A magyar bankszektor finoman fogalmazva sincs túl rózsás helyzetben. Sorban jelentik a negyedéves veszteségeket, az FHB már 4,6 milliárd mínusznál tart fél év alatt, ebből 2,6 milliárd írható a mindenféle banki adó számlájára.
Örülne a CIB, ha csak ennyi lenne a vesztesége, ugyanis a 2011-es 37 milliárd, majd a tavalyi 152 milliárd forintos veszteség után az első fél évben újabb 58 milliárd forintos vesztesége keletkezett.
De a több bank sem remekelt, például az Erste is 29,7 milliárdos veszteséggel zárta az első félévet. (Bővebben itt) Az OTP a várt 30 milliárd helyett 40 milliárdos nyereségről számolhatott be. Ennek az összegnek komoly része a külföldi leányoktól jött, igaz, ez az arány az első negyedéves 18,5 milliárdról 12,8 milliárdra olvadt. Egyre több a nemfizető hitele a banknak úgy Magyarországon, mint Oroszországban és Ukrajnában, csoport szinten eléri az igen kemény 20,8%-ot, a hitelek fedezettsége 78,6%-os.
Ami még súlyosabb adat, hogy kijött a friss magyarországi nemteljesítő hitelekről szóló jelentés. Azokat a hiteleket hívják így, amelyeket már legalább 90 napja nem fizetnek.
Bár mindenki a devizahiteleseket akarja megmenteni, a forinthitelesek sem állnak jobban, sőt a szabad felhasználású forinthitelek vannak a dobogó csúcsán, 29%(!!!!!)-os nemteljesítő aránnyal. Majdnem minden harmadik forintos szabadfelhasználású hitelt már 90 napja egyáltalán nem fizetik az országban.
De a devizaalapú szabfel hitelek majdnem 27%-a sem piskóta azért.
Veszteségek bankok és nem fizetett hitelek együtt elég veszélyes kombó.
Erre még rájön, hogy a kormány már megint mentegetné a hiteleseket, természetesen úgy, hogy ez se neki, se a hiteleseknek ne nagyon kerüljön semmibe. Amikor egy-egy ilyen hír felröppen, mindig tovább romlik a nemfizető adósok aránya, arra várnak, hátha kimentik őket, akkor meg kár fizetni a hitelt.
A napi.hu egy érdekes esetleges megoldási lehetőséget vázolt fel a problémára, itt tudjátok elolvasni, a portfólió cikkét pedig itt.
Szintén szó van a magáncsőd esetleges bevezetéséről is, de az (is) egyelőre elég kiforratlan. Hogy miért kellene minél hamarabb egy épkézláb magáncsőd-törvény, arról itt írtam.
A Privátbankár egy érdekes cikket közölt arról, vajon tényleg szénné keresték-e magukat a bankok Magyarországon a kétezres évek első felében. A banki eredményeket saját tőkére vetített megtérülés alapján összeveti a régiós külföldi bankokkal, illetve egyéb cégekkel, mint a MOL, vagy a Közgép. 🙂
Ha azt is megnézzük, hány milliárd volt a veszteségük az elmúlt években, elég sok bank nettó bukóban van az elmúlt 10-15 évet tekintve. A cikket itt tudjátok elolvasni.
Kijött a CIG Biztosító negyedéves jelentése is, ami nem túl sok biztatót mutat a részvényeseknek. Tovább zuhant a díjbevétel 15%-kal (a kutyának nem kell unit linked biztosítás?), a portfólió minősége tovább romlik, az eladott új szerződések értéke is csak 636 millió, ami majdnem csak ötöde például a 2011 első negyedévének. Ennek ellenére sikerült szerény nyereséget elérnie a cégnek (bár az első félév összességében 399 millió forint adózás utáni veszteséggel zárult) és talán 2014-ben már éves szinten is nyereséges lehet a cég.
Éppen ma javasoltam valakinek, akit rábeszélt a brókercég (tudjukmelyik) a CIG részvények megvételére, hogy ne adja el a részvényeit. Ha már a 934 forintos csúcsárról leesett 203 forintra a részvények értéke, akkor már kár kiszállni. Ha már bukott másfél milliót, az a maradék 2-300 ezer, amit kapna most érte, már nem oszt-nem szoroz, hátha felfelé veszi az irányt a cég részvénye egy-két év múlva.
A portfolio.hu elemzését a cég jelentéséről itt tudjátok elolvasni.
Szintén a portfolio.hu felvetette azt a gyakran visszatérő kérdést, hogy ha már úgyis pénzt nyomtatnak a jegybankok, miért nem mindjárt az embereknek adják oda közvetlenül, ahelyett, hogy államadósságot vesznek rajta. Ennek a pro és kontra érveiről cikk itt.
Utolsó kérdésre egyszerű a válasz: ha államadósságot vesz rajta, akkor a ksv-be teszi a pénzt, az aktuális vezetők úgy osztják szét (annak, arra, annyit) ahogy jónak látják. Ha az embereknek adnák direktben, akkor sokkal nagyobb lenne a transzparencia... Nehogy már azt higyjük, hogy a "mutyizás" magyar specialitás!
OK ez igy nem hangzik túl szakszerűen/tudományosan, de a lényeg kb ennyi.
Miért az államadósság nem úgy keletkezik, hogy az állam olyan pénzt ad az embereknek, aminek nincs fedezete?
Ha ezt a fedezetlen költekezést vásárolja fel a jegybank, az áttételesen olyan, mintha az embereknek adott volna pénzt, csak az állam ezt már megtette előtte.
Azért a baráti cégeknek adott megbízások, a stadionok, az alföldre épített alagutak és hidak, a minél magasabb összegű felesleges uniós projektek (abból lehet ugye többet félretenni, lásd debreceni kettes villamos) stb. stb. nem kimondottan az embereknek adott pénz, mégis az államadósságot növelik.
Ne Magyarországból indulj ki.
OFF
Érdemes lenni berakni az oldal kódjának header-jébe egy olyan meta infó sort, ami megadja, hogy Google+ megosztás esetén milyen képet mellékeljen a cikkhez. Jelenleg a fenti malacosat, ami nagyon széles, azonban alacsony, és egyáltalán nem mutat jól egy-egy megosztás mellett. Apróság, de érdemes lenne rá odafigyelni.
ON
Örülök az újabb hírösszefoglalónak, érdekes volt.
Ilyen szempontból jó az otp, haveri bank csak nem zár be, max egyeduralomra tör...
Mondhatjuk evolúciónak, tehát egy természetes folyamat lenne? Aki olyan embernek ad kölcsön, aki nem biztos hogy visszafizeti, az így jár.
Egyben biztosak lehetünk. Egyik magyar miniszter/bankigazgatóság sem fog kiállni, és lemondani, mert elk..ta... Kíváncsi vagyok kik lesznek a felelősök, kiket vesznek elő, ha elővesznek egyáltalán.
De miért is kellene bárkit elővenni? 🙂 Az, hogy a devizahitelezést anno elengedték, politikai döntés volt. Az, hogy most ugyan küzdenek ellene, ám a bankszektort azért mégsem óhajtják bedönteni, megint politikai döntés. A többi marketing, mese, pr. Ha nem durrant volna el a CHF, senkinek semmi baja nem lenne ezekkel a termékekkel, attól lett hirtelen "hibás", hogy szavazatokat vihet a megoldás hiánya.
Másrészt a devizahitel pontosan azt a "csodát" biztosította a magyar társasalomnak, amire a rendszerváltás óta reszketve várt, mint a 3,60-as kenyérre: érdemi gazdasági és egyéni teljesítmény nélkül, gyakorlatilag bárki vehetett új autót, lakást. Jelentősebb pénze az átlagpolgárnak itthon nincs, nem is volt, és nem is lesz. Egyszeri lehetőség volt, próbáljon meg ma valaki két minimálbérből lakáshitelt felvenni. Hát nem fog menni.
Már rég több a kenyér, mint 360.
ő 3 forint 60 fillérre gondolt
Én nem lepődök meg az olasz bankok veszteségén, pont Ők voltak azok akik a legfelelőtlenebbűl hiteleztek és megfelelő ismeretség esetén ígérete bármennyit hajlandóak voltak kiadni. A visszavett lakások kapcsán is elég felelőtlenül és szakszerűtlenül járnak el. A Cib pl. csak két ingatlan irodán keresztül próbálja meg értékesíteni az ingatlanokat ami a mai piacon őrültség, az Unicreditnél és történnek érdekes dolgok.
Másrészről épp a napokban olvastam az indexen "ezért is terjedhettek a devizahitelek" cikket ahol megtalálható a Raiffeisen reklám mely szerint nem számít az adós csak az ingatlan. Szóval a bankok is felelőtlenek voltak.
Az OTP ügyfelek meg elgondolkodhatnak, hogy a bankjuknál mitől a rekord nyereség és talán itt lenne az ideje a kondíciós listát össze vetni más bankok ajánlatával hiszen manapság a bankváltás is olyan egyszerű mint egy szám hordozás.
Nem tisztem védeni OTP-t és nem is akarom ezt tenni, azt azért talán érdemes figyelembe venni, hogy -történelmi okokból- a lakossági ügyfélkör nagyobb része -ha jól tudom- még mindig náluk van. Namost, következésképp a klf. díjak jelentősebb tétellé válnak, mint egy vállalati hitelezéssel foglalkozó banknál. Egy kiskeresetű, vagy nyugdíjas esetén a teljes bevételük az ATM felvétel költsége és a számlavezetési díj.
Aztán még ott van a fiókhálózat fenntartásának költsége is. Sokan máig is személyesen be akarna menni a fiókba. Nem véletlen, hogy a néhány évvel ezelőtti fiókredukálási mutatvány nem volt túl sikeres. Ki más fizetné meg ezeket a költségeket, mint az ügyfelek?
Ezzel együtt tény, hogy a lecsupaszított kondíciókat nézve bizony nem a legversenyképesebbek.
Egyébként érdekes történet: egy ismerősöm EUR hitele van tisztességesen törleszt stb. DE 7,89% a THM miközben az EUR kamat 0% közelében ez azért pofátlanság!!!
A devizahiteleseknél meg ki kéne nyújtani a futamidőt 99 évre és az elkövetkező 10 évben csak a kamatot fizettetni velük, ez szerintem mindenkinek jobb lenne, hiszen a devizahitelek kamatát is le lehetne nyomni 5% alá és "csak" az árfolyam veszteség miatt fizetnének többet.
De ettől még nem kéne bank ellenesnek lennie a kormánynak, főleg, hogy még a magyar bankok és takarékszövetkezetek is célkeresztben vannak, és szerintem senki nem szeretne mégegy postabankot, hiszen korábban már bizonyított a magyar posta és vezetői azóta is folyamatosan bizonyítják hozzá nem értésüket.
Ahogy a hitelfelvevőket sem kötelezte senki, hogy vegyenek fel hiteleket, úgy a bankok mögött sem álltak kalasnyikovval, hogy mindenféle alakoknak adjanak kölcsönt, hogy mostanra a nemteljesítések a jelzett százalékokat érjék el. És miután a bankok 'állítólag' szakértők a pénzügyekben, az ő felelősségük sokkal nagyobb, mint a hitelt felvevőké.
Nem a bank saját tőkére vetített profit az érdekes, hanem a tulajdonos tényleges befektetett tőkéjére vetített nyereség. Ez mutatja a befektetésének a hozamát. És ez a nyereség nem azonos a bank nyereségével, mert a transzferárakkal könnyen tudja az anyavállalat manipulálni a leányvállalat nyereséget, eltolni veszteségbe, de a tőkebefektetés maga még vidámon tud extra nyereséges lenni, mert nem a leány nyereségeként jelentkezik, hanem pl. az anya kamatbevételeként – ha pénzintézetekről van szó. És akkor még az egyéb kreatív könyvelésről nem volt szó.
Érdekes adatok, mert a kormánypropaganda rendre azt harsogja, hogy ezek a rohadt bankok (Eu, imf, kinek mi szimpatikus; tetszés szerint behelyettesíthető) zsákmányolják ki az országot...
Én csak azt nem értem, hogy miből jönnek ki ezek a banki veszteségek? /pl.: azt is veszteségként tüntetik ami nem érkezett be hozzájuk mint várt nyereség???/ A bank (kereskedelmi) is egy piaci viszonyok között működő vállalat/cég. Ha veszteséges be kell csukni.
Ha valakinek kölcsönadsz 10 milliót és azt nem kapod vissza, az neked nem veszteség?
Ha az emberek 18%-a nem fizeti vissza, szerinted neked nem hiányozna az a pénz?
A bankot szerinted úgy be lehet zárni, mint a sarki fűszerest, aztán majd a betétesek megkeresik a nemfizető adósokat, hogy akkor adják vissza a pénzüket?
1. Ha kölcsönadok valakinek 10 milliót magáneberként akkor én nem kérhetek utána kamatot /hivatalosan/. Ha a bank megkapja a 10 milliót, de a kamatokat nem akkor az veszteség? /szerintem nem.
Az emberek/adósok a hitel futamidejének elsőrészeben fizetik meg a kamatokat és nem a tőkét.
2. Én simán bezárnám a veszteséges bankokat, a kapitalista világban miért kivételezettek a bankok? / ha nyereséges a tulajdonos elteszi a profitot, ha veszteséges akkor az állam(adófizető emberek) pedig kisegítik/
Hahó, nem a kamatot nem kapja meg, hanem a tőkét. Egyébként magánemberként is kérhetsz kamatot, csak adóznod kell utána (ahogy a banknak is) és nem csinálhatod üzletszerűen.
Azt hol olvastad, hogy először a kamatokat fizeted, utána a tőkét?
Olvasgass egy kicsit, hogyan működnek a bankok.
Én is vettem fel frankhitelt hajdanán és a havi törlesztőrészlet összetétele kb 1/3 tőktörlesztés 2/3 rész kamattörlesztés. Ezt biztosan állíthatom.
Segítek: //kiszamolo.hu/miert-nem-csokken-a-hitelem/
Köszönöm, elolvastam és ezt tudtam is. Mindegyik törlesztésmódnál csak a bank érdekei érvényesülnek. "(Meg a bank is jobban jár, ha minél tovább van nálunk a tőkéje.)" Olyan konstrukció még véletlenül sincs pl. vállalom, hogy 10 év alatt visszafizetem a tőkét, de csak a tényleges időre számítva fizetném meg utólag a kamatot (pl a hiteltőkét 10 év helyett 6 év alatt visszafizetem)
Ezt hogy? Nincs olyan, hogy hiteltőke meg kamattőke.
Amennyi pénze a banknak aktuálisan nálad van, azután fizetsz kamatot. Ha 6 év után kifizetted az összes pénzt, akkor nem tartozol semmivel a banknak.
Az, hogy a tartozásodat hogy hívod (ez most tőke, ez most kamat, ez most nemtom mi), az nem számít.
Mennyivel tartozol? Na annak vedd az x%-át és azt is fizesd ki.
Szerintetek mennyi lesz az NPL ha bejön a magáncsőd? Egy okot mondjatok, amiért érdemes lesz bármilyen kölcsönt visszafizetni 🙁
Mennyi lesz a magáncsőd járulékos költsége, a felállított infrastruktúra díjazása? Ki fogja viselni ezt? És miért nem azok, akik késedelembe estek? Miért az állam? Miért a követelés tulajdonosa? Miért bárki más, mint az adós? Mennyi esélye van annak, hogy az adós vagyonáról döntő vagyonfelügyelő/gondnok/hivatalnok BÁRMIT is ért a pénzügyekhez?
Mi lesz azzal a 6-8 millió emberrel, aki nem tartozik senkinek, vagy lelkiismereti okokból tisztességesen akarja fizetni a kölcsönét?
(A commentelő 2001. dec. óta követelések jogi úton történő érvényesítésével keresi kenyerét. Jelenleg nincs semmilyen tartozása.)
Ez nehez kerdes. Attol fugg, hogy milyen formaban jelenik meg. A legtobb orszagban nagyon komoly terhet jelent az adosnak, es nehany kemeny ev utan ( amikor neki szinte semmi beleszolasa sincs a sajat penzugyeibe ) tud csak megszabadulni a hiteltol ugy, hogy szinte mindenet elvesztette. Ezt szerintem kevesen akarjak majd. Persze nyilvan ittis vannak kiskaapuk.
Az viszont tarthatatlan allapot, hogy a KFT-m csodbemehet, de en nem. Azert azt is meg kell szuntetni, hogy valakinek az osszes vagyontargya eladasa utan is maradjon meg 5-10 millios tartozasa, amibol csak a kulfold jelenthet kiutat.
Az ilyen aggodalmaskodo kerdesekkel vard meg a torvenytervezetet. Akkor tobbet tudunk majd rola. Nemetorszagban van magancsod megse roszabb a helyzet mint otthon...