A tőzsdei árfolyamok rekord magasságban vannak, kevesen mernek ilyenkor részvényeket venni. Sokan inkább kivárnak, várva a megfelelő alkalomra.
Sokan már hat-hét éve várnak erre a megfelelő alkalomra.
Vajon mennyibe kerül a várakozás és mennyit hozna, ha tudnánk, mikor kell befektetni?
Itt az év vége, megkapjuk a bónuszunkat, amit szeretnénk befektetni. Vegyünk egy nagy levegőt és toljuk be mindjárt januárban az egész összeget amerikai tőzsdeindexbe? Osszuk el 12 részre és apránként fektessük be? Legyen egy varázsgömbünk és minden évben a legjobb pillanatban helyezzük el a tőzsdén a pénzt? Mi történik, ha mindig a lehető legrosszabbkor, az éves csúcs napján vásárlunk? Vagy inkább várjunk az összeomlásra és fektessük addig is (amerikai) állampapírokba a pénzt?
Ezt a kérdéskört vizsgálta meg a Charles Schwab egy 2013-as cikke. Évi kétezer dollár befektetése esetén 20 éves befektetési periódus alatt természetesen a perfekt időzítés nyert, utána rögtön az év eleji befizetés, majd a havi átlagolás, utána az örök vesztes, aki minden évben a legrosszabb napon fektetett be, végül legrosszabbul az járt, aki várta a jó alkalmat húsz éven át.
Vegyük észre, hogy a legtökéletesebb időzítés és a teljes vakszerencse között 6,5% különbség van 20 év távlatában, de még a lehető legrosszabb napon való vásárlás és a lehető legjobb napon vásárlás között sincs több, mint 20% 20 év alatt.
Megvizsgálták 1926-tól minden 20 éves időablakra ezeket a stratégiákat. Azt kapták, hogy 68 esetből 58 alkalommal ugyanez lett a sorrend, az állampapír egy alkalommal lett nyerő, a teljesen véletlenszerű részvényvásárlás pedig mindig az élbolyban végzett. Ugyanilyen eredményeket kaptak 30 és 50 éves időtávokra is.
Vagyis az időzítésnek sokkal kisebb a szerepe a befektetésekben, mint azt sokan gondolják.
S ha már számok: Az amerikai tőzsdén 1950 óta 36 korrekció volt, ami 10% feletti esést jelent. Vagyis 1,9 évenként egy. Ebből 22 négy hónapig sem tartott, átlagos futamidejük 196 nap volt.
1950 óta minden negyedik korrekcióból lett medve piac, ami 20% feletti esést jelent. (1987 óta két ilyen eset volt csak, a dotkom lufi és a 2007-es válság.) Az esés és a kilábalás is sokkal hosszabb egy medve piacnál, mint a korrekció idején. Az esés átlagosan 13 hónapig tartott, a kilábalás pedig 22 hónapig.
Ha azonban időzítésre játszol egy medve piacon, nagyon tudnod kell, hol van az alja, mert utána jellemzően nagyon gyorsan jön a felpattanás, amit könnyen átalszol, ha nem jöttél rá, hogy ez volt az alja. A dotkom lufi utáni első hónap 15%-os emelkedést hozott, 2009-ben az első emelkedő hónapból való kimaradás 27%-os buktát jelentett.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
