A Nemzeti bank kiadott egy felmérést a nemteljesítő jelzáloghitelekről és az ezeket felvevő adósokról. Ebből emelek ki pár érdekes megállapítást. (Az eredetit itt tudod elolvasni.)
A nemteljesítő hitelek (vagyis azok, amiket legalább 90 napja nem fizetnek) aránya megközelítette a 25%-ot és 140 ezer hitelügyletet érint, 1.450 milliárd forint értékben, ami a magyar teljes GDP 5%-a. Ez igen jelentős összeg, ezért készített az MNB ezt a felmérést, hogyan és kinek lehetne megoldást találni erre a problémára.
(Amint majd látjuk, a futamidő hosszabbítás a magas átlagéletkor miatt nem megoldás, a lakások piacra borítása azok hatalmas száma miatt nem lenne jó dolog és az adósok fizetési hajlandósága is sok kívánnivalót hagy maga után.)
A kiadványból kigyűjtöttem a főbb adatokat:
Az adósok fele fizet havi 50 ezer forintnál kevesebbet és 81%-uknak kevesebb, mint 100 ezer forint a havi törlesztője. Az adósok fele fizet 5,8%-nál kevesebb kamatot, az átlagos kamat 3 és 7% közé esik. A medián hátralévő futamidő 12 év.
A nemfizető adósoknál is hasonlóak az értékek. (Medián: 50.155 Ft, átlag: 91.293 Ft. Hogy mi a különbség a medián és az átlag között, arról már itt írtam: Medián vagy átlag?)
A kamatláb és a nemfizetés között nem sikerült összefüggést kimutatni, vagyis nem azért nem fizet valaki, mert magas a kamat.
A nemteljesítő adósok több mint kétharmadának életkora meghaladja a 40 évet, ötödük nyugdíjas lesz, mire lejár a hitel. (Ezért sem lehet futamidő hosszabbítással megoldani a nemfizetés problémáját, az átlagos adós egyszerűen túl idős egy 30 éves hitelhez.)
A nemfizető adósok háromnegyede közepes szintű képzettséggel rendelkezik (32% szakmunkásképző, 23% szakközépiskola, 18% gimnázium) és 11%-ának van diplomája.
A nemteljesítő hitelek mögötti ingatlanok 70%-a kisebb településen található, miközben a teljes ingatlanszám alapján csak 50% lenne indokolt. Ennek oka, hogy ezeken a településeken nem, vagy csak nagyon nehezen lehet eladni az ingatlant. Így az értékesítés sem feltétlen megoldás az adósoknak a kereslet hiánya miatt.
A fedezeti ingatlanok kétharmada 10 millió forint alatti forgalmi értékkel bír és 10%-a értékesebb, mint 20 millió forint.
Darabszám szerint a problémás hitelek 28%-ánál nagyobb az adósság, mint az ingatlan hitelfedezeti értéke (ez a piaci ár 80-90%-a), összeg szerint azonban már 48% ez az érték. (Sok a kis összegű hitel, ahol természetesen nem éri el a hitel a hitelfedezeti értéket.) Bár folyosításkor 68% volt az ingatlanok értéke alapján az átlagos hitelösszeg, a devizaárfolyam és az ingatlanok áresése miatt nőtt 100% fölé a hitelek fennálló tartozása.
Országrész szerinti bontásban Közép Magyarországon 2014-ben több ingatlan-tranzakció történt, mint ahány bedőlt lakáshitel van, de például Észak-Magyarországon kétszer annyi a nemteljesítő lakáshitel mögötti ingatlanok száma, mint ahány lakást és házat összesen eladtak a régióban egy év alatt.
Tehát a bankok nincsenek könnyű helyzetben, ha meg akarnak szabadulni a nemfizető lakásoktól. Még ha 5 évre szétbontva is dobnák piacra a lakásokat, akkor is a teljes éves forgalom 20-40%-át kitevő új ingatlan kerülne a piacra, garantáltan nagy mértékben lefelé nyomva az árakat.
A kisebb lakásba költözés elsősorban a megyeszékhelyeken és fővárosban könnyen kivitelezhető alternatíva, máshol alacsony a kínálat és a forgalom és nincs is akkora árkülönbség egy ház és egy lakás között.
A háztartások 40%-ánál a hiteltartozás eléri a teljes vagyon felét, 20%-ánál meg is haladja azt.
A nemfizető adósok 25%-a nem rendelkezik bejelentett jövedelemmel. (De közel hasonló az arány a fizető hiteleknél is, vagyis sok honfitársunk papíron a semmiből fizeti a jelzáloghitelét is.)
A nemfizető adósok közel ötödének a havi törlesztője nem haladja meg a hivatalos bevételének a 30%-át, 10%-ának pedig a teljes tartozása sem több, mint 48 havi jövedelme.
Ebben az esetben felmerül, hogy az adósok nem nem tudják, hanem nem akarják fizetni a hitelüket. (Ha a jövedelem 50%-át és a 6 évi jövedelmet néznénk, az adósok sokkal nagyobb száma tartozna ebbe a kategóriába.)
A felmérés kérdőíve szerint az adósok csak a jövedelmük 25%-át tartaná elfogadhatónak, mint havi hiteltörlesztő. Ennél valószínűleg a felvétel pillanatában is többet kellett fizetniük, azóta már másként gondolják.
A válaszadó adósok 68%-a tartja fontosnak a pontos fizetést, 80%-a gondolja úgy, hogy elveszítheti az ingatlanát és 57%-uk gondolja ezt reális veszélynek. 75%-uk elutasítja az élethosszon át tartó adósságszolgálatot, vagyis nem hajlandó élete végéig fizetni, hogy ne veszítse el a lakását.
39%-uk tartja vállalhatónak, hogy csökkentse a kiadásait a hitelfizetés érdekében, 26%-uk ellenzi ezt.
30%-uk tartja elfogadhatónak, hogy olcsóbb és olcsóbban fenntartható ingatlanba költözzön, 42%-uk ellenzi ezt.
79%-uk szerint nem volt megoldás az eddigi állami mentőcsomagok és 74%-uk szerint további mentőcsomagok kellenének.
További érdekes felmérések és tanulságok találhatóak a kiadványban, én mintegy a felét foglaltam össze ebben a cikkben.
"A nemfizető adósok közel ötödének a havi törlesztője nem haladja meg a hivatalos bevételének a 30%-át" Ebből azt a következtetést vonod le kiszámoló, hogy nem akarják fizetni a hitelt? "Ebben az esetben felmerül, hogy az adósok nem nem tudják, hanem nem akarják fizetni a hitelüket"
Mégis hogy sikerült ezt levonni? Nem értek egyet.
A medián átlagfizetés kb 125.000ft (erről te is irtál már), valószinüleg, aki nem fizeti, annak még kevesebb a fizetése, ha pedig a családban 4en élnek egy fizetésből (szerintem nem ritka), akkor pedig szerintem jó, ha 10.000Ft marad hónap végére. (rezsi kb 40ezer, étel kb 40ezer, munkábajárás 10ezer)
Peti ebből az MNB vonja le azt a következtetést, hogy nagy az erkölcsi kockázat, hogy tudna fizetni de nem akar.
Olvasd el a tanulmányt. Külön veszik az egykeresős és többkeresős háztartásokat.
Lusta voltam teljesen végigolvasni az anyagot, de az azért meglepett, hogy a NET keretében a legtöbb ingatlant Pest megyében vették. Valószínűleg a nem teljesítő hitelek nagyobbik része is itt van akkor?
Szia nem jó a link. Nem jön be a tanulmány
most már jónak kell lennie a linknek.
"A nemfizető adósok 25%-a nem rendelkezik bejelentett jövedelemmel. (De közel hasonló az arány a fizető hiteleknél is, vagyis sok honfitársunk papíron a semmiből fizeti a jelzáloghitelét is.)"
A "semmiből" fizetés esetén nem az lehet a valós ok, hogy sokan külföldön dolgoznak. Külföldön dolgozók, nem szoktak kijelentkezni itthonról.
az is lehet ok, ebben igazad van.
Sajnos a kiszamolo.hu csak a bankok érdekei szempontjából szokta ezt a kérdést vizsgálni. Ha csak egy icipicit jobban belemegyünk,akkor kiderül, hogy ez az egész nem elsősorban az adósok hibája, hanem a bankok és a korrupt állam bűne. A lakossságot hazugságokkal, megfelelő kockázatkezelés nélkül, megfelelő állami szabályzás nélkül rángatták bele a kiemelten veszélyes devizahitelekbe. A nem teljesítő hitelek aránya 2009-ben csak 4% volt. Ha hozzávesszük, hogy ez az adat a 2006-os Gyurcsány-csomag, illetve a 2008-as világválság utáni helyzetet mutatja, akkor ebből láthatjuk, hogy a lakosság igenis fizette és fizetni akarta a hiteleket, akár erőn felül is, egészen addig, ameddig volt már lehetősége és/vagy látta értelmét. A devizahitelt a lakosság úgy vette fel, hogy rövidtávon max. 30%-os, hosszabb távon max. 15%-os forintban denominált törlesztőrészlet-növekedés várható.
cogitoergo, látom te is áldozat vagy, nem elkövető.
A hitelt felvevők pont annyira elkövetői ennek a bűnténynek, mint a bankok és az állam is, amelyik idióta szocpolokkal meg hasonlókkal buzdította a nincstelen tömegeket az eladósodásra.
Én soha nem momdtam, hogy a bankok nem hibásak.
De azok pont annyira hibásak, akik azt hitték, hogy bár soha nem volt pénzük, de majd most a semmiből nekik is lesz lakásuk.
Az lett volna a tisztességes, ha úgy, mint a lengyeleknél maximalizálták volna a devizahitel kamatát. A tisztességtelenséget jól mutatja, hogy míg a CHF alapú hitelek kamata 2007. januárjába nazonos volt Magyaroszágon és Lengyelországban, addig 2009-től egy átlagos magyar hiteles 3-szor annyi kamatot fizetett, mint egy átlagos lengyel devizahiteles. Egy átlagos magyar devizahiteles 200701. és 2014.01. között forintban számolva 30%-kal többet fizetett vissza bankjának már. A kifosztást jól mutatja, hogy egy 2007. januárjában 20 évre felvett devizahitel után 2015. októberében több a tartozása a hitelesnek forintban denominálva, mint amennyit felvett. 2010. és 2014. között a magyar devizahitelesek törlesztőrészlete átlagosan 50%-kal volt magasabb forintban számolva. Nálunk a bankok és a kormány megegyezett a devizahitelesek kifosztásának, a lengyeleknél még tovább mérséklik a terheket.
A devizahiteles kifosztás előre eltervezett dolog. Ezt számtalan dolog nyilvánvalóan mutatja. Például, a Svájci Nemzeti Bank a devizahitelezés végzetes elterjedése előtt, 2006-ban jelezte az MNB-nek, hogy nagyon veszélyesek a CHF-alapú hitelek. Az ausztráliai CHF-alapú hitelesek sora ment tönkre a 90-es években, melyből nemzetközi hírű sajtószenzáció lett. Látható volt, hogy a magyar kormány nem tudja tartani hosszútávon tartani az erős forintot, mert alacsony a GDP-növekedés, túlságosan magas az államháztartási hiány, magas az állam GDP-arányos eladósodottsága, aránylag magas volt az infláció. 2000-től 2009-re 3-szorosára nőtt a lakosság GDP-arányos eladósodottsága, ráadásul elsősorba na kiemelten veszélyes CHF-alapú hitelekkel adósodott el a lakosság. Az állam a bankokkal bűnszövetségben hagyta ezt az egészet. Nem a bankok, hanem a kifosztottak az áldozatok.
"26%-uk ellenzi, hogy csökkentse a kiadásait a hitelfizetés érdekében,
42%-uk ellenzi, hogy olcsóbb és olcsóbban fenntartható ingatlanba költözzön,
74%-uk szerint további mentőcsomagok kellenének."
Hát persze! És legyen ingyen a sör, meg éljen mindenki örökké! Sok szeretettel puszilom őket!
@cogitiergosum azért emelkedett a kamat Magyarországon, mivel az árfolyamváltozás miatt az ingatlanokon a hitel magasabb lett, mint az adott ingatlan piaci értéke, tehát a hitelfelvevő nem tudott bankot váltani, vagy kiszállni a hiteléből. Ekkor a bankok az összes veszteségüket - hitelkártya veszteség, forint hitelesek nem fizetése, stb. - a devizahitelesekre terhelték, hiszen nekik fizetni kellett, mert ha nem, az eladott ingatlan után még a fennmaradó milliós tartozást évekig vonhatta a bank a fizetésükből. Tehát aki valahogy tudta, fizette. Viszont a forintosítással a reményt vették el a devizahitelesektől, jelesül, hogy majd egyszer lecsökken az árfolyam. Borítékolható, hogy egyre többen nem fognak fizetni egy ilyen döntés után. Persze, ha a kormány is részt vett volna a "mentőcsomagban", és az MNB nem keresett volna 300 milliárdot rajta, lehet javult volna az NPL ráta.
Felesleges személyeskedni, felesleges túlozni. Inkább magyarázatot adhattál volna az általam leírtakra, melyek KSH, MNB és egyélb hivatalos adatokból származnak, ill. közismert tényeket tartalmaznak.
Én szerencsés helyzetben vagyok, jelenleg a tőketartozásom kb. az ingatlanérték 20%, de jövő év elején elő- (10% alá megy a tartozásom) vagy végtörlesztek. De sok ismerősöm nincs ilyen szerencsés helyzetben, sokaknak ment szét a családja, bukták el teljes vagyonukat, mert hittek a bankok kamuszövegének, hittek abban, hogy az állam egy tisztességes, jól leszabályzott terméket enged ki a piacra. A "nem fogtak fegyvert a fejéhez fegyvert", "kacsalábon forgó palotát építettek" stb. dumára nincs szüksége senkinek. A bankok megfelelő kockázatelbírálás nélkül hiteleztek, az állam és szervezeti se tettek semmit a megfelelő szabályzáért és a tisztességes információszolgáltatásért.
Kétségtelen, hogy voltak olyanok, akik a szándékosan megteremtett túlhitelezési csapdába beleestek, de nekem meggyőződésem, hogy a lakosság többsége hitt a kapott információknak, akkori helyzetét nézve csak megfelelő nagyságú hitelt vett fel. Egyébként is, a kockázatelbírálás elsősorban a bankok feladata lett volna, illetve az államé a szabályok kidolgozása, hoyg elkerülje a túlhitelezést és az adós háztartások bedőlését. De tudatosan, nyakló nélkül hiteleztek egy olyan veszélyes terméket, ahol várható a tömeges bedőlés, a korrupt állam pedig nem látta el feladatát, állampolgárai védelmét. Ez nagy pofon volt a háztartásoknak, sztem jó időbe telik, ameddig kialakul valamilyen bizalom a bankok felé. Más kérdés, hogy az eladósodás Nyugaton is divat -sokkal magasabb eladóodottsági ráták vannak-, csak ott legalább jobban odafigyelnek az állampolgárok védelmére.
Cogito, ezt a csontot már százszor lerágtuk, nem akarom a te kedvedért 101. alkalommal is lerágni.
Az a baja a magyar társadalomnak, hogy itt soha senki nem akar felelősséget vállalni a tetteiért.
Mindenki mindig csak szegény áldozat, mindig mindenkit mentsünk meg azoknak a pénzéből, akik nem vettek lyukas zsebre lakást meg autót maguknak.
Mentsük meg a quaestorosokat is, szegények nem tehetnek arról, hogy mohók voltak és annyi eszük sem volt, hogy feltegyék a kérdést, kinek is adok kölcsön pénzt és vajon miből fogja visszafizetni.
A magyarság egyik legnagyobb átka, hogy nem figyel oda a másik állampolgárral elkövetett bűntettekre, csak a saját maga tyúkszaros élete érdekli, egészen addig, ameddig ő is bele nem fut egy tisztességtelen kifosztásba, pofonba. Aki nem vett fel hitelt, mert gyáva volt, nem bízott magába, az osztja az észt a tyúkszaros helyzetéből, köpködve az átverteket, becsapottakat. Majd akkor lesz itt valamiféle pozitív változás, ha a magyar társadalom kiharcolja a tisztességes eljárást, viselkedést minden becsapottal, sértettel kapcsolatban, akkor is, ha ő személy szerint nem érintett benne. Addig marad a kifosztás, meglopás, törvénytelenség, a jogállamiság hiánya, bizonytalanság, tervezhetetlenség.
Kérnélek azért, hogy reflektálj az általam leírtakra is, ne csak a bankok mellett szónokolj! 🙂
Elvégre te állítólag egy független pénzügyi szakember vagy....
"Azért nem vett fel hitelt, mert gyáva volt. "
Ez nagyon durva. Mindjárt tüntessünk ki mindenkit a bátorságáért, aki úgy vett 20 milliós lakást, hogy még életében nem látott egyben kétmillió forintot.
Inkább az a megdöbbentő, hogy 2011-ben is nagyjából ugyanitt tartott az egész, 4 év alatt semmivel sem javult a helyzet. (pl. //indavideo.hu/video/InfoRadio_-_Arena_-_Radovan_Jelasity_1resz). Ami pedig a forintosítást illeti, én nem vagyok jogász, de nem igazán tudom belátni, hogy meg tudna felelni az EU jogszabályoknak. Gondolok itt arra, hogy eredetileg a hitelfelvevő egy változó kamatú hitelt szeretett volna, ami valamilyen formában a CHF LIBOR-hoz van kötve, a bankok viszont bátran emelték a kamatot, majd az állam ezt jogtalannak ítélte, és átalakította fix kamatozásúvá 2004 - 2015 közötti CHF hiteleket, majd újra változó kamatozásúvá alakította 2015 után, anélkül, hogy ezt bármely fél aláírta volna. Itt mondjuk annyiban segített a bankoknak, ha mégis elmeszelik az EU-ban a forintosítást, és mondjuk CHF LIBOR alapján kell újraszámolni a hiteleket, akkor azt már az állam fogja állni
"A nemteljesítő hitelek mögötti ingatlanok 70%-a kisebb településen található.
A fedezeti ingatlanok kétharmada 10 millió forint alatti forgalmi értékkel bír és 10%-a értékesebb, mint 20 millió forint."
Tehát a Nemzeti Eszközkezelővel a vidéki "olcsó" ingatlanok nagy részét megvetetném max. 200 milliárdból, a többit pedig lehetne árverezni, amire nagyobb a piaci kereslet.
Szerintem is hármas a felelősség:az állam hagyta,mivel a fogyasztás pörgette az Áfa-t és a gazdaságot,a bankok nem karitatív szervezetek,ha volt piaca annak,hogy eladják a hiteleiket-végső soron ebből élnek,ami a csövön kifért mindent ráterheltek az ügyfélre és ugye ott van maga a polgár,aki külföld9n használt kifejezéssel "nem engedhette volna meg magának", hogy a fizetéséhez képest ennyi hitelt vegyen fel magának(+autóhitel(0% önerővel-sosem értettem,hogy ebben mi az önerő?+lapos TV hitel,stb.).
Amikor jött a válság,egyben sokan a munkahelyüket is elveszítették(magyarán nem volt miből fizetni a 2-4 hitelt),így együtt vált pusztító erejűvé a dolog...
Iphone+hitelkártya esetleg desszertként.
TARTALÉKOT KELL KÉPEZNI,bármibe is vágunk,számolva azzal a lehetőséggel, hogy ha nem jön be az A terv,legyen B és C is.Legtöbb embernek szerintem továbbra is csak A terve van és 0 megtakarítása.
Munkamegosztáson alapuló árutermelő gazdaságban élünk. Ebből következik minden. Esetünkben az, hogy az áru (= előállított termék v. elvégzendő szolgáltatás) minőségéért az áru termelője a felelős. Ez ősi törvény, már Hamurabi törvénykönyvében is szerepelt! Tehát ha a cukrász szalmonellás fagylaltot ad el, ő a felelős, még ha ki is írja, hogy mindenki vigyázzon, mert nála néha a fagylalt szalmonellás. Vagy ha a kocsmáros 18 év alattinak ad el alkoholt, ő a felelős. Így ha a bankár tömegével (belátom, hogy a hitelképességet hosszú távon nem olyan könnyű megítélni, mint az életkort egy adott pillanatban, de tömegével hiteleztek devizában) adott olyan hitelt olyanoknak, amelyet azok tudnak fizetni, azért ő a felelős. Nem egyenlő a két fél felelőssége, nem pont annyira elkövetői az esetnek!
Kzoltán ez egy nagy csúsztatás.
Maradva a cukrász példájánál, ha ki van írva, hogy a cukormentes fagyi nagy tételben fogyasztva hashajtó hatású, akkor ne panaszkodjál, ha téged is meghajt, ha erőd felett ettél belőle.
Hát igen....
Van sok szemét ember, aki felvette a lakásvásárlási kölcsönt forintban, de kikövetelte, hogy a kölcsönszerződésbe a bank devizát írjon. De ez még nem volt elég ezeknek a szemét embereknek, mert elintézték, hogy a kölcsön felvétele után 0,5-2,0 év múlva a deviza árfolyama az egekbe emelkedjen és aztán még tovább. E mellett még a lakások árát is sikerült lenyomniuk annyira, hogy a lakást már annyiért sem lehetett eladni, mint amennyi kölcsöntartozás volt a lakáson. Szerencsétlen becsapott bankok futnak a pénzük után, ezek a szemét adósok pedig hatalmasat nyerészkedtek ezen a kölcsönön. 🙂
A cikkhez itt lehet hozzászólni:
//kiszamolo.hu/van-e-deviza-a-devizahitelek-mogott/