Ma már a legtöbben online vesznek könyvet, filmeket és sok hasonló dolgot. Miért álljon papír formában a könyv a polcon, foglalva a helyet, amikor egy négyzetméter lakás már lassan akár egymillió forint is lehet Budapest jobb környékén. Két négyzetméter könyvespolc ugyanennyivel nagyobb lakást is kíván.
A filmet is miért tároljuk DVD-n vagy akár csak a számítógépen, amikor bármikor letölthetjük a felhőből, amit egyszer már megvettünk.
Hát sajnos ez nem így van.
Nemrég volt belőle felháborodás, hogy a hírek szerint az Apple néhány filmet kivett a kínálatból néhány országban, amik aztán el is tűntek azoknak, akik fizettek azokért a filmekért. Aztán kiderült, hogy az ügy még cifrább, mint amilyennek tűnt: a kérdéses felhasználó Ausztráliából Kanadába költözött és annak ellenére elvesztette a megvett filmeket, hogy a filmek egyébként mindkét országban elérhetőek. Csak hát más a szerzői jog tulajdonosa a két országban.
Az Itunes vásárlói azt hiszik, megvették a filmeket, mert a "Vásárlás" gombra kattintottak.
De sajnos rosszul gondolták. Senki nem kárpótolta őket, ha azok egyszer csak eltűnnek a kínálatból.
Ott az a sok jogi blabla, amit senki nem olvas el, csak leokézik.
Pedig néha érdemes lenne átfutni rajta.
Például itt találod az Amazon feltételeit.
"Kindle Content is licensed, not sold to you by the Content Provider. The Content Provider may include additional terms for use within its Kindle Content. "
Az Apple feltételei sem mások (nagyjából az oldal közepén):
"Licensor reserves the right to change, suspend, remove, disable or impose access restrictions or limits on any External Services at any time without notice or liability to you."
Jobb ha tudod, hogy az a rengeteg könyv, film, zene, amikért fizettél és azt gondoltad, hogy megvetted őket, azok nem a tiéid, csak "bérled" őket, ha bármi okból kikerülnek a kínálatból, vagy hátrányukra megváltoznak, akkor így jártál, senki nem fog kárpótolni.
Hiszen leokéztad, hogy megértetted és elfogadod a feltételeket.
Külön szép a dologban, hogy az összes szolgáltató digitális védelemmel teszi lehetetlenné a letöltést, vagy maximum HD felbontást enged filmeknél letöltés esetén, pedig nyilván nem azért vette meg valaki 4K-ban, mert a legrosszabb HD minőségben szeretné nézni a filmeket.
De az Amazon könyveket sem tudod letölteni, mert védelem van rajtuk. (Na jó, nagyon elszánt emberek megtalálják a módját a feltörésnek, de az átlagfelhasználó nem tud mit kezdeni a titkosított fájlokkal.)
Érdemes ezt szem előtt tartanod, nehogy egyszer meglepődj, ha te is úgy jársz, mint a kanadai Itunes felhasználó a filmjeivel.
Ezt a 2 nm2 könyvespolc megjegyzést fel se fogom, hogyan gondolhatja valaki komolyan. Számomra egy jó könyv még most is kiváló ajándék és szeretem, ha ott sorakoznak a könyveim. Értem, hogy a létfenntartáshoz elég 28 nm2 lakás, mert laktam ilyen albérletben is, de azért nehogy már azért dolgozzon az ember, hogy ilyen szir sz.rokon is fillérezzen, most komolyan.
Na mindegy, de ez nekem már sok, ha például felmerül valakiben, hogy minek könyvespolc, mert elfoglal 2 nm2-t. Ez súlyos dolog 🙁
A digitális tartalmakat meg valóban túlszabályozzák, mert félnek a sokszorosítástól és a kalózkodástól, persze a sok megkötés és az ilyen apró kicseszések meg pont ezt erősítik.
Már rég be kellett volna vezetni a számítástechnikában, hogy a felhasználóra előnytelen részeket az elején és kiemelten kéne megjeleníteni, úgy talán páran el is olvasnák. Vagy egységes jogi környezetet kéne megteremteni.
Lala, éppen azon vagyok, hogy ami könyv még könyv alakban van, azt beszkenneljem és kihajítsam, ne fogja a port feleslegesen.
Könyvolvasón elfér vagy 10 ezer könyv, ha sötét van, fényt adok rá, ha apró a betű, nagyítok, ha nem értek egy szót, ott a beépített szótár. Elérem minden könyvemet a könyvolvasón, a telefonon és a tableten, ráadásul ott folytatja, ahol abbahagytam.
Én azt nem értem, miért gyűjt valaki könyvet, amit soha ki sem nyit.
Van sok ismerősöm, minden szoba minden fala a mennyezetig tele van könyvvel és tudom, hogy 99%-át ki sem nyitották 25 éve. A felét lehet, hogy soha. A kétharmada lejárt szakkönyv meg egyéb relikviák az internet előtti korból. Aztán ott van még a "Világirodalom remekei" sorozat 200 kötete, amit minden magát értelmiséginek valló embernek kötelező volt megvennie, akkor is, ha egyet sem olvasott el közülük. Akkor miért foglalja el a lakás felét?
De hát nem vagyunk egyformák, kinek ez kinek az furcsa.
Nekem meg az a furcsa ha valaki állampapírt vesz.
"tudom, hogy 99%-át ki sem nyitották 25 éve. Akkor miért foglalja el a lakás felét? "
Dísz. Dekoráció.
Ha nem is minden fal, de egy fal tele könyvespolccal jól mutat, még akkor is, ha az ember kindle-n olvas általában.
Másrészt egy könyvet sokkal jobb kézbe venni, mint egy könyvolvasót. Egy kedvenc könyvet inkább megveszek fizikai formban, hogy bármikor odanyúlhassak érte a polcon, mintsem hogy egy rideg digitális könyvolvasón olvassam. Ízlés dolga.
Igen, József, ezért mondtam, hogy nem vagyunk egyformák. Én már nem is olvasok magyarul, mert azokat a könyveket, amiket olvasnék, nem adják ki digitálisan. Ezért inkább megveszem angol eredetiben az Amazonon.
Ha nagyon kell a könyv magyarul, akkor megveszem és azon melegében be is szkennelem.
Ebben a pillanatban is fut a háttérben az ABBYY, egy könyvet dolgoz fel, amit ma fotóztam be.
Nincs ezzel baj, ki mit szeret. Csak meg akartam mutatni, hogy nem mindenki van oda a papír könyvekért, csak porfogót lát bennük és a hátrányait. Van, aki fordítva gondolja. Ettől szép a világ.
Kiszamolo
2018-10-23 at 11:41
ez is egy megközelítés... Ezek szerint, amikor a talibán Buddha szobrot robbantott, az Neked OK, mert csak a helyet foglalta. Vagy az Ómagyar Mária-siralom is csak nyűg, üvegkalitka és légkondi kell hozzá. Az is barom volt, aki a Holt-tengeri tekercseket őrizgette...
Majd 2000 év múlva azt látják a tudósok (UFÓk?), hogy az emberi civilizáció kb. k.u. 2000-ben véget ért, mert nem maradt írott emlék...
Szóval szerintem a könyv (azon túl, hogy szép is), mindig meglesz, amíg a kecód megtarthatod, örökli a kölyök, és ha jön a 'Holnapután", akkor az adószabályok után még mindig ad pár napot túlélni 🙂
Netán olvasgathatod is. Ha kedved van rá.
Van lételeme a letöltöttnek is, utazáshoz pl. sokkal jobb...
Kicsit kapcsolódik ide. Valahol olvastam, hogy még soha ennyi könyv nem jelent meg a világon, mint az utóbbi években.
Ikonikus es ironikus peldaja ennek, amikor 2009 kornyeken az Amazon szerzoi jogi vita miatt torolte a Kindle-okrol Orwell 1984 es Allatfarm c. konyveit. 😀
Jó kérdés,hogy adathordozót veszünk, vagy tartalmat?
Birtokolhatom-e a könyvet digitális formátumban (mondjuk ha beszkennelem), ha már megvettem papíron? Vagy az már illegális?
Vagy másik példa, ha megvettem egy zenei CD-t, amit aztán MP3-ban felmásolok a telefonomra, hogy útközben is hallgathassam, akkor az is illegális?
Nekem nagyon sok könyvem van, és tök zsúfolt a lakásom. Nagyon nagy gond az elhelyezése.
Pince nyírkos, oda nem lehet letenni, egy raktárt meg nem éri meg bérelni. Kidobni nincs szívem, elajéndékozni, meg nem lehet, kutyának se kell (már könyvtárban is jártam).
A scennelés: megéri, a belefeccolt idő?
Épp ma reggel néztem, hogy van eléggé sok ingyenes forrás, ahol klasszikusok fent vannak, így pl egy jókai összes feleslegesen áll a polcon (és foglalja a helyet): konyves.blog.hu/2018/09/21/ezeken_az_oldalakon_lehet_ingyenesen_konyveket_letolteni
hemond: általában nem éri meg a szkennelés.
Először be kell szkennelni (az sem túl gyors), de ez még csak a kezdet. Aztán betöltöd karakterfelismerő programba, az oldalakat körbevágod, ráküldöd a karakterfelismerőt, aztán végigmész rajta, hogy kijavítsd a hibákat, főleg a gerinc mellett, ahol a szkenner nem tudta rendesen leolvasni a betűket. (B variáció, hogy nem szkennert, hanem fényképezőt használsz, egy-egy tárcsasúllyal lefogva a könyv két szélét. Ilyenkor a gerinc melletti betűk is jól látszanak. Viszont a szkenner magától javítja például a görbe sorokat egyenessé és élesíti a betűket.)
Egy átlagos könyv minimum két-három óra, de akár a duplája is lehet. Ezeket a könyvekt (amiket én olvasok) 10-12 dollárért lehet megvenni angolul. Oka kell legyen, hogy beszkennelek egy-egy könyvet, ahelyett hogy újra megvenném digitálisan.
Én ezt megoldottam pár éve lakásfelújításkor. Csak azokat a könyveket tartottam meg, amiket tényleg rendszeresen kinyitok, a többit odaadtam a helyi könyvtárnak. Ha mégis rámjönne az újraolvashatnék, kikölcsönzöm, addig meg tárolják és porolják ők! Meg legalább más is hozzáfér, amíg nálam csak állnának a polcon.
Jobb kezbevenni egy agyagtablat mert annak van sulya es megdolgozik az ember a tudasert amit ad, milyen jo beleszagolni ha te vagy az elso a kiegetes utan! Vagy egy papiruszt mert egyedi es kezmuves termek, ti meg felszaltok a mainstreamvonatra es gyujtogetitek a konyveket!
@Györgyi Zseniális ötlet! "tárolják és porolják ők"
Egy költözés után én is szinte csak a Kindle-t tartottam meg és a szakácskönyveket, a többieknél megriasztott a mozgatásuk költsége.
Már megint megbeszéljük, hogy a könyv értéktelen, csak a rajta lévő adat számít, ha számít egyáltalán valamit és porfogó?
Vannak dolgok, melyeket nem lehet ezen elv alapján mérni: a könyv is ilyen.
És nem, nem olvasok digit, amikor munkám miatt eleve bámulom a kijelzőt napi 8-9 órán át, eszemben sincs egy világító kütyüt bámulni kikapcsolódásképpen.
Igen, van egy könyvárnak hozzáadott értéke is, ami sokkal több, mint a benne lévő könyvek által hordozott adatok összessége.
Nem, nem minden könyvtár van tele lejárt szótárakkal és soha ki nem nyitott vacakokkal sem. Nem, nyaralásra sem viszek magammal annyi könyvet, hogy súlyhatárt törjön, mert az olvasás a munkám (is).
Többezres könyvtáram van, olvasva, újraolvasva, emlékekkel töltve, kezemmel érintve, megszagolva, stb.
Akinek nem kell, ne tartsa. De ne én legyek már a furcsa ...
Furcsa ez... értem én, hogy így van, de akkor miért hívják Vásárlásnak? Így nem félrevezető a gomb elnevezése? Emiatt nem lennének perelhetők?
Jó pár éve én is erősen szelektáltam a házikönyvtárat, a feláldozhatóak mentek antikváriumba és igen, e-könyvolvasón imádok olvasni (nem pdf-t, az büntetés 10 oldal felett, főleg, ha nem lektűr).
No most a gyerekeim már egyedül is válogatnak könyveket. És ugyan ügyesek a gépekkel, de a könyves szekrények polcait rendszeresen átrendezik. Költözéskor csak vitrines könyvespolcokat vettem, szélességük 40 cm. Nem foglalnak sok helyet. És sokat megyünk könyvtárba.
A témához: az adatbázis előfizu mindig ez. A szolgáltató kínálatából lehet moderáltan válogatni. De csak a hozzáférést fizetjük, nem a tulajdont. Pár aggregátor pl. az e-könyveknél kivételt tesz, de ezek többnyire pdf-ek. Filmeknél elég egy kis technológiai változás (más egység lesz divat, pláne más formátum) és süthetjük a vásárlást.
Zenével kapcsolatban: ezért szeretem a Bandcamp oldalt. Más “szolgáltatókkal” szemben könnyedén letölthető a zene, amiért fizettél, nem csak mp3, hanem pl. FLAC (veszteségmentesen tömörített) formátumban is. Igaz, valamivel magasabbak az árak, mint pl. az Itunes-on.
Hasonlo minimalista szemlelettel probalok sokmindenben gondolkozni. Minnel kevesebb cucc. Szerintem errol is lehet egy post. Sok iras van a temaban. Ruhak esetbenen.
themodestman.com/minimal-essential-wardrobe/
everydayminimalist.com/?p=2174
theessentialman.com/how-to-create-minimalist-wardrobe/
Folyt
Ha szolgáltató meglop azzal, hogy elérhetetlenné teszi azt a tartalmat, amire én úgy kattintottam rá, hogy "VÁSÁRLÁS" vagy "PURCHASE", akkor nem fogom szégyellni magamat, ha kölcsönkérem valakitől az interneten az adott filmet vagy zenét. Majdcsak megtalálom a módját ennek valamilyen szoftveres segítséggel...
Mielőtt bárki félreértene, mindent meg szoktam venni, könyvet is, filmet is, zenét is. Sőt, amikor egyszer volt rá időm, akkor összeszedtem az összes olyan filmet DVD-n, amelyet kalóz változatban láttam egyetemista koromban. Viszont azt hiszem nekiállok, és felteszem egy vinyóra az összes DVD-met, ma már kapható 2-4 TB-os merevlemez.
"És nem, nem olvasok digit, amikor munkám miatt eleve bámulom a kijelzőt napi 8-9 órán át, eszemben sincs egy világító kütyüt bámulni kikapcsolódásképpen."
A minőségi könyvolvasók nem világítanak, külső fény kell hozzájuk. Nincs háttérvilágítás, éppen azért, hogy ne legyen fárasztó.
Aki leragadt a könyvnél, az gondolja már végig a videokazetta -> képlemez -> DVD -> HDD -> SSD -> felhő útvonalat.
Egyetértek Miklóssal, feleslegesen foglalja a helyet. Ugyanakkor az is igaz, hogy van néhány tartalom, ami nincs meg digitálisan, azt kénytelen vagyok megvenni printben.
@janos
Kösz a lényeg megragadását. Nincs az az isten, hogy kijelző/monitor napi 8-9 órája után egy másik kijelzőt bámuljak tovbb, ugyanúgy. Így megfelel?
Ja, és de, fárasztó. Engem szubjektíve fáraszt, az én szememnek szubjektíve nem esik jól. Akkor sem, ha állítólag nem így kellene lennie az adatok, az eszköz gyártója és akárki szerint. De így van.
Ismétlem: aki akarja, vegye. De nehogy én legyek már furcsa (vagy valaki, akinek magyarázkodnia kell).
Az utolsó 7 könyv, amit magamévá tettem (szándékosan nem olvastamot írtam;), egy hangoskönyv app-on keresztül történt.
15 dollár a havi előfizetés, asztali gépen, mobil app-on, bárhonnan elérem, tökéletes. Rengeteg olyan könyv elérhető, ami magyar könyvesboltban nem kapható, ebből a 7-ből is 3 vagy 4 még nem jelent meg Mo-n. Egyetlen hátránya, hogy a magyar szerzők könyveitől így elesek.
Ebből a 7-ből volt, amit kölcsön akartam adni ismerősnek, azt megvettem fizikai formában és kölcsönadtam (én fizikai formában sonem nyitottam ki).
Én is csak azért írom, hogy lássuk, mennyire különbözőek vagyunk.
Álprobléma. Akinek az tetszik, őrizgesse és szagolgassa a könyveit, akinek pedig jobb a digitális formátum, az használja azt.
Én jobban szerettem a papírkönyvet, de utáltam hogy nincs már hova tenni, hogy folyamatos harc volt az új könyvek elhelyezése, főleg úgy hogy megtaláljam őket.
Megbíztam egy embert, aki végigment a könyvtáramon, minden digitális formátumba került, a könyveket pedig elajándékoztam.
Könyvek ma már felhőben, akár a világ másik végéről is azt olvasok amit akarok. És ha látok egy jó kritikát, fél óra múlva már olvashatom is a könyvet.
De elfogadom, ha másnak más szempontok fontosak.
@joska-pista
Folyamatosan ajándékozom tovább azt, ami már nem kell. Kapok is így könyveket 🙂
Ezen a hétvégén berágtam és elolvastam 3 vaskos könyvet, 1 várakozáson felül érdekes volt, 1 jó, 1 felejthető. Könyvtár 🙂
Az e-könyvolvasókkal az a bajom, hogy gyorsan öregszenek, volt, amit azét dobtam ki, mert az újabb epub-kat már nem tudta. Nem e-inkesen meg nem olvasok hosszabb szöveget... Nem vagyok e-könyv ellenes, annyira nem, hogy pdf-en túli fájlokat tudok, css-t készítve stb. Regényt szeretek úgy olvasni, de papíron is.
Valaki használta már a Cetelem takarékszámla e-bankját utalásra? Nekem azt jelzi, hogy "a rendszer nem elérhető".
Egy dolgot nem említett senki: kisgyerek mellett gáz a "kütyü". Ugyan 8 éve kindle júzer vagyok, de az utóbbi időben visszatérem a papíralapú könyvekre vagy csak kinyomtatom a cuccokat, mert egyszerűen nem értik még a kicsik, hogy apa nem játszik, hanem értékes, értelmes időtöltést végezne... Szóval egyelőre sunyiban ebook...
PS.: Miklós, másodjára gépeltem be, sokkal rövidebben, mert a "Budapest" valamiért nem Mo fővárosa a captcha szerint????????
Szerintem itt két dolog kavarodik. Az online vásárlás és hogy a dolog nem elérhető offline formában két különböző dolog.
Én ugyanilyen hely probléma okok miatt könyvet már csak online veszek, na de az biztos hogy az enyém marad, mert ott van a gépemen pl. epub formában.
Ha valaki olyat vesz amit nem tud letölteni, nem tud megnyitni tetszőleges programmal, az meg úgy jár(hat) ahogy kiszámoló írta. Tanulság: ilyet nem szabad venni (max ha annyira olcsó volt)
(ez amúgy igaz minden másra is, filmre, zenére stb)
Nana, azért ez nem ilyen egyszerű, hogy elfogadja a felhasználó, hogy bármikor törölheti, és akkor ez rendben van. Ennyi erővel egy webshopba is odaírhatja az eladó apróbetűvel, hogy nem felelős azért, ha az árut mégsem szállítja le, a pénzt meg megtartja.
Ha jelen esetben a szolgáltató úgy törli a filmet vagy zenét, hogy azt a felhasználó még egyszer sem tekintette meg, akkor az egész egyszerűen a Btk. 373. § szerinti csalás, megvalósul ugyanis a tévedésbe ejtés és a károkozás is. Az apróbetűs szerződéses halandzsa ilyenkor nem számít, azzal a polgári jogi felelősséget lehet korlátozni, de a büntetőjogit nem. Tessék feljelentést tenni.
Könyvet olvasni könyv formájában a jó. Továbbá a monitoron amire kiolvasnám szétmenne a szemem.
De, könyveket nem gyűjtök, a legtöbbet csak egyszer olvasom el, azokat elajándékozom, vagy ingyen tovább adom, mert minek őrizgessem. A fontosabb könyveket, ami nincs 100db azok simán elférnek akár egy kartondobozban a szekrényben, de a legtöbben valamilyen könyves polcon, vagy szekrényben tároljuk.
Filmeket le kell tölteni egy külső HDD-re, az alig foglal egy tenyérnyi helyet, bár én nem szoktam letölteni, mert minek. Naponta nem nézem meg ugyanazt, online pedig biztos elérhető a sok oldal közül valamelyiken.
A bakelit lemezek, magnókazetták, CD és DVD már rég el lett tüntetve, minden SD kártyákon, vagy külső HHD vannak tárolva.
Én annak örülök, hogy az utóbbi 10-15 évben végre megszabadultam a papír alapú számláktól, mert korábban azok is jócskán foglalták a helyet.
Örökség költöztetése során, aminek jó nagy része könyv, videokazetta, CD, bakelit volt, jöttem rá, h büntetés ilyenekből több mázsányit féltve őrizgetni. Azóta is foglalja a garázsban a helyet, mert kidobni nincs szívünk, értéke 0. De eléggé útban van. Uh. a saját gyűjteményemet már eléggé kiselejteztem.
Láttam egy tök jó ötletet, egy vasútállomás közeli telefonfülkébe szoktak pakolgatni levetett könyveket, DVD-ket emberek, ingyen elvihető. Én is raktam már oda, lehet, h vkinek örömet okoz. Vagy vonaton unatkozás / telefonba bújás helyett inkább könyvet olvas.
Különben az jó ötlet lenne szerintem, ha vonatokon kialakítanának könyvespolcokat ingyen elvehető könyvekkel.
@egyetertek : A jogszabály megengedi, hogy filmet és zenét másolj magadnak (azt is, amit nem vettél meg), de könyvet nem szkennelhetsz.
"természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető. Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható. [35. § (1-2) bek.]"
"Csak az a tied amit megeszel" mintájára: "Csak az a tied, amit letorrentezel"
A digitális irodalomnak az a legfőbb problémája, hogy a politika széljárásának megfelelően el lehet tüntetni amit el akarnak tüntetni. Mennél inkább a felhőbe költözik minden, annál jobban központosodik az információs hatalom is. Én márcsak ezért is a fontos könyveket papíron veszem meg, és őrzöm. Persze egy kortárs detktívregényt elolvashatnék epapíron is, tökmindegy, úgysem fogom megsiratni.
Érdemes a szabad szoftver atyjától - Richard M Stallman-től - is olvasni. A lényeg az, hogy ami szoftver nem szabad, illetve ami rendszer olyan szolgáltatáson alapul, amit nem magunk üzemeltetünk (úgy értve, hogy az üzemeltetőt nem tudjuk számonkérni, ha nem megfelelően üzemeltet, nem tudunk mást megbízni az üzemeltetéssel, stb), azok a rendszerek nem minket szolgálnak, hanem a rendszer készítőit.
Ha veszel egy filmet DVD-n, annak is van régiókódja, és más régiókódos lejátszó nem fogja lejátszani.
A hagyományos kereskedelmi csatornák és analóg adathordozók korában is korlátozott volt mit tehet valaki a könyvvel, hanglemezzel, audio/video kazettával amit megvásárolt. A digitális formátumok és terjesztési csatornák használatával ezeket a megkötéseket jobban, a felhasználó jogkövetési hajlandóságától függetlenebb módon be lehet(ne) tartatni.
Magyar ember videotékája: ncore.. kösziheló.. persze messzemenő vitákat lehet rendezni hogy miért nem jó.... de na... csak pl a németeknél ncorozni nem pálya, a csekkek postán jönnek házhoz... rutolni kell, de akkor meg lassu... najó nem bátorítok senkit
@klip
"Az utolsó 7 könyv, amit magamévá tettem (szándékosan nem olvastamot írtam;), egy hangoskönyv app-on keresztül történt.
15 dollár a havi előfizetés,"
Ez az Audible lenne, ahol ezert cserebe havi 1 konyvet kapsz?
Audio konyveket en kizarolag sportolas, utazas kozben hallgatok, es vagy csak "light"-os temajuakat, amelyek nem annyira fontosak, vagy olyanokat, amiket mar olvastam. Mar nem emlekszem, hogy ezt egy kutatas eredmenyeivel alatamasztott cikkbol, vagy par kommentbol egy nivosabb oldal temabaillo cikkje alatt szurtem le, de allitolag audiobook formatumban kevesbe "szivodik fel" az informacio.
A feleségem vesz havonta 1-2 könyvet magának, én minden régi könyvemet kidobáltam. Ment újrahasznosításra, mert ingyen sem kellett senkinek, csak ha én fizetem a postaköltséget. Néhány könyvem van összesen, Sven Hassel könyvei. Ezeket évente többször újraolvasom.
Pár éve vettem egy Kindle-t 30000 Ft-ért, aztán ráültem, s betört a tintakapszulása. Az Amazon meg g.ci, mert csak az amcsiknak javítja pár dollárért, Magyarországról postaköltség miatt nem éri meg oda küldeni. Azóta a gyerek tabletjén olvasom a könyveimet, tökéletesen alkalmas rá. Amikor ő alszik, én néha azon is olvasok.
Ugyanez volt a DVD-re és CD-re írt doksijaimra. Van 1 TB Google felhő tárhelyem, havi 3000 Ft-ért minden családi kép és videó ráfér, meg a régi CD-ket is felraktam rá.
Tudom, hogy miért jó könyvet olvasni, de nem támogatom a Librit 3-5000 Ft-tal könyvenként, ha az író csak 200 Ft-ot kap belőle.
Én sem értem, amit @porthosz .
Kindle-öm többnyire (bár nem mindig) offline van, mert ha a WiFi-vevő be van kapcsolva, szó szerint százszor gyorsabban merül az akku, és jellemzően ott olvasom, ahol nehéz konnektort találni (ez a lényege számomra). Épp ezért az Amazon tartalmaim mind le is vannak tükrözve a készülék tárába. A fenti történet azt jelentheti, hogy a következő felcsatlakozáskor egy algoritmus letörölheti a könyvek egy részét a készülékemről, mondjuk "automatikus szinkronizálás" címszóval?? Ha így van, jó lesz ezentúl minden könyvet számítógépre tölteni le, s onnan kábelen lőni át az örökké offline tartott olvasóra...
Az olvasás tényleg jó dolog, a gyereknek ezért van a könyvtár. Még a legszakadtabb könyvtárban is megvannak a Bogyó és Babóca könyvek, az Anna, Peti és Gergő sorozat, a klasszikusok, stb. Elhozzuk, megnézi velünk, majd visszavesszük.
De azt tényleg nem értem, ahol 80-as évekbeli könyvhalmok vannak, amiket már el sem lehet adni. Abból jobb lenne újrahasznosítani, mint sem belélegezni a port és a penészt.
A már rengetegszer lerágott papír vs. digitális könyv vita alá elég kár, hogy eltemetitek ezt az elég új és érdekes témát.
Nagyon a két szélsőséges (fizikai vs. digitális könyvek) vélemény között érzem magam problémámmal. Történelem és informatika tanár és doktorandusz vagyok. Évek óta gyűjtögetem a könyveket, főleg a forrásgyűjteményeket a tanításhoz. Ezek legtöbbször emberölésre alkalmas vastagságú könyvekben vannak, azonban a forrásokat legtöbbször dolgozatok vagy csoportmunkák miatt digitalizálnom kell. Annak lennék nagy támogatója, ha minden könyvben egy QR-kóddal elérhető lenne a szöveg digitálisan is. A másik pedig, hogy a nyári szünetekre tartalékolgatva ha akciós, veszek nem csak forrásgyűjteményeket is, de azok folyton körbejárnak: Egy-egy kollégának pár hétre kölcsönadóm őket, s így épül a személyes kapcsolat is. A magam részéről inkább küzdök a tárolással, mert nagyon jó látni a vendégek leesett állát a gyűjteményem láttán. 🙂
@zedder
"Miklós, másodjára gépeltem be, sokkal rövidebben, mert a “Budapest” valamiért nem Mo fővárosa a captcha szerint????????"
Próbáld azt, hogy Felcsút.
Bocsi, nem bírtam kihagyni 🙁
No én most kértem Asimov összest karácsonyra papír alapú könyvben...
A HVG-t is olvashatnám a hvgonline.hu-n, vagy elnyúlhatok a nappaliban a kanapén és a kezemben fogva lapozgatva olvasom (előfizető vagyok).
Én ilyen öreg, maradi vagyok a 39 évemmel. Fent is írták már: túl sok időt töltök képernyő előtt a munkáim miatt, hogy utána egy másikon olvassak. Nekem baromi jó érzés a kandallóban ropogó tűznél könyvet olvasni a kanapén. Próbáltam ebook olvasót is. Neten rendeltem.. 14 napon belül vissza is küldtem annyira nem jött be.
Rendkivul elszomorit, hogy ez a blog egyre inkabb a fillerb****as kategoriaba sorolhato. Konyvespolc helyfoglalasat szamszerusitjuk....Sajnalom, mert nagyon szerettem es ertelmesnek talaltam a cikkeket. Lehet egyedul maradok a velemenyemmel, de ez is egy velemeny.
K, itt is sok ember gondolja úgy, hogy felesleges két kilós könyveket gyűjteni, csak azért, hogy egyszer vagy egyszer se olvasd el őket.
S 500 könyv már elfoglal egy szobányi helyet, ha tetszik, ha nem.
Sok ember azért költözik nagyobb házba, mert már nem fér el a lomtól. Öreg bútorok, könyvek, ruhák, videókazetták, orsós magnó stb.
Sok ember fele akkora lakásban elférne, ha rendet tenne az életében.
Nincs ebben semmi filléresség,egyszerű tény.
https://kiszamolo.hu/a-targyak-amik-korulvesznek/
Így értéktelenedik el szép lassan minden. Könyv már nem kell senkinek, hiszen az "csak porfogó". A fotóalbum is már-már cikinek számít, meg hát a többség úgy kipakolja az egész életét a Face-re. Annak idején a fotózásnak is volt értelme/értéke, manapság viszont - mivel ingyé van, - ész nélkül készülnek a butyuta, megkomponálatlan, vagy épp agyonretusált képek. Annak idején sokkal személyesebb, és nagyobb élmény volt elővenni, meghallgatni egy szép LP-t, főleg, amihez fotóalbumot, szövegkönyvet is mellékeltek. Ma már a youtube a menő, vagy épp a torrentezés, ahol a tartalom nélküli zenék gyakran a "süllyesztőben" (trash bin) végzik. A múlt héten vendégül láttuk a nejem ismerőseit, és estefelé levetítettem egy diafilmet a kislányomnak. A vendégek majdhogynem kinevettek, hogy minek ez, amikor azt be is lehetne scannelni. Hiába magyaráztam, hogy az úgy egészen más, nem értették meg...
Igy van ez sok online jatekkal is. Azt gondolnad h megveszed mivel vasarlas/buy/purchase gombra kattintgatsz. hiaba van 20 oldalas aszf ez valahol a vasarlo felretajekoztatasa. Erdekes modon a vizibicikli kolcsonzoben senki nem hiszi h megvette..
A könyves vitához:
A digitális könyvek korában a könyvespolc tartása egy hobbi. Aki szereti csinálni, azt nem győzöd meg, hogy túl sok helyet foglal, mert neki az nem felesleges helypazarlás. Mindenki másra szereti költeni a pénzét, felhasználni a helyét, ha az egyik elsődleges érdeklődését lővi le spórolás címen, az sokkal többet árt, mint amennyit megspórol. Igazából ez az egy, amit a blogban és a szerzőjében nem szeretek, nagyon gyakran vannak olyan tippek a spórolós cikkekben, amelyek egy-egy érdeklődési kör kiiktatását célozzák.
Ami pedig a könyv fanatikus kommentelőket illeti, nektek meg felesleges gyártani az ál-érveket, ezt szeretitek, ezért gyűjtötök/olvastok könyveket. Olyan érvek, hogy kijelző bambulása ( háttérvilágítás nrlküli e-paper mibe árt többet mint a papír), vagy budxha szobrokhoz hasonlítás (tömegesen nyomtatott vs. műkincs) teljen értelmetlenek és feleslegesek.
Na meg óvatosan azzal a sarkos kijelentéssel, hogy könyvet olvasni nyomtatott formában jobb. Aki írja ezt, annak igen, de nem vagyunk egyformák, és többségünk nem a digitális korszakba született.
Én például úgy vagyok vele, hogy szépirodalmat e-book formában szeretek olvasni, ellenben szakirodalmat, bár a felgyorsulf világban inkább csak doksikat és tutorialokat olvasok gépen, ha mégis nagyobb léptékben kell, akkor nyomtatott formában. Ugyanis a Kindle a jelenlegi rendszerével alkalmatlan az oda-vissza nézegetésekre, és egy regényél nagyrészt ezzel nincsen gond, egy szakkönyvnél mikor 9 oldallal azelőtti ábrára vagy egs korábbi fenezetre hivatkoznak, akkor gond lehet.
Sokmindent nem lehet úgy megvenni, mint egy almát, hogy megveszed és onnantól kezdve senkinek semmi köze hozzá, mit csinálsz vele, megeszed, kész. Különösen a műalkotásokkal van így. A papírlapot, a CD-t megveheted, de nem az a lényeg. A lényeg a tartalom, amivel akkor sem vagy jogosult bármit csinálni, amit csak akarsz, ha megvetted az adathordozót. Egy könyv és egy CD felhasználását is korlátozhatja a szerző. Miért ne lehetne ez így a streamelt filmeknél. Mondjuk a "megvett" film időbeli korlátozása legalább is szokatlan.
Én úgy csinálom, hogy ha normális pdf formátumban meg lehet venni olcsóbban, akkor úgy veszem meg. Legutóbbi 4 könyv esetén papír alapon volt olcsóbb, úgyhogy úgy vettem meg. Úgy szoktam, hogyha nagyon jó a könyv, és többször is át akarom majd olvasni, akkor megtartom, ha viszonylag jó, akkor végigfotózom mobillal, és pdf-et csinálok belőle, a könyvet pedig elajándékozom, vagy eladom. Ha kevésbé jó (vagy esetleg rossz) a könyv akkor nem fotózom végig, csak simán elajándékozom.
Papír alapon sokkal nagyobb élmény egy könyvet olvasni, mint kijelzőn, mert egyszerűen jobb érzés papírt a kézben tartani, jobb az illata is, és jobban átlátható a tartalom, mint kijelzőn, egyszerűbben lehet benne lapozgatni, mint bármilyen szoftverrel. A nagyobb súly, gyengébb hordozhatóság, nagy tárigény miatt csak a legjobb könyveket érdemes papír alapon megtartani. A többit csak digitálisan.
Tudtátok, hogy egy teli könyvespolc milyen kiválóan javítja a szoba akusztikáját??? 😀
Komolyra fordítva a szót, érdekesség: volt egy kutatás, miszerint a gyermek iskolai teljesítménye szorosan (pozitívan) korrelál az otthon tartott könyvek számával (szimplán a porosodó könyvek száma, nem az olvasást nézték; google "Books in the Home Are Strongly Linked to Academic Achievement").
Mivel az online szolgáltatáson keresztül elért tartalmak felett a felhasználó lehetőségei erősen korlátozottak, így ez nem egy gazdaságos befektetés. Kifizettél egy örökös jogot, ám, az nem garantálja, hogy el is érheted - vagy akár az, hogy egyáltalán az marad, amit megvettél.
Ez a szerzői jogi modell igazából nem a jó minőségű szolgáltatásért beszedett értékarányos díjról szól, hanem a sok-sok profitról, ezért ilyent én nem fogyasztok...
OFF:
Két hónapon belül 25 leszek, így már nem tudom igénybe venni a jelenlegi 0Ft-os számlavezetési díjú bankszámlát. Bankot váltani nem szeretnék, de nézegettem a jelenlegi bankom számlacsomagjait és drágállom őket. Bankoknál működhet olyan stratégia, mint internet/tv/stb szolgáltatónál, hogy ha azt mondom váltok és elmegyek máshoz, akkor kapok kedvezőbb ajánlatot? Ha igen, telefonos ügyfélszolgálaton vagy személyesen bankfiókban próbálkozzak?
Előre is köszi