Napelem megtérülése

Régóta akartam írni arról, vajon megéri-e napelemet telepíteni.

Szöcske, aki régi olvasó és mellesleg több éve egy napelemes rendszer tulajdonosa, magára vállalta a cikk megírását.

A cikk inkább lett gyakorlati útmutató, mint megtérülési számítás, de attól még hasznos, ezért közzéteszem.

Egy kis bevezetés a cikk elé:

– A beruházásod 1,5-2 millió forint. Amikor ezt beruházásra költöd, lemondasz a pénzzel elérhető hozamokról is. Ha infláció felett 3%-ot hoz a pénzed, a tőkeköltséged évente 45-60 ezer forint. Vagyis ennyi mínusszal indulsz évente a napelemes rendszerrel. (Az évek múlásával csökken ez az összeg, ahogy termel a napelem áramot. Úgy viselkedik, mint egy 25 éves lakáshitel, amit havonta fizetsz. Az elején alig csökken a tőkéd, ezért a kamatterhed is magas, de ez az évek során lassan változik.)

– Amortizáció: ha a rendszer átlag élettartama 25 év, akkor nem csak a fent említett kamatokat kell kitermelnie, de ezen túl még a teljes befektetett tőkét is, hiszen azt is elbukod, ha a kétmilliós berendezésed nullát fog érni 25 év múlva. (Persze ez csak elméleti kérdés, valamennyit akkor is fog termelni. De számolj ezzel is.)

– A szervizköltség sajnos nem elhanyagolható költség. Ha a 300 ezres inverter 8 évente meghasal, az megint csak durván 40 ezres kiadás évente. Ha csak ezzel és az elmaradt kamatokkal számolunk (az amortizációval nem), ez így már évi százezer forint a kezdetekben.

Kockázatok:

– A legvalószínűbb kockázat, ha úgy tetszik, hogy vajon ott fogsz-e lakni, ahol most 25 év múlva is. Az átlagember 5-9 évente költözik, gyerekek számának a növekedése, csökkenése miatt, munkahely-váltás, anyagi helyzet javulása vagy romlása miatt.

Ha majd el akarod adni a házad, nem fogják kifizetni a napelem árát (ahogy a réz ereszcsatorna és a többi ráfordítás árát sem). Hamarabb eladod, könnyebben eladod, de az árban nem fogod tudni érvényesíteni a beruházásodat.

– Meddig fogja átvenni az áramszolgáltató a felesleges áramodat? Most törvény kötelezni erre a szolgáltatókat, de meddig? A hálózat egy nagy ingyenes akkumulátor neked, ahol a napközbeni és nyári túltermelést ingyen tárolják a számodra. Ha ez megváltozik, borul minden megtérülés. Egy megfelelő méretű akkumulátor közel milliós nagyságrend, ha pedig mondjuk 15 forintért fogod eladni az áramot és 37 forintért vásárlod vissza, más lesz a megtérülés és (nagyon más), mintha ezzel nem kellene számolnod.

– Mennyi lesz az áram ára a következő évtizedekben? Amikor 2012-ben azt mertem írni, hogy a kőolaj és a gáz ára csökkenthet is, nem csak nőhet, mindenki ellenmondott, mert hogy lehet ilyen eretnekséget írni. A gáz és az olaj ára csak nőhet, ezzel párhuzamosan az áram ára is. Hát, látjuk mi lett belőle. Hosszú ideje 40-50 dolláros olaj és olcsó gáz korszakában élünk már egy ideje. Ezt senki nem gondolta pár éve.

Ha sok napelemet telepítenek, az is az áram árának a csökkenését okozza. Vagyis elképzelhető, hogy akár lényegesen olcsóbb lesz az áram, így a napelem megtérülése is hosszú évekkel kitolódik. (Persze ha saját napelemed van, az áram növekvő árának kockázatától is megszabadulsz.)

Mindezek nem azt jelenti, hogy nem éri meg a napelem telepítése, mert szerintem megéri, de a megtérülése 15-20 év is lehet. Ha nagyobb rendszert veszel és mondjuk fűtésrásegítésre is használod, lehet, hogy jelentősen csökken a megtérülésed.

Ennyi bevezető után következzen Szöcske cikke, ha pedig tapasztalatod vagy véleményed van, a hozzászólásokban oszd meg velünk.

Először is tisztázzunk néhány alapfogalmat:

Gyakran keverik a napelem és a napkollektor fogalmát: a napelem áramot termel, a napkollektor pedig meleg vizet készít.

A napelem egyenáramot állít elő, amit egy inverter alakít át a hálózatra vezethető váltakozó árammá.

A rendszer részeként a „hagyományos” villanyórát „ad-vesz” órára cserélik. Ez a fogyasztás mellett méri a visszatáplálást is. A megtermelt áram első körben házon belül kerül felhasználásra, ha éppen nincs akkora belső igény, mint a fogyasztás, akkor kimegy az áramszolgáltató hálózatába, és általában a szomszédoknál kerül felhasználásra. Az órát évente olvassák le, ezt szaldós elszámolási rendszernek nevezik.

Ha a leolvasáskor a fogyasztásunk több, akkor azt kiszámlázzák, ha viszont a termelésünk volt több, azt odaadhatjuk ajándékba a szolgáltatónak vagy kiszámlázhatjuk és kifizetik. A számlázáshoz (magánszemélyként) adószámot kell igényelni a NAV-tól, és természetesen adót is kell fizetni a bevételből.

Fontos megemlíteni a telepítés hivatalos ügyintézését is: mivel a „nagy közös” elektromos hálózatra táplálunk rá, az áramszolgáltatók biztonsági és üzembiztonsági okokból teljesen jogosan elvárják a megfelelő tervezést és megfelelő készülékválasztást. Maguk a napelemek kevésbé kritikusak, az inverterekre viszont minden szolgáltató kényes.

Szerencsére a szolgáltatónk honlapján megtalálhatjuk az általuk elfogadott inverterek listáját. Akinek van némi villanyszerelői tudása, akár saját kivitelezésben is megoldhatja a szerelést, amivel jelentős költségmegtakarítást érhet el, azonban a tervezést általában megkövetelik a szolgáltatók.

A szolgáltatói ügyintézés menete vázlatosan:

– Először be kell adnunk a szerződésmódosítási igényt a megfelelő dokumentációval ún. háztartási méretű kiserőmű (HMKE) létesítésére, melyre a szolgáltatónak 30 napja van, hogy elfogadja vagy hiánypótlást kérhet.

– Ha megkaptuk az engedélyt kezdődhet a kivitelezés, ami egy átlagos háztartási rendszernél max. 1 napos munka egy 2-3 fős rutinos kivitelező csapatnak.

– Ezután készre kell jelenteni a kivitelezést, amelynél elvárás lehet pl. az épület érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyve is.

– Itt újabb 30 napja áll rendelkezésre a szolgáltatónak, ha mindent rendben találtak időpontot egyeztetnek az ügyféllel az oda-vissza mérő villanyóra felszerelésére. Hivatalosan tilos az invertert bekapcsolni az áramszolgáltatói átvétel időpontjáig, mert a szolgáltató csak ekkor ellenőrzi le a megfelelő kivitelezést. (Régi analóg villanyóránál nem feltétlenül veszik észre az áramszolgáltató szakemberei, ha korábban is működött az inverter, újabb típusú digitális órák viszont a mérőeszköz külső befolyásolási kísérleteként észlelhetik a visszatáplálást, amiért akár bírságot is kiszabhatnak.)

Ezt az eljárást végignézve érdemes alaposan megfontolni, mielőtt valaki saját kivitelezésbe kezd. Ha több kört kell futni a szolgáltatóval, mert nincs elsőre rendben minden, akkor előfordulhat, hogy akár fél évig is csak a ház dísze lesz a napelem mező, mert elhúzódik a szolgáltatóval való ügyintézés.

A napelemes rendszer „mértékegysége” a kWp (kiloWattpeak), ami a rendszer névleges csúcsteljesítményét jelenti. Erre van egy szabványos mérési módszer, adott hőmérsékleten (25 ⁰C), adott légnyomáson és 90 fokos napsugár beesési szögben ennyit termelne a rendszerünk.

A valóságban számunkra fontosabb a gyakorlati termelés, Magyarország éghajlatán úgy számolhatunk, hogy 1kWp ideálisan telepített rendszer évente 1100-1200 kWh áramot termel, Magyarország északi részén inkább 1100, délen akár 1200 felett is lehet.

A telepítésnél nagyon fontos az ideális tájolás, ami szintén éghajlat-függő, nálunk a délre néző 35 fokos dőlésszögű elhelyezés az ideális.

A napelem a hideget „szereti”, tehát télen szikrázó napsütésben a névlegestől magasabb is lehet a pillanatnyi termelés, nyári kánikulában pedig kevesebb, persze ezt kompenzálja, hogy nyáron jóval több a napsütéses órák száma, így a napi csúcsok inkább nyáron, de nem a legmelegebb napokon jellemzők.

Ebből az is következik, hogy ha nem rendelkezünk tisztán déli tájolású tetősíkkal, viszont délkeleti és délnyugati is van, akkor a délkeleti a kedvezőbb a termelés szempontjából, hiszen a reggeli hidegben hatékonyabbak a cellák, mint a délutáni melegben.

A napelem panelek részbeni árnyékoltsága is sokat ront az egész rendszer teljesítményén. Ezért minden zavaró tényező (kémény, kutyaólszerű tetőablak, műholdantenna, stb.) helyét és napjárás közbeni árnyékterületét figyelembe kell venni a kiválasztáskor.

A telepítés helyét illetően ezért izgalmas, hogy egyáltalán lehet-e a tetőn elegendő területet biztosítani egy igényekhez szükséges napelemes rendszer számára. Ha kevés az egybefüggő síkfelület, akkor akár két különböző irányba néző tetősíkra is helyezhetjük a paneleket, de ehhez drágább inverter szükséges, amely az ilyen rendszer többféle teljesítményszinten érkező egyenáramot kezelni tudja.

Telepíteni persze nem csak lakóingatlan tetejére lehet. Ha más nincs (pl. egy gépkocsibeálló), némi kompromisszumok árán a kert rovására a földre is telepíthetőek a panelek, ilyenkor az extra tartószerkezet fogja kicsit megdrágítani a beruházást.

Az elmélet után térjünk rá a számokra:

1 kWp napelemes rendszer telepítésének költsége 400.000-500.000 Ft között van, attól függően, hogy

– mekkora rendszert telepítünk (a költségek egy része nem nő arányosan a rendszer méretével, a nagyobb rendszer fajlagosan olcsóbb)

– a márkás napelemes paneleket és invertert vagy inkább az olcsóbbat részesítjük előnyben

– melyik kivitelezőt választjuk és milyen árat sikerül vele kialkudunk.

A tervezéshez elég korrekt számokat ad a http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php oldal.

Az alapértelmezett 14%-os rendszerveszteséget nyugodtan le lehet csökkenteni akár 5%-ra, mert az oldal mögött lévő adatbázis régebbi, a maiaktól rosszabb hatásfokú rendszerek adatain alapul.

Ma a normál „A” tarifás áram ára kb. 37,5 Ft/kWh (szolgáltatótól függően kisebb eltérés előfordulhat), tehát 1 kWp rendszer évente mai áron kb. 40-45000 Ft értékű áramot tud megtermelni, azaz a rendszer megtérülése valahol 9-12 év között várható.

(Megjegyzés: illene számolni a beruházás elmaradt hozamaival is, vagyis azzal, hogy ha befektetnénk ezt a pénzt másba (bankbetétbe, kötvénybe, részvénybe, stb.), az ott is termelne pénzt, amitől elesünk, ha helyette inkább napelemeket veszünk. Ezért a valós megtérülés ennél pár évvel több.)

A megtérülésnél fontos kérdés, hogy milyen fogyasztókat akarunk kiváltani, mert az „Aha” tarifán kívül minden szolgáltatónál van „B” (vezérelt) tarifa is, amit régen „éjszakai áramnak” hívtak. Ezzel jellemzően villanybojlereket vagy ritkábban hőtárolós villanykályhákat táplálnak, nekünk az a lényeges, hogy ennek mai ára kb. 22 Ft/kWh, tehát ha a villanybojlert kötjük át „nappali áramra” a napelemes termelés miatt (csak az „A” tarifára van szaldós elszámolási lehetőség), akkor máris csak 25000 Ft körül lesz az éves megtakarításunk 1 kWp rendszerrel.

Mennyi a rendszer várható élettartama? A napelemekre a gyártók többnyire 25 éves 80%-os teljesítménygaranciát vállalnak, ami azt jelenti, hogy 25 év múlva a panel még képes lesz az újkori termelésének 80%-ára. Magyarországon nem igazán vannak ilyen régi rendszerek, ezért ezt csak külföldi példákkal lehet gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztani.

A németországi 30 év körüli napelemes rendszerek jellemzően még a névleges teljesítményük 90%-a felett teljesítenek. Remélhetőleg a gyártási technológia sem romlott az utóbbi évtizedekben, ezért számolhatunk legalább 30 éves élettartammal.

Itt fontos megemlíteni, hogy olyan forgalmazót / kivitelezőt érdemes választani, amely várhatóan 25 év múlva is utolérhető lesz, és behajtható rajta a vállalt garancia.

Több áramszolgáltató is hirdet az utóbbi időben napelemes rendszereket saját kivitelezésben. Az ügyfelek (helyenként az interneten, fórumokban is olvasható) gyakorlati tapasztalatai szerint sajnos nem feltétlenül jelentenek garanciát a gyorsabb és gördülékenyebb ügyintézésre, mert valójában nem mindig egy nagy és komoly cég végzi a kivitelezést, hanem egy alvállalkozóként szerződött partner, akitől akár a szolgáltatótól függetlenül is megrendelhetjük a kivitelezést.

Sokan választják őket azért, mert ők kisebb eséllyel tűnnek el a garancia időtartama alatt, ebben lehet valami, bár hosszú távú tapasztalat jelenleg még nincs erről. Egyébként ezek szolgáltatói partnercégek eleinte jellemzően az átlagos piaci ártól  magasabb árakon vállalták a rendszer telepítését, majd rájöttek, hogy így nem lesz elég ügyfelük, így manapság jellemzően árban versenyképes ajánlatokat szoktak megadni, így pénzügyi okokból nem feltétlenül kell egy kisebb céget megbízni.

Azonban ugyanez igaz lehet fordítva is: az áramszolgáltatótól teljesen függetlenül működő kisebb- nagyobb cégek is vállalni szokták az áramszolgáltatóval a gyors és gördülékeny ügyintézést, ha meghatalmazást adunk a cég képviselőjének, akár be sem kell mennünk egyszer sem a szolgáltató ügyfélszolgálatára, minden megoldható emailben.

Mindenkinek azt javasolnám, hogy érdemes több kivitelezőtől is ajánlatot kérni, mielőtt valakivel szerződést kötünk, és ne az ár legyen az egyetlen szempont a döntésnél.

A rendszernek gyengébb pontja az inverter. Ennek ára manapság kapacitástól és márkától függően 150-300 ezer Ft között szóródik (legalábbis amíg háztartási, és nem ipari méretekről beszélünk).

Az inverterre a legtöbb gyártó 5 éves garanciát nyújt, ami extra pénzért általában kiterjeszthető 10 évre.

A külföldi példák alapján 13-15 évet szoktak működni. Az élettartamuk szempontjából lényeges az elhelyezésük. Alkalmasak kültéri telepítésre is, azonban a benne lévő kondenzátorok nem szeretik a szélsőséges hőmérsékletet, így ha megoldható érdemesebb egy kamrába vagy garázsba telepíteni, ahol egész évben 10-30 fok közötti, nem pedig -20-40 fok közötti hőmérsékleten van.

Aki csak kívül tudja elhelyezni, arra mindenképp ügyelni kell, hogy ne érje közvetlen napsütés. Lakótérbe én nem tenném, még a passzív (ventilátor nélküli) hűtéssel szereltek is halkan, de folyamatosan zúgnak működés közben.

A megtérülési számításokhoz visszatérve tehát 30 éves élettartam mellett számolnunk kell legalább egy inverter cserével, bár szerencsés esetben javítható is lehet az eszköz, és 10 év múlva valószínűleg olcsóbban vehetünk majd újat, mindenesetre az inverter várható cseréje 1 évvel hosszabbítja a megtérülést.

A fentiekből már azt hiszem egyértelműen kiderült, hogy olyan sok a megtérülést befolyásoló körülmény, hogy nagyon nehéz általános receptet adni a megtérülési számításra.

A cikk elején említettem, hogy a túltermelés kiszámlázható a szolgáltató felé. Ezért adózás után kb. 15 Ft/kWh-t kaphatunk, így egyértelmű, hogy a mai bekerülési és átvételi árak mellett nem érdemes túltermelni, a rendszer méretét úgy érdemes belőni, hogy éppen nullázza az éves fogyasztásunk.

Egy átlagos magyar háztartás éves fogyasztását 3-4kWp rendszer fedezi, így azzal számolhatunk, hogy 1,2-2M Ft közötti beruházás szükséges az éves fogyasztás nullázásához.

Az áramszolgáltatók egy fázisra maximum 4-5 kWp rendszerek telepítését szokták engedélyezni, ha valaki ettől nagyobbat szeretne, már 3 fázisra kell visszatáplálnia, bár egy átlagos családi háznál a tetőfelület sem mindig elég nagyobb rendszerekhez (egy panel mérete 1×1,6 m, egy polikristályos panel teljesítménye jelenleg 250W, monokristályosból van már 300W-os is azonos méretben, de ezek fajlagosan drágábbak).

Ha pesszimistán 13 évnek vesszük a megtérülést, akkor úgy tekinthetjük, hogy a beruházással előre kifizetjük 13 évre a villanyszámlánkat, cserébe utána legalább ugyanennyi ideig ingyen kapjuk majd az áramot.

Sajnos itt jön a képbe jónéhány ha…

Nem tudjuk, hogyan fog változni 30 év alatt az áram ára a lakosság számára, mert ez leginkább a mindenkori kormányon múlik.

Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi szaldós elszámolási rendszerrel gyakorlatilag egy végtelen kapacitású ingyenes akkumulátorként használhatjuk az áramszolgáltató rendszerét, amit nappal termelünk felhasználhatjuk éjjel, és ami még jelentősebb, a nyári túltermelést télen fogyaszthatjuk el.

Nagy kérdés viszont, hogy ezt a rendszert mikor változtatják meg…

Ha változik a rendszer, a nappal-éjszaka ciklusok esetleg megfizethető áron akkumulátorral áthidalhatók, de a téli-nyári termelés között már akkora a különbség, hogy ez manapság akkuval nem oldható meg, ráadásul jellemzően a téli fogyasztásunk a magasabb.

A marketing sokszor mondja, hogy a napelemnek nem napsütés kell, csak fény. Saját tapasztalataim alapján azt kell mondjam, ez csak reklámszöveg. A saját rendszerem csúcstermelése 17 kWh/nap, ezzel szemben egy ködös-esős napon ugyanez a rendszer csak 0,5-1,5 kWh között termel, és télen megesik hogy 1-2 hétig alig látjuk a napot…

Havi átlagot tekintve nincs harmincszoros szorzó a jobb és rosszabb hónapok között, csak 4-5-szörös, azaz a szaldós „ingyenakku” nélkül egy nyári időszakra méretezett rendszer télen csak a fogyasztásunk 20-25%-át termelné meg, ha pedig a téli fogyasztáshoz választunk rendszert, akkor nyáron 4-5-szörös túltermelésünk lenne, amit csak olcsón vesz át az áramszolgáltató.

Aki egy egyértelmű megtérülés-kalkulátorra vagy konkrét válaszra számított csalódnia kell, túl sok az előre nem ismert körülmény.

Ha valaki biztosra akar menni, egy dolgot javasolhatok:

Olvassa le a villanyórát néhány nyári napon napkeltekor és naplementekor, majd ehhez méretezze a rendszerét. Amíg házon belül elfogyasztjuk a pillanatnyi termelést, addig bárhogy is változik az elszámolási rendszer, biztosan kevesebbet kell majd fizetni az áramszolgáltatónak. Kicsit lehet javítani a mérleget, ha a nagy fogyasztású eszközök üzemeltetését a kora délutáni órákra időzítjük.

Így persze nem nullázható a villanyszámla, télen biztosan fizetnünk kell majd a korábbi 75-80%-át, és nyáron sem lesz nulla a számla.

Aki optimistább, telepítsen akkora rendszert, ami éppen nullázza az éves fogyasztását. Rövidtávon nem túl nagy az esély a szaldós rendszer eltörlésére, mert Magyarországnak EU felé vállalt kötelezettségei vannak az áramtermelésben a megújulók arányának növelésére, amihez a mai napelem árak mellett szükséges valamilyen támogatás. Nálunk nem közvetlenül támogatják a telepítést, hanem „ingyen akkut” kell adniuk a szolgáltatóknak.

Én úgy számolok, ha csak addig marad a szaldós rendszer, amíg behozza a rendszerem a beszerzési árát, akkor hiába lesz rosszabb később az elszámolás, bármennyit is termel majd 20 év múlva a rendszerem, azt egy olyan rendszer teszi majd, ami nekem már „ingyen van”.

Share

182 hozzászólás

  • szocske
    @w_b amíg van szaldós elszámolás biztosan nem veszek akkut, ez nem is volt kérdés.
    Ha ez változik, akkor majd az új feltételeket ismerve számolok az akkori akkuárakkal.
    Ha a számítás eredménye akkor már elfogadhatóbb lesz, mint ma, akkor fogok egyéb, nehezen forintosítható előnyöket is figyelembe venni a döntésnél.

    A mai árakból kiindulva ha nem lesz szaldó, akkor nyáron elteszem a 15Ft-ot, télre pedig átteszem a klímát H tarifára, és visszaveszem az áramot 22Ft-ért, így csak 7Ft/kWh lenne a bukó.
    22 forintos veszteséggel annyiért kapnám a napáramot a téli fűtéshez, mintha nem lenne napelemem és H tarifáról menne a klíma.

  • antenna
    Jahh, ez az e-autó fura jószág. 9 milla alaphangon, hozzá a napelem rendszer 2 milláért. Spórol 15-20Ft/km-t, 3-400.000Km alatt talán bejön, ha nincs durva extrakoltseg. Én átlag autós vagyok, 12-14.000Km/év. Nyilván soha nem térül meg. De ha valaki nagyon zöld vagy geek, az más. Amúgy szerintem a gyenge akkuk miatt nem ez lesz a fejlesztési irány, inkább a hidrogéncella.
  • Gyula

    …Amúgy príma gép 168 lóerő, extra remek gyorsulás, stb., de gazdaságosság szempontjából nagyon nem nyerő…
    Azért, ezt kezdik árnyalni a mostanában sorra hozott kormánydöntések.
    – ingyenes parkolás Bp-en zöld rendszámmal,
    – nincsen dugódíj
    – Ingyenes töltés egyre több helyen.
    Persze, ettől nem fog mindenki olyat venni, de azért kicst csak jobb lesz tőle.
  • W_B

    Igen, az e-autó jelenleg luxuscikk.
    “Megérni” semmilyen köülmények között nem éri meg.
  • drtothr
    Amit írtam, az első kézből való info, jelenleg ilyen autót használok, persze céges szinten dobtak meg vele. Ezért tudtam tesztelni, stb. Gondolkodtam, hogy magánemberként megérheti-e?
    Ismét mondom, semmiképpen!
    Valóban luxuscikk, ahogyan @w_b is írja, trendi is most zöldnek lenni, emellett annyira nem is bukó amortizáció szempontjából, mint pl. egy Bugatti vagy Maserati, ugyanakkor “megjelenni vele” majdnem akkorát üt, mint az utóbbi 2 márka a trendiség miatt.
    Viszont ha valaki egy ésszerű “frugal” vagyis takarékos viselkedést preferál (mint ahogyan én is), az soha nem venne ilyesmit a saját pénzéből.
    A parkolás: mókás volt, hogy említetted, de engem már büntettek meg emiatt, utólag törölték, miután 4 óra munkaidőt rászántam. Nem érte meg.
    Dugódíj: Hol van az még? És messze nem kompenzálja az autó árát, fenntartását, stb.
    Ingyenes töltés: csak addig lesz, amíg nagyon új a dolog.
  • drtothr
    “Kérdés kibírja-e a pár évesen használtan vett autóban az akku még 5-6 évig…”
    Biztosíthatlak róla, hogy NEM. Ez már az első szériában kiadott autók kapcsán is látszik.
    Azt is írtam, hogy még az általam használt BMW i3 katalógusban megadott adatai sem valósak. Pl. katalógus szerint a fogyasztása 12,9 kWh/100 km. A valós tesztelt 15,3.
    A katalógusban nincs szó a kb. 25% töltési veszteségről sem (így lesz 19.12).
    Használt e-autóval nagyon óvatos lennék, mivel a legszűkebb keresztmetszet az akku és ezzel kapcsolatban eddig az a tapasztalat, hogy 2-3 évenként milliós szervizelésre (cserére) szorul. Szóval itt sem stimmelnek a katalógusban megadott szép adatok. És még ha garancia van is rá, a német tapasztalatok azok, hogy a szervizek rendszeresen kibújnak a garanciavállalás alól “nem rendeltetésszerű” használatra hivatkozva. Szóval ez az egész koncepció még fejlesztésre szorul.
  • Kiszamolo
    Svédországban is addig volt ingyen parkolás, buszsáv használat és a többi az elektromos autóknak, amíg nem lett túl sok.

    Aztán amikor már több elektromos autó volt a buszsávban, mint normál autó a normál sávban, egy csapásra eltörölték az összes kivételezést.

    Sajnos benne van a pakliban.

  • szocske
    még a szűk 20kWh is alig több, mint 2 literes benzinfogyasztásnak felel meg, szóval ez a része szerintem még bőven belefér.

    A 2-3 éves akku élettartam már aggasztóbb.

    Használt autónál fontos kérdés, hogy vajon az akku élettartamára mennyire lehet következtetni a pillanatnyi kapacitásból?
    Mert ha a 2-3 éves autón egyértelműen látszik, hogy a gyári/újkori hatótávolságnak már csak mondjuk 50%-át tudja, akkor egyértelmű, de ha nincs látványos kapacitáscsökkenés, aztán egyszercsak hirtelen zárlatos lesz 1-1 cella, ami miatt azonnali szerviz szükséges, az már problémásabb…

  • Gyula
    …És ne felejtsük el, hogy a villanyautót télen villannyal felfűteni az nagyon nem ideális megoldás.
    Nekem él egy barátom Norvégiában, nekik e-golfjuk van és nagyon elégedett vele.
    Mondjuk Norvégiában, meg úgy általában a skandináv államokban van gy fajta igen sajátságos hozzáállás az autókhoz.
    Lásd a 400 000kr-os regisztrációs adóalapot az új autók esetén.
    És ez a hozzáállás termelte ki a világ legmagasabb Tesla-sűrűségét… 🙂
  • Laya
    Keressetek rá Bonczó Károly (alias Szolár Karcsi) youtube csatornájára! Állítása szerint olcsóbbért is ki lehet ezt hozni. Ez nem a reklám helye, de 5leteket lehet tőle venni.

    SZVSZ ami napjainkban az aksikkal, napelemekkel, napkollektorokkal, napkohóval, e-bike-okkal, e-autókkal stb-kel folyik az csak bohóckodás.

  • Laya
    Filózás: megújuló E (iparilag, lokális területeken pl. szélerőművek tengeren, naperőművek sivatagban, vízerőmű folyókon) ->áram (helyileg használva és/vagy szállítva, valamint->vízbontásra (hidrogén) ->metán->és egyéb szénhidrogének előállítása. Így meg lenne oldva az energia tárolása. Ugyanakkor ezzel a módszerrel a fosszilis üzemanyag égetés modelljénél maradnánk. Ettől tisztább megoldás, ha a vízbontás után az üzemanyagcella felé halad tovább a folyamat (ezzel közvetlenül, újra áramot termelünk, szh-ek égetése nélkül).
  • Csavargó

    Norvégiában azért is más a helyzet, mert az áram fillérekbe kerül. Az átlag áramár kb. negyede, ötöde a magyarnak, a benzin pedig 5-600 Ft. Egyszer utánaszámoltam, és olyan fél liter alatti fogyasztás jönne ki villanyautóra száz kilóméterenként. És nagyon sok helyen a munkahelyeden is töltheted a kocsit ingyen….
    Így azért egészen más a megtérülés…
  • Gyula

    Igen, mas a helyzet, de nemcsak az aramar miatt.
    Ott eleve onnan indul egy auto, hogy van neki az alapara, amit barhol mashol fizetnel erte, amire jon a helyi AFA meg az ottani regisztracios ado.
    Ennek merteke 400 000 kr, ami olyan 12M HUF.
    Aztan ezt lehet csokkenteni
    – az auto koraval, evente 10%-kal
    – az auto teljesitmenyenek aranyaban (ez nem tudom ilyen mertekben)
    – az auto kornyezetvedelmi besorolasanak fuggvenyeben (ezt sem tudom osszegszeruen)
    – Ott is van “kiskapu” a zold rendszam, ami ott nem a kornyezetbaratsagot jeloli, hanem kb. mint nalunk a teherautonak levizsgaztatott Porsche Cayanne turbo S, es ennek feltetele, hogy a hatso ulessort ki kell szerelni az autobol, ami csak 2-3 szemelyes lehet.VIszont Norvegiaban a rendoroknek szokott lenni “szabvany rakomany” minta, aminek bele kell fernie az igy levizsgaztatott auto rakterebe es ezt rendszeresen ellenorzik is.
  • Gyula
    folyt:
    Tehat, ha valaki akar venni egy felso kozepkategorias autot, akkor valaszthat, hogy vesz egyet az A6-Eosztaly-5xx sorozatbol, 70-90 000 EUR plusz kb 20 000 EUR-nyi sarc araert, es utana raall a Norveg szoporollerre, ami az autosoknak kijar, vagy vesz AFA es regisztracios ado mentesen ugyanennyiert egy Teslat, amivel aztan kozleledhet a buszsavban, alig van adoja, es tankolhatja az otthoni olcso arammal.
    Ezen kivul Norvegiaban lehet latni europaban a legtobb gyonyoruen felujitott legalabb 6literes V8-as veteran autot.
    Adalekkent meg megemlitenem, hogy Norvegiaban az 50-es evekl vegeig TILOS volt maganembernek autot birtokolnia.
  • Szakács Péter
    Nagyon tetszett a cikk, annyira, hogy másoknak információként én is írnék a saját rendszerünkről pár mondatban:
    Alapadatok: 4,16 kWp; 16 db 260W-os panel (több nem is fért volna fel), 5 kwp inverter (1 fázis és bővíthetőség miatt) D-től kb 10 fokos eltérés NY felé és 45 fokos tetődőlésszög.
    Több éve terveztem már, de mivel nem írtak ki a lakosság részére semmilyen támogatást, vagy ha igen, akkor Pest megye a „fejlettsége” miatt ezekből rendszerint ki volt véve, én ezt meguntam és idén belevágtam. Elvem: Ha áram van – minden van. Ezért nem kollektor.
    Én a napelemes rendszerünket befektetésnek fogtam fel, a tavaszra összegyűlt megtakarítással a jelenlegi befektetési-, kamatkörnyezetben kínomban azt találtam ki, hogy veszek Pesten egy garázst (sokkal többre nem futotta volna amúgy sem) és kiadom, vagy napelem a házra. Ez egyértelműen izgalmasabb volt számomra…
  • Szakács Péter
    Árajánlatok: interneten talált 6 cégtől kértem mailben, 4 cég személyesen ki is jött felmérni, elég nagy szórás volt egyébként minden irányban. Mindegyiknél megkérdeztem, hogy van-e lehetőség arra, hogy ne sorba kötve 1, jobb esetben 2 „string” termeljen (aminél köztudott, hogy mindig a legalacsonyabb teljesítményű panel termelése a mérvadó, tehát ha egy panel épp árnyékot kap – felhő/villanydrót/madár/szennyeződés – akkor az összes többi sorba kötött panel is max. ezt a teljesítményt nyújtja), hanem valahogy a panelek egyenként „járuljanak hozzá” a közös termeléshez, mert a logikám szerint ez hatékonyabb. Egy cég mondta, hogy van ilyen rendszerük, de általában a vevőik nem ezt szokták választani, mert kb 10%-kal drágább (minden panel mögött van egy kis dobozka, benne saját mikroszámítógép és az inverter is speciálisan ehhez van). Naná, hogy mondtam, hogy nekem ez kell.
  • Szakács Péter
    Külön szerencse, hogy ők voltak helyileg a legközelebb levő cég. Így 2,3M Ft lett a végösszeg, de azóta saját tapasztalat és internetes kutakodás/összehasonlítás is 25%-kal nagyobb hatékonyságot mutat az ugyanekkora névleges teljesítményű rendszerekhez képest, ami szerintem tetemes előny!
    (Amikor a többi céget visszahívtam, hogy köszönöm, de másra esett a választás és a miértre a fenti külön-külön betermelő rendszer volt a válaszom, még két cég benyögte, hogy: Ja, ilyet mi is tudtunk volna…)
    Szempont volt, hogy online követhető legyen a termelés bárhonnan, amit egy kis kiegészítő routerrel szintén megoldottak. Erre egyébként pluszban van egy nagyon jó összehasonlító oldal, csak Magyarországon kevesen ismerik, ezért ezúton is terjeszteném:

    generaytor.com

  • Szakács Péter
    (regisztráció, hozzáférés megadása, rendszer adatok, egyedi kép feltöltés, diagramok, görbék, műszaki embernek ez kész kánaán, napi szinten lógok rajta! )
    Június elején szerelték fel az egészet 1 nap alatt (itt nagyon mázli volt, hogy a kivitelező cég véletlenül a szomszéd településen van és szezon közepén pont adódott egy nap luk, amikor nem tudtak volna vidékre menni, hanem inkább ide átszaladtak). Délután tesztüzem, beregisztrálás, másnaptól már nézegettem a diagramokat, kb félóránként.  Így esett, hogy a megrendelés/szerződéskötéstől számítva nyáron, másfél hét múlva felszerelt rendszerünk volt!
    Az ügyintézés talán egy-másfél hónap volt, nekem a megfelelő, már kitöltött papírok aláírásán kívül semmilyen dolgom nem volt, abszolút kényelmes és zökkenőmentes volt és ez is benne volt az árban.
  • Szakács Péter
    Hozzá tartozik a dologhoz, hogy a hivatalos üzem augusztus elején kezdődött, mert ennyi ideig tartott a papírmunka, ellenőrzés, óracsere, új szerződés a szolgáltató részéről, de addig igyekeztünk a nappal (a Nappal) magunknak termelt áramot mind fel is használni, így mentek a klímák, ha kell-ha nem alapon és füvet is tűző napon nyírtam a kertben, miközben párom veszettül sütött, mosott, szárított – persze árammal. Azóta kb két héttel ezelőtt fordult át az ad-vesz órán a mérleg: több az indulás óta elfogyasztot áram, mint amennyit megtermeltünk, de télen, ezekben a kellemes, borús időkben ez várható volt. És tényleg egy szép nyári, hosszú napos nap 25 kWh-s termeléséhez (csúcs 27 kWh/nap) ilyenkor az akár 0,7 kWh/nap termelés elszomorító, de úgyis jövő augusztusban derül ki az igazság, hogy jó választás/jó méret-e az, ami felkerült a tetőnkre.
  • Szakács Péter
    Minden esetre a saját gyártású „okos” excelembe írom a havi termeléseket és nagyon jól esik látni, hogy már 100 000 Ft-nál több áramot termeltünk!
    Garancia: panelekre a szokásos 15 év 90%; 25 év 80% teljesítménygarancia, viszont a szerelésre is külön 15 év (tehát, ha a tető emiatt beázik pl., akkor jönnek és csinálják), illetve az inverterre alapból szintén 15 (!) év. Idén a házbiztosítás váltásnál is szempont volt, hogy erre is kiterjedjen és meglepő módon még így is olcsóbb lett az éves díjunk, mint az előzőnél.
    Persze a teljes megtérülés sok tényezőjéből a rezsicsökkentés és az idén bevezetett (majd 25-30-40 év múlva esedékes) előre fizetendő veszélyes hulladék megsemmisítésére beszedett díj, valamint a zéró Ft támogatás sem rövidíti az időtávot, de alapvetően optimista vagyok, főleg annak tudatában, hogy
  • Szakács Péter
    a világ legrégebbi napelem kiserőműve Svédországban 1984 óta (!) termel és a kezdeti kapacitásának most is hozza közel 100 %-át! Link:
    http://global.kyocera.com/news/2011/1202_tako.html?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+kyocera-global-news+%28News+Releases+|+Kyocera%29

    Így visszaolvasva talán kicsit hosszúra sikerült, meg időközben pár dologra válaszolt más is, elnézést, de tényleg érdekes számomra a téma. Ha további részletek érdekelnének valakit, szívesen válaszolok.

    Üdv minden Kiszámoló olvasónak és Miklósnak a Kiszámoló gyártójának:

    Péter

  • BTM
    : “Én a napelemes nyári túltermelést fűtésre használom.”
    Béci! Ez a megoldás nekem is nagyon faramuci. Egyáltalán miért kellene a nyári túltermelést még nyáron felhasználni bármire is? Pont ez a lényege a hálózatra történő kitáplálásnak és a szaldós elszámolásnak.
  • szocske
    nekem az a gyanúm, hogy -nek napkollektora van, nem napeleme, ezért használja fel nyáron a felesleget. de lehet tévedek, az sem kizárt, hogy viccnek szánta a hozzászólását
  • szocske
    Esetleg SolarEdge a rendszered? 25% előny nagyon durvának tűnik, a napkövetős rendszerekre írnak 30-40% előnyt a fix, de ideális telepítéshez képest…

    Esetleg sok nálad a részleges árnyék kémény, fák vagy hasonló miatt?
    Vagy csak a madárürülék okozna ekkora kiesést?

    mihez viszonyítod a 25%-ot, jrc becsléshez?

  • mzsombor

    Érdekes, amiket írsz, én is hasonló rendszerben gondolkozom. Jó, hogy leírod a rendszer árát, így összehasonlítható.
    Utánaszámolva viszont még mindig fajlagosan túl drágák ezek az okos rendszerek, még ha jobban is termelnek. Írtál árat, meg azt is, hogy túlméretezett az inverter. Emiatt vonjuk le 100e Ft-ot a végösszegből, így kijön a 2,2M Ft-ra és a 4,15 kWp méretre egy 530e Ft/kWp-es fajlagos rendszerár.

    Ha feltételezzük, hogy tényleg 20%-kal többet tud a rendszer, mint egy “hagyományos”, akkor ugyanakkora fogyasztás fedezésére 20%-kal nagyobb, 5kWp méretű hagyományos rendszer szükséges. Ekkora méretnél a kulcsrakész fajlagos rendszerár ma valahol 410e Ft/kWp körül van. Tehát ez a hagyományos rendszer 2,05M Ft-ba került. Még mindig drágább 150e Ft-tal az okos rendszer, termelni meg ugyanannyit fognak. Már ha tényleg igaz a 20%, ami azért elég nagy vállalás…

  • szocske
    akkor lehet érdemes ezt választani, ha kevés a hely a tetőn.
    Ugyanez a helyzet az LG 300W paneljeivel: fajlagosan drágábbak, de ha valakinek csak 10 panel számára van hely, megérheti a felárat, mert ez az egyetlen módja, hogy 3kWp-t tegyen fel 2,5kWp helyére, nem tehet kettővel több panelt olcsóbban.

    Ahol mégis megtérülhet az okos rendszer: olvastam egy tanulmányt arról, hogy a részleges árnyék miatt forró pontok alakulnak ki a paneleken, ami nem tesz jót a panel élettartamának. Ha tehát nem csak a termelés, de az élettartam is magasabb 20%-kal, akkor mégis megtérülhet a befektetés.

  • Szakács Péter
    Az. Csak nem akartam nevet/cégnevet írni.

    Semmi zavaró tényező nincs (szomszédok is messzebb, szerencsére), csak a tető nem teljesen déli tájolása, ill. a 45 fokos dőlés, ami nyáron túl meredek, de pl télen az alacsonyabb napjárás miatt jobb is.

    A 25% igazából úgy jön ki (és ezt a már említett generaytor.com oldalon elég sűrűn követem napi/havi/éves bontásban), hogy hozzám nagyon közel, tehát nagyon hasonló napsütéssel rendelkező kolléga is regisztrált ezen az oldalon, de neki hagyományos 5kWp teljesítményű rendszer van fent és én rendre mindig egy picivel többet termelek, mint ő. Ez persze nem kicsi elégedettséggel tölt el… 🙂 Egyedül a nagyon borús napokon tud “megelőzni”, de ilyenkor pl 0,87 kW vs. 0,92 kW az állás és nem 3-4-5 kW különbség. Viszont a napi görbéink nagyon hasonlóak (az övé “recézettebb” a teljes rendszer érzékenyebb együttdolgozása miatt).

  • Szakács Péter
    Az inverter azért lett túlméretezve (a nálunk levő 1 fázishoz a legnagyobb), mert jövőre eldől, hogy esetleg kell-e még panel, hogy az éves fogyasztásunkat fedezze (ehhez a kertben rendelkezésre áll hely, ami fém állványzaton lehet teljesen ideális tájolású). De hátra van még a fogyasztásunk optimalizálása, mert jelenleg is elég “nemtörődöm” módon használjuk az áramot, ami viszont elég kényelmes, ill. a közép távú terv valami használt, nem ritka/egyedi kasznijú villanyautó beszerzése akár házilag cserélhető akkupakkal, mert én viszont elég gyakran elmászkálok a környékben, meg Pesten napi 100 km-t. És mert ez is nagyon érdekel! 🙂 Meglátjuk.
  • szocske
    “Viszont a napi görbéink nagyon hasonlóak (az övé “recézettebb” a teljes rendszer érzékenyebb együttdolgozása miatt)” ez lehet a titok, a kisebb bárányfelhők mezőre takarását csökkentheti le a solaredge inverter…
  • Szakács Péter
    Én is erre jutottam még a kiválasztás előtt: az egyik panelen jelentkező kis teljesítményesés az ÖSSZES panel teljesítményét visszaveti —-> nem jó
    Minden egyes panel bedobja a közösbe az egyéni kis/közepes/nagy termelését —-> hatékonyabb működés
    Itt most ne keverjük ebbe bele az élet más területeit és hogy ott is ez hogy működne, szorítkozzunk csak a napelemes áramtermelésre, OK? 🙂
  • szocske
    tehát a termelés +20%, az ár +10%.
    Pénzügyileg érdekes kérdés…

    A 10% felárért több mint 10%-kal nagyobb rendszert vehetünk, hiszen ahogy nő a méret, úgy csökken a fajlagos ár.
    Így a termelés nagyjából azonos mintha buta, de olcsóbb invertert és több napelemet veszek ugyanannyi pénzből.
    Azonban, ha garancia lejárat után invertert kell cserélni, az jár jobban, akinek olcsóbb invertert kell venni másodjára is, ráadásul a solaredge-nél a tetőn, nehezen hozzáférhető és szélsőséges hőmérsékletnek kitett helyen is vannak aktív eszközök, ami aligha növeli az élettartamot + macerásabb a cseréje/javítása.

    Azt hiszem, én ha most vásárolnék új rendszert, akkor sem fizetném ki a solaredge felárát.

  • BTM
    : Péter! Kösz, hogy megosztottad velünk a tapasztalataidat. Azt jól látom, hogy a hivatkozott összehasonlító oldal csak a regisztrált tagoknak elérhető? Nincs egy olyan nyílvános része, melyet a napelemes rendszerrel még nem rendelkező érdeklődők is láthatnak?
  • Gyula
    Azt hiszem igen, csak már meglévő rendszert lehet regisztrálni. Pedig nagyon hasznos oldal és valóban érdekes lenne belelátni a már működő rendszerekbe akár külsősként is.
  • szocske
    Téli termelési adatok érdekességképp:

    A rendszer 2,85kWp@growatt300TL, D-15 fok tájolás, 45 fok tető dőlésszög.
    Nyári csúcsok 16-17kWh között.

    Tegnap meglett a téli csúcs, 10kWh jött le a szép napsüteses, de hideg időben.
    Ez nagyon szép eredmény, a kevés napsütéses óra mellett is lejött a nyári termelés bő kétharmada, a gond az, hogy decemberben összesen 6 napsütéses nap volt és 25 ködös.
    Ködös napokon 0,3-0,5 kWh/nap volt a jellemző, így a decemberi átlag 1,65kWh/nap, tehát a nyári csúcsok tizede, a nyári átlag 15%-a temelődött decemberben.

    Igaz december 31 még nincs beleszámolva, ma megint szép idő van, így a mai nap várhatóan felhúzza a havi átlagomat 1,8-1,9-re az 1,65-ről, de még így sem lesz meg a jobb hónapok 20%-a.

  • Egy másik Zoltán
    5 kWp teljesítmény, 3 millió Ft költség, havi 20 000 Ft villanyszámla.
    Az ígéret szerint a rendszer telepítését követően a villanyszámla nullára csökken.

    Ver1: Nem csinálok semmit, a 3 milliót befektetem évi 7% átlagos hozamra.

    Ver2: A rendszert telepítem, a felszabaduló havi 20 000 Ft-ot befektetem, szintén évi 7%-os átlagos hozammal.

    Kérdés: 10, 15, 20, 25 év múlva melyik verzió esetén járok jobban?

  • szocske

    5kWp rendszer 3M-ért brutálisan túlárazott, 2-2,2M a reális ára, esetleg 2,5M, de akkor már solaredge rendszered van.

    Cserébe a 20ezres számlát elég szűken nullázza az 5kWp rendszer, esetleg Mo. déli részén, hibátlan tájolással.
    Esetleg, ha tényleg solaredge, nemrég valaki leírta itt, hogy az ő rendszere ha jól emlékszem kb. 20%-kal többet termel, de a 3M még akkor is túldrága.

  • szocske

    a megtérülésről: ha biztos nettó 7% hozammal be tudod fektetni a pénzed, és akkor pénzügyileg a kockázatokat is figyelembe véve szerintem nem éri meg a napelem. Fektesd be a pénzt, várj ki, hátha olcsóbbak lesznek 1-2 év múlva a napelemes rendszerek.

    Esetleg indíts egy 4 éves lakástakarékot, ott elérhetsz 13-15% hozamot, és 4 év múlva talán már az itt összegyűlt 1,4M Ft-ból is kijön majd a ma még 2M-ba kerülő 5kWp rendszer…

  • Egy másik Zoltán
    Teljességgel elméleti volt a kérdés, amit valóban nem egyszerű megválaszolni. Több cég kalukátora is azt mondta, hogy havi 20 ezer Ft-os áramszámlát 5kWp renszerrel lehet kiváltani.
    Hogy a 3 millió sok-e vagy sem, nem tudom. 2,5 – 3 millió között voltak a kalkulátorok ajánlatai, de mindenhol az szerepelt, hogy pontos árat csak a helyszíni felmérést követően tudnak adni. A 3 millós ajánlatnál német alkatrészeket ajánlottak, és pl. az inverterre 15 év garanciát adnak.

    A “megspórolt” havi 20 ezer Ft-os áramszámlát két részre kell bomtani: csak 17 ezer Ft-ot takarítunk meg, 3 ezer Ft-ot félre kell tenni egy karbantartási számlára.

    Fix 7%-os hozamú befektetést jelenleg nem tudok, december 31-ig lehetett 5 éves időtartamra évi 6% garantált hozamra befektetni 10 ezer Eurótól.

  • szocske
    gugliztam kicsit, tényleg nem lehetetlen elérni a 3M árat sem, de az alja 2M. 2,5M Ft-ért már LG 300W-os monokristályos panelekkel is van 5kWp rendszer, ami megintcsak lényegesen drágább, mint a 250W-osok, én akkor vennék ilyet, ha minél kisebb felületen akarnék minél nagyobb teljesítményt.

    Újabb érdekes kérdés, hogy a legolcsóbb alkatrészekből 2M-ért vagy a legminőségibből 3M-ért vegyünk egy ugyanolyan rendszert, esetleg 3M-ból olcsó alkatrészekből egy 60%-kal nagyobbat?

    Előre lehetetlen megmondani, hogy melyikkel jársz jobban. Én inkább olcsóbb árfekvést választanék, mert ha rövidebb is lesz az élettartam, 10-20 év múlva vszínű jóval olcsóbban pótolhatom majd az esetleg tönkrement alkatrészt, így szerintem olcsóbb alkatrészekből gyorsabb a megtérülés, hiszen kevesebb pénzből több a termelés.

    Aztán majd 30 év múlva kiderül, jól döntöttem-e…

  • BTM
    : Zoltán! És melyik cég ad 15 év garanciát az invertereire? Előre is kösz. BTM
  • mzsombor
    A leghosszabb alapáras gyári garancia azt hiszem a SolarEdge inverterekre van, ami 12 év. Feléras garancia kiterjesztéssel szinte minden gyártónál elérhető 15 év. Valószínűleg az ajánlat tartalmazta ezt a plusz opciót is.
  • BTM
    : Köszönöm!
  • mzsombor
    Téma volt már többször a megtérülés, engem is érdekelt, úgyhogy összeszedtem magam végre, és csináltam egy excelt rá, itt találjátok: filedropper.com/napelemmegterulesv10

    Amiket tud a táblázat:
    Megadhatók az éves fogyasztási adatok különféle (A,B,H,GEO) tarifákon.
    Megadható, hogy évente százalékosan a fogyasztásunk mekkorát változik várhatóan.
    Megadható az egyes tarifák ára, a felesleg átvételi ára, valamint az is, hogy ha kevesebb a termelés, azt milyen tarifás villanyból pótoljuk (ha van többféle).
    Megadható a következő évekre várt reálkamat, valamint az áramár várt változása.
    Megadható, hogy a jrc az adott telepítési körülmények közt hány kWh éves termelést jósol egy kWh napelemből.
    Megadható a napelemek degradációja.

    (folyt.)

  • mzsombor
    (folyt.)

    A fenti adatokból a táblázat kiszámolja az induláskor a fogyasztást pont fedező rendszerméretet, valamint vannak beletáplálva jellemző rendszerárak, amikből extrapolál egy konkrét rendszerárat a kiszámolt méretre. Számol az élettartam alatt egy invertercserével is, ez is paraméterezhető.

    Ha konkrét méretű/árú rendszert vizsgálnánk, akkor a fent taglalt kiszámolt értékek külön cellákban felülbírálhatók, ekkor a táblázat a betáplált fogyasztási adatokkal és az egyedileg megadott napelemes rendszer paramétereivel számol.

    Mindezek után a 2. sheeten számolja a táblázat lakástakarék nélküli, a 3. sheeten pedig lakástakarékkal megvalósított rendszer megtérülését.

    Sokféleképp lehet játszani a számokkal, érdemes, tanulságos.

  • Fairy
    Szerintem ez is “úri hóbort”, mint a plug-in car meg egy halom más dolog. Aki most fektet ilyenbe, az fizeti meg a fejlesztési költségeket, és a befektetők hasznát. Ha majd elegen veszik, és elárasztják a piacot az olcsó kínai (esetleg akkor már afrikai) gyártmányok, akkor nyilvánvalóan meg fogja érni. Addig is a támogatások segíthetnének kihúzni ezt az időszakot, mert ha nem veszik meg elegen, akkor sosem terjed el, sosem lesz olcsó.
    Minden elismerésem azoké, akik beleteszik a pénzt, időt, ideget – de én akkor sem foglalkoznék vele, ha lenne hova tennem.
    Azt is megemlíteném, hogy folyamatosan jönnek ki új technológiák – lehet, hogy a most szerelt rendszerek öt év múlva mindenben jelentősen elavultak lesznek. Egy ilyen hosszú távú befektetésnél ezzel is számolni kell.
  • szocske

    Az olcsó kínai tömegtermékek már most is rendelkezésre állnak napelem témakörben, de úgy tudom, az EU igyekszik vámokkal növelni azok árát, hogy az EU gyártás versenyképes legyen.
    Az árak folyamatosan mennek lefelé, de az utóbbi idők áresését sajnos elvitte a HUF-USD árfolyam és a magyar kormány által kivetett napelem-adó (környezetvédelmi termékdíj) és tűzvédelmi főkapcsoló beépítési kötelezettség.
  • Vlad
    Kedves szocske,
    Ráadásul távvezérelt kapcsolót kell beépíteni, mely a tetőn szakítaná meg az áramkört.
    A világon elsőként nálunk teszik kötelezővé!!!
    Árcsökkenés elleni intézkedések: 1. árfolyam 2. termékdíj 3. távvez.kapcsoló
    Köszönjük Katasztrófavédelem! Muszáj a lázas munka látszatát kelteniük:)
  • Vlad
    Végigolvastam a fórumot az elejétől, és örülök, mert 50%-ban hasznos volt:)
    Ami a napelem mellett szól:
    – egy életérzést ad
    – rendszerfüggetlenséget és biztonságot: sajnos állandóan hallani, hogy romlik a
    közműszolgáltatás -> lásd.
    Energetikai Központ Zrt. bedőlt, 15.000 ügyféllel!
    – jelenlegi szaldó rendszer nagyon előnyös

    A legtöbb fanyalgó, a tipikusan savanyú a szőlő típusú ember. Elolvassa a fórumot, mert érdekli, szeretne is egy ilyet (de nem futja rá), mert mi másért olvassa, aztán beír, hogy ez nem éri meg, meg vannak sokkal értelmesebb befektetések is.

    Ne legyen igazam, de amikor napi 5x lesz áramszünet 10 év múlva, mert elavult a hálózat a rezsicsökkentés utáni elmaradt fejlesztések miatt, akkor nagyon jól fog jönni az a fránya napelem. Persze éjjel nem termel, meg az inverter, meg elavul 5 év múlva, de ilyen erővel miért nem használ mindenki Nokia 3210-es telefont?

  • Vlad
    Agyaltam a dolgon, hogy hogyan lehet még jobban kimaxolni a rendszert, magyarán mennyivel tudom lerövidíteni a megtérülését:)
    Most szereltetem be a vegyes tüzelésű kazánt, puffertartállyal és egy HMV (használati melegvíz) tartállyal.
    Jövőre lejár az egyik Fundamentám és abból tervezem az 5-6kW-os napelem rendszerünket.
    Én is úgy gondolom, hogy mikor elérjük a kritikus tömeget, megszűnik a szaldó rendszer.
    Viszont a HMV tartállyal jócskán csökkenthető a nyári túltermelés!
    Nálunk van egy 120l-es régi Hajdú bojler és egy 100l-es Ariston bojler (2 szintes családi ház). Mindegyik elektromos, éjszakai áramról táplálva. 10eFt a havi villanyszámlám a 2db bojler után!!!
    Melegvíz előállítás télen: vegyes tüzelésű kazán által előállított meleg vízzel lesz megtáplálva a 200l-es indirekt tároló (hőcserélős).
    Nyári üzem: az indirekt tárolónak van elektromos csatlakozási lehetősége is
  • Vlad
    *folyt.köv. tehát nyáron a felesleges napelemes árammal meghajtom a bojlert.

    Átmeneti időszak: ápr-máj, szept-okt
    Ha esetleg nem fűtünk még / már a kazánnal, akkor át tudom váltani, hogy a lakást ne fűtse a kazán, csak a használati melegvíz tartályt! Mivel a pincében van a gépészet, nem zavar, hogy kicsit melegebb van lenn ebben az időszakban. Logikusan augusztusban nem fogok begyújtani esténként, hogy legyen meleg vizem, de akkor meg ott a napelem:)

    Kiépítettem a vezérelt áramot (éjszakai) is a tartálynak, így szükség szerint azzal is tudom üzemelni.

    Tervezem, hogy kiegészítem egy kollektoros rásegítéssel is (mivel 2 hőcserélős a tartály)
    (szigorúan nem gyári kollektor: LPE cső csiga alakban feltekerve, egy plexi mögött, egyszerű vezérléssel, keringetővel. Fagymentes időben feltöltöm a rendszert, ősszel leengedem. Fillérekből meg van, házilag összerakható)
    Szerintetek?