Napelem megtérülése

Régóta akartam írni arról, vajon megéri-e napelemet telepíteni.

Szöcske, aki régi olvasó és mellesleg több éve egy napelemes rendszer tulajdonosa, magára vállalta a cikk megírását.

A cikk inkább lett gyakorlati útmutató, mint megtérülési számítás, de attól még hasznos, ezért közzéteszem.

Egy kis bevezetés a cikk elé:

– A beruházásod 1,5-2 millió forint. Amikor ezt beruházásra költöd, lemondasz a pénzzel elérhető hozamokról is. Ha infláció felett 3%-ot hoz a pénzed, a tőkeköltséged évente 45-60 ezer forint. Vagyis ennyi mínusszal indulsz évente a napelemes rendszerrel. (Az évek múlásával csökken ez az összeg, ahogy termel a napelem áramot. Úgy viselkedik, mint egy 25 éves lakáshitel, amit havonta fizetsz. Az elején alig csökken a tőkéd, ezért a kamatterhed is magas, de ez az évek során lassan változik.)

– Amortizáció: ha a rendszer átlag élettartama 25 év, akkor nem csak a fent említett kamatokat kell kitermelnie, de ezen túl még a teljes befektetett tőkét is, hiszen azt is elbukod, ha a kétmilliós berendezésed nullát fog érni 25 év múlva. (Persze ez csak elméleti kérdés, valamennyit akkor is fog termelni. De számolj ezzel is.)

– A szervizköltség sajnos nem elhanyagolható költség. Ha a 300 ezres inverter 8 évente meghasal, az megint csak durván 40 ezres kiadás évente. Ha csak ezzel és az elmaradt kamatokkal számolunk (az amortizációval nem), ez így már évi százezer forint a kezdetekben.

Kockázatok:

– A legvalószínűbb kockázat, ha úgy tetszik, hogy vajon ott fogsz-e lakni, ahol most 25 év múlva is. Az átlagember 5-9 évente költözik, gyerekek számának a növekedése, csökkenése miatt, munkahely-váltás, anyagi helyzet javulása vagy romlása miatt.

Ha majd el akarod adni a házad, nem fogják kifizetni a napelem árát (ahogy a réz ereszcsatorna és a többi ráfordítás árát sem). Hamarabb eladod, könnyebben eladod, de az árban nem fogod tudni érvényesíteni a beruházásodat.

– Meddig fogja átvenni az áramszolgáltató a felesleges áramodat? Most törvény kötelezni erre a szolgáltatókat, de meddig? A hálózat egy nagy ingyenes akkumulátor neked, ahol a napközbeni és nyári túltermelést ingyen tárolják a számodra. Ha ez megváltozik, borul minden megtérülés. Egy megfelelő méretű akkumulátor közel milliós nagyságrend, ha pedig mondjuk 15 forintért fogod eladni az áramot és 37 forintért vásárlod vissza, más lesz a megtérülés és (nagyon más), mintha ezzel nem kellene számolnod.

– Mennyi lesz az áram ára a következő évtizedekben? Amikor 2012-ben azt mertem írni, hogy a kőolaj és a gáz ára csökkenthet is, nem csak nőhet, mindenki ellenmondott, mert hogy lehet ilyen eretnekséget írni. A gáz és az olaj ára csak nőhet, ezzel párhuzamosan az áram ára is. Hát, látjuk mi lett belőle. Hosszú ideje 40-50 dolláros olaj és olcsó gáz korszakában élünk már egy ideje. Ezt senki nem gondolta pár éve.

Ha sok napelemet telepítenek, az is az áram árának a csökkenését okozza. Vagyis elképzelhető, hogy akár lényegesen olcsóbb lesz az áram, így a napelem megtérülése is hosszú évekkel kitolódik. (Persze ha saját napelemed van, az áram növekvő árának kockázatától is megszabadulsz.)

Mindezek nem azt jelenti, hogy nem éri meg a napelem telepítése, mert szerintem megéri, de a megtérülése 15-20 év is lehet. Ha nagyobb rendszert veszel és mondjuk fűtésrásegítésre is használod, lehet, hogy jelentősen csökken a megtérülésed.

Ennyi bevezető után következzen Szöcske cikke, ha pedig tapasztalatod vagy véleményed van, a hozzászólásokban oszd meg velünk.

Először is tisztázzunk néhány alapfogalmat:

Gyakran keverik a napelem és a napkollektor fogalmát: a napelem áramot termel, a napkollektor pedig meleg vizet készít.

A napelem egyenáramot állít elő, amit egy inverter alakít át a hálózatra vezethető váltakozó árammá.

A rendszer részeként a „hagyományos” villanyórát „ad-vesz” órára cserélik. Ez a fogyasztás mellett méri a visszatáplálást is. A megtermelt áram első körben házon belül kerül felhasználásra, ha éppen nincs akkora belső igény, mint a fogyasztás, akkor kimegy az áramszolgáltató hálózatába, és általában a szomszédoknál kerül felhasználásra. Az órát évente olvassák le, ezt szaldós elszámolási rendszernek nevezik.

Ha a leolvasáskor a fogyasztásunk több, akkor azt kiszámlázzák, ha viszont a termelésünk volt több, azt odaadhatjuk ajándékba a szolgáltatónak vagy kiszámlázhatjuk és kifizetik. A számlázáshoz (magánszemélyként) adószámot kell igényelni a NAV-tól, és természetesen adót is kell fizetni a bevételből.

Fontos megemlíteni a telepítés hivatalos ügyintézését is: mivel a „nagy közös” elektromos hálózatra táplálunk rá, az áramszolgáltatók biztonsági és üzembiztonsági okokból teljesen jogosan elvárják a megfelelő tervezést és megfelelő készülékválasztást. Maguk a napelemek kevésbé kritikusak, az inverterekre viszont minden szolgáltató kényes.

Szerencsére a szolgáltatónk honlapján megtalálhatjuk az általuk elfogadott inverterek listáját. Akinek van némi villanyszerelői tudása, akár saját kivitelezésben is megoldhatja a szerelést, amivel jelentős költségmegtakarítást érhet el, azonban a tervezést általában megkövetelik a szolgáltatók.

A szolgáltatói ügyintézés menete vázlatosan:

– Először be kell adnunk a szerződésmódosítási igényt a megfelelő dokumentációval ún. háztartási méretű kiserőmű (HMKE) létesítésére, melyre a szolgáltatónak 30 napja van, hogy elfogadja vagy hiánypótlást kérhet.

– Ha megkaptuk az engedélyt kezdődhet a kivitelezés, ami egy átlagos háztartási rendszernél max. 1 napos munka egy 2-3 fős rutinos kivitelező csapatnak.

– Ezután készre kell jelenteni a kivitelezést, amelynél elvárás lehet pl. az épület érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyve is.

– Itt újabb 30 napja áll rendelkezésre a szolgáltatónak, ha mindent rendben találtak időpontot egyeztetnek az ügyféllel az oda-vissza mérő villanyóra felszerelésére. Hivatalosan tilos az invertert bekapcsolni az áramszolgáltatói átvétel időpontjáig, mert a szolgáltató csak ekkor ellenőrzi le a megfelelő kivitelezést. (Régi analóg villanyóránál nem feltétlenül veszik észre az áramszolgáltató szakemberei, ha korábban is működött az inverter, újabb típusú digitális órák viszont a mérőeszköz külső befolyásolási kísérleteként észlelhetik a visszatáplálást, amiért akár bírságot is kiszabhatnak.)

Ezt az eljárást végignézve érdemes alaposan megfontolni, mielőtt valaki saját kivitelezésbe kezd. Ha több kört kell futni a szolgáltatóval, mert nincs elsőre rendben minden, akkor előfordulhat, hogy akár fél évig is csak a ház dísze lesz a napelem mező, mert elhúzódik a szolgáltatóval való ügyintézés.

A napelemes rendszer „mértékegysége” a kWp (kiloWattpeak), ami a rendszer névleges csúcsteljesítményét jelenti. Erre van egy szabványos mérési módszer, adott hőmérsékleten (25 ⁰C), adott légnyomáson és 90 fokos napsugár beesési szögben ennyit termelne a rendszerünk.

A valóságban számunkra fontosabb a gyakorlati termelés, Magyarország éghajlatán úgy számolhatunk, hogy 1kWp ideálisan telepített rendszer évente 1100-1200 kWh áramot termel, Magyarország északi részén inkább 1100, délen akár 1200 felett is lehet.

A telepítésnél nagyon fontos az ideális tájolás, ami szintén éghajlat-függő, nálunk a délre néző 35 fokos dőlésszögű elhelyezés az ideális.

A napelem a hideget „szereti”, tehát télen szikrázó napsütésben a névlegestől magasabb is lehet a pillanatnyi termelés, nyári kánikulában pedig kevesebb, persze ezt kompenzálja, hogy nyáron jóval több a napsütéses órák száma, így a napi csúcsok inkább nyáron, de nem a legmelegebb napokon jellemzők.

Ebből az is következik, hogy ha nem rendelkezünk tisztán déli tájolású tetősíkkal, viszont délkeleti és délnyugati is van, akkor a délkeleti a kedvezőbb a termelés szempontjából, hiszen a reggeli hidegben hatékonyabbak a cellák, mint a délutáni melegben.

A napelem panelek részbeni árnyékoltsága is sokat ront az egész rendszer teljesítményén. Ezért minden zavaró tényező (kémény, kutyaólszerű tetőablak, műholdantenna, stb.) helyét és napjárás közbeni árnyékterületét figyelembe kell venni a kiválasztáskor.

A telepítés helyét illetően ezért izgalmas, hogy egyáltalán lehet-e a tetőn elegendő területet biztosítani egy igényekhez szükséges napelemes rendszer számára. Ha kevés az egybefüggő síkfelület, akkor akár két különböző irányba néző tetősíkra is helyezhetjük a paneleket, de ehhez drágább inverter szükséges, amely az ilyen rendszer többféle teljesítményszinten érkező egyenáramot kezelni tudja.

Telepíteni persze nem csak lakóingatlan tetejére lehet. Ha más nincs (pl. egy gépkocsibeálló), némi kompromisszumok árán a kert rovására a földre is telepíthetőek a panelek, ilyenkor az extra tartószerkezet fogja kicsit megdrágítani a beruházást.

Az elmélet után térjünk rá a számokra:

1 kWp napelemes rendszer telepítésének költsége 400.000-500.000 Ft között van, attól függően, hogy

– mekkora rendszert telepítünk (a költségek egy része nem nő arányosan a rendszer méretével, a nagyobb rendszer fajlagosan olcsóbb)

– a márkás napelemes paneleket és invertert vagy inkább az olcsóbbat részesítjük előnyben

– melyik kivitelezőt választjuk és milyen árat sikerül vele kialkudunk.

A tervezéshez elég korrekt számokat ad a http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php oldal.

Az alapértelmezett 14%-os rendszerveszteséget nyugodtan le lehet csökkenteni akár 5%-ra, mert az oldal mögött lévő adatbázis régebbi, a maiaktól rosszabb hatásfokú rendszerek adatain alapul.

Ma a normál „A” tarifás áram ára kb. 37,5 Ft/kWh (szolgáltatótól függően kisebb eltérés előfordulhat), tehát 1 kWp rendszer évente mai áron kb. 40-45000 Ft értékű áramot tud megtermelni, azaz a rendszer megtérülése valahol 9-12 év között várható.

(Megjegyzés: illene számolni a beruházás elmaradt hozamaival is, vagyis azzal, hogy ha befektetnénk ezt a pénzt másba (bankbetétbe, kötvénybe, részvénybe, stb.), az ott is termelne pénzt, amitől elesünk, ha helyette inkább napelemeket veszünk. Ezért a valós megtérülés ennél pár évvel több.)

A megtérülésnél fontos kérdés, hogy milyen fogyasztókat akarunk kiváltani, mert az „Aha” tarifán kívül minden szolgáltatónál van „B” (vezérelt) tarifa is, amit régen „éjszakai áramnak” hívtak. Ezzel jellemzően villanybojlereket vagy ritkábban hőtárolós villanykályhákat táplálnak, nekünk az a lényeges, hogy ennek mai ára kb. 22 Ft/kWh, tehát ha a villanybojlert kötjük át „nappali áramra” a napelemes termelés miatt (csak az „A” tarifára van szaldós elszámolási lehetőség), akkor máris csak 25000 Ft körül lesz az éves megtakarításunk 1 kWp rendszerrel.

Mennyi a rendszer várható élettartama? A napelemekre a gyártók többnyire 25 éves 80%-os teljesítménygaranciát vállalnak, ami azt jelenti, hogy 25 év múlva a panel még képes lesz az újkori termelésének 80%-ára. Magyarországon nem igazán vannak ilyen régi rendszerek, ezért ezt csak külföldi példákkal lehet gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztani.

A németországi 30 év körüli napelemes rendszerek jellemzően még a névleges teljesítményük 90%-a felett teljesítenek. Remélhetőleg a gyártási technológia sem romlott az utóbbi évtizedekben, ezért számolhatunk legalább 30 éves élettartammal.

Itt fontos megemlíteni, hogy olyan forgalmazót / kivitelezőt érdemes választani, amely várhatóan 25 év múlva is utolérhető lesz, és behajtható rajta a vállalt garancia.

Több áramszolgáltató is hirdet az utóbbi időben napelemes rendszereket saját kivitelezésben. Az ügyfelek (helyenként az interneten, fórumokban is olvasható) gyakorlati tapasztalatai szerint sajnos nem feltétlenül jelentenek garanciát a gyorsabb és gördülékenyebb ügyintézésre, mert valójában nem mindig egy nagy és komoly cég végzi a kivitelezést, hanem egy alvállalkozóként szerződött partner, akitől akár a szolgáltatótól függetlenül is megrendelhetjük a kivitelezést.

Sokan választják őket azért, mert ők kisebb eséllyel tűnnek el a garancia időtartama alatt, ebben lehet valami, bár hosszú távú tapasztalat jelenleg még nincs erről. Egyébként ezek szolgáltatói partnercégek eleinte jellemzően az átlagos piaci ártól  magasabb árakon vállalták a rendszer telepítését, majd rájöttek, hogy így nem lesz elég ügyfelük, így manapság jellemzően árban versenyképes ajánlatokat szoktak megadni, így pénzügyi okokból nem feltétlenül kell egy kisebb céget megbízni.

Azonban ugyanez igaz lehet fordítva is: az áramszolgáltatótól teljesen függetlenül működő kisebb- nagyobb cégek is vállalni szokták az áramszolgáltatóval a gyors és gördülékeny ügyintézést, ha meghatalmazást adunk a cég képviselőjének, akár be sem kell mennünk egyszer sem a szolgáltató ügyfélszolgálatára, minden megoldható emailben.

Mindenkinek azt javasolnám, hogy érdemes több kivitelezőtől is ajánlatot kérni, mielőtt valakivel szerződést kötünk, és ne az ár legyen az egyetlen szempont a döntésnél.

A rendszernek gyengébb pontja az inverter. Ennek ára manapság kapacitástól és márkától függően 150-300 ezer Ft között szóródik (legalábbis amíg háztartási, és nem ipari méretekről beszélünk).

Az inverterre a legtöbb gyártó 5 éves garanciát nyújt, ami extra pénzért általában kiterjeszthető 10 évre.

A külföldi példák alapján 13-15 évet szoktak működni. Az élettartamuk szempontjából lényeges az elhelyezésük. Alkalmasak kültéri telepítésre is, azonban a benne lévő kondenzátorok nem szeretik a szélsőséges hőmérsékletet, így ha megoldható érdemesebb egy kamrába vagy garázsba telepíteni, ahol egész évben 10-30 fok közötti, nem pedig -20-40 fok közötti hőmérsékleten van.

Aki csak kívül tudja elhelyezni, arra mindenképp ügyelni kell, hogy ne érje közvetlen napsütés. Lakótérbe én nem tenném, még a passzív (ventilátor nélküli) hűtéssel szereltek is halkan, de folyamatosan zúgnak működés közben.

A megtérülési számításokhoz visszatérve tehát 30 éves élettartam mellett számolnunk kell legalább egy inverter cserével, bár szerencsés esetben javítható is lehet az eszköz, és 10 év múlva valószínűleg olcsóbban vehetünk majd újat, mindenesetre az inverter várható cseréje 1 évvel hosszabbítja a megtérülést.

A fentiekből már azt hiszem egyértelműen kiderült, hogy olyan sok a megtérülést befolyásoló körülmény, hogy nagyon nehéz általános receptet adni a megtérülési számításra.

A cikk elején említettem, hogy a túltermelés kiszámlázható a szolgáltató felé. Ezért adózás után kb. 15 Ft/kWh-t kaphatunk, így egyértelmű, hogy a mai bekerülési és átvételi árak mellett nem érdemes túltermelni, a rendszer méretét úgy érdemes belőni, hogy éppen nullázza az éves fogyasztásunk.

Egy átlagos magyar háztartás éves fogyasztását 3-4kWp rendszer fedezi, így azzal számolhatunk, hogy 1,2-2M Ft közötti beruházás szükséges az éves fogyasztás nullázásához.

Az áramszolgáltatók egy fázisra maximum 4-5 kWp rendszerek telepítését szokták engedélyezni, ha valaki ettől nagyobbat szeretne, már 3 fázisra kell visszatáplálnia, bár egy átlagos családi háznál a tetőfelület sem mindig elég nagyobb rendszerekhez (egy panel mérete 1×1,6 m, egy polikristályos panel teljesítménye jelenleg 250W, monokristályosból van már 300W-os is azonos méretben, de ezek fajlagosan drágábbak).

Ha pesszimistán 13 évnek vesszük a megtérülést, akkor úgy tekinthetjük, hogy a beruházással előre kifizetjük 13 évre a villanyszámlánkat, cserébe utána legalább ugyanennyi ideig ingyen kapjuk majd az áramot.

Sajnos itt jön a képbe jónéhány ha…

Nem tudjuk, hogyan fog változni 30 év alatt az áram ára a lakosság számára, mert ez leginkább a mindenkori kormányon múlik.

Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi szaldós elszámolási rendszerrel gyakorlatilag egy végtelen kapacitású ingyenes akkumulátorként használhatjuk az áramszolgáltató rendszerét, amit nappal termelünk felhasználhatjuk éjjel, és ami még jelentősebb, a nyári túltermelést télen fogyaszthatjuk el.

Nagy kérdés viszont, hogy ezt a rendszert mikor változtatják meg…

Ha változik a rendszer, a nappal-éjszaka ciklusok esetleg megfizethető áron akkumulátorral áthidalhatók, de a téli-nyári termelés között már akkora a különbség, hogy ez manapság akkuval nem oldható meg, ráadásul jellemzően a téli fogyasztásunk a magasabb.

A marketing sokszor mondja, hogy a napelemnek nem napsütés kell, csak fény. Saját tapasztalataim alapján azt kell mondjam, ez csak reklámszöveg. A saját rendszerem csúcstermelése 17 kWh/nap, ezzel szemben egy ködös-esős napon ugyanez a rendszer csak 0,5-1,5 kWh között termel, és télen megesik hogy 1-2 hétig alig látjuk a napot…

Havi átlagot tekintve nincs harmincszoros szorzó a jobb és rosszabb hónapok között, csak 4-5-szörös, azaz a szaldós „ingyenakku” nélkül egy nyári időszakra méretezett rendszer télen csak a fogyasztásunk 20-25%-át termelné meg, ha pedig a téli fogyasztáshoz választunk rendszert, akkor nyáron 4-5-szörös túltermelésünk lenne, amit csak olcsón vesz át az áramszolgáltató.

Aki egy egyértelmű megtérülés-kalkulátorra vagy konkrét válaszra számított csalódnia kell, túl sok az előre nem ismert körülmény.

Ha valaki biztosra akar menni, egy dolgot javasolhatok:

Olvassa le a villanyórát néhány nyári napon napkeltekor és naplementekor, majd ehhez méretezze a rendszerét. Amíg házon belül elfogyasztjuk a pillanatnyi termelést, addig bárhogy is változik az elszámolási rendszer, biztosan kevesebbet kell majd fizetni az áramszolgáltatónak. Kicsit lehet javítani a mérleget, ha a nagy fogyasztású eszközök üzemeltetését a kora délutáni órákra időzítjük.

Így persze nem nullázható a villanyszámla, télen biztosan fizetnünk kell majd a korábbi 75-80%-át, és nyáron sem lesz nulla a számla.

Aki optimistább, telepítsen akkora rendszert, ami éppen nullázza az éves fogyasztását. Rövidtávon nem túl nagy az esély a szaldós rendszer eltörlésére, mert Magyarországnak EU felé vállalt kötelezettségei vannak az áramtermelésben a megújulók arányának növelésére, amihez a mai napelem árak mellett szükséges valamilyen támogatás. Nálunk nem közvetlenül támogatják a telepítést, hanem „ingyen akkut” kell adniuk a szolgáltatóknak.

Én úgy számolok, ha csak addig marad a szaldós rendszer, amíg behozza a rendszerem a beszerzési árát, akkor hiába lesz rosszabb később az elszámolás, bármennyit is termel majd 20 év múlva a rendszerem, azt egy olyan rendszer teszi majd, ami nekem már „ingyen van”.

Share

182 hozzászólás

  • szocske

    Amíg van szaldó, a vezéreltet nem feltétlenül éri meg kiváltani, mert ott jelentősen megnő a megtérülés a kétharmados ára miatt. Persze ha egyszer nem lesz szaldó, akkor jó lehetőség elhasználni a nyári túltermelést.

    Ha szeretsz barkácsolni és “fillérekből” tudsz saját kollektort csinálni, elsősorban nyárra, az persze megérheti, nem úgy, mint a gyári, félmilliótól induló rendszerek.

    Napelemmel hálózatfüggetlenséget nem kapsz. Léteznek hibrid üzemű inverterek, de a magyar szolgáltatók általában nem engedélyezik. Persze kiépíthetsz egy szünetmentes hálózatot akkuval, ahol többé-kevésbé hivatalosan megoldható, hogy áramszünet esetén is töltse az akkut a napelem. Az alap rendszerek viszont áramszünet esetén lekapcsolnak.

    Nem kell tűzvédelmi főkapcsoló, ha max. 5 métert halad a DC kábel épületen belül. Padlástérnél cserép alatt még nem számít épületen belülinek, csak gerendák alatt.

  • szocske
    Korábban írt itt valaki a Solaredge rendszerről, technikailag ez a rendszer képes ellátni a tűzvédelmi főkapcsoló szerepét, akár egyesével lekapcsolhatók az egyes napelemek. Azt nem tudom, hogy ezt elfogadják-e távvezérelt tűzvédelmi főkapcsolóként a szolgáltatók, de egy kérdést megérhet, a Solaredge ugyan jelent 10-20% felárat, de jobb a termelés, különösen olyan rendszereknél, ahol részleges árnyék van kémény, szomszédház, fenyőfa, akármi miatt. Ha a tűzvédelmi főkapcsolóként is elfogadják, az egy további extra előnye, ha valaki most telepít rendszert, és kell a tűzvédelmi főkapcsoló, akkor érdemes lehet erre rákérdeznie.
  • Vlad
    Ott a pont. Nem tudtam, hogy nincs aramtermeles aramszunet eseten, ez nagy baj! Miert nem lehetseges? Mert technikailag uzemelhetne. Ez is tuzvedelmi okok miat?
  • szocske
    Ez biztonsági okokból van. Ha az áramszolgáltató emberei szerelni akarnak valamit, lekapcsolják az áramot. Ha ilyenkor a te rendszered visszatermelne, akkor őket megrázná.
    Erre persze vannak megfelelő inverterek, amelyek ilyenkor sziget üzemre váltanak, és kifelé nem megy belőlük áram, de jelenleg a magyar áramszolgáltatók ezeket nem tették fel az engedélyezett inverterek listájára.
    Egy pl. irodaházakban jellemző szünetmentes rendszert persze kialakíthatsz, itt meg lehet oldani megfelelő leválasztással, hogy áramszünet esetén is töltse a napelem az akkukat, de elég drága lenne.
    Egyébként akkuk nélkül semmiképp nem működne egy ilyen rendszer, mivel a napelem pillanatnyi termelése egy bárányfelhőtől vagy akár egy panelre repülő madártól is jelentős mértékben változik, így akku nélkül semmiképp nem tudná kiszolgálni a belső hálózatot.
    Szóval megoldható, de mérlegelni kell, mert drága.
  • Csizmadia Tünde
    Sziasztok! Debrecenben most a hétvégén volt Kiszámoló akadémia, megadtak ott egy email-címet, ahol meg lehetne rendelni egy nyomtatott jegyzetet (info@kartyagyar.com). Írtam erre az email-címre, de a rendszer nem tudta elküldeni az emailemet. :(((((((((((((((( Hogyan tudnék akkor nyomtatott jegyzetet szerezni? Tudna valaki segíteni?
  • Csete Viktor
    Ha valaki valamilyen okból nem tud az info@kartyagyar.com-ra írni, a vice@index.hu-ra küldje levelét.
  • Vlad
    Hát a sziget üzem kilőve, eleve az akksi problémás, drága, rövid élettartam stb. egyenlőre ez tényleg úrimuri.
    Akkor inkább egy tartalék generátor, bekötése sem egy nagy kunszt, ha manuál üzemű, elég egy váltókapcsoló, kérdés, hogy a szolgáltató engedi-e? Ilyenkor mi van az inverterrel, ha generátorral betáplálsz? Én inkább generátoron töröm a fejem, csak még nem találtam meg a megfelelő típust.
    Ennek viszont az üzemelése költséges, hangos (ha csak nem csillióért egy Hondára ruház be az ember) és a kipufogógáz elvezetés is gond.
    Tényleg igaz, ha áram nincs, semmi sincs.
    Fűtésrendszernél marad a tápegység, amivel pár óráig meg tudom táplálni a keringetőt, így legalább télvíz idején nem áll le a fűtés (kis baba miatt nálunk sarkalatos).
    Bár van inverteres klímánk minden helységben, kiegészítésre meg infra fűtés is (ja, ehhez is áram kell?:))
  • janos82
    :

    a legtobb aramkimaradas nem tart tul sokaig ( maximum par ora ) erre az idore nem olyan nehez elvezetni a generator kipufogogazat szerintem. Bar en nem emlekszem olyan komoly aramkimaradasra otthonrol, ugyhogy en ilyenre nem koltenek tul sokat….

  • Dani
    MP
    2015-12-14 at 15:59
    Mint LG-nek, nekem is eszembe jutott a környezetvédelem kérdése – úgy hirdetik ezeket, hogy környezetbarát rendszerek. De én azt tanultam az egyetemen, hogy ezek egyszer iszonyúan környezetszennyező hulladékok lesznek. Ha lejár az élettartamuk 30+ év múlva, gondolom egy vagyont kell majd fizetni a szennyező hulladékok feldolgozásáért. Ezzel nem érdemes kalkulálni, mint költség? Bár gondolom, ez ma még meghatározhatatlan összeg.

    Szerintem faszságot tanítottak akkor az egyetemen! 🙂 Szerintem a mono és polikristályosnál ez a probléma nem jelentkezik. Mint az amorfnál (ami sok rétegből áll, hogy a fény kölömböző spektrumát hasznosítsák) na ott vannak olyan rétegek mint a pl a “gallium arzenid”

  • Dani
    Az utolsó mondatot helyesbíteném.”Mint az amorfnál, annál amelyik vékonyfilm. és sok rétegből áll (hogy a fény különböző spektrumát hasznosítsák), na ott vannak olyan rétegek, mint pl a “gallium-arzenid”.” Amúgy lehet azért tanultad ezt, mert még pár éve úgy azt hitték ez lesz a jövő… csak aztán leesett a szilícium világpiaci ára, és nem így lett. : )
  • trb100
    A megosztott excel táblát nem lehet letölteni, feltennéd újra valahova? Köszönöm.
  • mzsombor

    drive.google.com/file/d/0B5XTRDyKfzFWdWVHcEd0YkZsUXc/view?usp=sharing

    Remélhetőleg innen nem törlik. Ez az 1.0 verzió, azóta van már egy 1.1 is, csak a munkahelyi gépemen, hétfőn felrakom azt is. Középen fölül érdemes a letöltés gombbal letölteni, és a saját gépeden excelben játszani vele, mert nem optimalizáltam Google Spreadsheets-re, csak föltöltöttem az xls-t.

  • trb100
    Köszi, számolgatok egy kicsit. Mit fejlesztettél az 1.1-ben?
    Egyelőre játszom a gondolattal, hogy akarjak-e napelemeket vagy sem, illetve olyanokon agyalok, hogy a megtérülést mennyiben befolyásolhatja egyéb fejlesztések elhagyása. Persze a fő probléma, hogy akkor kéne a legtöbb áram, amikor a legkevesebbet termel -> télen.
  • mzsombor
    Egyelőre nem gond, hogy többet termel nyáron, és télen fogyasztanád el, hisz ezt egyenlíti ki a szaldó elszámolás. A megtérülés kalkulátor is ezzel számol, ha ez nem lenne, egészen máshogy alakulnának a számok!

    Az 1.1-ben azt javítottam, hogy ha te adod meg a rendszer méretét, árát, csereinverter árát, akkor a fajlagos értékekre is valós dolgokat számol vissza, igazából apróság, csak bántotta a szemem. A végeredményt nem befolyásolta.

  • malacka
    Sziasztok,

    Itt komoly cikket lehet olvasni a napelem és annak megtérüléséről.
    Nem tudom hallottatok-e már a SunMoney rendszerről, ami napelem kollektor teljesítményt árul MLM rendszerben. Létezhet, hogy ez a közösségi napelem program működik? Elméletben egy angol cég telepít rendszereket, amiknek aztán a teljesítményét eladja multiknak,és ebbe fektethet be a kis júzer.
    Számomra elég piramis szaga van, termék nélkül a háttérben,mint a Kairos és társai..v. carbon credit..
    Valaki hallott-e már erről? Magyar “találmány” egyébként: sunmoneynet.com/hu

    Esetleg a blogger írhatna erről, mint szakértő. Már majdnem ott állok, hogy csatlakozok, mert a rendszer amire épül,akár működőképes is lehet, de ha nincs mögötte semmi, számomra ez etikai probléma:)

  • Kiszamolo
    Malacka, szerintem felejtős. A napelem állami támogatás nélkül nem megtérülő beruházás ezen a szinten. Még lakosság esetén is 15-20 év a minimum megtérülés, pedig ott kötelező átvételi ár van. Úgyhogy kamu a 14% éves hozam. Divatos hívószó, ennyi. Még ha igaz is, amit írnak (ez sem biztos egyáltalán), akkor sem lesz rentábilis. Plusz még ki is kellene fizetni a sok MLM jutalékot valamiből.
  • B. Miklós
    Építkezés előtt állok. Bevezessem a gázt és mindent azzal fűtsek-melegítsek, vagy napelemmel próbálkozzak? A gázos és a napelemes megoldás is hasonló árban van. Szerintem nincs akkora a tető, hogy a fűtés és a melegvíz kijönne a napelemből. 🙂
  • szocske
    Tegnap volt a napelemes rendszerem évfordulója, az elmúlt év kicsivel alulteljesítette az elvárásaim/reményeim.
    A rendszer januárig 2,75kWp, januártól 3kWp panel, D-20 fok tájolással, 45 fokos tetőszöggel, growatt 3000tl inverterrel.

    2897,3kWh lett az első teljes év termelése (kb. 3000-et vártam).
    A rosszabb eredmény oka vélhetően az, hogy 50 méterre van egy folyó, így nálunk az átlagostól jóval több a ködös reggel/délelőtt, főleg ősszel.
    Áprilistól októberig hozta a rendszer az elvárásokat, októbertől kezdett a becsült értékek alá menni a valós eredmény.

    Pénzben kifejezve: 108600 Ft értékű áramot termelt meg a rendszer egy év alatt.
    1,3M Ft volt a vételár, de januárban felrakattam +1 panelt, mivel a klímás fűtés jobban bevált mint reméltem, így sokkal többet használom, nem csak ősszel és tavasszal.
    A +1 panel +70ezer Ft-ba került.

  • szocske
    Tavaly áprilistól augusztusig gyakorlatilag ugyanannyit termelt a rendszer minden hónapban, ennek két oka:
    – 45 fokos tetszög, ami meredekebb, mint az ideális 35 fok, így tavasszal és ősszel több a termelés, nyáron viszont rontja az eredményeket a meredek tető.
    – a másik ok egyértelmű, a panelek nem szeretik a meleget, így hiába több júliusban a napsütéses órák száma, mint áprilisban, a meleg elviszi ezt az előnyt.

    A teljes rendszer hozta az elvárásaim, amellett, hogy nulla lett a korábbi éves kb. 60 ezres áramfogyasztásom, az éves gázszámla is 106 ezer forintra csökkent a korábbi kb. 200 ezres szintről.

  • szocske
    Ha csak a napelemes rendszer árát és termelését nézném, a megtérülés majdnem 13 év lenne, ráadásul az elmaradt kamatokkal és karbantartással (invertercsere) nem számolva.

    Ha a teljes napelemes-klímás beruházást árát nézem (a rezsiköltségem kb. 150 ezer forinttal csökkent), akkor már 11 év körüli a megtérülés, itt sem számolva karbantartást, ami a klíma miatt arányaiban magasabb lehet.

    Ha azt is hozzáveszem, hogy mindez LTP megtakarításból is finanszírozható, akkor a saját tőke megtérülése 8 év alá csökken.

    Túl sok kamatot jelenleg nem kapnék a pénzemre, de egyáltalán nem biztos, hogy ez így marad a következő 10-20-30 évben.
    A várható karbantartások egész biztosan sokat rontanak a fenti számokon.
    Remélem a 10. és a 40. évfordulón is beszámolhatok itt az eredményekről 🙂

  • szocske

    a kérdésedre attól függ a válasz, hogy milyen hőszigetelése lesz a háznak.
    Minél jobb, annál inkább érdemes napelemes-elektromos rendszerben gondolkozni.

    Alapvetően villannyal fűteni 3x annyiba kerül, de nagyon nem mindegy, hogy 30 ezres gázszámla helyett lesz 90 ezer a villanyszámla, vagy 300 ezres helyett 900ezer.
    Ha a gázbekötés és a kémény 1M Ftal dobná meg az árakat, akkor első esetben 30, másodikban 3 év körüli a gázfűtés felárának megtérülése.

    Az sem mindegy, hogy a fűtést és melegvízkészítést egy hagyományos fűtőszálas (ide sorolva a norvég fűtőpanelt, infrafűtést, ionkazánt és minden egyéb parasztvakítást) vagy hőszivattyúval akarod megoldani, hiszen a hőszivattyú harmada vagy kevesebb áramot fogyaszt, cserébe az ára akár több mint háromszoros is lehet.

    Szóval szerintem a legfontosabb: hőszigetelni minél jobban.

  • headset

    “– a másik ok egyértelmű, a panelek nem szeretik a meleget, így hiába több júliusban a napsütéses órák száma, mint áprilisban, a meleg elviszi ezt az előnyt.”

    Nem volna érdemes néhány ventillátort felszerelni? Pl. PC tápegység ventillátorokat.
    Ha van rés a tető és a hátoldal között, akkor a tető hideg oldaláról odafújt levegő hűtene néhány fokot.

  • szocske
    nálam olyan az uralkodó szélirány, hogy amint van némi légmozgás, egyből süvít a szél a panelek mögött. Ok, nyáron sokszor van szélcsend, de egy pc tápventilátor sem csinál szélvihart.
    Egyébként valószínűleg kisebb lenne a hozamnövekedés, mint az áramigény.

    Hibrid napkollektor-napelem paneleket gyártanak, de nem nagyon akar elterjedni.
    Pedig ott a vízhűtés sokkal hatékonyabb.

    Egyszer kíváncsiságból kipróbáltam a kútvizzel lelocsolni a paneleket, hirtelen megugrott olyan 300W-al a pillanatnyi termelés. A gond az, hogy a szivattyú, ami a kútvizet felnyomta 550W-os. Nameg az, hogy ezt rendszeresen használva olyan vízkövesek lennének a panelek, hogy előbb-utóbb erősen lecsökkenne a termelés…

  • kispista
    ez milyen? index.hu/gazdasag/2016/04/07/alig_fizet_mar_az_aramert_egy_csongrad_megyei_falu/

    “egyhavi áramfogyasztásának ára 22 ezer 157 forint, írja a Délmagyar. Pár éve még tizenegyszer ennyit kellett fizetni az áramért”

    “A közel 63 milliós fejlesztéshez az önkormányzatnak összességében 6,5 milliós önerőt kellett állnia”

    Tehát a 221.570 Ft helyett fizetnek 22.157 Ft-ot, a beruáházás 63 mió Ft volt. Tehát durván 63mió/(221.570-22.157) = 315,9 hónap = 26,3 év alatt térül meg a beruházás. Jól számolom? Megérte ez így szerintetek?

    (Persze az eus támogatásnak köszönhetően ez csak 2,63 év, tehát durván megérte az önkormányzatnak, de azt a támogatást is kifizette valaki, pl az EU polgárai adóban)

    Félreértés ne essék, ha egyszer lesz házam, az első dolgom a napelemek telepítése lesz, még akkor is ha csak a jelenlegi átlag 10 éves megtérülést fogják tudni produkálni.

  • andrew-andrew
    verde.444.hu/2016/04/12/tapasztalatok-napelemmel-harom-es-fel-ev-hasznalat-utan
  • szocske
    sajnos az ilyen beszerzések 2-3x áron mennek, ezért jön ki 26 év 🙁
  • andrew-andrew
    Úgy is mondhatjuk, hogy ez is igazi Hungarikum. 🙁
  • szocske
    ez sajnos a másik linkedre is vonatkozik, amelyik egy 3,5 éves rendszert mutat be…
    Az egyik képen ott figyel egy számla is.
    Sajnos ez a rendszer alig lenne olcsóbb manapság, annak ellenére, hogy a napelemek ára rohamosan csökken, de sajnos nem nálunk, hiszen itt 2015-ben rákerült a büntető kategóriás környezetvédelmi termékdíj, és a HUF árfolyama is olyan amilyen.
  • Géza
    Belefutottam aztán a facebook-on egy levelezébe, amiben a polgármester is benne volt. Azt mondja, hogy a cikk erősen leegyszerűsít. Gázfogyasztást is kiváltottak, nem csak áramot (gondolom, hőszivattyút is meghajtanak a napelemek, de ha már ennyit írt, akkor pontosíthatta volna), meg a projekt keretében bizonyos épületeken tető felújítást is végeztek. De az össz beruházás értéke tényleg annyi volt, és 3,17 millió az évi megtakarítás. Szóval gyakorlatilag 20 év a megtérülés, nem 26, és ebben vannak olyan tételek is, amik nem közvetlenül függenek össze az energiatakarékossággal.

    Mondjuk ír olyanokat is, hogy ebben a közbeszerzés költsége is benne van. Ok, hogy ezt nem mindet a kivitelező kapta, hanem a közbeszerzési tanácsadó is… De ha a közbeszerzés összességében drágít a listaárhoz képest, akkor is valami nagy baj van.

  • attila
    nekem éves 400 000 huf a villanyszámlám, ebből 130 000 huf a fűtési szezonban a klímák kötsége, jelenleg még nem használok hőszivattyás tarifát, azzal még nyernék kb.40 000 -et évente. 400e forintnyi áram megtermeléséhez egy 8kwp-s rendszer kell aminek a bek.költsége kb.3,6 millió huf. én ezzel számoltam és bárhogyan is számolgattam már 20 évnél tartottam de még mindig nem jött vissza az ára, persze én azzal azámoltam hogy az áram ára nem fog 2%-nál többet drágulni 20 év alatt évente, ez szerintem reális. építenék én nagyobb rendszert, meg vennék e-autót, de akkor sem esne le egységnyi árra számolva a bek.költség annyira hogy megérje. ez az egész napelem sztori egyszerűen nem éri meg 🙂
  • szocske

    sajnos míg a világ naposabb felén lefelé, nálunk évek óta felfelé megy a napelemes rendszerek ára, ennek okai szerintem:
    – USD/HUF árfolyam
    – “napelem adó” (környezetvédelmi termékdíj, súly alapján, a legmagasabb adósávban – (gyakorlatilag az üvegre kell fizetni olyan adót, mint ugyanannyi kg akkumulátorra)
    – tűzvédelmi főkapcsoló kötelező beépítése, kétségtelenül hasznos dolog, de pl. a németek megvannak nélküle
    – rezsicsökkentés – mesterségesen alacsonyan tartott áramár, a vezérelt és H tarifa különösen olcsó.

    ami kicsit javít a képleten, ha LTP-ből fedezed a beruházást.

  • attila
    nálam az ltp-k azok hitel előtörlesztésre mennek, de amúgy is sokkal jobban megéri lakáshitelt felvenni, majd azt szabadon felhasználni és utólag előtörleszteni ltp-ből 🙂 máskülönben mindenről számlát kell kérni az meg merőben megdrágítja a felújítás, beruházás költségét 😀 Persze ha megfelezenék az áfát akkor már más lenne a helyzet azért….