A szó elszáll

Rendszeresen kérdezitek a véleményemet a szerintetek jobbnál jobb befektetési lehetőségekről.

Összefoglaljátok, amit érteni véltetek az ügynök előadásából és felteszitek a nagy kérdést, hogy ugye szerintem is érdemes belevágni.

Erre általában azt válaszolom, hogy a korrekt válaszért látnom kellene a pontos feltételeket, ami tartalmazza a költségeket, a megkötéseket és a teljes feltételrendszert.

Ilyenkor szinte kivétel nélkül az derül ki, hogy ilyet nem láttatok és még az ügynök sem tud adni, mert neki sincs. De azért a döntést már félig meghoztátok, csak azt szeretnétek, hogy én is rábólintsak. Miközben egy-két kérdést feltéve kiderül, hogy tulajdonképpen a leghalványabb fogalmatok sincs az egész termékről. Költségek? Azt mondta az ügynök, csak a nyitáskor van. Aztán kiderül, hogy meg évente 2,5%-a teljes összegnek plusz 20% sikerdíj. Meg egy pici számlavezetési költség. A legvégén kibukik, hogy a költségmentesnek mondott számla elképesztően drága. Kiszállási lehetőség? Azt mondta az ügynök, bármikor abba lehet hagyni. Ja, csak azt nem mondta, hogy bukod az első három év teljes befizetését ilyenkor. És a többi.

Kedves Olvasóim, befektetési lehetőségekről soha nem döntünk egy ügynök, vagy banki alkalmazott elbeszélése alapján.

Gyakran előfordul, hogy az ügynök rosszul tudja. Esetleg jól tudja, de direkt rosszul mondja. Vagy amit elmond, azt jól mondja, de a lényeget, úgymint a költségeket és a hátrányokat elhallgatja.

Az is gyakori eset, hogy az ügynök jól mondja, csak te félreérted.

Ezért négy fontos dolgot jegyezz meg. Az első, hogy SOHA nem döntünk egyetlen befektetésről sem azonnal. (Nem tudom ennél jobban sulykolni, hogy soha.) Bármennyire is szeretné az ügynök, vagy a bankos kezitcsókolom, mondd, hogy át szeretnéd nézni, térjetek vissza a témára egy hét múlva.

A második, hogy mindent írásban kérünk. Ha azt ígérik, hogy 10% hozam lesz évente, akkor azt kérjük írásban. Pecséttel, aláírással, kézzel fogható garanciavállalással.

Az egyik ügyfélnek ígértek szóban öt évre 48%-os garantált hozamot (azaz kicsit több, mint 8%-ot évente). Erre mondtam, hogy bátor vállalás. Megkértem az ügyfelet, hogy ezt szeretném írásban látni. Írásban ez úgy nézett már ki, hogy “törekednek arra, hogy elérjék a 48%-os hozamot öt év alatt. Ha elérik, az afeletti rész 20%-ra igényt tartanak. Ha nem érik el, nem kell fizetni a 20%-os sikerdíjat.”

Vagyis a garantált 48% helyett azt írták, hogy semmit nem garantálnak (csak törekednek), de ha véletlenül elérik a 48%-ot, a felette lévő hozam ötödét zsebre akarják tenni. Azért kicsit másként hangzik, nem?

Az “évi 10% hozam” és az “akár évi 10% hozam” között is ég és föld a különbség. Pedig szóban majdnem úgy hangzik mind a kettő.

A harmadik, hogy a legfontosabb dolog a szerződési feltételek, különösen a költségek és hátrányok pontos ismerete. Egy befektetésnek ezer rejtett, számodra hátrányos és költséges feltétele lehet. Ezt szinte soha nem fogod megtudni attól a személytől, aki rád akarja sózni, el akarja adni neked. Mennyibe kerül a számlavezetés? Mennyit vonnak le alapkezelői díj címén évente? Mennyi a kezdeti költség? Ki tudsz-e szállni menet közben és ha igen, milyen hátrányok és költségek mellett? Milyen kockázata van a befektetésnek? Mi garantálja az esetleges veszteség elleni védelmet? Hogyan működik ez a garancia és pontosan mi ellen szól? Mit lehet tudni a cégről, amelyik kezelni akarja a pénzem?

(Még egy jó tanács: ha az ügynöknek feltéve ezeket a kérdéseket csak hebegés-habogás, vagy éppen ködösítés a válasz, akkor búcsúzz el tőle azonnal. Amelyik ügynök annyira felkészületlen, hogy ezekre a kérdésekre nem tudja a korrekt és teljes körű, őszinte választ, azzal inkább szóba se álljál. Az ilyen csak egy dolgot tud, hogy mennyi lesz az ő jutaléka.)

Végül már csak egy tanács maradt, amit a legtöbben nem fogadnak meg: ha már minden feltételt írásban megszereztél és átolvastad tüzetesen, akkor is csak abban az esetben dönts a befektetés mellett, ha pontosan érted, miről van szó. Ha nem tudod, mi az a strukturált kötvény, mögöttes származtatott termék hozamától függő tőkeveszteség, miért rossz neked, hogy a kötvény visszahívható, vagy van bármi egyéb, számodra nem világos kifejezés, akkor egész egyszerűen mondjál nemet a remek lehetőségre. Ha nem tudsz vadászgépet vezetni, akkor ne akarj vadászgépet vezetni. Ha nem tudod, mi az a strukturált kötvény, ne akarj strukturált kötvénybe fektetni, mert nagyon pórul járhatsz.

Röviden összefoglalva: Soha ne dönts egyetlen esetben sem szóbeli tájékoztatás alapján, minden befektetési döntéseteket a dokumentumok és a szerződési feltételek alapos tanulmányozása és értelmezése előzze meg. Sajnos ettől a házi feladattól nem tudsz megszabadulni, mert ha elmulasztod, komoly összegeket fogsz bukni. A szóban elhangzott hozam és garanciaígéretek, előnyök és hátrányok csak a mókusvakítás kategóriája, általában nem több, mint egy rossz marketing duma. Csak az a valós, ami le van írva aprólékosan és tényszerűen. (Arra most nem térnék ki, hogy olyan céggel, amit nem ismertek se ti, se a PSZÁF, szóba se álljatok, mert rengeteg átverés van. Az ilyen cég leír és megígér mindent, de ez már egy másik történet. Most az ismert szolgáltatók valódi termékeiről van csak szó. A csalások felismeréséről már itt is írtam.)

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

26 hozzászólás

  • Stiel
    “de ha véletlenül elérik a 48%-ot, a felette lévő hozam ötödét zsebre akarják tenni.”

    Ebben az a különösen szép, hogy pont, hogy extra kockázatot fognak vállalni, mert ha buknak a pénzeden, akkor nekik mindegy, hogy mennyit buknak, de ha véletlenül elérik a 48%-os álomhatárt, akkor már a sikerdíjből ők is kapnak. Szép.

  • balek
    Te jó ég, Kiszámoló, ha ezt hamarabb írod, most beljebb lennék 4,5 millióval… Ami nekem sokkal több, mint egyesek gondolják. Nagyon jó írás. Ebbe a csapdába én is belesétáltam. Nekem az üzletkötőt az általa képviselt ( nagy) cég első embere,a haverom ajánlotta, mondván, hogy ez egy jó srác. Én a balek azt hittem, hogy ezáltal mentesülök a Kiszámoló által fennt írt kötelezettségek alól. A vége az lett, hogy a vezető leszúrt, hogy minden egyes új szerződésjavaslatnál fel kellett volna hívnom őt a világ túloldalán, hogy jó-e amit ajánl az általa jó csávónak titulált ügynök, vagy nem. A történet persze tipikus. Már méglévő UL-ből nyitottunk újakat. Annyit, hogy az első két év befizetéseit tudtuk csak befizetni. Úgyhogy a tanulság mindenkinek, hátha valaki éppen ezen csúszna el a jövőben: Ha valakit az atyaúristen is ajánl, az neked semmilyen előnyt nem jelent, úgyanúgy brutálisan lehúznak
  • shaolin2
    A “tessék írásba adni” című játékot rendszeresen játszom, mostanság már hobbi szinten.
    Valamiért gyakran keresnek különböző kicsi és nagy cégek “remek” befektetési lehetőségekkel.
    Ha van időm, akkor elmegyek személyes találkozókra.
    Általában eléggé “slamposan” öltözve, ilyenkor érdemes nézni a “szakértő” arcát, peregnek a dollárjelek a szeme előtt.
    Fél órában elmondják a rizsát, majd hozzák a papírt, hogy “tessék aláírni”, mert ha nem, már 10 perc múlva is veszteség fog érni. 🙂

    Ekkor szoktam előjönni a “tessék írásban garantálni, de most azonnal” című kérésemmel.

    Ha nekem évi 30-40%-os hozamot kínál, én megelégszem évi 10%-kal, a maradékot megtarthatják.

    De a 10%-ot garantálják nekem!

    Nem szoktak velem szerződni… 🙂

    Egyébként jó téma lenne az ingatlanközvetítő cégekről is írni, mert egy katasztrófa ez az “iparág” mostanában.

  • kutya
    Balek, hasonlo modon (es nagysagrendben) megszivtam en is, ugyanigy.. Azt hiszem a tanulsag az, hogy soha, semmilyen korulmenyek kozott ne higgy ertekesitonek. Sajnos ezekben a szerzodesekben olyan szinten elbujnak a honapokra lebontott (es igy nagyon kis toredekszazalek) koltsegek, hogy matematikus/kozgazdasz legyen a talpan, aki ki tudja szamolni a tenyleges arat. Es persze 5 ev utan, ha veletlenul a jol teljesito alapok miatt ezek egyensulyozzak a koltsegeket, akkor butan azt gondolhatod (en legalabbis..) hogy milyen jo biznisz volt. De legalabb most mar tudjuk, hogy nem 🙂
  • Janos
    A legtobb esetben nem kell neked utanaszamolni:) Ugyanis a legtobb termekrol egeszen jo leirasok talalhatoak a PSzAF oldalan. Szerintem ott erdemes az informalodast folytatni, es ha meg azutan is jonak tunik, akkor kellhet utanaszamolni.
  • Cluster
    Kedvenc OTP-s ügynökömnek feltett kérdés:

    – És a költségek?
    – Észre sem fogom venni.

    Ezek után csodálkozott, hogy nem vettem semmit. Persze azért megnéztem utána a kondiciókat, hát a felénél már nem számoltam tovább…

  • Kling Péter
    Ha különböző csodálatos befektetésekről hallok, akkor azt a pókeres mondást szoktam alkalmazni, hogy ” ha negyedóra után nem tudod, az asztalnál ki a balek, akkor te vagy az”

    Ha egy szokványost meghaladó hozamú befektetést vizsgálok, akkor én is azt kérdezem magamtól, hogyhogy ezt még eddig senki nem vette észre és ezzel nem verte le a hozamszintet? Vagy ők a balekok, vagy én.

    Van olyan befektetésem, ahol rájöttem, ki a balek (és más volt), és jól működik, tipikusan ilyen a lakástakarékpénztár, ahol egyértelműen az állam a balek.

    Persze sok olyan is van, mint amikről írtál, ahol nem látja a laikus, hogy ki a balek, ezért esélyes, hogy ő maga.

  • earlyprime
    “Egyébként jó téma lenne az ingatlanközvetítő cégekről is írni, mert egy katasztrófa ez az “iparág” mostanában.”

    Nincs ott semmiféle katasztrófa :-))) Jómagam 8 évet dolgoztam az iparágban. A helyzet az, hogy általában a teljesen elkeseredett illetve a totál tudatlan emberek mennek ingatlant értékesíteni – tehát sokszor az ingatlanszakértő úr vagy hölgy előző héten még pénztáros volt az Auchanban, négy hét múlva meg (mire rájön, hogy csak bukik az egész ingatlanosdin) meg majd telemarketinges lesz. Akinek ennél több sütnivalója van, azt már nem tudják behúzni, még akkor sem, ha már a legtöbb helyen feketén is lehet csinálni az elején, mert a vállalkozóit már szinte senki nem váltja ki.

    Az ingatlanos annak jó, akinek nincs ideje, vagy nem tud tárgyalni. Ez a halmaz elég nagy, ezért élnek meg jobban-rosszabbul még sokan, hozzáadott értékük igazából nem sok van.

  • earlyprime
    “Van olyan befektetésem, ahol rájöttem, ki a balek (és más volt), és jól működik, tipikusan ilyen a lakástakarékpénztár, ahol egyértelműen az állam a balek.’

    Nem éppen az állam a balek, csak nem közvetlen az összefüggés, és nem azonnali a hatás 🙂 Gyűjtögetsz LTP-ben mondjuk 5-6 évet (a többség többet nem vár ki), kapsz 400.000 forintot. De gyűjtögess mondjuk 10-et, kapsz 700.000-et.

    Kifizetsz egy kis illetéket. Esetleg többet is, mint amit állami támogatásként kaptál. Aztán fizetsz majd mindenféle érdekes dolgokat amit az önkormányzat kitalál. Pl. ingatlanadót, csak más címen. Fizeted a közműdíjakba bújtatott adókat. Új lakás…hát igen, szóval azért oda legtöbbször új bútor is kell. Fizetsz egy kis ÁFÁ-t. A többiről ne is beszéljünk. Ki a balek? :-)))

  • Promo921
    Itt is igaz, amit a Svindlerek c. műsorban szoktak mondani: “Ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az általában nem is az.”
  • mesterséges unintelligencia
    “Kifizetsz egy kis illetéket. Esetleg többet is, mint amit állami támogatásként kaptál.”

    Miért, ha nem lakáskasszával veszel meg egy ingatlant, akkor nem kell illetéket fizetni? Meg miért pont új lakás? Használt lakás vásárlására is fordítható, ha jól tudom.

  • Torres
    Egy (idevágó, nem idevágó?) kérdést, ha szabad: külföldi, de itt élő barátnak kölcsönadtunk fél milliót. Szeptemberben kapjuk vissza, felajánlotta, hogy forintban, euroban vagy US dollárban is vissza tudja adni, amelyik nekünk a legjobban megfelel.
    Egyelőre nem akarunk ehhez az összeghez hozzányúlni, ingatlanvásárlásra gyűjtünk épp. Van más megtakarításunk is mind euroban, mind dollárban (és arányaiban a legkevesebb forintban).
    Magyarországon élünk, a jövedelmünket is forintban kapjuk.
    Kiszámoló, melyik valutát javasolnád, miben kérjük vissza?
  • Ppix
    Az ingatlanosokkal semmi gond sincs. Idomulnak az ügyfelek színvonalához. Általában adott két idióta. Az egyik jóval a reális ár felett el akarja adni élete egyetlen nagy értékű szerzeményét. A másik jóval a reális ár alatt meg akarja csípni élete ingatlanbizniszét.
    A jó ingatlanosnak ezért a kompromisszum felé kell tolni a feleket minden eszközzel. De mivel idő hiányánan nem tarthat felvilágosító kiselőadást a valós helyzetről minden vevőnek, ezért leginkább ezerrel hazudnia kell – főleg a vevőknek Ez van, ebből lehet üzlet.
    Ha tisztelt ügyfél felkészül, akkor 1-2 beszélgetés után már nem hazudnak, látják hogy nincs értelme. A többi felkészületlen ügyfélnek viszont hazudni kell, mert HÜLYÉK.
    (nem vagyok ingatlanos, de rengeteg hülye kell hogy legyen ebben az országban, ha egyáltalán szükség van erre a blog bejegyzésre…)
  • Körtefa
    A hülyék arányát le lehet mérni a mindenkori választási eredményeken.
  • Gonosz
    Én amikor nyilvánvalóvá válik hogy az ügynök át akar verni, akkor nem szoktam azonnal elbúcsúzni tőle. Sőt. Inkább szóval tartom minél tovább.
  • jurta
    “Az ingatlanos annak jó, akinek nincs ideje, vagy nem tud tárgyalni. Ez a halmaz elég nagy”

    Amúgy tetszik a humor :-), de van annak is előnye, ha pl. egy közvetítő már szinte minden egyes társasházat ismer egy környéken – ami a vásárolni szándékozókról a legritkább esetben mondható el. Persze közvetítőről is csak arról, aki már tényleg sok éve csinálja.

  • jurta
    “ilyen a lakástakarékpénztár, ahol egyértelműen az állam a balek.”

    Dehogy balek. Van egy nyilvánvaló állami szándék, hogy a lakóingatlan-tulajdonlás felé nyomják a polgárokat (ahelyett, hogy értelmesen választanának a vásárlás, lízing, bérlés, bármi egyéb között). Ennek ez az egyik hatásos eszköze, meg a Kiszámoló által is bemutatott sokféle lakástámogatás a fiataloknak, meg a bajba jutott ingatlanhitelesek megmentése és így tovább. Hogy aztán ez a jelenség kiknek az érdeke (építőipar – ugye használt lakás vásárlásánál is ott vannak, hisz ott hamar felújítás következik -, hitelintézetek, egyéb), azt nem tudom, de elég hatásosan nyomatják.

  • jurta
    “Az ingatlanosokkal semmi gond sincs. Idomulnak az ügyfelek színvonalához.

    Általában adott két idióta. Az egyik jóval a reális ár felett el akarja adni élete egyetlen nagy értékű szerzeményét. A másik jóval a reális ár alatt meg akarja csípni élete ingatlanbizniszét.”

    🙂

  • balek
    kutya, hátha olvasod. Én nagyon kíváncsi volnék a történetedre. Milyen módon tudhatnám meg?
    Azt se bánom, ha itt megosztod, hátha tanul belőle valaki. Szerintem Kiszámoló se lenne mérges egy közzétett UL-es rémtörténet miatt.
    Ha pedig így nem megy, akkor privátban.
    üdv: balek.
  • janoka
    “… extra kockázatot fognak vállalni, mert ha buknak a pénzeden, akkor nekik mindegy, hogy mennyit buknak, de ha véletlenül elérik a 48%-os álomhatárt, akkor már a sikerdíjből ők is kapnak.”

    Meg lehet ezt oldani véletlen nélkül is.
    Durva példával élve: Az ügyfelek felénél long pozíciót veszek fel, a másik felénél shortolok (persze töke áttétellel). Az ügyfelek fele veszít egy csomó pénzt, de a másik fele kb. ugyanaz megnyeri. Így könnyen elérhető a 48%-os hozam a nyertes félnél, amiből tuti meglesz a 20%-os rész is.

    Na jó ez talán túlzás. De ki tudja, hogy mit ügyeskednek a háttérben…

  • Szilvi
    Az utóbbi években észrevettem, hogy amikor egy ügynök el akar adni egy terméket (pl. unit-linked-et vagy bármi mást), és én elkérem a szerződést, akkor gyakran az a válasz, hogy nem adhatja oda (fél hogy nem kapja vissza vagy attól hogy tényleg elolvasom???), de ott helyben megvárhatja hogy elolvasom (este 8-kor fáradtan, amikor az ilyenre több idő kell). Na itt szokott vége lenni a dolognak, és még ők sértődnek meg. Már oda se merik adni a szerződést, mert még kiderülnek a buktatók. Elképesztő!
  • Szilvi
    balek és kutya:
    Nekem is van egy régebbi UL-em, és azóta is jó párat próbáltak nekem eladni. Ahogy utánaszámoltam ezeknek, szintén egy tanulság, hogy ha már van egy meglévő uniit-linked-ed, akkor azt semmiképp ne cseréld le egy másikra, akármilyen is az ajánlat. Egyrészt újra kell fizetni a költségeket, amiket ismét az 1-2-3 év díjaiból vonnak le. A másik, hogy az eredeti UL-nél csak akkor férsz majd hozzá az első néhány év befizetéseihez, ha megvan a díjjal fizetett 10 vagy akárhány év, illetve addig évente növekszik az a hányad, amihez hozzáférsz. Tehát minél hamarabb szállsz ki a meglévő termékből, annál nagyobbat buksz rajta, minél később, annál kevesebbet. És egy újabb termék esetlegesen magasabb hozama (ami általában egyúttal nagyobb TKM-et is jelent!) nem tudja az ilyen veszteséget behozni. Szóval a lényeg, hogy ha már van egy UL, inkább azt vidd végig, de semmiképp ne cseréld le.
  • jurta
    Van viszont egy olyan kedvencem, amikor tényleg az állam a balek. Egyelőre számolgatok (lehet, csak a hozam szép, de a kis tőke miatt a nyereség összege kicsi), de lehet, hogy ősztől belevágok.

    Ha egyébként megengedheted magadnak a tandíjat, akkor felveszel Diákhitel 2-t (2%-os kamatra), s a tandíjra szánt pénzedből állampapírt veszel. Így az összeg, amit amúgy oda kellett volna adnod az egyetemnek, bár nem teljes hozammal, de hozam mínusz 2%-kal tanulmányaid alatt még mindig neked kamatozik. Tanulmányok végén azonnal végtörlesztesz.

    Magyarul kölcsönkérek az államtól, aztán a kölcsönkapott pénzt kölcsönadom neki magasabb kamatra. Az adósom azonos a hitelezőmmel, ha egyik csődbe megy, akkor a másik is, így a befektetés biztonsága tökéletes. 🙂

    (Végső soron ez egyfajta ajándék adóvisszatérítés, ha van önköltséges hallgatói jogviszonyod…)

  • jurta
    Nevetséges. Amíg nem volt minden ügyféljelöltnek számítógépe meg internete, addig még lehetett volna ezzel érvelni (igazából akkor is nevetséges lett volna). De hogy egy pdf fájlt sem kaphatok meg aláírás előtt – hát annak csak egy nyilvánvaló oka lehet.
  • jurta
    Fordulat, a hétvégén továbbszámoltam. Másfél éves mesterszakom alatt ha folyamatos 7%-os befektetési lehetőséget találok (amit most, az első félévben biztosan nem fogok), akkor megmentek magamnak 35 ezer Ft-ot. Másfél év alatt. Ez alighanem a Kiszámoló-féle “kicsire nem adunk” nagyságrend, főleg a fizetésemhez képest…
  • parmenion
    “Egyrészt újra kell fizetni a költségeket, amiket ismét az 1-2-3 év díjaiból vonnak le. A másik, hogy az eredeti UL-nél csak akkor férsz majd hozzá az első néhány év befizetéseihez, ha megvan a díjjal fizetett 10 vagy akárhány év, illetve addig évente növekszik az a hányad, amihez hozzáférsz.”

    Az én UL-m feltételeivel utánaszámoltam, hogy viszonyul egymáshoz a növekvő visszavásárlási érték és a minden évben a kezdeti egységből levont 6% költség. A minimális havi 15e ft befizetéssel számolva a két év gyűjtő idő alatt befizetek 360 Ft-ot. (kamat és hozam nélkül számolok)
    A két hatás eredőjeként a 2. év végén a visszavásárlási érték 170e Ft, a 10 évtől 200e Ft, a kettő között majdnem egyenletesen, átlagosan évi 3500 Ft-tal nő.

    Lefordítva: elvettek tőlem 190e-t költségként, és 170e-t kölcsönbe 8 évre, évi 2 %-os kamatra.:) DE jó lett volna ezt a legelején tudni… Köszönjük a Kiszámolónak!