Megelőzendő az újabb leveleket, a napokban írtam a legújabb eszméről, a mindenkinek alanyi jogon járó állami juttatás ötletéről, amit már politikai pártok is felkaptak. (Ha a rezsicsökkentést más lenyúlta, akkor mi kampányoljunk ingyen pénzzel.) Itt található a cikk.

Két dolog miatt írok újra a kérdésről: egyrészt elszomorító az emberek vélekedése a témáról, másrészt a "LÉT program"-nak hívott alapdokumentáció is sok szempontból érdekes, vagy inkább kórképe a magyar társadalomnak.

Azt kell hogy mondjam, a program kidolgozói tökéletesen fordítva ülik meg a lovat. Egyrészt felvázolják, hogy Magyarország minden tekintetben leszakadt nem csak a régiós társaitól, de már Romániától és Bulgáriától is, a foglalkoztatottság szempontjából a második legrosszabb helyen állunk az egész Unióban, a fizetések vásárlóértéke toronymagasan elmarad már a szlovák, vagy cseh fizetésektől.

Ezek után nem a leszakadás okait tárják fel, mint például hogyan lett a régióelső Magyarország a sereghajtó 15 év alatt, hogyan lehetséges, hogy már nem a valamikor messze mögöttünk kullogó Szlovákiához kell mérni magunkat, hanem Romániához és Bulgáriához és ebben az összehasonlításban is elvérzünk, lásd például az államadósság nagyságát, vagy az adóterhelést.

Nem, hanem az okok felfedése nélkül kezelést ajánlanak: szüntessük meg a leszakadást és a szegénységet azzal, hogy első(!!!) lépésként mindenki kapjon ajándékba havonta a minimálbér kétharmadát. (Ezt hívják garantált alapjövedelemnek.)

Ezek után taglalja a tanulmány, hogy az állam is jól jár, a munkaadó és a munkavállaló is. A munkaadóknál egyenesen 457 milliárd forint marad szerintük, de a munkavállalók bére is 10,5%-kal nő mindeközben, összesen 703,8 milliárd forinttal. De a kisnyugdíjasoknál és egyéb kis jövedelmű segélyezettnél is több marad 392 milliárd forinttal.

Ez testvérek között is bő 1500 milliárd forint tátongó szakadék a költségvetésben. Ebből 100 milliárdot fedezne a progresszív jövedelemadó, 200 milliárdra becsülik a "multiplikatív hatást", ha pedig az emberek elköltik a pénzt, plusz ÁFA bevétel is lenne.

A többi pénzt nemes egyszerűséggel a felesleges állami előirányzatokból kell pótolni, jelentsen is ez bármit. A terv készítői szerint 7-800 milliárd forint a magyar költségvetésben csak kerekítési hiba.

Csak szemléltetésül: az Orbán kormány első és legsúlyosabb baklövése az egykulcsos jövedelemadó bevezetése volt. Az összes további kényszerlépés, beleértve a nyugdíjvagyon államosítását, a rengeteg különadót és megszorítást, innen indult. Ez a lépés 2011-ben "csak" 277 milliárd forinttal csökkentette a jövedelemadó bevételt, de ettől kényszerpályára került az egész gazdaság a mai napig. Na, ezzel vessük össze a 7-800 milliárdos kerekítési hibát.

Szerintem ez mindent elmond a terv pénzügyi kidolgozottságáról, kár is többet foglalkozni vele ilyen szempontból.

Ennél sokkal izgalmasabb kérdés, ha az okokkal, Magyarország folyamatos lecsúszásával és elszegényedésével foglalkozunk, amit a LÉT program kidolgozói elegánsan átugrottak.

Miért lettünk a legeslegutolsók a régióban? Mit csinálunk rosszul immár 25 éve?

Erről itt írtam már egy cikket: Gondoskodó állam kontra piacgazdaság A cikk összehasonlítja Szlovákia és Magyarország gazdasági alakulását az elmúlt 12 évben.

Magyarország  az ereje felett költ mindenféle segélyre. Az állami újraelosztás mértéke 25-35%-kal magasabb, mint a környező országokban, még az Egyesült Királyságban és Írországban is alacsonyabbak az állami kiadások.

Az erőnk feletti szociális rendszerünk nemes egyszerűséggel megfojtja a gazdaságot. A nyugdíjasok átlagjövedelme magasabb, mint a 65 év alattiak átlagos jövedelme (forrás) és még mindig rengeteget költünk segélyekre és szociális juttatásokra. Miközben nálunk a legalacsonyabb a dolgozók aránya, már 2011-ben is 811 ezer 61 év alatti személy kapott nyugellátást, ehhez azóta még hozzájött mintegy 100 ezer korengedményes hölgy.

Egy 9,5 milliós országban majdnem egymillió 61 év alatti nyugdíjas. (Ebben benne vannak a rokkantság miatt nyugellátást kapók is.) A nyugdíjasok 38,3%-a még 30 év munkaviszonnyal sem rendelkezik! Legalább 40 éves munkaviszonyt mindössze a nyugdíjasok ötöde tud felmutatni! Egy ma 61 éves nyugdíjas még átlagosan 20 évig kap nyugdíjat. Hát ilyen nagyvonalúak vagyunk mi.

A közalkalmazottak száma a közmunkát végzők nélkül is megközelíti a 800 ezer főt, ehhez még adjuk hozzá a 118 ezer közmunkást. (A közalkalmazottak és közmunkások bérét és járulékait is az állam maga fizeti, vagyis az adófizetők tartják fenn ezeket a munkahelyeket. Természetesen tanárra, rendőrre, ápolóra és még sok mindenki másra szükség van, de talán ennyi aktagyártóra, minisztériumi háttérintézményre és hasonlóra már sokkal kevésbé.)

Ehhez még vegyük hozzá az ingyenes utazásokat (a vasúton utazók elenyésző része nem vesz igénybe valamilyen kedvezményt, vagy ingyenes utazási lehetőséget), oktatást és minden mást is.

De a 3200 önkormányzat és mellette a megyei és járási hivatalok is a pazarlás szinonimái lehetnének.

Ennek a bőkezű rendszernek a fenntartása erőnk felett van. Ezért a legmagasabb Magyarországon a forgalmi adó, a második legmagasabb a fizetéseket terhelő adók és járulékterhek és a cégek adóterhelésében is dobogóesélyesek vagyunk. Ugyanis mindezeket a kádári "ingyenes" meg "alanyi jogon járó" pazarlásokat valakinek ki kell fizetnie.

Nos, ezért csúszik le egyre inkább az ország és maradunk le gyorsuló ütemben a szomszédainktól.

Ezért úgy hiányzik egy újabb ingyenpénz-osztás az országnak, mint törött szárnyú bagolynak az erdőtűz.

Ennél nagyobb csapást nem nagyon lehetne elképzelni az ország számára. Éppen fordítva kellene csinálni: az állami kiadásokat kellene drasztikusan visszavágni, hogy kikecmeregjünk ebből a bűzös posványból. Pont úgy, ahogy tette azt Szlovákia, vagy Lettország, vagy bármelyik egyéb szomszédunk.

Ha végre nem növelni, hanem csökkenteni akarnánk a segélyek, nyugdíjak, "ingyenes" állami ellátások összegét, akkor lenne csak esélyünk, hogy ne leszakadjunk, hanem felzárkózzunk a többi országhoz.

Ezért remélem, soha nem lesz semmi ebből a lázálomból.