Az ingyenpénzről újra (alapjövedelem)
Megelőzendő az újabb leveleket, a napokban írtam a legújabb eszméről, a mindenkinek alanyi jogon járó állami juttatás ötletéről, amit már politikai pártok is felkaptak. (Ha a rezsicsökkentést más lenyúlta, akkor mi kampányoljunk ingyen pénzzel.) Itt található a cikk.
Két dolog miatt írok újra a kérdésről: egyrészt elszomorító az emberek vélekedése a témáról, másrészt a “LÉT program”-nak hívott alapdokumentáció is sok szempontból érdekes, vagy inkább kórképe a magyar társadalomnak.
Azt kell hogy mondjam, a program kidolgozói tökéletesen fordítva ülik meg a lovat. Egyrészt felvázolják, hogy Magyarország minden tekintetben leszakadt nem csak a régiós társaitól, de már Romániától és Bulgáriától is, a foglalkoztatottság szempontjából a második legrosszabb helyen állunk az egész Unióban, a fizetések vásárlóértéke toronymagasan elmarad már a szlovák, vagy cseh fizetésektől.
Ezek után nem a leszakadás okait tárják fel, mint például hogyan lett a régióelső Magyarország a sereghajtó 15 év alatt, hogyan lehetséges, hogy már nem a valamikor messze mögöttünk kullogó Szlovákiához kell mérni magunkat, hanem Romániához és Bulgáriához és ebben az összehasonlításban is elvérzünk, lásd például az államadósság nagyságát, vagy az adóterhelést.
Nem, hanem az okok felfedése nélkül kezelést ajánlanak: szüntessük meg a leszakadást és a szegénységet azzal, hogy első(!!!) lépésként mindenki kapjon ajándékba havonta a minimálbér kétharmadát. (Ezt hívják garantált alapjövedelemnek.)
Ezek után taglalja a tanulmány, hogy az állam is jól jár, a munkaadó és a munkavállaló is. A munkaadóknál egyenesen 457 milliárd forint marad szerintük, de a munkavállalók bére is 10,5%-kal nő mindeközben, összesen 703,8 milliárd forinttal. De a kisnyugdíjasoknál és egyéb kis jövedelmű segélyezettnél is több marad 392 milliárd forinttal.
Ez testvérek között is bő 1500 milliárd forint tátongó szakadék a költségvetésben. Ebből 100 milliárdot fedezne a progresszív jövedelemadó, 200 milliárdra becsülik a “multiplikatív hatást”, ha pedig az emberek elköltik a pénzt, plusz ÁFA bevétel is lenne.
A többi pénzt nemes egyszerűséggel a felesleges állami előirányzatokból kell pótolni, jelentsen is ez bármit. A terv készítői szerint 7-800 milliárd forint a magyar költségvetésben csak kerekítési hiba.
Csak szemléltetésül: az Orbán kormány első és legsúlyosabb baklövése az egykulcsos jövedelemadó bevezetése volt. Az összes további kényszerlépés, beleértve a nyugdíjvagyon államosítását, a rengeteg különadót és megszorítást, innen indult. Ez a lépés 2011-ben “csak” 277 milliárd forinttal csökkentette a jövedelemadó bevételt, de ettől kényszerpályára került az egész gazdaság a mai napig. Na, ezzel vessük össze a 7-800 milliárdos kerekítési hibát.
Szerintem ez mindent elmond a terv pénzügyi kidolgozottságáról, kár is többet foglalkozni vele ilyen szempontból.
Ennél sokkal izgalmasabb kérdés, ha az okokkal, Magyarország folyamatos lecsúszásával és elszegényedésével foglalkozunk, amit a LÉT program kidolgozói elegánsan átugrottak.
Miért lettünk a legeslegutolsók a régióban? Mit csinálunk rosszul immár 25 éve?
Erről itt írtam már egy cikket: Gondoskodó állam kontra piacgazdaság A cikk összehasonlítja Szlovákia és Magyarország gazdasági alakulását az elmúlt 12 évben.
Magyarország az ereje felett költ mindenféle segélyre. Az állami újraelosztás mértéke 25-35%-kal magasabb, mint a környező országokban, még az Egyesült Királyságban és Írországban is alacsonyabbak az állami kiadások.
Az erőnk feletti szociális rendszerünk nemes egyszerűséggel megfojtja a gazdaságot. A nyugdíjasok átlagjövedelme magasabb, mint a 65 év alattiak átlagos jövedelme (forrás) és még mindig rengeteget költünk segélyekre és szociális juttatásokra. Miközben nálunk a legalacsonyabb a dolgozók aránya, már 2011-ben is 811 ezer 61 év alatti személy kapott nyugellátást, ehhez azóta még hozzájött mintegy 100 ezer korengedményes hölgy.
Egy 9,5 milliós országban majdnem egymillió 61 év alatti nyugdíjas. (Ebben benne vannak a rokkantság miatt nyugellátást kapók is.) A nyugdíjasok 38,3%-a még 30 év munkaviszonnyal sem rendelkezik! Legalább 40 éves munkaviszonyt mindössze a nyugdíjasok ötöde tud felmutatni! Egy ma 61 éves nyugdíjas még átlagosan 20 évig kap nyugdíjat. Hát ilyen nagyvonalúak vagyunk mi.
A közalkalmazottak száma a közmunkát végzők nélkül is megközelíti a 800 ezer főt, ehhez még adjuk hozzá a 118 ezer közmunkást. (A közalkalmazottak és közmunkások bérét és járulékait is az állam maga fizeti, vagyis az adófizetők tartják fenn ezeket a munkahelyeket. Természetesen tanárra, rendőrre, ápolóra és még sok mindenki másra szükség van, de talán ennyi aktagyártóra, minisztériumi háttérintézményre és hasonlóra már sokkal kevésbé.)
Ehhez még vegyük hozzá az ingyenes utazásokat (a vasúton utazók elenyésző része nem vesz igénybe valamilyen kedvezményt, vagy ingyenes utazási lehetőséget), oktatást és minden mást is.
De a 3200 önkormányzat és mellette a megyei és járási hivatalok is a pazarlás szinonimái lehetnének.
Ennek a bőkezű rendszernek a fenntartása erőnk felett van. Ezért a legmagasabb Magyarországon a forgalmi adó, a második legmagasabb a fizetéseket terhelő adók és járulékterhek és a cégek adóterhelésében is dobogóesélyesek vagyunk. Ugyanis mindezeket a kádári “ingyenes” meg “alanyi jogon járó” pazarlásokat valakinek ki kell fizetnie.
Nos, ezért csúszik le egyre inkább az ország és maradunk le gyorsuló ütemben a szomszédainktól.
Ezért úgy hiányzik egy újabb ingyenpénz-osztás az országnak, mint törött szárnyú bagolynak az erdőtűz.
Ennél nagyobb csapást nem nagyon lehetne elképzelni az ország számára. Éppen fordítva kellene csinálni: az állami kiadásokat kellene drasztikusan visszavágni, hogy kikecmeregjünk ebből a bűzös posványból. Pont úgy, ahogy tette azt Szlovákia, vagy Lettország, vagy bármelyik egyéb szomszédunk.
Ha végre nem növelni, hanem csökkenteni akarnánk a segélyek, nyugdíjak, “ingyenes” állami ellátások összegét, akkor lenne csak esélyünk, hogy ne leszakadjunk, hanem felzárkózzunk a többi országhoz.
Ezért remélem, soha nem lesz semmi ebből a lázálomból.
Na, ezt szerintem javítandó, azért még nem tartunk itt.
Nagy szükség lenne valódi munkahelyek teremtésére, a közmunka programmal hajléktalanokat kellene visszavezetni a munka világába, nem pedig esetleg önhibáján kívül munkanélkülivé vált embereket alantas munkával megalázni!
Szerintem a rokkantak egy részét is simán vissza lehetne küldeni dolgozni, átképzésekkel. Pl. van egy ismerősöm, aki építkezésen dolgozott, de nem bírta fizikailag, aztán átképezte magát (önköltségen) pedikűrösnek. Minden szempontból jobban járt.
A nyugdíjak is túl magasak, a közösségi közlekedés csak annak olcsó, aki kedvezményt kap (én nem). Még pár éve mondták, hogy a vasúttal utazókból 10-ből 8 valamilyen kedvezménnyel utazik. Jó, mi?
(Viccen kívül: de jó lenne, ha a blogodat adaptálnák a mindenkori kormányprogramba! Álmodozni csak szabad…)
A politikusok nagyszerűen megtanulták, és úgy csomagolják mindezt, hogy jól lássuk, mit adnak (pl. rezsicsökkentés, ingyenes kp felvétel), és ne vegyük észre, mit vesznek el (pl. tranzakciós illeték miatt megemelkedett bankolási díjak, aminek természetesen a szemét bankok az okai, nem a politikus).
Jól látják az ingyenpénz kiötlői, hogy a magyar társadalom ingyenpénzre vágyik, ennél jobban senki se látná, hogy adnak neki. Ez pont olyan csalás, mint a kockázat nélküli 15% hozam. Ingyenebéd sehol sincs, meg kellene már tanulni.
Amiket leírtál abban feltétlenül igazad van. Csak szerintem a következtetések hibások. Az én olvasatomban a Feltétel Nélküli Alapjövedelem a következőt jelenti:
A jelenlegi helyzet: A magyar állam minden egyes ember helyett elkölt havi 130e HUF-ot.
Ha eltörlünk minden egyes segélyt, ingyenesnek álcázott oktatást (max az általános iskolát szintet állja az állam ), nyugdíjat és az ezt kiszolgáló apparátust.
És mindenkinek adunk havi 50 ezer HUF-ot amit arra költ amire akar. Nem vizsgáljuk semmit. A maradék 80e HUF-ot az egyéb tényleg állami feladatokra menjen. Ez szerintem sokkal olcsóbbra jönne ki mint a jelenlegi akinek nagyobb a szája az többet kap rendszer.
Mielőtt valaki azt mondani, hogy honnan vettem ezeket a számokat!
Magyar kvt 2012
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200204.TV
bevétele: 15 460 815,7 millió HUF
Amit 15 460 815 700 000 FT
9,5 millió e
Persze sok tevékenységet privatizálni lehetne, valószínűleg hatékonyabb is lenne, de a tűzoltónak vagy a háziorvosnak van pozitív GDP hozzájárulása (a tűzoltó kevesebbe kerül, mint az általa megmentett vagyon), míg a szociális transzfernek negatív (a segílyes kevesebbet kap, mint amennyit a dolgozótól elvettek, a különbség az adminisztráció, meg a nokiásdoboz)
A szocialisták egyik fő támadási pontja pont az, hogy összemosódnak az állami szolgáltatások (amiket mindenki, így mi is élvezünk) és a szociális transzferek, amit csak az élvez, akinek a kezébe nyomják a nagy semmiért cserébe.
Több száz ember ül egy kerületi önkormányzatnál. Állítom, hogy a feladatokat a létszám felével el lehetne látni, az ügyfelek számára akár magasabb szinvonalat nyújtva is. Persze hogy a produktiv gazdaság hogy tudna felszívni budapesti szinten több ezer embert, azt nem tudom, nyílván nem egy lépésben lehetne racionalizálni, de el kellene kezdeni.
A 3,5 milliónyi dolgozó emberből majdnem 1 milliót az állam alkalmaz, ami nagyon meredek.
Természetesen rendőrre, ápolónőre, tanárra szükség van, de mondjuk ennyi minisztériumi dolgozóra, meg önkormányzati aktatologatóra már nem biztos.
Erre is túl sokat költünk a lehetőségeinkhez képest.
Nagyjából 20 ezer jutna fejenként, ha az összes szociális juttatást szétterítenénk a lakosságon. Ettől függetlenül ez lenne a legjobb megoldás, szemben a jelenlegivel, ami nem motiválja a segélyeseket, mert jelenleg ha dolgoznak, a bért a segély helyett kapják, alapjövedelem esetén viszont az alapjövedelem mellé kapnák, ráadásul kevesebbet kapnának alapjövedelemként, mint eddig segélyesként.
Szerintem például egy egyszerűbb adórendszerrel és a készpénzforgalom megszüntetésével sok aktatologató feleslegessé válhatna, ráadásul nem csak az állami szférában, ez rövidtávon nyilván növelné a munkanélküliséget, de hosszútávon javítaná a versenyképességünket.
Mondom, király, akkor kérnék egy igazolást arról, hogy kismama bérletet kaphasson. Azt nem lehet. Miért? Mert Cegléden fogják kiállítani, ha meghozzák a határozatot arról, hogy GYES-t kap.
Igazolás 2 hét múlva megjött (gondolom előtte gondosan több példányban nyomtatta a HIVATAL, és IKTATTÁK is, de legalább támogattuk a postát egy levéldíjjal, és Micike is sokat dolgozott ezen a fontos témán, hiszen egy újabb nagyszerű ÜGYET sikerült megoldani (mert a HIVATAL gyártja az ÜGYEKET, hiszen ez a DOLGA). Magyarország, én így szeretlek!
Nem lehetne ezt központi funkcióba tenni? A honpolgár bejelentheti bármely kormányablakban, és központilag elintézik az egészet, aztán leosztják a beszedett zsetont az önkormányzatok között, a gépjármű nyilvántartás alapján. Az elmaradást behajtani is egyszerűbb lenne, és nem utolsó sorban olcsóbb.
Kb olyan hatékony a jelenlegi rendszer, mintha minden egyes bankfiók maga kezelné a behajtásokat és a peres ügyeket. Vagy a gázszolgáltató minden kisvárosban helyben nyomtatná, borítékolná, és postázná a helyi lakosok számláit.
Ezzel a LÉT programmal kapcsolatban lenne egy kérdésem.
Gondolom leginkább Kiszámoló fog tudni válaszolni erre.
Mennyit költ jelenleg évente az állam azokra a szociális kiadásokra, amik megszűnnének a LÉT szerint.
Gondolok itt magukra a pénzbeli juttatásokra is, és arra a kiadásra, ami a rendszer fenntartásához kell (állami alkalmazottak, épületek, ilyesmi)
Az egykulcsos adó önmagában jó lépés volt. Aki többet keres még igy is többet fizet, miközben (jellemzően) kevesebbet kap. Nagyon ideje volt már, hogy a kicsit jobban kereső teljes bérre bejelentett (általában multinál dolgozó) polgártársak eszement szivatását kicsit visszább vegyék. Mert aki azt hiszi, hogy egy valóban(!) gazdag embernek az SZJA tétel, az nagyon el van tévedve…
Az igazi probléma az, hogy a kiadási oldal MINIMUM azonos összegű, egyidejű csökkentése nem valósult meg.
Ilyen benchmark jelleggel. Fősulin tanultunk ilyesmit: “A k+f-kiadások arányát a gazdaság fejlődési lehetőségeivel összefüggőnek is gondolják. 2004-ben a 15 régi EU-tagállam GDP-arányos k+f-kiadása 1,92%-os volt – Magyarországon csak 0,89%-ot ért el. Az Amerikai Egyesült Államokban ez a mutató tartósan meghaladja a 2,5%-ot, az ezredforduló óta Japánban pedig a 3%-ot is.” Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Kutat%C3%A1s-fejleszt%C3%A9s
Azert az eleg meredek, hogy ne legyen ingyenes felsooktatas azert, hogy mindenki kapjon 50e ftot… ez onmagaban oriasi kar lenne. Ha ez megvalosulna, akkor tenyleg csak a gazdagok tudnak tanittatni a gyermekeiket. Raadasul ha a gyerek ertelmes szakmat is valaszt, akkoris nehez lenne neki, mert utana magasabb adoterhelessel szembesulne.
A vilag szamos orszagaban inkabb olcsobba vagy ingyenesse akarjak tenni az elso diplomat, hogy ezzel tobb ertekes munkaereje legyen az orszagnak ( most elsosorban nem a bufeszakok ingyenesseget propagalom, hanem azokat, amik utan jo penzt lehet keresni )
Azzal persze biztos sokan egyetertunk, hogy ajelenlegi tamogatasokat meg lehetne nyirbalni. Azt viszont nem hiszem, hogy a specialis, celzott tamogatasokat erdemes lenne ilyen, cel nelkuli, illetve feltetel nelkulive atalakitani. akkor inkabb hagyjak ott az adozo embereknel.
Más. Iskolában kérdezik majd a gyerektől, hogy mi apa foglalkozása? Nem fogja érteni a kérdést, de sebaj (bár lehet, hogy tilos lesz ilyeneket kérdezni, mert az kirekesztő lesz, hogyha Pistike szülei nem dolgoznak). Gyerek rosszul tanul (magyarul nem dolgozik normálisan), mivel motiválom majd? Miért is kell motiválnom, hogy tanuljon (ergo dolgozzon)? Egyest hoz magyarból, megkérdem majd, hogy szeretsz-e verset tanulni? Hja, nem, akkor ne csináld (nem kell feltétlen dolgozni), hülye vagy te, kisfiam?
A pozitiv jog, hogy valamihez alapbol jogod van. Ha ez penz, akkor azert a penzert valakinek meg kell dolgoznia, mert magatol nem no.
“Gyerek rosszul tanul (magyarul nem dolgozik normálisan), mivel motiválom majd? Miért is kell motiválnom, hogy tanuljon (ergo dolgozzon)?”
Azért itt sok múlik a tanárokon. Elég sok. Pont azért, mert még gyermek. Könnyebb a kíváncsiságot felkelteni, új dolgokat megszerettetni. (De persze a szülői példamutatás hatása alól sem tudja kivonni magát, ezt a tényt is ismeri minden pedagógus.)
Eléggé ellentmondásos…
Volt már pár ilyen jellegű kísérlet:
en.wikipedia.org/wiki/Mincome
spiegel.de/international/world/a-new-approach-to-aid-how-a-basic-income-program-saved-a-namibian-village-a-642310-2.html
Namíbiában több gyerek járt iskolába, csökkent a bűnözés, sokan meg mikrovállalkozások indításához használták fel a pénzt. Átvitt értelemben meg tudták venni a hálót, hogy tudjanak halászni.
“Those successes are certainly impressive. There are the women who travel to the city with their money, where they buy fabric remnants and make clothing to sell. And there is the man who invested his 100 dollars in cement and is now making concrete blocks. Another man opened a shoe repair shop”
Azt már csak félve kérdezem, hogy ugye nincs beleszámolva a “családi adózás” a 277 milliárdba?
Ugyanígy rengeteg sikeres projekt van Magyarországon, ahol a mélyszegénységben élő emberek dolgoznak, növényt termelnek és ki tudnak törni.
A munka éppen úgy működik, mint az ingyen pénz, csak hasznot is termel és fenntartható is.
Kérdés Kiszámolóhoz, olvasókhoz, mindenkihez: szerintetek melyik gazdasági mutatót érdemes nézni? Nekem a Human Development Index a kedvencem.
Szerinted Magyarországon tudna működni a mikrohitelezés?
en.wikipedia.org/wiki/Grameen_Bank
Egységesen vetítve miért kell egyikinek 100 megkeresett forintjából 16%-t adózni, a másiknak meg pl. 22%-t? Hol itt az igazságosság?
Csak át kéne alakítani a szokásokat. A brutó fizetés olyan köztes állapot. A munkaadónak szuperbruttóba kerül a munkavállaló nettó bére. A két felet pont nem érdekli a bruttó.
Ergó: nettó fizuban állapodjanak meg, a többi a munkaadó dolga. Eddig volt a hibás felfogás, hogy a nem létező, nem kézzel fogható bruttó bér volt a viszonyítási pont.
Van erre valamilyen kimutatás, hogy x% szociális kiadáscsökkentés mekkora y% rendészeti költségnövekedéssel jár?
De könnyebb úgy választást nyerni, ha adunk.
, de van, a Jobbik 😀
, vagy kilopják a gps-t, vagy megverik a mentősöket, ráadásul olyanokat is simán ellátnak ingyen, akik nem fizetik a tb-t
@Géza, csak szakképzettek kellenének, a tanácsból ittmaratt kezitcsókolomok meg háát…
, nem kapnának kevesebbet, mint most segélyt! Én meg azt mondom, örülök, hogy kp-ban kapom a fizetésem! 😀 abból nem tud levonni a bank 🙂
, dede, ismerős. Ha hatékonyabb lenne, kb. fél millió kezitcsókolom lenne munkanélküli, a maradék meg ugyan úgy nem csinálna semmit, csak kevesebbszer.
, nem volt jó ötlet. Nettó 200 ezerből már bőven jól meg lehet élni, miközben a többség jó ha 130ból tengődik.
14 év feletti maga dönt a havi 25 ezréről. 0 pénzügyi ismerettel…