Két ábra a Visualcapitalisttól (Dupla kattintásra a képek nagyobbak lesznek).
Az egyik az államok eladósodását mutatja 2025-ben:
A másik ábra a 2000-es állapotot hasonlítja össze a tavalyival:
Valami nagyon megváltozott az elmúlt 15 évben, a kormányok a lovak közé dobták a gyeplőt, még a szándékot sem lehet felismerni, hogy valamit tenni akarnának az államadóssággal.
Ma már csak az olajban fürdő államok között van néhány, amelyiknek 30% alatti az államadóssága, egyébként a legtöbb fejlett (és sok fejlettlen) ország is 100% körüli adóssághegyet görget maga előtt. Ezelőtt 25 éve még fenntarthatatlannak és finanszírozhatatlannak tartották a 70% feletti államadósságot és valószínűleg igazuk is volt.
Aztán jött a 0% kamat évtizede, az államok azt látták, hogy gyakorlatilag ingyen vehetnek fel hitelt, úgyhogy nem fogták vissza magukat.
Most meg már nem is tudják. Melyik politikus vállalna be egy olyan mértékű megszorítást 15 év pénzszórás után, ami szükséges lenne ahhoz, hogy elkezdjen érdemben csökkenni az adóssághegy? Még a nullás költségvetést sem tartják fontosnak az államok, nemhogy egy erősen pluszosat.
Érdemes megnézni sok afrikai és dél-amerikai országot is az első ábrán, erősen kérdéses, hogy lesz ott visszaút?
Végső konkluzió nincs, de érdemes belenagyítani az ábrákba és nézegetni az országok adósságait.
Jó, jó, mindenki tartozik, na de kinek, a Marsnak? 😀
Befektetőknek, saját állampolgároknak...
Tulajdonképpen a szegények tartoznak a gazdagoknak, pár közbeiktatott extra lépéssel:
1. A tájékozatlan, rendszerint kevésbé gazdag szavazók megválasztják a leghangosabban legszebbeket ígérgető politikusokat.
2. Ők ezzel a felhatalmazással szétbarmolják a gazdaságot és a költségvetést, így az államnak egyre több hitelt kell felvennie egyre magasabb kamatokkal. (Az államot hitelezni, azaz állampapírt venni az tud, akinek van megtakarítása, vagyis a gazdagabbak.)
3. Az állam vagy egyre többet költ az adóbevételekből törlesztésre (tehát kevesebbet közszolgáltatásokra), vagy megpróbálja lefaragni az adósság valós értékét az infláció felpörgetésével.
4. Ezek legjobban az 1. pontban említett szavazóknak fájnak, ezért az ő befolyásolásukra is egyre többet kell költeni.
5. Emiatt négyévente bemutatják az Osztogatás, Választás, Megszorítás című háromfelvonásos színdarabot.
Allampapirt rengeteg intezmenyi befekteto is vesz.
Amit egyébként szintén a gazdagabbak tartanak fenn: nyugdíjalapok, hedge fundok, biztosítók, hitelintézetek, kockázati tőkealapok; mindnek az ügyfelei többnyire a tehetősebb, megtakarításra képes rétegből kerülnek ki.
Akik olyan emberek pénzét kezelik, akinek van megtakarítása.
akiknél szintén a gazdagok tartanak pénzt
azt kifelejtetted hogy a kormanyok mindenfele tamogatasokkal probalnak nagy cegeket bevonzani az orszagba, illetve a tendereket is altalaban nagyobb cegek nyerik nem pedig egyeni vallalkozok. Ezeknek a cegeknek a tulajdonosi köre pedig a tudjukkik (kismertekben en is )
taps, taps, taps
A navajonkik állnak emögött is.
A fő probléma, hogy az államok hitelbesorolása nem úgy működik, mint az egyéni hitel. Semmilyen ügyintéző nem ad neked hitelt olyan alapon, hogy pl. te akkor majd ilyen meg olyan képesítést fogsz szerezni és ez alapján mennyit fogsz majd keresni, „tehát” tudni fogod törleszteni a hitelt és kamatait, szóval az neked jár... (Sőt, a mai világban már ügyintéző sincs, akivel leülsz, hanem beütöd egy online kalkulátorba a konkrét adatokat, aztán úgy jártál.)
Egy ország viszont gond nélkül kaphat vagy csinálhat ingyenpénzt akkor is, ha a termelőereje és fizetőképessége rottyon van és olyan korrupt, mint egy banánköztársaság vagy egy afrikai diktátor.
Nekem az a velemenyem, hogy elsosorban a jovo tartozik a multnak. Tulajdonkeppen a popularis "az unokaink is nyogni fogjak, mert ok is adosrabszolgak lesznek" velemennyel ertek egyet nagy vonalakban.
Szerintem az adossagban a lenyeg a "locked in" hatas, hogy ha a jovo nemzedek esetleg mas rendszert, mas vilagot, mas eletformat akarna kialakitani, akkor ez eleve lehetetlen a szamukra, hiszen ott az adossag, az adossagot pedig vissza kell fizetni, ami ugye annak merete miatt eleve mission impossible. Hogy a narancs szinure festett feju ember szava jarasat idezzuk, az adossag tulajdonkeppen utokartya a gazdagok kezeben, hogy soha nem fog valtozni semmi.
Ezert gondolom egyebkent azt, hogy a legjobb lehetoseg egy "adossagjubileum", vagyis az adossagok tomeges, par evtizeden belul esedekes elengedese lehet, ami lenullazza majd a szerencses kevesek nyugdijmegtakaritasat.
Igen, bár az állam el is inflálhatja az adósságot (amiről te beszélsz, az viszont a görög példa, amikor az adósoknak is engedniük kellett).
Ebben teljesen igazad van. A hitel a fogyasztás előrehozása, jövőbeli áldozat vállalása a jelenért. Ahogy a megtakarítás és a befektetés az ellentéte, jelenbeli áldozat hozása a jövőért. Más kérdés, hogy ha nem vesz fel senki hitelt akkor nem lehet megtakarítani sem. Nagyon leegyszerűsítve, természetesen.
"Melyik politikus vállalna be egy olyan mértékű megszorítást 15 év pénzszórás után, ami szükséges lenne ahhoz, hogy elkezdjen érdemben csökkenni az adóssághegy?" - Ez nem pont az, amit Javier Milei csinál Argentínában? Amennyiben igen, akkor minden országba kellene egy kócos hajú politikus, aki motoros fűrésszel hadonászik.
Nem kellene ám olyan messze menni, mert azért a legtöbb ország nem Argentína.
Megszüntetni a 13. 14. havi nyugdíjat, a lopást és korrupciót, a futballba és egyházakba öntött százmilliárdokat évente, kicsit emelni az adókon és csökkenteni a rezsitámogatást, itthon ennyi is éppen elég lenne.
Csak ehhez kellene egy nem populista politikus és egy értelmes nép, amelyik megértené, hogy ez neki is jó lenne, mert például lenne elég nővér a kórházakban.
A nyugdíj (egyeseknek) sajnos - az elmúlt 15-30 évnek köszönhetően - így is alacsony.
De egyetértek hogy nincs 13. meg 14. hónap. De akkor mi lesz a kisnyugdíjasokkal?
A kisnyugdíjasokkal kapcsolatban valamiért mindig elfelejtik az emberek, hogy ők a munkáséveik alatt is minimálbér körül kerestek. (Vagy adót csaltak és nem voltak bejelentve vagy nem rendesen.)
Egy minimálbéres, negyven évet ledolgozó ember kapjon annyi nyugdíjat, hogy minimálszinten továbbra is meg tudjon élni. De annál többet miért? Ennyit tett be a rendszerbe, ennyit kap vissza.
(Ha lerokkant vagy értelmi vagy egyéb fogyatékos, az más kérdés, a szerencsétlen sorsú embereket támogatnia kell a közösségnek, attól közösség. Külön frusztráló, amikor a művész úr milliókat keresett aktív élete során, de nem volt bejelentve csak minimálbérre, miért kellene neki többet adni, csak mert nem tudja a budai házat meg az eddigi életszínvonalát fenntartani havi kétszázezer forintból?)
"De akkor mi lesz a kisnyugdíjasokkal?"
Ugyanugy o1g-re huzzak az x-et, mint eddig, es egybol jobban izlik ho elejen a csirke farhat. (Ho vegen azert nem, mert akkor mar arra sem futja).
de azért azzal valamit kezdeni kellene, hogy a nyugdíjba vomuláskor még egészen kellemes nyugdíj, 10-20-30 év alatt elértéktelenedik?
az azért nem a kisnyugdíjas hibája
Nem értéktelenedik el, mert inflációval korrigálják.
Csak szubjektíven ér egyre kevesebbet, mert a fizetések infláció felett nőnek, míg a nyugdíjak csak az inflációval, így a dolgozók évről-évre többet keresnek, a nyugdíjasok pedig nem.
Egyébként ezt a Fidesz vette el a nyugdíjasoktól, előtte ún. svájci indexálás volt, ami az inflációval ÉS a növekedéssel növelte a nyugdíjakat.
De ezt éppen jól tette, mert így is egyre nagyobb teher a nyugdíjkassza.
Már maga a „kisnyugdíjas” is egy propagandaszöveg még a viharos 90-es évekből.
Hasonló ahhoz, mint mikor bizonyos nagycsaládosok sajnáltatják magukat. Pedig aki nem tud 4 gyereket eltartani, az ne szüljön annyit.
A nagyon sok forintos kérdés pedig az, hogyan adta el Milei a megszorításokat az Argentínoknak? Mert 2023-ban választották elnöknek, és 2 évvel később, most októberben a választásokon a pártja több, mint 40%-ot kaszált. Márpedig biztosan sok ember megszenvedte ott az átalakításokat, amiket eszközöltek. És mégis.
Ezt a kommunikációs stratégiát kellene megtanulni/fejébe verni néhány magyar politikusnak (vagy inkább Magyar politikusnak, hehe), és elindulhatnánk egy okosabb jövő felé.
A kérdés pedig tényleg csak az, hogy hogyan maradhatott ilyen népszerű Milei? Ez nem költői kérdés, én nem tudom a választ, aki igen, kérem írja meg. 🙂
szerintem a titok a lancfureszes bohockodasban volt, az egyszeri szavazo pont azt erti.
Bárki bármit is gondoljon a nézeteiről, egy autentikus figurának tűnik akinek vannak tényleges elképzelései az ország jövőjéről és láthatóan hajlandó tenni is értük. Nem csak a szokásos üres politikai szirénéneket nyomja, nem azt papagájkodja amit a tanácsadói szerint a választók hallani akarnak.
A másik, hogy konkrét eredményeket sikerült elérnie, érdemben le tudta nyomni az inflációt.
A szélsőségesre vett karaktere valszeg sok konzervatívabb választót el is ijesztett a 23-as választáson, akik utána élesben megtapasztalhatták, mégsem akkora idióta, sőt, igazából csomó minden el is kezdett működni a vezetésével. Mivel a 23-ban rá szavazók közül kétlem sokan változtattak volna a véleményükön, így tök logikus, hogy most még több szavazót sikerült bevonzania.
gyülöletkeltés, ellenségkeresés és akkor mindent bevesz az ostoba nép
A titok a nagy számok törvényében rejlik, nem kisebbítve az egyes szereplők érdemeit. Az emberek sokszor próbálnak változást elérni, de vagy megelőzik a korukat és idő előtt elbuknak, vagy későn ragadják meg a lehetőséget. Mindig kell egyfajta "szerencsés együttállás", hogy az adott ember, párt, szervezet, cég nagyot tudjon gurítani. A '80-as években is voltak reformkommunisták meg szamizdatos demokraták, mégis csak '89-90-ben jött el a rendszerváltás. Az elmúlt 15 évhez is kellett egy Gyurcsány kezelte világválság, ahogy most a Tiszához is kellett egy kegyelmi ügy, egy kiugrott fideszes, egy teljes apátiába esett ellenzéki tábor kombinációja. Előtte is próbálkoztak mások, csak nem jött össze nekik (pl. Orbán is így járt 2006-ban, csak ki emlékszik rá).
Milei jókor volt jó helyen ÉS jól csinálta, de egyébként neki is folyamatosan rezgett a léc az elmúlt évben.
"és egy értelmes nép"
Akkor vegunk.
Ezt a 13. meg 14. havi nyugdíjat sosem értettem. A 13. havi nyugdíj kemény éves 8.3, a 14. pedig 7.6%-os emelés.
Ezek azért nem olyan brutál emelések.
Marketing. Mint a régi viccben.
Hruscsov és Kennedy versenyt futnak. A Pravda tudósítást közöl a verseny eredményéről:
Hruscsov elvtárs az előkelő második helyezést érte el, míg Kennedy elnöknek be kellett érnie az utolsó előtti hellyel.
ehelyett jobb lenne egyszeri 12% emelés, csak az többe kerül
Gondolom az átlagnyugdíjas szemszögéből nem érted és milyen igazad van. Szerintem három okból van 13 és 14 havi - illetve lesz 15 havi is:
1. Bármikor el lehet venni ellentétben az alap 12 hónapban járó nyugdíjjal.
2. Év elején állapítják meg, de a 12., 13. és 14. hónapot (tehát több mint az éves nyugdíj ötödét) csak év végén fizetik ki, addig pedig szépen el lehet inflálni.
3. Az egyszerű nyugdíjasnak (90% legalább) sokkal jobban hangzik, hogy 14 havi nyugdíj van, mintha adnának egy általános 15-17% emelést. Pedig jelenértéken sokkal jobban járna (lásd 2-es pont).
Tehát a politikusoknak sokkal jobb ez így, minden szempontból.
Ha megemelnék a nyugdíjat, akkor azt januártól fizetni kellene. Ha évvégéb osztják ki ezt a pénzt, akkor egész évben a kincstárban van a pénz és azt a költségvetés tudja használni. Ha valaki elhunyna évközben, az meg tiszta megtakarítás.
Mo. már akkor is nagyot lépne előre, ha lenne szappan és vécépapír a kórházakban!
Lakossági szinten is vissza kéne fogni a költekezést. Ismerőseim jó része évente kétszer megy nyaralni és háromévente akarja lecserélni a kocsiját, ráadásul hitelből, havi átlagkereset mellett. Döbbenet.
az en ismeroseim is harom evente akarjak lecserelni a kocsit, aztan mindig rajonnek hogy nem futja nekik erre ugyhogy varnak ujabb harom evet
Az biztos hogy nem az átlag magyar családot reprezentálják.
Hitelből nyaralni az mondjuk erős. De egyébként az évi 2x nyaralás pontosan miért gond, ez miért sokaknál szinonima a "gazdagsággal"?
Soha ilyen olcsón nem lehetett szabadon utazni a modern vilàgban; kis szabadidőt rászánva (utazós blogok, kis AI) kifejezetten olcsón ki lehet jönni. Főleg, ha valakit nem köt az iskolaszünet és az üdülés sem nyári 40 fokban tengerpartozás.
Fura az is, hogy ez valamifajta tékozlásnak is szinonimája, de a belföldi vikkendházra évtizedeken át önteni a pénzt, az szinte természetes.
Szerintem csak simán a hitelből nyaraláson van a hangsúly. Ami az ő esetükben 2x történik meg 1 évben.
Mi is 2x voltunk nyaralni az iden, amibol az egyik osszel volt 🙂 2x3 ejszaka, 2x150,000 Ft kb.
Szerintem azt is meg kellene nézni, hogy miért nőtt meg az országok adóssága. Ausztriában pl. a COVID miatt nagyon sok pénzt elosztogatott az állam az állampolgárainak és a vállalkozásoknak. Úgy tudom, hogy USÁ-ban is történt ilyen. Magyarországon nem, de a magyarok amúgy is jól élnek, biztosan nem szorultak rá annyira mint a nyugati országok.
igen USa-ban is volt helikopterpénz
Igen, pl a toplistás Egyiptom és Tunézia adóssága a covid miatt nőtt az égbe, de az EU mediterrán országainaknak sem tett jót.
Volt osztogatás otthon is, de a csókosoknak.
Pl. vidéki szállásadókhoz milliòkat hajítottak.
Belgium milyen kellemes csalódás. Mondjuk kérdés honnan nézzük.
Sokan mondták korábban, hogy a teljes nyugati világnak befellegzett.
Amit az ábra mutat, hogy az évtizedek óta egypártrendszerű államok is nyakig eladósodhatnak. Kína, Laosz, Szingapúr, Marokkó, Algéria, Venezuela.
Éppen ez az eladósodottság vezetett a Szovjetúnió és a vazallus szocialista államoknak az összeomlásához.
"Éppen ez az eladósodottság vezetett a Szovjetúnió és a vazallus szocialista államoknak az összeomlásához."
A Magyar Népköztársaság összeomlásához lehet, hogy az vezetett el. Nem tudom, hogy az akkoriban elhíresült "10 milliárd dollár helyett 20 milliárd dollár az adósságunk" a GDP mekkora %-át tette ki.
Viszont úgy tudom, hogy a Szovjetunió adóssága kifejezetten alacsony volt a GDP-hez vagy GNI-hez mérve. De most hirtelen csak egy Reddit linket tudnék betenni.
Nekem van valami forrásod arra vonatkozóan, hogy a Szovjetuniót kifejezetten a nagy külső adósság vitte volna csődbe?
Mo.: 70-80%
Nagyon fontos, hogy ez GDP arányos államadósság. Lehet hogy nőtt a GDP de nőtt az államadósság is, lehet, hogy csökkent a GDP, és csökkent az államadósság is. Szerintem nagyon tudnak ezek az arányszámok torzítani azon, hogy mit csinál az állam. Szóval nekem spec nem mond semmit ez az ábra önmagában.
Mondanám, hogy értem, amire gondolsz, de nem jött át az üzenet.
Ha csökkent a GDP és csökken az államadósság ,de mondjuk nem abban a mértékben mint a GDP, akkor a GDP arányos államadósság nő. Miközben minden bizonnyal a kormány jó munkát végez az államadósság csökkentésében.
Lehet, hogy nő a GDP, az államadósság is, csak éppen nem akkor mértékben mint a GDP, akkor úgy tűnhet, hogy az állam jó munkát végez, mert az GDP arányos államadósság csökken. De közben az államadósság nő.
szerintem az adossag relativ mertekenel talan meg fontosabb a szerkezete.
nagyon nem mindegy, hogy milyen valutaban, kinek, milyen kamattal es egyeb feltetelekkel vagy eladosodva.
ettol fugg az is pl, hogy egy csod milyen kovetkezmenyekkel jar.
Magyarorszagon tobbek kozt szerintem amiatt is nyomattak a lakossagi allampapirokat, hogy szukseg eseten konnyebb legyen bemondani a betlit.