egy cég, ahol nem kifejezetten elképzelhető megváltozott munkaképességű ember.
Ami az egykulcsos SZJA-t illeti, szerintem napnál világosabb, hogy a jelenlegi hatalom miért erőltette: Közgép és társain keresztül 10% társasági adó + 16% osztalékadó és a hatalmas állami pénzek kilopása legalizálva van, nem kell trükközni
metropol.hu/itthon/cikk/1116934-igy-adoznak-a-felnottek
Ha ez itt nem jelenhet meg, elnézést a tudatlanságomért.
Vagy a csákányt…
Bocs. 🙂
+1 szavazód lennék, Miklós:)
Nagyon tetszett az a mondatod, hogy az adórendszer ne igazságos legyen, hanem méltányos.
Az egykulcsos pártiaknak abban igazuk van, hogy úgy nincs értelme, ha már az átlagbér a legfölsővel adózik. Viszont a minimálbérből kifizetni 16%-ot nagyon sok.
Hozzátenném, a közalkalmazottaknál megoldották ezt a régi adójóváírás helyett a kompenzációval, de az meg plusz adminisztráció.
Ezert javaslom egy meltanyos, tobbkulcsos adorendszer bevezeteset, ahol az egy allampolgarra juto ado OSSZEGE egyseges, magyaran mindenki ugyanannyit fizet az altala igenybevett kozszolgaltatasokert.
Na igy valosulna meg a tarsadalmilag igazsagos, degressziv tobbkulcsos ado, ahol nem a dolgozok sikeres es szorgalmas tagjai szponzoraljak a munkanelkulieket, lustakat, es a negyvesen eveik kozepen nyugdijba “kenyszerulteket”.
Ha a TESCO-ban nem kapja ingyen elottem a sorban allo mznkanelkuli a tejet-kenyeret, akkor a kozszolgaltatasokert miert ne kellene fizetnie? 😉
Amugy viszont szuper a blog, minden nap olvasom, koszonom az igenyes tartalmat.
Konkrét példa: nézzük meg ugyanahhoz a nettó fizetéshez mekkora bérköltség tartozik itthon és Ausztriában.
Legyen a példában mondjuk éves nettó jövedelem 3600ezer Ft és az annak megfelelő 12000 Euro (300-as árfolyamon számolok).
Ehhez tartozó havi bruttó 458000 Ft itthon, és bruttó 1008 Euro Ausztriában (ott ugye 14 részletben kapja az ember az éves fizetést)
Az éves bérköltség itthon 12*588530=7062360Ft (a fenti árfolyamon árfolyamon 23541 Euro) és 18513 Euro Ausztriában.
Azaz itthon egy munkaadónak a magasabb elvonások miatt jelenleg 27%-al többe kerül az ugyanannyi nettót kereső alkalmazott! És legyünk őszinték, ha itt akármilyen többkulcsos rendszer lenne, itthon a havi bruttó 458ezer már vastagon a legmagasabb sávban adózna, azaz a különbség még durvább lenne. És akkor még nem is számoltam, hogy ugyanazt a nettót itthon 27% ÁFÁ-val tudja elkölteni az alkalmazott, Ausztriában meg 20-al.
Én azt mondanám, az egykulcsos SZJA pillanatnyilag jó. Innen legfeljebb lépcsőzetes csökkentést tudnék lefele elképzelni, de a költségvetési oldalról annak sincs realitása.
Ami még lényegesebb, hogy pont az általad is kihangsúlyozott öngondoskodás ellen hatna a vagyonadó, hiszen a pénz elszórására motiválna.
A másik dolog, értem én, hogy adócsalók ellen is irányulna, na de pont az adócsalók oldanák meg legügyesebben az elkerülését…
Szerinted ha ötször ennyi mérnök lenne idehaza, nem tudnának a multik munkát adni nekik? Most Lengyelországból hoznak villamosmérnököket Magyarországra, mert idehaza nem találnak épkézláb embereket. (Egy cégvezető mesélte.)
Ha annyi jól képzett informatikus lenne, szerinted nem jönnének szívesen ide a cégek a Szilícium-völgyből, ahol még a gyakornoknak(!!) is nettó másfél milliót kell adniuk?
Ja igen, sajnos a segédmunkával nem megyünk sehová, ott a havi 30 ezerért dolgozó maláj és vietnámi munkással kell versenyezni. Csak azért adnak a multik itt 80 ezret, mert ennyit spórolnak a szállításon.”
Na, az “Az ingyenpénzről újra” című bejegyzésedben miről beszéltem? 🙂 A hülye multik meg Lengyelországból hozzák a képzett munkaerőt ahelyett hogy… de egyetértek, inkább lapozzunk.
Nagyon jó igy látni az adórendszert a maga teljességében – sok mindenre választ kaptam belőle. Bár én is jobban jártam az egykulcsos adóval, de szinte minden ismerősöm rosszabbul. Megfelelő határokkal és kulcsokkal a progressziv jó lenne, de nálunk nagyon eltorzultak a jövedelmi viszonyok és a fekete gazdaság sem segiti elő. Alapvető változások kellenek, de ehhez minden szinten akarat kell.
Csak igy tovább!
“Akik a lineáris adózást pártolják, azt tartják igaznak, hogy az ember sorsa, boldogulása *lényegében* attól függ, mit tesz magáért (vagyis önmagától). Akik a progresszívet (a szegényebbeket kisebb kulccsal), azok pedig azt, hogy a sorsod *lényegében* attól függ, hova születsz, kik nevelnek fel, hol tudsz tanulni és kikkel találkozol életedben (külső körülményektől).”
Én a lineáris adózást pártolom, és szerintem a kettő tényező nagyjából 50-50%-ban határozza meg az életet, de a hova születtél része nem feltétlenül úgy, hogy mennyire gazdag családba, többet számít a szülők hozzáállása és példamutatása ennél.
Egyébként ha bármilyen progresszivitást beleviszünk, akkor annak pont semmi értelme, hogy nagyon magasan határozzuk meg a felső kulcsot, akkor már létminimumig egy nullás kulcsnak (de nem adójóváírás) több értelme lenne, csak az adócsalókat kellene kiküszöbölni máshogy.
Másik dolog, azt vettem észre, sokan máig nem értik hogyan működik a sávos adózás, és arról beszélnek, hogy ha mondjuk a havi 200-nál lévő kulcsot átlépik, akkor milyen sokat kell adózniuk hirtelen, pedig ugye 200-ig nekik is az alsó kulcs számít.
Ettől függetlenül én az egykulcsos adózás mellett vagyok, mert abból kell kiindulni, hogy a béréért mindenki megdolgozik, más kérdés, hogy ez Magyarországon nem feltétlenül van így, de arra kellene törekedni, hogy így legyen.
De egy kis kreativitással ide is át lehet ültetni.
regebben en is ugy gondoltam, hogy a vagyonado megneheziti, hogy egy bizonyos vagyonnal tobbet tegyel felre( hiszen egy ido utan az ado pont annyit visz el, mint amennyit felre tudsz tenni ), viszont ha ez jol van belove, akkor azert eleg komoly vagyon lehet felhalmozni meg igy is. Foleg, ha elerheto a pozitiv realhozam, akkor meg aztan vegkep nem gatol meg, csak megneheziti.
Szerintem akik most nem takarekoskodnak, azok nem a kamatado, vagy vagyonado miatt nem teszik.
Raadasul a vagyonadot is belehetne ugy vezetni, hogy csak bizonyos vagyon felett kelljen fizetni ( 2. lakoingatlanra, vagy csak h X osszegnel dragabb , ahol X regiofuggo )
Es a vagyonado bevezetesevel nyilvan lehetne mas adonemeket csokkenteni.
Abban egyetértek, hogy jó lenne, ha nálunk is meghonosodna mint több eu-s országban, hogy x összegig 0 adó, az állam örül ha megélsz valahogy, nem kell támogatnia, és nem pedig még cseszeget is. Amikor a többkulcsos ellen beszélek, akkor nem erre gondoltam (mivel nálunk a gyakorlatban a többkulcsos ennek épp az ellenkezője).
De szerintem az nem 277 mrd, hanem sokkal több kiesést okozna (természetesen erre nem tudok hivatkozást produkálni, de én így gondolom), így nemigazán reális a bevezetése, a Kiszámoló által már korábban is leírt radikális újraelosztáscsökkentést úgyse lépi meg egy párt se. Lépésenként azért jó lenne effelé haladni, közben fokozatos kiadáscsökkentésekkel. Akkor talán majd 10-20 év múlva lehetne. Bár én ebben sem bízom.
Arról meg senki sem beszél, hogy mi lenne, ha nem az adók mértékén, hanem a befizetések hajlandóságán morfondíroznánk.
Mert lássuk be, a legnagyobb baj az adók be nem fizetéséből adódik.
Valahogyan arra kellene rávenni “mindenkit”, hogy ténylegesen befizesse a kötelezettségeket. Persze tudom, hogy ez nagyon bonyolult téma, de mégis csak ez az alfája a dolgoknak.
Pl. legalább a szolgáltatásokról szóló számláknak egy x százalékát lehetne költségként elszámolni, a magánembereknek is…
Képzeljük csak el, mi lenne, ha mindenki kérne számlát a taxistól, fodrásztól, fogorvostól, festőtől, gumistól, autószerelőtől, stb…
És ne feledjük: az egyik legnagyobb adócsaló az, aki megkérdezi, hogy: “számla nélkül mennyi?”
Most nem szeretnek “elmultnyo’cevezni” de annak a kb. 10 000 Mrd HUF-nak, amit akkor vett a nyakaba az akkori kormany, most kb. 1000 Mrd HUF az eves torlesztoreszlete (felteve, hogy 10 ev alatt vissza akarjuk fizetni, amire nem igazan latom a szandekot) plusz az 1248 Mrd HU fele a kamatterhe.
Ez nagyjabol 1600 Mrd HUF.
Evente.
Na, szerintem ez fojtja meg a magyar gazdasagot, es nem az egykulcsos ado, vagy a 3+ gyerek utan jaro adokedvezmeny.
Addig, amig az orszag vezetoinek a zavarosban halaszas jo uzlet, addig fent fogjak tartani a zavarost, hogy ne tunjon ez fel.
az allamadosag es az adok behajthatosaga egy masik tema. Nyilvan ezek is fontosak, de nem ezeken mulik, hogy 1 vagy tobbkulcsos ado, illetve, hogy kell-e vagyonado.
Szerintem pedig elegge aranytevesztes az egykulcsos ado altal utott 277 Mrd HUF-os lyukra fogni az orszag rossz helyzetet, es azt gondolni, hogy a visszacsinalassal “ujbol megnyert” penz majd megoldja a gondokat, tekintve, hogy csak az allamadossag kamata 4,5x akkora kiadas evente.
Magyarorszagon a mindenkori kormanyzat mindig csak az ilyen-olyan kreativ elnevezesu ujabb adok bevezetesevel, vagy a regiek novelesevel akarja megoldani a problemat.
Ugy nem fog menni.
Ahogy viszont menne, abba 5 perc alatt belebukik az a kormany, aki megprobalna.
Ezzel pedig ok is 100%-ig tisztaban vannak, szoval, amig lehet a bili peremen lavirozni, addig sajnos ez lesz.
En, szemely szerint kb. nulla eselyt latok ra, hogy belathato idon belul erdemben valtoni fog a helyzet a jo iranyba.
Én alapvetően az ingatlanadó nagy rajongója vagyok, hiszen mint minden vagyonadó, valamilyen szinten végre megregulázná a vadkeleti állapotokat. Persze ismerve a magyar viszonyokat, jól nem sülne el.:( Ugyan ez a kormány minden korábbi alá ment a nulla tervezéssel, koncepció és hatástanulmányok nélküli IZOMBÓL megoldással, de a többiektől sem várnék többet.
Ami alap kellene, hogy legyen, az az SZJA-val való szembeállítás. A második pont pedig a kivételek korrekt kezelése, mert kivételek mindig vannak és lesznek…
Pl. legyen a második ingatlanra, oké. De gondolom nem vagyok egyedül azzal, hogy örököltem egy kb. tizednyi lakrészt, amitől nem tudok megszabadulni, már évek óta megy a pereskedés a többségi tulajdonossal. Szerintem be sem tettem még oda a lábam. Közben vettem saját lakást, tehát papíron az a “második”, de épp ezért fizessek teljes adót érte??? Hoppácska.
De van köze. Akkor mindenképpen, ha pénzt, paripát, fegyvert nem kímélve matekolnak a két(több)kulcsos adó be, vagy nem bevezetésén.
Sokkal kevesebb gondja lenne mindenkinek és akár okafogyott is lehetne a kulcsokon való meditálás.
Van akik okosan megoldották (igaz, hogy alapvetően a nyugdíjrendszerről szól, de van benne adót érintó rész is)
//kiszamolo.hu/nyugdijrendszer-van-megoldas/
“A másik, hogy az egykulcsos adó a társadalom szétszakadását eredményezi. Általa a szegények még szegényebbek lesznek, a gazdagabbaknál még több marad.”
A gazdag emberek Mo-n nem fizetnek SZJA-t!!! Nyugaton igen, de nálunk nem