Napi ábra: az állami beruházások aránya
A bejelentett megnemszorítások egyik alappillére az állami beruházások elindításának halasztása. Vajon mekkora az aránya az állami beruházásoknak Magyarországon és hogyan viszonyul ez a többi uniós országhoz képest?
(forrás: MNB)
Nos, itt egy példa, hogy hova ment és megy a pénz.
“Összesen 654,8 millió forint bevétel folyt be az Egy a Természettel Kft. kasszájába. Ez az a cég, amelyik a vadászati világkiállítást és annak kísérőrendezvényeit szervezte. Csak a kommunikációra és a rendezvény költésgeire 14 milliárd forint ment el.”
(hvg.hu/kultura/20220528_654_millios_bevetelt_hozott_a_17_milliardos_vadaszati_kiallitas)
Ez természetesen nincs így. Csak szólok, nem minősítem az önkormányzat munkáját ezzel, de nem ilyen egyszerű kibújni a közbesz tv. alól.
Ha végre kétvágányos, villamosított vonal lenne drága pénzért a legmostohább sorsú vicinális (Budapest-Lajosmizse-Kecskemét), akkor azt mondanám, hogy “jó, de rengeteg autót kivált és még gyors is”. Stb, stb.
Szóval el lehett volna költeni sok pénzt úgy, hogy körülnézve általános fejlődést is láthattunk volna, óriási hiba volt nem megvalósítani akkor, amikor volt rá pénz és paripa.
Tegnap jártunk a Biodómnál, félkészen ott áll, munkálatok nincsenek.
bbsz2022.hu/wp-content/uploads/2021/08/beszerzesi-szabalyzat.pdf
Két fő szempont van:
1.) Rövid és középtávú anyagi haszon maximalizálása a haveroknak
2.) Rövid távú politikai haszon maximalizálása a tábornak
Minden egyes elköltött millió és ezermillió levezethető ebből a kettőből.
A számokat internet/wikipédia szülte, lehet, hogy tévedek, de ez így durva.
Összességében az, hogy mekkora a beruházások èrtéke nem mond sokat arról, hogy ezek milyen és mekkora új értéket fognak előállítani a jövőben.
– Felesleges stadiont építeni, oldja meg magánpénzből akit érdekel.
– Túl sokat építettek rosszkor, még jobban tolva az inflációt,anyag- és emberhiányt
– Általában túl drágán építettek részben az előző okból
Másfelől meg még mindig kevés:
-A közintézmények borzalmas állapotban vannak
-Az infrastruktúra szintén borzalmas állapotban van. (Vasút, de a 3-4 számjegyű utak, hidak, a víz/csatorna hálózatról nem is beszélek, bár, arra az állam pont 0 forintot költ)
-Most lehet szidni a kormányt (én is ezt teszem), meg ligetprojektezni, de valójában tényleg szükség lenne (van) normális múzeumokra, színházakra, stb. (Ld. még Operaház, Balettintézet stb.) És igazából igen, kormányzati épületekre is. Aki járt már bent minisztériumban, állami hivatalban, azt tudja, sokszor azok sincsenek jobb állapotban egy közepes állapotú kórháznál…
Szóval nehéz
“Ha az állami beruházásokért átlagosan kétszer annyit fizetünk ki, mint amennyibe valóban kerülnek, akkor ez azt is jelenti, hogy a valós GDP növekedés közel 3 százalékponttal kisebb a statisztikánál?”
Én nem értek hozzá: de ha Lölö megcsinál egy hídat 10 milliárd Ft-ért, akkor mennyi a GDP.növekedés? Ha túlszámlázza, mert vastagon fog a tolla, és 30 milliárd Ft-ért állítja ki a számlát, akkor már lehet nyugdíjat emelni, mert előre megyünk nem hátra?
CSAK KÉRDEZEM.
Nem a kurmányt akarom védeni, de nálunk a beruházási költségekben sokszor a járulékos kapcsolódó feladatokat is hozzáadják. Erre jó példa pl. az út vagy a vasútépítési fajlagos költségek összehasonlítása. (Igen lopnak, de nem annyit, amennyit egyes elemi matekhez sem értő újságírók leírnak)
Ez olyan, mint amikor a bűnügyi statisztikákat hasonlítanak össze. Kis túlzással van ahol nemi erőszaknak számít az is ha, ha csak szemmel végigmérik a nőt, van ahol a mellfogdosás sem az.
Plusz a diagramm egy fajlagos mutató, ami akár vakításnak is jó és ahogy a hozzászólások is mutatják jól lehet vele hergelni is. Nálunk alacsony a GDP, egy másik fajlagos mutatóval az Euró/fő-vel meg a sor végén kullognánk. Azzal is lehetne hergelni 🙂
Kb az a mutató, hogy hány százalékot költenek a fizetésből élelmiszerre. Ha így nézem a nagyobb jó, ha úgy rossz.
Addig vártak vele, amg kicsúsztak az időből, és a 3-as metró felújítása miatt erre (egyelőre) lehetőség sincs.