Nem lehetsz több hasonló cégben tulajdonos, ha vezető vagy
Már többször volt szó arról, hogy a KATA-s cégek fenntartása milyen adómegtakarítással jár, hiszen hatmillió forintig az összes adót és járulékot letudod egy vicces évi 650 ezer forintos adózási kötelezettséggel, de ha van főállásod, akkor ennek majdnem csak a feléd fizeted. Márpedig 6 vagy 11%-os adóterhelésnél egész egyszerűen nem szabad adót csalni.
Az egyetlen fájó pont a hatmilliós határ, ez ugye csak havi 500 ezer forint, márpedig ezt nem nehéz átlépni egy vállalkozónak. Itt megoldást kínált az, ha több Bt.-t csináltál, ahol te voltál a KATA-s kültag. (Cikk itt: A KATA megtöbbszörözése)
Igen ám, de a PTK márciusi változása több ponton keresztbe tett ennek a lehetőségnek. Az egyik változás az volt, hogy kültag nem lehet a cég képviselője (Cikk itt: Változás a PTK-ban)
A másik pedig az összeférhetetlenség. Az új szabályozás szerint ugyanis:
3:115. § [Összeférhetetlenség]
(1) A vezető tisztségviselő – a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével – nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.
(2) A vezető tisztségviselő és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.
Norbi kérdezte, hogy akkor most hogyan tovább a KATA többszörözésével, ha nem szerezhet társasági részesedést más hasonló cégben az új PTK szerint.
Megkérdeztem a blog jogászát (lassan már hívhatom így, annyit segített ilyen kérdésekben, ezúton is köszönöm), hogy ilyenkor mi a helyzet.
Az alábbi választ küldte:
Az új Ptk. gazdasági társaságokról szóló részével kapcsolatban mindig szem előtt kell tartani, hogy az ottani rendelkezések alapvetően diszpozitív szabályok, azaz a társasági szerződés a legtöbb esetben eltérhet a törvény szövegétől. A témában volt már egy bírósági tanácskozás, amelynek három részben itt találod a szerkesztett anyagát:
http://ptk2013.hu/szakcikkek/dzsula-mariann-miert-kogens-a-diszpozitiv-ch-20142-3-5/3708
A cikk 3. része említést tesz a 3:115. §-ről, de az itt feldobott témát nem érinti.
A 3:115. § esetében az a véleményem, hogy ez is teljes egészében diszpozitív, eltérést engedő rendelkezés. Ennek az az oka, hogy a kötelmi jogról szóló 6. könyv is megengedi az érdekkonfliktus fennállását, ha a képviselt személy tudott az érdekkonfliktusról (vö. 6:13. § (3) bekezdés).
Viszont amennyiben a társasági szerződések (tehát az összes!) nem ad felmentést a 3:115. § (1) bekezdés rendelkezése alól, akkor valóban nem lehet konkurens gazdasági társaságoknál vezető tisztséget betölteni és részesedést szerezni.
A válasz tehát: Akkor lehetsz több konkurens cégben tulajdonos és vezető, ha az érintett társaságok társasági szerződései ezt kifejezetten megengedik.
Vagyis röviden megfogalmazva: csak akkor lehetsz több hasonló cégben tulajdonos és/vagy vezető, ha ezt az összes cég(!!!) társasági szerződései kifejezetten megengedik, azaz szerepel bennük ez a kitétel. Ha az új PTK hatálybalépése után a legkisebb változást is eszközölsz a cégben, akkor ezt be kell venni a társasági szerződésbe. (Nem tudom, itt van-e a “legkésőbb két éven belül be kell jegyezni, akkor is, ha nincs más változás” kitétel.)
A kültag lehet-e cégvezető, arról pedig azt írta, hogy a cégbírók többségi álláspontja szerint ettől a kitételtől is el lehet tekinteni, ha a társasági szerződés a kültagot bízza meg a cég képviseletével, azonban a bírák függetlensége miatt dönthet úgy egy cégbíró, hogy ő ezt nem fogadja el.
Szerintem ez az összeférhetetlenségi szabály nagyon fontos dolog és a legtöbben nem is tudnak róla.
Ha több cégben vagy (rész)tulajdonos és/vagy vezető, szerintem mindenképpen beszélj egy olyan jogásszal, aki képben van céges ügyekben.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Az új Ptk-ból pont ez a szakasz hiányzik, viszont konkrétan kimondja, hogy nem lehet vezető tisztségviselő több azonos főtevékenységű cégben. Biztos hogy az ügyvéd barát jól értelmezte itt a diszpozitív szabályt? (nem vagyok jogász)
Kridli: természetesen nem csak a bt-kre igaz ez, csak a blogban a bt-kről volt szó.
A másik: bár kimondja az összeférhetetlenséget a Ptk 3:115 §-a (azonos főtevékenységet végző gazdasági társaságban vezető tisztségviselő vagy tag nem lehetsz) de ennek semmilyen cégjogi relevanciája nincs, az semmilyen érvénytelenséget nem eredményez, ettől a cég nem törölhető stb, maximum kártérítési felelősséget alapozhat meg a vezető tisztségviselővel szemben, illetve a vezető tisztségviselővel megkötött megbízási vagy munkaszerződés felmondását eredményezheti, de ezek már nem cégjogi kérdések, attól még téged a cégbíróság csont nélkül bejegyez másik cégbe is.
A regi Gt torvenyben megengedett hozajarulas magyarazatanal nem irjak hogy ezt az alapito okiratba bele kellene foglalni. Nem lehet hogy eleg egy-egy nyilatkozat (ugyved+cegbirosag=ujabb fizetes nelkul) az osszes tulajdonolt/ugyvezetett ceg minden tarstulajdonosatol?
Lenne egy forro vasrudam bizonyos testreszeikbe azoknak akik ezt a torvenyszoveget (is) ilyen szarul fogalmaztak meg (foleg a diszpozitiv kavarassal). Ha en igy dolgoznek, mar bortonben ulnek munkakorben elkovetett sulyosan gondtalan tobbszoros emberolesert es nagyosszegu karokozasert.
Ha minden diszpozitiv, minek az egesz?
Köszönöm.